Előző fejezet Következő fejezet

Puli-Horváth Ferenc

A magyarországi cigányság szín- és formakultúrája

 

Cigányok körében végzett kutatásaim azon a felismerésen alapulnak, hogy a cigányokra vonatkozó ismeretek igen hiányosak, pedig a cigányság évszázadok során felhalmozott ismeretanyagának, kialakult szemléletmódjának megismerése a mai ember számára is tanulsággal bírhat.

Mivel munkám a magyarországi cigányokkal foglalkozik, engedjék meg, hogy a magyar nyelvterületen használatos „cigány" kifejezést használjam. A magyar nyelvben - ellentétben a némettel - a „cigány" kifejezésnek nincs hátrányos, megkülönböztető jelentése. Kutatásaim során szerzett tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy nincs még egy ország a világon, amely annyit tett a cigányokért, mint Magyarország.

Ennek a munkának az a célja, hogy kiderítsük melyek azok a társadalmi körülmények és személyiséghez kötődő jegyek, amelyek hatással vannak a kedvelt formák és színek választására.

A színek jelentős hatással vannak az egyénre, különösen a közvetlen környezetben, tehát a lakásban és a munkahelyen. Ennek a ténynek azonban általában kevés figyelmet szentelnek. A színválasztás a szocializáció során kialakult szokásokhoz kapcsolódó ízlés, ill. a különböző hatásokra folyamatosan változó ízlés alapján történik. Mindenkit egyénisége, vérmérséklete, nevelése és személyes tapasztalata befolyásol abban, hogy milyen színekhez, formákhoz vonzódik. Az egyes színek mégis minden emberre megközelítőleg hasonlóan hatnak. Van egy jelképes értelmük, mely a különböző kultúrkörökben különböző tartalommal telítődik. A színeknek - azaz, a fény különböző visszaverődéseinek - jelentős kihatása van, úgy lelkileg, mint élettanilag. Azon azonban kevesen gondolkodnak el, hogy egy-egy színválasztás milyen következménnyel jár az egyénre.

A téma feldolgozásának kezdetén úgy tűnt, egyértelmű, világos kapcsolat van ember és szín, illetve ember és forma között. A kutatás fokozatos kiszélesítése során világossá vált, hogy az összefüggések és maga a témakör sokkal összetettebb, mint eredetileg feltételeztük.

A felmérés 2500 személyre terjedt ki, 2000 cigány és 500 nem cigány résztvevővel. A legfiatalabb véleményt nyilvánító 11 éves, a legidősebb 90 éves volt. A kérdőívet mindenki névtelenül töltötte ki, de lehetőség volt a név feltüntetésére is. Ahol ez szükséges volt, nevük kezdőbetűivel azonosítottuk a kérdezetteket.

A mintavételhez történő kiválasztás életkor-, nem-, iskolai végzettség és lakóhely szerint történt. A kitöltött kérdőívek összehasonlítása a következő csoportok válaszainak összevetésén alapult:

  1. 12-19 éves iskolás fiúk és lányok; cigány- és vegyes osztályok, cigány- és nem cigány osztályok,
  2. az ország különböző régióiban élő cigányok
  3. tanult és írástudatlan cigányok, értelmiségi cigányok és nem cigányok,
  4. szabadságuktól megfosztott cigányok és nem cigányok.

A vizsgálat során 10 fekete-fehér színű mintát és ezek színes változatait mutattuk be, a mintalapok a tanulmány végén, a 1-10. táblán tekinthetők meg. A felmérésben résztvevők a kérdőíveken egytől ötig terjedő besorolást adtak a bemutatott 10 mintára, valamint azok színes változataira, a leginkább tetszőket az első helyre sorolva. Aki a besorolásnál nem tudott egy szín- vagy formaminta mellett dönteni, azonos helyre két mintát is jelölhetett.

A felmérések helyszínei igen változatosak voltak. Jártunk több településtípus iskoláiban, intézményeiben, bemutattuk mintáinkat családi körben, munkahelyeken és börtönökben.

A kérdőíves adatgyűjtés - tekintettel a mintavétel széles voltára - több évig tartott. A kutatás szervezéséhez nyújtott támogatásért Hornungné Rauh Editnek, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Cigányügyi Főosztálya vezetőjének, a börtönökben folytatott kutatásaim engedélyezéséért Ausztriában Mmag. Georg Salzner vezető-államügyész úrnak. Magyarországon dr. Tari Ferenc bv. altábornagy úrnak tartozom köszönettel. A nagy számú adatfelvétel lebonyolításának szervezéséhez az iskolákban a pedagógusoktól, a telepü­léseken a cigányoktól mindig kaptam segítséget.

Azt tapasztaltuk, hogy nagyon fontos a felmérés körültekintő előkészítése. Figyelembe vettünk a kérdezett személyek, korát, iskolai végzettségét, hangulatát, közérzetét - fejfájás, fájdalom, időjárási frontok, érdektelenség stb. - és a vizsgálat helyszíneit. Ezek a körülmények nagymértékben befolyásolhatták a válaszadást. Még körültekintő előkészítés és fokozott ellenőrzés mellett is előfordulhattak hibák az értékelésben.

Az adatgyűjtés során szerzett élmények alapján elmondható, hogy nem helytálló az az állítás, hogy a cigányok bizalmatlanok az idegenekkel szemben. Csak idő szükséges a bizalom kialakulásához. Sokan kezdetben megtagadták a kérdőív kitöltését. Később kide­rült, hogy azért, mert nem tudtak olvasni vagy írni, esetleg nem értették meg a felmérés kérdéseit. Az írástudatlanoknak nyújtott segítséggel és a részletes magyarázatok révén ezek az akadályok elhárultak. Az asszonyok mindig segítőkészebbek voltak, mint a férfiak. Megtörtént az is, hogy a férjek megtiltották az asszonyoknak a felmérésen való részvételt.

Ezek a problémák nem merültek fel az iskolákban. Ott viszont a visszakérdezés okozott gondot, ami a telepi cigányoknál természetes volt. Az iskolákban lefolytatott adatfelvétel körülményei ideálisnak mondhatók. A tanulók fegyelmezettek voltak, a felmérés lebonyo­lítása mindig a tervezettnek megfelelően alakult, esetleges megismétlése sem okozott gondot.

A börtönökben a kérdezettek a mintákat nagyon behatóan tanulmányozták, a kapott feladatot átgondolták, és lelkiismeretesen végrehajtották.

 

A KÉRDŐÍVES ADATGYŰJTÉS EREDMÉNYEI

A cigányokról eddig megjelent tanulmányok - eltérő jellegük miatt - munkánk során csak kevéssé voltak hasznosíthatóak. A különböző cigány csoportokról még nem léteznek olyan mélyreható kutatások, amelyekre a jelen kutatás alapulhatna. Jelentős eredményt hozna egy olyan elemzés, amely a hagyományos cigány közösségeket vizsgálja, amelyekben még megőrizték az archaikus életformát. Ez azonban túlmutat a jelen kutatás határain.

Munkánknak az a célja, hogy a színek és formák megnevezésének felvillanó pillanatait rendszerezze. Bár nem születtek egységes válaszok, ezek a spontán benyomások sokat elárulnak az ízlésről, a műveltségről és a gondolkodásmódról. A cigányokról a közvéleményben kialakult kép jelentősen eltér a valóságtól, bízom benne, hogy ez a tanulmány is hozzájárul a cigányokkal kapcsolatos előítéletek csökkenéséhez.

Összehasonlításokat végeztünk cigányok és nem cigányok között; kor-, nem- és iskolai végzettség alapján, valamint a különböző helyekről származó, különböző korú és különböző kultúrákhoz tartozó cigányok között.

Nagy mennyiségű adatra volt szükség, hogy a szín- és formaválasztások vizsgálati csoportonkénti összesítése értékelhető eredményt adjon.

A kutatási eredmények bemutatását grafikonok segítik. A grafikonok - az információkat összefoglalva - áttekintést adnak egy-egy részterületről, és könnyebbé teszik a bonyolult összefüggések megértését.

A hagyományaikat őrző cigány közösségekben is a kereskedelemben kapható textíliákból készítik a női ruhákat, de ízlésüket egy számunkra szokatlan, feltűnő színválasztás jellemzi. Előnyben részesítik a formagazdagságot, különösen a színes virágokkal díszített anyagokat.

Azt tapasztaltuk, hogy egy-egy ember vizuális kultúrája folyamatosan változik. Például száz, 14 éves cigány lány többségének a virágmotívum és a kék szín tetszett a legjobban. Ugyanez a kísérlet más eredményt hozott 18-20 évesek esetében. A fiúk körében ugyancsak ezt a jelenséget észleltük. A gyermekek először a családjukban kialakult értékeket sajátítják el, nem rendelkeznek teljesen kialakult, saját ízléssel. A kamaszkorban, megerősödnek a fiatalokat érő külső hatások (tömegkommunikáció, divat stb.), amelyek az egyéni ízlés kialakulását segítik.

Hogy a grafikonokról jobb áttekintést nyerhessünk, rövid magyarázat szükséges: A vízszintes tengelyen a bemutatott szín- és formaminták számát jelöltük, 1-10-ig. A tíz minta közül ötöt választhattak a kérdezettek. A kiválasztott minták értékelésének össze-sített eredményét a függőleges tengely értékskálája mutatja. Mintánként öt helyezés lehetséges, így az oszlopok sorrendje ill. különböző árnyalata segíti a könnyebb áttekintést.

A pontosabb elemzéshez kétszer-háromszor ennyi mintát kellene használni. Vélemé­nyünk szerint azonban a minták nagy száma miatt a válaszadó elbizonytalanodhat. Ha csak tíz mintából kell ötöt választani, a feladat áttekinthetősége biztosabb választást eredményez.

A minták bemutatása mindig a fekete-fehér formamintákkal kezdődött. így elkerül­hetővé vált, hogy a színek befolyásolják a választást.

A grafikonok különösen alkalmasak a különböző vizsgált csoportok vizuális kultúrájára vonatkozó adatok összehasonlítására

 

ISKOLAI TANULÓK SZÍN ÉS FORMAVÁLASZTÁSA

Általános iskolások

A vizsgálatban falusi, városi és fővárosi iskolák 13-17 éves, felső tagozatos tanulói vettek részt. A bőnyi kisegítő iskola - munka mellett tanuló - 18-21 éves, nyolcadik osztá­lyos tanulói egészítették ki a mintavételt.

Egy-egy vizsgált csoport szín- és forma értékelései korosztályonként és nemenként is összehasonlításra kerültek.

Az ország nyugati részén található három iskola 8. osztályos tanulói összesített szín- és formaválasztásának összehasonlításával kezdjük a gyűjtött anyag bemutatását. (1., 2., 3.á.) A bőnyi iskolában 18-21 éves cigány tanulók végezték az általános iskola nyolcadik osztályát. A 109 kikérdezettből 44 nő és 65 férfi volt, akik a tanulás mellett dolgoztak, nagy áldozatot vállalva az alapismeretek elsajátítása érdekében. A győri és a csornai iskolába vegyes osztályokba járnak a cigány és nem cigány gyermekek.

I .ábra A győri Kossuth Lajos utcai és a csornai Arany János utcai általános iskola 60 leány- és 60 fiútanulójának szín- és formaválasztása, 1995-1996.

 

2.ábra Szín- és formaátlag a győri Kossuth Lajos utcai általános iskola 8. osztályából,1995.

 

3.ábra Szín- és formaátlag a bőnyi kisegítő általános iskola 8. osztályából, 1995.

 

A győri Kossuth Lajos általános iskola 8. osztályos fiútanulóinak szín- és formaválasztását mutatják az alábbi grafikonok (5.,7.á.), összehasonlítva a bőnyi kisegítő cigány iskola 18-21 éves tanulóinak választásaival. (4.,6., 8., 9.á.)

4.ábra   65, 14-21 éves férfi formaválasztása a bőnyi kisegítő általános iskola 8. osztályából, 1995

 

5.ábra   60, 13-15 éves fiú formaválasztása a győri Kossuth Lajos utcai általános iskola 8. osztályából, 1996.

 

6 ábra 65, 14-21 éves cigány ember színválasztása a bőnyi cigány kisegítő általános iskola 8. osztályából, 1995.

 

7 ábra  60, 13-15 éves fiú színválasztása a győri Kossuth Lajos utcai általános iskola 8. osztályából, 1996.

 

8.ábra   44, 14-21 éves cigány nő színválasztása a bőnyi cigány kisegítő általános iskola 1. osztályából, 1995.

 

9.ábra   44, 14-21 éves nő formaválasztása a bőnyi cigány kisegítő általános iskola 8. osztályából, 1995.

 

Az idősebb bőnyi cigány tanulók (18 nő és 18 férfi) az 1. minta formáit és színeit érté­kelték a legkedvezőbben. Közülük 12 főnek a minták tetszettek jobban, a többiek a szép színek, valamint a szép piros virágok mellett döntöttek. Hangsúlyozták, hogy a virágokhoz és a piros színhez fűződő szeretet is „szép". Ez a leírás megfelel a győri Kossuth Lajos utcai általános iskola átlagértékének.

A győri iskolába járó D. Krisztina (kitűnő tanuló) által kiválasztott minták nagymér­tékben hasonlítanak a bőnyi cigány kisegítő általános iskola kevésbé képzett tanulóinak választásához. (1O.á.) Azonban D. Krisztina a 9-es mintát nem választotta, míg a győri iskolaátlag, valamint a koros bőnyi tanulók igen. Ez a szín és formaválasztás tükrözi a győri és a bőnyi általános iskola cigány tanulóinak ízlését.

 

10.ábra D. Krisztina és a Kossuth Lajos utcai általános iskola tanulói mintaválasztásának összehasonlítása. Győr, 1996.

 

Budapesten több olyan iskolában végeztünk felmérést, ahol többségében cigány gyermekek tanulnak. A VIII. kerületi Német utcai általános iskolában 67, nyolcadik osztá­lyos cigány tanulót, a IV. kerületi Lakkozó utcai általános iskolában 200, 14-15 éves fiú és lánytanulót kérdeztünk. A tanulók mindkét iskolában hasonló családi háttérrel rendel­keznek szocializációjuk, tudásuk, társadalmi helyzetük alapján. A fiúk és a leányok ízléskülönbsége 11. és 15. ábra adatainak összehasonlítása révén jól érzékelhető. A leányoknak a 4-es minta nem nyerte meg a tetszését, ezt az bizonyítja, hogy nem került az értékelésnél az első három helyre. Az l-es és a 9-es minta mindkét nemhez tartozók körében élénk tetszést aratott. A felmérések alapján látható, hogy a két különböző nemű csoport másként ítélte meg ugyanazt a színt.

 

11.ábra 28, 8. osztályos leány színválasztásának átlaga. Budapest, Német utcai általános iskola, 1996.

 

12.ábra  39, 8. osztályos fiú színválasztásának átlaga. Budapest, Német-utcai általános iskola, 1996.

 

13.ábra 100, 14-15 éves fiú színválasztásának átlaga. Budapest, Lakkozó utcai általános iskola, 1996.

 

14.ábra 100, 14-15 éves leány színválasztásának átlaga. Budapest, Lakkozó utcai általános iskola, 1996.

 

15.ábra 200, 13-14 éves cigány tanuló szín és formaválasztása. Budapest, Lakkozó utcai általános iskola, 1996.

 

Budapest nyolcadik kerületében a cigány lakosság aránya nagyobb, mint a többi kerületben, így az általános iskolák jelentős részében is a cigány tanulók vannak többségben. Ilyen iskola a Práter utcai Általános Iskola, ahol 150-150, 13-16 éves fiú és leány körében végeztük el a felmérést. A vizsgálat eredménye a 16-22. sz. grafikonokon látható.

 

16.ábra A Práter utcai általános iskola 13-15 éves cigány tanulói szín- és formaválasztás átlagának összehasonlítása. Budapest, 1996.

 

17.ábra  300, 13-15 éves fiú és lány színválasztásának összehasonlítása. Budapest, Práter utcai általános iskola, 1996.

 

18.ábra 300, 13-15 éves fiú és lány formaválasztásának összehasonlítása. Budapest, Práter utcai általános iskola, 1996.

 

19.ábra 150, 13-15 éves fiú színválasztása. Budapest, Práter utcai általános iskola, 1996.

 

20.ábra 150, 13-15 éves lány színválasztása. Budapest, Práter utcai általános iskola, 1996.

 

21 .ábra   150, 13-15 éves fiú formaválasztása. Budapest, Práter utcai általános iskola, 1996.

 

2.ábra   150, 13-15 éves lány formaválasztása. Budapest, Práter utcai általános iskola, 1996

 

A színválasztás összehasonlításnál az első helyet a fiúk a 8-as mintánál, a leányok pedig a 4-es mintánál nem értékelték, ahogy ez a 19-20. ábrán látható. A lányoknak és a fiúknak egyaránt az l-es minta tetszett a legjobban.

A formaválasztásnál a leányok kritikusabban bírálták a mintákat, mint a fiúk. Ez a 21. és a 22. ábra összesítéseiből világosan kitűnik. A 9-es minta úgy a leányoknál, mint a fiúknál alacsony értékelést ért el. A fiúk választása kiegyensúlyozottabb volt, mint a leányoké. A forma választásának átlagán, az 5. és a 6. mintán jól látható a leányok és a fiúk választásai közötti jelentős eltérés.

A következő felmérés az Esztergom-kertvárosi általános iskola nyolcadik osztályosai körében történt. Az osztály többsége cigány tanuló. Egy találomra kiválasztott leány ill. fiú válaszait hasonlítottuk össze. Mindketten különbözően értékelték az l-es minta színét és formáit. Gábor magasabb értékeket adott, mint Mária. A 9-es minta színértékelése viszont mindkettőjüknél egyforma eredménnyel zárult. A 9-es minta nagyon feltűnő, élénk, ellentétes színekkel és átlós, ismétlődő szerkesztéssel készült.

 

23.ábra Az Esztergom-kertvárosi általános iskola 8. osztályos tanulói (Mária és Gábor) szín- és formaválasztásának összehasonlítása. 1995.

 

A továbbiakban az Esztergom-kertvárosi általános iskola 14 éves tanulója Mária, és az arnóti általános iskola 16 éves tanulója, Mónika színválasztásait hasonlítottuk össze. Mindketten figyelmen kívül hagyták a 2-es, 8-as és a 10-es mintát, a 7-es mintánál azonban egyezett választásuk.

 

24.ábra Mária és Mónika színválasztásának grafikonja. Esztergom-Arnót, 1995.

 

Az arnóti általános iskola cigány tanulóinak életkora magasabb az átlagosnál, sok a túlkoros közöttük. A körükben végzett felmérés mutatja, hogy a színértékelést a képzettség nem befolyásolja.

 

25.ábra  Az arnóti általános iskola 10 fiú és 10 leány tanulójának színválasztás átlaga. 1998.

 

26.ábra Az arnóti általános iskola 10 fiú és 10 leánytanulójának formaválasztás átlaga. 1998.

 

Középiskolások

Vizsgálatunkba négy középiskolát vontunk be, ezek közül a mosonmagyaróvári kétnyelvű Kossuth Lajos Gimnáziumban nincs cigány tanuló, a győri Berzsenyi Dániel Szakközépiskolában és a budapesti Attila utcai Sport-tagozatos Gimnáziumban tanulnak cigányok  is,  míg  a pécsi  Gandhi  Gimnáziumot kifejezetten  cigány  fiatalok  képzése érdekében alapították.

A következő grafikonokon 18-19 évesek választásai átlagának összehasonlítása látható 10 cigány fiú és 10 cigány leány, és egy cigány fiú valamint egy cigány leány között a győri Berzsenyi Dániel Szakközépiskolából.

 

27.ábra Színátlag: 10 cigány leány Budapestről és O. Erika, a győri Berzsenyi Dániel Szakközépiskolából. 1996.

 

28.ábra Színátlag: 10 cigány fiú Budapestről és L. Sándor, a győri Berzsenyi Dániel Szakközépiskolából. 1996.

 

A 27-es ábrán a 4-es mintánál világosan látható a színátlag-különbség a fiúk és a leányok között. A formaátlagnál (3O.á.) a különbség a 2-es és a 10-es mintánál mutatható ki. A 14-15 éves cigány fiúk és leányok kifinomult ízlésvilága összhangba van életkorukkal.

 

29.ábra Színátlag a fiúk és a leányok között

 

30.ábra Formaátlag a fiúk és a leányok között

 

A győri Berzsenyi Dániel Szakközépiskola és egy budapesti szakközépiskola cigány tanulóinak azonos korosztálya az összehasonlításnál meglepő eredményt mutatott. A budapesti szakközépiskola 10 cigány tanulójának színátlagát, valamint L. Sándor győri szakközépiskolás tanuló választását vizsgáltuk a 6-os minta esetében, ahol minden értékelési pont megtalálható volt.

 

31.ábra  A 6-os minta színátlaga. Budapesti szakközépiskolások és L. Sándor, Győr. 1996.

 

A fiúk átlagértékelése elszórtabb volt, a leányoké összpontosítottabb. A felmérések eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy az egykorú fiúk és a lányok esetében a lányok döntése határozottabb és kiforrottabb.

 

32.ábra Budapesti szakközépiskolás lányok és O. Erika győri szakközépiskolás színátlaga. 1996

 

A mosonmagyaróvári kéttannyelvű Kossuth Lajos Gimnáziumban lefolytatott felmé­résben 50 fiú és 50 leány vett részt, I7-18 évesek. A 33-as grafikon világosan mutatja, hogy a színválasztáskor a fiúk az l-es és a 8-as mintát részesítették előnyben, ez egyértelműen utal ízlésükre.

A leányok választásának színátlagán - a 34-es ábrán - a legmagasabb átlagok az l-es, 5-ös és a 7-es mintánál látszanak. A 2-es, 6-os, 8-as, 9-es és a 10-es minták kiegyensúlyozott eredménnyel szerepeltek. Csak az l-es minta mutat a fiúk és a leányok közös színér­deklődésére.

 

33.ábra   A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium 17-18 éves fiútanulóinak színátlaga. 1996.

 

34.ábra  A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium 17-18 éves leánytanulóinak színátlaga. 1996.

 

A következő grafikonon a budapesti Attila utcai Sportgimnázium cigány és nem cigány tanulóinak választásai láthatóak. Ezeknek a fizikailag tehetséges tanulóknak, néhánya túlkoros, de ez nem befolyásolja a szín és formaválasztás eredményét. A 4-es mintánál hiányzik az első két hely kiértékelése, viszont gyakori az l-es és a 9-es minta választása.

 

35.ábra A budapesti Attila utcai sportgimnázium tanulóinak színátlaga. 1996.

 

36.ábra A budapesti Attila utcai Sport Gimnázium és a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium tanulói színátlagának összehasonlítása. 1996.

 

A Gandhi Gimnázium a világon egyedülálló intézmény. Közalapítványi formában működik. Feladata, hogy lehetőséget biztosítson cigány gyermekek számára az érettségi megszerzéséhez. Az intézményt az állami oktatási költségvetésből ill. különböző alapítványok - elsősorban a Soros Alapítvány - támogatásából tartják fenn. A képzés hat éves, amelyet megelőz egy iskola-előkészítő félév. így az általános iskola 6. évfolyamának második félévétől várják a jelentkezőket.

A Gandhi Gimnázium érettségi bizonyítvány és speciális ismeretek megszerzésének lehetőségét kínálja diákjainak. A gimnázium humán jellegű: a tantárgyak közt a világnyelvek mellett a cigány nyelv, a társadalomtudományok, az általános műveltségre vonatkozó ismeretek ugyanúgy helyet kapnak, mint a rajz és a mitológia. Elsősorban társadalomtudományok iránt érdeklődő fiatalokat szeretnének képezni a kis csoportokban folyó oktatás keretében.

Az oktatás tandíjmentes, hozzájárulást csak a kollégiumi ellátásért kérnek, de a fizetendő díj összege a szülők szociális helyzetéhez igazodik.

A felmérésben 20 leány és 20 fiú vett részt. Összehasonlítás történt egy arnóti cigány leány (R.), valamint két cigány fiú (L. és I.) között, akik a pécsi Gandhi Gimnáziumban tanulnak, az eredmény a 37. ábrán látható. A színtesztből kitűnik, hogy mindhármuk véleménye azonos az 5-ös és a 6-os minta színeiről. Az arnóti R és a pécsi L. egyformán értékelte ezeket a mintákat

 

37.ábra  Két Gandhi gimnazista (L. és I.,) valamint az arnóti általános iskola egy tanulójának (R.) grafikonja.

 

A fiatalok nem mutattak különösebb érdeklődést a 9-es minta iránt. A 10-es minta formában és színben is férfias jellegű, a leányok átlagos pontszámokkal értékelték. A fiúknak a legjobban a 6-os minta tetszett, a leányok egy mintát sem értékeltek annyira, mint a fiúk a 6-os mintát. (38-39. ábra)

A 40 diák átlagának eredménye a 40. ábrán jó áttekintést nyújt arról, hogy melyik az a szín, amelyet a legtöbben az első helyre választottak. A 10-es minta kapta a legtöbb értékpontot, maga mögött hagyva az 1-es, 2-es valamint a 9-es mintát.

A 6-os minta az, amelyik mind az öt értékhelyet elérte. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a 10-es minta csak két helyezést kapott az öt lehetőségből. Tehát a serdülőkorúak többsége a szép rendezett 6-os virágos mintát általában elfogadja, míg 10-es minta merev rendezettsége vagy nagyon tetszett, vagy figyelmen kívül hagyták.

 

38.ábra  A Gandhi Gimnázium 20, 16 éves fiútanulójának színátlaga. Pécs, 1998.

 

39.ábra  A Gandhi Gimnázium 20, 16 éves leánytanulójának színátlaga. Pécs, 1998.

 

40.ábra A Gandhi Gimnázium 20 leány és 20 fiútanulójának színátlaga. Pécs, 1998.

 

Az iskolai tanulók szín és formaválasztása

Vizsgáltuk a felmérésben résztvevő tanulók körében azt is, hogy a kiválasztott színeknek milyen értéket adnának. Hat szín: piros, kék, zöld, fehér-fekete, sárga és lila közül lehetett választani, ebben a sorrendben ábrázoljuk a válaszokat a grafikonon. A meglepetés az volt, hogy egyedül a sárga színt értékelték többre a leányok, mint a fiúk.

 

41.ábra A felmérésben résztvevő tanulók színválasztása. l:piros, 2:kék, 3:zöld, 4:fehér-fekete, 5:sárga, 6:Iila

 

A 42. grafikon az iskolai tanulók forma- és színkiértékelésének összesített eredményét mutatja be. Csak az első csoportnál, a virágosnál tért el jelentősen a lányok és a fiúk ízlése. Az egyszerű formáknál kiegyensúlyozott ízlést tapasztalhatunk, a lányok és a fiúk egyforma arányban választották ezt a mintacsoportot. A formákban és színekben gazdag minták azonban a fiúknak tetszettek jobban.

 

42.ábra A felmérésben résztvevő tanulók szín és formaválasztása. 1:virágos minta, 2:egyszerű formák, kevés színnel, 3:színekben és formákban gazdag minta

 

Tanulmányunknak ez a fejezete csaknem 800 leány- és fiútanuló válaszain alapul. Az anyag összegyűjtése nyugat-magyarországi, budapesti és kelet-magyarországi iskolákban történt. A középiskolákban kevesebb cigány tanulót tudtunk kérdezni, de jól felhasználható adatokkal gyarapodott az anyag a Gandhi Gimnáziumból. A gyűjtött adatokat csoportosítottuk és grafikonokon is bemutatásra kerültek.

 

TELEPÜLÉSI FELMÉRÉSEK

Magyarország nyugati és keleti része az ott élők életkörülményeinek tekintetében jelentős eltérést mutat. Az ország különböző térségeiben élő cigányok életszínvonala lakóhelyük átlagához igazodik.

Magyarországon a cigányok letelepedve élnek, az összetákolt kunyhók képe már a múlté. Ritka az olyan lakás, amely ne felelne meg a helyi lakosság átlagos életszínvonalának. Amelyik településen hiányzik a szorgalom, ott gondozatlan kerteket, omladozó falakat, lepattogzott festékű ajtókat, ablakokat is láthattunk. Sajnos ez nem csak a cigány telepek jellemzője.

A településeken végzett felmérésünk lebonyolítása több gonddal és nehézséggel járt, mint azt gondoltuk. A cigányság körében végzett kutatás alapos helyismeretet, empátiát, nyelvismeretet igényel, valamint az adatfelvételi módszerek biztos kezelését.

A cigányok értékrendjének megismeréséhez hosszabb közös együttlétre van szükség. Ezzel az együttléttel óhatatlanul együtt jár a korábbi környezetben megszokott kényelemről való lemondás és a lelki azonosulás. Az utóbbi - a cigány közösségek időhöz és térhez viszonyulásához való alkalmazkodás - a nehezebb.

Gyakran váratlan nehézségek késleltették, vagy akadályozták meg véglegesen a tervezett felmérés lebonyolítását. Az adatgyűjtést mindig a helység polgármesteri hivatala koordinálta, segítséget is ígérve. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a valóságban ez nem mindig következelt be. Például Alsószentmárton községben, ahol csak cigányok élnek, a polgármester segítségét nélkülöznünk kellett.

Kerepestarcsa

Kerepestarcsa egy 9042 lakosú, Budapesttől 20 km-re keletre fekvő nagyközség. A cigánytelep esős időben úszik a sárban, napsütésben pedig valóságos porfelhő veszi körül. Ezek a körülmények még mindig sok, cigányok által lakott telepre jellemzőek.

A felmérés helyszínéül egy terasz szolgált. A kíváncsiság odacsalogatta a cigány asszonyokat, ami számtalan kérdőív kitöltését eredményezte. Csak a hibátlan kérdőíveket értékeltük ki. Meglepően sok írni-olvasni nem tudó vett részt a felmérésen, az összes válaszoló kétharmada nő volt.

A 43. ábrán látható az írni-olvasni nem tudó cigány asszonyok mintaválasztása. Az analfabetizmus és az ízlés közt nincs kimutatható összefüggés, ezek az asszonyok ugyanolyan jó ízléssel rendelkeznek, mint írni-olvasni tudó társaik.

A 44. ábra bemutatja egy írni-olvasni nem tudó cigány asszony és egy tanulóleány szín­es formaválasztásának összehasonlítását.

A 45. ábrán két, 16 éves, azonos végzettséggel rendelkező cigány leány és fiú szín- és

formaválasztását hasonlítjuk össze.

Végül a 46. ábrán valamennyi kerepestarcsai kérdezett szín- és formaválasztását összesítettük. A 6-os minta rendezett formái elbűvölték a kerepestarcsai cigány asszonyokat éppúgy, mint a 8-as minta. Ez a két minta kapta a legtöbb értéket. A színeknél az 5-ös és a 9-es minta egyforma értéket ért el, a két minta formáinak értékelése azonban ellentétes.

 

43.ábra  írni-olvasni nem tudó cigány asszonyok szín- és formaválasztása. Kerepestarcsa, 1996.

 

44.ábra  írni-olvasni nem tudó cigány asszony és egy középiskolás cigány lány szín- és formaválasztása. Kerepestarcsa, 1996.

 

45.ábra   16 éves cigány fiú- és lánytanulók szín- és formaválasztása. Kerepestarcsa, 1996.

 

46.ábra  220 férfi és nő szín- és formaválasztása. Kerepestarcsa, 1996.

 

Alsószentmárton

Alsószentmártonban a cigányság kb. 150 éve él. Gróf Széchenyi István ajánlotta a földbirtokosoknak a cigány béresek foglalkoztatását. A gazdák azonban a cigányokat éppen hogy csak megtűrték, velük csak az alantasabb feladatokat végeztették el, kihasználták őket. A kovácsok helyzete volt még némileg a legjobb, ők patkolókovácsként nélkülözhetetlenek voltak. Nem is laktak viskókban, hanem házban, a falu szélén. Több joguk volt, mint a többi cigánynak - még a falu kocsmájába is beengedték őket.

Alsószentmárton az első önálló cigány község, saját önkormányzattal, egyben a legdélibb fekvésű cigány település az országban. A falu lakói eredetileg horvátok voltak, azonban az elköltözések miatt az 1970-es évek végére nem maradt horvát család a faluban. Révész Tamás így ír Alsószentmártonról a „Búcsú a cigányteleptől" c. könyvében: „Hurcolkodik a falu. 1975-ben már alig több mint tíz sokác család lakik a településen, azok közül is heten már eladták a házukat, nemsokára költöznek".

Az alsószentmártoni felmérés során sok huzavona, vita előzte meg a munka kezdetét. Üggyel-bajjal tudott csak a kocsmáros - aki egyben falu polgármestere is - egy asztalt biztosítani a kocsmában, ahol a felméréshez szükséges mintákat be tudtuk mutatni. A válaszadók között sok írástudatlan volt. Itt is a kíváncsiság és nem az érdeklődés motiválta a közreműködést. Sikerült annyi kérdőívet kitöltetni, hogy értékelhető eredményt kapjunk.

Míg a férfiak bizalmatlanul az ajtónál álldogáltak, addig asszonyaik szorgalmasan nézegették a mintákat. Arra a kérdésre, hogy ők miért nem vesznek részt a kiértékelésben, a férfiak válasza rövid volt: „Ez az asszonyok dolga". A vitatkozásnak nem kedvezett az idő, mert éppen delet harangoztak és az asszonyoknak fontosabb tennivalójuk is volt, mint az embereikkel vitatkozni.

A hét cigány asszony közül hatan választották az l-es és a 8-as mintát, ahogy ez a 47. ábrán látható. A hét lehetőségből az l-es minta háromszor, az 5-ös és a 8-as minta kétszer kapta az elérhető legmagasabb értékpontot. A legkevesebb értékelést a 2-es minta kapta.

A 48. ábrán látható, hogy két különböző korosztályba tartozó és különböző iskolai végzettségű asszony ízlése milyen sok ponton egyezik.

 

47.ábra Hét írni-olvasni nem tudó cigány asszony színválasztás átlaga. Alsószentmárton, 1997.

 

48.ábra Egy 63 éves, írni-olvasni nem tudó és egy 36 éves, 6 osztályt végzett cigány asszony színválasztásának összehasonlítása. Alsószentmárton, 1997.

 

49.ábra  Az alsószentmártoni cigány asszonyok szín- és formaátlaga. 1997.

 

Figyeljük meg a 2-es és a 10-es minta színátlagát a 49. ábra grafikonjának sötét oszlopain. Kérdés, hogyan lehetséges két ennyire eltérő színhatás azonos értékelése? A 10. mintában a forma és szín annyira azonos, hogy majdnem azt lehet mondani, hogy kiegészítik egymást. Ennek ellenére a válaszadók igen magasra értékelték a 10. minta formáit, míg a színei nem arattak tetszést. Ilyen nagy eltéréssel nem lehet tévedni.

Siklósnagyfalu

Siklósnagyfalunak ugyanannyi lakosa van, mint Alsószentmártonnak, amelytől 10 km-re, észak-keletre fekszik. Itt kisebbséget alkotnak a cigányok és nem rendelkeznek önkormányzattal. Az kérdezés a községi könyvtárban zajlott le. Nem voltak jelen írástudatlanok. Az 50-51. grafikonok a kérdezettek iskolai végzettségén alapuló különbsé­geket mutatják.

A 27 éves cigány asszony a középiskola három osztályát, az 55 éves asszony csak két általános iskolai osztályt végzett. A 32 éves asszony befejezte az általános iskolát, a 42 éves végzettsége 5 osztály. Választásaikat az 50. ábrán lehet figyelemmel kísérni. Ennek az ábrának az érdekessége, hogy az 5-ös mintát és a 6-os mintát mind a négyen értékelték. A 27 éves legiskolázottabb és az 55 éves - legalacsonyabb iskolai végzettségű - egyformán értékelte a 6-os mintát.

Egy 19 éves cigány ember és egy 27 éves cigány asszony választásait, mindketten 3 középiskolai osztály végeztek, az 51. ábrán mutatjuk be.

 

50. ábra Négy cigány asszony szín-összehasonlítása. Siklósnagyfalu, 1997.

 

51. ábra Azonos végzettségű 19 éves cigány ember és a 27 éves cigány asszony  szín- és formaválasztásának összehasonlítása. Siklósnagyfalu, 1997.

 

52.ábra   100 siklósfalui kérdezett szín- és formaválasztásának összehasonlítása. Siklósnagyfalu, I997.

 

53.ábra   100 alsószentmártoni kérdezett szín- és formaválasztásának összehasonlítása. Alsószentmárton, 1997.

 

Mánfa

Pécstől északra a 66-os út mentén található Mánfa. Lakosságának száma 850 fő, ebből 27 % cigány származású. A faluban nincs kisebbségi önkormányzat, a cigányok nem tartják fontosnak. Bizalmuk a polgármester munkájának elismerését bizonyítja. Sajnos ez nem mondható el minden cigány lakta településről. Mélykút és Nyíradony cigányai például nincsenek ilyen jó kapcsolatban polgármesterükkel.

A mánfai polgármester nagyon aktívan segített, ő értesítette a cigányokat a felmérésről és keresett egy udvart a zavartalan lebonyolítás érdekében. A felmérésben résztvevők ezen a településen különböző korcsoportokba tartozók és különböző iskolai végzettségűek voltak.

A kérdőívek kitöltése fesztelen, barátságos légkörben zajlott. A kérdezettek higgadt és fegyelmezett viselkedése elősegítette az ívek gyors, hibátlan kitöltését, amelyre egy rögtönzött pad és néha az emberi hátak adtak lehetőséget. A házigazda barátsága jeléül itallal kínálta a vendégeket. Ennek a figyelmességnek a visszautasítása sértő lett volna, kétségbe vonta volna a háziasszony tisztaságát. A szokások ismerete és tiszteletben tartása bizalmat kelt, ami nagymértékben befolyásolja a kutatás sikerét.

A színválasztásnál az 57. ábrán látható, hogy a 2-es mintát senki sem választotta, a 3-as és a 10-es mintákat pedig csak az írástudatlanok. Nem volt olyan minta, amelyet mind a négy kérdezett egyaránt választott.

 

54.ábra 60 fő szín- és formaátlaga. Mánfa, 1997.

 

55.ábra  Egy 74 éves írástudatlan cigány asszony és egy 15 éves középiskolás cigány leány szín- és formaválasztásának összehasonlítása. Mánfa, 1997.

 

56.ábra  Formaválasztás összehasonlítása egy 15 éves egy 21 éves, középiskolát végzett cigány leány között. Mánfa, 1997.

 

57.ábra Egy 74 éves és egy 58 éves írástudatlan cigány asszony színválasztásának összehasonlítása két iskolázott cigány emberével. Mánfa, 1997.

 

58.ábra Egy 74 éves és egy 58 éves írástudatlan cigány asszony formaválasztásának összehasonlítása két iskolázott cigány emberével. Mánia, 1997.

 

59.ábra  Színválasztás összehasonlítása egy 15 éves középiskolás és egy 21 éves, középiskolát végzett cigány leány között. Mánfa, 1997.

 

Mélykút

Mélykút egy dél-magyarországi, 6200 lakosú nagyközség, a jugoszláv határ közelében, Baja és Szeged között. A lakosság 10%-a cigány. A polgármester segítőkész volt, bőséges információval látott el bennünket, és egy részletes térképpel, így gyorsan tájékozódtunk a településen. A felmérések a kérdezettek otthonában zajlottak.

A kisebbségi képviselő egy képzett cigány ember, aki sokéves hivatali tapasztalattal és biztos munkahellyel rendelkezik, 26 éve ugyanabban az üzemben dolgozik, hegesztőként. A kisebbségi önkormányzat és a hivatalban lévő polgármester közt rossz viszony volt. A munkanélküliség még jobban kiélezi a helyzetet. Kutatásunk során mindvégig szembesülnünk kellett a politikai és szociális problémákkal. Ezeket a témákat - bár hátráltatták a gyors adatfelvételt - nem lehetett kikerülni, óhatatlanul újra meg újra szóba kerültek.

A 60. ábra három cigány származású nő válaszait mutatja, akik közt a korkülönbség 10 -10 év. A korkülönbség világosan megmutatkozik a választásokban, és összefüggésben van az iskolai végzettséggel. Minél idősebb egy nő, annál alacsonyabb az iskolai végzettsége. A 41 éves anya két osztályt végzett, 20 éves lánya és a 31 éves asszony már középiskolába járt. A táblázat mutatja, hogy az anya egyszer sem választott önmaga, kérdőívét leányával töltette ki. A munka alatt folyamatosan figyeltük őket, de nem tűnt fel, hogy a hölgy nem írt. A 61-62. ábrákon jól látható, hogy a 41 éves anya és 20 éves lánya ugyanazt az értékelést adja. Ettől függetlenül a mintaértékelés világos választást tükröz. A 2., 3. és 7. mintákat egyik kérdezett sem választotta, sem szín, sem forma változatban.

 

60.ábra   Három cigány asszony színválasztása. Mélykút, 1998.

 

61 .ábra  Cigány asszonyok és férfiak formaválasztása. Mélykút, 1998.

 

62.ábra  Cigány asszonyok és férfiak színválasztása. Mélykút, 1998.

 

Magyarcsanád

Magyarcsanád község a nagylaki magyar-román határátkelőhely közelében van. Több nemzetiség él az 1725 lelket számláló településen; szerbek (200 fő), románok (170 fő) és beás cigányok (138 fő).

Reggel cigány nők csoportjai gyülekeztek gyermekeikkel a községháza előtt. Megtudtuk, hogy aznap volt esedékes a támogatás kifizetése. A polgármester asszony ezt az alkalmat használta fel, hogy közölje velük adatgyűjtési szándékunkat. így különösebb szervezőmunka nélkül zajlott le a kérdezés.

Öt cigány asszony választásait mutatják a 63-65. ábrák. A kérdezettek kora és iskolai végzettsége hasonló. A formák mintái közül nem választották a 2., a 4. és a 7. mintát, ezzel szemben az 5-ös minta négyüktől kapta a legjobb helyezést. A színválasztásnál a 9-es minta nyerte meg a leginkább az asszonyok tetszését.

 

63.ábra Öt cigány asszony színválasztása. Magyarcsanád, 1998.

 

64.ábra  Öt cigány asszony formaválasztása. Magyarcsanád, 1998.

 

65.ábra  Cigány asszonyok szín- és formaátlaga. Magyarcsanád, 1998.

66.ábra   Cigány asszonyok és férfiak szín- és formaátlaga. Mélykút, 1998.

 

Hosszúpályi

Hosszúpályi 6000 lakosú község, lakóinak 10%-a cigány. A falu Debrecentől 15 km-re, a román határ közelében fekszik. A polgármestertől itt nem kaptunk támogatást munkánkhoz. Véletlen folytán, a helység elhagyása után bukkantam egy olyan utcára, amely a cigányok lakta telephez vezetett. A telepen a legfőbb beszédtéma az az állami költségvetésből származó pénztámogatás volt, amelyet tőlem reméltek. Miután a tévedésre fény derült, sokan elhagyták a beszélgetés helyszínét. Csak néhány érdeklődő maradt velem.

Hosszas beszélgetés után képet alkothattam a faluról és lakosairól. Kiderült, hogy a polgármester nem segíti a cigány közösséget, és mély szakadék választja el a cigányokat a nem cigányoktól. Bár a düledező kalyibákat és sátrakat lebontották, a kommunális ellátás még mindig hiányos. A telepen nincsenek portalanított utak, nincs postaláda, sem telefonfülke. Még a mentőket sem tudnák hívni, ha valami vészhelyzet adódna, panaszolták az emberek. Annak ellenére, hogy a felmérés alatt nem történt semmi különös esemény, nem haladt a munka.

A 68. ábra mutatja, hogy a felmérésben résztvevő férfiak inkább a formák iránt érdeklődtek, mint a színek iránt. Különösen két mintát értékeltek magasra, a 4. és 7. mintát mindenki első ill. második helyre választotta. A 8. mintát a 41 éves férfi csak egy hellyel értékelte alacsonyabbra, mint a többiek.

A 4. minta dinamikus formája, sok sötét effektusa ellentétben áll a 7. minta, könnyed vonalaival és határozott formával nem rendelkező kompozíciójával.

Az átlagértékelés elfedi a részletekben megmutatkozó árnyalatnyi különbségeket. Miért helyezte például az utolsó helyre a 49 éves cigány férfi a 9-es mintát? 40 éves partnere ugyanígy járt el a 3-as minta esetében. Formáját tekintve a két minta nagyon hasonló. Kitűnik ebből, hogy a két ember ízlése azonos, akárcsak iskolai végzettségük és életvezetési szokásaik.

 

67.ábra   Három, 5 osztályt végzett cigány férfi színválasztásának összehasonlítása. Hosszúpályi, 1998.

 

68.ábra   Három, 5 osztályt végzett cigány férfi formaválasztásának összehasonlítása. Hosszúpályi, 1998.

 

Nyíradony

Nyíradony 1992-ben városi jogot szerzett, városi rangját infrastruktúrájának fejlettsége és népesség megtartó ereje indokolja. Lakosságának száma 7775 fő, ennek 12%-a cigány származású. Nyíradony 26 km-re fekszik Debrecentől, Nyírbátor irányában. A cigányok itt is úgy élnek, mint a legtöbben Kelet-Magyarországon, szegényes körülmények között. A gazdasági problémák ezen a vidéken sokkal erősebben éreztetik hatásukat, mint az ország nyugati felében. A nyíradonyi cigányok sorsa hasonló a Hosszúpályin élő cigányokéhoz. A polgármester és a helyi cigányok kapcsolata mindkét településen rossz. Nyíradonyban feloszlott a cigány kisebbségi önkormányzat, mert állandó konfliktusok voltak a polgármester és a kisebbségi önkormányzat elnöke közt. A cigányok itt is barátságosan fogadtak. Részt vettem egy temetésen, ahol zenészek kisérték a koporsót a ravatalozótól a sírig, és a temetés végéig muzsikáltak. A cigányok lakta településrész infrastruktúrája a Hosszúpályiban tapasztalttal azonos. A minták bemutatását csak egy falmaradványon tudtuk megoldani.

A 69. ábrán két azonos korú és iskolai végzettségű cigány asszony és ember szín- és formaválasztását mutatjuk be. Az l-es, 5-ös és 8-as mintát mindketten választották, az asszony a 9-es mintát is. Ugyancsak mindketten figyelmen kívül hagyták az értékelésnél a 3., 4. és 7. mintát. Színválasztásuk értékpontjai csak a 8-as mintán egyenlők. A férfi az l-es és az 5-ös mintánál egyforma értéket adott a színnek és a formának, ez az asszonynál nem történt meg. Elképzelhető, hogy a nők jobban el tudják választani a színeket a formáktól.

A 70-71. ábrán 5 cigány asszony szín- és formaválasztását láthatjuk. Nem volt olyan forma, amit mind az öten választottak volna, a 2-es, 4-es és a 7-es mintát viszont egyikük sem választotta. A színválasztásnál a 8-as és 9-es minta valamennyi asszonynak elnyerte a tetszését, a 9-es mintára pedig két asszony a legjobb értékelést adta. Ismét úgy tűnik, hogy a nők színérzéke fejlettebb, mint a formaérzékük.

A nyíradonyiak szín- és formaválasztásának átlagát a 72-73. ábrán mutatjuk be. A formák közül a 6-os, a színek közül a 6-os és a 9-es mintát választották a legtöbben, különböző értékekkel.

 

69.ábra Szín- és forma összehasonlítás két 33 éves, 8 osztályt végzett cigány férfi és nő között. Nyíradony, 1998.

 

70.ábra Öt cigány asszony formaválasztásának összehasonlítása. Nyíradony, 1998.

 

71 .ábra Öt cigány asszony színválasztásának összehasonlítása. Nyíradony, 1998.

 

72.ábra   10 fő formaválasztásának átlaga. Nyíradony, 1998.

 

73.ábra    10 fő színválasztásának átlaga. Nyíradony, 1998.

 

Csaholc

Csaholc abban a háromszögben fekszik, melyet három ország, Románia, Ukrajna és Magyarország zár be. A legkeletibb fekvésű magyarországi település, ahol cigányok élnek. A községben a lakosság nagy része cigány.

A falu önkormányzata minden segítséget megadott a felmérés zavarmentes lebonyolításához. Az önkormányzat tanácstermében zajlott le a felmérés különböző életkorú és végzettségű résztvevőkkel. A nagy választék megkönnyítette a munkánkat.

A 74-75. ábra grafikonjai különböző korú és nemű adatközlők választásait hasonlítják össze.

A 76-78. ábra összehasonlításai jellegzetes eloszlást mutatnak. Egy mintát sem hagytak ki, és minden minta elért egy vagy két csúcsértéket. A színátlagnál ez különösen szembetűnő.

 

74.ábra  Színátlag összehasonlítás egy 51 éves, 3 osztályt végzett cigányasszony és egy 53 éves, 4 osztályt végzett cigány férfi között. Csaholc, 1998.

 

75.ábra   Színátlag összehasonlítás egy 17 éves, 4 osztályt végzett cigány leány és egy 19 éves, 4 osztályt végzett cigány fiú között. Csaholc, 1998.

 

76.ábra   10 fő formaválasztásának átlaga. Csaholc, 1998.

 

77.ábra   10 fő színválasztásának átlaga. Csaholc, 1998

 

78.ábra   20 cigány férfi és nő szín- és formaválasztásának átlaga. Csaholc, 1998.

 

Tiszadob

Tiszadob földrajzi fekvése igen kedvező, természeti környezete gyönyörű. Kultúrtörténeti emlékekben, műemlékekben gazdag. Lakóinak száma 3200 fő, a cigány kisebbség aránya 20%-ra tehető. Az összes iskolába járó gyermek kb. egyharmada cigány. Ennek ellenére észrevehetően elöregedik a falu. A fiatalok kénytelenek elvándorolni, hogy életüket megalapozhassák. Fokozatosan növekszik a munkanélküliség, a falu önerőből nem képes elegendő munkaalkalmat teremteni. Ezzel egyidejűleg romlik a lakosság közhangulata. Az említett gondok hatványozottan jelentkeznek a helyi cigány kisebbség körében.

A 70-es évek végén itt egy sokat ígérő gyermekváros volt az Andrássy kastély neogótikus épületében. Itt működött a kiválasztott tehetséges cigány gyerekek csoportja Péli Tamás szakmai irányítása alatt. A gyermekváros a rendszerváltozás után megszűnt.

A kastélyban egy szakiskola és egy diákotthon kapott helyet. Tiszadobon jelenleg az idegenforgalomtól várják a település gazdasági helyzetének javulását.

A felmérés alatt a cigányok nem panaszkodtak rossz anyagi körülményeikre. A fellendülés idején sem voltak gazdagok, és már nem lehetnek szegényebbek, mint most.

A felmérés helyszíne a községháza volt. A fiatal, dinamikus polgármester minden segítséget megadott munkánkhoz. A cigányok örömmel és érdeklődéssel töltötték ki a kérdőíveket és közben büszkén meséltek arról az időről, amikor tehetséges gyermekeik Péli Tamástól tanulhattak.

Először a kérdezettek közül 3 cigány asszony és egy cigány férfi válaszait értékeltük. A 29 éves férfi színértékelése megegyezik az asszonyok választásával. A 79. ábrán látható, hogy az 1-es, 5-ös és a 9-es mintát mind a négyen értékelték, a 2-es és a 7-es minta viszont nem nyerte meg egyikük tetszését sem.

A formaválasztásnál mind a négyen választották az 1-es és az 5-ös mintát és valamennyien figyelmen kívül hagyták a 2-es mintát. Hárman azonos ízlésről tesznek tanúságot, azonosan értékelve az egyes formákat: a 48 éves és a 32 éves asszony az 5-ös és a 6-os mintánál, valamint a 32 éves asszony és a 29 éves férfi az l-es és a 9-es mintánál. A 43 éves asszony ízlésében különcködő, ez mindkét ábrán érzékelhető.

A kérdezettek színátlagának értékelését a 81. ábrán lehet látni. Az 1-es minta négy helyezési értékelést kapott, az 5-ös a legjobb értéket, míg a 2-es és a 7-es nem nyert el helyezést.

A formaátlag értékelése kiegyensúlyozottabb, a 6-os minta kapta a legjobb értékelést és csupán a 2-es mintát nem vették figyelembe, ahogy ez a 82. ábrán látható.

 

79.ábra   Színválasztás összehasonlítása 3 cigány asszony és egy 29 éves cigány férfi között. Tiszadob, 1998.

 

80.ábra  Formaválasztás összehasonlítása 3 cigány asszony és egy 29 éves cigány férfi között Tiszadob, 1998.

 

81.ábra 10 fő színátlagának értékelése. Tiszadob, 1998.

 

82.ábra   10 fő formaátlagának értékelése. Tiszadob, 1998.

 

Tornanádaska

Közel a szlovák határhoz, Magyarország legészakibb részén fekszik Tornanádaska. A falunak kishatárforgalmat szolgáló határátkelő helye is van Szlovákia felé. Tornanádaska 548 lakójával kis falunak számít. A népesség 72%-a cigány, tehát a magyarok itt kisebbségben élnek.

Alsószentmárton és Tornanádaska közt 470 km a távolság. Alsószentmártonban már az ötvenes évek végén kisebbségben éltek a horvátok, a hetvenes évek végére pedig cigány faluvá vált. Ez Tornanádaska esetében is be fog következni, pusztán idő kérdése. A falu nagyon szegény.

A cigányok érdeklődése a felmérés iránt nem volt a csaholciakéval összehasonlítható, de a kérdezettek érdeklődést mutattak, és ez elég volt ahhoz, hogy lefolytassuk felmérésünket. A lobbi településhez hasonlóan itt is a minták színeinek és formáinak tetszése alapján összesítettük a válaszokat.

Tornanádaska fontos állomás volt terepvizsgálatunkban, célja egy északi és egy déli településen élők vizuális kultúrájának összehasonlítása.

A szín- és formaválasztás összehasonlításához három, különböző korú cigány asszony és egy 44 éves cigány férfi válaszait értékeltük ki. A szín összehasonlítás két mintáját, az 5-ös és a 8-as mintát, mind a négyen értékelték, ebből a 8-as minta háromszor is a legjobb értékpontot kapta. A 2-es és a 10-es minta nem kapott értékelést. Ha a 2-es mintát az 5-ös mintával összehasonlítjuk, akkor látható, hogy a 2-cs minta színe élénkebb az 5-ös minta színénél, de itt az 5-ös mintánál a virágformát is figyelembe vették a cigányok, ezért döntöttek ilyen határozottan a 2-es minta ellen. Ugyancsak érthető döntésük a 10-es mintánál, ott nincsenek színek, csak formák vannak. A 84. ábrán látható, hogy a tornanádaskai kérdezetteknek formaválasztása megoszlott a 10 minta között.

Tíz tornanádaskai kérdezett szín- és formaválasztásának átlagát vizsgálva hasonló az eredmény. (85-86.á.) A színeknél a 2-es és a 10-es mintát nem választották, a formáknál a 2-es számút hagyták figyelmen kívül. A legmagasabb értékelést, mind a színek, mind a formák cselében a 8-as minta kapta.

 

83.ábra Színválasztás összehasonlítása három cigány asszony és egy 44 éves cigány férfi között. Tornanádaska, 1998.

 

84.ábra Formaválasztás összehasonlítása három cigány asszony és egy 44 éves cigány férfi között. Tornanádaska, 1998.

 

85.ábra 10 fő színátlagának értékelése. Tornanádaska, 1998.

 

86.ábra 10 fő formaátlagának értékelése. Tornanádaska, 1998.

 

SZÍN- ÉS FORMAVÁLASZTÁS ÖSSZEFÜGGÉSE A LAKÓHELLYEL

Fertőrákos az ország nyugati határán, Sopron szomszédságában található. Ez a legnyugatibb település, ahol cigányok élnek. A felmérésen részt vett fertőrákosi 42 éves cigány ember szín- és formaválasztásait egy hasonló korú és végzettségű csaholci társáéval hasonlítottuk össze. A fertőrákosi cigány ember csekély keresetéből, vallásos meggyőződésének kifejezéséül, egy kápolnát épített a kertjében, egyszerű díszítéseket alkalmazva. Csaholci társa napi megélhetési gondokkal küszködik. Az összehasonlítást a Kelet-Magyarországon és a Nyugat-Magyarországon élő cigány emberek választásai között a 87-88.ábrák mutatják.

A 87. ábrán látható, hogy a színkiválasztásnál 9-es és a 10-es mintát egyforma értékkel választották. A 88. ábrán, a fonnák esetében, az l-es, 5-ös és a 10-es mintánál nagy értékkülönbséggel választottak.

 

87.ábra  Színválasztás összehasonlítása egy fertőrákosi és egy csaholci cigány ember között. 1998.

 

88.ábra  Formaválasztás összehasonlítása egy fertőrákosi és egy csaholci cigány ember között. 1998.

 

Összehasonlításra kerültek az ország déli és északi részén lakó cigányok szín- és formaválasztásai is. Északon a szlovák, délen a horvát befolyás érezhető, ami a nyelvben és a szokásokban is megnyilvánul. Két cigány asszony válaszainak összehasonlítását mutatjuk be, koruk és iskolai végzettségük megegyező. A 42 éves cigány asszony délről, Alsószentmártonról származik, a 43 éves asszony északról, Tornanádaskáról.

A szín- és a formaválasztásnál is volt olyan minta, amelyet egyenlő értékkel választottak az asszonyok. A 89-es ábrán a 7-es minta, a 90. ábrán a 8-as minta volt ilyen. Az északon és délen élő cigány férfiak választásainak összehasonlításánál jóval kevesebb egyezés mutatható ki.

 

89.ábra  Tornanádaskai és alsószentmártoni cigány asszonyok formaválasztásának összehasonlítása, 1998.

 

90.ábra Tornanádaskai és alsószentmártoni cigány asszonyok színválasztásának összehasonlítása, 1998.

 

Az északi, domboldalra települt Tornanádaska és a déli, drávai árterületen épült Siklósnagyfalu cigányainak életkörülményeiben csak csekély eltérés tapasztalható. Mindkét településen kisebbségben élnek a cigányok és alkalmi munkákból tartják fenn magukat. Siklósnagyfaluról egy 42 éves, Tornanádaskáról egy 44 éves cigány ember vett részt a felmérésben. Szín- és formaválasztásukban nagyobb az eltérés, mint ezt a cigány asszonyok grafikonjai alapján feltételezhettük volna. A színválasztás grafikonján, a 7-es mintánál látható egy közös értékű választás.

 

91.ábra Tornanádaskai és a siklósnagyfalui cigány emberek formaválasztásának összehasonlítása, 1998.

 

92.ábra Tornanádaskai és a siklósnagyfalui cigány emberek színválasztásának összehasonlítása, 1998.

 

SZÍN- ÉS FORMAVÁLASZTÁS ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL

Ha megfigyeljük a különböző műveltségű cigányok mintakiválasztását, akkor olyan eltérések adódnak, amelyek a különböző színek értékelésére vezethetők vissza.

Nők

A 93-os és a 94. ábrán két különböző végzettségű cigány asszony szín- és formaválasztásait hasonlítottuk össze. A 43 éves magyarcsanádi asszony 8. osztályt végzett, a 34 éves budapesti asszony diplomás.

A 94. ábrán látható a kél cigány asszony formaválasztása. A 6-os és a 8-as mintánál azonos volt a választásuk, de a főiskolát végzett asszony valamivel nagyobb értékpontokat adott. A színválasztásnál a 3-as és a 9-es minta egyenlő értékű, ezt a közös értékelést még a négy nem választott minta is megerősíti. Figyelemre méltó, hogy különböző iskolai végzettségük ellenére az ízlésviláguk ennyire hasonló.

 

93.ábra  Két különböző végzettségű cigány asszony színválasztásának összehasonlítása. Magyarcsanád-Budapest

 

94.ábra Két különböző végzettségű cigány asszony formaválasztásának összehasonlítása Magyarcsanád-Budapest.

 

Férfiak

A 95-96. ábra grafikonjai összehasonlítást mutatnak egy 25 éves csaholci cigány ember és egy 27 éves pécsi, fiatalkorú cigányokkal foglalkozó jogász között. A színkiválasztásnál az 5-ös minta mutatja ízlésük egyezését. Ez az összehasonlítás a cigány és nem cigány férfi jelentéktelen ízléskülönbségére utal. A formaválasztásnál a 8-as és a 9-es mintát mindketten figyelmen kívül hagyták.

 

95.ábra  Színválasztás összehasonlítása különböző végzettségű cigány és nem cigány férfiak között. Csaholc-Pécs.

 

96.ábra  Formaválasztás összehasonlítása különböző végzettségű cigány és nem cigány férfiak között. Csaholc-Pécs.

 

Ismét két különböző felkészültségű, közel azonos korú férfi választásait mutatjuk be a 97-98. ábrákon. A formaválasztás eredménye hasonló az előző felmérés eredményéhez. A 6-os mintát mindketten választották, a 10-es minta azonban kimaradt az értékelésükből.

A kérdezett 25 ill. 53 éves csaholci cigány férfiak elvégezték az általános iskolát, életkörülményeik hasonlóak. Kontrollcsoportként két hasonló korú nem cigány, felsőfokú végzettségű, hasonló társadalmi helyzetű pécsi értelmiségit kérdeztünk, mindketten fiatal cigányok nevelésével foglalkoznak, napi kapcsolatban állva velük. G.I. egy pécsi szakközépiskola rajz tanára, dr. N.G. bv. főhadnagy jogász a pécsi börtönben.

 

97.ábra  Formaválasztás összehasonlítása különböző végzettségű cigány és nem cigány férfiak között. Csaholc-Pécs

 

98.ábra Színválasztás összehasonlítása különböző végzettségű cigány és nem cigány férfiak között. Csaholc-Pécs

 

Korcsoportok

A következő kiértékelés meglepetéssel szolgál. A legidősebb asszony választásait összehasonlítottuk a felmérésben résztvevő legfiatalabb leányéval. Az értékelés eredménye a 99. ábrán és a 100. ábrán látható. H. Anna néni és B. Kati a forma-minták közül a 4-es és 10-es mintát azonosan értékelte, a 6-os mintát pedig mindketten választották, bár különböző értékeléssel. A színértékelésnél a 8-as és a 9-es mintát mindketten választották, azonban a 90 éves H.Anna néni mindkét színt magasabbra értékelte, mint a 11 éves B Kati.

A fenti összehasonlítások azt mutatják, hogy sem az iskolai végzettség, sem a korkülönbség nem befolyásolja a választást, az csakis az egyéni ízléstől függ.

 

99.ábra Formaválasztás összehasonlítása két különböző korú cigány nő között.

 

100.ábra   Színválasztás összehasonlítása két különböző korú cigány nő között

 

Külföldi tudósok, művészek és magyarországi, különböző iskolai végzettségű cigányok szín- és formaválasztásainak összehasonlítása

Ebben a részben a bécsi egyetem néprajz szakán és a bécsi iparművészeti főiskolán dolgozó tanárok és doktori vizsgára készülők; tudósok és művészek, valamint magyarországi, különböző iskolai végzettségű cigányok választásait hasonlítottuk össze.

A 101. ábrán egy bécsi, 41 éves egyetemi tanár (Frau U.) és egy 42 éves, 4 osztályt végzett, alsószentmártoni cigány asszony színválasztását hasonlítottuk össze. Ez az összehasonlítás egyedül álló eredményt hozott. A két asszony eredménye négy értékpontban az l-es, 2-es, 4-es, és az 5-ös mintákon tökéletesen megegyezik.

A bécsi egyetemi tanár színválasztásának eredményét összehasonlítottuk egy főiskolát végzett, 34 éves cigány asszony értékelésével, aki Budapesten egy országos hatáskörű állami szervnél dolgozik. (102.á.)

Az eltérések a 102. ábrán nagyobbak, mint ez a 101. ábrán látható, csak az 5-ös mintán találkozott az ízlésük. Ez újra megerősíti, hogy az iskolai végzettség nem meghatározó a forma és színválasztás szempontjából.

 

101 .ábra   Színválasztás összehasonlítása különböző végzettségű cigány és nem cigány asszonyok között. Bécs- Alsószentmárton

 

102.ábra   Főiskolát végzett cigány- és egyetemi tanár nem cigány asszony színválasztásának összehasonlítása. Bécs- Budapest

 

A következőkben három bécsi egyetemi tanár (Frau H., Frau W., Frau L.) és velük azonos korú alsószentmárton i cigány asszonyok színválasztásának összehasonlítását mutatjuk be.

 

103.ábra   Színválasztás összehasonlítása azonos korú, különböző végzettségű cigány és nem cigány asszonyok között. Bécs-Alsószentmárton

 

104.ábra   Színválasztás összehasonlítása azonos korú, különböző végzettségű cigány és nem cigány asszonyok között. Bécs-Alsószentmárton

 

105.ábra   Színválasztás összehasonlítása azonos korú, különböző végzettségű cigány és nem cigány asszonyok között. Bécs-Alsószentmárton

 

A kérdezett négy osztrák egyetemi tanárnő és a különböző korú és végzettségű magyarországi cigány asszonyok válaszainak értékelése különböző eredményeket mutat. Ez előfordulhat, hiszen több értékelés közül két teljesen egyformának a valószínűsége igen csekély.

A I06. ábrán DDr. W., bécsi egyetemi tanár és egy hasonló korú, alsószentmártoni, négy osztályt végzett cigány ember színválasztásának összehasonlítása látható. Az 1-es mintát mindketten választották, bár különböző értékkel, a 3-as mintát egyikük sem értékelte.

 

106.ábra   Színválasztás összehasonlítása azonos korú, különböző végzettségű cigány és nem cigány emberek között. Bécs-Alsószentmárton

 

A szín- és formaválasztásnál bizonyos eltérést tapasztalhatunk a tudományos munkát végzők és a művészettel foglalkozó személyek között. A művészeti téren tevékenykedők megközelítése némileg kritikusabb a színeket és formákat illetően. A jó színérzékhez nem kell iskolázottság, de a színek rendezéséhez, összehangolásához a szín- és formaszerkezet ismerete nélkülözhetetlen. Ezek az eltérő ismeretek adják a különbséget a képzett művészek és a művészeti tanulmányokat nem folytatók választásai között.

A következő grafikonokon négy bécsi, iparművészeti főiskolát végzett tanárnő színválasztását hasonlítottuk össze alsószentmártoni cigány asszonyokéval.

Dr. W. tanárnő összeköti a színeket és az érzéseket. Kedvence a sárga szín, ehhez köti a nap melegének érzetét. A színértékelésnél a 107. ábrán a 9-es mintánál egy értékponttal maradt el az alsószentmártoni cigány asszonytól.

Egy 29 éves alsószentmártoni cigány asszony és a 29 éves M. tanárnő színértékeléseit látjuk a 108. ábrán. Az 5-ös mintát mindketten azonosan értékelték.

A 34 éves alsószentmártoni cigány asszony és Z. tanárnő ízlése két mintán találkozott, ezt a 109. ábrán lehet megfigyelni a 3-as és a 9-es mintán. Z. kedvenc színe a kék, a cigány asszony a sokszínű 8-as és 9-es mintát választotta.

 

107.ábra   Színválasztás összehasonlítása egy 32 éves alsószentmártoni cigány asszony és Dr. W. tanárnő között. Bécs-Alsószentmárton

 

ó

108.ábra Színválasztás összehasonlítása egy 29 éves alsószentmártoni cigány asszony és M. tanárnő között. Bécs-Alsószentmárton

 

109.ábra Színválasztás összehasonlítása egy 34 éves alsószentmártoni cigány asszony és Z. tanárnő között. Bécs-Alsószentmárton

 

A 110. ábrán egy amerikai tanárnő, Dr. M. és egy alsószentmártoni cigány asszony színválasztásainak összehasonlítását látjuk. A 29 éves cigány asszony és a 28 éves Dr. M. tanárnő választása szerint az 5-ös minta értékkülönbsége csak egy értékpont.

Az amerikai tanárnőnek nagyon tetszett a 2. minta, erről az alábbi leírást adta: „I liked the form and colors because of the variety between curved and straight lines and the balance between dull and intense colors" - azaz: „ tetszettek a formák és a színek, a hullámzó és egyenes vonalak, iÜ. a tompa és élénk színek változatossága. "

Második legmagasabb értékválasztását (5. minta) nem indokolta. Hogy miért helyezte a 7. mintát utolsó helyre, azt a következőképpen magyarázta: „/ liked the form because the quality of line encourages the imagination to find shapes - (it looks like a flower or tree or face). I like the color because of the green, which is very rich - (all colors are mixed - not pure)" - azaz: „azért tetszett ez a forma, mert e vonal minősége arra ösztönzi a képzeletet, hogy formákat keressen - (úgy néz ki, mint egy virág, vagy mint egy fa, vagy mint egy arc). Azért tetszik a szín, mert a zöldje nagyon mély - (minden szín kevert - nem tiszta színek). " így határozta meg a képzőművészeti tanulmányokat folytató művész, hogy miért választotta az adott mintákat.

 

110.ábra   Színválasztás összehasonlítása egy 29 éves alsószentmártoni cigány asszony és Dr. M. amerikai tanárnő között.

Bécs-Alsószentmárton

 

Végül bemutatjuk a felmérésbe bevont 27 tanárnő és 27 alsószentmártoni cigány asszony színválasztásának összehasonlítását.

 

111 .ábra    A vizsgálatban részvett 27 tanárnő és alsószentmártoni cigány asszony színátlagának összehasonlítása

 

BÖRTÖNBEN ÉLŐK SZÍN- ÉS FORMAÉRTÉKELÉSEI

A felmérésnek ez a fejezete a fogva tartott cigányok és nem cigányok szín- és formaválasztásainak kiértékelésével foglalkozik. Ezeket az értékeléseket összehasonlítottuk szabadon élő cigányok és nem cigányok válaszadásaival.

Fontos megemlíteni, hogy a börtönök nem egyformák, nagy különbség tapasztalható a büntetés végrehajtási intézetek között, valamint alapvetően különbözőek a nők ill. a férfiak számára létesített intézmények. Ausztriában Stein-ben férfi-, Schwarzau-ban női börtönben, Magyarországon Szegeden és Sopronkőhidán férfi, Kalocsán nő rabok között folytattunk felmérést.

A börtönökben történő felmérésekben résztvevők körének meghatározása gondos mérlegelést igényel. Az itt élő emberek másként gondolkodnak, mint azok, akik szabadon élnek. A börtönben töltött idő alatt sok ember személyisége megváltozik.

A szabadon élők egész más módon állnak hozzá az élet dolgaihoz és másként gondolkodnak a jövőről - így a színeket is másként látják, az őket érő különböző hatások függvényben. A raboknál figyelembe kell venni, hogy a kérdezett mennyi időt töltött távol megszokott környezetétől és meddig kell várnia, hogy ismét szabad legyen.

A színekkel és formákkal kapcsolatos felmérés mellett néhány adatközlő esetében vizsgáltuk azt is, hogy az egyes színekhez milyen képzetet társítanak. Az elzártság hatására a szegényesebb képzelőerejűeknek beszűkült a látóköre, ami válaszaikban is tükröződött, érzelmi beállítódásukat mutatva. Az alábbiakban két adatlapot mutatunk be az elkészült szín­asszociációk közül:

 

Színek

L.J., Soporonkőhida

K.Gy., Szeged

Kék

Tenger

„ruhám"

Piros

Vér

„kocsim"

Zöld

Levél

Fák. fű

Fekete

Gyász

Rossz

Rózsaszín

Virág

Virág

Sárga

Betegség

Cigány szín

Fehér

Fal

Lila

Póló

Püspök

Arany

Vállap

Arany kereszt

Narancssárga

Narancs

Narancs

Barna

„én"

Zongora

Szürke

Ég

Köd

 

Szeretnénk az arany színhez társított asszociációk közül néhányat kiemelni. Egy életfogytiglanra ítélt ember válasza a következőképpen hangzott: „Nem minden arany, ami fénylik." (N.R., Stein) Egy másik asszociációja az arannyal kapcsolatban „gazdagság és siker" (KJ., Stein) volt, míg egy harmadik, akit három éves szabadságvesztésre ítéltek, az arany színt csak úgy látta, mint börtönőre „vállapját". (L.J., Soporonkőhida) A szegedi börtönben kérdezett cigány embernek pedig a vallás, az egyház keresztje jutott az arany színről az eszébe.

A kék szín is eltérő képzeteket váltott ki, az egyik fogoly számára csak rabruháját jelentette, míg a többség az égre vagy a tengerre asszociált. Megemlítendő, hogy a szegedi fogoly a sárgát cigány színként határozta meg.

Ezekből az asszociációkból látható, hogyan változik a fogságban élők színérzékelése. A színek árulkodtak, s ebben a szabadságba való visszatérés iránti vágy fejeződik ki.

A kérdezettek megjelölték a nekik legjobban és legkevésbé tetsző színeket is. A kék szín nyerte el a többség tetszését, míg a legkevésbé kedvelt a szürke volt.

Férfiak

Négy életfogytiglanra ítélt rab színválasztásait mutatja a 112. ábra. Ezek az emberek mind más-más időtartamot töltöttek a Stein-i börtönben. Korukat és börtönben töltött idejük hosszát is jelöli a grafikon jelmagyarázata. A 6. mintát hárman egyforma értékeléssel választották. Csak két olyan minta van (a 6-os és a 9-es), melyet mind a négyen választottak.

 

112.ábra   Négy életfogytiglan elitélt színválasztásának összehasonlítása. Stein, 1998

 

N.R. életének hatvanhárom évéből többszöri megszakításokkal negyven évet börtönben töltött. Nem cigány. Választásait összehasonlítjuk K.J.-vel, aki cigány. Ez a szín összehasonlítás világos áttekintést ad arról, milyen színek, formák állnak közel két olyan emberhez, akik életfogytiglanra vannak ítélve. Párhuzamok mutatkoznak a cigány és a nem cigány ember színválasztásában. (113.á.) Négy azonos mintát választottak, de azokat eltérően értékelték. ízlésük csekély mértékben tér el egymástól. A szín- és a formaösszehasonlítás a 114. ábrán szintén jól érzékelteti az összhangot a két rab között.

 

113.ábra    Szín összehasonlítás a nem cigány N.R. és a cigány K.J. között. Stein, 1998.

 

114.ábra   Szín- és formaválasztás összehasonlítása a nem cigány N.R. és a cigány K.J. között. Stein, 1998.

 

A 115. ábrán a fegyőrök és a fegyencek, a 116. ábrán az egyetemi tanárok és a fegyencek színválasztását hasonlítottuk össze. A 118. ábra szín összehasonlításán mind a négy kérdezett értékelésen kívül hagyta a 3-as mintát, de egyik mintát sem választották valamennyien. Ennek a grafikonnak az érdekessége, hogy a 20 értékelésből 18 különböző, csupán az 5-ös mintánál találjuk az életfogytiglan elitélt K.J. és az egyik fegyőr egyforma értékelését.

A 116. ábrán kétszer látunk egyforma értékelést, de itt az egyetemi tanárok értékeltek egyformán a 2-es mintánál, az életfogytiglani bűnözők pedig a 6-os mintánál. Mind a négy értékelőnek tetszett a 9-es minta, amelyet DDr. W. egyetemi tanár és N.R. fegyenc egyformán értékelt.

 

115.ábra   Színválasztás összehasonlítása fegyőrök és fegyencek között. Stein, 1998.

 

116.ábra   Színválasztás összehasonlítása egyetemi tanárok és életfogytig elítéltek között. Stein, 1998.

 

A 117. grafikon jelentős eltérést mutat egy képzőművész tanár (K.H.) és K.J. formaválasztása között. Egyetlen azonos forma mintát sem választottak. A szín összehasonlításnál a II8. ábrán csak a 4-es minta színét értékelték mindketten, de ezt is különböző értékpontokkal.

 

117.ábra   Formaválasztás összehasonlítása K.H. tanár és K.J. cigány rab között. Stein, 1998.

 

118.ábra   Színválasztás összehasonlítása K.H. tanár és K.J. cigány rab között. Stein, 1998.

 

Férfiak választásainak összevetése fogva tartásuk idejével

A 119. ábra két életfogytiglanra ítélt személy (M.J. cigány ember a szegedi börtönből és egy 28 éves nem cigány a steini börtönből) színértékelését mutatja, világosan látszik, hogy színérzékük rokon vonásokat mutat. Ez a szín-megközelítés az életfogytig tartó börtönbüntetésre vezethető vissza és semmi köze a származási helyhez vagy végzettséghez.

120. ábrán összehasonlítás látható két életfogytig elitélt cigány között, két különböző ország börtönéből. Figyelemre méltó a 4-es minta, amelynek kiegyensúlyozott színhatása mindkettőjük számára azonos jelentésű volt.

A következőkben két életfogytig elitélt cigány ember (K.J. Stein és N.l. Szeged) és a soproni börtönben, három év fogságra ítélt cigány (LJ. Sopronkőhida) színválasztásait hasonlítjuk össze. A 120-121. ábrán látható, hogy az életfogytig elitéltek esetében kevesebb volt az azonos választás, mint a sopronkőhidai és a steini rab között.

 

119.ábra   Színválasztás összehasonlítása két életfogytig elitélt fegyenc között. Stein-Szeged. 1998.

 

120.ábra   Két életfogytig elitélt cigány ember színválasztásának összehasonlítása, Stein- Szeged, 1998.

 

121 .ábra   Egy három évre és egy életfogytig elitélt cigány ember színválasztásának összehasonlítása. Sopronkőhida-Stein, 1998.

 

Nők választásainak összevetése fogva tartásuk idejével

A 122. ábra két kalocsai, élelfogytiglanra ítélt cigány asszony színválasztásait mutatja. I.I. írástudatlan, K.E. négy osztályt végzett. Az l-es és 2-es mintát mindketten egyformán igen tetszőnek ítélték, a 4-es mintát - különböző értékekkel - szintén mindketten választották. K.E. és 1.1. színválasztása nagymérvű egyezést mutat.

A 123. ábrán két cigány asszony, O.I. és J.A. színválasztását hasonlítjuk össze - mindketten életfogytiglani büntetésüket töltik a kalocsai börtönben. Négy mintát nem választottak. Négy mintánál egyezik ízlésünk, azonban értékeléseik mindenkor eltérnek.

A 124. ábrán ugyancsak életfogytiglanra ítélt asszonyok színértékelését látjuk, Schwarzau börtönében nem cigány, Kalocsán egy cigány asszonyt kérdeztünk. Három mintát (5., 6., 10.) mindketten kiválasztottak, de eltérő értékekkel.

 

122.ábra   Színválasztás összehasonlítása két életfogytig elitéit cigány asszony között.Kalocsa, 1998.

 

123.ábra   Két életfogytig elitélt cigány asszony színválasztásának összehasonlítása.

Kalocsa. 1998.

 

124.ábra   Színválasztás összehasonlítása két életfogytig elitélt cigány és nem cigány asszony között. Kalocsa-Schwarzau, I998.

 

A 125. ábra két olyan Kalocsán fogva tartott cigány asszony színértékelését mutatja, akik szabadulásuk küszöbén állnak. Az 5-ös minta iránti közös érdeklődésük a virág-forma, a 6-os minta pedig a rend iránti érdeklődésüket mutatja. Három mintát egyáltalán nem választottak. A büntetés-végrehajtási intézetet közösen fogják elhagyni.

A 126. ábrán két rövid időre elitélt cigány asszony választásait ábrázoltuk. A 40 éves L. a schwarzaui börtönből és a 32 éves K. a kalocsai börtönből négy minta ( 5., 6., 8., 9.) színválasztásánál azonosan döntött, bár eltérő értékeléssel. A 3-as, 4-es és 10-es mintát egyikük sem választotta.

 

125.ábra   Két, rövid szabadságvesztésre ítélt cigány asszony színválasztásának összehasonlítása. Kalocsa, 1998.

 

126.ábra   Két, rövid szabadságvesztésre ítélt cigány asszony színválasztásának összehasonlítása. Kalocsa-Schwarzau, 1998.

 

Két schwarzaui elitélt válaszainak értékelése látható a 127. ábrán, egy rövid idejű szabadságvesztésre ítélt cigány asszony (L.) és egy életfogytiglanra ítélt nem cigány asszony (A.) szín- és forma összehasonlítása. A minták választása nagyon vegyesnek mondható. Csupán az l-es minta formaértékelésénél egyezik meg A. és L. ízlése, valamint az 5-ös mintánál, de eltérő pontszámmal.

 

127.ábra   Szín- és formaválasztás összehasonlítása két különböző időtartamra elitélt cigány és nem cigány asszony között. Schwarzau, 1998.

 

Cigány és nem cigány női rabok valamint kerepestarcsai asszonyok választásai

A 128. ábra szín- és formaválasztás összehasonlításán, csak az 5-ös minta formáját értékelte azonosan a Schwarzau-i nem cigány nő és a kerepestarcsai cigány asszony. A 8-as minta egyikük választásában sem szerepelt.

A 129. ábrán egy Schwarzau-i cigány rab (L.) és egy kerepestarcsai 41 éves cigány asszony választásainak összehasonlítását lehet figyelemmel kísérni. Az l-es, 6-os és a 8-as minta színeit és formáit mindketten értékelték, a 2-es és a 4-es mintát ugyancsak mindketten figyelmen kívül hagyták.

 

128.ábra   Szín- és formaválasztás összehasonlítása egy kerepestarcsai cigányasszony és egy nem cigány rab között. Schwarzau-Kerepestarcsa, 1998.

 

129.ábra   Szín- és formaválasztás összehasonlítása egy kerepestarcsai  41 éves cigány asszony és egy cigány rab (L.) között. Schwarzau-Kercpestarcsa, 1998.

 

A 130. ábrán a Schwarzau-i börtönben fogva tartott 50 éves nem cigány asszony (F.) és egy Kerepestarcsán élő. 59 éves falusi cigány asszony szín- és forma választását hasonlítjuk össze. A minták választása nagyon vegyesnek mondható. Említésre méltó, hogy egyező mintaválasztás esetén sem találunk azonos szín- vagy formaértékelést.

A következő összehasonlítás a 131. ábrán egy 55 éves magyar rab nő (S.) és egy 59 éves kerepestarcsai cigány asszony választásait mutatja. Formaértékelésük és a színértékelésük igen hasonló. A színeket az l-es, 5-ös, 6-os és a 8-as mintán, a formákat az l-es és 5-ös mintán teljesen azonosan értékelték. A 2-es, 3-as, 4-es és a 10-es minták választásának elmaradása ugyancsak azonos ízlésüket bizonyítja.

A 132. ábrán egy 25 éves, életfogytiglanra ítélt nem cigány nő (H.) és egy 23 éves kerepestarcsai cigány asszony szín- és formaválasztásának összehasonlítását látjuk. Az 5-ös és a 6-os minta színeit és formáit egyformán értékelték. Ugyancsak egységesen hagyták ki a választásból a 2-es és a 10-es mintát.

 

130.ábra   Börtönben élő nem cigány és kerepestarcsai cigány asszony szín- és formaválasztásának összehasonlítása. Schwarzau-Kerepestarcsa, 1998.

 

131 .ábra   Szín- és formaválasztás összehasonlítása egy kerepestarcsai 59 éves cigány asszony és egy magyar rab (S.) között. Schwarzau-Kerepestarcsa, 1998.

 

132.ábra   Szín- és formaválasztás összehasonlítása egy kerepestarcsai 23 éves cigány asszony és egy nem cigány rab (H.) között. Schwarzau-Kerepestarcsa, 1998.

 

Különböző iskolai végzettségű női rabok választásai

A 133. ábrán látható a schwarzaui börtönben levő, életfogytig elitélt, középiskolát végzett, nem cigány asszony (A.) és az öt osztályt végzett, Kalocsán fogva tartott cigány asszony (J.A.) színválasztásának összehasonlítása. Mindketten 38 évesek. Négy minta közös választása hasonló ízlésre utal, de értékelésük különböző. A 3-as, 4-es és 7-es mintát egyikük sem választotta.

 

133.ábra   Két különböző végzettségű rabnő színválasztásának összehasonlítása. Schwarzau- Kalocsa,  1998.

 

Férfiak és nők szín- és formaértékelésének összehasonlítása

A 134-135. ábrán életfogytig elitélt cigány nők és férfiak színválasztásának különbségét láthatjuk. A nők a kalocsai, a férfiak a szegedi intézetben élnek. Az öt elitélt nő közül négyen választották az l-es és az 5-ös mintát, a 3-as minta egyikük tetszését sem nyerte el. A férfiak az 5-ös mintát valamennyien értékelték különböző értékpontokkal, és a 7-es mintát hagyták értékelés nélkül. A 8-as mintát értékelték legtöbben a legmagasabb értékponttal.

 

134.ábra   Színválasztás összehasonlítása öt életfogytig elitéit cigány asszony között. Kalocsa, 1998."

 

135.ábra   Színválasztás összehasonlítása öt életfogytig elitélt cigány között. Szeged, 1998.

 

A 136-137. ábrák életfogytiglanra ítélt nem cigány nők és cigány férfiak szín- és formaértékelésének állagát mutatja. A nők a Schwarzau-i, a férfiak a szegedi börtönben élnek. A színátlagnál a nők nem értékelték a 4-es mintái, a férfiak pedig a 7-es mintát. A formaátlagnál a nők nem értékelték a 2-es mintát, itt a férfiak is a legalacsonyabb értéket adlak.

 

136.ábra   Színállag összehasonlítás hét életfogytig elitélt nem cigányasszony és hét életfogytig elitéit cigány férfi közöli. Schwarzau-Szeged, 1998.

 

137.ábra   Formaátlag összehasonlítás hét életfogytig elitélt nem cigányasszony és hét életfogytig elitélt cigány férfi között. Schwarzau-Szeged, 1998.

 

KEDVELT SZÍNEK ÉS FORMÁK A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYOK KÖRÉBEN

A kutatásunk keretében végzett adatgyűjtés eredményeit 142 grafikonon ábrázoltuk. Munkánk célja az volt, hogy feltárjuk a magyarországi cigányságra jellemző szín- és formakultúrának, és annak változásának összefüggéseit.

A cigányság egy olyan etnikai csoport, mely a világban szétszórva cl, saját kultúrával rendelkezik, azt őrzi és ápolja. Egy olyan kultúráról van szó, amely az évszázadok folyamán alig változott. Viseletük és az ahhoz kapcsolódó tárgyak egyediek. A női ruházat alapanyagait sohasem készítették maguk. A kedvelt színösszeállítású anyagokat a befogadó országban gyártott árukból válogatják össze. Népviseletük nem függ az ország divatjától, amelyben élnek. Amikor divatba jött a rövid szoknya és a nők nadrágviselete, a cigány nők - a fiatal lányok is hűek maradtak hosszú szoknyáikhoz, ami a velük szembeni közösségi elvárások továbbélését bizonyítja.

Említést érdemel azonban a legutóbbi időben lejátszódott változás a színek használata terén. A színpompás szoknyákat már csak ott hordják, ahol a közösség hagyományai megkövetelik. Az idős asszonyok viselete és az ünnepi viselet ezekben a közösségekben ma is a hagyományoknak megfelelő. A fiatalság hétköznapi viseletére azonban már a divatos szín összeállítású ruhák a jellemzőek.

A 138. ábra az összes kérdezett cigány tanuló színválasztásának átlagát mutatja. Az 1-cs minta mind színében, mind formájában nagyon mozgalmas, ez valamennyi tanuló tetszését elnyerte. A második helyre a 9-es minta, a harmadikra az 5-ös került. Egy új generáció van felnövekvőben. Az iskolai oktatás tömegeket érint, és eközben a fiatalság egy újfajta ízlést is elsajátít. Az ősök színeit túl feltűnőnek tartják, olyannak, ami nem illik a modern emberhez.

A 139. grafikonon az összes kérdezett cigány tanuló formaválasztásának átlagát ábrázoljuk. Ahogy a színválasztásakor túlnyomórészt az l-es mintát választották, a formáknál is az 1. számú kapta az első helyezést. Az 5-ös és a 7-es minták a második helyre, a 2-es és a 10-es minták pedig a harmadik helyre kerültek.

 

138.ábra A kérdezett cigány tanulók színválasztásának átlaga.

 

139.ábra   A kérdezett cigány tanulók formaválasztásának átlaga

 

Felmerül a kérdés, vannak-e Magyarországon kifejezetten a cigányok által kedvelt színek vagy formák?  Kutatásunk célja, hogy ezt a kérdést megválaszolja.

Meglepő volt azt tapasztalni, hogy a cigány származású ifjúság - amennyire a környezel megengedte - a ,,modern" színeket és formákat átvette a nem cigányoktól. Voltak olyan cigányok, akik a felméréskor a színeket éppen úgy rendezték el, mint a magyarországi nem cigányok, vagy a megkérdezett ausztriai diplomások.

Kutatásunk során 10 kiválasztott mintát mulattunk be. ezek közül egy, a 10-es számú, tudatosan „nem cigány minta" volt. Ezzel az értékelések összehasonlíthatóságát segítettük.

A 140-141. ábra azt mutatja, hogyan választott az idősebb cigány generáció. Száz kérdezett átlaga világos áttekintést ad arról, hogy melyek azok a formák és színek, amelyek eltérnek a nem cigányokra jellemző formáktól és színektől.

A 8-as minta a leggyakrabban választott színkompozíció. Ez azonos a hagyományos népviseletben található színekkel. A 9-es minta kapta a második legjobb értékelést. A kél grafikonon látható értékelés ezekkel a színekkel és formákkal egyértelmű összetartozást mutat.

 

140.ábra   Cigány felnőttek színválasztásának átlaga

 

141 .ábra   Cigány felnőttek formaválasztásának átlaga

 

A 142. ábra alapján megválaszolható, hogy melyek a cigányok kedvelt színei és formái. A választás tíz kötött szín és forma összehasonlítása alapján történt, amelyek összeállításánál a különböző cigány csoportok sajátos ízlését is figyelembe vettük. A kék, a piros és a zöld szín választása szinte minden cigány kérdezettre jellemző volt. Ezért elengedhetetlenné vált, hogy összevessük a cigányok és a nem cigányok választásait. A grafikon azt szemlélteti, hogyan osztályozta a színeket a kérdezett cigányok három csoportja és a felmérésbe bevont nem cigányok.

 

 

E grafikonból kitűnik, hogy a cigány tanulók egyértelműen az 1-es mintát részesítették előnyben, ezt követi a 9-es és az 5-ös minta. „Nem cigány színek" a 2., 3 és 7 minta színei. E grafikon bizonyítja, hogy a cigány tanulók az 5-ös és a 9-es minta esetében egyeznek az idősebb generációval. Az idősebb, falun élő cigányok választásaiban a 8-as és minta színei az uralkodók, de az l-cs és 6-os minta is elnyerte tetszésüket.

Magyarországon ma a tálvakban élő cigányok alkotják az ország cigánysásának nagyobb hányadat, a falvak szélén, telepeken élnek, vagy elvegyülve a magyarokkal.

A városokban is megfigyelhetjük a cigányoknak ezt a kétféle megtelepedését. Vannak cigányok lakta városrészek, ahol a cigány gyermekek az iskolákban tisztán cigány osztályokat alkotnak. Ez megkönnyítette a kutatómunkát, de bizonyos fokig torzította az eredményeket Az olyan iskolákban, amelyekbe csak cigányok járnak, pl. a pécsi Gandhi Gimnáziumban, az értékes cigány hagyományokon alapul az oktatás. A tanulók csekély változtatással megtartják a régi hagyományokat és a kor követelményeinek megfelelően továbbfejlesztik azokat."

Arra a kérdésre, hogy vajon létezik-e ma Magyarországon a cigányok által általánosan kedvelt szín- és formavilág, nem lehet egyértelmű igennel felelni. Régebben bizonyára voltak olyan formák, amelyeket „cigány "-nak nevezlek, s amelyeke! fiatalok és öregek is használtak Manapság is kedvelik az ilyen formákat - ilyenek például a virágminták, "a grafikonokból mindenesetre nagyon világosan kitűnik: gyakrabban választották az egyszerűbb formákat, mint a virágos mintákat.

Elmúlt már az az idő, amikor az utcán a cigányokat viseletük alapján fel lehetett ismerni Továbbra is jelzi összetartozásukat a kissé sötétebb bőr, és hajszínük. Legkönnyebben mégis testtartásáról, arckifejezéséről lehet ma is egy cigány embert megismerni. Egy lovam más testtartás jellemez, mint egy khalderash vagy egy lingurár cigányt. Az évszázadok óta apáról fiúra szálló mesterségek gyakorlása során, kialakultak a különböző csoportokra jellemző testtartások, és ez még arckifejezésükre is hatással volt. Egy lókereskedő arcvonásai nem hasonlíthatók össze egy teknőkészítő arcvonásaival. A lovari cigányoknak a vásározás során nélkülözhetetlen volt a mosolygás - ezt a mosolyt a beás cigányoknál nem találhatjuk meg.

Ott, ahol a cigányok még őrzik hagyományaikat, megtalálhatjuk a ruhaanyagok jellegzetes kiválasztását. A jellemzően általuk használt anyagokat - éppúgy, mint száz éve -"nem cigányok gyártják, de cigányok választják ki gondosan, és úgy állítják össze, hogy színes legyen az összhatás. A cigányok integrálására irányuló törekvéseknek sok a negatív hatása. El fog jönni az az idő. amikor a viseletben jelenleg még élő hagyományok visszavonhatatlanul, "örökre eltűnnek.

 

 

IRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉK -

LITERATUR- UND QUELLENVERZEICHNIS

 

BASHAM, L. ARTHUR

1963      The Wonder Thai Was India. Hawthorn Books Inc., New York

BLOCK. MARTIN

1936      Zigeunei". ihr Leben i lire Seele. Bibliograph. Institul AG., Leipzig

DJURIČ, RAJKO

1980      Ein  Volk  aus  Feuer  und   Wind,  Roma. Eine Reise in die verborgene Well der Zigeuner.Ellville

FABER, STEFANIE

1987      Mein Farbenbuch. Goldmann Verlag, München

GERRITSEN, FRANS

1972      Farbc. Verlag Olio Maier, Ravensburg

GERSTNER, KARL

1986      Die Formen der Farben. Atheniium Verlag, Frankfurt

GÖRÖG VERONIKA

1994      A cigány folklór. In. BÓDI Zsuzsanna (Szerk.): Az I. Nemzetközi Cigány Néprajzi-Történeti-, Nyelvészeli és Kulturális Konferencia előadásai. Readings of the Isi International Conference on   Gypsy  Ethnography,   History.   Linguistics  and  Culture.   Magyar  Néprajzi   Társaság, Budapest, pp. 122-147. (Cigány néprajzi tanulmányok 2.)

GRELLMANN, HEINRICH MORITZ GOTTLIEB

1783      Die Zigeuner. Dessau und Leipzig

HOPPÁL MIHÁLY - JANKOVICS MARCELL - NAGY ANDRÁS - SZEMADÁM GYÖRGY

1990      Jelképtár. Helikon, Békéscsaba

KÁRPÁTI, MIRELLA - WILMS, ANNO

1972      Zigeuner. Atlantis, Zürich

KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN

1994      A magyarországi cigány képzőművészet. In. BÓDI Zsuzsanna (Szerk.): Az I. Nemzetközi Cigány Néprajzi-. Történeti-. Nyelvészeti és Kulturális Konferencia előadásai. Readings of the Isı  International Conference on  Gypsy Ethnography.  History,  Linguistics and Culture. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, pp. 175-185. (Cigány néprajzi tanulmányok 2.)

KÜPPERS, HARALD

1977      Farba Verlag Callwey, München

POTT, AUGUST FRIEDRICH

1844      Die Zigeuner. Ed. Heynemann, Halle

ROSTÁS-FARKAS GYÖRGY - KARSAI ERVIN

1992       A cigányok hiedelemvilága. l2.kiad..l Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest

SZUHAY PÉTER - BARATI ANTÓNIA

1993      Képek a magyarországi cigányság 20. századi történetéből. ,,A világ létra, melyen az egyik fel,

a másik le megy." Néprajzi Múzeum, Budapest

TAMÁS ERVIN - RÉVÉSZ TAMÁS

1977      Búcsú a cigányteleptől. Kossuth Kiadó, Budapest

UJVÁRY ZOLTÁN

1994      A cigányság néprajzi kutatásának néhány kérdéséről. In. BÓDI Zsuzsanna (Szerk.): Az I. Nemzetközi Cigány Néprajzi-, Történeti-, Nyelvészeti és Kulturális Konferencia előadásai.

Readings of the 1st International Conference on Gypsy Ethnography, History, Linguistics and Culture. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, pp.32-38. (Cigány néprajzi tanulmányok 2.)

VÁRNAGY ELEMÉR

1993      Cigány fiatalok a nagyvilágban. Lámpás Kiadó. Abaliget

WEINRAUB. BERNHARD

1970      Europe's Long Harassed Gypsies. The New York Times, ápr. 12., pp.27.

WLISLOCKI HEINRICH

1890      Voni wandcrnden Zigeunervolke. Verlagsanstall und Druck A.G.. Hamburg

ZIMMER, HEINRICH ROBERT

1946      Myths and Symbols in indián Art and Civilisation. Bollingen Fundalion Washington. D.C.

 

 

AJÁNLOTT IRODALOM -

EMPFOHLENE LITERATUR

 

BENKŐ JÓZSEF

1979      Zigcuncr, ihrc Welt, ihr Schicksal. Pinkafcld

BIDDLE. MONCURE

1940      The Gypsies. M.Biddle & Co., Philadelphia

BIRREN, FABER

1950      Color Psychology and Color Therapy. McGraw-Hill Book Co., New York

1961      Color Form and Space. Reinhold Publishing Co., New York

BROWN. IRWING HENRY

1924      Gypsy Fires in America. Harper & Brothers, New York, London

CHESKIN, LOUIS

1948       Colors What They can do for You! Livciight Co., New York

CLÉBERT, JEAN-PAUL

1964      Das Volk der Zigeuner. Wien-Berlin-Stuttgart

CROFT-COOKE. RUPERT

1955      A Few Gypsies. Putnam Co., London

CROFTON, HENRY THOMAS

1909      The Former Costume of the Gypsies. Sociology Journal, Liverpool

DIÓSI ÁGNES

1988      Cigányul. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest

EVANS, M.RALPH

1961       An Introduction to Color. John Wiley & Sons Inc., New York, London

FALUDI ANDRÁS

1964      Cigányok. Kossuth Könyvkiadó, Budapest

GRONEMEYER. REIMES - RAKELMANN, A. GEORGIA

1988      Die Zigeuner. Du Mont Buchvcdag, Köln

HEINSCHINK, F. MOSES - HEMETEK, URSULA

1994      Roma. Böhlau Verlag, Wien-Köln-Weimar

HOLZER. MARTIN

1984      Die Zigeuner. Mainz,Univ.Dipl.Arbeit

KARGERE, ANDREY

1949       Color and Personality. Philosophical Library, New York

KARSAI LÁSZLÓ

1992      A cigánykérdés Magyarországon 1919-1945. Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest

KEMÉNYI ISTVÁN

1976      Beszámoló a  magyarországi   cigányok   helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról. Budapest. MTA Szociológiai Intézete

KOVÁCS LAJOS

1975     Tapasztalatok a cigánygyerekek nevelésének és oktatásának köréből. Oktatási Minisztérium. Budapest

LAKATOS MENYHÉRT

1975      Füstös képek. (Regény) Magvető, Budapest

MAYERHOFER, CLAUDIA

1987      Dorfzigeuner. Picus Verlag, Wien

MÜNSTER, THOMAS

1974     Zigeuner - Saga. Freiburg im Breisgau

RIEGER, BARBARA

1990       „Zigeunerleben" in Salzburg 1930-1943. Dipl.Arbeit in Wien

STOJKA, KARL - POHÁNKA, REINHARD

1994      Auf der ganzen Welt zu Hause. Picus Verlag, Wien

SZABÓ GYÖRGY

1991       Die Roma in Ungam. Peter Lange Verlag

WEINBERG, LOUIS

1928      Color in Everyday Life. Dodd Mead Co., New York

WILMS, ANNO

1972      Zigeuner. Atlantis, Zürich

WLISLOCKI HEINRICH

1893      Volksglaube und religiöser Brauch der Zigeuner. Aschendorff, Müster

YOORS, JAN

1967     The Gypsies. Simon and Schuster, New York

 

 

Puli-Horváth Ferenc

A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYOK SZÍN- ÉS FORMAKULTÚRÁJA

A szerző Magyarországon, Győrben született. Érettségi után, 1956-ban, elhagyta az országot. 1960-ban fejezte be tanulmányait a bécsi Iparművészeti Akadémián, majd "New Yorkban Rockefeller ösztöndíjjal tanult tovább. Első önálló kiállítására 1965-ben a New York City-i Rockefeller Center-ben került sor. A hetvenes években a bécsi Képzőművészeti Akadémia Vizuális Nevelési Szakán, és a Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat, ahol 1976-ban doktori címet szerzett.

A szerző a magyarországi cigányok körében - kontrollcsoportokkal összevetve - számtalan szín- és forma mintalapot értelmeztetett, értékeltetett. A tanulmány eredményei a szín- és formamintákra adott értékelések összesített adatainak elemzésén alapulnak.

A kérdőívekre adott válaszok alapján az idősebb korú cigányok azokat a szín- és formakombinációkat részesítették előnyben, melyeket hétköznapi és ünnepi viseletükön a mai napig nyomon követhetünk. A fiatalok viszont a hagyományos színösszetételek helyett már a modern szín és formavilágot kedvelik.

A szín- és formaszimbolikával összefüggő kutatási eredményeket kultúrtörténeti kontextusba ágyazza a szerző. A néprajzi vázlatok sorából feltárul a magyarországi cigányok mindennapi élete, a házasság és család jelentősége, egyes kézműves foglalkozások magas értéke, a szokások és a hagyományok, az egyes életszakaszokban a természetfeletti jelenségekhez fűződő viszony, valamint a halálhoz kötődő érzelmi kapcsolatok.

A szerző a magyarországi cigányok körében végzett - népművészettel és színszimbolikával kapcsolatos - kutatásainak adatait grafikonokon is bemutatja. Ez a művészeti-néprajzi megközelítés új felismeréseket eredményezett, amelyek jelentősek lehetnek úgy az etnográfusok, mint a művészettörténészek számára.

A tanulmány megállapításai nem csupán Magyarországra érvényesek, hanem kiterjeszthetőek a szintik és romák által lakott valamennyi területre.

 

Ferenc, Puli-Horváth

FARBEN- UND FORMENKULTUR DER UNGARISCHEN ZIGEUNER

Der Author ist in Győr (Ungarn) geboren. Er hat nach Abiturabschluss, im Jahre 1956 das Land verlassen. Er studierte bis 1960 an der Akademie für Angewandte Kunst in Wien. Er setzte seine Studien mit einem Rockefeller Stipendium in New York fort. Seine erste selbständige Ausstellung wurde im Rockefeller Center New York City, im Jahre 1965 veranstaltet. In den siebziger Jahren studierte er an der Akademie der Bildenden Künste in Wien, an dem Lehramt Bildnerische Erziehung und Handarbeit, sowie an der philosophischen Fakultät der Universität Wien, wo er im Jahre 1976 ein Diplom Mag. art. erwarb.

Der Author hat zahlreiche Musterblätter mit Farben oder/und Formen - verglichen mit Kontrollgruppen - durch ungarisehe Zigeuner deuten, bewerten und interpretieren lassen.

Die in der Studie präsentierten Ergebnisse beruhen sich auf der Auswertung durch Fragebögen erhobener Daten und der Interpretation von Formen und Farbsymbolen. Die älteren Generationen gaben bestimmten Farben- und Formenkombinationen den Vorzug, die in der Alltags- und Festkleidung bis heute Verwendung finden. Die Jugend folgte jedoch den traditionellen Farbenzusammensetzungen nicht, sondern bevorzugte moderne Textilien.

Die Forschungserkenntnisse über Formen- und Farbensymbolik sind in einen kulturgeschichtlichen Kontext integriert.

Anhand einer Abfolge von ethnographischen Skizzen wird das Alltagsleben, die Bedeutung der Ehe und Familie für die Roma, die hohe Stellung bestimmter Handwerke, die Bräuche und Traditionen, die Verbindung zur Transzendenz unter Einschluß des Lebenszyklus sowie die emotionale Beziehung zum Tod charakterisiert.

Mit diesen Inhalten, die eng mit der Volkskunst und der Farbensymbolik der Roma in Ungarn in Verbindung stehen, ist es gelungen, den wertvollen Materialteil der Arbeit in holistischer Form zu gestalten. Diese kunstethnographische Abhandlung bietet neue Erkenntnisse und eröffnet Einsichten, die sowohl für den Ethnologen als auch für den Kunstwissenschaftler von Wichtigkeit sind.

Die Erkenntnisse sind nicht nur für den Raum Ungarn von Relevanz, sondern können auf aile Siedlungsgebiete der Roma und Sinti angewendet werden.

 

 

1.tábla Tervezte: Rila Schneid, 1963. New York, Paul Hargittai Stúdió

 


 

2. tábla Tervezte: Puli-Horváth Ferenc, 1972, Paris, Paul Hargittai Studió

 


 

3. tábla Tervezte: Puli-Horváth Ferenc, 1965, New York, Blue-Ridge-Winkler Stúdió

 


 

4. tábla Tervezte: Puli-Horváth Ferenc, 1972, Paris, Paul Hargittai Studió

 


 

5. tábla Tervezte: Anna Ábrahám, 1965. New York, Blue-Ridge-Winkler Studió

 


 

6. tábla Tervezte: Anna Ábrahám, 1965, New York, Blue-Ridge-Winkler Studió

 


 

7. tábla Tervezte: Ralf Grant, 1963, New York, Paul Hargittai Studió

 


 

8. tábla Tervezte: Anna Ábrahám, 1968, New York, Tanbro Fabrics Studió

 


 

9. tábla Tervezte: Anna Ábrahám, 1968, New York, Tanbro Fabrics Studió

 


 

10. tábla Tervezte: Puli-Horváth Ferenc, 1965, New York, Blue-Ridge-Winkler Studió

 

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet