|
|
A Tarnowi Néprajzi Múzeumban (amely a területi múzeum része) 1990-ben hozták létre a romák, a cigányok történelmének és kultúrájának állandó kiállítását. A ciganológiai kollekció 1979-ben jött létre ebben a múzeumban. Ez az egyetlen múzeum Lengyelországban, amely programszerűen gyűjti a romák történetével és kultúrájával kapcsolatos dokumentumokat és tárgyakat, és az állandó ciganológiai kiállítás az egyetlen ilyen jellegű bemutatási lehetőség Európában.1
A ciganológiai kiállítás egy régi udvarház három termében helyezkedik el, amely épületben a Néprajzi Múzeum is működik. Színes táblákon kerülnek bemutatásra többek között a cigányok Indiából való vándorlásának útvonalai, európai elhelyezkedésük, számszerűségük, nyelvük fejlődése, Lengyelországból és Lengyelországba való vándorlásuk iránya és ideje. Hasonló formában kerülnek ábrázolásra a cigány nép üldöztetésének drámai eseményei, a 15. század végi cigányellenes dekrétumoktól kezdve Nyugat-Európa országaiban, az oláh törvényhozáson keresztül - amely a cigányokat rabszolgáknak tartotta - a hitleri népirtásig - amikor a számítások szerint, a náci politika által befolyásolt területeken a roma lakosság körülbelül felét kipusztították. A kiállításnak ezt a részét az üldöztetések áldozatainak fényképei illusztrálják, valamint egy térkép, amely a meggyilkoltak számát mutatja Európa egyes régióiban.
A kiállítás bemutatja a Lengyelország számára oly sajátos, a királyi udvar, és az egyes feudális urak birtokán kijelölt cigányvajdák által megválasztott cigánykirályok funkcióját.
A cigánykirály hivatala a 17. század közepétől volt ismert és kitartott a 20. században egészen a 30-as évekig. Az utolsó nyilvánosan, 1936-ban megkoronázott király Janusz KWIAK volt, a kelderar törzsből.
A kommunista időszakot azoknak a jogszabályoknak másolatai mutatják be, amelyek a cigányok erőszakkal történő letelepítésére törekedtek, ami végül is 1964-ben bekövetkezett.
A romák történetének utolsó időszakát - a nemzetközi roma szervezetek megalakulása, a nemzeti jelképek: himnusz, zászló létrehozása - a roma kongresszusokról készült fényképek ábrázolják.
Annak illusztrálására, milyen különbözőségek léteznek s romák között, a kiállítás bemutatja a különféle mesterségeket és jövedelmi forrásokat, ide értve a mágiát is.
A bemutató termeken kívül, a múzeum udvarán egy cigány skanzen került kialakításra, ahol összegyűjtötték a cigány kocsikat, szekereket. A nyári szezonban tábortűz köré állítják a szekereket, sátrakat vernek fel és hagyományos cigánytábort alakítanak ki.
Ebben a díszletben szabadtéri rendezvényekre kerül sor, a múzeum és a helyi Roma Kulturális Egyesület szervezésében. Évente kétszer szervezünk egy napos roma kulturális fesztiválokat, ahol roma vezetőkkel, művészekkel való találkozókra, fontos évfordulók stb. megünneplésére kerül sor. A fesztiválokat gyakran kísérik a romák történetéről vagy jelenlegi helyzetéről szervezett konferenciák Mivel a kiállítás iránt nagy az érdeklődés, 3 változatban elkészült egy vándorkiállítás, megfelelő bemutató táblákon összeállított fényképekből, reprodukciókból szövegekből térképekből stb. Az anyagi és kiállítási lehetőségektől függően, egy-egy ilyen vándorkiállítás kölcsönzésekor kiegészíthető az anyag eredeti kiállítási tárgyakkal, mint pl. használati tárgyak, eszközök, edények, szerszámok, ruhák valamint sátrak vagy szekerek.
A vándorkiállítás egyik változatának felirata angol nyelvű és szerepelt már Dániában, Olaszországban, Skóciában, Angliában és számos nemzetközi konferencián Lengyel-országban.
A lengyel nyelvű változatok 1994 óta állandó használatban vannak, kiállításra kerültek többek között Bulgáriába, Ukrajnában és számos lengyelországi helységben.
A Tamowi Múzeum számos, romákkal kapcsolatos tárggyal és archív anyaggal rendelkezik. A tárgyakat a lengyelországi romáktól szerezzük be, valamint külföldi gyűjtő utakat szervezünk, kiállítható tárgyak vásárlása és dokumentumok - főleg fényképek - gyűjtése céljából. A múzeum archívumában van fonográf gyűjtemény, film- és fénykép gyűjtemények, kéziratok, dokumentumok.
Érdekes a sajtócikkek gyűjteménye, amely 1981 óta folyamatosan bővül. Ez igen gazdag ismeretek forrása, föleg a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiákról, a cigánysággal történt eseményekről, a hatóságok szándékairól.
A múzeum munkájában nagy segítséget jelent a tamowi Roma Egyesülettel való együttműködés, amelynek elnöke, Adam ANDRASZ társszervezője számos kulturális és művészeti projektnek.
A leglátványosabb projekt a Roma Emléktábor. Ennek a projektnek a célja a romák integrálása a megsemmisítésre való emlékezés kérdése köré, a romák fiatal nemzedékeinek tanítása, a vándorlás hagyományaira való emlékeztetés, az emlékhelyek megismerése, valamint új, nemzeti jellegű roma azonosság alakítása.
Az Emléktábor, a hagyományos cigánytábor rekonstrukciója, muzeális szekerekből áll, melyeket számos személygépkocsi és lakókocsi kísér. Ez a tábor néhány napig a tarnówi körzetben vándorol, meglátogatják azokat a helyeket, ahol nácik által legyilkolt romákat temettek el.
A Tarnowi Múzeum együttműködik más hasonló intézményekkel Európában, valamint különböző roma szervezetekkel is. A múzeum által szervezett rendezvények alkalmat adnak a lengyel és más országbeli romák közötti találkozásokra. A projektek jelentősége nagy az ismeretterjesztés terén a romák és a lengyel társadalom körében. Az idősebb romák számára gyakran meglepetés a múzeumi látogatás, ahol csodálkozva találkoznak olyan tárgyakkal, fényképekkel, dokumentumokkal, amelyek múltjukról beszélnek és jelentőségüknek eddig nem voltak tudatában.
A roma történelemmel és kultúrával foglakozó állandó kiállítás létrehozását két általános cél vezérelte:
A Tarnowi Néprajzi Múzeum elsődlegesen dokumentáció-gyűjtéssel, nem pedig kutatással foglalkozik. Szisztematikus kutatást képzett szakembergárda hiányában nem tud végezni. Ezért a cél a kiállítási anyagok összegyűjtése, melyet a néprajz, történelem és újságírószakos diákok további kutatásokhoz fel tudnak használni.
A cigány történeti kutatásnak nincsenek specializált központjai, így különböző szakterületek diákjai egyénileg folytatnak tanulmányokat ebben a témában. Egy sor szakdolgozat született roma témában a varsói egyetem Néprajzi és Antropológiai Intézetében, Prof. Lech MRÓZ vezetésével. MRÓZ személyesen is széleskörű kutatást folytat a lengyelországi romák történelmi forrásait vizsgálva. A wilnoi, minszki és lvovi levéltárakban sok érdekes anyagra bukkantak nemrégiben, melyek hamarosan meg fognak jelenni.2
Az egyéni kutatások közül említést érdemel Piotr KRZYŽAN0WSKI doktori disszertációja, aki a cigány bűnözésről ír. Az Ošwiecim Cigányszervezet egy másik kutatást végzett, mely a déllengyelországi romák szociális helyzetét vizsgálta.3 Ugyanez a szervezet állított össze anyagot a cigányok jelenlegi helyzetéről Lengyelországban, s a fasizmus alatti etnikai konfliktusokról, a cigány holocaustról. A Dialog-Pheniben, a szervezet lengyel nyelvű negyedévenként megjelenő folyóirata népszerűsítő cikkeket közöl kutatók és akadémiai műhelyek munkájáról.
The Tarnow Ethnographic Museum, (a branch of the Regional Museum), has since 1990 had a permanent exhibition dedicated to the culture and history of the Romany people. It is the only such museum in Poland, and has dedicated itself to collecting documentation and objects of Gypsy heritage.1
The exhibition is located in 3 rooms of the Ethnographic Museum. Colour boards illustrate migration routes of Gypsies from India, the distribution and number of Gypsies in Europe, development of their language, time and directions of migration to and from Poland. In a similar way the exhibition shows the dramatic history of Romany persecution starting with the anti-Gypsy decree from the end of the 15 century in western Europe, through Italian legislation which acknowledged Gypsies as slaves, to Nazi extermination when according to calculations nearly half of the Romany population was murdered in the territory of Nazi influence. This part of the exhibition is illustrated both with victims' photographs and a map showing the number of Gypsy killings in particular regions of Europe.
The exhibition illustrates the role of Gypsy kings nominated by the King's office and the Gypsies' elders, appointed by liege lords in their land. The post of Gypsy king had been known in Poland since the middle of the 17 century and lasted until the 1930s. The last king, Janusz KWIEK from the Kelderar tribe, was publicly crowned in 1936.
The communist period is illustrated by documentary evidence of forcible Gypsy resettlement, which finally took place in Poland in 1964.
The latest period of Gypsy history - the foundation of international Gypsy organisa-tions, birth of national symbols (banner and anthems) - is illustrated by photographs from Roma congresses.
The diversity of Gypsy life is illustrated through an exhibition of various crafts and sources of income, some connected with magic. Apart of the indoor exhibition, there is in the front yard a collection of old Gypsy wagons. During summer time they are gathered around a bonfire together with tents which illustrate a traditional Gypsy camp.
In this setting the museum and the local Romany Cultural Association organise common outdoor events. There is a bi-annual Gypsy Cultural Festival with celebrations of various anniversaries, meetings with Gypsy musicians and leaders, sometimes in conjunction with conferences dedicated to Gypsy history or their present situation. Due to the exhibition's popularity, the museum has prepared 3 versions of a mobile exhibition made up of photographs, texts, maps etc. Depending on financial and space limitations, it is also enriched with original exhibits of tools, clothing, utensils, equipment, tents and wagons. An English language mobile exhibition was exhibited in Denmark, Italy, Scotland, England and at international conferences in Poland. Polish versions have been constantly in use since 1994 in many places in Poland as well as Bulgaria and Ukraine.
Tarnow Museum collects all archival objects related to the Romany people. The exhibits are collected mainly from Polish Gypsies or bought during foreign expeditions organised with the purpose of collecting new documentation, especially photographic. In the museum's archives you can find phonographic and photographic documentation, films, script and documents. A very interesting part is a collection of press articles which have been gathered since 1981 and are a ready source of knowledge predominantly of stereotypes related to Gypsies, events attended by them and the attitudes of local authorities.
The museum's operations are supported by the Tarnow Romany Cultural Association run by its president, Adam ANDRASZ. It is a co-organiser of many cultural and artistic projects. The most spectacular project is called The Gypsy Memorial Camp. Its goal is to integrate Gypsies around the extermination memorial, educate the young Romany generation, recall the migration tradition, learn about Gypsies' landmarks and create new Gypsy identity of national character. The Gypsy Memorial Camp is a reconstruction of a traditional Gypsy camp composed of old wagons associated by numerous caravans and cars. It travels for several days around the Tarnow region, visiting graves of Gypsies murdered by Nazis.
The Tarnow Museum collaborates with other similar institutions in Europe and with various Roma organizations. The events staged by the museum offer the opportunity for Roma in Poland and other countries to meet. The projects have great importance in the dissemination of knowledge among the Rom and in Polish society in general. For elderly Roma it is often astonishing to see objects, photos, documents that speak about their past and this makes them realize its significance.
The establishment of the permanent exposition of Romany Gypsies' history and culture has the following goals:
The Tarnow Ethnographic Museum is an institution focused on gathering documentary evidence rather than research. A systematic research is not feasible due to lack of qualified staff. Therefore efforts are made to collect exhibits which can be used for further research by the students of ethnology, history and journalism.
There are no specialised centres for Gypsy historical research, therefore individual studies are performed by students of various fields, mainly in ethnology. A number of theses on Gypsies have been produced by the institute of Ethnology and Anthropology at Warsaw University, run by Prof. Lech MRÓZ. He personally carries out extensive research on historical sources of Gypsies in Poland.3 Many new discoveries were made in archives of Wilno, Minsk and Lwów and are currently being published.2 Amongst the individual studies worth mentioning are the doctorate thesis of Piotr KRZYŽANOWSKI, who writes about Gypsy delinquency. Another study was carried by the Ošwiqcim Association of Gypsies and was dedicated to the social situation of Gypsies in southern Poland. The same association gathers documentation on the current situation of Gypsies in Poland, and ethnic conflicts and martyrdom of Gypsies during Nazism. Dialog-Pheniben, a quarterly magazine published in Polish by the Association, contains popularised scientific articles based on results of research carried out by individual scientists and academic centres.
BARTOSZ, ADAM
1998 Cyganie. Roma. Gypsies. The guidebook of exhibition. Tarnów, 1998.
MRÓZ, LECH
1992 Genesis of Gypsies and their culture. Warsaw, 1992.
|
|