|
|
A cigányzene egyike azoknak a művészeteknek, amelyekről napjainkban is sok vita folyik. A cigányok a Balkánról a 14. század vége táján kezdtek nyugatra vándorolni, s azóta Európa szerte és más földrészeken is megjelentek.
Így sok országban foglalkoztak életmódjukkal, művészetükkel. A 18. század végén és a 19. században már számos írás jelent meg róluk, s a publikációk száma azóta is növekszik. A cigányokról szóló első könyvet „A cigányokról és a cigányzenéről Magyarországon" címmel Liszt Ferenc írta és jelentette meg Párizsban 1859-ben. Ez heves vitákat váltott ki különösen Magyarországon.
A zeneszerzőket a romantika korában kezdte érdekelni a cigány tematika. Számos színpadi és egyéb mű keletkezett pl. Johann Strauss: Cigánybáró, Lehár Ferenc: Cigányszerelem, Georges Bizett: Carmen, Petar Konjovič: Koštana stb. Cigány zenei elemeket találunk Glinka, Liszt, Bartók, Kodály, Ravel és mások műveiben is.
A cigány tematikát, zenét felhasználó művek száma tehát nagy és jelentős. Ezzel szemben, eredeti cigány népzenéről szóló tudományos és népszerűsítő kiadványok, gyűjtemények a műit században és századunk első felében ritkán jelentek meg.
A néprajzkutatók megjelentettek ugyan számos tanulmányt, közleményt a cigány életről, művészetről stb. A zenéről azonban keveset írtak. Mintha eredeti cigányzene nem is létezne. Ha említést tesznek róla, akkor is csak a nép temperamentumáról, virtuóz zenei készségekről esik szó, amit pedig muzsikál, azt nem tartják egyébnek mint a környezetükben élő népek zenéje sajátos cigány modorban való variálásának, parafrazálásának. Az utóbbi időben ezt a részigazságot igyekszik a népzenetudomány tisztázni.
Az előbb említett viszonyulás az eredeti cigány népzenéhez sajnos napjainkban is előfordul. Gyűjteményes néprajzi kiadványokban gyakran találhatunk énekelt népdalszövegeket dallam nélkül. A hangszerekről is vajmi keveset vagy semmit sem közölnek.
A cigány népzene rendszeres és tudományos kutatását Magyarországon BARTÓK Béla és KODÁLY Zoltán kezdte el századunk első felében. Ezt 1937-től napjainkig CSENKI Imre, CSENKI Sándor, HAJDÚ András, VÍG Rudolf, SÁROSI Bálint KOVALCSIK Katalin és mások végezték. A gyűjtések eredménye több tízezer dallam és hangszeres zene.
Jugoszláviában az utóbbi években cigány népzene- és népköltészet-kutatással Adrijana GOJKOVIČ, Rajkó DJURIČ, KOVALCSIK Katalin, Trifun DIMIČ, e sorok írója és mások is foglalkoztak.
Cigány népzenét 1955-ben - saját kezdeményezésemre - kezdtem gyűjteni a Vajdasági Múzeum és az Újvidéki Rádió részére. Tudomásom szerint a Vajdaságban ez volt a kezdete a cigány népzene gyűjtésének. Bejártam a cigány településeket Szabadkán, Péterrévén, Bajsán, Topolyán és Gombos környékén. E kutatómunka eredménye 70 dallam. Ebből 60 van hangszalagon, az adatközlőkről fényképek és a cigány népéletről feljegyzések készültek. A gyűjteményt a Vajdasági Múzeumban helyeztem el, míg a hangfelvételek helyet kaptak az Újvidéki RTV hangtárában is. A dalok egy része eredeti és különféle együttesekre átírt formában került bemutatásra több Jugoszláv rádióállomás adásaiban, valamint tudományos összefoglalóként a Jugoszláv Folkloristák Egyesületének VII. Kongresszusán, Ohridban (1960) és a Vajdasági Folkloristák 3. Tudományos Ertekezletén (1988). Mindkét beszámoló megjelent a fent felsorolt egyesületek kiadásában.
A cigány népzene gyűjtése a második világháború után, az ötvenes években, azt hiszem, a kutatómunka egyik legnehezebb ága volt. A cigány falu vagy cigány negyed benszülött" lakói bizalmatlanul fogadták az idegent. A vajda vagy más kívülálló, de bizalmas személy nélkül csaknem lehetetlen volt szót váltani velük, éneklésről, zenélésről szó sem lehetett. A kapcsolatot viszont nagyon megkönnyítette, hogy anyanyelvükön kívül valamennyien beszéltek magyarul, szerbhorvátul és egyesek románul is. Nem szívesen közöltek adatokat. Származásukról, korábbi tartózkodási, születési helyükről, munkaviszonyukról, arról, kiktől tanulták a dalokat, a zenélést, e kérdésekre inkább hallgattak. Egyesek nevüket, életkorukat sem akarták tudatni velem. Gyakran megesett, hogy csak italért vagy pénzért voltak hajlandók énekelni. Több ízben mondogatták: bizonyára sok pénzt fogok keresni zenéjükkel, mert a zenét jól fizetik. A nehézségektől eltekintve érdekes és izgalmas kutatómunka volt ez.
A gyűjtemény tudományos elemzése, feldolgozása 1987-ben kezdődött és megjelenésével majd alkalmat nyújthat a további kutatásokra és az összehasonlító munkára.
A zenei anyag nagyjából két fő csoportra osztható: lassú (parlando, rubato) dallamokra és táncdallamokra (tempo giusto). Az utóbbi csoportba tartoznak azok a dallamok is, amelyeket „gajdolásnak" rolling-nak nevezünk. Ezek szövege egy-egy jelentés nélküli szótag ritmikus ismétléséből áll, pl.: ajna-nana vagy diridom, diridom stb. A feszes ritmusban előadott dalokat, táncnótákat rögtönzött kísérettel adják elő. A kíséretül alkalmazott hangkeltő eszközök, hangszerek általában a tepsi, fazék, székfelület, szekrényoldal, dob stb. Van, amikor ujjal ritmikusan pattogtatnak, tapsolnak és emellett szájbőgőznek.
A szájbőgőzés egyébként egyik sajátossága a cigány zenélésnek. Hangutánzásból áll, pl.: hop-hop, vagy hip-hop, hip-hop stb. Fontos megemlíteni, hogy úgy a lassú, mint a feszes ritmusú dallamok improvizációs jellegűek. A dallamok szövege is rögtönzött. Fő jellegzetességük, hogy mindig megtörtént eseményekről szólnak, legyen az szerelmi tragédia, betegség, raboskodás, féltékenység vagy bármi más.
Gyűjteményem részletes osztályozását KOVALCSIK Katalin munkatársam végezte, s ezt követően fogom a szemelvényeket bemutatni. KOVALCSIK az anyagot négy nagyobb csoportra osztotta: oláh, szerb, magyar és a román cigányság repertoárja szerint. E négy csoport közül az oláh és a szerb cigány anyanyelvű cigányság a hagyományőrzőbb.
Először e két csoportból mutatok be néhányat. Az elsőnek tárgya, szerelmi tragédia. A férj megveri feleségét, s az asszony ezért feljelenti, börtönbe juttatja férjét, aki a börtönből kiszabadulva világgá megy. A dallam pentaton hangsorban mozog, ereszkedő és négysoros. Petrovič Katica 24 éves Szabadka környéki cigány nő énekelte 1955-ben.
Szombat esteMegvertem az asszonyt,Vasárnap reggelFeladott a rendőröknek.Kérdezték ott tőlem,Mit loptam, mit törtem föl.Mit loptam, mit törtem föl:Két pej csikót loptam.A két pej csikóTöri a szekeret,ostor,Hogy messzire hajthassak.Haza kellett hajtanunkBelgrádba,Belgrádba,A cigánytelepre.Mert megettél, kurva,Megettél, eltettél,Megettél, eltettél,Börtönbe juttattál.A két fekete évJaj, nem két napig tart.Megettél, te kurva,Rabságba juttattál.A rabságba,A falak közé,Megettél, te asszony,Kicsi feleségem.Csókolj meg, asszony,Csókolom a szíved,Csókolj meg, asszony,Csókolom a szíved!Hogy jobb legyenA szívemnek,Hogy jobb legyenA szívemnek.Küldd el nekem, asszony,A vékony levélkét,Hogy lecsillapítsaA bolond fejemet. |
Küldd el nekem, asszony,A vékony levélkét,Hogy lecsillapítsaA bolond fejemet.Mit tegyek, Istenem,Az árva fejemmel?Mert rab lett belőle,Magányos rab.A két fekete évJaj, nem két napig tart,A két fekete évJaj, nem két napig tart.Vedd le feleségem,Amit reámraktak,Hogy ne büntessenek meg,Mert nehéz a rabság.Nehéz a rabság,Verje meg a pusztulás,Nehéz a rabság,Verje meg a pusztulás!„Jön a karcsú asszony,Ki lakik most vele?" "Higyjél nekem, férjem,Nincs nekem szeretőm,Higyjél nekem, férjem,Nincs nekem szeretőm!"„Vigyázz magadra,Amíg hazamegyek!"Mikor hazamegyek,Kikérdezem az asszonyt.Beáztatom a kötelet,Úgy fogom elverni.Cigányok, legények,Az Isten veletek.Cigányok, legények,Az Isten veletek.Elmegyek világgá,Elválunk egymástól,Messzi országokba,A messzi világba. |
A következő dal is az oláh cigány anyagból való. Dúr hangsorú, ereszkedő, négysoros dallam, pajkos szöveggel. Változatait több felé gyűjtöttem. Szabadkai változatát Petrovič Katica énekli.
Mondtam neked, öregasszony, ne menj a mezőre,
Mert megkap az öregember egy falat kenyérért.
Üssed, verjed a piros szoknyáját,
Hogy kilátsszon a kötője!
A szerb cigányság dallamai szabálytalanabbak mint az oláh cigányságé, a négysorosság ritka. Hangsoraik különböző fríg változatok és gyakori a második fokon való végződés. Továbbá, a lassú dalokat - a szerb lakossághoz hasonlóan, lassú giusto-ban éneklik és csak a sorvégző hangokat tartják ki hosszabban. Az oláh cigány daloktól eltérően a szerb cigány táncdallamok gyakran hordoznak epikus szöveget. Ilyen például a Kőmíves Kelemen ballada változata, amely a Balkánon és a délszláv népeknél a „Zidanje Skadra" címmel van elterjedve. A szerb cigány változatban két testvér templomot épít, és abba falazzák be az elsőnek érkező feleséget. Sorismétlő szövegének befejezd része így hangzik: Édes uram ne csináld ezt, mert árva lesz a gyermek! - Majd jön asszony, megszoptatja, Esik eső, megfürdeti, A szélfúvás elringatja. - E nagyon szép, költőien megfogalmazott szöveg, két soros dúr hexachord terjedelmű dallamba van beágyazva. Énekli Petrovič Katica.
Ments meg, Isten, szabadíts meg,Ments meg, Isten, /Szabadíts meg!Az ajtóktól, a vasajtóktól,Az ajtóktól, /A vasajtóktól.A láncoktól, az apró láncoktól,A láncoktól, /Az apró láncoktól.Találkozott a két testvér,Találkozott /A két testvér.Templomot építenek,Templomot /Építenek.„Gyere, testvér, megesküszünk,Gyere, testvér, /Megesküszünk:Akinek a felesége hamarabb jön,Akinek a felesége hamarabb jön,Azt mi befalazzuk (a templomba),Azt mi /Befalazzuk (a templomba).'„Édes uram, ne csináld ezt.Édes uram, /Ne csináld ezt,Mert árva lesz a gyermek,Mert árva lesz /A gyermek!"„Majd jön asszony, megszoptatja,Majd jön asszony, /Megszoptatja,Eső esik, megfürdeti,Eső esik, /Megfürdeti,A szélfúvás elringatja,A szélfúvás /Elringatja." |
Rakman, Devla, ferisar man,Rakman, Devla, ferisar man!Vudarendar, sastrunendar,Vudarendar, /Sastrunendar.Lanconendar, xurdorendar,Lanconendar, /Xurdorendar.Maladile duj phralore,Maladile /Duj phraloŕe.Zidon penge khangeljofi,Zidon penge /Khangeljofi.„Hajdi, phrala, colaxaras,Hajdi, phrala, /Colaxaras:Kaski ŕomnji majsig avla,Kaski ŕomnji /Majsig avla,Kodol ame zidosaras,Kodol ame /Zidosaras!""Ale, ŕoma, na ker koda,Ale, ŕoma, /Na ker koda,Ke čofares e šavores,Ke čoŕares /E šavores!"„Ŕomnj avela, čuči dela,Ŕomnj avela, /Čuči dela,Brišind dela, najarela,Brišind dela, /Najarela,Balval phurdel, kuna dela,Balval phurdel, /Kuna dela.' |
Most egy pergetve előadott táncnóta következik dobkísérettel, amely szintén a szerb „gány anyagba tartozik. Eol hangsorú dallama négy sorból áll. Előadja Jovánovič Mladen, 24 éves férfi a péterrévei cigány falu lakója. A helyszíni hangfelvétel 1957-ben készült.
A magyar cigányok a magyar nyelvet vallják anyanyelvüknek. Zenéjük ezen a vidéken kevésbé eredeti. Főleg népies magyar műdalokat, ismert cigánydalokat, ritkábban magyar népdalok változatait éneklik. Dalaik különlegessége, hogy a szövegeket többé-kevésbé gyakran kreolizálják, azaz cigány szavakat magyaros végződéssel mondanak. Pl. „Roma csávó szinyelok" - „Cigány fiú vagyok". A most következő dal is ilyen. E háromsoros dallam giusto tempóban eol hangsorból szövődött. Énekelte Fényes József, 20 éves bajsai lakos, 1957-ben.
Cigánylegény vagyok, hegedülni tudok,
Sír a hegedű a kezembe,
Belebolondultam a lányokba.
A román cigány dalokból Gomboson (Bogojevo) 1956-ban csak négyet sikerűit gyűjteni. Ezek közül három román egy pedig szerb cigány változat. Ezeknek változatai megtalálhatók az erdélyi román valamint a szerb cigány anyagban.
Befejezésül két román cigány dal következik. Mind kettőnek szövege szerelmi tárgyú. Az első egy háromsoros, lassű moll dallam, érdekes dúr-fordulatú főzáradékkal. A második pedig, négy sorból álló, dúr hangsorban pergő, közismert népies román táncdal változata.
Ül Juli a traktoron,Ül Juli a traktoron,Amilyen szép, olyan mogorva.Hej, a Juli édes szája,Hej, a Juli édes szájaDe szeretnék hozzád járni. |
A papa napkeltétől dolgozik,Juli is napkeltétől dolgozik,Mennyi sör van a hűvösben.Szegény én, szegény falum,Szegény ő, szegény faluja,Tűz égeti a szívemet. |
Ha pénzem volna, szabad lennék,Ha pénzem volna, szabad lennék,Sok ellenségemmel elbánnék. |
|
A mama lánya férjhez megy,A mama lánya férjhez megy,De nem tud kenyeret sütni,De nem tud kenyeret sütni.Jobb a mi házunkban,Jobb a mi házunkban,Mint a tietekben,Mint a tietekben. |
Úgy hozott el anyámtól,Úgy hozott el anyámtól,Mintha csak egyet tapsolt volna,Mintha csak egyet tapsolt volna.Úgy dobott ki az ablakon,Úgy dobott ki az ablakon.Mintha csak egyet ütött volna az asztalra.Mintha csak egyet ütött volna az asztalra. |
| Sorvégző hangolt | Szótagszám | Szerkezet | Ambitus | Hangsor |
| 1.5(5)b3 | 6, 6, 6, 6 | AAVBC | 1-9 | pentaton+ti (aeol-fa) |
| 2. 1 (1)2 | 8+6, 8+6,10, 8 | AABBv | (#VII)1-9 | maggiore |
| 3.(1) | 8,4+4 | AB | 1-10 | maggiore hexach. |
| 4. V (2) 2 2 | 16,15,17 | AAkB | V-5 | minore+ri+ti |
| 5. 4 (5) | 7+7, 7+3,10 | ABC | vn-9 | aeol |
| 6. 1 (1) 1 | 8+8, 8+8,4+7, 4+7 | AABBv | V-5 | fidg-ti-do+si |
| 7. 5 (5) | 8,8,8 | ABC | 1-9 | minőre |
| 8. 2 (2) 3 | 8+10, 8+8, 8+10,14 | AABBk | (#VII)l-8 | maggiore-ti |
I began this work in Vojvodina, in Northern Yugoslavia, in the year 1955. I visited Gypsy settlements near Subotica (Szabadka), Becej (Becse) and Bajsa (Bajsa). In these places live different ethnic groups of Romas: Hungarian, Serbian, Rumanian and Vlach, the most ancient among these being the last the Vlach Romas. The result of my research is a collection of about 70 songs, wich are kep in the archives of Vojvodina Museum in Novi Sad. The melodies were transcribed from tape with great precision and the words were written in the Gyipsy language.
The material is documentated with photos and notes about the customs of the Gypsies: for example proposals of marriage, weddings, births, life-tyle, etc.
For now I can say the following in aggregate the tempo of the songs csan be in geberal divided into parlando, rubato and giusto, the structure of melostrophe contains from two six melodylines, the ambitus of melodies are from sexth to undecime, the scales are varied? major, modal, often pentatonic, etc.
The verses are often iaomwtrical, the number of syllables ranging from 4 to 12. The content is improvised, descriptive, and deals mainly with the significant events in the daily life of Gypsy people. The collection is scientifically analysed, and prepared for publication in Roma, Hungarian, Serbocroat and English. - Recently it has been appeared as Gypsy Folk Music of Europe 3., Institute for Musicology of the Hungarian Academy for Scienses, Budapest, 1972.
O serzövo peski butji andej Vojvodina (ando Vajdašago kezdindas te kerel ando 1955. La Sabadkake krujalimaske ŕomane gave ŕodas opre: I beča thaj i Bajša. Pe kadal thana sakofali roma bešen: ungrika, serbika, ŕumunicka thaj vlaxika. Katar majdulmut le palune bešen kathe. 70 gilja kidas kethane. Pe kado kidimo ande la Vojvodinake Muzeumosko Arxivo sama len kethane le fotovonca, o intrego anjago tele si skirime ŕomanes, muzickone notenca, - Majpalunes dine avri ando Ungro (Európai cigány népzene 3., MTA Zenetudományi Intézet Budapest, 1992)
Jegyzetek:
* A kötetben közölt kottapéldák a Kiadó gyakorlatától eltérően átvételek. ("KIRÁLY ERNŐ Vajdasági cigány népzene gyűjtése. MTA Zenetudományi Intézet 1992 Bp.) Ezek kottagrafikai és közlési minőségéért a Mikszáth Kiadó felelősséget nem vállal.
|
|