Előző fejezet Következő fejezet

SZENTSÉGEK

 

A szentségek azok a szent cselekedetek, amelyeknek során az Isten áldása, megváltó ereje árad a hívőre. A hét szentség a következő: A keresztelés. A bérmálás. A gyónás. Az Eucharisztia. Kézrátétel, papszentelés. Házasság. A betegek megkenése.

 

 

 

A KERESZTELÉS

A keresztelés olyan szentség, amelynek során a hívő megszabadul bűneitől, újjászületik a Szentlélek által, keresztény lesz, és méltóvá válik, hogy Isten fiává legyen. „Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába." A keresztelés a Hit jelképe, így csak egyszer végezhető. Nem ismételhető meg, mivel ez egy lelki újjászületés. Az ember is csak egyszer születik, a keresztelésnek is csak egyszer szabad megtörténnie. Az örmény apostoli egyház elfogadja mindazoknak a keresztelését, akik a Szentháromságot hirdetik és az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében keresztelnek. Ha egy hívő a katolikus, bizánci vagy valamelyik más egyháznál már megkeresztelkedett és az örmény apostoli egyházhoz szeretne tartozni, nem kell még egyszer megkeresztelkednie. A kereszteléskor szükség van egy keresztapára, aki kezeskedik az Egyház előtt a keresztelkedő hitéért, és a keresztelés után is oltalmába veszi hitének megerősítéséért. A keresztelésnek a templomban kell történnie. Ha valahol nincs templom vagy a keresztelkedni vágyó beteg és halálos kimenetelű lehet a betegsége, akkor otthon vagy más illendő helyen is megkeresztelhető. A keresztelés az első szentség: aki nincs megkeresztelve, az nem juthat a többi szentséghez. A kereszteléssel egy időben történik a bérmálás és az első áldozás szentsége.

 

A BÉRMÁLÁS

A bérmálás az a szentség, amelynek során a már megkeresztelt ember a kenet felkenésével megkapja a Szentlélek ajándékait. Az örmény apostoli egyház ezt a szentséget „drosm"-nak vagy „knunk"-nak nevezi, amely „bélyeget" jelent, illetve azt, hogy „bélyeget tenni valakire." A bérmálás rögtön a keresztelés után történik. A bérmálással a Szentlélek áldása adatik a megkeresztelkedett embernek, amely megerősíti őt a keresztény életben. A bérmálás erőt ad lelkünknek, megszenteli szellemi lehetőségeinket, erővel tölt el, hogy szembe tudjunk szállni az élet megpróbáltatásaival. A bérmáláskor minden testrészre külön áldás jut, amikor felkenik a szent kenetet és a következő imádságot mondják: Homlok: Jézus Krisztus nevében ez a kenet, amely homlokodra kerül, legyen a halhatatlanság isteni ajándékának bélyege. Szem: Jézus Krisztus nevében ez a kenet világosítsa meg szemedet, hogy sohase hunyjon ki a halálban. Fül: A szent kenet által halld meg az Isten parancsolatait. Orrlyuk: Jézus Krisztus nevében, hogy megérezd az élet illatát. Kéz. Jézus Krisztus nevében ez a kenet legyen jótékonyságod, erényes tetteid és cselekedeteid oka. Szív: Ez az isteni kenet hozzon létre benned tiszta szívet és változz igaz lélekké bensődben. Hát: Jézus Krisztus nevében ez a kenet legyen megerősödésed pajzsa, amellyel elolthatod az ördög égő nyilait. Láb: Ez az isteni kenet vezesse lábadat az Örök Életbe.

 

A GYÓNÁS

A gyónás az a szentség, ahol a hívő bevallja (a keresztelés után) elkövetett bűneit, hogy megbocsátást nyerjen. A pap feloldozásának látható megnyilvánulásában a Mi Urunk Jézus Krisztus láthatatlan megbocsátása rejlik. A hívő beismeri és megbánja bűneit, bevallja őket Isten és az Egyház előtt. A hívőnek ki kell fejeznie azon szándékát, hogy meg akarja változtatni életét, hisz Krisztusban és az ő irgalmában. Gyónáskor a hívő egy olyan imádságot olvas fel, amelyben az összes lehetséges bűn szerepel. A gyónásra a hívőnek böjttel kell készülnie.

 

AZ EUCHARISZTIA

Az Eucharisztia az a szentség, amikor a hívő a kenyér és a bor ízlelésével magát Jézus Krisztus testét és vérét veszi magához, hogy örök élete legyen. Az utolsó vacsorakor Jézus kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadván a tanítványoknak, ezt mondta: „Ez az én testem, mely értetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre." Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet és azt mondta: „E pohár az új szövetség az én vérem által, amely értetek kiontatik" (Lukács 22,19). Megáldván az apostolokat, Jézus e szentség elvégzését rendelte el. Mindenki, aki ehhez a szentséghez szeretne jutni, vizsgálja meg lelkiismeretét az Úr előtt, majd gyónással és böjttel tisztítsa meg a szívét.

 

KÉZRÁTÉTEL, PAPSZENTELÉS

A papszentelés egy olyan szentség, amelyben a Szentlélek által a helyesen kiválasztott személyt kézrátétel útján felszentelik, hogy szentségeket végezhessen és őrizze Krisztus nyáját. A pap-szentelésnek három fokozata van: a püspök, presbiter és a diakónus. A különbség a három fokozat között az, hogy a diakónus segédkezik, de ő maga nem szolgáltatja a szentségeket. A presbiter szolgáltathatja a szentségeket, ugyanakkor alá van rendelve a püspöknek. A püspök nem csupán szolgáltathatja a szentségeket, hanem hatalmában áll kézrátétel útján átadni másoknak azt az áldásos ajándékot, hogy szentségeket szolgáltathassanak. Mivel a felszentelés úgy történik, hogy a püspök kezét a felszentelésre váró fejére teszi, ezért a felszentelést kézrátételnek vagy chirotóniának is nevezzük. A pappá vagy püspökké szentelés után a felszentelteket kenettel is megkenik. A kézrátétel szent liturgia során történik. A püspök a miseruhába öltöztetett felszentelendőnek keresztet írva le, megkeni szent kenettel a homlokát és a két tenyerét. Püspökké szentelést Minden Örmények katolikosza vagy Kilikia katolikosza végez két püspök segédletével. Magát a katolikoszt tizenkét püspök szenteli fel. A felszentelés szentsége nem ismételhető. Abban az esetben, ha valakit megfosztanak tisztségétől, majd megbocsátást nyer és újból szolgálatba lép, nem történik újabb kézrátétel. Ugyanakkor mindazok a szentségek, amelyeket abban az időben szolgáltatott, amiután megfosztották tisztségétől, érvénytelenek.

 

HÁZASSÁG

A házasság szentsége, amikor két ember egyesül egy testté, lelkük - egy lélekké, életük - egy életté. A vőlegénynek és menyasszonynak egészségesnek kell lenniük és alkalmasnak a házaséletre. Házasságkötés csak bizonyos kor elérte után lehetséges. A vőlegénynél ez 18, a menyasszonynál 16 év. Rokonok csak abban az esetben köthetnek egymással házasságot, ha ötödízigleni vagy annál távolabbi rokonok. A kényszerházasság nem tekinthető érvényesnek.

 

A BETEGEK MEGKENÉSE

A bizánci és a katolikus egyház elismeri a hetedik szentséget - a betegek megkenését. A bizánci egyház a betegek megkenését súlyos beteg embereken végzi, reménykedve Isten kegyelmében és abban a hitben, hogy a szent kenet elősegíti a gyógyulást, vagy elkerülhetetlen halál esetén megkönnyíti a haldokló szenvedését. Az örmény apostoli egyház nem végzi a betegek megkenését. A betegek látogatását és az utolsó krizmát néhány lelkész sikertelenül megpróbálta megtenni a hetedik szentségnek. Ugyanakkor a halott testnek már nincs szüksége a Szentlélek ajándékaira. Az utolsó kenettel arról emlékezünk meg, hogy Krisztus testét drága olajakkal és tömjénnel kenték be. A betegek látogatását sem tarthatjuk külön szentségnek, mivel eközben csupán a gyónás és áldozás szentségei történnek.

 

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet