KAKUK MÁTYÁS

Cigányok Kunszentmártoni 18-19. századi anyakönyveiben

Előadásomat a kunszentmártoni anyakönyvi kutatásaim alapján akartam megírni, írás közben azonban Józsa László barátomtól, helytörténeti kutatótól - Dósa József egykori plébános hagyatékából - olyan anyagot kaptam, amely bizonyította az anyakönyvek alapján már kialakult feltevéseimet, és amely engem is levéltári kutatásra sarkallt. Mondandómat ezért átrendeztem, és szóban inkább azokat az általánosabb következtetéseimet mondom el, amelyek a további kutatást befolyásolhatják, s az anyakönyvi kutatásaim eredményeit inkább az írásos változat mellékleteként adom közre.

Munkám alapjául azonban mégis Kunszentmárton — a török után főként a Jászságból újratelepült, egykor a Nagykunsághoz tartozó város - római katolikus anyakönyvei szolgáltak, amelyeket 1718-tól céduláztam ki: a házasultak anyakönyvét 1888-ig, a halottakét 1840-ig, a kereszteltekét pedig 1828-ig. Adataim nem adhatnak teljes képet a cigányságról, mert csak a cigánynak bejegyzetteket vettem számításba, és mert mindig voltak az ottani tanácstól be nem fogadott, éppen kitoloncolt, de azután mégis visszatérő cigányok.1 Ilyen válogatás után maradt 165 házasságkötés (az összes házasság 1,667 %-a), 363 keresztelés (2,091 %) és 330 haláleset (2,059 %). Az anyakönyvekben sok a szórványadat, pontosabb genealógiát csak 5-6 családról lehetne összeállítani (ennyi családot írtak össze egyébként már 1778-79-ben2), az előforduló családnevek száma meghaladja a 150-et.

Az első kunszentmártoni cigányok a megszállókkal együtt, azok szolgájaként, a Jászságból érkeztek3, az újratelepülés első évtizedeiben 8 (?)4 cigány házaspártól 12 gyermeket kereszteltek, és a keresztszülők (s a násznagyok is) vagyonos emberek: Gyenes Albert bíró, Ambruzs István kántor, Radics Gergely, Szabó István stb. későbbi redemptusok.5

A Jászságból a 18. sz. elején kitelepülök hangadói ott jövevények (horvát, szerb, szlovák) voltak,6 s egyes cigány családok már kapcsolatban lehettek velük: a megszállás vezetője Radics István, a cigányok között már 1724-ben volt Rácz (alias Mutyila) családnevű, a redemptusok között volt Horváth-Gergulits, és a Horváth név a cigányok között sem ritka.

A kovács mesterséget űző cigányok viszont - szintén a Jászság közvetítésével - inkább Egerből érkezhettek: „A mohamedán vallásról katolikusra tért volt török alattvalók Egerben" c. tanulmány7 az 1690-es évekből feltűnően sok - főként török nemzetiségű -cigány kovácsot említ, s névanyaguk sokban azonos a Kunszentmártonban találtakkal.8 Ezek keresztkomái, násznagyai inkább a redemptusok szegényebb rétegéhez tartoznak.

Magyarul bizonyosan beszéltek már a 18. sz.-ban is, mert a cigány nyelv használatát tiltották;9 ma Szolnok megyében 2000-re tehető a cigányt anyanyelvként beszélők száma.10 Ilyen mondatok azonban napjainkig hallhatók: „Nem értem rá, bátyám, bálát vágtunk." „Dik mán, hogy avel a dzsukhel!" „Bekerelt/ elpurdelt a csávó."

A 18-19. sz. fordulóján két irányű tendencia figyelhető meg: néhány cigány házaspárnak minden gyermekét ugyanaz a redemptus házaspár keresztelte (fordítva sohasem), de a zenélésből élő, most már domiciliatusnak jegyzett cigányok egyre inkább egymás közül választották a násznagyot és keresztkomát. Ez utóbbi azonban csak 1860 után vált általánossá, miután a cigánytelep kialakult: először a Gödrök11 nevű településrészen, majd a napjainkban megszűnt Putri-ban12.

1862-ig u.i. a cigányok - a közhiedelemmel ellentétben - magyarok lakta utcában, elszórtan, nem egyszer a magyarokkal azonos számú házban laktak („in serie domorum, juxta seriem, in arenda"), s ez más jászkun településre is érvényes.13 1786-ban pl. Kunszentmártonban cigányok laktak a 84., 198., és 356. számú házban, 1852 - 1869 között pedig a 21., 22., 101., 122., 173., 252., 278., 359., 448., 474., 475., 500., 560., 601., 747., 1020. számú házban és a Kertek 8.-ban. Az 1857. évi összeírásban14 a tulajdonossal egy oldalon találjuk Burka Pál és Babos Mária „másféle szolgák"-at, egy másik házban viszont - külön oldalon - két cigány „napszámos" családot írtak össze. Burka Pál nyilván bérese, udvarosa, esetleg tanyása volt a háztulajdonosnak, a két cigány napszámos család pedig árendálta a házat.

Felteszem, hogy a családdal patriarchális viszonyban élő cigányok voltak először a disznótorban megjelenő alakoskodók, és feldolgozandó kérdésnek tartom a cigányoknak a lakodalom bizonyos mozzanataiban játszott szerepét (kalácslopók, maskurások, szennyesek,15 kakasnyakvágás,16 lakodalmi halottas játékok17), az újévi, névnapi stb. köszöntök, a farsangi bőgőtemetés elterjedését.18

Kunszentmártonban a cigánygyerekek szívesen fogadták fel nevelt gyereknek, 1741-ben, 1767-ben cigány „orphana"-t temettek, 1778-ban a jászladányi cigány apáknak nem adták vissza gyermekeiket,19 1758-ban a „cantor cziganyának Leanykaja"-t temették, az 1778 - 79-es összeírásban - az egész Jászkunságban - csaknem minden 10 évnél idősebb cigány gyerek már famulus volt.20 A cigány házasságok 8-10 %-a - feltehetően - vegyes házasság Aalán már 1755-ben előfordult, de bizonyosan 1783. V. 11-én). 1809-ben Zsiga János szentesi újmagyar muzsikust befogadta a város, mert „muzsikus kevés van, úgy, hogy két bandát sem formálhatnak."21

A város is hasznukat látta, mert a cigányokat - jórészt ingyenes - nagyobb és apróbb munkára kötelezték: 1801-ben favontatás,22 1807-ben téglaégetés,23 s még 1822-ben is mészoltás, levélhordás, rabok kísérése24 (török időktől származó szokásjog alapján?). A magyarok és cigányok közötti kapcsolatra, a cigányok hagyományőrző szerepére mutat rá PALADI-KOVÁCS Attila is.25

Ezek a kapcsolatok hatottak népköltészetünkre: névcsúfolóink alaprétege csaknem azonos a cigányprédikációk rigmusaival,26 de főként a szókincsünket bővítették. Mintegy 100 olyan magyar szót találtam, amelyek vitathatatlanul cigány eredetűek, s nem az argóból kerültek a magyar nyelvbe. Csak néhány olyan szó megemlítésére van idő, amelyet a TESz.27 ismeretlen eredetűnek tart, de a cigány szótárból28 eredeztetni lehet: bandzsa.

a./ Az etimológiákhoz: a m. bandzsa - bandzsal a cig. bango „görbe", bandyol „görbül"; a m. barbulya „nagybőgő és nagygereblye" (már csak az ETSz. tartalmazza) a cig. baro „nagy" előtagból és a cig. bulho „széles, tág, bő" vagy balaji „teknő" utótagból; a bárzsing utótagja a m. zsiger, amely a cig. zhigara „éhkopp", zhinzha „iny" szavakkal áll kapcsolatban, és eredeti jelentése „a kérődzők első, nagy gyomra, bendője" volt; a m. csalamádé a cig. chal- „elég, genug", .jóllakott" előtagból és a cig. mai „rét, mező" utótagból; a cig.. csoze a cig. Shoshojeshtyi bandzsal, barbulya (ETSz.), bárzsing, csalamádé, csoze, gercsa, pimasz (v. ö.: cig. bimasko = pofátlan). A magyar uzsgyé sem összetétel, mert van cigány ushtyel „felkel". Néprajzi szempontból megvizsgálandó a cserkabolás (= tojásra festett minta)29 eredete is. Ha tudomásul vesszük ennek a mozgékony népnek a létét, jónéhány - különösen szerb -horvát és talán török - jövevényszavunk átvétele szóföldrajzi vagy hangváltozásbeli problémájának a megoldásához is közelebb juthatunk (pl. alvé= törökméz30).

A más településekkel való kapcsolat vizsgálata azért is fontos, mert általában az egy kompániához21 tartozók házasodnak egymással. A legtöbb vidéki házosságot gyomai és endrôdi cigányokkal kötötték, a második helyen (de csak a 19. századtól) Szentes áll, a harmadikon Cibakháza, ill. a Jászság, ezután Csépa és Csongrád következik. Nyilván a vallás is szerepet játszik, mert a közeli Öcsödről egyetlen házasságkötést találtam, pedig ott sok cigány él.32 A két Kecske közül is a katolikus Újkécskével volt kapcsolat. (Az összes vidéki házasságkötést az 1. sz. táblázat tartalmazza, a településeket a térképvázlat.)

Egyéb bejegyzések még a következő helyeket említik: Arad m.. (Szelénd?) 1808., Bessenyô\Xs\ék.l) 1812., Uáramaros m. 1786., Nagyabony (1777., 1778.), (N&gy)kanizsa 1818., Szokol (Szabolcs m.) 1764., Tószög 1796. és Tiszainoka 1807.

A másfélszáz családnév legtöbbje magyar szavakból, a magyar névadásnak megfelelően, már a vizsgált időszakban keletkezett, s csak néhány ismeretlen etimonű név között fordulhat elő cigány eredetű: Banya - Benye - Vanya, Bokros, Czola, Csinye, Csiliga, Dina, Firm, Gini, Ivic, Kapcson, Káté, Motyila, Nana - Náni - Náno, Nédó, Pisa, Pólya -Pólya, Pocha - Puka, Puzma - Posoma, Ruha (?), Soki - Sukké, Szarokán - Szarukán -Szoroka, Sztojka, Sztojekán, Vankó, Vona. Feltűnő 1864-ben a S Öt-hús családnév. (A teljes családnév-anyagot a 2. sz. táblázat, a névgyakoriságot a 3. sz. táblázat tartalmazza.)

Az anyagból nem bizonyítható, hogy a 18-19. sz. fordulóján cigánynak nem jelzett Karvas családnév a cig. karvachi= „kukorica" szóból származik-e, noha a cigányok között volt Kukoricza családnevű, és Karvas Apolló rendszeresen volt cigánygyerekek keresztanyja.

A Czigány családnév a betelepülés első évtizedében gyakori volt, azután már csak 1761-ben bukkant fel, felváltotta pl. a Gergely (az apja keresztneve) és a Török. A Zsiga, Lala, Márkus - Mákos családnevek a vizsgált időszakban alakultak keresztnevekből (a Dina, Nédó is vizsgálandó), tehát apanevek.33 A Babos jelentése nem bizonyítható, de valószínűbbnek tartom a „pettyes" származtatást.

A kunszentmártoni cigány családnevek főként abban különböznek a magyarokétól, hogy csak elvétve fordul elő „helynév + -ŕ" képzős típus, pedig ez a magyaroknál 27 96-kal az első helyen állt.34

„(cigány nemzetség)"-ből; a m. gercsa a cig. girtyano „torok, gége" szavakból. A pontosabb egyeztetéshez részletes, nyelvjárásokat is bemutató cigányszótárra lenne szükség!

b./ Gyakoribb igék a cigányból: avél, batramáskodik, bazsal, bazsavél, burkol „eszik",cirdel, csalavei, csóréi, csucsujgat, dikhél, dzsal, dzsanél, kajál, kamatyol (?) „coitál", kamei, kerei, kojtol, kúrei, kutyei, lazsukál, lúpál, malavel, márel, merel, múrel, muráéi, pátyol, piál, purdel, szunyái, vakgrál

Eredetük szerint a leggyakoribb cigány családnevek közül apanév 31,489 % (Bódi, Farkas, Zsiga, Lala, Mákos, Dániel, Károly), népnév 20,425 % (Rácz, Horváth), tulajdonságot jelöl 19,148 % (Babos, Kiss), foglalkozást 18,723 % (Lakatos, Kolompár) és ismeretien 10,212% (Nédó, Pólya). (V. ö.: 3. sz. táblázat)

A ritkább családnevek között viszonylag sok a magyarokéval azonos név (Biró, Gácsi, Gyenes, Huszár, Kardos, Nagy, Szabó, Szántó stb.), egy részük a gazda - szolga viszonyból származik.

IRODALOM

ÁCS ZOLTÁN

1986 Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Budapest

BAKÓ FERENC

1987 Palócföldi lakodalom. Budapest

BARTHA ELEK - UJVÁRY ZOLTÁN

1983 Népszokások Békésen. In: DANKÓ Imre (szerk): Békés város néprajza. Békés

BENCZE LÁSZLÓNÉ

1982 Adatok Csépa népzenei életéhez. In: BARNA Gábor (szerk.): Csépa - Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. Eger - Szolnok. BENKŐ LÓRÁND (főszert)

1967 TESZ = A magyar nyelv történeti - etimológiai szótára I. köt. Budapest

BOTKA JÁNOS

1988 Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVÜ. századi történetéhez. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. Szolnok

CONSCRIPTIO CIGANORUM

1788-89 Szolnok megyei Levéltár: Jászkun Kerület iratai. D. Capsa. XII. Fasc. 4. No.12.

DÓSA JÓZSEF - SZABÓ ELEK

1936 Kunszentmárton története I. Kunszentmárton

DÓSA JÓZSEF

Hagyatékából, Józsa László kunszentmártoni ny. tanár tulajdonában ETSZ. = GOMBOCZ ZOLTÁN - MELICH JÁNOS

1914-1944 Magyar etymológiai szótár. Budapest

JUNG KÁROLY

1978 Az emberélet fordulói. Gombosi népszokások Újvidék

KAKUK MÁTYÁS

1965 Kunszentmárton földrajzi nevei. Szolnok megyei Múzeumi Adattár 2. Szolnok

KAKUK MÁTYÁS

1982 Kunszentmártoni személynévtípusok a XVTfl. sz. első felének anyakönyveialapján. Névtani Értesítő 7. Budapest

KÁLMÁN BÉLA

1969 A nevek világa. Budapest

KISS JÓZSEF

1979 A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején.Budapest

KOLLÁR JÓZSEF

1986 A Szolnok megyei cigányság történelmének rövid áttekintése. In: FORRAI György - KOLLÁR József stb. (szerk): Orvos-biológiai tanulmányok a cigányságról.

Szolnok

KNIEZSA ISTVÁN

1974 A magyar nyelv szláv jövevényszavai I-II. köt. Budapest KUNSZENTMÁRTON 1857. évi összeírása. SZÁL 269. sz. B. LŐRINCZY ÉVA (főszert)

1979 ÚMTSZ = Új Magyar Tájszótár I. köt. Budapest NOVÁK LÁSZLÓ - UJVÁRY ZOLTÁN (szerk)

1983 Lakodalom. Folklór és Etnográfia 9. Debrecen

PALÁDI-KOVÁCS ATTILA

1982 A barkóság és népe. Miskolc

ROSTÁS-FARKAS GYÖRGY - KARSAI ERVIN

1991 Cigány-magyar, magyar-cigány szótár. Budapest

SUGÁR ISTVÁN

Különlenyomat évszám nélkül. A mohamedán vallásról katolikusra tért volt török alattvalók Egerben.

SZABÓ FERENC

1987 Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960. Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. Szolnok

SZACSVAI ÉVA

1984 Az esztendő ünnepei. In: Bárth János (szerk): Kecel története és néprajza. Kecel TJKONYV = Kunszentmárton Tanácsjegyzőkönyvei. SZÁL.

TAUSZIK TAMÁS - TAUSZIK NAGYEZSDA STB.

198. A cigányság demográfiai sajátossága Szolnok megyében. In: Forrai György -Kollár József stb. (szerk): Orvos-biológiai tanulmányok a cigányságról. Szolnok

1978 A temetés paródiája. Temetés és halál a népi játékokban. Debrecen

UJVÁRY ZOLTÁN

1980 Népszokás és népköltészet. Válogatott tanulmányok Debrecen

UJVÁRY ZOLTÁN

1985 Kalendáris szokások, dramatikus játékok Bárándon. In: Balassa István (szerk): Báránd története és néprajza. Báránd

1. sz. táblázat

VIDÉKI CIGÁNYHÁZASSÁGOK*

Alpár 1763: Lakatos - Mutyila; 1810: Tódor - Babos; 1842: Nédó - Mákos; 1844: Nédó -

Cibakháza Rácz; 1848: Nédó - Cibakháza Kardos; 1849: Nédó - Bódi;

(Békés)csaba 1848: Farkas - Lakatos;

(Békés?)szentandrás 1807: Dániel - Babos; 1849: Horváth - Cibakháza Rácz;

Cibakháza 1807: Rácz - Babos; 1834: Feir - Csongrád Babos; 1839: Rátz - Zsiga; 1843: Rácz -

Babos; 1846: Rácz - Zsiga; 1882: Bódi - Rácz;

Csépa 1771: Rácz - Rácz; 1794: Balog - Babos; 1836: Lakatos - Dániel; 1878: Bódi - Fehér,1881: Kállai-Nédó;

Csongrád 1761: Dani - Magoss; 1859: Gondi - Csongrád Babos; 1860: Seress - Rácz; 1879:Lakatos - Rácz;

Endrőd - Gyoma 1769: Rácz - Babos; 1798: Alexi(musicus) - örmény; 1833: Farkas - Lakatos; 1839: Lakatos - Kolompár, 1842: Farkas - Lakatos; 1848: Bodor - Lakatos;

1858: Bodor - Lakatos; 1868: Farkas - Polya; 1878: Bánfi - Károly; 1879: Lakatos - Pólya; 1884: Kolompár - Pólya; (Hódmezővásárhely 1794: Kolompár - Lakatos; 1823:

Károlyi - Lakatos; 1825: Karvai - Dániel; 1832: Károlyi - Lakatos;. (Jász)alsószentgyörgy 1842: Horváth - Szabó;

(Jász)berény 1744: Káté - Kátai;

(Jász)kisér 1865: Kolompár - Károly;

(Jász)ladány 1772: Bódi - Lala; 1848: Zsiga - Suki; 1857: Suké - Huszár; 1888: Ráfael - Demeter;

(Kiskunfélegyháza 1824: Ónodi - Farkas;

Kisújszállás 1783: Farkas - Babos;

Makó 1807: Lakatos - Lakatos;

Mezőtúr 1828: Váradi - Mákos;

Mindszent 1852: Lakatos - Lakatos;

Nagykőrös 1818: Dina - Zsiga;

Orosháza 1887: Matyi - Pólya;

Öcsöd 1826: Bódi - Molnár;

Szeged 1859: Krajczár - Károly;

Szelevény 1800: Farkas - Zsiga; 1826: Mákos - Szántó;

Szentes 1817: Pulya - Lakatos; 1822: Malkóts - Lakatos; 1826: Lakatos - Lakatos; 1836: Lakatos- Lakatos; 1839: Keresztesi - Mákos; 1843: Lakatos - Lakatos; 1852:

Demeter - Károly;1885: Halmai (bőrkereskedő) - Pólya;

Szolnok 1868: Bagi - Rácz;

Újkecske 1811: Kiss - Babos; 1815: Lakatos - Babos;

Tiszaszalók 1782: Balog - Mákos;

Tiszaug 1843: Thódor - Kiss;

Tószeg 1884: Sánta - Nédó;

Túrkeve 1806: Suki - Lakatos; 1830: Suki - Kolompár; vagabund 1764: Rátz - Nédó

* Első helyen áll a vőlegény neve, a kurzív szedés jelenti a vidékit.

2. sz. táblázat

CIGÁNY CSALÁDNEVEK

Ábel 1868; Abonyi 1771; Ádám 1719 - 1722; Alexi Máramaros 1786, Endrőd 1798; Áron -Ároni 1830; Baborai 1818; Babos - Babus - Bábos - Babots 1732 - 1869; Bagi Szolnok 1868; Bagos - Bagós 1749 - 1829; Baktai+ 1729, 1837, 1857; Baláss 1753; Balogh 1725 - ; Balogh-Hegedüs 1742; Bandi 1796; Bánfi Öcsöd 1745 - 1779, Endrőd 1878; Banya - Benye - Vanya -Vajda 1738 - 1788; Bányai 1808; Bari 1760 - 1775; Barsi 1783 - 1821; Békés 1795 - 1814; Bére 1794; Berényi 1725; Berki-Birki 1743-44,1866; Bindiss 1746; Bíró+ (Haiser, Janszkó, Németh) 1795 - ?; Bódi - Bógyi - Boldi 1753 - ; Bodonyi 1833; Bodor - Bodri Endrőd is 1724 - 1884; Bogár - Bogár - Bugár - Bugár 1739 - 1860; Boldisár 1751; Boros 1806 - 1871; Borsi 1784 -1824; Botos (Darus) 1773; Bozó Mindszent 1852; Breke 1796; Bukros 1770; Burai 1788, 1802; Busa 1764; Búzás 1748 - 1791; Czigány - Czigus - Czikány 1724 - 1762; Czipók 1749; Czirok 1764; Czula Cibaháza 1846; Csaba 1778; Csanádi Túrkeve 1799 - 1812; Csenő- Csejnó - Csinye 1722 -1724; Csiliga 1826, 1878; Csinosa 1752 - 71; Csóka 1776; Csombók* 1805; Dada 1773; Dani -Danyi - Dányi - Dániel 1721 - 1880; Dantsó+ Mezőtúr 1828; Darus 1775; Dávid+ 1818; Deák 1746; Demeter - Deme 1722 - ; Dina Istvánháza, Nagykőrös 1818 - 1820; Dobi 1750; Dorogi 1732, 1812 - ?; Drávai 1805 - 1847; Farkas* Kisújszállás 1783, 1733 - ; Fehér - Feir - Fejér* Szelevény 1761, Csépa 1878; Fejedelem 1749; Fekete 1797 - 1812; Firra Arad m. (Szelénd?) 1808; Frina 1742; Gaál+ 1778; Gáspár 1754 - 1826; Gavodi 1876; Gergely - Gergő 1726 - 1783; Gini 1762; G.Kiss+ 1871; Gonda - Gondi 1725 - ?: György 1725 - 1733; Győri 1726 - 1869; Heizer 1800; Halmai Szentes 1885, 1720 - 1761; Harsányi+ 1738; Hegedűs* Y1A1; Horányi+ -Horváth* Yl&A - ; Hosszú 1763; Huszár* 1785 - 1857; Irhás - Irhási 1759 - 1765; István -Istvány 1724,1743,1802; Ivic Alpár 1880; Janszkó 1802; Ivic Öcsöd 1729 - ; Kállai Csépa 1878 - ; Kapcson 1742; Kardos* Cibakháza 1848, 1871; Károly Vásárhely 1823 - 1878; Karsai + 1878; Karvai Vásárhely 1825; Kassai* 1754; Kátai + Berény 1744, 1816; Káté 1744; Kávay 1819; Kecskés* 1787 - 1805; Kelemen 1863; Keserš 1765; Kiss + Újkecske 1811 - ; Kocza 1767; Koczkás 1748; Kolompár Vásárhely 1794 - ?; Kongd- 1775; Konya 1827; Ko/ryo" Gyoma 1839; Kote 1745; Kovács* Y144 - ?; Xbzma 1764 - 1791: Ködmön 1782; Kökény* 1734; Krajczár Szeged 1859; AT«fci 1819; Kukoricza 1774 - 1815; AT«ruíz+ 1833 - ?; ATi/ízi* 1763; lafcifas 1763 - ; Lala -Lalik 1732 - 1800; Laszka (cig. ?) 1820; Leo 1823; Magoss 1761; Máfcw - Marki - Markoss -Márkus - (IMukó - Murkó 1748) 1725 - 1739; Malkóts - Markotsi - Malitzy (Rafael) Szentes 1816 - 1843; Márna 1815; Matyi Orosháza Mészáros* 1827 - ?; Mezei - Mizsei* 1791 - 1831; MifaHyi 1755; M/tó 1826; Miky 1823; AíťJczán 1749; Mogyoróm 1772 - 1774; Mókus 1882; Molnár* Öcsöd 1826; Mn/yťía - Mutyela (Rácz) 1750 - 1765; Nagy* 1812 - ?; Afoia - Náni -Nánó Tószög 1796 - 1816; Nánai 1735; MMő- - Nyedó 1764, Alpár 1842 - ; Németh* 1779; Oia7i+ 1737, 1779, 1862; Ónodi - Ónodi Szentes 1759 - 1777; Orbán* 1812, 1871; Örmény 1798; ftí/y 1812; Pásztor* 1779 - 1839; Pwfye 1759; Piros 1764; Pirasfej Csongrád Pisa 1788; Po7ya - Pw/ya Szentes 1817 - 1888; Postás Cibakháza 1743; Pőrge 1727; PucAa - Puka 1753 - 1761; Punsa 1761; Pi«ma - Posuma - Pusuma - Pusumay - Pozsonyi 1810 - 1839; Put si Putsi 1773; Rácz(Mutyila) YT2A - ; Rafael - Rafai Csongrád 1826, Jászladány 1888; Radics* 1751; Renge Vásárhely, Nádudvar 1776 - ?; Rostás 1825 - : Rózsa - Rúzsa 1764 - 1840; Ruha (=Pucha?) Öcsöd 1787; Rupa 1770; Sándor 1739 - 1859; Sánta 1734, Tószeg 1884 - : Schkutzka 1866; Seres* Tiszaörs 1743, 1816 - 1861; Simon 1811; Sirok - Siroka Istvánháza 1818 - 1839; Suké -Suki - Suche - Sukké - Sükei Túrkeve is 1757 - 1871; Sút-hús 1864; Svatzik Félegyháza 1824; Szabó* Cibakháza 1839, 1872; Szántai* 1831; Szarokán - Szarukán - Szoroka Bábocka 1792 - 1828; Szaszkó* 1827; Száz 1807; Sztojka Arad m. 1772; Sztojekán 1808; Szojka 1848; Theodor 1728; Tódor Alpár 1810; Thót* 1753 - ?; Tóth-Totó 1799; Török* 1732; Tzutzi 1809; Udvarnoki 1827 - 30; í/roán 1804, Alpár 1842, 1849; Vajda 1728; Vdfca Csaba 1848; Vankó 1735 - 39; Vanya(=Banya?) 1728; Váradi+ 1739, Mezőtúr 1828, 1838; Varkó Cibakháza 1807; Vékony 1730 - 1761 - ?; Vitéz 1775 - 1779: Völgyi 1778, Ladány 1857, Nagyabony 1777; Zsákai - Sákai 1728 - 30, Kecskemét 1822 - ?; Zsiga 1729 - 1863; Zsiván 1779

A +-tel jelölt nevek Kunszentmártonban a magyarok között is gyakoriak.

3. sz. táblázat

A LEGGYAKORIBB CIGÁNY CSALÁDNEVEK A HÁZASULÓ FÉRFIAK ÉS NŐK NEVE ALAPJÁN

(Célszerű külön vizsgálni, mert időben és arányokban eltérések mutatkoznak.)

+ Kihalt családnevek

Kakuk, Mátyás

GYPSIES INTHE 18TH AND 19TH CENTURY REGISTERS OF KUNSZENTMÁRTON

The study examines the 165 marriages, 363 christenings and 330 deaths of Gypsies, registered in the Roman Catholic registers of Kunszentmárton.

The marriages are characterized by frequent exogamy (45,45%) including 37 settlements. In the choice of the day of the marriage it is remarkable that there are 19 registrations on Thursdays.

There are 34 first names for boys and 23 for girls; the phenomenon of choosing names from the Old Testament: Ábrahám, Ádám, Dániel, Jónás and the name Farkas differs from the choice of Hungarians.

Family names were often missing at the beginning of the 18th century, their development, consolidation is shwn by the material. Striking is the family name Sűt-hús (Roast meat) in 1864 (!). Family names originating from Gypsy common nouns may be found in the family names that the author could not etymologize: Búgár, Csiliga, Korhó, Pólya, Puzma, Sirok, Suki, Szarokán, etc. From among the nearly one hundred and fifty family names the most frequent are Rácz, Lakatos, Babos, Bódi, Farkas and Nédó.

In the 18th century Hungarians and Gypsies had closer links - it may also be true for the whole country - and separated only at the turn of the 18th and 19th centuries. Consequently, Gypsy language (and some customs as well?) had a greater influence on Hungarian than assumed before, and the author derives several Hungarian words of so far unknown origin directly from Gypsy: bandzsa, bárzsinq, csoze, gercsa, etc.

Kakuk Mátyás

LE ROM ANDEL KUNSENTMARTONOSKE MATRIKULI ANDEL 18TI THAJ 19TIŠELTURA

O tanulmanji analisarel le 165 románe colaxarimata, 363 bolimata thaj 330 merimata, save andel Kunsentmartoneske romicko katoliko matrikula si andre skirime. But-i i egzogamija (45,45%) ande 37 gavende. 19 žoji si maškar le colaxarimata. 34 murSikane thaj 23 žuvljikane nava Saj arakhas. Le kesave nava, sar Ábrahám, Ádám, Dániel, Jónás thaj o Farkas nav (andaj Purani Colax) naj kodol nava, so le ungra alosarnas. Pel 18tone berSeSeltoski angluni paS butvar nas inke familijake nava, o anjago sikavel andre, ke sar avile kadala anglal. Dičol opre o Süt-hus familijako nav anda 1864. O serzövo či žanglas te arakhel kadalengi etimologija: Búgár, Csiliga, Korhó, Pólya, Puana, Sirok, Szarokán t.k.md. Le majbutvarutne nava (maškár le 150) sas: Rácz, Lakatos, Babos, Bódi, Farkas thaj Nédó.

Ando 18th šelto le rom thaj le ungra ande majtange kethanephandimaste torájonas sar adjes, thaj kado féri le ieltosko boldimo sindjile bikethane. Anda kado o serzövo pe kodo gindij, ke majbut ž'akanak bipinžarde eredetoske ungrika vorbi Saj aven vorta andaj románi šib.(kede sar: bandzsa, bárzsing, csoze, gercsa, t.k.md.)

Jegyzetek:

1. A Lala családnév pl. 1753 - 1785 között folyamatosan szerepel, pedig 1777-ben Lala Ferencet megkísérelték kitoloncolni: „Bozóky Andr. Com. Uram Commitalta Nagy János V. Nótáriusunkat, hogy a Helységbal az vidéki Czigányokat a felelőségednek) kegyes rendelése szerint ki hajtassa, amint is említett V. Nótárius Uram azok kihajtására a két éjjeli vigyázókat el küldötte, de az egyik Lala Ferenc nevezetű Czigány Parógiára ugorván onnét ki venni nem bátorkodtak. Ezen dolognak alkalmatosságakor Gréczi András nevezetű Kiss Bíránkotfeő Tiszdő Balajti Máté Canonok Úr magához hívatta és ezeket mondotta a Kiss Bíránkfnak): Miért nem hadtok békét annak a Cúgánynak? Miért bántyátok? Melyre Gréczi András felele: hogy az Helységből ki akarjuk tiltani, mert nem ide valók, és Bozóky Andr. Commisarius Uram is keményen parancsolta, hogy őket ki hajítsuk. Canonok Úr ezen Szókkal mondotta: Szart tudtok a Királyi parancsolatokhoz. Szarom az orrára mind Commissariusotok(nak), mind Birátok(na)k, mind Tacko fejű Notariusotok(na)k, ki ütöm a piszkot az orrábúi, én tettem eőtett notariustok(na)k, és mond meg neki, hogy én mondottam. "(Tjkönyv: 1777. IV. kötet 366 - 367.
2. Conscript. Cig. 1788-89.
3. 1701-ben egy határper során Jászberényben említik Radics Gergely és Gáspár gulyását, „... kit is hittak Gonda Miklósnak". (A cigány nemzetiséget itt nem tüntették fel, de a Gonda családnév és a Miklós keresztnév alapján alapos okunk van ennek feltételezésére.) Kunszentmártonban Radics Gergely 1725-ben Berényi Ádám cigány fiának keresztapja, s gyereket Miklós-nak. keresztelték (BOTKA 1988. 341. 1.)
4. Az ingadozó névhasználat miatt a családok száma pontosan nem állapítható meg.
5. DÓSA-SZABÓ 1936. 50 - 63.
6. A Jászságban maradt Radics Mártont és Borbás Gergelyt 1726-ban így. támadták: „Nincs szükségünk horvát bíróra, csak magyarra! -Doemones te Judicem effecerunt, Doemonum Judex es, Doemones pro te votum dederunt, nos nec Croata, sed Hungarico Judice indigemus. - Előbb menj a császárhoz, hozd el onnan kiváltságodat, aztán légy bíró! (KISS 1979. 190-191. A Rácz alias Mutyila családnév is délszláv eredetre utal.
7. SUGÁR Separát
8. SUGÁR 206 -207. 1.
9. ÁCS 1984. 213 -214.1.
10. KOLLÁR 1986. 13. 1.
11. DÓSA József hagyatékában a 84. és 294. számra hivatkozik.
12. KAKUK 1965. 44. 1.
13. Conscript. Cig. 1788 - 89.
14. Kunszentmárton 1857. évi összeírása: I. ker. 31., 36. ház, 46., 56 -57.
15. A disznótorban: SZACSVAY 1984. 882 - 883. 1. BARTHA-UJVÁRY 1983. 883. A lakodalomban: BAKÓ 1987. 50 - 51., 200. 1. NOVÁK-UJVÁRY 1983. 163., 175., 195. stb. JUNG 1978. 110 - 111., 113 - 114.
16. UJVÁRY 1980. 173.
17. UJVÁRY 1978. 132 - 139.
18. BENCZE 1982. 419 - 423.
19. Jónás István és Mez Márton Jász Ladányi Új Parasztok N(em)z(e)tes Dósa Pál Jász Distr(ictua)lis Kapitány Úr Levelével Helységünkbe meg jelentek a végre is Hogy itt Helységünkben el osztott Gyermekeiket az említet Kapitány úr Level ereje mellett magokkal hogy vinnék, de minthogy itt is minden fizetés nélkül Lakossaink fel valalják, hogy többé ide se jöjjenek egyik-egyik 12 erzekenyes pálczákra büntettetett."(Tjkönyv, 1778. márc. 29. VI. köt. 23. 1.)
20. Conscript. dg. 1778 -79.
21. Tjkönyv, 1801. IX. köt 139.
22. Tjkönyv, 1801. IX. köt. 139.
23. Tjkönyv, 1807. X. köt. 363.
24. Tjkönyv, 1813. XI. köt. 526. 1., 1822. XTV. köt 79.
25. PALÁDI-KOVÁCS 1982. 21-22.
26. A cigányprédikációkban az Ábrahámmal, Jakabbal, Kelemennel, Eszterrel, Sárával stb. előforduló rigmusok ma is gyűjthetők - névcsúfolóként - csaknem minden alföldi településen, noha ezek a keresztnevek már alig fordulnak elő (v. ö.: UJVÁRY 1978. 71. UJVÁRY 1985. 462-463.).
27. A TESz.-ben 1700 után jelentkező, ismeretlen eredetűnek minősített szavainkat újra meg kell vizsgálni, pedig -jórészt nyelvjárási szavak lévén - a TESz. csak töredékét vizsgálja azoknak a szavaknak, amelyek szempontunkból szóba jöhetnek
28. ROSTÁS-FARKAS - KARSAI 1991.
29. ÚMTSz. I. 803. cserkabal „forgóhinta" szerintem „abroncsos teknő" (a cig. cherko „abroncs, vaspánt"); cserkabalás „tojásra festett mintaféleség"
30. KNIEZSA H. 586. 1.
31. TAUSZIKstb.: 1986. 18.
32. SZABÓ 1987.
33. KÁLMÁN1969.67-71.
34. KAKUK 1982. 62.