|
|
A HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS HÁTTÉR, MINT A CIGÁNYSÁG FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ PROGRAMOK RÉSZE
Szakértők becslése szerint Szlovákiában 320-500 ezer roma él: a lakosság 6,4-10 százaléka. A romák esetében a népesség növekedése négyszerese a többségi társadaloménak, s az életkor tekintetében progresszív irányban fejlődik: a gyermekek és fiatalok száma magas, s a keresőképes és már nem keresők aránya alacsony. Szlovákiában a romák lakta települések egyenlőtlenül oszlanak meg, a romák többsége (55 százalékuk) Kelet-Szlovákiában él.
A romák Szlovákia legalulképzettebb népcsoportja. Foglalkozásukat tekintve homogénnek tekinthetők, s a legalacsonyabb, legkisebb szakképzettséget igénylő állásokat töltik be, ami erősen ellentmond az egész társadalomra jellemző rétegzettségnek.
Mindezek ellenére megfigyelhető a romák kulturális, oktatási, szociális és részben további népcsoporton belüli tagozódása. A belső, etnikumon belüli rétegződés Szlovákiában kevésbé jellemző, mint más országokban; ez minden bizonnyal abból következik, hogy már régóta letelepedett életmódot folytatnak. A népcsoporton belüli tagozódás szempontjából megkülönböztetünk szlovák (slovacike-servike) romákat, magyar (ungrike) romákat és oláh cigányokat (vlachike) romákat. Az oláh cigányok a legkisebb csoportot képezik, s a háború utánig (1957-ig) nomád életmódot folytattak.
Ami a modern történelmet illeti, a romákat, mint nemzetiséget jogilag nem ismerték el, s ezáltal a romák megfosztanak nemzetiségi önazonosságuktól. Az állam elmaradott szociális csoportként kezelte őket. 1969-ben megalapították a Szlovák Szocialista Köztársaság Cigány Népességügyi Bizottságát (1991-ben szűnt meg), mely több, a romák fokozatos asszimilációját célzó koncepció kidolgozásában vett részt. Az 1989-es politikai változásokat követően a romákhoz való viszony is lassanként megváltozott. 1990-9l-ben a szlovák parlamentben voltak roma képviselők, csakúgy, mint a nemzetgyűlésben. 1991-ben elfogadásra került egy igen fontos dokumentum: a Roma kérdés állami megoldási elvei. Ebben a romák, mint nemzeti kisebbség kerültek elismerésre. Ez megteremtette annak a lehetőségét, hogy a romák etnikai alapon szerveződő intézményeket hozzanak létre, mint például a kassai Romathan Színház, a szintén kassai Művészeti Középiskola, a nyitrai és iglói pedagógia tanszék romológia részlegei. Folyóiratok és egyéb kiadványok jelentek meg, a hat-hétéves roma gyerekek számára előkészítő osztályokat sikerült beiktatni az iskolarendszerbe, téldolgozásra került a roma történelem. Több roma civil szervezetet alapítottak és fejlesztő programok indultak...
Mindazonáltal a társadalom fokozatos gazdasági átalakulása új jelenséget hozott magával: a romák munkanélküliségét. Becslések szerint a munkaképes roma népesség 90 százaléka munkanélküli. Mintegy háromszáz telepen hatalmasodott el a szegénység, ezeken a helyeken nincs alapvető infrastruktúra - csatornahálózat, ivóvíz-ellátás, áram. Ez szociális lemorzsolódást eredményez, az egészségügyi állapotok rosszabbodását és más negatív jelenségeket hoz magával: bűnözést, hátrányos szociális helyzetet, alkoholizmust, kábítószer-függőséget.
Másfelől viszont a többségi társadalom egyre több ellenérzéssel viseltetik a romák iránt.
Ezt szomorúan példázza Mário GORAL, fiatal roma esete, aki 1995-ben skinhead támadás áldozata lett, s a múlt évben a zsolnai BALÁZSOVA esete is.
Intézményes szinten az állam kormánybiztosok által irányított szervezeteken keresztül foglalkozik a romák problémáival. 1996 és 1998 között a Speciális Gondoskodásra Szorulók Kormánybiztosa, 1999-től pedig a Roma Kormánybiztos látja el ezt a féladatot. Jelenleg ezt a pozíciót Vincent DANIHEL tölti be, aki maga is roma.
A korábbi időszak állami politikájának másik következménye a romák etnikai tudatának tönkretétele, a hagyományos roma közösségen belüli és a többségi társadalomhoz fűződő szociális kötelékek felbomlása, a kulturális és etnikai normáktól való eltávolodás. Ma a roma közösség egyáltalán nem rendelkezik közös eredettudattal, a régi és mai történelem ismeretével és nincs tisztában a roma kultúra pozitív értékeivel. Ma is élő hiedelem, hogy ha valaki roma nemzetiségűnek vallja magát, egyúttal egy elmaradott, antiszociális csoporthoz tartozónak is. A legutóbbi népszámlálás alkalmával mindössze 85.627 személy vallotta magát romának.
A roma népesség alapvetően nem rendelkezik nemzetiségi írásbeliséggel, a kultúra ismeretével. A nemzetiségi önazonosság-tudat kifejlődésének feltétele a megfelelő mennyiségű tudás, s mindez fontos szerepet játszik a romák társadalomba való beilleszkedésében. A többségi társadalomnak is hiányosak az ismeretei a roma kultúráról. A roma történelem és kultúra pozitív értékeinek megismertetése, a kulturális különbségek nem-diszkriminatív magyarázata által a negatív sztereotípiák megszüntethetek, s kialakulhat egy etnikailag toleráns közeg.
A nemzeti identitás mélysége, intenzitása és kialakulása több tényezőn múlik. Nemcsak a roma szervezeteknek kell az identitásformálásban szerepet játszani, hanem az államnak is meg kellene teremtenie az ehhez szükséges körülményeket. A Szlovák Köztársaság a Kulturális Minisztériumon keresztül teremt nemzeti identitás-fejlesztő támogatási lehetőségeket. Az oktatás és intézményei számos lehetőséget teremtenek. A Szlovák Köztársaságban nincs roma nemzetiségi oktatás; kizárólag roma tanulók által látogatott iskolák ugyan vannak, ám ezekben nem oktatják a roma nyelvet, irodalmat, történelmet és kultúrát. Még egy olyan úttörő jellegű roma történelmi szöveggyűjtemény, mint Arne MANN Roma történelem című könyve sem jutott el az iskolákba. A szöveg a 90-es évek elején született, ezt követően kísérleti jelleggel használták. Nem adták ki abban az időszakban, amikor a Szlovák Nemzeti Párt képviselője került az oktatási miniszteri székbe, s amikor végül 1999-ben kinyomtatták, bizonyos érdekcsoportok ellenérzései miatt kivonták a forgalomból. Szerencsére a Roma történelem iskolai tananyagként meg fog jelenni a Cseh Köztársaságban.
A civil szervezetek igen jó munkát végeznek ezen a területen, nem egy a romákra és a többségi társadalomra irányuló projekt van megvalósulóban. Meg kell említenünk például azokat az oktatási programokat, melyek elsősorban a roma kultúra és a problémák nyilvános megvitatását célozzák, vagy a sikeres fejlesztési programok bemutatását. Ezeket a Charta 77 Alapítvány szervezte 1996— 97-ben. M. SIMECKA alapítványa nemrégiben vitát rendezett Együtt fogunk élni a romákkal - a kérdés, hogy hogyan címmel.
Ezen kívül számos közösségfejlesztő programot indítottak roma telepeken, ahol a romáknak lehetőségük van kultúrájuk ápolására. Például a pesovská-újfalúi romák rendszeresen találkoznak, hogy visszataláljanak a kultúrájukhoz és a saját népzenei együttesükben tradicionális dalokat tanulnak. Az ilyen foglalkozás összehozza az embereket, akik ezek után szívesen vesznek részt további programokon. Például Pesovká Újfalun egy kápolnát építettek, s nemsokára közösségi ház is létesül.
A pozsonyi IN MINORITA nevű egyesület rendszeresen szervez kulturális eseményeket, mely a kisebbség és a többség találkozását segíti elő koncerteken és roma művészeti kiállításokon keresztül.
TRADITIONAL CULTURAL BACKGROUND AS A PART OF GYPSIES' DEVELOPMENT PROGRAMS
Expert estimates say that there are 320,000 to 500,000 Roma living in Slovakia, which represents 6.4 to 10 per cent of the population. Their population increase is approximately four times higher than that of the rest of the population and their age structure shows signs of progressive development with a high proportion of children and youth and a low number of persons of productive and post-productive age. The settlement of the individual regions of Slovakia by Roma is uneven - most of them (55%) live in the eastern region of Slovakia.
Roma are the least educated ethnic group in Slovakia. They are homogeneous in class and profession and occupy the lowest positions requiring no qualification, which is in a strong contradiction with the structuralization existing in the whole society.
Despite this fact Roma show an internal differentiation - cultural, educational, social and partly also subethnical. The internal subethnical division of Roma in Slovakia is not as marked as in other countries, which probably results from their long-time-settled life. From subethnical point of view, Roma can be divided as follows: slovacike - servike Roma, Hungarian - ungrike Roma and Olash -vlachike Roma. Olash Roma represent the smallest group and had led a nomadic way of life until the post-war period (1957).
As regards modern history, the existence of Roma as an ethnic group was not expressed in any legal norm; it was not legalized, declared and they were deprived of ethnical identity. The state treated them as a backward social group. In 1969, the Commission of the Government of the Slovak Socialistic Republic on Gypsy Population Problems was founded (and abolished in 1991). It participated in the elaboration of various conceptions of the approach to Roma based on their gradual assimilation. After the political changes in 1989, the attitude to Roma has been slowly changed, too. In the years 1990-1991, Roma had their representatives in the national parliaments and in the federal assembly. In 1991, a document of great importance called Principles of Governmental Policy towards Roma was passed. It recognized Roma as an ethnic minority-. This created a possibility to build institutions on an ethnical principle - among them are: the Romathan Theatre in Košice, the Secondary School of Art in Košice, the Department of Romany Culture in the Faculty of Pedagogy in Nitra and later in Spišská Nová Ves. Periodicals and non-periodicals started to be published, preparatory grades for children at the age of 6-7 were successfully introduced into the system of education, the text of Romany history was worked out. Tens of Romany non-governmental organizations were founded, several developmental programmes were started...
However, the gradual economic transformation of society brought a new phenomenon - the unemployment of Roma. It is estimated that as much as 90 per cent of Romany population capable of working are unemployed. Poverty has been growing in 300 existing settlements which mostly lack the basic infrastructure - sewerage, drinking water connection, electricity. It results in social degradation, worsening of health condition and other negative phenomena: crime, social retardation, alcoholism, drug addiction...
On the other hand, intolerance is growing within the majority population. A sad example is the death of a young boy, Mário Goral, who died in consequence of an assault made by members of the skinhead movement in 1995, and also the death of Mrs. Bálázóvá in Žilina last year.
On the institutional level, the state deals with Romany problems through plenipotentiary offices. In the years 1996-1998 it was the Plenipotentiary for Problems of Citizens Requiring Special Care and from 1999 it has been the Plenipotentiary for Romany Problems. In this period, the office is hold by a Romany - Vincent Danihel.
Another consequence of the state policy in the previous period was devastation of ethnical consciousness of Roma, disintegration of traditional social bonds within the Romany community and within the whole society, retreat from cultural and ethnical norms. Today the Romany population lacks also consciousness of common origin, knowledge of old and modern history and awareness of positive values of their culture. A belief that if you claim to be of Romany nationality you claim to belong to a backward antisocial group of the population still persists. In the latest census only 85,627 persons claimed to be of Romany nationality.
The Romany population lacks, simply said, ethnical literacy - knowledge of their culture. A sufficient amount of knowledge is a condition for ethnical identification, which plays an important role in the process of the integration of Roma into society. The majority population lacks knowledge of Romany culture, too. Knowledge of Romany history and of positive values of Romany culture as well as an acceptable explanation of cultural differences can help to break negative ethnical stereotypes and to build an ethnically tolerant environment.
Formation of ethnical identity is a process whose extent, intensity and course depend on several criteria. Not only Romany entities must participate in the formation of ethnical identity but the state should create adequate conditions as well.
The Slovak Republic creates possibilities to support programmes developing ethnical identity through the Ministry of Culture of the SR.
The field of education and educational institutions offers a lot of possibilities. There is not a Romany ethnic educational system in the Slovak Republic. There are schools attended exclusively by Romany children but they do not give lessons on Romany language, literature, history or culture. Even such a pioneering textbook as Romany History by Arne MANN is, was not officially introduced into schools. The text was written in the early '90s and experimentally tried afterwards. It was not published during the period in which the office of the Minister of Education was occupied by a representative of the Slovak National Party and when it was finally published in 1999 it had to be withdrawn from distribution because some interest groups showed disapproval. Fortunately, Romany History will be published as a regular textbook at least in the Czech Republic.
The non-governmental sector is doing a good job in this area. Various projects concerning Roma as well as the majority population are being realized.
We can mention, for example, educational projects focused on public discussion about Romany culture and problems and on the presentation of successful developmental programmes. They had been realized by the Foundation of Charter 77 in 1996-1997. The Foundation of M. ŠIMEČKA has recently prepared a discussion programme called „ We will live with Roma - the question is how ".
There are other remarkable community programmes being realized directly in Romany settlements where Roma are given an opportunity to develop their culture. For instance, the Roma of Pešovská Nová Ves regularly meet to find a way back to their culture and to learn traditional folk songs in their own folklore group. Such an activity unites people who are then able to participate in other activities, too. For example, in Pešovská Nová Ves they have built a chapel and are going to build a community centre.
The association IN MINORITA from Bratislava regularly organizes cultural events, which can help to unite the minority and the majority, such as concert series and exhibitions of Romany artists.
|
|