|
|
 |
| 305. Utcaseprő / Street-cleaner |
| Budapest, 1930-as évek. Kálmán Kata felv. |
 |
| 306. Utcaseprők / Street-cleaners |
| Miskolc, 1993. Bozzi Vera felv. |
 |
| 307. Kanális-tisztítás / Sewerage cleaning |
| Budapest, 1930-as évek, Ismeretlen felv. |
Kik dolgoznak ma a legnehezebb munkákon? A cigányok, meg a katonák. Azok megcsinálják azt is, amire sehonnan nem kapnának embert. Meg néhány kiugrasztott paraszt áll be mellénk a sorba kubikolni, mert amíg a téesz nem fizetett jól, nem mentek, most meg már szégyellnek visszakéredzkedni. Hajtják magukat, hogy tovább röhöghessék a téeszeseket. Inkább még linkeskednek is, hogy mennyit keresnek, meg annyit, csak azért. hogy egy-kétezerrel mindig az övék legyen a több. De azért jó közöttük. A cigány se szokott elmenni a szomszédba egy kis hazugságért. Hiába, az élet már ilyen...
Who have the most laborious jobs this days? Gipsies and soldiers. They take jobs nobody else would take. A few peasants join us as navvies, just because they didn't want to work in the cooperative when wages were low and now they are ashamed to go back. They kill themselves over the job just to be able to keep laughing at their fellows in the cooperative. They brag about the money they get, but they usually mention more than teir real wages, so that their earnings would always be higher with a couple of thousands. But I like working with them. Gipsies are not at a loss for a lie, either. Well, such is life...
Békési, 1985.22.
 |
| 308. Miskolci utcaseprők / Street-cleaners in Miskolc |
| Miskolc, 1993. Bozzi Vera felv. |
 |
| 309. Utcaseprők pihenője / Street-cleaners at rest |
| Pécs. 1990. Tóth László felv. |
 |
| 310. Aszfaltmunkások / Asphalters |
| Budapest, é.n. Járai Rudolf felv. |
 |
| 311. A bányászokat függőszékek szállítják a helyszínre / Miners are carried to the spot by cable-seats |
| Borsodnádasd. 1978. MB fotó, Fényes Tamás felv. |
 |
| 312. A Moszkva téri metróállomás építése / Building the metro-station in Moszkva-Square |
| Budapest, 1970. MTI fotó, Bara István felv. |
 |
 |
| 313. Fémöntöde / Foundry | 314. Fémöntödei brigád / Foundry team |
| 1960-as évek. Rédner Márta felv. | 1960-as évek. Rédner Márta felv. |
A csobánkaiak 1957-ben alakították meg termelőszövetkezetüket, tizenhét taggal. Az induláskor saját zsebükből adtak össze négyezerötszáz forintot, amelyen anyagot vásároltak. Már az első évet nyereséggel zárták. Azóta kisebbfajta üzemnek beillő műhelyt építettek, tizenhárom tűzhellyel, huszonegy üllővel.
A szegkovácsok azt mondják, hogy tíz év is beletelik, míg valaki a kezével, az izmaival érzi, mikor, hogyan, milyen erővel kell ütni, hogy a vasból szépen deformált szeg legyen. A gyerek már nyolc-kilenc éves korában odaáll az üllőhöz, apja közelébe, s néz, segít. Megismeri a titkokat: miként készül az az ötvenfajta szög, kapocs és egyéb holmi, végül pedig odaáll az üllőhöz, s bizonyítványát maga állítja ki az elkészített „vizsgaszeggel", írást nem kap róla, de ezentúl már ő is szegkovács.
Tamás-Révész, 1977.185.
People of Csobanka founded their cooperative in 1957, with 17 members. At the start, they gathered 4,500 Ft from their own pockets to buy materials. They gained profit the very first year. Since that time, a workshop, resembling a smaller factory, was built with 13 furnaces and 21 anvils.
Nail-smiths say, that it takes about 10 years to get the hang of it, to feel it with their hands, muscles, when, how, how hard to hit to make a nicely formed nail from the iron. Children at age 8-9 already assist their father, stand at the anvil, watch and help. They watch to learn the secrets: how to make those fifty different nails, cramps and other things; then they go and stand in front of the anvil, make their own certificate by pro-ducting the "examination nail". They get no written certificate, but from then on, they are nail-smiths.
Tamás-Révész, 1977.185.
 |
| 315. Szegkovácsműhely / Nailsmith workshop |
| Pomáz, 1976. Révész Tamás felv. |
 |
| 316. Kaposvári Vasgyár öntödei munkása / Foundry worker in Kaposvár Ironworks |
| Kaposvár, 1986. Csonka Béla felv. |
 |
| 317. KVGY öntöde; öntés közben / Foundry in Kaposvár Ironworks: Founding |
| Kaposvár, 1986. Csonka Béla felv. |
 |
| 318. KVGY öntöde / Foundry in Kaposvár Ironworks |
| Kaposvár, 1986. Csonka Béla felv. |
 |
| 319. Napi száz tonnára emelték a termelést / The quantity of daily production was put up hundred tonnes |
| Perkupa, 1978. MTI fotó, Kovács László felv |
Ott fönn, a viskókban, majd minden valamirevaló bányász házra gyűjt. Elég sok az OTP-ügyfél. S néhány éven belül szakadásszerűén érkeznek majd az építési kérelmek a komlói tanácshoz. Reméljük a város vezetői lépést tartanak az élettel, s megkezdik a cigány bányászok szétszórását a hatalmas városban, tudatos intézkedéssekkel számolva fel a rendelet nyomán kialakult „cigány-gettót".
Két ház áll szemben a viskók borította domboldallal. Két család a több mint százzal. De ez a szembenállás, ez az ellentmondás csak látszólagos. A két Kalányos is az erdőből jött, s a domboldal nekik a néhányéves átmenetet jelentette. A többiek ott fönt szintén erre tartanak. Rövidesen átköltöznek erre az oldalra.
Every respectable miner who lives up there in the hovels. is saving money for a house, the OTP (National Savings Bank) has many customers. In a few years, there will be a rush of building applications at the council of Komló. We hope that the leaders of the city keep abreats of the times and start to spread gipsies all over the large city, thus liquidating the "gipsy ghetto" by making deliberate measures. There are two houses opposite to the hillside, covered with hovels. This is an apparent contradiction, however, since the two Kalanyos family have also been come from the forest, thai hillside was a temporary solution for them. Those others up there are also coming this way, they will also have houses in this side of the hill soon.
Faludi, 1964.141
 |
| 320. A nagy olvasztómű elegytere / In the great foundry-works |
| Ózd, 1920 körül. Ismeretlen felv. |
 |
| 321. Szódavíz szállítás a munkahelyre / Carrying mineral-water to the working places |
| Ózd, 1970-es évek. Ismeretlen felv. |
 |
| 322. Kohászok / Foundry workers |
| 1970-es évek. Féner Tamás felv. |
 |
| 323. A brigád / The brigade |
| Ózd, 1991. Horváth M. Judit felv. |
 |
| 324. Kőszállítás uszályra a Duna-kanyarban / Carrying stones to barges in the Danube bend |
| 1936. Kinszki Imre felv. |
 |
| 325. Épül az ország legkorszerűbb vasúti pályája Budapest és Miskolc között / Building the modernest railway between Budapest and Miskolc |
| Nyékládháza, 1970-es évek. MTI fotó,Kunkovács László felv. |
 |
| 326. Új lakótelep épül / A new housing estate is built |
| Budaörs, 1978. MTI fotó, Király Krisztina felv. |
 |
| 327. Az Örs vezér téri lakótelep építkezésén / At the building scene of the dwelling-settlement of Örs Vezér Square |
| Budapest, 1976. Révész Tamás felv. |
 |
| 328. Kubikosbrigád / Brigade of navvies |
| 1970-es évek. Féner Tamás felv. |
 |
| 329. Fatelepen / On a timber-yard |
| Mátészalka, 1975. Révész Tamás felv. |
Mátészalkán a második legnagyobb „cigánymunkahely" az ERDÉRT-telep.
Lergrégebbi cigány dolgozójuknak tizenhét esztendős a munkaviszonya, tavaly pedig két cigány lett kiváló dolgozó. - 1961 óta vagyok itt - mondja egyikük: Imre Rudolf. - Kocsordon születtem kunyhóban, s most már házam van Mátészalkán. Árván nőttem fel, kölyökkoromban pásztorkodtam. Aztán Pesten kubikoltam mert csak ott lehetett pénzt keresni. Fogamhoz vertem a garast, mert szorította a torkomat a kunyhó levegője. Ma már mindenem van. televízióm, lemezjátszóm, új házam... Naponta háromszáz mázsa fát emelek meg. A tenyerem már nem érzi a szálkát. A feleségem nagyon beteg, mindennap attól félek, hogy halálra érkezem. A kislányom tizenhét hónapos. Mikor megkaptam a ..kiváló'' kitüntetést, meghatódtam. En, a cigány, kiváló lettem! A többiek miatt pedig szégyenkezem... Életerős emberek, és nem dolgoznak. A tanácsnak szigorúbban kellene bánniuk velük! Legszívesebben elköltöznék a telepről is. de másutt nem kapok lakást. Sok pénzem fekszik pedig a házban, de odaadnám bárkinek, vigye, adjon helyette szűkebbet, csak bent a városban.
The second largest "workplace for gipsies" in Mátészalka is the timber-yard of "ÉRDÉRT" (Forestry company).
One of them has been working for the company for 17 years, he is the oldest gipsy hand here; two gipsy workers became "outstanding workers" last year.
- I've been here since 1961 - says one of them: Imre, Rudolf.
- I was born in Kocsord in a hovel, but now I have my own house in Mátészalka. I was an orphan, I used to work as a shepherd when I was a kid. Later I worked as a navvy in Budapest, because one could earn good money only there. 1 saved every penny, for I couldn't stand living in a hovel. This days, I have everything, TV7, record player, new house... I lift up 300 quintal of timber every day. My palms are accustomed to splinters. My wife is seriously ill, I'm afraid that one day she will be dead by the time I get home. My little daughter is 17 months old. When I got the "outstanding worker" medal, I really was moved. Me, the gipsy, became "outstanding". And I am ashamed because of the others... They are vigorous men and do not work. They should be treated more strictly by the council. I would gladly move from the colony, but I can't get a flat anywhere else. Much money is invested in this house, but I would give it gladly to anybody if I could get a smaller one in the town.
Tamás-Révész, 1977.204.
 |
| 330. Fatelepen / On a timber-yard |
| Mátészalka, 1975. Révész Tamás felv. |
 |
| 331. Erdei kitermelés / Woodfeliing in a forest |
| Szendrőlád, 1993. Bozzi Vera felv. |
 |
| 332. Ládagyári munkásnő / Worker woman in a case-factory |
| Eperjeske, 1992. Szuhay Péter felv. |
 |
| 333. Ládakészítők / Case-makers |
| Nagydobos, 1991. Horváth M, Judit felv. |
 |
 |
 |
| 334-336. Elzett Művek „Kanálgyár" / In the spoon-factory of Elzett Works | |
| Berettyóújfalu, 1980. Stalter György felv. | |
 |
 |
 |
| 337-339. Elzett Művek „Kanálgyár" / In the spoon-factory of Elzett Works |
| Berettyóújfalu, 1980. Stalter György felv. |
 |
| 340. Hentes / Butcher 1980-as évek. |
| Horváth Éva felv. |
 |
| 341. Kéményseprő / Chimney-sweep |
| 1980-as évek. Rákosi Péter felv. |
1. A Politikai Bizottság megállapítja, hogy a cigánylakosság elkülönülésének megszüntetése és beilleszkedése társadalmunkba - már csak e réteg nagy száma és súlyos elmaradottsága miatt is - fontos társadalmi ügy.
A cigánylakosság felé irányuló politikánkban abból az elvből kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni és biztosítani kell számukra a teljes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az ezek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését.
Fokozatosan el kell érni, hogy a cigányok a lakosság többi részétől nem elkülönítetten állandó lakóhelyeken települjenek, állandó munkához jussanak, egészségügyi körülményeik javuljanak és emelkedjék kulturális színvonaluk.
Fel kell venni a harcot a lakosság körében még ma is élő helytelen nézetek ellen, amelyek megnehezítik a cigányok beilleszkedését, társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedését. Intenzív felvilágosító munkát kell folytatni mind a cigányok, mind a lakosság más rétegei között.
MSZMP KB, 1961.240.
5. A községekben a cigányság körében aktívahálózatot kell kiépíteni, csoportot szervezni a tekintélyes, a többségre hatni tudó, az asszimilációs folyamat fontosságát megértő és elősegíteni kívánó cigányokból. Munkájukat a helyi Koordinációs Szakbizottságok irányítsák.
6. A Bizottság és az aktívák közreműködésével évenként egy (esetleg két) alkalommal gyűlésen ismertetni kell a cigányság felnőtt korú tagjaival társadalmi beilleszkedésük megoldásának terveit, feladatait. Elemezni kell előttük jogaikat és kötelességeiket. A gyűlések mellett időnként nem- és korszerinti összehívásuk is indokolt, sajátos problémák megtárgyalására.
Munkaterv, 1990.584.
A cigányok ügyét-sorsát szívén viselő, jelentős számú nem cigány értelmiségi körében létezik egy szűk csoport, amelynek nézeteiben keveredik az újbaloldali demagógia és a cigány nacionalizmus.
A kutatók és a cigányértelmiségiek egy részében élnek olyan nézetek, hogy a cigányokat - eltérően a Politikai Bizottság 196l-es határozatától - nemzetiségnek kellene tekinteni. Ebben a kérdésben nem idokolt megváltoztatni az 196l-es határozat álláspontját.
MSZMP KB, 1979.270.
Igen sok beilleszkedett cigány szégyelli és letagadja származását; sérelmesnek tartja a megkülönböztetett bánásmódot. Mások viszont vállalják származásukat, és kezd kialakulni bennük egyfajta cigányetnikai tudat. A cigányok körében is élnek előítéletek, nacionalista indulatok a nem cigányokkal szemben. A telepeken élő, szociálisan elmaradott, legszegényebb emberek magatartására a befelé fordulás, a hátrányos helyzet fásult tudomásulvétele jellemző. Az ő körükben élnek leginkább a régi cigány életforma maradványai. A törvényes rend és az együttélés szabályainak megsértői rendszerint közülük kerülnek ki.
MSZMP KB, 1979.269.
Az utóbbi években a nemzetközi cigány nacionalizmus („Cigány Világszövetség") szélsőséges hangadói nyíltan leszögezték azt az álláspontjukat, hogy a cigánysággal kapcsolatban tudományos kutatásokra nincs szükség, csupán a cigányok mindenkor és mindenütt üldözött helyzetét kell állandóan hangsúlyozni. A kozmopolita cigány nacionalizmus magyarországi képviselői ugyanezt a vonalat követik. A tényeket feltáró tudományos kutatásokat - amelyekből kitűnik a hagyományos cigány életet idealizáló, szeparatista törekvések tarthatatlansága - tudományon kívüli eszközökkel támadják, és (nyílt vagy burkolt formában) szembehelyezkednek a tudományos kutatásokkal teljes összhangban álló párthatározatokkal.
Vekerdi, 1985.28.
1965-ben megkezdtük a szociális körülményeknek meg nem felelő telepek felszámolását. Azóta több mint 900 lakást adtunk át, illetve biztosítottunk erre a célra. Több településen a putrik fel lettek számolva. A cigány lakosságot a telepekről „szétszórt" elhelyezéssel (lakásvásárlás és -építés útján) beköltöztettük a községekbe.
Az V. ötéves tervben 520 lakásépítésre és -vásárlásra biztosítottak központi keretet. A keret felhasználásával probléma van, mert 1976-ban is 90 keret volt és ebből 45-öt sikerült felhasználni. Kezdetben ezt az akciót a munkaviszonnyal rendelkezők kihasználták és lakáshoz jutottak. Sajnos a jelenlegi putri lakóknak OTP-hitelt folyósítani nem lehet, mert nincs folyamatos munkaviszonyuk.
Jelentés, 1990.a.666.
A telepre 1951-ben kerültem szüleimmel 5 éves koromban és itt éltem, míg a viskónkat - nos nem mind, de sok helyen dózer-ral -. ha nem megértésből, tudomásulvételből, akkor felsőbb utasításra lebontották, illetve a föld felszínével egyenlővé tettek. Ugyan Háromfa pusztára az utóbbi eljárás nem volt jellemző. Szüleink lebontották a viskókat és érdekes módon tekintettel arra, hogy az egész telep valamilyen rokonságban volt, nem csoportosultak, hanem ahány család volt a telepen, annyifelé költöztek.
Orsós, 1978.8.
- Jártam a megyéket, voltam Pesten is, dolgoztam én mindenütt, ahol lehetett. Hazajöttem, elhelyezkedtem, s úgy határoztam, én is belefogok ebbe a Cs-házba. Rendes munkásembernek érzem magam, aki nem lakik úgy, ahogy én laktam, jelentkeztem a tanácsnál, annyit mondtak, vessem ki a vályogot. Fölhúzták a házat, a többi munka az enyém volt, a tapasztás, a meszelés, a sározás. Itt mindenkinek vályogból épült a háza. Aki nem tud vályogot vetni, annak nincs szerencséje, hét-nyolcezer forintja bánja. Belebetegedtem én ebbe az egészbe...
Leszázalékoltak... A ház meg rozoga... Egyszer ugyan fölszedték a padlót, akkor is azért, mert felírtam a minisztériumba, de amikor újra lerakták, rosszabb lett, mint volt... A tető beázik, az udvarban hátul nem tudok jószágot tartani, mert ha nagy az eső, térdig áll a víz... El lehet képzelni: hatan voltak egy brigádban, s mindennap fölhúztak másfél házat! Volt olyan, hogy dűlt a fal, és csörlővel tették a helyére. És ha az ember szólt, azt válaszolták: „a putriban talán jobb volt?" És ezért kétszáztizenöt forintot fizetek havonta. Ha eltüntették volna az egész, cigányvárost és szétszórják a cigányokat, talán jobb lett volna.
De nem így történt.
Tamás-Révész. 1977.91.
- Hát tetszik látni, milyen szép házban lakunk. Dehát hiába a szép ház, ha bútorra meg más szükséges dologra egy fillér se jut... nem bírjuk pénzzel! Aztán tessék csak körülnézni ebben a pusztaságban, hát épít ide mellénk valaki! Senki se épít. Hát nem olyan ez, mintha újból valami elkülönített telepre kerültünk volna? Igaz... szép a ház, belül is modern, de ez megint telep... Nem a Krakóban, hanem a város másik végén, de mégiscsak egy telep. Csöbörből vödörbe kerültünk mi. kérem!
Békési, 1985.94.
A Cs-lakások elvileg megadják a lehetőséget elfogadható színvonalú életforma kialakításához. A Cs-lakásokba való átköltöztetéseket civilizatorikus akcióiknak kell tekintenünk. A közösségi élet felbomlásának kedvezőtlen hatása azonban itt is érvényesül. A hatósági átköltöztetések tehát általában abban az irányban hatnak, hogy felbomlasztják a hagyományos normák és formák kötőerejét, és végső soron akadályozzák a cigányság közeledését a nem cigány lakosság életformájához. Másik veszélye az így kialakított új telepeknek, hogy erős elszigeteltségük miatt színes gettó kialakításával fenyegetnek. A cigányság minden erejével asszimilálódásra törekszik, de ha a törekvések útját akadályok torlaszolják el. és a beolvadásra hajlandó cigányokat mesterséges eszközök szigetelik el, akkor erősödik a színes kisebbséggé alakulás tendenciája.
Kemény, 1976.31.
A cigánylakosság helyzetének javulása mellett ugyanakkor az is megállapítható, hogy a fejlődés üteme nem kielégítő, az előrehaladással párhuzamosan a problémák egyre növekednek, s egyre jelentékenyebb társadalmi hatásuk. Ennek oka abban található meg, hogy a szaporodásuk aránya jelentősen nagyobb, mint a helyzetük javítását célzó intézkedések hatása. A lakáskörülmények a cigánylakosság egészét tekintve alapjában véve ma sem jobbak, mert az új házak építésével és lakások vásárlásával csak e népesség szaporodásából eredő problémák csökkentését tudtuk elérni, következésképpen legalább annyian élnek szociálisan nem megfelelő körülmények között ma is. mint tíz évvel ezelőtt.
MSZMP. KB., 1974.251.
1. The Political Committee states, that ending the separation of inhabitants of gipsy origin and their integration into our society is considered an important social issue, especially, since these layer represents large part of the Hungarian society and is very backward.
While stating our policy regarding the issue of gipsies, the basic principle is that despite certain ethnic specialties gipsies are not considered an ethnic minority. When solwing their problems, their special social status must be taken into account, and they are entitled to all rights and liabilities of other citizens, besides, the required political, economical and cultural conditions must be established.
It must be gradually achieved, that gipsies have permanent homes not separated from other people's homes, that they have permanent jobs; their health conditions and cultural level must be improved.
Incorrect attitude of citizens must be fought, as they make the integration and social, economical, cultural progress of gipsies difficult.
Intensive educational work must be done among gipsies and other social strata.
MSZMP. KB. 1961.240.
5. In the villages, gipsy activists must be recruited and form a group of gipsies, who have prestige, can effect others, who understand the importance of assimilation. Their work must be controlled by the local Co-ordination Committees.
6. Plans and tasks of social integration must be discussed once (or twice) a year, involving the committee and the activist and all adult members of the gipsy community. Their rights and liabilities must be analyzed. In addition to the assembly, it is justified together gipsies from time to time according to their sex and age, so their special problems could be discussed.
Munkaterv, 1990.584.
Within the rather large group of non-gipsy intellectuals, who are deeply concerned about the status of gipsies, there is a limited group, whose opinion is effected by the demagogy of the new left-side and the gipsy nationalism.
Part of the researchers and gipsy intellectuals are of the opinion, that gipsies should be considered an ethnic minority, in contrast to the decree of the Political Committe dated 1961. It is not justified to change the opinion stated in the 1961 decree regarding this issue.
MSZMP. KB. 1979.270.
Many assimilated gipsies are ashamed of their origin and deny it, because feel aggrieved at discrimination, others don't deny their origin and are inclined to be proud of their ethnic group. Gipsies also have prejudice and nationalist emotions towards non-gipsies.
Gipsies of the colonies, who are the poorest, socially most backward people of them all, are autistic and accept their handicap indifferently. Here are the remains of the old gipsy lifestyle to be found. Most offenders of the law and social rules are coming from these colonies.
MSZMP. KB. 1979.269.
In recent years, extreme ringleaders of the international gipsy nationalism ("World Federation of Gipsies") made their point of view unmistakably clear, that no scientific research is needed regarding the issue of gipsies, only their status of persecution everywhere and every time, must be constantly emphasized. Representatives of cosmopolitan gipsy nationalism in Hungary are of the same opinion. Scientific researches, revealing facts about the separatist efforts, idealizing the traditional lifestyle of gipsies, are attacked with unscientific means; these delegates are (openly or in a hidden form) against the party-decrees, which are in tune with scientific researches.
Vekerdi. 1985.28.
Colonies not meeting certain social conditions were liquidated since 1965. More than 900 homes were built or provided since. Hovels of many communities were pulled down. (Gipsies were spread by moving them to different villages (into bought or built houses).
During the V. five-year plan, building or buying of 520 homes were financed by the state. There's a problem with spending these allocated funds, e.g. in 1976 only 45 were used of 90. First those, who had jobs, seized this opportunity and got homes. It's a pity, that this days, gipsies still living in hovels can not be granted a loan, as they have no permanent jobs.
Jelentés (Report) 1990.a.606.
I got to the colony in 1951 when I was 5, and I've been living here ever since... till our hovels were pulled down - not everywhere but several places with bulldozers - if not by reason of understanding, accepting the situation, then on the grounds of higher orders, they where made even with the ground. Though the later wasn't the case in Háromfa (Three-trees) puszta. Our parents pulled down the hovels and interesting, that despite the fact that in the colony everybody was related to the others one way or other, they didn't band together, not two family of the colony moved to the same place.
Orsós, 1978.8.
I travelled through the counties, visited Pest too, worked everywhere where I could find a job. Then I returned home, got a job here and decided to build a home. I consider myself a normal worker, who won't live the way I've lived before. I went to the council, they told me to make the bricks. They put up the walls, everything else was my responsibility: plastering, whitewashing, covering with mud. All these houses are made of adobe. If you don't know how to make adobe, you are out of luck, it takes 7-8 thousand forint to buy the bricks. I became ill from all these works... I was pensioned off ... the house is ramshackle...
Once when I wrote a letter to the Ministry, they replaced the floor, but it's worse now than before ... The roof is leaking, I can't keep animals in the backyard, for after rains, the water is knee-high ... Just imagine: there were six men in a brigade and they put up one and a half house every day. Sometimes the walls were falling down, they had to be put in place by winch.
If I tried to protest, the answer was: "was it better in the hovel?" I have to pay 215 forint for this, monthly. Maybe it would be better if they liquidated gipsy's the colony and gipsies were scattered. But it wasn't the case.
Tamás-Révész, 1977.91.
- You see, we are living in this nice house. But it's no use to have a nice house if we can't spare a penny for furniture and other things we need ... we just don't have the money. Look around on this plain; do you think someone will build another house here? Nobody ever will. Isn't it the same if we were placed in a separated colony again? The house is nice ... it's true, everything is modern inside, but this is another gipsy row ... Not in the "Krako", but at the other end of the town, but a gipsy row all the same. Out of the frying pan into the fire ... that's what happened to us.
Békési, 1985.94.
The so-called "CS" flats are theoretically suitable for making a life style of acceptable quality possible. Moving gipsies in these CS-flats can be considered as a civilized action. However, the unfavourable effect of disintegration of communities prevails. These official moving campaigns have the effect, that binding force of traditional standards and forms are disintegrating, and after all. they prevent gipsies to approach the life style of non-gipsy inhabitants. Other danger of these newly formed colonies, that due to their considerable isolation, they can become a ghetto of the coloured. Gipsies do their utmost to assimilate, but if these efforts are blocked, and gipsies, who are ready to assimilate, are artificially isolated, their tendency to become a coloured minority, will be stronger.
Kemény, 1976.31.
While observing some advance concerning the status of the Gipsies, it is also apparent, that the rate of development is not satisfactory, problems are increasing, their social effect is more significant. This is the result ol the fact, that their reproduction rate is much higher, than the effect of measures taken to improve their conditions. Regarding the gipsy community as a whole, their housing conditions didn't improve that much, as by building new houses and buying flats, only problems due to their reproduction rate could be somewhat decreased. Consequently, the number of gipsies living under socially unacceptable circumstances wasn't changed in the last ten years.
MSZMP. KB., 1974.251.
|
|