Előző fejezet Következő fejezet

1897-1939.

 

1897. Párbérhátralékok behajtása 

320/1897

Tekintetes Főszolgabíró Úr!

Miután a Visitatio Canonica értelmében az összes lelkészi járandóságok beszolgáltatásának november 1-ig be kell fejeztetnie, tiszteletteljesen bátorkodom tek. főszolgabíró urat kérni, hogy a Szajkon és Versenden levő összes hátralékoknak a községi elöljáróság által leendő behajtását záros határidő mellett elrendelni méltóztassék. Elsősorban pedig bátorkodom az életjáradékosokat (Auszüger) kiemelni, akik minden alapos ok nélkül egyszerűen megtagadták a teljes járandóságnak (1 m búza, 26 kr és itca bor) beszolgáltatását; úgy hogy pld. múlt évre semmit sem hoztak, mert felét nem fogadtam el, - ezévben pedig, hogy oly nagy ne legyen a hátralék, elfogadtuk azt, amit hoztak, t.i. felét. Kérem ezeket a rendeletben külön kiemelni, mint makacsokat. A névszerinti kiírást azért nem terjesztem most be, mert vannak közülük többek, akik szívesen fizetnének, de a többi sztrájkolótól való félelemből nem mernek. Ha azonban szükség lenne rá a rendelet után is, név szerint is be fogom őket terjeszteni. Magától értetődik, hogy a teljesen szegény hátralékosokra nézve később sem fogom a végrehajtást kérelmezni. Hogy a féljárandóság (1/2 m gabona, 13 kr és itce bor) csak a háznélküli zsellérek által szolgáltatandó be és senki más, tehát az életjáradékosok által sem, az kitűnik a Tek. főszolgabírói Hivatalnál bemutatandó s hitelesített eredeti plébániajövedelmi összeírásból. December 7-én személyesen benyújtva a főszolgabíró úrnak Mohácson.

Forrás: Plébániai irattár, Szajk.

Megjegyzés:

A feljegyzettek szerint további ügyirat is született, 354/1897 szám alatt, amely azonban nem található meg az irattári anyagban.

1897. Az iskola tanítójáról

1897. január 5-én hunyt el Versenden Heyer István tanító. Versenden született 1816. május 28-án. Apja Heyer János 1798-1806 között Donji Miholjacon volt tanító, 1806-tól 1836-ban bekövetkezett haláláig Versenden. Fia István az apja mellett volt segédtanító. A németbólyi alesperesi kerület 1881. okt. 18-án Szajkon megtartott őszi ülésén róla hozta a következő határozatot; „Heyer István versendi r.k. tanítót, ki 54 éven át mint példányszerű katholikus s ernyedetlen buzgalmú tanító működik igen terhes állomásán, és ki nem folyamodott ugyan a segélyezésért, de azt minden tekintetben megérdemli."

1897-től alakult egyesületek a községben.

Temetkezési Egylet 1897-1899; Önsegélyező Egylet 1899-1908; Tejszövetkezet 1899-1902. Forrás: Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914) In: BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1985-1986, Pécs, 1986.

1897-1944. Római Katolikus Olvasókör (német)

„A 19. század második felében Baranya megyében is sorra alakultak közművelődési célú egyletek és körök. Alakulásuk törvényes alapja az 1864. évi 44. törvénycikk, mely kimondja, hogy bármely nemzetiségű honpolgárnak joga van a nyelv, tudomány, gazdaság, ipar és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek mellett is az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba vagy egyletekbe összeállani"...

„A baranyai községekben - éppúgy, mint országszerte - a spontán alakult közművelődési célú egyletek a népiskola mellett a kultúra, a szak- és szépirodalom terjedésének egyedülő eszközei voltak."

Forrás: Móro Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig. In: BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1977. Pécs, 1979. 169. oldaltól a 196. oldalig.

Az említett forrás szerint 1897. II.11-től 1944-ig (1912-ben 42 tag) élt az Olvasókör. Megjegyzem; ez volt a német Olvasókör. A Sokacok Magyar Olvasóköre 1910-től 1949-ig (41-1912-ben 31 tag) élt. (Ugyanezen Forrás 187. oldalán.)

A német Olvasókör alakulását 1895. évre teszi a Schematismus Cleri Dioecesís Quinque-Ecclesiensis 1903. (163. oldalon)

Olvasóegyleti élet (Iskolán kívüli népművelés)

A rom.kat. olvasóegylet központja a község szellemi és társadalmi életének, melynek irányításában a plébánosnak, mint elnöknek állandó befolyása lehet.

Új könyvek beszerzése, persze sokan csak kevés könyvet olvasnak, inkább kártyáznak, poharaznak.

Téli hónapokban iskolán kívüli népművelési tanfolyam. Plébános és kántortanító vezetésével elsősorban az ifjúság részére előadások, filmvetítések, hetenként kétszer, novembertől február végéig, este 7-9 óra között.

Kultúrest az Egyletben. Előadások, énekszámok, színdarabok, műkedvelő előadások.

Záróra este 10 óra. Ennek be nem tartása volt a legtöbb incidens (verekedés, nézeteltérés) előidézője, mert addigra már félig lerészegedve nem tudták, hogy mit tesznek, ezért tettlegességre került sor.

Alapszabály szerint mise, litánia, körmenet ideje alatt nem lehet nyitva. Litániát kivéve általában sikerült megtartatni.

Ifjúsági Egylet az Olvasóegyleten belül. Újság, társasjáték.

Az Ifjúsági Egylet tagjai rendszerint az idegen községekből jött szolga, kevés a helybeli ifjú. Forrás: Plébániai Irattár, Szajk.

Zene - ének. Versend népe adottságánál fogva is mindig zene-ének-tánc- kedvelő nép volt. Első fúvószenekara még az I. világháború előtt alakult. Pfeil János karmester alatt, aki ennek mestere volt, elméleti és gyakorlati gárdát nevelt. A világháború után a vezetést Schubert Györgynek adta át, amikor már vidékiekkel kellett a zenekart kiegészíteni. Ezekben maradtak: Pfeil György, fia János, Schubert György, Schlinghoffer József, Heidt Ede, Schulteisz János, Kverkvarics Antal, Lang György, Stirzenberger Márton. A Németbóly községben rendezett országos Wettstreit - hangverseny - első díjat nyert számos neves zenekarral szemben. Egyébként az egész nagy környéken elismert és népszerű volt. Ugyanezen a versenyen már az I. világháború utáni években ugyancsak Pfeil György karmesterséqe alatt alakult ifjúsági zenekar is szerepelt igen szép eredménnyel. Ennek tagjai alig hagyták ott az iskola padjait (11-15 évesek). Tagjai: vezető Pfeil György, Hock Mihály, Schlinghoffer Frigyes, Schmidt (Somogyhegyi) József, Hohmann Rajmund, Emesz Mátyás, Ambach József, Ambach Gáspár, Troszt Jakab, Schuvak Antal, Link Péter, Hoffmann János. E II. zenekar komoly tanulással és sok gyakorlással méltó utódja lett az elsőnek és a nagy környéken szolgáltatta a tánczenét a mulatságokon és rendezvényeken. Sajnos nem lehetett hosszú életű, mert a II. világháború után jó részük kitelepült Németországba. Zeneoktatással foglalkozott komoly eredménnyel Schlinghoffer József, aki minden téren megérdemelte Versend község közmegbecsülését."

Forrás: Dékány-Denz István iskolaigazgató feljegyzései.

Olvasóegyletek feloszlatása (Belügyminiszter 1950. márc. 17. kelt 5639-394/1 sz. határozat.

Indokolása: „A lefolytatott vizsgálatból az állapítható meg, hogy az egyesület alapszabályában meghatározott célkitűzésektől és feladatától eltérő működést fejt ki."

LEVENTE ZENEKAR VERSENDEN

Troszt Jakab versendi lakos elmondása szerint 1926, január 6-án tartotta első zenekari összejövetelét a Versend községi levente fúvós zenekar A zenekari összejövetel előtt vásárolták meg Pécs városában Lenhard nevű kereskedésben a fúvós hangszereket. Lovaskocsival mentek Pécsre a hangszerekért. Az egyes hangszerek minden zenekari tag saját tulajdonát képezte, mert a hangszert a szülők vásárolták meg gyermekeiknek úgy, hogy kölcsönt vettek fel a bankban és ezzel megvásárolták a hangszereket. Az ifjúsági zenekart 1926.01.26-tól 1928-ig Pfeil György zenész vezette, ez azt jelentette, hogy őket tanította is.

A zenekar tagjai voltak:

Pfeil György vezető karnagy, Troszt Jakab, Ambach Gáspár, Suvák Antal, Link József, Ambach József, Emmesz Mátyás, Hohmann Rajmund, Schmidt József, Hock Mihály, Schlinghoffer Frigyes, Hoffmann János

1928 évben Bóly községben volt egy zenekari vetélkedő, amelyen a versendi öregek (felnőttek) zenekara is részt vett, Schlinghoffer József vezetésével. Az ifjúsági zenekar is részt vett, annak ellenére, hogy sokan nem kívántak volna részt venni a vetélkedőn, hiszen tapasztalatlanok voltak, fiatalok voltak, nem tudtak még sokat. Mások pedig - több szülő - arra bírták a zenekar vezetőjét Pfeil György karnagyot, hogy vegyenek részt ezen a körzeti vetélkedőn. A szereplés nem sok sikert hozott, sőt Pfeil György karnagy arra kényszerült, hogy a zenekar vezetését átadja másnak. Ekkor vette át a zenekar vezetését Kverkvarics Antal.

1900-1950. KÖZIGAZGATÁS A VERSENDI KÖRJEGYZŐSÉGEN

 

Bírók: 1895-1900 Bleil György
  1901-1904 Kovács Mihály
  1904-1907 Peltz János
  1907-1910 Bögner András
  1910-1914 Lay Ferenc
  1914-1921 Kovács István
  1921-1924 Handler János
  1924-1925 Kovács Menyhért
  1925-1930 Schlinghoffer Márton
  1930-1935 Bayer Péter
  1935-1938 Rázsics András
  1938-1941 Baumholczer János
  1941-1944 Ferkov Mihály
  1944-1945 Hock Mihály
  1945-1948 Kovácsevics István
  1948-1949 Sztipanov János
  1949-1950 Iliin Márián, az utolsó bíró, ezután már községi tanácselnök.
Főjegyző: -1902 Sándor Dénes (bevonult és 1902.XI.20. meghalt) Sándor Dénes (Létzfalva) és Szeifert Maria (Mais) házasságot kötött Versenden 1871.09.07.
Körjegyző; 1903-1917 Horváth Gyula (1903.III.15-én jött Majsról, 1859.12.06-án született Szabadszentkirályon, Házasságot kötött Versenden 1888.02.13-án, Felesége Bitter Borbála született 1888.02 13-án Versenden, meghalt 1917-ben Versenden. Horváth Gyula meghalt 1917. aug.18. (Élt. 57 évet) Horváth Gyula házasságot kötött 1888.02.13. Versenden Teleki János helyettes Bólyba ment 1918-ban.
  1911-1919 Györgyi Rezső már 1911-ben Egerágról jött segédjegyzőnek, 1918-ban megválasztották főjegyzőnek, 1919.VIII.16-án a bevonult szerbek leváltották.
  1919-1919 Barta Miklóst tették meg főjegyzőnek a szerbek.
  1919-1922 Györgyi Rezső a szerbek kivonulásával ismét, majd 1922-ben Majsra ment főjegyzőnek.
  1922-1924  Kálmán Antal Babarcról jött helyettesnek, majd elment Egerágra főjegyzőnek.
  1924-1929 Újlaki Géza jött Darázsról és 1929-ben Mohácsra ment nyugdíjba.
  1929-1935 König - Kövi János Németbólyról jött (felesége Piri Erzsébet). 1935. januárban felfüggesztették sikkasztások miatt. A papi fizetésből is elsikkasztott több mint 8000 forintot. Németországba ment.
  1935-1948 Teleki Dezső (az előző Teleki fia) 1935-től főjegyző. 1946. novemberben Németbólyba ment helyettes főjegyzőnek, megtartva versendi jogát is. 1948-ban felfüggesztették. Roppant önző, kizsákmányoló, erkölcsi érzék nélküli ember volt.
  1946-1947 Megyeri (Memel) János Himesházáról jött 1946-ban és 1947. januárban visszament ugyanoda.
  1947-1949 Varga Géza Németbólyról jött, ahol adóügyi jegyző volt.
(felesége Meszlényi-Meidinger Róza) 1949. novemberben visszament Bólyra.
  1949-1950 Devecseri János 1949.novemberben Dunaszekcsőről jött, ö volt az utolsó körjegyző. A községi tanácsnál ö már titkár volt.
Segédjeqyzők; 1922-1943 Várkonyi-Weirich János Németbólyról jött 1922-ben és 1943-ban Majsra ment főjegyzőnek.
  1943-1946 Kádár-Krémer János (felesége Soós Borbála, Versend)
Babarcról jött és 1946.novemberben Majsra ment adóügyi jegyzőnek.
  1942-1950 Végvári-Vézan Károly (felesége Fekete Mária) 1942.március 1-én Németbólyról jött Írnoknak, 1949.szeptemberben Szederkényre ment adóügyi jegyzőnek, majd 1950. augusztus 24-én visszajött irodakezelőnek.
  1942-1945 Sarbólyi - Swab János (Bóly), Szederkényre ment.
  1947-1949 Balatinácz István versendi (felesége Ferkov Mária) -felfüggesztették.
  1948-1949 Dékány - Denz László Versend, lmok, élelmezési kezelő. Elment Egyházaskozárra adóügyi jegyzőnek

 

Kisegítő írnokok voltak: Schubert György, Baumholtzer József, Gyulai Gábor (először Diakováron volt papnövendék, felszentelés előtt magyarsága miatt menesztették, kitanult tanítónak gyorstanfolyamon A szerbek alatt Szabadkán volt Szombathelyen végezte a jegyzői tanfolyamot, ezután Dunaszekcsőn lett adóügyi jegyző, ahonnan Versendre jött 1947.októberben. 1949 augusztustól adóügyi vezetőjegyző lett, a laktanyában (tűzoltólaktanya) vezetett hivatallal 1950 októbertől délszláv tagozati vezető tanító lett Versenden, 1951.február 12-töl Szemelybe ment délszláv vezető tanítónak.)

Tóth János Vasasról jött az adóügytől segédjegyzőnek. 1949.szeptemberben visszament Vasasra adóügyi jegyzőnek Helyébe jött

Kasza János Vajszlóról adóügyi segédjegyzőnek és irodakezelőnek 1949-ben, aki pár hónapi működés után visszament Vajszlóra az adóügyhöz. Mellette működött Markovics János Monyoródról 1949.szeptembertől 1950-ben elment Belvárdgyulára az adóügyhöz.

Közben kisegítőkként működtek hosszabb, rövidebb ideig:

Pandur Mária 1949 évben Siklós mellől,

Bózsing Janka 1949 évben Szajkról,

Hergenröder Elvira 1950. évben,

Somogyhegyi Péter 1950. évben Versendről. Elment Nagynyárádra.

 

Kisbírók: Barjakter Kristóf, meghalt 1933-ban,
  Becker József elköltözött Pécsre,
  Jagodics András, majd
  Hoffmann György 1924-1951.

Forrás: Till Rajmundné született Hohmann Katalin versendi lakos elbeszélése, feljegyezve a versendi római katolikus plébánia története 33-35. oldalak.

 1900-1950. IPAROSOK - KERESKEDŐK 

Vegyeskereskedés:

Lebenbein Salamon és felesége Greiner Rozália az 1890-es években üzletet nyitottak a Babarczi Sándor féle házban. Ezt a házat később megvette Bösz János. Az üzletet a község lakossága az 1918-as forradalomban kifosztotta. Üzlete volt Hoffmann Samunak (Stauber Ceciliával) a mai Baumholczer György féle házban. 1900-ban elment, a helyébe jött Fischer Ferenc (Weisz Évával). 1918-ban ezek Pécsre mentek. 1918-ban Hoffmann Lipótnak (Hoffman Samu testvére) a későbbi Olvasókör helyén volt üzlete. 1913-ban Pécsre ment. Az üzletet 1913-ban Olvasókörnek adta el. Az olvasókörrel szemben levő házban volt Ackermann Jánosnak üzlete 1913-tól. (Meghalt 1916.) Ackermann János leányának a fia, Misoga Ferenc, az udvarban péküzemet létesített. Ő volt Versend első pékje. Utána következett Müller József. Müller József Németországba telepítésével a péküzem megszűnt. A lakását átvette a délszláv tanítónő, Pestalics Katalin 1947-ben. Az üzletet pedig 1949.IX.1-töl Ferkov János borbély (felesége Kleics Manda).

Az Ackermann üzletet átvette fia, Ackermann Vencel boltos, 1916-1929 között. Utána vezették az üzletet: 1929-1931 Gratz Adam Szajkról, 1931-1936 Hudetz Károly Pécsről, visszament Pécsre hentesnek, 1936-1946 Horling János (és neje Müller Anna) akik kitelepítve lettek Baranyakisfaludra, Lippóra.

Az üzlet 1944-től szünetel. 1948.IX1. átvette Monyoródról Markovics József és felesége Kovácsevics Katalin. 1949-ben az üzlet felszámolt és egyesült a Baumholtczer Györgytől elkobzott üzletből alakított Földmives Szövetkezet Népbolttal. Baumholczer György és felesége Hazenauer Margit 1918-1949. közötti időben tartották az üzletet (1980-ban italbolt), amikor átvette az állam az első üzletkezelőnek Markovics István és felesége Ferkov Mária vették át.

Misoko Géza és Ackermann Erzsébet péküzemét megvette Heil József boltos és Anna leányának adta, kit feleségül vett Müller József pékmester.1947. februárban Schneider Armin és felesége Bachesz Teréz németbólyiak új pékkemencét és üzemet létesített a Schlinghoffer Márton - Kerner Bálint féle házban, melyet államosítottak és FUTURA-t létesítettek benne, Terménygyüjtö Központot, Antalovics Antal vezetésével. 1936-1944 között saját házában létesített boltot Wirtman József

1950-ig saját házában volt boltja Heil Józsefnek is, amikor államosítás következtében beszüntették.

Korcsmárosok és hentesek:

A községben állandóan működött a községi korcsma (1980-ban a kultúrotthon épülete). Emelett magán korcsmaként működött egy ideig Jagodics házban, valamint borkimérést vezetett a Németek Katolikus Köre, és a Sokacok Magyar Köre is, csaposok alkalmazásával. Volt egynéhány butellia kimérési jog is a községben. Ilyen volt Ambach János birtokában.

Községi korcsma: (hentes és mészáros joggal is!)
először bérlő Lébenbein Salamon
1898- 1899 Jagodics János bérlő és mészáros
1902-1903 Ferkov János
1904-1905 Percsi József Németbólyról
1907-1908 Wagner György
1910-1911 Bösz Lőrinc
  Oppermann József korcsmáros és mészáros Majsról
1915-1917 Bösz Lőrinc
1919-1920 Ackermann Adam Monyoródról
1920-1921 Jagodics István
1921 -1923 Schwendtner Pál és János
1930- Bögner János
  Jagodics Rezső (János testvére)
1931 -1932 Szilc János Németbólyról
1934-1946 Kerner Bálint
1946- 1947 Gyurok Antal
1948- 1949 Bakos (Batánovics) Károly
1950- Kerner Bálint
1950- Bakos Károly, aki alatt államosították a korcsmát, meghagyva a bérlőt korcsmakezelőnek.

 

Jagodics féle korcsma:

1898 - 1899-ben Jagodics János a községi korcsmában volt bérlő és mészáros, majd megvette a Jagodics házat és ott nyitott magán korcsmát

A Jagodics féle korcsmát apjától átvette János nevű fia és ettől megvette Jagodics István, aki 1951-ig vezette. Ekkor szűnt meg. Hentesnek továbbra is megmaradt.

Csobán féle ház:

A jelenlegi Jagodics ház északi szomszédja valamikor Heigl Lipót igazgató kántortanító háza volt, aki 40 évig működött Versenden. Meghalt 1930. december 30.

A szerb megszállás ideje alatt (1918-1921) ebben a házban is volt hentes. Balatinácz István és János gyakorolta a mesterséget. A Csobán család vette meg a házat Heigl Lipót halála után.

Borkimérést vezettek még a Németek Katolikus Köre és a Sokacok Magyar Orvasóköre szervezésében is, csaposok alkalmazásával.

Butellia joga volt Ambach Jánosnak és egy pár bortermelőnek még.

Forrás: Iparosok- Kereskedők I. és II. oldalai

özv. Till Rajmundné született Hohmann Katalin versendi lakos elbeszélése, feljegyezve a versendi római katolikus plébánia története 38 - 40. oldalain.

 

Kőművesek: Bayer Adam, meghalt 1922. évben, 75 evesen.
  Werb Imre, meghalt 1924. évben, 84 évesen.
  Müller János, meghalt 1943. évben, 75 évesen
  Pfaff János, elment Versendröl Babarcra.
  Emesz János, 1941-ben rászakadt a Csobán pince.
  Hotz Miklós
  Suvák Antal
  Trischler Márton
  Hazenauer Konrád
  Emesz István idős
  Printzhausz Ferenc
  Printzhausz Adam
  Rozenberger Adam Kisnyárádról
  Ackermann János, meghalt 1916-ban, 36 évesen.
  Weber György, meghalt 1916-ban, 57 évesen, mindkettőre rászakadt a pince.
  Stürzenberger Márton elment Németországba.
Kovács: id. Kverkvarics Antal, meghalt 1935-ben 75 évesen,
  id. Kverkvarics Antal kovács,
  ifj. Kverkvarics Antal kovács,Huger János meghalt 1930-ban, 72 éves korában,Bösz Péter kiment Németországba és ott 1945-ben meghalt. Helle Sándor kovács volt Versenden egy ideig, Villányból jött és Siklósra ment.
Traktorosok: Wohlbeck Henrik, Peltz Fülöp, Kleics János, Kovács Miklós, Kovács Jakab.
Cséplőgépesek: Ambach János, Bösz János, Peltz Fülöp, Wohlbeck Fülöp, Kerner Bálint.
Lakatosok:  Kleics János meghalt 1923-ban 70 évesen, Gungl Péter 70 évesen halt meg, Jagodics Rezső elment 1943-ban, id. Wohlbeck Fülöp, ifj. Wohlbeck Fülöp, Wohlbeck Henrik, Peltz Fülöp (elment 1944-ben Szederkényre és onnan Belvárdgyulára).
Gépészek: Wohlbeck Fülöp, Kovács Miklós
Sofőr: Kovács Jakab
Bodnárok: Hayer János, meghalt 1923. évben, 76 évesen. Hayer István 1926-ban abbahagyta a mesterséget, Weber János, meghalt 1917-ben, 48 évesen, Hoffmann Pál 1948 évben abbahagyta a mesterséges.
Kádárok: Suvák János, meghalt 1945.március 5. az orosz harctéren, 40 évesen, Emesz Gáspár, meghalt 1925-ben, 75 évesen.
Pintérek: Feule Gáspár, meghalt 1919-ben, 84 évesen, Feule János, Feule Péter, meghalt 1955. évben Pécsen, közúti balesetben.
Ácsok: Lutz Cirják, meghalt 1922-ben, Lutz János, Lutz Fülöp, Schubert János, Somogyhegyi (Schmiedt) József, Péter,Hazenauer János, meghalt 1946. Budapesten, bombarobbanásban, Bösz János, meghalt 1896-ban.
Mázoló: Rehm Gáspár
Borbélyok: Schlinghoffer János, meghalt 1932-ben, 68 évesen,Becker József, Becker Péter, Weber József iparjogát leadta, Ferkov Mrian, Ferkov János, Bögner János, Engel Antal, Balatinac Antal, meghalt 1944, Hehl István kiment Németországba, Kleics János, Grisnik Márk.
Asztalosok: Becker János, meghalt 1932, Hollovári György és fiai, Hollovári János, Hollovári József, meghalt 1945 az orosz harctéren, Pápiszt József Monyoródról, Babarczi
Cipészek: Héhl István meghalt 1925-ben, 41 évesen, Abel Kristof meghalt 1930-ban, de lőtte Németbólyra ment, Guszmann Ferenc, Abel Adolf kimentek Németországba, Babarczi György Dunaszekcsőre ment, Ebert Ferenc elment Lánycsókra, Pfeil János, Heineman János Máriakéméndről jött, elment Babarcra, Vleics János elment Pécsre.
Szabók: Engel János meghalt 1896-ban, 60 évesen, fia is Engel József 1896-ban, másik fia Engel János, Emesz József meghalt 1905-ben 54 évesen, Hoffmann János meghalt 1916-ban 42 évesen, Hoffmann György, Grein Mátyás, Kleics János, Ferkov Márton. Ferkov István, Soós Gyula, Balatinac Márton elment Kásádra.
Szűcsök: Kleics Mátyás elment Mohácsra Hoffmann Györggyel.
Gvapjúfonók: Kleics János, Suvák János, Pfeil Ferenc, Kovácsevics István
Szűrszabó: Kleics Mihály
Takácsok: Régebben a versendi sokacok valamennyien takácskodtak. a saját maguk termelte lent és kendert maguk fonták, szőtték, minden háznak volt szövőszéke. A sokacokon kívül takácskodtak még: Pfeiffer Ferenc, Pfeiffer János (a pap és fiai) ők elköltöztek Komáromba, Emese - Emesz József, Hergenröder János Szajkról jött és 1949-ben visszament Szajkra, Zehner János 1948-ban Szajkról jött és 1949-ben visszament.

 

Borkereskedéssel foglalkozott: Ambach Antal. Prevoz Fábián.

Rongykereskedéssel: csak a cigányok foglalkoztak; Kolompár Kálmán, Szajkó Ferenc, Gutyán (Kovács) István, Kolompár Márton.

Tollkereskedéssel: Szajkó Ferenc, Garai (Bózsó) József

Bőrkereskedéssel: Guttyán István, Burkus (Ruppai ?) sokan a cigányok közül gyűjtik a nyúl és birkabőrt, ezt azután eladják a városban. Ezen kívül pacskertalp fonással is foglalkoznak

Tojáskereskedéssel: Iliin György, Markovics István

Gyümölcskereskedéssel: Markovics István, Kerner Bálint, Antalovics Antal

Kőfejtés: A községben 2 kőbányatulajdonos van; Göbel Ferenc Szajk-i tanító és Hartmann János. Itt dolgoznak kőtörőként Batánovics Károly, Kárász György.

Pálinkaégetés: Hoffmann Péter és Hohmann József. Sok cigány vályogvetéssel is foglalkozik.

Tejcsarnok:

A tejcsarnok épületét 1904. évben építette Schwendner János és Lövenbein Salamon.

Első csarnokos Lövenbein Salamon veje Jusztusz Jakab volt, aki 1913-ban elment Németországba.

További csarnokosok:

Kovácsevics István - Neimann Sándorral
Ackermann Vencel - Neimann Sándorral
Moricz Ferenc - özv. Weirich Jánosnéval, 1944. Németországba
Sztipanoc Bertalan - özv. Weirich Jánosnéval
1950-ben államosítva    

 

Forrás: Iparosok - Kereskedők IV-V. oldalakhoz

özv. Till Rajmundné született Hohmann Katalin versendi lakos elbeszélése, feljegyezve a versendi római katolikus plébánia története 42-43. oldalain.

Autótulajdonosok:

Jagodics Rezső, Gyurok Mihály, Peltz Fülöp

Motorkerékpártulajdonosok:

Somogyhegyi (Schmiedt) József, Sztipanov Bertalan, Markovics István, Wohlbeck Fülöp, Wohlbeck János.

1900-tól Versendi fiatalok szakmát tanulnak, tanoncok Bólyon.

Kerner József (szül. 1906) kereskedő: Wirtmann János kereskedő (szül. 1905): Suvák János (szül. 1905) kádár; (nagyanyja még horvát volt); Hoffmann János (szül. 1906) szabó; Wohlbeck Henrik (szül. 1905) bádogos; Abel József (szül. 1905) cipész; Emesz István (szül. 1908) kőműves; Hock Peter (szül. 1908) ács stb.

 

Németbóly és Vidéke Ipartestület tanoncai 1901-1921 között

Mesterség és a tanoncok száma (fő)

Kádár 16, kapcás 34, asztalos 68, cipész 18. nyerges 7, bognár 12, kőműves 63, szabó 24, lakatos 32, kovács 16, esztergályos 6. borbély 21. sütő 15, órás 3, bádogos 12, mészáros 14, takács 3, lakatos 8, szobafestő 5, szűcs 1, molnár 3, tímár 1, szíjgyártó 3, szappanos 1, szitás 5, kéményseprő 3, mázoló 8, üveges 1, ágy 4, harisnyakötő 1, kalapos 1, köteles 1, nyerges és mázoló 2, asztalos és mázoló 2, hentes 1, mézesbábos 4, géplakatos 1, harisnyakötő 1.

Összesen: 431 tanonc.

Németbóly, ma Bóly, Pécs és Mohács között fekvő település, a két város távolságának kb. a felén. Ipari, kézműipari hagyományai két évszázadra visszanyúlnak a múltba, bizonyítja ezt az 1872 előtti időszakból ránk maradt számos németbólyi céhlevél, vándorkönyv.

Összesen 38 mesterség 431 tanonccal a 21 év alatt. A számok egy közepesen fejlett kézműipart tükröznek. Igen ügyeltek a szakmai utánpótlás biztosítására a kapcások, az asztalosok, a kőművesek, tehát az úgynevezett hagyományos mesterségek. Közepesnek tekinthető a szakmai utánpótlásuk a kádároknak, a cipészeknek, a bognároknak, a szabóknak, a lakatosoknak, a kovácsoknak, a borbélyoknak, a sütőknek, a bádogosoknak és a mészárosoknak. Gyenge a szakmai utánpótlásuk a nyergeseknek, az esztergályosoknak, az órásoknak, a takácsoknak, a lakatosoknak, a szobafestőknek, a szűcsöknek, a molnároknak, a tímároknak, a szíjgyártóknak, a szappanosoknak, a szitásoknak, a kéményseprőknek, a mázolóknak, az üvegeseknek, az ácsoknak, a harisnyakötőknek, a kalaposoknak, a köteleseknek, a nyerges és mázolóknak, az asztalosoknak és mázolóknak, a henteseknek, a mézesbábosoknak, a géplakatosoknak, harisnyakötőknek.

Forrás és irodalom; Erdödi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez, In: BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1983-1984, Pécs, 1985. 331-352. és Baranya Megyei Levéltár: Németbóly és Vidéke Ipartestület tanonclajstroma.

 1901. Freisz Bódog tanító kinevezése Versendre

Forrás: PÉCS-EGYHAZMEGYEI TANFELÜGYELŐSÉG 1912/1901

A versendi (Baranya m.) r.kath. elemi iskolánál alkalmazott osztálytanító díjlevele

Az 1889 évi szeptember 8-án, az 1893 évi október 2-án és az 1895 év november 9-én Versenden felvett jegyzőkönyvek alapján a versendi osztálytanító tisztán tanítói fizetése lakáson kívül:

1.) Készpénzben 400 Ft.

2.) 12 köbméter első osztályú kemény hasábfa, melyet a község szállít és vágat. Ebből a tanterem fűtendő. A fűtésről a tanító gondoskodik,

3.) Földilletményben az Orás dűlőben 800 négyszögöl szántóföld

4.) Szolgálmányban: a szántóföldet köteles a község felszántani és a termést behordani.

Kelt Versenden, 1899 évi július 1-én.

P H

 A kivonat hiteléül

Dr Waldfogl Károly

 iskolaszéki elnök

Jóváhagyom:

991/1900 Püspökszentlászlón, 1900-évi júl. 3-án Nándor püspök

1910. Kőkereszt felállítása a Pécs-Mohács-i út mentén

Kivonat. Versenden 1910. évi október hó 4-én a képviselőtestület által tartott rendkívüli közgyűlésről.(Jelen voltak; kihagyattak.)

Tárgy: 51 kgy sz/1910.

Bíró jelentése az országút mentén község által évek előtt emelt és összetört fakereszt helyébe újabbi kőkereszt felállítása.

 

1942. Kórterem a II. világháború sebesültjeivel

 

1947. Első bálos legények

 

Véghatározat

Bíró szóbeli jelentése folytán a képviselőtestület egyhangúlag elhatározza: miszerint Puppi János mohácsi kőfaragó 200 koronába kerülő kőkereszt ára fejében 1911. évi folyamán a község pénztárából a r.kath. hitközség részére 100 kor. segély kifizetendő az újonnan felállítandó és elkészítendő kőkereszt czéljára segélyképen.

A kőkeresztnek vételárából visszamaradandó fele rész azaz 100 korona vételár hátralék a r.kath. hivők által magánadomány gyűjtés által lészen összegyüjtendő.

Megoldás

Miután a versendi-németbólyi közúton az országút mentén volt és zivataros időjárás következtében összetört régi fakereszt számos évek előtt Versend község, mint politikai község által lön annak idején felállítva, úgy vallási kegyeletből is illő; község továbbra is ugyanazon helyen újabb kőkeresztet állítson fel s így a régi időből eredő kötelezettségből kifolyólag illő és méltányos, miszerint a felállítandó kőkereszt vételárához legalább is felében Versend községe hozzájáruljon.

Ezen véghatározat közérdekénél fogva közhírré teendő azzal, hogy ellene 15 nap alatt a vármegye törvényhatóságához czimzendő és a község bírájánál benyújtható fellebbezésnek van helye.

A kivonat hiteléül: Horváth Gyula körjegyző

(Pecsét = Baranya vármegye Versendi Körjegyzőség 1903)

4284/1910

a pécsi püspöktől

Tisztelt Plébános Úr!

 Hivatkozással f.évi november 12-én 218. sz. a kelt kérelmére felhatalmazom Tisztelendőségedet, akadályoztatása esetén pedig káplánját, hogy a versend- németbólyú közúton az országút mentén felállított kőkeresztet ünnepélyesen megáldhassa. A versendi képviselő testület 1910.október 4-iki rendkívüli közgyűlésében hozott 51 kgy/1910.sz. véghatározatról szóló kivonatot, ./a. idehajlítva visszaszármaztatom:

Egyébként buzgó imáiba ajánlottan vagyok

Pécs, 1910.november 14.

Tisztelendőségednek jóakarója

Valter Antal

püspöki ált. helynök

Tisztelendő Szvetics Gábor plébános úrnak, Szajk

Forrás: Plébániai irattár, Szajk, 1910.

1910. november 10-én a képviselőtestület a község tulajdonát képező területből 5 négyszögöl területet ajándékoz a rom kath hitközségnek A tizenegy képviselőtestületi tagból 10 igennel szavazott, ezek a következők:

 

1.) Tomin Mihály h.bíró
2.) Noll János esküdt
3.) Princzhaus Szilveszter esküdt
4.) Balatinacz István esküdt
5.) Bunyevacz István képv.
6.) Boda Gáspár képv.
7.) Klaics Mihály képv.
8.) Grisnik Jakab képv.
9.) Müller János képv
10.) Horváth Gyula körjegyző

 

1912. Az első kripta (családi sírbolt) építése a temetőben

7119

1912 szám

A mohácsi járás főszolgabírájától

Tárgy: Horváth Gyula versendi lakos kérvénye családi sírbolt építésének engedélyezése iránt

Véghatározat

Kérvényezőnek az 1876.XIV.tc. 119.§-a alapján engedélyt adok arra, hogy a versendi r.kath. temetőben családi sírboltot építhessen.

A temetőkről és temetkezésekről szóló várm. szab. rendelet 10§-a alapján kötelezem, hogy a sírbolt a föld színétől legalább 2 1/2 m mélységűre építtesse s azt légmentesen elzáró kőlap borítékkal lássa el.

A sírbolt a megvásárolt területen belül kőszegéllyel, rácskerítéssel vagy föld fölötti sírbolt házzal is ellátható, erre nézve azonban a temetőföntartónak engedélye előzetesen kikérendő. A sírbolt tulajdonosa a sírbolt kinyitásához minden esetben engedélyemet kikérni tartozik s a kinyitásnál az orvosrendőri szabályok mindenben betartandók.

Erről kérvényezőt a záradékolt építési terv kiadása mellett, a versendi r.kath. hitközséget és Versend község elöljáróságát a sírbolt építésének szakközegével való ellenőriztetése végett értesítem. Mohács, 1912. év október hó 31-én.

(pecsét)

olvashatatlan aláírás

főszolgabíró

Forrás: Plébániai irattár Szajk, 1912.

1917.augusztus 19-én meghalt Horváth Gyula versendi jegyző - voltak ellenségei is bőven, - a járási jegyző egyesület elnöke volt.

Forrás: Plébánia története, Szajk, 91-93.oldal (1917)

 

1913. Egyházi összeírás a versendi családokról

VERSEND

1913

Párbérnapló

 

Házszám Családfő neve Állapota Párszám  Megjegyzés
1. Becker János kisházas 2  
2 Hoffmann Péter kisházas 1/2  
3. Hornung György kisházas 1  
4. öreg Treutz János - 1  
  özv. Ábel Antalné - 1/2  
5. özv Sajnovics Jánosné telkes 1 + 1/2  
5. Klaics Bertalan telkes 1  
6. Ackerman János kisházas 1 + 1/2  
6. özv Sztovics Vencelné - 1/2  
7. Till Rajmund kisházas 1 + 1/2  
8 Kverkvarics Antal kisházas 1  
9 özv. Markovics György kisházas 1/2  
10. Ambach György telkes 1  
12 Markovics Szaniszló telkes 1 + 1/2  
13. Heyer Gáspár kisházas 1  
14. Markovics Ferencz kisházas 1  
15. Schippek Ödön kisházas 1  (postás)
16. ifj Treutz János kisházas 1  
17. Suvák György kisházas 2  
18. Kain Ferenc kisházas 1  
19. özv. Ferkov Mihályné telkes 1/2  
22 Klaics István telkes 1  
22 Princzhausz András zsellér 1  
21 ifj. Bischof Márton kisházas 1  
21 öreg Bischof Márton telkes 1/2  
24. Hock Frigyes telkes 1 + 1/2  
25 ifj. Ambach József telkes 1  
26 ifj. Pelcz János telkes 1  
27. öreg Pelcz János telkes 2  
28. Keller József kisházas 1  
29. Hazenuaer Mihály kisházas 1  
30. Hosszu Márkóné kisházas 1/2  
31. Hazenauer András kisházas 1  
32. Ferkov György telkes 1 + 1/2  
33 Ferkof János telkes 1  
33. özv. Ferkov Anna      
  Klaics Andrásné - 1/2  
34 Kovácsevics György kisházas 1  
35. Barjaktar József kisházas 1  
35. Barjaktar Kristóf kisházas 1  
36. öreg Troszt Jakab kisházas 1  
36. ifj. Troszt Konrád kisházas 1  
37. Balatinacz György zsellér 1  
37 Markovics István zsellér 1  
38 Tomin György telkes 2  
39. Stircenberger András kisházas 1  
39. özv. Stircenberger Jánosné kisházas 1/2  
40.a. Balatinacz Tádé telkes 1 + 1/2  
40b. Iliin Simon kisházas 1  
41. Iliin János kisházas 2  
42 öreg Kovácsevics József telkes 1  
43. Katics Benő kisházas 1  
44 Schubert Antal kisházas 1 + 1/2  
45 Hosszu István kisházas 2  
46. Suvak István telkes 1 + 1/2  
47. Blaskovics Mihály telkes 1  
48. Krizmanics György kisházas 1  
48. Hosszu Pál kisházas 1/2  
49 Krizmanics József kisházas 1  
50 Schubert György kisházas 1  
50. Schubert Ignácz kisházas 1  
50 Becker József kisházas 1 (kisbíró)
51. Morschhauser Ferenc kisházas 1  
51. Morschhauser György kisházas 1  
52. Weber György kisházas 1  
52. Emmesz József kisházas 1  
53. Hoffmann József kisházas 1  
53 özv. Guszman Jánosné - 1/2  
54. Máhr László kisházas 1  
55. Móricz Ferencz kisházas 1  
55. ifj Troszt Jakab kisházas 1  
55 özv. Princhausz Kati - 1/2  
56. Pirgl János kisházas 1 + 1/2  
57. Schubert János kisházas 1  
58 Engel János kisházas 1 + 1/2  
59 Prevoz Márján kisházas 1  
59. Hergenröder János kisházas 1/2 (sz.j.)
60. Hock Lörincz kisházas 1  
61.a. öreg Trischler Márton kisházas 1  
61.b. Jagodics András kisházas 1  
62. Heil Antal kisházas 1/2  
63. Ferkof István kisházas 2  
64 Prevoz Pál telkes 1 + 1/2  
65. Hosszu József telkes 2  
67. Klaics Ferenc kisházas 1  
67. Klaics János kisházas 1  
68. öreg Klaics János - 1/2  
72. Sztipanov György telkes 1 + 1/2  
73. Antolovics János kisházas 1 + 1/2  
73. Antolovics Jakab kisházas 1/2  
74. Klaics György kisházas 1  
74. Hosszu Péter - 2  
75. Antolovics István kisházas 1/2  
77. Link Bálint kisházas 2  
78/1. Grain Máté kisházas 1  
78/2. Ruppert András kisházas 1 + 1/2  
79. Suvák János kisházas 1 + 1/2  
80. Hotz János kisházas 1  
80. Perics András zsellér 1  
81. Schwendner János kisházas 1  
81. Pöppl János kisházas 1  
82. Ferkov Mihály kisházas 1  
83 Iliin András kisházas 2  
85. Wirtmann Cirják kisházas 1  
85. Wirtmann József kisházas 1  
86. Geri Ádám zsellér 1  
87. Leidecker Ferencz kisházas 1  
88. Erb György kisházas 1  
89. Princzhausz János kisházas 1  
90. Schultheisz Miklós telkes 1  
91 Emmesz János kisházas 1  
92 Princzhausz Henrik kisházas 1  
93. Guszmann János kisházas 1  
94 Heil József kisházas 1  
94. Heil György kisházas 1  
95 Razsics Jakab telkes 2  
96. Olaszácz Pál kisházas 1  
97 Kovácsevics Mária telkes 1/2  
98 Szegedi János zsellér 1  
98. Verbanovics István zsellér 1  
99. Emmesz István kisházas 1  
100. Sztipanov Jozsef zsellér 1  
100. Klaics János zsellér 2  
100. Kovács István zsellér 1 + 1/2  
101. Kovácsevics Márk kisházas 1  
101. legifj. Kovácsevics József kisházas 1  
102. Hoffman István kisházas 1  
103. Grisnik Jakab telkes 2  
104. Tamás Károly zsellér 1  
104. Balatinácz Fábián zsellér 1  
105. ifj. Kovácsevics József telkes 1  
106. Grisnik János telkes 2+ 1/2  
107. Hosszu József kisházas 1 + 1/2  
108/1. Graics András zsellér 1  
108/1. Liszácz Mihály zsellér 1  
108/2. Balatinácz György kisházas 1  
108/2. öreg Balatinacz György - 1/2  
109. Kovácsevics Miklós telkes 2  
109. Kovácsevics György telkes 2  
110. Bunyevácz Jakab telkes 1  
111. Bunyevácz István telkes 1 + 1/2  
111. Bunyevácz János telkes 1  
112/1. Noll János telkes 1  
112/2. özv. Klaics Anna zsellér 1/2  
113. Princzhausz Szilveszter kisházas 1  
114. Kovács Mihály telkes 2  
115. Tomin István telkes 1  
116. Tomin Mihály telkes 1  
117. Balatinacz János telkes 2  
118. Balatinacz István telkes 1  
119. Wecsanín Illés telkes 1  
119/2. ifj. Hosszu Mihály kisházas 1  
120. Baumholczer József telkes 1  
123. Schlinghoffer János kisházas 1  
123. Erb Albert kisházas 1  
124. Müller Péter kisházas 1  
125. Markovics István kisházas 1 (sz.j.)
126. Müller János kisházas 1  
127. Balatinacz József telkes 2  
128/1. Trommer János kisházas 2  
128/2. Hoffmann János kisházas 1  
128/2. Hoffmann Jánosné - 1/2  
129. ifj. Waldschmidt Ádám kisházas 1  
130. Huger János kisházas 2  
131. Grain István kisházas 1 + 1/2  
132. Pfeil György kisházas 1  
133. Ábel Adolf kisházas 1  
133. özv. Lutz Henrikné kisháas 1/2  
134. ifj. Hosszu Mihály kisházas 1 + 1/2  
135. Hohmann Rajmund kisházas 1  
136. Klaics Mihály kisházas 1/2  
138. Boda Gáspár kisházas 1  
139. Fauszt József kisházas 1  
139. Pöppl György kisházas 1  
140. ifj. Ferkov István telkes 1 + 1/2  
141. Bayer Antal kisházas 1 + 1/2  
142. Bösz Lőrincz telkes 1  
143. Bunyevácz Pál telkes 1  
144. özv. Markovics Istvánné telkes 1 + 1/2  
145. Wlaics György telkes 2  
146. Winkovics János zsellér 1 (25 sz alá költözött)
146. özv. Babracsan Mártonné zsellér 1/2  
147/1. Jagodics János kisházas 1  
147/2. Schwab Ferencz kisháas 1  
148 Prell Péter kisháas 1  
148. Prell János - 1/2  
149. Hosszu Miklós telkes 1 +1/2  
149. özv. Hosszu Istvánné telkes 1 +1/2  
150. Hazenauer János kisháas 1  
150. özv. Span György kisházas 1/2 (sz.j.)
151. Baumholczer János telkes 1  
151. özv. Baumholczer Lőrincné telkes 1/2 (sz.j.)
152. Flodung Simon kisházas 1  
152. Flodung Bálint kisházas 1  
153. Antolovics József telkes 1  
154. Kovács Jakab telkes 2  
154. Kovács Ádám telkes 1  
155. öreg Schmidt Antal kisházas 1  
155. ifj. Schmidt Antal kisházas 1  
156. Troszt Balázs kisházas 1  
156. Troszt István kisházas 1  
157. Antolovics István telkes 2  
158. Ferkof Mihály telkes 2 +1/2  
159. Ferkof Imre telkes 2  
159. Klaics Gáspár zsellér 1/2  
160. Ferkof András telkes 3  
161. Lay Ferencz telkes 1  
161. Lay Bálint telkes 1 (sz.j.)
162. Középső Bleil János kisházas 1  
162. legöregebb Bleil János kisházas 1 (SZ.J.)
163. öreg Princzhausz János kisházas 1  
163. Ritter Frigyes kisházas 1 (sz.j.)
164. Treutz István kisházas 1  
164. Treutz Adám kisháas 1 (sz.j.)
165. id. Feule János kisházas 2 +1/2  
166. ifj. Schlinghoffer János telkes 1  
166. özv. Schlinghoffer Adámné telkes 1/2 (sz.j.)
167. Hosszu János telkes 3  
168. legifj. Bleil János telkes 1  
168. idősb. Bleil János telkes 1  
169. Stohmann Albert kisháas 1  
170. Meiszter Henrik kisházas 1  
170. Prell Ádám kisháas 1/2 (sz.j.)
171. Razsics György telkes 2  
172 Heyer János kisháas 1  
172. özv. Heyer Jánosné kisházas 1/2 (sz.j.)
172/2. Leicht Antal kisházas 1  
173. Lutz János - 1  
174. Kerner Bálint kisházas 1  
174. özv. Kerner Simonné kisházas 1/2 (sz.j.)
175. ifj. Schlinghoffer Márton kisházas 1  
175. öreg Schlinghoffer Márton kisháas 1  
176. Pelcz Henrik telkes 1  
177. Horling Gáspár telkes 2  
178. Horling Konrád telkes 2  
179/1. Lutz Gáspár kocsis 1  
179/2 Bitter János kisházas 1  
179/3 Klaics Antal kisházas 1  
180. Redenbach Antal kishzas 1  
180. Ambach Kristóf kisházas 1  
181. Pfeil Ádám kisházas 1  
182 Schleining Ferencz kisházas 1/2  
182. özv. Wigand Györgyné kisházas 1/2  
183 Flodung Mátyás telkes 2  
184. Werb György kisházas 1  
184. Hazenauer Henrik kisházas 1 + 1/2 (sz.j.)
185. Klaics János telkes 1 + 1/2  
186. Hoffmann György kisházas 1 + 1/2  
189. Oppermann József korcsmáros 1  
190 Bleil András telkes 1  
190. Bleil György telkes 1 (sz.j.)
191. Klaics János kisházas 2 (lakatos)
192. Wéber János zsellér 1 (bognár, harangozó)
192. Grain György zsellér 1  
192. Balatinacz Pál zsellér 1  
193. Hoffmann Mátyás kisházas 1  
193. Hoffmann Katalin kisházas 1/2  
194. ifj. Kovács István zsellér 11  
195/1. Handler János telkes 1  
195/2. Lutz Cirják kisházas 1  
197. öreg Ambach József telkes 1  
198. Ábel Kristóf zsellér 1  
199. ifj. Schweitzer Márton kisházas 1  
199. öreg Schweitzer Márton kisházas 1  
200. Gyurok Fülöp telkes 1  
200. Gyurok András telkes 1  
201 Lang Mihály telkes 1 + 1/2  
202/1. legidősebb Kovács István telkes 1  
202/2 ifj. Trischler Márton kisházas 1  
203. Bögner György telkes 1  
203. Bögner András telkes 1  
204/1. Kovács András telkes 1  
204/2. Marczi György kisházas 1 + 1/2  
205 Schlinghoffer Frigyes kisházas 2  
206/1 Kovácsevics Antal telkes 1 + 1/2  
206/2 Kovácsevics Adám telkes 1  
207. Bösz Fülöp kisházas 1  
208 Hehl István kisházas 1  
208 Hehl Bálint kisházas 1  
- Freitag Donát - 1 + 1/2 Eöry vincellérje
- öreg Hoffmann György öreg Waldschmidt Adám - 1 + 1/2 Hofmeiner vincellér Trischler vincellér
- Mertesz Antal Szeiberling János - 1 Szuntsei vincellér kőbányafelügyelő
- Grain József - 1 csordás
146. Markovics András - 1  
- ifj. Grain János - 1 Hirmann vincellérje
- Korog Pál - 1 rendparancsnok
99. Kovácsevics Márk zsellér 1  
112/2. Herbszt József kisházas 1 + 1/2  
Összesen: 101 telkes, 181 + 1/2 kisházas, 36 + 1/2 zsellér = 329 összesen

Forrás; Római Katolikus Plébánián, Szajk.

 

1914-1918. Az első világháború

1914. június 26-27-én a Monarchia hadserege hadgyakorlatot tartott Boszniában. Ezen vett részt Ferenc Ferdinand trónörökös. A záró parádén először Nedeljko Cabrinovics bombamerényletet kísérelt meg, majd Gavrilo Princip diák egy-egy revolverlővéssel megölte a trónörököst és feleségét Zsófia főhercegasszonyt. A Monarchia Szerbiát tette felelőssé a merényletekért, majd egy hónap múlva megkezdődött az első világháború.

Az egyes községekben a hadköteleseket a háborúba vitték, nagyon sokan estek el. A háború részére - egy minimális fejadag meghagyása mellett - a közigazgatás elkobozta a termést, a csépléseket ellenőrzik, stb. Malomba vinni búzát csak őrölési engedély mellett lehet. A háborúban részt vett katonák adatait lásd: A CS. ÉS KIR. „FRIGYES FŐHERCEG" 52. GYALOGEZRED HADIALBUMA A PÉCS BARANYAI KATONÁK SZEREPLÉSE AZ 1914-1918. ÉVI VILÁGHÁBORÚBAN. Szerkesztette: Tábori Jenő, Budapest-Pécs, 1935.

Megjegyzés: Az első világháborúban érdemeket szerzett katonák részére alapította a Kormányzó a Vitézi Rendet, ezek „vitézséget" kaptak. Egyik legfontosabb feltétele a nemzetiségi (német) anyanyelvi név feladása, magyarosítása volt.

1914-1918 Világháborúban hősi halált haltak

 

  Iliin János Sallai György
Baiger Antal Iliin Mihály Szántó György
Barjakter János Katics Tádé Schmidt Gáspár
Batánovics Mihály Kain József Tegzes Márton
Balatinacz Pál Kárász János Till Rajmund
Bischof Márton Keller József Tomin György
Bozsics Márk Kovácsevics János Troszt Jakab
Bögner György Kovácsevics János Veber János
Bunyevacz Jakab Kovácsevics Márk Wirtmann Cirják
Bunyevacz János Kovácsevics István Volk György
Bunyevacz Tádé Kolompár Fülöp Vlaics János
Bleil András Kolompár Gábor  
Dörömböző József Kolompár István Eltűntek;
Erb Béla Kolompár István Balatinacz István
Ferkof Mátyás Kolompár Márk Bitter János
Ferkof György Kolompár József Ferkov György
Ferkof János Kovács Miklós Hoffmann János
Flodung Simon Kovács György Kovácsevics Tamás
Guszmann János Kovács Gergely Tomin Mihály
Harnischföger Imre Kovács Mihály Trommer Fülöp
Hazanauer György Kovács Ferenc Treutz János
Hehl Mátyás Lang Mihály  
Heigl Ernő Markovics István Meghalt 65 katona
Heigl Károly Papist János eltünt 8 katona
Heil Antal Prevoz János  
Hoffmann István Prinzhaus János  
Hornung Frigyes Sallai Ferenc  

 

1917. MAYER IDA tanítónő alapítványa

Nr 231/1917

Hivatalos belkezelésre

ALAPÍTÓ-LEVÉL

A teljes Szentháromságnak, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében.

Amen

Alulírottak a Szt. Mihály arkangyalról nevezett versendi filiális lelkésze és templomgondnoka, mint a gondviselésünkre bízott plébániai vagyon felelős kezelői jelen soraink rendében adjuk emlékezetül és bizonyságul mindazoknak, akiket illet, hogy M a y e r Ida r.kath. tanítónő, Versenden lakó, plébániánkbeli jámbor hívőnő, indíttatva azon tisztelettől, mellyel Páduai Szt. Antal iránt viseltetetik, a versendi filiális templomban ugyanazon szentnek tiszteletére egy szobrot állíttatott fából és miután ebbeli jámbor szándékát előzetesen már a templomgondoknál bejelentette, ez pedig ezt az alapítványok gondnoki naplójába jegyezte volna, előttünk, együttesen jelenlévő plébániai vagyonkezelők előtt személyesen megjelenvén, két tanú jelenlétében örökalapítványképen 30 korona - fillér, azaz harmincz korona - fillér o.é, összeget fizette le azon czélból, hogy annak évi kamataiból nevezett szobor fenntartási költségei fedeztessenek, kérvén bennünket, hogy ezen tőkeösszeget ezen czélra örökös alapítványképen elfogadjuk, s annak egyházhatósági jóváhagyása végett a kellő lépéseket megtegyük.

A mely jámbor szándékát nevezett alapítónő méltányolván, ennek mindenkori teljesíttetése iránt való, hivatalutódjainkra is átháramló kötelezettséget a pécsi egyházmegyei főtisztelendő Hatóság jóváhagyásának fenntartásával ezennel elfogadjuk, kötelezvén magunkat és hivatalutódainkat, hogy a fent számjelzett alapítványi töke épségben tartásáról, gyümölcsöző elhelyezéséről az egyházmegyei szabványok értelmében gondoskodni, az alapítványi töke évi kamatait, szükség felmerültével nevezett páduai Szt. Antal szobor fenntartására fordítani, a fölösleget pedig tőkésíteni fogjuk, aminek bizonyságára jelen levelünket aláírásainkkal és plébániánk pecsétjével megerősítve kettő eredeti példányban, az elsőt a plébániánk levéltára, a másodikat az egyházmegyei levéltár részére kiállítottuk és a jelen levelünkben foglalt kegyes alapítvány elfogadása, megerősítése és jóváhagyása végett, az alapítványi tőkepénznek oly czélból való egyidejűleges melléklése mellett, hogy ez a pécsegyházmegyei alapítványi főpénztárban gyümölcsözőleg elhelyeztessék, a pécsegyházmegyei hatósághoz tiszteletteljesen felterjesztjük.

Kelt Szajk, up. Versend, 1917. évi szeptember hó 14-én

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

Heigl Lipót

tanú

 

Pévald Vilmos

lelkész

 

Márovics Ferenc

tanú

 

Balatinac János

templomgondnok

(Pecsétben)

(R Kath.Plebaniahivatal)

(Szajk 1882)

 

2954/1917.

Elfogadom és jóváhagyom

Pécs, 1917. szeptember 22.

Wajdits Gyula s. k.

püspöki ált. helynök

(pecsét) = (JULIUS COMES ZICHY EPISCOPUS QUINQUE-ECCLESIENSIS)

 

1918. VOLKSHYMNE DER UNGARNDEUTSCHEN

Text: Dr.Ernst Imrich (1918)

Ton; Prof.Ludwig N. Hackl (1918)

Seid gegrülßt ihr deutschen Brüder, wachet auf, es ruft die Zeit! Laßt uns rühmen, laßt uns preisen unsres Volkes Einigkeit. Wir sind eines Volkes Söhne, deutsche Sprache, deutsche Art, die die Väter hoch gehalten, haben treu wir uns bewahrt.

Ob wir in der Batschka wohnen, in der Schwábischen Türkei, Buchenwald und Schildgebirge uns're teure Heimat sei, Ob das Grenzgebiet im Westen, Ofner Bergland sei der Ort, Wollen niemals wir vergessen, jenes schöne Dichter wort:

„Deiner Sprache, deiner Sitte, deinen Toten bleibe treu! Steh in deines Volkes Mitte, was sein Schicksal immer sei! Wie die Not auch droh und zwinge, hier ist Kraft, sie zu bestehn. Trittst du aus dem heil'gen Ringe, wirst du ehrlos untergehn."

 

1951. Az általános iskola 7. osztálya Montay tanítóval

 

1951. Az általános iskola 8. osztálya Dékány tanítókkal

 

Das ist deutschen Mannes Glaube, das ist deutscher Frauen Ehr. Das ist deutschen Kindes Zierde, das ist deutschen Volkes Wehr. Deutscher Treue Lied erklinge rings im schönen Ungarnland! Deutsches Volk, im Glück umschlinge ewig dich der Eintracht Band.

1918-1921. A szerb megszállás Versenden

1918. november 14-én Pécsett, másnap pedig Baranya megye nagyobb részét szállta meg az SHS állam (= Szerb-Horvát-Szlovén), különösebb változást a megszállás eleinte nem jelentett, a tisztviselők zöme tovább dolgozott, működtek a nemrég alakult különféle tanácsok, a Magyarországgal való érintkezést a szerbek nem korlátozták, a hivatalos intézkedések továbbra is Budapestről érkeztek.

A megszállók tevékenysége azonban nem maradt meg a rendfenntartás körében, hanem átcsapott a polgári közigazgatás területére azzal a céllal, hogy azt átalakítsák, illetve az esküt letenni nem akaró tisztviselőket leváltsák.

A Tanácsköztársaság megalakulása végérvényesen rögzítette az addig eléggé hullámzó demarkációs vonalat. Ekkor Baranyában - nyugatról keletre haladva - Dinnyeberki, Bükkösd, Megyefa, Bakonya, Kővágótöttős, Magyarürög, Pécs-budafa, Hosszúhetény, Pécsvárad, Zengővárkony, Pusztakisfalu, Apátvarasd voltak a legészakibb megszállt községek.

Forrás: Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály; Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-1921 között, Baja 1974., 9. és 17. oldal.

Szerb Közigazgatási beosztás; MOHAČKI SREZ; BELEŽNISTVO NEMETBOLY

1918-1921. Az események sorrendje

1918

Versenden egy közös hadseregbeli altiszt összeveszés után lelőve. Pinczék Versenden fosztogatva, borok kieresztve.

Németbólyban fegyelmezetlen bosnyák zászlóaljasok erkölcsi métellyel versendi sokacok közt. 1918 tavaszán katonai requirálás.

Tavasszal takarmányhiány. Alispáni hivatal utján kaptam korpát és olajpogácsát. Nem volt lisztem a requirálás után.

Sokat lopnak, főkép Versenden.

Július 3. Kovács András fiát Versenden leütötte a villám a fáról, életben maradt.

Máriakéméndi malomban a rablótámadás, szökött két katona útján nappal, 5-7 halottal, VIII.23., a Németbólyról a bosnyák katonaság.

Gabonaregirálás a cséplésnél, lefoglalta a Haditermény RT. Fejquota 18 kg, a molnárok pedig csak 63 % lisztet adnak és 19 % korpát.

Hadikölcsön VIII.

November 7. Az országban fosztogatások. Versenden is szégyenfolt.

Jegyzők menekültek, papok sokat szenvedtek. Rémvilág volt.

Sok békétlenség, más része dologtalanság, mulatás, főkép 1919-ben tobzódás következett, nem törődve megszállással.

(Forrás; Plébánia története, Szajk, 91-94 oldal)

1918. november szerb megszállás!

 

1919

Az iskolakérdésnél... Versenden csak a nemzetiségek nyelve kerekedik felül.

A sertések méregdrágák, bort nem keresnek vételre.

A szerbek pénzünket lebélyegzik, csak így forgalmazható.

Sok a jegyes ebben az évben, a háború mulasztásait behozzák.

Február 13. A drágaság nagy. Pécsett a szerb katonai vezetőség mérsékelt áron közrebocsátja az üzletek ruha áruit, a készletek hamar eltűnnek.

Nincs czukor, petróleum, később jugoszláv karbitot használunk.

Az emberek leszereltek, nem dolgoznak, elszoktak, nincs kedvük.

Nincs újság. A budapesti lapok már rég megszűntek ránk.

Sztrájk a szerbek ellen.

Sok itt nálunk a farsangolás, tombolás, lakodalom. Nem tudnak jóllakni.

Senki sem törődik a szomorú közviszonyokkal, hogy nyakunkon a szerbek, akkor még nem bántottak.

Sok a lopás, nálam is. Később pincefeltörések, lakások és boltok fosztogatása, főkép Pécsett,

Személyes vagyonbiztonság 1920-1921. szerbek alatt gyenge lábon áll.

Temető helyek rendezése főkép Szajkon nem ment, Versenden a németek és sokáczok nemzetiségek versenysége alélt, de elemi erővel tőr ki, a plébánosnak is sok kellemetlenséget okozva.

Szerb iskolarendelet jön, még mérsékelt, később a tanítókra nézve kritikus lesz, a plébánosok az iskolaszéki hatáskörükből kiszorulnak.

Március 20. körül Budapesten megalakult a népkormány. Önkényes igazgatás, kész a kommunizmus Kun Béla volt orosz bolsevik fogoly elnökletével.

Minden összeköttetésünk csonka Magyarországgal, Budapesttel teljesen megszűnt.

A versendi jegyző Györgyi Rezső és magyar köztisztviselők, megyei hivatalnokok felfüggesztetnek, jön szerb közigazgatás.

A tanító a megszállt helyeken is szakszervezeteket alakítanak, Pécsett főkép, Himesházai esp. kerületben az engedelmességet egyházker. tanfelügyelőnek felmondják.

Június 10 (? 19): a magyar nemzeti jelvények, czímer és feliratok régen eltávolíttattak. Nincs év végen Te Deum, magyar ének, stb.

A katonaözvegyek halottlevél s okmányok hiányában sok veszedelemben, nem mehetnek férjhez, vagy törvénytelen együttélést kezdenek.

A szerbek szarvasmarhát requirálnak a szerb katonaság eltartására.

Folgenovics György káplán dorbézolása tűrhetetlen, ...szerb barát, izgatott.

A nép bevásárol Eszéken, Zágrábban. Szerb világ van. A nyilvános élet derűs, földből bújnak elő a szerbek.

Sertésvész, baromfivész.

Versenden sok a sertés elhullás, Szajkon szarvasmarha közt száj és körömfájás.

November 21.: Roppant rossz idő. A gazdasági munkák elmaradnak. Kint a répa, kukoricza. Nem vetnek.

Forrás: Plébániai irattár, Szajk, 95-98. oldal

 

1920

A tél enyhe.

Pénzünk lebélyegzés után a mohácsi, dárdai főbírói járásokban márkázva lesz Pécsett, Pécsvárad, Szentlörinc nem. Ennek alapján 20 % levonással dinárba átváltva, mely jelenleg forgalmi pénzünk.

Lakodalmakban pazarlás.

Berta Antal a szerb jegyző ellen jár el, ...kellemetlensége és üldöztetése, stb. Baj... 2-ik horvát prékációjában Versenden. Versendiek a húsvéti bárányt nem adják meg, egy csúf csekélyváltságot ígértek, melyet nem fogadtam el.

Húsvétra sem Szajkon, sem Versenden nem jönnek rendesen gyónni, férfiak még... állítólag máshová mennek konfiteálni.

Pécsett socialdemokrata városi kormányzás alakul szerb altissa mellett.

Németbólyon pangerman iskolaszék kiforszírozása szerb védelem mellett.

Versendre kiszállnak szerbek nyugtalanítva, izgatva: tanítók, horvátul nem tudó plébános ellen, káplán ellen (hogy verjék meg templomon kivül, ha goromba).

Július 27. Jégkár szőlőkben.

Tanítóknak szerb állami fizetés ígérve.

Aratás június 30. - július 11. közt, cséplés július 13. - augusztus 6-ig, 29-én befejezve.

VIII.20. Versenden a horvátok is a szerb jegyző ellen mindenféle panaszt jelentenek. Kijelentette, a jegyző mindent megtehet. Később Mohácsra kerül jegyzői munkaerőnek.

Szerb megyei főjegyzőhöz, szerb főbíróhoz fordultam - a kegyúri fa behordása ügyében. A pécsváradi Somosi erdőrészben, a magyar csapatok előrenyomulva október végén a szajki és versendi kegyúri fa el lett zárva szerb megszállt részektől. A kötelezettek pedig nem siettek a záros terminussal... lefuvarozni a fát. Mohács. Pécs, Pécsváradra jártam el személyesen a kegyúri fa ügyében.

...télre magamnak is fát kellett vennem a rácztöttösi erdőben...

Fogságból megjöttek Versendiek:

Ferkov Mihály, Kovács Menyhért, Rázsics András.

Amerikából: Schubert Gy., Hazeneuaer szabó, később Pöppl Gy.

Pécsett csendes szociáldemokrata és kommunizmus. A pécsi agitátorok excursiója Mohács , Villány, Dunaszekcsőre, ritkábban Németbóly, Babarcra, Versendre.

Állami középületeket, raktárakat, iskolákat szerbek kirámolnak, berendezést, még ablakdeszkákat is elviszik. Pécsi kommunisták gabonát erősen requirálnak 500 Kr-ért, ha még megkapják a pénzt. Cséplőgéptulajdonosoknak sok gabonát kell leadniok. Versend szerb jegyző is erősen vet ki 3 1/2 mázsa helyett 1 1/2 mázsát adtam versendi ellátatlanoknak, 1 mázsát a községben továbbszállításra, magam is nagyon hiányosan kaptam párbérem.

Október 29-én mínusz 8 fokos fagy.

Forrás: Plébánia története, Szajk, 99-102. oldal.

 

1921

Enyhe tél.

Szerb ünnepek alatt munkaszünetet rendelnek el nálunk is.

Május 4 után Versenden az istentisztelet nyelve miatt torzsalkodás. Németek elkeseredettek A németek csak a párbér felét akarják adni, mivel ők kevés német istentiszteletet kapnak. Prettio várm.

Április-május: Versenden sokac és németek elnök választás (iskolaszéki elnök) körül nem tudtak megegyezni.

Versenden a sokácokat állandóan izgatták kivándorlásra. 1922 elején igen sokan optáltak. Sokan megbánták.

Augusztus 11. A lapok burkoltan írnak, hogy a szerbek kimennek.

Augusztus 22. A szerb megszállás vége, fosztogatás nélkül megtörtént. Voltak itt-ott incidensek, inkább riadalom. 21-25. között kivonult a szerb katonaság és közigazgatás.

Szept. 15.-október 18-ig esőhiány.

Október 7. Horthy Miklós kormánya Pécsre okt. 5-én vonult be, jelen voltam október 7-én

Németbólyon - Mohácson át Baja stb. A németbólyi fogadtatáson jelen voltam.

Választási mozgalmak:

Képviselőjelöltek

Bleyer Jakab dr,

Gussmann Márton, Babarczi stb.

Nemzetgyűlési képvis. villányi mi kerületünkben

Goszmann Márton czirka 800 többséggel titkos szavazás alapján.

November 28. reggeli hó, fagy.

Olvasókörben puskaporos a levegő. Versendi németek Dr. Schmidt Miklós útján kérvényezik

Püspöknél az istentisztelet fele német legyen.

Forrás: Plébánia története, Szajk, 103-108.oldal.

 

1918-1921

Baranya megye északi részének ideiglenes megyeszékhelye Sásd lett.

1921. augusztus 14-én megalakult a baranyai-bácskai szerb-magyar köztársaság.

1921.augusztus 20-án a bevonuló magyar nemzeti hadsereg átveszi a szerb katonai parancsnokságtól a város (Pécs) parancsnokságát.

Forrás: Gergely Ferenc-Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-1921 között, Baja, 1974. 18., 56., 78. oldalakon.

1921. Berta Antal szajki káplánt megtámadják Versenden

1921. március 27-én (húsvétvasárnap) szentmise után több versendi sokac férfi megtámadta Berta Antal káplánt és megverte. (A pécsi püspök a 785/1921. szám alatt intézkedett az ügyben; azonnal áthelyezte Olasz községbe.) Még aznap a németbólyi körorvoshoz vitték ellátásra. A versendi körjegyzőség még 1921. decemberben is foglalkozott az üggyel.

1921. Délszlávok optálása Versendről Jugoszláviába

Opció: két állampolgárság közötti választás joga.

Optál: két állampolgárság közül az egyiket választja, opciót gyakorol.

A Szerb-Horvát-Szlovén állam igyekezett rábeszélni a magyar állampolgárságú délszlávokat, hogy vegyék fel a szerb állampolgárságot, a magyar helyett. A propaganda hatására nagyon sokan aláírták az optálási nyilatkozatot. A magyar állam 1930. november 1-i határidőt állapított meg, hogy akik aláírták a nyilatkozatot, eddig az időpontig kötelesek elhagyni az ország területét. Mivel azonban Jugoszlávia nem tudott gazdasági jólétet biztosítani, a vagyonosabbak nem akarták elhagyni Magyarországot. Ahol nem mentek el önszántukból, ott a helyi hatóságok a kitoloncolás eszközéhez nyúltak. A megadott határidőig a most közlésre került forrásokban említett községekből összesen 5789 fő távozott Jugoszláviába.

Forrás: Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében. (Baranyai helytörténetírás, 1978, 457-509. oldal, fenti szöveg az 506-507.old.)

 

Jugoszláviába (optált 1919-1921-ig) elköltöztek; jórészt hatósági kényszerrel.

  1. Kovácsevics Mihály

  2. Kovácsevics Márk

  3. Kovácsevics Illés (felszabadulás után visszatértek Békásra és onnan haza)

  4. Tomin Miklós

  5. Balatinac Ivca (Imro ?)

  6. Balatinac János és fia Mihály felszabadulás után vissza Versendre

  7. Hosszu Illés (Madrac ?) házát megvette Bitter Pelc

  8. Hosszu Zsifko - Kovacsevics István és János vették meg a házát

  9. Hosszi Simon ?

  10. Antolovics Jaksa és György (Zdralyevics)

  11. Hosszu József (Saica ?) két fia Stipo és Tuno

  12. Hosszu Mihály (penzserás) és fia Dárdára

  13. Ferkov Simonné (Schwarzkopf anyja)

  14. Kaszun Pétert mint kiskorut kényszerítették anyja után, később visszajött.

  15. Blaskovics Ivo

  16. Suvak György (fia Ivo) felesége Markovics Franciska. . anyja

  17. Grain István ...Anasztázia

Forrás: Dékány István versendi igazgató feljegyzése

Megjegyzés: Ráczgörcsöny község teljes egészében optált. A részletes leírást és halasztásokat, stb. lásd Pintz Bálint: Somberek és Görcsönydoboka 700 éves története c. kéziratos műben, amely 1975. évben készült 3 példányban.

1922. Délszlávok Versenden

„A magyarországi nemzetiségek (délszlávok) két világháború közti helyzetére, a kormányzat asszimilációs politikájának Baranyában történő megvalósítására kiemelkedő fontosságú és értékű forrás a miniszterelnökség délszláv szakreferensének működése során keletkezett jelentések. Nagy forrásértékükre való tekintettel határoztuk el ezeknek a folyamatos közzétételét. Első közlésünkben az 1920-as évvel első felére vonatkozó jelentésekből szerkesztettük meg a forráspublikációnkat. A forrásközlés közzétételét továbbá az is indokolttá teszi, hogy a Baranya megyei Monográfiája sorozat keretében folyamatban vannak a Községtörténeti Lexikon adatgyűjtési munkálatai. Ehhez a nagyszabású munkához szeretne ez a közlés hozzájárulni.

Amikor 1921. augusztusában Baranya megyéből eltávoztak az antant megszálló csapatai, a berendezkedő ellenforradalmi rendszerre nagy feladat várt: a délszláv nemzeti kisebbséget - melynek nemzeti öntudatát a megszállók mesterségesen felszították - meg kellett győzni arról, hogy számukra a Horthy-rendszer a legjobb, itt nincsenek és nem is lesznek megfosztva jogaiktól, de ne lépjenek fel „túlzó" követelésekkel, mert ezzel csak saját maguknak ártanak.

Ennek a politikának volt híve és képviselője Marqitai József, a Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályának délszláv szakreferense, A miniszterelnök öt küldte le Baranya megyébe a „felizgatott" nemzetiségiek lecsillapítására és a tennivalók megbeszélésére,

A délszláv szakreferens 1922-ben, 1923-ban és 1925-ben utazta be Baranya megye délszlávok községeit. 38 községben tájékozódott az ottani délszlávok helyzetéről, életkörülményeiről, iskolai oktatásukról. A meglátogatott területen élt a baranyai délszlávoknak 1920-ban a 90 %-a, 1930-ban a 88,85 %-a. Tehát gyakorlatilag minden olyan községet meglátogatott, ahol délszlávok laktak. Vizsgálódásának középpontjában az iskolaügy állott.

Margitai József a jelentéseit a miniszterelnöknek tette meg Írásban. A miniszterelnökség ezeket a jelentéseket küldte meg másolatban tudomásulvétel és miheztartás végett Baranya megye alispánjának és főispánjának.

Forrásközlésünk részleges. Csak a községekre vonatkozó részeket közöljük. A jelentéseknek ezeket a részeit betűhíven, minden változtatás nélkül tesszük közzé."

Forrás; Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében. (Baranyai helytörténetírás, 1978, 457-458.oldal.)

VERSEND

Versenden május hó 10-én(1922) voltam. Ez a község a mohácsi járásban fekszik, lakosainak száma 1392, valamennyi róm.kath. Nyelvre nézve 45 % német, 40 % sokác. 15 % magyar; a magyar nyelvűek közül legtöbben cigányok, kik a falu végén apró kis házakban laknak s főleg vályogvetésből és zenélésből élnek. Gyermekeik nem járnak iskolába s ottlétemkor fülsiketítő lármával játszott egész csapat cigány gyermek az utca porában.

A jegyző és a kath. tanítók útján megismerkedvén a helyi viszonyokkal, összehívattam a sokácokat. Az egész tanterem megtelt velük, oly sokan jöttek össze. Az asszonyok, mikor megtudták, hogy ott vagyok, mert a birjáni és olaszi sokácoktól már értesültek, hogy valaki, aki tud horvátul, Budapestről jár vidékükön, hívás nélkül özönlöttek az iskolába.

A nép, különösen az asszonyok nagyon közlékenyek voltak. Elmondták, hogy őket is csábították a szerb urak, hogy hagyják el hazájukat. Néhányan elmentek, de ők itt maradtak s nem is szándékoznak elmenni. Panaszkodtak, hogy a németek nem hagynak nekik békét s azért nincsen velük jó viszonyban. A magyaroknak szívesen engedelmeskednek, de a németek parancsait nem tűrik, mert ők különb hazafiaknak tartják magukat, mint a németek. Elmondták, hogy a németek a szerbekkel ittak, meghívták őket szőlőjükbe s mulattak velük. A németek - úgymond - többet árulkodtak a szerbeknél, mint ők. A tanító szerint ez nem igaz. Azért beszélnek a németekre, mert valami templomi ügy miatt haragban vannak velük.

Megdicsértem őket, hogy jó hazafiaknak vallják magukat.

A helyettes bíró, a közgyám és két esküdt sokác. Ebben a tekintetben tehát nincs okuk panaszra. Szeretnék, ha az iskolaszék világi elnöke közülük kerülne ki. Kértek, hogy eszközölnék ki nekik fegyverengedélyt, hogy vadászhassanak. E két kérésükben - mondám - nem lehetek segítségükre, mert egyik ügy sem tartozik reám. Elmondták, hogy van olvasókörük, de nincs - mint a németeknek - olvasnivalójuk. Megnyugtattam őket, hogy Pécsett részükre meg fog jelenni egy horvát lap és naptár. Ajánlottam nekik s a tanítóknak, hogy hozassanak magyar néplapokat is.

A falu iskolája róm. kath. felekezeti jellegű A tanítás nyelve a magyar, de olvasni és írni a németeket és sokácokat anyanyelvükön is tanítják. A megszállás alatt a szerb hatóságok elrendelték, hogy csak horvátul és németül tanítsanak. A tanítók azonban a megszállás alatt is magyarul tanítottak. Ezért megdicsértem a tanítókat.

A tanulók száma 178, kik közül 60 % a német, 30 % a sokác és 10 % magyar A cigányok gyermekei közül kevesen járnak iskolába, még pedig a tanítók állítása szerint azért, mert nem férnek el az iskolában. A tanítókat figyelmeztettem, hogy ez nem helyes, mert nem szabad megfosztani őket a művelődés áldásaitól, de a magyar nyelvi eredménynek is hasznára lenne, ha a magyar cigány gyermekek valamennyien iskolába járnának, mert ezáltal több magyar beszéd hangoznék el az iskolában.

A tanítótestület három tagból áll. Az igazgató-tanító Heigl Lipót, ki 42 év óta működik itt. Az osztálytanítók közül Denz István 6, Mayer Ida 10 év óta működnek Versenden. Mind a hárman tudnak németül és horvátul is. A testület tagjai a hazafias horvát könyvek hiánya miatt panaszkodtak, melyek már nem kaphatók. A megszállás alatt Eszékről beplántált olvasókönyvekre volnának utalva, amelyekben nincs ugyan magyar-ellenes vonatkozás, de hazafias vonatkozás sincs bennük. Ajánlottam, hogy még szükségből sem használják ezeket a könyveket, mert a sokác dialektustól elütő horvát irodalmi nyelven vannak írva. Ennek megtanulására a népnek nincs szüksége. Közöltem velük, hogy gondoskodás történt, hogy a bunyevác-sokác tájszóláson írt régi ábécéskönyvek ismét megjelenjenek.

A versendi viszonyok nem kívánnak sürgős intézkedéseket.

Forrás; Ugyanott, 499-500. oldal, eredetileg viszont: Baranya megyei Levéltár, 47/V/1922. alisp.eln.ir.

 

Az 1920-as és az 1930-as népszámlálás adatai:

 

évszám magyar német tót horvát szerb sokac-bunyevác egyéb
1920 14 862 - - 1 479 220
1930 61 603 2 3 - 362 252

 

1923. Pedagógusok igazolási eljárása

BARANYA VÁRMEGYE TANFELÜGYELŐJE

A római kath. iskolaszéki elnök úrnak

Szajk

A Vkm Úr rendelete szerint a tanszemélyzetnek az itteni szerb megszállás és a magyarországi úgynevezett proletár diktatúra alatti magatartása igazolás tárgyává teendő.

Felkérem Címet, hogy az igazoló bizottságban - melynek elnökéül van szerencsém Címet felkérni - még két megbízható férfitagot vonjon be. Az igazoló bizottság ülésben állapítsa meg, hogy a jelzett iskola tanszemélyzete a jelzett időben politikailag kifogástalanul, hazafiasan viselkedett-e?

A bizottság véleménye jegyzőkönyvi véghatározatba foglalandó s amennyiben valamely tanerőt nem tart igazolhatónak, az indokolandó. Az így elkészített jegyzőkönyvet szíveskedjék 8 nap alatt ide megküldeni.

Felhívom Cím szíves figyelmét arra a nagy fontosságra, amelyet az igazolás magában rejt, úgy nemzeti szempontból, valamint a tanító sorsát illetőleg.

Amennyiben a szajki iskola tanszemélyzete már igazoltatott volna, kérem ennek bejelentését a közig, bizottság véghatározat számának közlésével.

Pécs, 1923 február 1.

kir. tanácsos, tanfelügyelő

Forrás: Plébániai irattár, Szajk, 1923 év.

1923. Iskolaszék üléséről készült jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv

Mely felvétetett a versendi r.k. iskolaszéknek a versendi r.k. hitközség képviseletében a versendi r.k. iskolában 1923. évi július hó 1-én, de. 11 órakor megtartott gyűléséről, melynek tárgyai következnek. Jelen voltak Nt Pévald Vilmos ker. esp. plébános iskolaszéki elnök elnöklete alatt: ifjú Schlinghoffer Márton, ifjú Trischler Márton, ifjú Feule János, Hazenauer György, Hosszu Pál, Hosszu Illés, Razsics András, Zdralyevics Jakab, Vlaics Imre iskolaszéki tagok, Heigl Lipót iskolaszéki jegyző.

Az elnök megnyitja a gyűlést.

I. Az iskolaszéki tagokat először felhívja a lemondás következtében megüresedett templomgondnoki állás betöltésére.

Határozat: Templomgondnoknak a horvát nemzetiség sorából Bunyevacz János telkes választatik meg egyhangúlag.

II. Az elnök bemutatja az istentiszteletnek újonnan hatóságilag megállapított nyelvrendelete alapján készült vasárnapi és ünnepnapi listát,

a bemutatott listát az iskolaszék tudomásul veszi.

Egyesek az istentisztelet után szokásos magyar Miatyánk üdvözlet és magyar Hiszekegy helyett sorrend szerint német és horvát anyanyelven követelik a gyermekek ezen istentisztelet során kívüli befejező imáját.

Elnök véleménye a hatóság döntse el ezt, vagy vetesse le az iskolaszéki gyűlések sorrendjéről mindenkorra ezen kérdést.

Megokolja azzal, hogy neki nincs joga a már egyszer magyar nyelven szokásba vett és bevezetett imát kellő megokolás nélkül megváltoztatnia.

III. A temető külön sírhelyeinek kiválasztása vagy megváltása indokolttá tesz a rendfenntartása érdekében, hogy a külön helyek díjai külön meghatároztassanak a templom pénztára javára.

Az iskolaszék elhatározza

a.) A sír a sorban való, a kellő távolságban ásott sírhelyeken mindig ingyenes, de a sorban külön fenntartott külön sorhelyért a háború előtt 2 koronának megfelelő pénzegységár fizetendő, 1923 évi július 1-től a szorzószám 1000 korona,

b.) 40 éven belüli temetkezésre szolgáló területnek keretében egy külön sírhely ára a régi 5 koronának megfelelő összeg lesz, szorzószám július 1-től mint fent.

c.) A fő úttól jobbról és balról befelé kellő egymásutáni sorok betartásával egy sírhely a régi 10 korona szerint való összeg.

d.) Sírboltnak való helyért pedig annyi régi 10 koronának számítandó összeg fizetessék le, ahány egyes sírhelyet foglal el a sírbolt.

IV. A szajki plébánia javadalom új jegyzőkönyvének bemutatása.

A szajki plébánia javadalom terményei beszedésére szükséges birtok tiszta összeállítása, illetve felülvizsgálására megválasztattak: Hosszu Pál és ifjú Schlinghoffer Márton iskolaszéki tagok.

V. Az iskolás gyermek I. és II. osztályában az ABC tanítása anyanyelven sürgettetik -. Több hozzászólás után az iskolaszék elhatározza,

hogy a ll-dik osztálytól kezdve a jövőben az ABC német és horvát, tehát anyanyelven is tanítassék az eddigi gyakorlattal szemben, mely szerint azt csak a lll-dik osztálytól kezdték tanulni.

Ezen határozatok ellen 8 napon belüli fellebbezés adható be. Más tárgy hiányában elnök bezárja a gyűlést.

A hitközség képviseletében felvett iskolaszéki jegyzőkönyvet hitelesítik: Hosszu Illés és ifjú Trischler Márton.

Kelt Versenden, 1923. évi július hó 1-én.

Heigl Lipót sk. (pecsét) = Pévald Vilmos sk.
iskolaszéki jegyző  = (A r.kat.iskolaszék 1883 VERSENG) iskolaszéki elnök

 

 

A jegyzőkönyv hiteléül:

 Hosszu Illés sk.

Trischler Márton sk.

 iskolaszéki tagok

 

A pécsi püspöktől

2596/1923

Jóváhagyom azzal, hogy a 2. pontban foglaltakra nézve az iskolaszéki elnök előterjesztését fogadom el.

Pécs, 1923. augusztus 28

Dr. Mosonyi Dénes sk.

püspöki ált. helynök

1923. Első világháború hősi emlékmű felavatás

1923. szeptember 30-án avatták fel az emlékművet.

Forrás: Plébánia történet, Szajk, 110-114. oldal.

1924. A pécsi Püspök a SONNTAGSBLATT ellen

942/1924 a pécsi püspöktől

Válasz esetén tessék ezen

hivatalos számra hivatkozni.

Nagyontisztelendő Esperes-Plébános Úr!

A magyar katolicizmust két megsemmisítő veszedelem fenyegette a múltban és környezi ma is. Az első a hitélet ellanyhulása, a lelkeknek a vallás forrásaitól, vigaszaitól való elfordulása, a második pedig a nemzetiségi kérdésnek kiélezése a katolikusok között.

Az első veszedelmet ijesztő mérvben felidézte a szerencsétlen világháború az utóbbit a trianoni békeszerződés és a nemzeti kisebbségekről szóló rendelkezések vannak hivatva nemcsak felszínen tartani, hanem szerencsétlen, megcsonkított hazánk állandó nyomorgatására még növelni is.

A nemzetiségi kérdést felvetik és tudatosan szítják még olyan helyeken is, melyekben eddig a legszebb béke és egyetértés honolt, s ahol a magyar haza iránt való őszinte szeretet és ragaszkodás a kath. hithez való benső ragaszkodással együtt járt és együtt erősödött.

Ezt a szerencsétlen nemzetiségi mozgalmat, mely a nem kimondottan magyar nemzetiségek különállásának tudatos feszegetésével nemcsak a magyarságtól, hanem a magyar hazától is elidegeníti a nem magyarajkú polgárokat, ismételt megállapítás szerint a katolikus Sonntagsblatt is előmozdítja. A németajkú magyar honpolgárok lelkében ugyanis "tulajdonképpeni" hazájuk iránt szertelen lelkesedést, rajongást igyekszik kelteni, amiáltal a magyar hazához való benső ragaszkodást, annak megbecsülését, egységének, javának, boldogulásának előmozdítását leszállítja és meglazítja.

Amily fájdalmas a magyar katolicizmust fenyegető lelki veszedelem, mely ellen a lelkipásztoroknak a lelki életmentésnek minden eszközével küzdeniök kell, ép oly sajnálatos a második is, mely csonka hazánk további pusztulásának, züllesztésének rémét idézi fel s épen ezért okos belátással ez ellen az akna munka ellen is védekezni kell.

Felkérem Nagyontisztelendö Esperes Urat, kinek kerületében több helyre jár a nevezett lap. hogy azt az érdekeltekkel, plébános urakkal egyetemben figyelemmel kísérni, s amennyiben a jelzett irányban működnék továbbra is, bizalmas megbeszélések után mindent elkövetni szíveskedjék, hogy a lap más megfelelővel pótoltassék.

Egyébként buzgó imáiba ajánlottan vagyok

Pécs, 1924. március 25.

Krisztusban testvére

Dr. Mosonyi Dénes

püspöki ált.helynök

Forrás: Plébániai irattár, Szajk, 1924.

1925. Magyarországi Német Népművelődési Egyesület szervezése

976/1925.sz.

A pécsegyházmegyei főtanfelügyelőtől

Szigorúan bizalmas!

Tisztelendő Plébánia Hivatalnak!

Szajk

Bizalmasan értesítem Ft. Plébános Urat, hogy 1925. évi június hó 20-án este egy vagy két úr fog megjelenni Ft. Plébános Úr plébániáján Szajk-ban, hogy a Magyarországi Német Népművelődésí Egyesület (Ungarlándischer Deutscher Fortbildungsverein) fiókját megszervezzék. Az egyesülettel szemben a legnagyobb körültekintéssel kell eljárnunk. Bizonyos ugyanis, hogy a kezdet kezdetén annak irányítása központilag sem volt minden tekintetben megbízható kezekben és még ma is éppen nem kívánatos elemek: nemzetiségi túlzók, társadalmilag kevésbé megfelelő emberek vehetik kezébe a helyi szervezetek irányítását is, ha nem vigyázunk. Ez nagyon káros visszhatással lehet a község fejlődésére, a nemzeti eszmére s a helyes iskolapolitikára. Egyházmegyénk és vármegyénk főhatóságaival történt előzetes megbeszélésünk alapján fölkérem Ft. Plébános Urat és a községi tanító urakat, kísérjék figyelemmel a fönti egyesület alakulásának és későbbi működésének minden egyes mozzanatát. Hatóságaink határozott kívánsága, hogy annak vezetésében személyesen és nemzeti szempontból megbízható bizalmi embereik által minél számosabban vegyenek részt. Igy biztosítható lenne, hogy a kultúregylet tényleg az alapszabályok által előírt keretben dolgozzék. Ha pedig ettől eltérne, azt rögtön észrevegyük s az ellenintézkedéseket megtegyük. E tekintetben a közigazgatás eröskezű támogatására számíthatnak a Ft. Plébános és Tanító Urak. Adott esetben tessék érintkezésbe lépni a községi jegyző és az illetékes főszolgabíró úrral. Ha pedig ott a megkívánt támogatást nem érnénk el, azonnal tegyenek jelentést nekem.

Ahol a helyi viszonyok lehetővé teszik, hogy az egyesület meg se alakuljon, annál jobb. Ezt többek véleménye szerint azáltal is elő lehet készíteni, hogy rámutatunk, hogy a kulturverein évi tagsági díjjal jár, az eddigi egyesületekkel pedig értékes többletet nem nyújt. Kívánatos, hogy a létező körökben (Kath. Olvasókör, Gazdakör) minél elevenebb élet vitessék, hogy a katholíkus Népszövetség megszerveztessék. Általában, hogy a katolicizmus társadalmi kultúrhatásai - amely a németség iránt önmagában is türelmes, előzékeny - a községi életben kidomboríttassanak, hogy ez által a nemzetiségi alapon álló elkülönítő egyesületek feleslegesekké váljanak. Ha lehet, meg se alakuljanak s ha megalakultak, lassan elsekélyesedjenek.

Jelen bizalmas értesítésemre bizalmas válaszát a fönt irt határnaptól 8 napra kérem. Ebbe a történtekről adott jelentésén kívül véleményes jelentését is kérem.

Pécs, 1925. június 6.

Komócsy sk.

ehm. főtanfelügyelő

(Pécs egyházmegyei tanfelügyelőség 1877) (=körpecsétben)

Forrás; A szajki római katolikus plébánia irattára.

1925. a Magyarországi Német Népművelödési Egyesület lapja a SONNTAGSBLATT

"A Sonntagsblatt kiszorítására el kell minden lehetőt követni. A pécsi Landpostot ajánlhatjuk a németnyelvű híveinknek addig, míg megfelelő német napilapot nem adhatunk kezébe." Forrás: A PÉCSI PÜSPÖK 3723/1925. sz. leirata.

1928. A Magyarországi Német Népmüvelesi Egyesületnémet ünnepsége

A Magyarországi Német Népművelési Egyesület által május 6-án Németbólyban rendezett nagy ünnepségekről a különböző lapok bőséges tudósításokat közöltek, és úgy nekünk fölösleges lenne azokat itt újra megismételnünk. Mégis mint akik hivatva vagyunk községünk katolikus hitéletének állandó szemmeltartására, jóleső örömmel vesszük tudomásul és örökítjük meg Hauptmann Ferenc községi bíró beszédjéből a következő sorokat:

"A kard szerezte meg ezt a földet, de a hit tartotta egyben évszázadokon keresztül a nemzetet. Mi legelsősorban katolikusoknak érezzük magunkat. A krisztusi tanok hozták meg ennek az országnak a megerősödést ezer éven át és csak a kereszténység van hivatva itt egyedül jogot osztani és igazságot mérni. Ha ezt a kereszténységet mi elismerjük és megtartjuk, akkor ez az ország ismét nagy, hatalmas, boldog és szerencsés lesz!"

Hitvalló szavak, melyek elismerést érdemelnek!

Forrás; Németbólyi Kat. Tudósító (Németbolyeer Pfarrblatt I. Évf. 2.szám. 1928. június 29.

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1925.

Herausgegeben vom Ungarländischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

Seite 27. Heinz von Promontor Der hundertjährige Wahrsager
Seite 28. Dr. Gustav Gratz Krieg und Friede
Seite 29. Mathes Ritsch Zum neuen Brot
Seite 30. Dr. Jakob Bleyer Unser Volksbildungsverein
Seite 34. Dr. Jakob Bleyer Die gründende Vollversammlung des Ungarlandischen Deutschen Volks-bildungsvereines
Seite 45. Anton Lepold, Domherr Volkstum und Religion
Seite 46. Johann Seiferth, Závod Muttersprache
Seite 47. Mathes Ritsch Das Christkind im Reifrock
Seite 51 Dr. Heinrich Schmidt Die Deutschen Restungarns
Seite 54. Dr. G. Schwartz Sitte und Brauch
Seite 57. Rogerius Schilling Aus dem Leben unserer Kolonistenahnen I. Wie man deutsche Ansiedler warb II. Ein Schwabenbrief aus der Ansiedlungszeit
Seite 63. Heinrich Schmidt Ein Besuch in der Urheimat
Seite 67. Nikolaus Lenau Nach Süden
Seite 68. Josef Wild Ziele des Ungarländischen Deutschen Volksbildungsvereins.
Seite 69. Ottilia Werth Heimatflur (Kari Kisfaludy)
Seite 70. Edmund Scholz Senior Unsere Jugend.
Seite 72. Johann Zimmermann Ueher Volksbüchereien.
Seite 74. Alfred von Schwartz Lob den Lehrern!
Seite 80. Dr. Johannes Huber Bauernstand und Handwerk.
Seite 81.   Der Goldbestand der Staaten vor und nach dem Kriege in Millionen Dollar (1912 und 1923)
Seite 82 Dr. Peter Jekel Volksbildung durch Gesang, Musik und Kunst.
Seite 84. Josef Varga Ein Spaziergang zu uweien im Friedhof.
Seite 85. Franz Bäutigam Soziale Gerechtigkeit
Seite 87 Martin Gossmann Babarc Wirtschaftliche Institutionen.
Seite 89. Dr. Franz Neuberger Intensive Landwirtschaft.
Seite 93. Pfarrer Ladislaus Pintér Ein Wort über unsere Viehzucht.
Seite 94. Eduard Möricke Denk es, o Seele!
Seite 98. Franz Bonitz Was bedeutet für uns die Sankt- Stefans-Krone?
Seite 101. Anton könig Deutsche und ungarische Schicksalsgemeinschaft.
Seite 103.   Gedenkspruch.
Seite 104. Ella Triebnig-Pirkhert Gut untergebracht.
Seite 105.   Gedenkspruch.
Seite 106. Franz Hufnagel Das schwábische Dorf.
Seite 107. Anton Botz Franciscus Xaverius Vögelin.
Seite 108.   Der kouragierte Hansjörgl Vetter.
Seite 108. Alexander Petőfi Abenddämmerung (Dr. Landgraf)
Seite 109. Fidy Das Glück.
Seite 110. Dr. Guido Gündisch Die Bodenreform.
Seite 118.   Die Leitung und Satzungen des Ungarländischrn Deutschen Volksbildungvereins.
Seite 131.   Verzeichnis der Jahrmärkte im Königreich Ungarn.

 

1952. Az általános iskola 7. osztálya Dékány-Fejérdi tanítókkal

 

1953. Az általános iskola 8. osztálya Dékány-Fejérdi tanítókkal

 

1926. Nemzetiségi megoszlás a faluban

Németek száma 900 fö, horvátok száma 512 fő.

Forrás: Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926; 1938) In; BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1980, Pécs, 1981. 495 oldalon.

1927. Államtitkári intézkedés versendi ügyben (VISITA CANONICA módosítás)

M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

88.098/1927

I.ü.o. szám

Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úr!

Hivatkozással múlt évi december hó 24-én ad 359/1926. szám alatt hozzám intézett nagybecsű átiratára van szerencsém Méltóságodat tisztelettel értesíteni, hogy a Katholikus Központi Kongruabizottság javaslatához képest a szajki róm.kath. plébános részére a szajki és versendi róm.kath. hívek által a visitatio canonica rendelkezései szerint teljesítendő földmunka, búza, bor, lélekpénz és csirkejárandóság váltságösszegét, - bele nem értve a kegyúr által évenként kiszolgáltatandó fának vágatása és behordása költségeit - 1927. évi január 1-től kezdödöleg a szajki róm.kath. plébános részére a szajki és versendi róm.kath. hívek által az általános és arányos teherviselés elve alapján fizetendő évi 7000 (Hétezer) pengőben állapítom meg.

A kivetés módozatára nézve, - hogy az arányos teherviselés elve érvényesüljön, - irányadóul szolgálhat az, hogy minden, a canonica visitatio alapján fizetésre köteles pár, illetve félpár, tekintet nélkül vagyonára, fizessen 1 pengőt (félpárok 50 fillért), mint minimumot, az ily módon befolyó összeg levonandó a váltságösszegből, a fennmaradó összeg pedig a Szajk és Versend községben lakó, valamint a nem helyben lakó, de ott birtokos róm.kath. adózó hívekre - a kegyúr kivételével - a párok számaránya szerinti állami adójuk (föld, ház, kereseti adó) arányában vetendő ki.

Az ekként megállapított párbérszolgáltatások kivetése, beszedése és a lelkész részére leendő kiszolgáltatása tekintetében a m. kir belügyminiszter úr 105.283/1925. BM sz. körrendeletében foglalt rendelkezések irányadók.

Az egyes adózó hívekre fenti váltságösszegből eső hányada természetszerűen betudandó az illetők által 1927. évre netalán már teljesített szolgáltatások értéke.

Fenti váltságösszegben a kegyúri fa vágatásának és behordásának váltságösszege nem foglaltatik benn; ez a kötelezettség a visitatio canonica és Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának 1329/kgy. 923. sz. határozata szerint továbbra is Szajk és Versend politikai községeket terheli.

Ez a döntés a párbérszolgáltatásnak csak az adott gazdasági viszonyok között szükségessé vált ideiglenes rendezése arra az időre, amíg a rendezés főkegyúri elhatározással véglegesen megtörténhetik.

Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását.

Budapest, 1927. évi december hó 19-én.

A miniszter helyett: Gévay-Wolff s.k. államtitkár.

Méltóságos és Főtisztelendő

Virág Ferenc Úrnak, pécsi püspök

Pécs

3783/1927. A másolat hiteléül: Pécs, 1927 december 30. Dr. Iványi János szentszéki jegyző

 

1927. Főszolgabírói ellenőrzés során megállapított hiányosságok

239/1928.

Főtisztelendő Plébániai hivatalnak, Szajk

Főszolgabíró úr múlt évben tartott felügyeleti vizsgálat alkalmával Versenden a következő hiányt konstatálta:

„A r.kath. elemi népiskola I. és II. osztályában a beszéd és értelem gyakorlati képek hiányzanak, higénikus köpőcsésze nincsen, a II. és III osztályban nincsen szem-vizsgálati jegyzőkönyv, a IV-VI osztályban a természetrajzi képek és a földgömb hiányzanak, a fizikai felszerelés hiányos, az iskolában nincsen gyászlobogó."

Erre vonatkozólag a következő utasítást kaptam:

„Az iskola fenntartó felhívandó ezen hiányoknak 30 nap alatti pótlására. Amennyiben ezen idő alatt kötelességének eleget nem tenne hozzám iktatott jelentés teendő."

Szajk községben a következő hiányokat konstatálta:

A temető körül árkolva élősövénnyel bekerítve nincsen, a családi sírboltoknak a sírok közé való építése is engedélyeztetik, a sírok ásásánál a sorrend betartva nem lesz. Ugyanez áll Versend községnél is.

Erre vonatkozólag a következő utasítást nyertem:

„Temető fenntartót a hiányok és szabálytalanságok 30 nap alatti megszüntetésére hívja fel, eredménytelenség esetén ide kihágási feljelentés teendő." Ugyanez áll Versend községnél is.

„A r. kath. iskolában a természetrajzi képek nincsenek meg, a fizikai felszerelés hiányos, a padok nem szabványosak."

Erre a következő utasítást nyertem:

„Iskola fenntartónak az előző rovatnak megfelelő fölhívás adandó ki, ha annak 30 nap alatt eleget nem tesz, ide jelentés teendő."

Versend, 1928. évi április 21-én.

Ujlaki s.k. körjegyző

Forrás: Plébániai irattár, Szajk 134/1928.

 

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1928.

Herausgegeben vom Ungarlándischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

Seite 29.   Geleitwort
Seite 31.   Die Vereinsleitung des U.D.V. nach den Neuwahlen der Generalversammlung am 20. August 1927.
Seite 33.   Die vierte Generalversammlung des Ungarlándischen Deutschen Volksbildungsvereins.
Seite 54.   Erntelied (Volkslied)
Seite 55 Franz Herceg Das Kind ist krank. (Erzáhlung)
Seite 57. Julius Sturm Rat des Vaters an seinen Sohn
Seite 58. Johann Zimmermann Hochzeitssprüche der Wieselburger Haidebauern.
Seite 60. Dr. Peter Jekel Es tönet über das weite Feld
Seite 60. Eduard Mörike Gebet
Seite 64. Friedrich Hebbel Das Kind
Seite 64. Richard Leander Von Himmel und Hölle.
Seite 67. Johann Gottfried Herber Alles zum Guten.
Seite 67. B. Schwabe Einsamkeit
Seite 68. Heinrich Schmidt Der Geetsch Franz
Seite 78. Alexander Petőfi Trüber, kalter Spätherbstmorgen...
Seite 79. Kari Kraushaat „Es ist nicht alles Gold, was glänzt."
Seite 80. Dr. Anton Lepold Erinnerungen an die Papstwahl im Jahr 1914.
Seite 84. Gabriel Seidl Die Uhr
Seite 84. Ella Triebnig-Pirkhert Die Leibspeis
Seite 87. B. Schwabe lm Felde
Seite 88. Mathes Ritsch Unterm Apfelbaum
Seite 91. Dr. Aegidius Faulstich Erste Hilfe bei Unfällen
Seite 92 Friedr. de la Motte-F. Gottes Zucht
Seite 93. Aufgewármter Kohl Von Friedrich Lám
Seite 98. Meissner Der beladene Esel
Seite 99.   Dr. Franz Neuberger
Seite 100. Franz Bonitz Das sterbende Trianon
Seite 101. Johann Peter Hebel Einmal ist keinmal
Seite 102 Anton Basch Eine Schnurrbartgeschichte
Seite 105. Peter Rosegger Als ich das erstemal auf dem Dampfwagen
Seite 108. Ludwig Teutsch Erinnerungen an unsere Kämpfe in Serbie.
Seite 110. Heinrich Hausjakob Wie der alte Hermesbur gestorben ist.
Seite 111. Heinrich Hoffmann Abendlied.
Seite 111. Dr. Guido Gündisch Das Recht am Grund und Boden.
Seite 129.   Verzeichnis der Jahrmärkte im Königreich

 

 1928. A versendi plébánia alapítása

1928. február 13-án meghalt Pévald Vilmos esperes-plébános, 61 éves korában. Reil Antal szajki káplán lett ideiglenes adminisztrátor. Versend község lakói Reil Antal adminisztrátor és Denz István versendi kántortanító vezetésével azonnal lépéseket tettek, hogy Versend filiális község önálló lelkészséggé szerveztessék. És miután a versendi hitközség - az építendő plébánialakon és a kegyuradalomtól járó 48 űrméter tűzifán kívül - még 5600 Pengő évi fizetést szavazott meg az önálló versendi lelkésznek, az Egyházmegyei Hatóság teljesítette a versendi hívek óhaját és 1928. szeptember 1-től Versend ideiglenesen önálló lelkészség lett, melynek első lelkészévé a Megyéspüspök Úr Thán Nándor eddigi lippói plébánost nevezte ki. Forrás: Plébánia története, Szajk, 131. oldal)

A versendi plébánia megvalósult.

A megyéspüspök Úr őméltósága meghallgatta az áldozatkész hívek kérését, és megígérte, hogy rövidesen megfelelő lelkipásztort fog az új plébániára kineveztetni. - A magunk részéről őszinte örömmel vesszük ezt tudomásul és elismeréssel adózunk a derék versendi hitközségnek, mely az utóbbi években oly tiszteletreméltó komolysággal és áldozatkészséggel dolgozik a templom és iskola érdekében. Kétségtelen, hogy e munkában, - melynek eredménye most az önálló versendi plébánia - igen sokan kivették a részüket. Mégis Denz István, kántortanítót és Reil Antal szajki adminisztrátort illeti a legnagyobb elismerés, akik vezető irányításukkal és hosszas utánjárásokkal vitték sikerre az önálló versendi plébánia gondolatát. Munkájukban dicséretreméltó ügybuzgósággal támogatták őket a hitközség részéről: Lay Ferenc világi elnök, Bősz Péter és Kovacsevics Fábián gondnokok, Baumholzer János, id. Laicht Antal, Schlinghoffer János, Vecsanin Ferenc, Stipanov Bertalan, Ferkov Mihály és Lang Ádám iskolaszéki tagok, id. Pelc János és Ferkov István templomgondnokok; a politikai község részéről Schlinghoffer Márton községi bíró, Noll Pál közgyárm, Hohmann Rajmund, Sajnovics György, Pelc Péter, Ambach József, Kovács István és Bayer Péter községi képviselők, továbbá Handler János volt bíró, Hasenauer Mihály, id. Móric Ferenc, ifj. Hohmann Rajmund, Hayer János és Kovács Menyhért.

A plébánia betöltése minden valószínűség szerint mindjárt július elején meg fog történni. A Kerner Bálint háztulajdonostól három évre bérbe vett ideiglenes plébánialak már teljesen rendbehozva, ízlésesen kifestve várja gazdáját.

Forrás; Németbólyi Kat. Tudosító Németbólyer Pfarrblatt, I. évf. 2.szám, 1928. június 29.

1928. A versendi és szajki iskolaszék közös ülése (Plébánosi fizetés)

Jegyzőkönyv

Készült Szajkon a plébániahivatal helyiségében, 1928. február 25-én a szaki és versendi r.kath. iskolaszékek közösen tartott gyűléséről, melyen Németh Károly járási főszolgabírón kívül jelen van: Reil Antal adminisztrátor, ezen kívül a szajki iskolaszék részéről Göbel Károly iskolaszéki jegyző, Pöppl János iskolaszéki világi elnök, Titz Adam és Martin János iskolaszéki gondnok, Haasz Adam, Hergenröder József, Weber Adam, Schnell Henrik iskolaszéki tagok; - a versendi iskolaszék részéről Denz István iskolaszéki jegyző. Lay Ferenc iskolaszéki világi elnök, Bősz Péter és Kovácsevics Fábián iskolaszéki gondnokok, Schlinghoffer János, Baumholzer János, Ferkov Mihály, Vferenc és Stipanov Bertalan iskolaszéki tagok.

Tárgy

A szajki plébános járandóságának kivetési módozata. ReiI Antal adminisztrátor tiszteletteljesen köszönti a megjelent járási főszolgabíró urat, majd kegyeletes szavakkal megemlékezik boldugult Pévald Vilmos esperes-plébános úrról; megállapítja a gyűlés határozatképességét; a jegyzőkönyv hitelesítésére megkéri a szajki iskolaszék részéről Pöppl János, Martin János urakat, a versendi iskolaszék részéről Lay Ferenc és Kovácsevics Fábián urakat.

Németh Károly főszolgabíró úr az egyházi elnök felkérésére ismerteti a tárgyat. A vallás és közoktatásügyi miniszter 1927. dec. 19-én kelt 88098/1927. számú rendeletével a szajki plébánosnak fizetésként megfellebbezhetetlenül biztosított egyebek közt évi 7000 pengőt, melyet a szajki és a versendi hitközségek tartoznak fizetni. Ezen összegből egy r. kath. hitközségi pár után minimum egy pengő vetendő ki (fél pár után 50 f), a megmaradó rész adó után vetendő ki nevezett hitközségek tagjaira és Szajk, illetve Versenden birtokos más községekben lakó r.kath. adózókra. Járási főszolgabíró úr kéri a jelenlevő iskolaszéki tagokat, vessenek ki a párok után nagyobb összeget, esetleg 3 pengőt páronként.

Erre a jelenlevő iskolaszéki tagok valamennyien névszerint szavazásra lesznek felszólítva és mindkét iskolaszék egyhangúan így szavazott; Vettessen ki egy-egy pár után évenként 3-3, azaz három-három pengő, a fél párok után évenként a félpáronként ennek a fele (1 pengő és 50 fillér).

Elnök erre bejelenti, hogy alázatosan meg fogja kérni a Főtisztelendő Egyházmegyei hatóságot, hagyja jóvá ezen határozatot, mégpedig azon klauzulával, hogy nevezett határozat megváltoztatása ellen, annak jogerőre való emelkedése után a jövőben semmi kérést nem fog elfogadni, nehogy az iskolaszékeknek esetleg évenként kelljen a községek békéjét majd valamennyiszer felzavaró ezen üggyel foglalkozniok.

Több tárgy nem lévén, elnök a szajki és a versendi iskolaszékek jelen közös gyűlését bezárja.

K.m.f.

Göbel Károly sk. Reil Antal elnök sk.

iskolaszéki jegyző

 
   
Denz István sk.

A jegyzőkönyv hitelesítői:

iskolaszéki jegyző Pöppl János
  Martin János
 

Lay Ferenc

  Kovácsevics Fábián

 

 

 

Jelen jegyzőkönyv ellen 15 nap alatt felszólamlás nem történt.

Szajk (Versend), 1928. március 12.

Göbel Károly isk. jegyző, Denz István iskolaszéki jegyző, Reil Antal elnök.

ad 900/1928. szám

Jóváhagyom azzal, hogy a 88098/1927.1.ü.o. számú rendelet egyéb részei érintetlenül maradnak.

Pécs, 1928. április 3.

püspöki elnök

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1929.

Herausgegeben vom Ungarlándischen Deutschen Volksbildungsverein

Inhaltsverzeichnis

Seite 32.   Gebührenvorschriften
Seite 33.   Mass und Gewicht
Seite 34. Jakob Bleyer Geleitwort
Seite 35.   Die Vereinsleitung des U.D.V. nach den Neuwahlen der Generalversammlung am 20. August 1928.
Seite 37.   Das vierte Vereinsjahr des Ungarländischen Deutschen Volksbildungsvereins die fünfte Generalversammlung.
Seite 38.   Verlauf der fünften Generalversammlung.
Seite 41.   Die Arbeit im vierten Verseinsjahr.
Seite 42.   Der vierte Schwabenball.
Seite 43.   Der dritte Musikwettstreit in Németbóly am 6. Mai 1928.
Seite 47.   Zum sechzigsten Geburtstag des Reichsverwesers Nikolaus von Horthy.
Seite 48.   Kardinal-Fürstprimas Dr. Justinian Serédi.
Seite 49. Dr. Friedrich Neuhauser Einiges über die Bevölkerung der Gemeinde Zirc.
Seite 50. Mathes Ritsch Der Lenz
Seite 51. Johann Peter Hebel Kannitverstan
Seite 52. Detlev Liliencron Meiner Mutter
Seite 52. Johann Zimmermann Der Zug der türkischen Armee durch den Wieselburger Heideboden im Jahre 1683. zur Belagerung Wiens und zurück.
Seite 56. Mathes Ritsch Zuspruch
Seite 57. Reinhold Braun Der Alte
Seite 59. Kari Kraushaar Ludwig Kossuth, der grosse Sohn der ungarischen Nation.
Seite 64. R. Simrock Gute Zeit und böse Zeit.
Seite 65. Nikolaus Lenau Die Heideschenk
Seite 67. Ella Triebnigg-Pirkert Der Stern von Bethlehem.
Seite 71. Georg Goldschmidt Nicht sorge dich müd.
Seite 77. Adalbert von Chamisso Die Kreuzschau
Seite 78. Mathes Ritsch Franz Josef Anekdoten
Seite 82. Konräd Krez An mein Vaterland
Seite 83. Ladislaus Pintér Geschichte und Wesen des souveränen Malteser - Ritterordens (Johanniter)
Seite 86. Ludwig Bechstein Der sieben Schwaben Auszug.
Seite 87. Johann Wagner Ackre
Seite 88. Landpfarrer Vom deutschen Dorf und Heim.
Seite 96. Johann Wigand Mein Heimatdorf
Seite 97. Fritz Schuhmacher Die missglückte Himmelfahrt.
Seite 102. Friedrich lotz Wie die ersten schwäbischen Ansiedler ihr Haus bauten.
Seite 107. Stefan Stinner Warum trauern?
Seite 108. Dr Franz Basch Wie sieht das Vereinsleben in einer mustergültigen Ortsgruppe des U.D.V aus?
Seite 109. Margarethe Albert Heimat
Seite 110. A. Rethel Der Tod als Freund
Seite 111. Reinmichl Die Kirchenuhr
Seite 114. Anton Wellinger In der alten Heimat
Seite 118. Flórian Geyer In einer Sommernacht
Seite 119. Max Albert Landwirtschaftliche Studienreise nach Deutschland
Seite 122. Peter vom Rosenhügel Viele Köpfe, viele Sinne.
Seite 123. Friedrich Lám Der Luch
Seite 129.   Wie schreibe ich einen Brief?
Seite 131. Von Agricolus Die Landwirtschaft der Deutschungarn im Spiegel der Kunstdüngerverwendung.
Seite 134. Heitere Ecke
Seite 137. Verzeichnis der Jahrmarkte im Königreich Ungarn.

 

1929. Közalapítványi birtokokon a kegyúri szabályrendelet

31.937.számhoz, ex. 1872. Szabályrendelet. A m.kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése alá tartozó közalapítványi birtokokon fennálló kegyúri terheknek: a templom, lelkészi lakok és melléképületeik felállítása és időnkénti kiigazítása tárgyában.

I./ Kegyúri kötelezettségből csak oly épületek emeltetnek, amelyek az egyházi törvények értelmében a kegyurasággal szorosan kapcsolatosak; ilyenek a templom és ezzel összeépült torony, a templom kerítése és netáni melléképületei, továbbá a lelkészi lak és ezeknek tartozékai, a konyha, éléskamra, pincze, árnyékszék, a lelkészilak kerítése, s ott ahol az egyház látogatásilag biztosítva van, az istálló és kocsiszín.

II./ A gazdasági épületek, mint istállók, csűrök, félszerek, hambárok, ólak stb., a kegyurat nem terhelik, és ezek akár újra építéshez, akár kiigazíttatáshoz a közalapítványok, mint kegyurak csak azon esetben járulnak, ha ebbeli kötelezettségük és ennek mérve egyház látogatás vagy más jogérvényes okmány által igazoltatik minden más esetben ezen épületek felállítása, és kiigazításának kötelezettsége az illető hitközségek híveinek terhére esik.

III./ Általában pedig az új építkezések, mint a kiigazításoknál, mely a fennebbiek szerint a közalapítványokat mint kegyurakat terhelik, szabályul szolgál, hogy a kegyúr csak annyiban tartozik ezen költségeit elsősorban viselni, amennyiben az illető egyháznak külön e célra szentelt vagyona nincs és ez esetben is.

IV./ A kegyúr akár az új építkezések, akár kiigazításoknál csak a szükséges anyagokat, és a pénzbeli kiadásokat viseli, mi ellenben a hivek kötelesek az összes kézi, és szekeres napszámokat ingyen leróni.

V./ A kegyuraságot terhelő akár új építkezések, akár kiigazítások költségvetéseinek elkészítése s általában az építkezés vezetése a kegyurat illeti.

VI./ Azon gazdasági épületek tekintetében, melyek a 2-ik pont szerint a kegyurat nem terhelik az illető egyház vagy lelkész és híveik egymásközti hozzájárulási arányára nézve írásbeli kötések hiányában az eddigi gyakorlat szolgál zsinórmértékül.

VII./A kegyuraságot terhelő épületekben és mint azon apróbb kijavítások, melyeket rendszerint minden lakó önmaga tartozik teljesíteni, mint kályhák igazítása, zárak, ablakvasalások, ajtósarkok, üvegezések stb. amennyiben az egyes igazítási tétel 20 frt-ot meg nem haladna, valamint az épületek egész belső tisztogatása is, az illető javadalmas terhére esnék, s ha ily csekélyebb javítások elmulasztásából nagyobb károk következnének be, ezek a mulasztást elkövető javadalmason megveendők.

VIII./ Minden javadalmas tartozik, legkésőbb minden év május hó 1-ig szükségessé vált nagyobb igazítások jegyzékét a kerületi főtisztnél bejelenteni, hogy ezek tekintetében a költségvetés a felsőbb hatóság által kellő időben elkészíttethessék.

Az elkésetten benyújtott bejelentések amennyiben az elhalasztás kárral vagy veszéllyel nem jár, csak a jövő évi költségvetésnél fognak tekintetbe vétetni, az elkésésből származó nagyobb költségeket pedig az illető javadalmas tartozik megtéríteni.

Budapest, 1929. évi augusztus hó 24-én.

A hivatalos másolat hiteléül:

közalap.iroda s.tiszt

 

1930-1939. A nép anyagi helyzete

1930: a termény és bor árak erősen esnek (búza 18-20 P, bor 30 fillér/liter) az iparcikkek,ruhaárak változatlanul magasak. Állat árak tartják magukat (szarvasmarha, sertés).
1931: agrártermékeink külföldi értékesítése lehetetlen, a nép pénztelen. Gabona: 15-16 Pengő bolettával, a bor ára 15-20 fillér/liter.
1932: a bor ára 10-12 fillér/liter, hízott sertés 50 fillér/kg,Sokan az adójukat sem tudták kifizetni, az árak talán elérték a mélypontot.
1933: anyagi helyzete kissé javult, jó búzatermés volt, sok került a piacra, ha olcsón is. A búza ára aratás előtt 15-20 P, aratás után bolettával 10-12 P volt, a bor ára a rossz termés miatt 20-30 fillérre emelkedett, hízósertés ára 70-75 fillér/kg.
1935: gazdasági helyzet javulóban van, bár a májusi fagy sok kárt okozott, az árak emelkedtek,mert a búza 15-18 P, árpa, rozs, kukorica 12-15 P, a bor szüret előtt 30-40 fillér/liter, utána 20-30 fillér/liter.
1936: állandóan javul az anyagi helyzet, a termény és állatárak emelkedése tartós, búza 18-19 Pengő, sertés 90-95 fillér/kg, bor rekord-termése miatt 13-18 fillér/liter, de nem volt ez baj,mert többet tudott eladni, mint korábban.
1939: anyagi helyzet jó, jó termés volt, az árak emelkedtek.
1940: gazdasági helyzet változatlanul jó, termés közepes, a bor katasztrofálisan kevés, ahol 1939-ben 1800 liter bor termett, ott 1940-ben csak 160 liter. 1940. januártól decemberig, a bor ára 30 fillérről 125 fillér/literre szökött fel. A búza ára emelkedett, 23 P, tengeri 13 P,sertés 1.40 P/kg, a ruhafélék ára 50-60 %-kal emelkedett.
1941: az árakat a Kormány maximálta, mert eddig csak emelkedett, ennek eredménye, hogy a piacról eltűnt minden, csak zugban (feketén lehetett) kapni.
1942: a gazdasági élet teljesen háborús irányítás alá került. Termés gyengébb, mint tavaly, a bor minőségileg is, mennyiségileg is jobb.
1943: az árak emelkednek, a nép gazdasági helyzete jó. A búza ára 40 Pengőben maximálva, a zsír ára 5.60 P (feketepiacon 20-30 pengő) A bor a fő jövedelmi forrás.

Forrás Plébánia története, Szajk.

 

1930-1940. Polgári Lövészegyesület működött.

1937-től mint körjegyzőségi egyesület működött.

Forrás; Márti Attila: Baranya megyei egyesületeinek vizsgálata (1915-1950). In: BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1987/1988, Pécs, 1988.

1934. VERSEND leírása

Szb.jab.: Mohács
Körjegyző: Kőnig János
Községi bíró: Bayer Péter
Csendőrőrs: Németbóly
Rk. plébános: Keleti Kálmán
Rk.. népiskola: Dencz István ig. tanító, Lassányi József tanító, Lássányi Józsefné tanító
Postamester: Schipek Ödön
Egyesületek: Németek Olvaskóköre, Sokácok Magyar Olvasóköre, Versendi Levente Egyesület
Földbirtokos: Alapítványi uradalom 179 kh. Bérli: Kilian Mihály
Asztalos: Hasenauer György
Bognár: Hoffmann Pál
Borbély: Heil József, Müller Mátyás
Cipész: Abel Adolf, Guszmann Ferenc
Cséplőgéptulajdonos: Pelcz Fülöp
Kovács: Bősz Péter, Kverkvarics Antal
Kőbányatulajdonos: Göbel Károly, Hauptmann Ferenc
Kőműves: Hotz Miklós
Méhész: Abel Adolf, Denz István, Hasenauer György, id. Hasenauer Mihály. Krizmanics György, Tuschter Adam
Nyugdíjas: Heigl Lipótné
Szabó: Soós Gyula
Szülésznő: Bárácz Györgyné
Tejcsarnok: Versendi Tejszövetkezet Bérlő: Sipos Lajosné, Németbóly
Traktortulajdonos: Pelcz Fülöp
Vegyeskereskedő: Baumholczer György, Heil József, Hudecz Károly, Wirtmann József
Vendéglős: Jagodics István, Sziltzl János

 

Forrás:

Pécs-Baranyai Ismertető 1934 (Szerkesztő: Kalotai László)

Pécs, Dunántúl Rt. 1933.

102-103. oldal (Baranyavármegye közigazgatási beosztása rész)

VERSEND Árpádkori oklevelekben Wersund, Wersend nevek alatt fordul elő (Csánki: II.536). Egy 1340 évi okmányban előfordul egy Versendi András nevű nemes ember (Andreas de Wersend nobilis jobagio de Baranya).

Ambach Kristóf gazdálkodó * 1892-ben Versenden. 1912 óta gazdálkodik birtokán. 1915-ben bevonult a 19 h.gy.e.-hez, 1918-ban szerelt le. 3 évig volt községi esküdt, 2 éve közs.pénztáros; a Tejszövetkezet tagja. Felesége: Rédenbach Margit, gyermekei, Margit, Antal

Becker Károly gazdálkodó * 1886-ban Versenden. 1915-ben bevonult az 52. gy.e.-hez, az orosz fronton megsebesült, jobbkarja hiányzik, mint 75 %-os hrt szerelt le 1916-ban. 2 éve közgyám, a Tejszövetkezet tagja. Felesége: Schlinkhoffer Katalin, leányai: Anna, Katalin.

Hudecz Károly kereskedő és sütőmester * 1909-ben Pécsett, itt szabadult fel a sütőszakmában is, mint segéd. Siklóson és Budapesten dolgozott 1931 óta Versenden önálló. Felesége: Bazsó Etel, fia: Károly.

König János körjegyző, * 1901-ben Németbólyban. Középiskoláit Pécsett, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte Működését Versenden kezdte, mint s.jegyző, 3 évig Németbólyban a.ü jegyző volt, 1929 óta Versenden körjegyző A Lövész egylet és a Hitközség számvizsg. biz. elnöke. Felesége: Piry Erzsébet, gyermekei: Mária, László, Erzsébet.

Lassányi József tanító, * 1899-ben Mecsekszabolcson. A pécsi Ciszternai Gimnáziumban érettségizett 1916-ban bevonult a 19 h.gy.e.-hez, az olasz fronton megsebesült, 1918-ban mint hdgy szerelt le A nagy- és kisezüst, bronz, vit érem, Károly cs k. és seb érem tulajdonosa. 5 évig szolgált a nemz. hadseregben Tanító oklevelét Pécsett 1929-ben szerezte, 1930 óta Versenden tanító. A magyar- sokac kör elnöke, levente oktató, isk. kiv. népm. körz. titkár. Felesége: Richter Franciska oki. tanító, fia: József.

Rk. egyház: Templomát Szt. Mihály ark. tiszteletére építették 1772-ben, 1754-ben a plébániát feloszlatják és mint fiókegyházat Babarchoz, majd 1885-ben Szajkhoz csatolják. 1928-ban ismét önálló plébánia és ugyancsak ez évtől kezdve vezet anyakönyvet Hív. sz.: 1280 (német, horvát, magyar).

Schipek Ödön postamester, * 1866-ban, a mézeskalácsos szakmát tanulta ki és 3 évig segédeskedett. 3 évig a csendőrségnél szolgált. 1894 óta van a postánál. Felesége: Reith Erzsébet, leányai: Mária (Kerner Mátyásné), Anna (Baumholczer Jánosné), Margit (Treutz Józsefné)

Sziltzl János közs kocsmáros, * 1905-ben Németbólyban. A mészáros-hentes mesterséget tanulta ki, Eszéken, Pécsváradon és Németbólyban volt segéd. 1931-benvette át a versendi községi kocsmát Felesége Reisz Julianna, gyermekei: János, Julianna.

Wirtmann János szatócs, *1905-ben Versenden, régi baranyai családból. Saját szőlőjén folytatott gazdálkodást, 1929 óta üzlete van, a Rk. Olvasókör tagja.

Forrás: Pécs-Baranyai Ismertető, 1934 334-335 oldal

 

.

1957. Karácsonyi borkóstolás Meiszter Péter pincéjénél

 

1958. Erb József és Ambach Anna esküvőjén

 

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1931.

Herausgegeben vom Ungarlándischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

 

Seite 32.    Geleitwort
Seite 33.   Die Vereinsleitung des U.D.V. nach der Neuwahlen der Generalversammlung am 20. August 1930
Seite 35.   Die siebente Generalversammlung des U.D.V.
Seite 36.    Verlauf der Generalversammlung.
Seite 51. Dr. Gustav Gratz Ein gemütliches Beisammensein.
Seite 53. Ernst Hackel lm Traum nach Amerika.
Seite 56.    Neue Wege
Seite 59.   Die ganze Menschheit auf dem Bodensee.
Seite 60. P. Jekel Vor dem Heldendenkmal.
Seite 61.  Ignaz A. Schiller Das weisse Huhn
Seite 65.   Gründet Genossenschaften!
Seite 65. L. Finkh Bauer, wirf!
Seite 67. Peter vom Rosenhügel Das Grammophon in der Höhle.
Seite 68.   Heimat
Seite 68.   An welchem Tage der Woche bist Du geboren?
Seite 69.   Sag nicht alles, was du weisst.
Seite 70. Hans Gäsgen Bauerngebet
Seite 70. Hans Eschelbach Kindergebet
Seite 70. Josef von Eichendorff Morgengebet
Seite 70. D. Blau Ueber dem Strom!
Seite 71. M.Albert Bierfelder-Wirtschaft.
Seite 73.   Krieg
Seite 76.   Raubwirtschaft oder Düngung?
Seite 77. Ludwig Anzengruber Die Versuchung.
Seite 79. Oberacker Alles macht die Liebe besser.
Seite 79. Johann Brüdt Hammerschlag
Seite 80.   Masse und Gewichte
Seite 81.   Heitere Ecke
Seite 83.   Verzeichnis der Jahrmärkte im Königreich Ungarn.

 

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1933.

Herausgegeben vom Ungarländischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

 

Seite 33.   Die Vereinsleitung des U.D.V nach den Neuwahlen der Generalversammlung am 20 August 1932.
Seite 35.   Ortsgruppen des U.D.V.
Seite 36.   Die IX. Generalversammlung des Ungarländischen Deutschen Volksbildungsvereines.
Seite 54.   Das Deutschtum in Rumpfungam.
Seite 57. Josef Varga Warum trete ich für das Recht der Minderheiten ein?
Seite 59. Alois Dlustusch Minderheitenfrage und nationaler Massenegoismus.
Seite 61. Dr. Franz Russbach Die politischen Parteien und ihre Programme in Ungarn.
Seite 66. Anton König Was der Standschütze erzählt hat.
Seite 68. Emil Budde Der Kampf der Blätter ums Licht.
Seite 70. Mathes Ritsch Ave
Seite 71. Adolf Schmitthenner Friede auf Erden.
Seite 75.   Die Grossköpfigen.
Seite 76. Mathes Ritsch Wandrer
Seite 76. Dr. W. Gross Zur Forschung nach Stammheimat und familie.
Seite 79. DAJ (Stuttgart) Die Verbreitung des Deutschtums über die Erde.
Seite 81. Mathes Ritsch Die Paradesense.
Seite 85.   Der Ackerbau, eine Schule der Religiositát.
Seite 86. Dr. Heinrich Mühl Die Tuberkulose und ihre Bekámpfung.
Seite 87.   Der schwarze Husar.
Seite 88. Friedrich Lám Die ewige Lampe.
Seite 88. Franz Basch Unser Volk, unser Stolz, unser Glück.
Seite 103.   Zwölf Wünsche in zwölfter Stunde.
Seite 104. Dr. Ernst Háckel Der deutsche Handwerker in der Vergangenheit.
Seite 107. Johann Arany Daheim
Seite 108. Franz Hufnagel Das Solymárer Passionsspiel.
Seite 109.   Acker
Seite 110. Rudolf Reguadt Fiieger- Zweikampf.
Seite 112. Johann Baumstark Von dem Heldendenkmal.
Seite 113. Dr. J. Hack Testamentsfragen.
Seite 114. Hans Reyhing Am Pflug.
Seite 116. Bankraz Schuk Der Schnitzer - Hannes.
Seite 124. Edmund F Moiret Das Ei.
Seite 125. Johann Weichsel Die drei Grauen.
Seite 128.   Kalenderseelen.
Seite 129. Dr. Aegidius Faulstich Krankheiten álterer Menschen und ihre Verhütung.
Seite 130.   Deutsches Leben in Amerika
Seite 132. Edith Worringen Lieder an die Mutter.
Seite 135. Margarethe Albert Die Landfrau, wie sie sein soll.
Seite 137. William Marschall Befiederte Baumeister.
Seite 142. C. Gude Das Leben im Gestein.
Seite 143. Maria Kahle Hoffnung.
Seite 144.   Das Städtchen Güns.
Seite 145. Max Kari Böttcher Der Sargmacher von Lemgo.
Seite 151. Dr. Johann Weiglein Kirchweihgebräuche in der Gemeinde Kéty
Seite 153. Eugen Winkler Einiges vom Radio.
Seite 155. Dr. Heinrich Die Genossenschaft.
Seite 162. Herbert Strutz Ahnenerbe.
Seite 162. Ernst von Wildenbruch Das Orackel.
Seite 168.   Was schreiben unsere Brüder aus Russland?
Seite 170. Peter vom Rosenhügel Eine sonderbare Radiogeschichte.
Seite 172. Christoph Martin Wieland Der Prozess um des Esels Schatten.
Seite 176. Rudolf Baumbach Die Gäste der Buche.
Seite 177. Kari Kranshaar Vaterlandsliebe der Deutschen in Ung.
Seite 180. Friedrich Lám Julie von Martiny.
Seite 184.   Die ewige Bürde.
Seite 184. Johann Christ Die Vögel in grosser Not.
Seite 185. Josef Hámory Ein Zwiegesprách.
Seite 188. Dr. Franz Russbach Nachteile des ungeregelten Grund-buchszustandes.
Seite 189. Johann Wagner Blaue Augen.
Seite 191. Der Kampf mit dem Löwen. Martin H. R. Lichtenstein
Seite 193. Ella Tribnigg-Pirkhert Was der Nachbar gilt.
Seite 195. Árpád Török Neue Ideen zum Minderheitenproblem.
Seite 197. Max Albert Obstbaumschutz im Winter.
Seite 200. Dr. Johann Schnitzer Unsere deutschen Brüder in Jugoslawien und in Rumänien.
Seite 204. Dr Georg Stumpf Selbstverwaltung und Volkstum.
Seite 207. Franz Basch 200 jährige Ahnenfeier in Kéty.
Seite 208.   Goldkronenumrechnungs-Tabelle.
Seite 209.   Verzeichnis der Jahrmárkte im Königreich Ungarn.

 

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1934.

Herausgegeben vom Ungarlándischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

 

Seite 33. Peter Jekel Gruss und Handschlag zuvor!
Seite 34. Dr. Jakob Bleyer Die Minderheitenfrage im Abgeord-netenhause.
Seite 58. Végvári/Peter Jekel Geh, wenn du kannst!
Seite 58. Franz Basch Wir sind ein Volk.
Seite 59.   Kulturelle Beziehungen zwischen Deutschland und Ungarn.
Seite 67.   Ungarns Verluste durch den Friede von Trianon.
Seite 74. Franz Rothen Jugendfragen - Jugendsorgen.
Seite 75. Johann Weidlein Ein Huldigungschreiben der Kismányoker an ihre Herrschaft.
Seite 77. Max Albert Zehn harte Jahre.
Seite 80.   Feiem wir Volksfeste!
Seite 81. Johann Zimmermann Sprichwörter der Wieselburger Haídebauern.
Seite 85. Dr. Johann Schnitzer Die Zahl der Deutschen in Grossungam in verschiedenen Zeiten.
Seite 88. Josef von Eichendorf Der Weckruf.
Seite 89.   ?
Seite 94. Christof Noell Friede den Menschen auf Érden, die eines guten Willens sind.
Seite 95. Georg Fischer O. mein Christ, lass nur Gott walten.
Seite 96. Peter Jeckel Festgedicht.
Seite 97. Dr. Peter Niederkosler Das Todesjahr unseres Herrn.
Seite 100. Dr. Franz Russbach Die Bedeutung der schwábischen Gemeinden in der Budapester Umgebung.
Seite 102. Luise Schember Die deutsche Seele.
Seite 104. Johann Kuhn Bei Onkel Sam als Gast.
Seite 106. Friedrich Lám Zwei kleine Geschichten.
Seite 108.   Rosegger-Weihestunden in Krieglac und in der Waldheimat.
Seite 110. H. Hermann Die Grenze
Seite 113. Ella Triebnigg-Pirkhert Wohlverdient.

 

1934-1940. Magyarországi Német Népművelődési Egyesület

92 alapító taggal 1934. II. 11-én alakult. Forrás: Márti Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950). In: BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1987/1988, Pécs, 1988.

1934. A „Volksbilduigsverein" megalakulása

Jegyzőkönyv

 felvétetett 1934. évi február 11-én Versend községben a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi választmányának megalakítása tárgyában.

Jelen voltak

a Versend községben állandó lakhellyel bíró következő egyesületi tagok.

Annak megállapítása után, hogy az egyesület végrehajtó bizottsága az alapszabályok 19. §-a alapján a helyi választmány megalakítását elhatározta, a hivatkozott szakasz második bekezdése értelmében három évi időtartamra megválasztattak a helyei végrehajtó bizottság következő tagjai:

Elnökévé: Stirzenberger Márton
Alelnökévé: Leicht Antal
Pénztárnokává: Ambach József
Jegyzőjévé: Heil József 78.a, Pfeil János
Könyvtárosává: id. Masenauer Mihály
Ellenőrökké: Schweizer Márton ifj. Schuvak János
Választmányi tagokká: ifj. Noll János, Müller Péter,Schubert Ádám, Láy Péter és Lanq Ádám
Választmányi óttagokká: -

 Ezen választás a hivatkozott 19. §. harmadik bekezdése értelmében az anyaegyesület végrehajtó bizottságának jóváhagyása alá tartozván, a jegyzőkönyv e célból az egyesület vezetőségének bemutatandó és jóváhagyás után a 44 126/922. VII szám belügyminisztériumi rendelet alapján a vármegye alispánjához felterjesztendő lesz.

k.m.f.

A jegyzőkönyv hiteléül

Stirzenberger Márton sk.

Leicht Antal sk. olvashatatlan aláírás sk.

449/34 sz.

A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület intézőbizottsága fent jelzett helyi választmány megalakítását a 19. §. bekezdése alapján jóváhagyta. Budapest, 1934. év március hó 5-én.

P.H P.H. olvashatatlan aláírás sk.

 

A Magyarországi Német Népművelödési Egyesület Versendi helyi csoportjának alapító tagjai:

1. Stallenberger János 51, napszámos

2. Pfeill György 179, zsellér

3. Hamischfeger Balázs 55, kőmives (áthúzva)

4. ifj. Schubert János 156, ács

5. ifj. Franz Móricz 21, kőmives

6. ifj. Kverkvarics Antal 9, kovács

7. Feule János 165, kádár

8. Handler József 195, zsellér

9. Heijer István 179 b, bognár

10. id. Franz Móricz 55, zsellér

11. Tuschter Ádám, kőmives

12. ifj. BŐR Lőrinc, zsellé

13. Baumholzer József 10, napszámos

14.Heil József 208, napszámos

15. Hasenauer György 184, asztalos

16. ids. Hock Lőrinc 59, zsellér (áthúzva)

17. Stirzenberger Márton 39, zsellér

18. Lay Péter 161, földmives

19. Ambach József 25, földmives

20. Schubert Ádám 152, kőmives

21. Schubert János ids.58, zsellér

22. Heil József 78a, borbély

23. ifj. Noll János 149, napszámos

24. Müller Péter 124, kőmives

25. Hohmann József 126, zsellér

26. Böß János 207, kőmives

27. id. Noll János 118, zsellér

28. id. Hasenauer Mihály 29, zsellér

29. id. Schlinghoffer Frigyes 205, zsellér

30. ifj. Hasenauer Mihály 29, szabó

31. ifj. Schuwak János 7, kádár

32. Hornung Ignác 3, zsellér

33. Baumholzer Mátyás 231, napszámos

34. Pelcz József 168, földmives

35. ifj. Ambach József 10, zsellér

36. ifj. Pelcz János 134, zsellér

37. Meister Pál 170, zsellér

38. Waldschmidt János 129, napszámos

39. Stang Ferenc 44, zsellér

40. Pfeil János 179c, zsellér

41 Plodung Mátyás 37, zsellér

42. Heyer János 172, zsellér

43. Leicht Antal 172, napszámos

44. Heil Konrád 112, napszámos

45. Wirtmann József 85, zsellér

46. Müller Péter ujsor 179 b, napszámos

47. Stirzenberger Mártonné 39, zsellér

48. Anschau János 138, zsellér

49. ifj. Noll Pál 87, zsellér

50. Wolbeck Fülöp 130, lakatos

51. Wohlbeck Henrik 130, lakatos

52. Abel József 133, cipész

53. Müller János 124, zsellér

54. Heid Ede 136, zsellér

55. Hohmann Gábor 135, földmives

56. ifj. Bőß János 137, földmives

57. id. Pelcz János 26, zsellér

58. Hotz Miklós 197, zsellér

59. Hergenröder Hermann 185, zsellér

60. Harnischfeger Imre 183, földmives

61. Noll Bálint 187, földmives

62. Horlig Gáspár

63. Meister János 164, napszámos

64. Bleil Antal 162, zsellér

65. Schlinghoffer János 166, földmives

66. Princzhauß András 163, zsellér

67. BŐS Péter 169, kovács

68. Freitag József 197, kasznár (áthúzva)

69. Schlinghoffer Márton 175, zsellér

70. Bischof János 1, zsellér

71. Hoffmann Péter 2, zsellér

72. Schwarzwálder Vince 18, napszámos

73. Lang Ádám 127, zsellér

74. ifj. Schweitzer Márton 199, zsellér

75. Lang György 201, zsellér

76. Meister Henrik 22, napszámos

77. Hock János 194, zsellér

78. Hoffmann János 193, zsellér

79. Engel Henrik 193, napszámos

80. Schlinghoffer József 191, zsellér

81. Flodung Bálint 152, zsellér

82. Schmidt Antal 154, napszámos

83. Bögner János 203, zsellér

84. Prinzhaus Szilveszter 113, kőmives

85. Ling Bálint 77, zsellér

86. Princzhaus Ferenc 113

87. Jung Ferenc 147a, kertész

88. Hock Gáspár 24 földmives

89. Engel János 58, szabó

90. Princzhaus János 89, napszámos

91. Rehm András 62, napszámos

92. Gyenis Ferenc 97, napszámos

93. id. Schuwak János 79, zsellér

94. Petz Ödön 181, napszámos

95. Weber János 80, napszámos

96. Pelcz Fülöp 26, lakatos (áthúzva)

3 db PH.

olvashatatlan aláírás sk.

 

1935. Német népi mondák Versendről

7. Versend:

Der Mann von Szalanta ist auch hier bekannt. Auch in anderen Gemeinden waren und sind jetzt noch solche Männer oder Frauen, die bei Krankheiten helfen können. Sehr weit bekannt ist der Mann von Szalanta. Früher ist auch in Versend solch eine Frau gewesen, die man von allen Orten der weiten Umgebung besucht hatte. Diese Frau, eine Kroatin, auch Bako genannt, wohnte hier hinter der Post, nicht weit vom deutsch-katholischen Leseverein. Es is eigenartig, daS jetzt zumeist die Frauen und Männer, die sich mit solchen Sachen bescháftigen, vor allem Kroaten, manchmal auch Magyaren sind, aber keine Deutsche. Bei den Deutschen ist eigentlich nur das Brauchen, nicht aber das Hexen üblich.

Zu dem Mann nach Szalanta, der jetzt schon sehr bejahrt ist, geht man auch jetzt noch, nicht nur ältere Leute, sondern auch jüngere. Man sagt, die Ärzte wissen auch nicht alles, die müßten auch erst immer fragen was einem fehlt oder weh tut. Sucht man den Mann auf, so nimmt man ein Kleidungsstück des Kranken, ein Hemd mit und zeigt es ihm. Er kann schon vom Kleidungsstück sagen, wie alt der Kranke sei und auch andere Sachen, die für einen Fremden zu wissen ausgeschlossen sind.

Bei einer Gelegenheit, da ihn ein Familienvater aus Versend aufsuchte, stellte er folgendes fest: Das Kind sei so und so alt - er traf das richtig - die Mutter hat es eingefafit und ist mit ihm auf die Gasse gegangen. Da kam ein Bursche, schaute es an und hat es wahrscheinlich „verkost". Das Kind litt an der Abzehrung, alle Nahrungsmittel waren umsonst. Die Mutter versuchte alle Mittel, damit ihr Kind wieder gesund werden kann, aber alles hat nichts geholfen. Sie ließ es brauchen, auch das konnte nichts helfen, und so kamen sie zuletzt zu dem Manne in Szalanta. Da das Mädchen verkost war, gab der Mann folgendes zu wissen: es wird in der Frühe ein Bursch kommen, da man eben das Zimmer zusammenräumt, wird sich auf die Truhe setzen, kein Wort reden, die Hausleute sollen auch kein Wort reden, er wird auch das Kind anschauen und dann wieder ganz wortlos fortgehen. - Und das ist alles so geschehen, wie der Mann es gesagt hat. Das Kind mußte noch in verschiedenen Kráutern gebadet werden, die dann der Vater um Mitternacht im „Ziegelofen" (Flurnamen) sehr nahe beim Dorf in ein fliefiendes Wasser werfen mußte. Das Kind ist von der schweren Krankheit genesen und lebt heute in voller Gesundheit. Man hört bei uns noch viele solche Geschichten erzáhlen.

27. Versend:

 Bei uns gibt es das Begehen mit den Dieben. Spürt es jemand, dali ihm etwas gestohlen wird und er den Dieb auf keine Weise finden kann, so tut er folgendes, das aber mit großen Leiden verbunden ist: er geht hin, wo das Gestohlene war und sucht die FulMapfen, sticht sie aus und hángt sie in den Rauchfang. lm Rauchfang bleiben die Fufitapfen des Diebes solange bis er kommt. Durch das im Rauchfang-Hängen überfallen den Dieb so große Leiden und Quäle, dafi, obwohl er sich verhehlen möchte, er nicht dazu imstande ist. Da er vergebens andere Heilmittel sucht und es ausgeschlossen ist, einen Ausweg zu finden, um aus den Schmerzen herauszukommen, muß er den aufsuchen, den er bestohlen hat und eingestehen, dafi er der Dieb gewesen war. Unter den Peinen, die den Dieb überfallen, ist besonders die Auszehrung, Gelbsucht, stilles Zusammendürren usw. Nimmt man die Fußtapfen nicht aus dem Rauchfang, so kommt der sichere Tod. - Man erzählt auch bei uns von Leuten, mit denen solch etwas geschehen ist.

Forrás: Rudolf Kriss: DIE SCHWÁBISCHE TÜRKEI; BEITRÄGE ZU IHRER VOLKSKUNDE; ZAUBER UND SEGEN, SAGEN UND WALLERBRAUCH, Druck und Verlag L. Schwann, Düsseldorf, 1935.

1935. Német népi szokások a faluban

„Eine Sitte, bei der der Pfingstlimmel in einem hochgeflochtenen Reisigkorb sitz und durch das Dorf in Begleitung einiger Reiter gefahren wird, findet sich in der südlichen Baranya unter den Namen „Pfingstenreiten", „Pfingstlimmel einreiten", „Putzreiten", „Pfingstkorb",

Putzkorbfahren, usw.

Nach dem Krieg ist der Brauch nachmeinen Erkundungen noch in Lánycsók, Nagynyárád und Hásságy durchgeführt worden. Bezeugt ist er weiterhin für die Dörfer Kiskozár, Kiskassa, Pécsdevecser, Siklósvokány, Kisbudmér, Jakabfalva, Németbóly, Nyomja, Ráctöttös, Versend und Monyoród.

Forrás: Der „Pfingstlimmel" in Deutsch-Ungarischen Siedlungen, In: Deutsch-Ungarische Heimatblätter, Jahrgang: ?, Seite 143-144.

1935. A KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége)

A mozgalmat Kerkai Jenő jezsuita páter indította el Szegeden, 1935-ben. A szervezés munkájába már ekkor bekapcsolódott Ugrin József és maga az előadó is. Az első fázisban felmérést készítettek a parasztság helyzetéről Az igazságtalan birtokmegosztás következményeképpen szembeötlő volt jelentős paraszti tömegek gazdasági-társadalmi elesettsége. Nem rendelkeztek továbbtanulási, művelődési lehetőségekkel, hiányoztak a megfelelő kultúrintézmények. A mozgalom vezetői úgy látták, hogy a parasztság felemelését ezen a ponton kell megkezdeni. Programjukat így foglalták össze: Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyar. Az egyetemes tartalmú célok tették szükségessé, hogy elhatárolják magukat a politikai pártoktól, elutasítsák a felekezetieskedést, és figyelmen kívül hagyják a parasztságon belüli társadalmi-gazdasági rétegződéseket.

Vezetőképző tanfolyamokat indítottak, amelyre tehetséges, dinamikus falusi fiatalokat hívtak meg, akik hazatérve, mintegy a mozgalom magjaivá váltak. 1936-37 telén már 417-en vettek részt a tanfolyamokon. 1937-38 telén 150 vezetőképző tanfolyamot tartottak az ország különböző pontjain. 1939-ben már 150.000 taggal rendelkeztek. Egy évvel korábban, 1938-ban, a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából már megtartották az első KALOT nagygyűlést, majd a másodikat 1940 novemberében, a budapesti Vigadóban. Ezen 2.000 legényegylet képviseltette magát. Ekkor már kiépült a végleges hálózat csaknem 300.000 rendes taggal. Az országos vezetőség munkáját az egyházmegyei titkárok segítették. A munka kiterjedt a visszacsatolt területekre is: különösen a Felvidék és Erdély fiatalsága kapcsolódott be erőteljesen a KALOT tevékenységébe.

1940 őszén nyílt meg az első népfőiskola Érden, amely a mozgalom fellegvárának számított. Az ország különböző pontjain összesen 20 népfőiskola tartozott a KALOT-hoz. Ezeket a szükségnek megfelelően profilírozták. (Belterjes gazdálkodás, kertgazdálkodás, népművészetek, tánc, fafaragás stb.) Mindig szívügynek tekintették a hivatásos népvezetők képzését. 1935-45 között összesen 35.000 ifjú vett részt a KALOT által szervezett különböző tanfolyamokon. A munka koordinálásában nagy szerepet kapott a sajtószakosztály, ill. a műsorközpont. Ez utóbbi pl. 1940-41 telén több mint 3.000 rendezvényhez küldött anyagot. Megalakultak a különböző tartalmú szövetkezetek. Több mint 200 fejtett ki önálló gazdasági tevékenységet, nem kevés embernek biztosítva megélhetést. Létrehozták az érdekvédelmi bizottságot, amely a hozzáfordulók gazdasági ügyeiben járt el, (1941-43 között 2.100 esetben) többnyire eredménnyel Szorgalmazta a mozgalom a földosztást, a telepítést, a szövetkezeti gazdálkodást. Pétery József váci püspök 10 ezer holdat ajánlott fel erre a célra. Földbérlő szövetkezeteket hoztak létre.

Ezeket a törekvéseket és célokat nem mindenki nézte jó szemmel a korabeli egyház részéről. XII. Pius pápa 1939-ben írt elismerő sorai megerősítették a KALOT pozícióit, hasonlóképpen Serédi hercegprímás 1941-ben kelt további munkára buzdító nyilatkozata. 1941-ben tárgyalások folytak a KALOT és a Levente-mozgalom viszonyáról, a megegyezésben végül is sikerült biztosítani a KALOT függetlenségét. Nem kis problémát okozott a sváb származású fiatalok KALOT-tagsága, mely ellen a budapesti német követség tiltakozott 1943-ban. A háború befejezése után a mozgalom vezetői keresték a kapcsolatot az új Magyarország képviselőivel. 1946 pünkösdjén a Sportcsarnokban még megtartják nagygyűlésüket. 1946 júniusában azonban feloszlatták a KALOT-ot fejezte be előadását Farkas György.

Forrás: A KALOT és népfőiskolái. Előadás a Szent István Társulatban. In: ÚJ EMBER 1984. július 1.

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1935. XI. Jahrgang.

Herausgegeben vom Ungarländischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

Seite 35. Dr. Franz Russbach Rückblick - Ausblick
Seite 39. Dr. Heinrich Schmidt Jakob Bleyer (1874-1933)
Seite 40. Anton König Jakob Bleyer als Mensch.
Seite 44. Árpád Török Ist die deutsche Bewegung in Ungam gerechtfertigt
Seite 46. Richard Huss Lied der Deutschen in Ungarn.
Seite 47. Franz Hufnagel Was selbst der Pfarrer vom Vetter Hans erst lernen musste.
Seite 51. Gustav Freytag Die Germanen
Seite 56. Fr. Theissen Der rechte Fahrer
Seite 58. Dr. Aegidius Faulstich Deutsche Bewegung und U.D.V.
Seite 61.   Wahre Bruderliebe
Seite 64. Dr. Franz Basch Volk- Gesinnung- Leistung
Seite 67. Johannes Heinrich Brach Samen
Seite 68. Heinrich Derner Wir dienen
Seite 71. Friedrich Griefe Dorf und Stadt
Seite 72. Dr. Mt. Annabring Aufgaben und Vormundes
Seite 74. Wilhelm Busch Juxum, das lustige Nest.
Seite 77. FB Zwanzig Jahre 1914 - 1934.
Seite 78. Wilhelm Bäuml Wird wieder Krieg kommen?
Seite 81. Max Albert Wirtschaftstüchtigkeit und Volkstum.
Seite 84. A. Moll Heimgefunden in Heil. Nacht
Seite 86. Dr. Czilly Russbach-Bleyer Wir deutschen Frauen müssen helfer
Seite 88. Gustav Schiller Bauernvolk
Seite 89. Dr. Richard Huss Unser Volk rasst sich auf.
Seite 95. Johann Peter Hebel Das verprügelte Gespenst.
Seite 97. Josef Varga Bleyer und wir Ungarn.
Seite 100. Dr. Konrad Mischung Ueber das Grundbuch und die damit zusammenhángenden Rechtsfragen.
Seite 101. Argarethe Albert Wie die deutsche Mutter helfen so...
Seite 103. Dr. Georg Hornung Die Pflichtansprüche.
Seite 105. Peter Rosegger Eine Heiratsgeschichte.
Seite 108. Dr. Heinrich Mühl Stillende Mutter.
Seite 110. Hans Friedrich Blunck Ein grosser deutscher Dichter spricht über uns.
Seite 111. Ladislaus Pintér Gespräch über die Minderheitenfrage.
Seite 113. Peter Jekel Hindenburg
Seite 115. Dr. Franz Riedl Die grosse Seeschlacht.
Seite 118. Wilhelm Zimmermann Aufgaben der deutschen Mansjugend.
Seite 121. Johann Lenz Siedlungsgeschichtliches
Seite 124. Franz Schuster Kreuz und quer durch die Schwábische Türkei
Seite 126. Jakob Zumpft Bei unseren schwäbischen Brüdern in der Schomodei.
Seite 128. Ella Triebnigg-Pirkhert Der Näni
Seite 130. Josef Herzog Der Freiheitscheld Andreas Hofer.
Seite 134 Josef Hartmann Unser Ortsgruppengesangverein.
Seite 136. Hans Pachl Wir Jungschwaben.
Seite 138.   Die Verfassung Ungarns.
Seite 139. Th Ehrentrup Die Muttersprache in Religion und Kirche.
Seite 141. Joh. Kuhn Das Wohnstangl.
Seite 143. Dr. Ernst Kirbach Schutz des Bauerntums.
Seite 145. Johan Stefan Wirwollen nicht zugrunde gehen...
Seite 146. A Müller Der Matz Kriegt Heimweh.
Seite 148 Willmann Das Heiligtum des Namens.
Seite 150. Friedrich Lám Vergleicht' s enk!
Seite 152. Hans Steinacher Kärtner Volk.
Seite 154. Bruno Brehm Die Heimkehr.
Seite 158. Peter Jekel Graf Stefan Tisza.
Seite 160. Josef Nitschbach Das Wiedererwachen der Banater Schwaben.
Seite 162. P. Sinner Eine Volksjagd.
Seite 164. Rudolf Hartmann Der Maibaum.
Seite 167. Peter Hebei Der gläserne Jude.
Seite 168. Franz Resl Da is amal da Knecht dom Möhrbauer.
Seite 171.   Verzeichnis der Jahrmärkte in Ungarn.

 

1961. A versendi óvodások Kádár Jánosnéval

 

1960. Az általános iskolások Kutrucz Ilona tanítónénivel

 

DIE MUTTERSPRACHE

Die wahre Heimat ist eingen die Sprache. Sie bestimmt die Sehnsucht danach, und die Entfremdung vom Heimischen geht immer durch die Sprache am schnellsten und leichtesten -wenn auch am leisesten - vor sich.

WILHELM v. HUMBOLDT

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1937. XIII. Jahrgang.

Herausgegeben vom Ungarlándischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

Seite 2. Eduard Mörike Zum neuen Jahr.
Seite 33.   Die Vereinsleitung des U.D.V. nach den Neuwahlen der Generalversammlung am 20 August 1936.
Seite 34. Dr. Gusztav Gratz Unsere Bestrebungen
Seite 36. W. Reiter Meine Heimat
Seite 37. Dr. Johannes Huber Vogerl fliagst in d' Welt hinaus!
Seite 40. Franz Hufnagel Unser Dorf
Seite 42. Wilhelm Kronfuss An meinen kleinen Sohn.
Seite 43. Ladislaus Pintér Die Parole für's neue Jahr.
Seite 44. Friedrich Lám Die Ansichstkarte.
Seite 45. Josef Varga Arbeiten und nicht verzweifeln.
Seite 48.   Julius v. Gömbös
Seite 49. Johann Faul- Farkas Jakob Bleyer
Seite 53. Landpfarrer Introibo ad Altera Dei.
Seite 54. Wilhelm Kronfuss Dies unser täglich Brot. .
Seite 55.   Zur Entstehung des Liedes „Seid gegrüsst ihr deutschen Brüder".
Seite 57. Johann Hauser Budaörser Bauern auf der Fahrt.
Seite 59. Berta Thullner Bilder im Herbst.
Seite 60. Wilhelm Báuml Der Bauer im sowjetrussischen Paradies.
Seite 62. Hasse Zetterström Das fröhliche Lächeln.
Seite 63. Theodor Storm Weihnachtsabend
Seite 64.   Die Verproviantierung eines Seeriesen.
Seite 64. Nikolaus Schmidt Muttert hätt ich das gewusst!
Seite 65. Heinz von Promontor Der geheimnisvolle Trinker
Seite 68. P.R. Vajda Heilen mit dem Bienenstachel.
Seite 71.   Humor in der Geschichte.
Seite 74. Hans Gäsgen Beuerngebet
Seite 75.   Für Haus und Geld
Seite 79. Franz Rentler Erinnerungen an meine Kriegsjahre.
Seite 81. Dr. Georg Stumpf Die Gemeinde und ihre Mitglieder.
Seite 84. Paul Keller Die Mutter
Seite 88. Adam Schultheiss Hochzeitssprüche und Brautlied in Bátaapáti.
Seite 91. Adalbert Raabe „Sei immer gut!"
Seite 96. Nach Paul Gyulai Náchtlicher Besuch.
Seite 97. Johann Umlauf-Neudorfer Späte Erkenntnis
Seite 100. Leo Tolstoi Der Pilz
Seite 102. Anton König Das Kreuz aus der alten Heimat.
Seite 106.   Mutterliebe
Seite 106. Peter Dörfler Des Vaters Hände.
Seite 110. Ludwig Szende Der Storch der kleinen Lehrerin.
Seite 113. Dolores Vieser Die Heimkehr
Seite 116.   Die Rückeroberung Ofens und die Befreiung Ungarns von den Türken.
Seite 119. Josef Eitler Meiner lieben Mutter.
Seite 120. F. Schrönghamer-Heimbal Weggenossen
Seite 122. Wilhelm Kronfuss Die schönen Töpfe von Óbánya.
Seite 129. Alfred Schmedberg Ella und ihre Bibel.
Seite 135.   Haussprüche.
Seite 136.   Woher haben die Blumen ihre Nahmen.
Seite 137.   Das Sammeln, Trocknen und Verwerten von Kräutern für den Hausbedarf.
Seite 141.   Woher kommen die Gemüse nach Europa?
Seite 143.   „Weg' hat er allerwegen."
Seite 145.   Verzeichnis der Jahrmárkte im Königreich Ungarn.
Seite 158.   Heitere Ecke.

 

1938. Szociális helyzetkép Versenden

Baranya vármegye

Mohácsi járás

V E R S E N D község

A község társadalmi (szociális) helyzetképe a vármegyei közjóléti alap létesítéséről szóló 198.000 B.M. számú rendeletben foglaltakra figyelemmel.

1./ A község földrajzi fekvése. Különös tekintettel a gazdaságilag jelentős szempontokra. (Van e a községnek vasút, hajó, autóbusz állomása? Ha nincs mi a legközelebbi állomása és mekkora távolságra fekszik a községtől? Vendégforgalomba bekapcsolható e? Miért? Legközelebbi piac neve és távolsága stb.?)

Versend község hosszúkás területű, Németbóly, Szajk, Liptód és Szederkény községek szomszédságában, a mohácsi járás nyugati szélén észak-déli irányban fekszik. A községnek, vasút, hajó, autóbusz állomása nincsen. A legközelebbi vasútállomás Németbóly 9 km. Hajóállomása Mohács 16 km. Autóbuszmegálló Szajkon van (csárdánál) 2 km. A vendégforgalomba nem kapcsolható be, mert sem természeti, sem más érdekességekkel és a vendégfogadáshoz szükséges eszközökkel a község nem rendelkezik. Legközelebbi piacai Németbóly 5 km, Mohács 16. km.

 

2./ A községi pótadó alapja 12.664 - P.A. k pótadó %-a 82.-

Esetleges államsegélye: nincs. A község lakosságát terhelő egyházi adók összege 1294.- P.

Felekezeti iskolaadók 1294. - P. Ártéri járulék nincs, egyéb közteljesitések P 8573.-

 

3. A lakosság száma: 1320 lélek. Ennek megoszlása:

a.) vallás szerint 1317 r.kath., 2 ref., 3. gör.kel. szerb

b.) anyanyelv szerint: 22 magyar, 603 német (sváb) 362 sokác (bunvevác) 333 cigánv

c.) életkor szerint:

1./12 éven aluli gyermekek száma 282
2./ 12 éven felüliek 18 évig száma 142
3./ 18 éven felüliek 60 évig száma 760
4./ 60 éven felüliek száma 136

d.) 1937 évre vonatkozólag:

1./ A születések száma: 36 lélek
2./ Halálozások száma:  
a.) 1 éven aluliaknál 3 lélek
b.) 7 évtől feljebb 12 lélek
3./ Házasságkötések száma 13

(itt az esetleges egyke okai ismertetendők)

Egyke, csak a sváb és bunyevác lakosságnál észlelhető. Oka: egyrészt a nép szegénysége, másrészt a módosabb gazdáknál a vagyon felosztásától való félelem. (A cigányok ellenben rohamosan szaporodnak.)

 

e.) A lakosság megoszlása foglalkozás szerint:

  kereső scs.tag eltartott
A./1000 k.holdon felüli birtokosok - - -
500 k.holdon felüli birtokosok - - -
200 k.holdon felüli birtokosok - - -
100 k.holdon felüli birtokosok 1 - 2
50 k.holdon felüli birtokosok - - -
40 k.holdon felüli birtokosok 5 5 12
30 k.holdon felüli birtokosok - - -
20 k.holdon felüli birtokosok 4 14 9
10 k.holdon felüli birtokosok 12 22 22
5 k.holdon felüli birtokosok 19 31 26
3 k.holdon felüli birtokosok 18 12 24
1 k.holdon felüli birtokosok 86 172 106
1 k.holdas és 1 holdon aluli 89 167 110

 

B./ Az A./ alatti birtokkategóriáknak megfelelően a földbérletek alakulása

  kereső scs.tag eltartott
100 k.holdon felüli bérlet 1 - 2
1 k.holdon felüli bérlet 5 7 10

 

C./ Gazdasági tisztviselő nincs.

    Gazdasági cseléd: 16 kereső, 27 eltartott.

    Gazdasági munkás: 180 kereső, 402 eltartott

    A gazd. munkások közül vagyontalan földnélküli: 4 családfő, 8 cs.tag

                Ezek közül csak háza van                                              -

                még háza sincsen                                                         -

 

D./ Önálló iparos 19 kereső, 76 eltartott
Ipari alkalmazott 10 kereső, 16 eltartott
Önálló kereskedő 4 kereső, 12 eltartott
Keresk. alkalm. -
Egyéb -
   
4./ Birtokviszonyok: kat. hold
a.) A község határa összesen: 2531
Ebből    szántó 1809
kert 43
rét 103
szőlő 383
erdő 13
nádas -
földadó alá nem eső terület 133

b.) A földbirtoktagok száma 4305. Az 1 tagból álló földbirtokok száma 2, területük 293 kat. hold.

c.) A védett birtokok száma 25, területük 205 kat.hold.

d.) A földárok alakulása és ennek esetleges feltűnő okai:

A földárok a gazd. helyzet javulása folytán előállott kereslet emelkedése miatt, emelkedő irányzatot mutatnak,

e.) Az 500 k.holdnál nagyobb földbirtokok és földhaszonbérletek.

(A gazdálkodó neve, a gazdálkodás jogcíme, gazd. összterülete)

500 kat.holdnál nagyobb birtok vagy bérlet a községben nincs.

 

5./ A lakosság állatállománya, hogyan alakul 100 holdas birtokon felül és ezeken alul?

100 k.holdon felül 500 k.holdig 10 ló, 40 szarvasmarha, 4 anyagöbe
20 k.holdon felül 40 k.holdig 2 ló, 6 szarvasmarha, 2 anyagöbe
10 k.holdon felül 20 k.holdig 2 ló, 6 szarvasmarha, 2 anyagöbe
5 k.holdon felül 10 k.holdig 2 ló, 4 szarvasmarha, 2 anyagöbe
3 k.holdon felül 5 k.holdig - ló, 2 szarvasmarha, 1 anyagöbe

A kisebb birtokosoknak legfeljebb 1 szarvasmarhájuk és 1 göbéjük van.

 

6./ Munkaalkalmak.

a.) Gyár- ipari- és bányavállalatok megnevezése. Ezekben foglalkoztatott munkások átlagos száma, átlagos heti jövedelmük, külön a szakmunkásoké, külön a napszámosoké, ezek családtagjainak száma stb.

A község határában 2 (kettő) kisebb kőbánya van. Tulajdonosok Göbel Károly mohácsi és Hauptmann Ferenc németbólyi lakosok. Szakmunkásuk nincs. Mindegyikük 5-5 napszámost alkalmaz, ezek családtagjainak száma 15. Az átlagos heti keresetük 15.- P fejenkint.

b.) Az 500 holdon felüli birtokok bérletek száma, egyenkint mennyi földjük van, illetve mekkora a bérlet, mekkora a cseléd családjaik száma az egyes birtokon és mennyi a cselédek családtagjainak a száma? A gazdasági cselédek évi átlagos bére természetben és készpénzben mit tesz ki? Idénymunkások száma az egyes uradalmaknál, ezek napszámbére, illetve természetbeni járandóságuk hogy alakul? A felnőtt férfiaknál, b. a nőknél, c. esetleg gyermekeknél, tavasszal, ősszel, télen és nyáron Idénymunkásokat honnan hoznak az uradalmak? Aratási munkabérek stb.?

500 kat. holdon felüli birtokok vagy bérletek a község határában nincsenek. Tájékozódásul megemlítem, hogy a legnagyobb birtokon a Trischler pusztán a cselédek száma 8, családtagok száma 15, cselédek átlagos bére évente 16 mázsa búza, 20 mázsa tengeri, 3 mázsa burgonya, 365 liter tej, petróleum és só értéke készpénzben mintegy évi 650.- P. Idénymunkások nincsenek. Aratási munkabér a learatott gabonamennyiség 1/10 (egytized) része.

 

7./ A községben milyen szociális, egészségügyi, kulturális stb. intézmények vannak? Ki tartja ezeket fenn? Működési körük terjedelme mekkora? Évenkint mekkora költségvetéssel dolgoznak? (Étkeztetési aktió, napközi otthon, szegényház, zöldkereszt stb.) Van e a községnek munkássegély alapja, mennyi ennek vagyona? Az alap milyen szükségleteket, mekkora összegeket fedezett az elmúlt évben?

A községben a szegényházi szobán kívül más szociális vagy egészségügyi intézmény nincsen. Munkássegélyalapja a községnek van és pedig 482- P, mely összeg a postatakarékban van elhelyezve és melyből a m. évben semmi nem lett felhasználva.

 

8./ Mennyi a munkaképtelen, közsegélyre szorulók száma, és támogatásuk milyen módon van megoldva. Község költségvetésének VII. fejezetén mekkora összeg szerepel? Egy szegényházi ápolt teljes ellátása mennyibe kerül? Szegényházon kívül ápolt közsegélyezett hány van és ezek összesen mennyi segélyt kaptak a legutóbbi évben? Közgyógyszerellátásra mekkora összeg fordíttatott az elmúlt évben?

Munkaképtelen, közsegélyre szorult a községben 3 (három) személy van, kiknek támogatása évente megismétlődő gyűjtés utján történik. A község költségvetésében a VII. fejezeten e célra nincs semmi felvéve. Egy szegényházi ápolt teljes ellátása mintegy évi 200-250.- P-be kerülne. Szegényházon kívül segélyezett 3 van (I fent), akik a legutóbbi években adakozás utján mintegy 30-30 P értékű természetbeni segélyt kaptak. Közgyógyszerellátásra az elmúlt évben 123.- P lett fordítva.

 

9./ Mennyi a munkaképes munkanélküli családfő és családtagjainak száma? Támogatásuk miként oldatott meg?

Munkaképes munkanélküli a községben nincsen.

 

10./ Lakásviszonyok:

Mennyi a földes és mennyi a padlós lakások száma? Van e lakáshiány a községben? Mennyi a gazdasági cselédlakások száma? Uradalmankint? Egy-egy cselédlakásnak van e külön konyhája? Általában a cselédlakás viszonyok milyenek? Nyomortelep van e a községben? Nyomortelepen hány család lakik és mennyi családtaggal?

A padlós lakások száma 62, a földes szobáké 266. Lakáshiány a községben nincsen.

A gazdasági cselédlakások száma a legnagyobb birtokon a Trischler pusztán 6. Két cselédre jut egy konyha. A cselédlakás viszonyok általában jók. Nyomortelep a községben nincsen, ellenben van cigánytelep 333 cigánnyal. A cigányok java része kisebb házakban - bár összezsúfolva - de tűrhető viszonyok között lakik. A házaik vályogból vannak építve. Az un. putri már, csak egy-kettő van. A cigánycsaládok száma 35, 298 családtaggal. A cigányok zenéléssel és községről-községre járva vályogvetéssel foglalkoznak. Napszámmunkára ritkán, földművelésre egyáltalán nem kaphatók. Az asszonyaik naponta eljárnak a szomszéd falvakba, ott koldulnak, esetleg valami házi munkát végeznek (mosás, takarítás) ezért élelmiszert kapnak, amit este hazaszállítanak a családnak, vagyis tulajdonképpen az asszonyok tartják el a családot. Elenyésző része még házalással és kofáskodással foglalkozik, van köztük 2 kupec is.

 

11./ A lakosság milyen háziipart űz? Milyen háziipar bevezetése volna kívánatos? - és lehetséges? A bevezetés mekkora költségekkel járna (kosárfonás, gyékénykötés, zsákponyva készítés, kukoricaháncs fonás, szalmafonás, selyemhernyó tenyésztés, szőnyegszövés).

A lakosság számba vehető része háziipart nem űz. Kívánatos volna a kosárfonás esetleg gyékénykötés meghonosítása a cigányok között. A háziiparok bevezetése csekély 3-500.- P költséggel járna, amennyiben nemesített fűzfa telepítéséről az elöljáróság ez év őszén fog gondoskodni, tehát kedvezményes áru gyékény beszerzésére volna inkább szükség és az ezzel kapcsolatos háziipari tanfolyam megrendezése és egy állandó szakértő felügyelő alkalmazása.

 

12./ A lakosság kereseti viszonyai milyen módon volnának megjavíthatók? Figyelembe véve a helyi adottságokat, problémákat stb. (földhaszonbérlet, telepítés, állattartás, gyümölcsfa ültetés, méhészet, kecsketartás különösen a szegény sokgyermekes családoknál, házinyúl tenyésztés (húsra-szőrmére) fűzfa telepítés, kenderáztató létesítés, milyen gazdasági tanfolyamok tartása volna indokolt stb.) Mibe kerülnének az egyes megvalósításra javasolt teljesítmények, különösen azok melyek kisebb anyagi áldozatokkal járnak.

A már meglévő méhészet továbbfejlesztése végett szükséges volna 40 méhcsalád kihelyezése, a szintén már meglévő selyemhernyó-tenyésztés a selyemgubók beváltási árának felemelésével önmagától fejlődne tovább. Szőrmenyúl-tenyésztés megkísérlése is sikerrel kecsegtet, ha pár darab nyulat kihelyeznének, amitől a többiek is kedvet kapnának.

Nemes fűzfavessző telepítendő volna és a vele való bánásmód elsajátítása céljából tanfolyam megrendezése volna kívánatos.

Versend, 1938. júl. 5.

ifj. Teleky Dezső sk. várm.közjóléti előadó főszolgabíró,
körjegyző   mint a járási közjóléti bizottság
    elnöke
     
járási gazd. felügyelő   a járás tiszti orvosa

 

 

1938. Anyanyelvi megoszlás a faluban

Magyar anyanyelvű 22 fő; német anyanyelvű 603 fő, sokac anyanyelvű 362 fő, cigány anyanyelvű 333 fő.

Forrás: Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926; 1938) In: BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1980, Pécs, 1981. 495. oldaltól.

1938. Földbirtokviszonyok Versenden

A község lélekszáma 1315 fő; Összes területe kataszteri holdban; 2527; kataszteri tisztajövedelem, aranykorona: 47250; 1 holdon és azon aluli földbirtok; 89; 1 holdas birtok; 86, 3 holdas birtok 18; 5 holdas birtok 19; 10 holdas birtok 12; 20 holdas birtok 4; 40 holdas birtok 1; 100 holdas birtok 1; Összes földbirtok száma: 230

Mezőgazdasági munkások száma és vagyoni adatai: Összes lélekszám 1315 fő; mezőgazdasági munkások száma 180 fő; családtagok száma 402 fő; földnélküliek száma 104; családtagok száma 108; háztulajdonosok száma - nincs megadva; házuk nincsen; 104; családtagok száma 108. Forrás: Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben. In: BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1980, Pécs, 1981. 317-oldaltól.

1939. A KALOT és a DEUTSCHE JUGEND

A KALOT - ahogy Berlinben látták

A Vigília f. év júniusi számában a KALOT-ról, erről a széles paraszti rétegeket aktivizáló, különösen a falusi fiatalságot egységbe tömörítő, haladó szellemű tömegmozgalomról olvashatunk. A KALOT azonban - különösen 1939 után - betöltött egy másik, rendkívül fontos politikai szerepet is: akarva-akaratlan gátat vetett a Volksbund ifjúsági szervezete, a magyarországi „Deutsche Jugend" megerősödésének és terjeszkedésének. Utal erre a körülményre Nagy Kázmér tanulmányának egy mondata: „Teleki félhivatalosan a KALOT mögé állt. Szüksége volt minden németellenes tömegmozgalomra" (Kiemelés tőlem. H.V.K.)

Hogy a KALOT milyen mértékben volt németellenes, azt a tömegmozgalom egykori tagjai, prominens vezetői visszaemlékezéseikkel is jól tanúsíthatják. Minden kétséget azonban mégis azok a dokumentumok oszlatnak el, amelyeket a nácipárt budapesti jelentéstevői szerkesztettek, időről időre beszámolva a magyarországi helyzetről, a német kisebbségről, nemzetiszocialista szellemben történő neveléséről és azokról a tényezőkről, melyek ezt a nevelést nehezítik, hátráltatják. Ezen a címen került bele számos jelentésbe a KALOT neve.

Egy bizalmas dokumentumban - mely éppen negyven éve, 1943. július 3-án érkezett a berlini Külügyi Hivatalba, és az „Inl. II. C. 2342." számot viseli -, a következőket olvashatjuk: Van még egy hatalmi csoportosulás, amely felhasználja minden eszközét a népcsoport ellen, és ez az egyház. A gyóntatószék, a szószék, az egyházak ifjúsági intézményei, mint a KALOT - a szolgálatába szegődött ifjúsági vezérrel, Béldyvel együtt - nyíltan harcolnak a magyarországi német népcsoport jogai, különösen ifjúsági szervezeteink ellen." A hatoldalas referátumban még részletesen olvashatunk a Hűségmozgalomról és a Szociáldemokrata Pártról, mint olyan szervekről, melyek úgyszintén a náci ideológiai kerékkötői Magyarországon.

Egy bizonyos Huber „Landesjugendführer" (országos ifjúsági vezető) már 1942-ben fölfigyelt hazánkban a KALOT felöl fenyegető veszélyre, és terjedelmes beszámolóban tárta fel a Deutsche Jugend (DJ, Német Ifjúság) emiatt támadt gondjait: Amikor a DJ munkáját és nehézségeit ismertetem - olvassuk Huber jelentését - utalnom kell különösen a politikai katolicizmus tevékenységére. Széleskörű toborzómunkánk következményeképpen az ellenfél is aktivizálódott. Ismét életre hívták a Jugendruf című katolikus ifjúsági lapot. A KALOT, ez a jezsuiták által irányított ifjúsági mozgalom az utolsó pillanatban megkísérelte elhódítani tőlünk a mi fiataljainkat... Az érdi népfőiskolán lelkészeket, káplánokat képeznek ki, különösen olyanokat, akik német falvakban működnek. Jóllehet a DJ a Waffen-SS-be való sorozással elvesztette vezetőinek jelentős részét, mégis volt erőnk hozzá, és a KALOT-tal nemcsak fölvettük a harcot, de meg is birkóztunk vele... Küzdöttünk és küzdünk ma is minden kis százalékért, minden egyes német fiúért, és lányért, akik még nincsenek beszervezve a DJ-be."

Dr. Steyernek, a berlini Volksdeutsche Mittelstelle iroda vezetőjének tollából viszont 1941. május 6-i keltezéssel találunk egy ötoldalas beszámolót Politische Stellung der katholischen Kirche in Ungarn (A magyar katolikus egyház politikai helyzete) címmel, amelyben a KALOT-ról és a KALÁSZ-ról megjegyzi a következőket: Ennek a két egyesületnek az a feladata, hogy nemzetiségtől függetlenül Magyarország egész lakosságát, tehát a németeket is szervezetbe tömörítse, és ily módon a nemzetiségi csoportosulásnak útját állja. Különösen figyelemre méltók a katolikus egyházi szervek által létrehívott népfőiskolák, melyeknek az a céljuk, hogy németlakta vidékeken a katolikus ifjúság számára világnézeti eligazodást adjanak."

A KALOT a magyarországi Volksbund jelentéseinek tükrében tehát egyértelműen náciellenes mozgalomnak minősült. Ezt - az itt említett forrásokon kívül - a volt berlini Külügyi Hivatal számos, mindmáig fel nem dolgozott, gazdag iratanyaga is alátámasztja.

Hetényi Varga Károly

Forrás: Új Ember XXXIX. 34. 1983. augusztus 21. (1938)

 

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1939. XV. Jahrgang.

Herausgegeben vom Ungarlándischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

Seite 32. Heinz von Promontor Der hundertjährige Wahrsager.
Seite 33. Gustav Gratz Zum Geleite.
Seite 34.   Die Verseinsleitung des U.D.V.
Seite 35. Wilhelm Kronfuss An Jakob Bleyer
Seite 37.   Unsere wackeren Vorkampfer.
Seite 39. Ladislaus Pintér Unser Wegweiser in der Zeitwende.
Seite 42. Anton König Das geistige Vermächtnis eines schwabischen Hochschülers.
Seite 45. Alice Freiin Die Spinnerin
Seite 46. Alois Dlustusch König Stephan der Heilige als Apostel und Landesvater.
Seite 49. Dr. Emil Kumlik Deutsche Siedler in Ungarn.
Seite 52. Kari Hauser Die Mutter
Seite 53. Franz Hufnagel Die Schulfrage und die Geistlichkeit.
Seite 57. Ludwig Napoleon Hackl Gründet Volks-Gesangsvereine.
Seite 58. Richárd Litnel Der Bauer
Seite 59. Johann Hauser Budaőrs
Seite 62. Pfarrer Josef Varga Uber die Werke der Barmherzigkeit.
Seite 66. Franz Rentler Seelisches Ringen um die deutsche Gesinnung.
Seite 68. Annamarie Heidecker Auferstehung
Seite 69. Josef Herzog Volkstumschutz und Opferwilligkeit
Seite 72. Johann Wagner Gedankensplitter
Seite 74. Dr. Georg Stumpf Die Toten des Vereinsjahres 1937/38.
Seite 76. Valentin Pintz Selbstmord der Völker
Seite 78. Adam Riess Das Bauerntum
Seite 81. Dr. Ludwig Leber Brüderwir dienen.
Seite 84 P. Gerhard Rodler Zwei Kreuze.
Seite 85. Rudolf Riegler Das Heilige Jahr und der Eucharistische Weltkongress.
Seite 87 Johann Wagner Mee wie du.
Seite 90. Pfarrer Franz Gressl Danket dem Herrn!
Seite 92. Gustav Falke Die Schnitterin.
Seite 93. Josef Háromy Der Grossvater erzählt.
Seite 94. Johann Wagner Der Matz
Seite 95. Georg Feule, Sekretär UDV Schwábisches Brauchtum in der Baranya.
Seite 98. Stefan Memhölzer Weinberggedanken
Seite 98.   Kalendergewohnheiten
Seite 99.   Zahl und Verteilung der Menschen auf der Erde.
Seite 103. Rudolf Riegler Die Gehöfte in der Batschka.
Seite 106.   „Drei Finger aufs Herz!"
Seite 107. Heinz von Promontor Aus der Schriftleitung.
Seite 108. Julian Will Lied für auslanddeutsche.
Seite 109 Friedrich Lám Das weisse Ross.
Seite 113.   Die Verteilunh der Bevölkerung Ungarns nach der Muttersprache.
Seite 114. Johann Baumstark Der Engel des Todes.
Seite 116.   Wie alt können Tiere werden?
Seite 117. Johann Löbel Ausharren im Bauernstande.
Seite 118. Peter Rosegger Wia der Rumpelbocher sein' Feind verzeicht.
Seite 119. Josef Eitler Spukgeschichten
Seite 123. Ignaz A. Schiller In Oedenburg a Goass, in Mattersdorfa Bock.
Seite 124. Adalbert Raabe Der gelbe Schmetterling.
Seite 126   Das Mádl mit dem Lebzeltenherz.
Seite 127. Walter Schmidkunz Bayrisch-báuerische Sprichwörter und Redensarten.
Seite 128.   Was wir doch wissen sollten.
Seite 129. Wilhelm Kronfuss Mit schwábischen Studenten in der Schwäbischen Türkei. (Eine Sommerreise)
Seite 138. Ludwig Szende An meine Mutter
Seite 139. Michael Schneemeier Tierheilkundliche Fragen
Seite 144.   Obstbaum-Pflanzenregeln.
Seite 144.   Schwábisches Bauernlied.
Seite 145.   Wie soll eine gute Milchkuh ausseh...
Seite 146.   Die wichtigsten Schweinefuttermitte
Seite 146. Johann Wagner Der Nass
Seite 147.   Wie dichtet man rinnede Fässer?
Seite 147. Peter Paliinger Ein Neujahrswunsch von Szigetújfalu.
Seite 148.   Produktion von Baltasimklee.
Seite 149.   Praktische Winke für den Haushalt.
Seite 150.   Des Hausartz. Erste Hilfe bei plötzlichen Erkrankungen.
Seite 152.   Ratschláge für Mutter.
Seite 153.   Merkwürdige Zahlen.
Seite 154.   Deutsche Sprichwärter.
Seite 157. Franz Nesl „Da is, amal... a Vater..."
Seite 158.   Kurze Stücklein für Lustige.
Seite 161. Alphabetisches Verzeichnis der Namenstage, JAHRMÄRKTE.

 

1939. Két német nemzetiségű tanító képesítőzik Versendről

A Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézetben 1938-39-ben 20 növendék végzett, kapta meg a népiskolai tanítói oklevelet. Baumholczer János 1919. XI 29-én és Denz-Dékány János 1920.08.29-én született népiskolai tanítók versendi illetőségűek voltak.

1939. Iskolák igénybevétele katonai-fegyvergyakorlatra

2895/1939. isk. sz.

a Pécsi püspöktől

Tárgy: iskolák igénybevétele katonai-fegyvergyakorlat alatti elszállásolásokra.

TISZTELENDŐ PLÉBÁNIAI HIVATALNAK

A m.kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak f. évi július 13-án, 135.135/1939.IX. ü.o. sz. alatt, valamennyi tankerületi kir. főigazgatóhoz és kir. tanfelügyelőhöz intézett rendeletét magamévá téve, megfelelő eljárás végett, alább közlöm a főhatóságom alá tartozó összes alsófokú, középfokú és szakiskolák igazgatóságával:

"A m.kir. honvédelmi miniszter úr f. évi június hó 30-án kelt átiratában arról értesített, hogy a felvidéki katonaköteles legénységet katonai átképzés céljából folyó év nyarán nagyobb számban tervezi fegyvergyakorlatra behívni. Az átképzésre behívott legénység elhelyezését azonban egyénenkénti beszállásolás útján biztosítani nem lehet, viszont a jelenlegi laktanyák befogadóképessége a behívott katonakötelesek elszállásolására nem elegendő.

Figyelemmel a katonai átképzéshez fűződő honvédelmi érdekekre, a m.kir. honvédelmi miniszter úr kérésére hozzájárultam ahhoz, hogy a f.évi nyári szünet alatt - augusztus hó 14-től - augusztus hó 30-ig terjedő időben - a hatóságom alá tartozó iskolák a szükséghez mérten katonai elszállásolásra igénybevehetők legyenek.

Felhívom Főigazgató (Tanfelügyelő) Urat, hogy a fentiekről értesítse az érdekelt iskolák gondnokságait, iskolaszékeit és igazgatóit, hogyha az iskolaépületeket a katonai hatóságok igénylik, bocsássák azonnal az igénylő katonai parancsnokság rendelkezésére.

A közép-, középfokú és szakiskolák igazgatóit is értesítse Főigazgató (Tanfelügyelő) Úr, mert esetleges igénylés esetén a fenti célra azok is tartoznak átadni a vezetésük alatt álló iskolákat.

Jelen rendelkezésem a nagyszünidőben esetleg tervbevett tatarozási munkálatok elhalasztását teszi szükségessé."

Az iskolafenntartók az igénylő katonai parancsnoksággal szemben kössék ki, hogy az iskolák igénybevételével kapcsolatos minden esetleges rongálásért írásos, anyagi felelőséget kell vállalnia, a felmerülő világítási és takarítási díjakat pedig az iskolafenntartó részére meg kell térítenie. Az iskolák kiürítése után, ami előreláthatóan augusztus végén megtörténik, a szükséges takarítások azonnal eszközlendők, hogy az iskolaév megkezdésében nagyobb haladék be ne következzék. Ha fenti okból a tanítás még szeptember 9.-én sem volna megkezdhető, az egyházmegyei hatóságnak erről szeptember 15-ig jelentés teendő.

Pécs, 1939. július 28.

A kiadmány hiteléül:

Dr. Bencze László P.H. Dr. Hanuy Ferenc sk.
h. ehm. főtanfelügyelő   püspöki ált. helynök

 

Forrás: A Pécsi Püspök 2895/1939. leirata

 

1939-ig IRREDENTIZMUS (1921-1939)

Irredentizmus = területi igényeket nemzetiségi összetartozás vagy történeti jog címén érvényesíteni törekvő soviniszta mozgalom.

CSONKAMAGYARORSZÁG

NEM, NEM; SOHA

KIS MAGYARORSZÁG NEM ORSZÁG,

NAGY MAGYARORSZÁG MENNYORSZÁG.

1939. LEVENTE oktatás (haderőn kívül előképzés)

M.kir. mohácsi járási és Mohács m városi katonai parancsnokság

313/1 szám

kt.kk.1939.

Nagys. és Főtisztelendő Ker. Esperes

Pápai Kamarás

Plébános

úrnak, mint az Iskolai hatóság Elnökének

Mohács, 1939. okt. 26.

Szajk

H.tisztelettel van szerencsém Főtisztelendőséged szíves tudomására hozni, hogy az 1939 évi II. törv. cikken alapuló haderőn kívüli elő és utó képzés zavartalan biztosítása érdekében átiratot intéztem az egyházmegyei Főtanfelügyelőséghez, melyben kértem, hogy azon községek /iskolai csoportok/ elemi iskoláiban, amelyeknél a tanító egyben levente oktató is, az iskolai tanítás, az érdekelt iskoláknál, a levente foglalkozási napokon, /egy héten, egy alkalommal/ egyhuzamban történhessen.

Kérelmemre, az egyházm. Főtanfelügyelőség, f.hó 23-án kelt: 4086/1939. sz. átiratával arról értesített, hogy a Biboros-Hercegprimás, a 7298/1939. sz. rendeletével, e tárgyban már akként intézkedett, hogy a katolikus iskolákra kötelezően kiterjesztette, a Hovn. kötelesek, a hivatkozott Honv. Min. rendelethez alkalmazkodni és hogy a felmerülő részletkérdésekben, a HM. törvény szellemének figyelembe vételével, a helyi iskolai hatóság önállóan intézkedik és a főtanfelügyelőség csak akkor dönt /ugyancsak a HM. rendelet szellemében/ ha a felmerülő kérdésekben, a helyi hatóság, a felsőbb hatóság döntését tartaná szükségesnek.

 

 

 

 

1960-1964. A versendi sokac népviseletben (Bunyevác, Kászun, Sztipanov)

 

Minthogy a hivatkozott HM. rendelet, a levente kiképzés idejét, az eddigi Vasárnapok helyett - Szombat kivételével - hét köznapokban állapította meg és minthogy a törvény különös súlyt helyez arra, hogy a tanítók részt vegyenek a levente oktatásban, ennélfogva a törvény és a törvény hatályának, az iskolákra való kiterjesztése során, szükségessé lett, hogy az érdekelt iskolákban, a levente foglalkozási napokon, az iskolai tanítás, egyhuzamban történjék.

A fentiekhez képest h. tisztelettel felkérem Főtisztelendőségedet, szíveskedjék azonnali hatállyal elrendelni, hogy az iskolai tanítás

Mohács-sziget Rihai iskolában minden Kedden
  Homorudi iskolában minden Szerdán
Dunaszekcsőn minden Kedden
Babarcon minden Hétfőn
Kisnyárádon minden Kedden
Szajkon minden Csütörtökön
Versenden minden Pénteken
Sátorhely-pusztán (Laczkó) minden Kedden

egyhuzamban történjék.

Az esetleges szükségszerű változásokat külön fogom közölni és a szükséghez képest újabb intézkedést kérni.

tn. vezető

1939.IX.1. Megkezdődik a II. Világháború

DEUTSCHER VOLKSKALENDER für das Jahr 1940. XVI. Jahrgang.

Herausgegeben vom Ungarlándischen Deutschen Volksbildungsverein.

Inhaltsverzeichnis

 

Seite 2.   So sprach Bleyer
Seite 6.   Das Jahr 1940.
Seite 32. Heinz von Promontor Der hundertjährige Wahrsager.
Seite 33. Ladislaus Pintér Gott zum Gruss!
Seite 34.   Der deutsche Volkskalender, unser Hausfreund.
Seite 36.   Die Vereinsleitung des Ungarländischen Deutschen Volksbildungsvereins nach der Generalversammlung am 23. April 1939 in Mór.
Seite 37. Ladislaus Pintér „Dem Ahnenerbe bleib' der Enkel treu."
Seite 40. Anton König Kleine Bilder aus der deutschen Bewegung.
Seite 48. Ch. Dickens Denksprüche
Seite 49.   Rückblick auf das Vereinsjahr 1938/1939.
Seite 51.   Wer ist arm auf dieser Welt?
Seite 52.   Ortsgruppenführer des U.D.V.
Seite 54. Dr. Ludwig Leber Wir gehen unseren Weg.
Seite 57. Josef Varga Selbsterziehung
Seite 59. Franz Albert Unsere Jugend, unsere Zukuft.
Seite 61. Martin Kranzler Glaube und Volkstum.
Seite 62. G. Gebauer Beten und Arbeiten.
Seite 64. Johann Wagner Er is jo jetzt garnit Dehemm.
Seite 65. Josef Herzog Die Aufgaben des U.D.V.
Seite 67. Kürt Gerlach Sommerlied
Seite 68.   Deutsche Sprichwörter.
Seite 70. Ernst Moritz Arndt Vaterland
Seite 70. Felix Dahn Mahnung
Seite 71. Rudolf Riegler Die Geschichte des verflossenen Jahres.
Seite 81 Viktor Anton Pfenner Bauemhánde
Seite 82. Nikolaus Lenau Weib und Kind.
Seite 82. Dr. Jakob Bleyer Nikolaus Lenau
Seite 84. Georg Feule Der schwäbische Bauer.
Seite 85.   Haussprüche
Seite 86. Prof. Ludwig von Hackl Deutsche Mánner und Frauen, singet.
Seite 88.   Lob Gottes am Morgen.
Seite 89. Albin Balogh Die ersten Bürger der Stadt Gran.
Seite 92. Franz Ossfolk Gewissenhaftigkeit und Pünktlichkeit in der Gemeindeführung.
Seite 94. Dr. Emil Kumlik Wein, Bier und Kaffee im alten Ofen-Pest.
Seite 97. Franz Hufnagel Grund und Wesen einer Wallfahrt.
Seite 100.   Die Totenglocke.
Seite 101 Josef Mönich Die Gemeinde Soroksár.
Seite 102. Engelbrechtsmüller 'n Bauern sei Schreibtisch.
Seite 103. Alois Dlustusch Der Mittelstand einst und jetzt.
Seite 105. Theodor Storm Für meine Söhne.
Seite 106. Walter Schmidkunz Bayrische báuerische Sprichwörter und Redensarten.
Seite 107. Friedrich Lám Lied der Zipser Sachsen. Die Drei.
Seite 108. Heinz von Promontor Für die Kinder.
Seite 109. Arndt Als ich ein Kind war.
Seite 110   Etwas zum Nachdenken.
Seite 112.   Lied der Deutschen in Galizien.
Seite 113.   Wie man sich bei Tisch benehmen soll.
Seite 113 Gottfried Traub Gedankensplitter.
Seite 114.   Was für ein Wetter bekommen wir?
Seite 116. Dr. Georg Stumpf Pflichtteil und Erbhof.
Seite 120. Klemens Brentano Kein Tierlein ist auf Erden Dir, lieber Gott, zu klein.
Seite 121.   Kernsprüche deutschen Volkstums.
Seite 122 Paul Herzog Der Schatz unserer deutschen Volkslieder.
Seite 123.   Deutsche Volkslieder (5 Stück)
Seite 124 Florian Winkler Treu den Ahnen.
Seite 125.   Haushalt und Küche Küchenrezepte.
Seite 129. Jakob Kneip Der Bauer
Seite 129.   Hinter dem Erntewagen der Pflug
Seite 131.   Wer weiss es?
Seite 133. Michael Schneemeyer Der Körperbau unserer Haustiere.
Seite 138   Ein bequemer Sackaufzug, der die Arbeit sehr erleichtert Ein praktischer Kartoffel-wáscher. Wie man ein Schwein fesselt, wenn es vom Tierarzt behandelt werdens Bienenzüchter, baut Euch einen einfachen Bienenstand.
Seite 140. Josepf G. Oberkofler Der Hausspruch
Seite 140   Zu den bedeutendsten Volksheilmitteln gehört rohes Sauerkraut!
Seite 141.   Nützliches für Haus und Hof.
Seite 143 Joseph Eitler „Zum Krenreib'n!"
Seite 145. Josef Háromy Die Heldentat einer christlichen Mutter
Seite 148. Ignaz A. Schiller D' Frau Wabi in tausend Uengsten.
Seite 153. Johann Georg Zurda Das Christkindl am Mooserhof.
Seite 157. Hermann Sudermann Grabinschrift
Seite 158. Heinz Von Promontor Vaclav und der „Gasmelker".
Seite 161. Josef Pfscheidl Wie der Franzosenferdl zu einem Anzug gekommen ist.
Seite 162. Adalbert Raabe Der schöne Aufsatz.
Seite 166. Reimmichl (Sebastian Rieger) Der Freithof- (Friedhof) Florl
Seite 169. Ludwig Szende Die drei Marabu.
Seite 170. Friedrich Lám Die Elster.
Seite 173.   Rabatt.
Seite 174.   Kurze Stücklein für Lustige und Traurige.
Seite 177.   Verzeichnis der Jahrmärkte im Königreich Ungarn.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet