Előző fejezet Következő fejezet

Jegyzet a kutatásról

 

Kutatásunkat a korábban Budapesten egyetlen cigány közösségben végzett vizsgálódáshoz kapcsolódva építettük fel (Forray-Hegedüs, 1985). Azt kerestük, hogy a különböző csoportokhoz tartozó, különböző települési feltételek között élő cigány családok hogyan, milyen stratégiákkal tudják eljuttatni gyermekeiket a szülőknél magasabb iskolai végzettségekhez, meg akarják-e őrizni közben saját etnikai identitásukat, vagy hajlamosabbak inkább az egyéni asszimiláció útját választani. Másfelől arra is választ keres-tünk.hogyan támogatja vagy hogyan támogathatná cigány gyermekek sikeresebb helytállását az iskola, a pedagógusok.

Reprezentatív mintáról nem is álmodhattunk. Mivel a magyarországi cigányságra vonatkozó teljes körű adatgyűjtést mindeddig nem publikáltak {Kemény, 1974 legendás kutatása nemcsak hozzáférhetetlen, de húsz évvel ezelőtti állapotot rögzített), nem tudhattuk, mit és hogyan reprezentálhatna a minta. Kapacitás - anyagi és bizonnyal szellemi kapacitás - hiányában arra sem tudtunk vállalkozni, hogy az iskolai nyilvántartásokban cigányként besorolt gyermekek közül válasszunk reprezentatív mintát, esetleg az iskolákat tekintve mintavételi egységnek, egy ilyen alapú reprezentációval kísérletezzünk.

Kérdéseink vizsgálata azonban valójában nem is nagyon igényelt valódi reprezentációt, túlságosan széles körű adatgyűjtést. Ugyanis nem azt kerestük, milyen körülmények között - anyagi, kulturális, nyelvismereti vagy egyéb szempontból - élnek "a" magyarországi cigányok, hanem csupán arra vállalkoztunk, hogy tipikusnak, de legalábbis jellegzetesnek tekinthető magatartásmódokat, egyéni, családi és iskolai stratégiákat találjunk, és próbáljuk azokat értelmezni.

Mivel alapvető fontosságúnak tartottuk, hogy gyermekekkel is folytassunk beszélgetéseket, tőlük is gyűjtsünk információkat, önként adódott az a döntés, hogy felső tagozatba járó cigány gyermekekre koncentráljuk a vizsgálatot. E döntés következménye volt, hogy - ismerve a cigány gyermekek iskolai pályafutására, iskolatípusonkénti és tagozatonkénti megoszlására vonatkozó statisztikákat - elkerülhetetlenül a cigányság viszonylag jobb helyzetben lévő vagy egyéb okok miatt sikeresebb, törekvőbb tagjai, csoportjai kerüljenek a mintánkba. Ezt a döntést végül is vállaltuk, vállalnunk kellett.

Így könnyen szemünkre lehet vetni, hogy idealizált képet adunk a cigányság helyzetéről, azonban két dolgot hangsúlyozunk (talán a szükségesnél többször ismételünk). Egyrészt azt, hogy mi nem a magyarországi cigányság helyzetét vagy a magyarországi cigány gyermekek iskolai problémáit vizsgáljuk. Másrészt azt, hogy tudatában vagyunk: mintánk heterogenitása ellenére bizonyos értelemben egy cigányságon belüli elitet képvisel.

A mintaválasztásban az iskolákból indultunk ki. Első lépésben megvizsgáltuk az iskolai statisztikákat olyan szempontból, milyen típusú településen működik az iskola, majd olyan szempontból, milyen arányban vannak a tanulók között cigányok. Arra törekedtünk, hogy azok közül az iskolák közül válasszuk ki a mintát, amelyekben a településtípus átlagánál magasabb arányt képviselnek a cigány tanulók. Ezután már a mintaválasztás véletlenszerű volt azzal a megkötéssel, hogy - anyagi okok miatt - a Budapesthez közelebb fekvő településeket preferáltuk.

27 iskolát kerestünk fel. Ezek közül ötöt Budapesten, ötöt különböző kisvárosokban (egy kivételével Szolnok megyében), ötöt a budapesti agglomerációhoz tartozó községekben, tizenkettőt pedig egyéb - Esztergom, Komárom, Nógrád és Fejér megyei -községekben. A településekről, illetve az iskolakörzetekről esettanulmányt készítettünk, hogy érzékelhetővé váljon az ottani cigányság valóságos súlya, tényleges helyzete. Az iskolákban 4-4 pedagógussal készült kérdőív, és kiegészítésként egy-egy interjú. (Az iskolával és a pedagógusokkal foglalkozó fejezetekben az adatokra még visszatérünk.)

Eredetileg azt terveztük, hogy minden iskola valamennyi felső tagozatba járó cigány tanulójával felveszünk kérdőívet. Ez azonban inkább csak tendenciaszerűen történt meg. Előfordult ugyanis, hogy vagy a gyerek nem volt iskolában éppen, vagy valami okból akadályozva volt, vagy egyszerűen nem volt kedve a beszélgetéshez. Összesen végül is 332 felső tagozatos cigány gyermekkel készült értékelhető kérdőív. Felkerestük e gyerekek családjait is kérdőíveinkkel. Mivel a felső tagozatosok között többször előfordult, hogy testvérek voltak, jelentősen kevesebb, összesen 248 családi kérdőívet vettünk fel. A gyermekek személyes kérdésekre adott válaszainak és a családi háttérváltozóknak az összefüggéseit úgy elemeztük, hogy családonként - ahol több gyermek volt - véletlenszerűen választottuk ki az egyiket. (Ez magyarázza, hogy a táblázatokban szereplő elemszámok, esetenként arányok eltérnek egymástól: ugyanis a gyermek-iskola viszonyokat a gyermekekkel készült értékelhető kérdőívek alapján elemeztük, a család-gyermek és a család-iskola viszonyokat pedig a családokban kitöltött kérdőívek alapján.) Interjút készítettünk továbbá iskolánként egy-egy (esetenként kettő) családdal és gyermekkel azok közül, akiket a pedagógusok ajánlottak. Az interjúk eredményeit statisztikailag nem dolgoztuk fel, hanem korábbi tanulmányköteteinkben tettük közzé (Forray - Hegedűs, 1987, 1989a).

Valójában úgy is felfoghatjuk kutatásunkat, hogy két vagy inkább három kisebb vizsgálatból tevődött össze: egyik a cigány családokra és gyermekeire koncentrált, a másik a pedagógusokra, a harmadik pedig a települési körülményekre és a körülmények között megjelenő emberi kapcsolatokra. A harmadik metszet tapasztalatairól már korábban beszámoltunk, s itt ezeket legfeljebb érintjük (Id. Forray - Hegedűs, 1989a kötetben közölt tanulmányokat). A jelen tanulmány központjában a kérdőívek feldolgozása áll.

A kérdőíveket SPSS-programmal dolgoztuk fel, első lépésben a TÁRKI keretei között, majd a további feldolgozást Tóth András segítségével végeztük el. A matematikaibstatisztikai modellek értelmezésében Kolosi - Rudas (1988) könyvére támaszkodtunk.

Kutatásunk támogatást kapott a Társadalomtudományi Cigánykutatások Tématanácsától (TCT) is.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet