Előző fejezet Következő fejezet

NÉPI IRODALOM

 

A népi irodalom Csornádon is - mint általában - szájról szájra terjedt. Nem válik el különösebben a magyar népi irodalomtól. A különbség csak annyi, hogy szlovák és magyar nyelven egyformán terjedtek. A népköltészet alkotásait a szegény parasztság terjesztette. A műköltészet és műdal egy-egy alkotása is folklorizálódhatott.

Csornádon a népi irodalom színfoltjai, ma élő formái:

  1. mondókák, versikék
  2. találós kérdések
  3. közmondások
  4. népi gyerekjátékok és dalosjátékok
  5. jeles napokhoz fűződő és más hiedelmek

 

SZLOVÁK MONDÓKÁK, VESIKÉK

1) A - be - ce - da - í - ka

Zedla mačka, psýka.

A - be - ce - da - jo - ha - na,

Zedla mačka potkana.

 

2)

Kukurica strapatá

Pekná ďjovka bohatá,

Ešte krajšia chudobná,

Do robote šikovná.

 

3)

Kukučka kuká, hora sa puká

Janik sa žení na dovnej zemi

Koho si berje? Sikorku, dorku

Kňazovu ďjovku.

 

Júda, búda spadla dokúta

Rozbyla misku, dostala,

Po pisku.

A-B-C-D-I

Megette a macska a kutyát

A-B-C-D-J

Megette a macska a patkányt

 

Kócos kukorica

Szép lány gazdag,

A szegény mégszebb

Munkában ügyes

 

A kakukk kakukkol, az erdő pattog

Jánoska nősül, a lejtős földön

Kit vesz el? Cinkét, Binkét

A pap lányát.

 

Judi budi beesett a kútba

Eltörte a tálat, kapot

A szájára.

 

Adatközlő: Chlpkó Jánosné,

sz.: Koreny Judit 1924.

 

 

MEĽEM MÁČIK

Meľem, meľem máčik

Na buchtičky, na koláčik.

Výtaj mamka, výtaj apka

Nech sa páči makovník!

 

Jeden, dva, tri, stiri, pet

Janko-banko, ticho sed!

Na vianoce, plné hrnce!

 

Pec nám spadla

Kto ze nám ju postavy?

Starý pečjar nje je doma

A mladý ho pokazí.

Darálom, darálom mákocskát

Buktára és a kalácsra.

Köszöntelek anyuka, köszöntelek apuka

Tessék itt a mákoskalács!

 

Egy, kettő, három, négy, öt

Jancsi-Bancsi csendben ülj!

Karácsonra tele fazekakat.

A kemencénk ledőlt

 

Ki építi föl

Az öreg kemencés nincs otthon

A fiatal elrontja.

 

Adatközlő: Bagyánszki Pálné

sz.: Ganyicz Julianna 1939.

 

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Prišjel k Ni som človek, predsa žijem,

Staľe veľa vodi pijem.

(Zem)

 

Prišol kná'm biely koň

Zaľahol nám celý dvor.

Čo je to?

(Snech)

 

Potichu prichodí

S hukotom odchodu!

Čo je to?

(Snech)

 

Prišla k nám potvora

Nazrela nám do dvora

Na každom kolíčku

Nahala nám troštičku!

(Snech)

 

Prišjel nám hosť,

Sparvil nám most

Bez sekery, bez djáta

A predsa je pevny dost

Čo je to?

(Ľad)

 

Ne je a ne pije

Bez farbiček maluje!

Čo je to?

(Mráz)

Nem vagyok ember, négis élek

Állandóan sok vizet iszom.

(Föld)

 

Eljött hozzánk a fehér ló

Elfeküdt az egész udvaron

Mi az?

(Hó)

 

Csendesen érkezik.

Zajjal távozik

Mi az?

(Hó)

 

Eljött hozzánk a szörnyeteg

Benézett az udvarunkba

Minden keréknyomban

Hagy nálunk egy kicsit!

(Hó)

 

Eljött hozzánk a vendég

Készített hidat.

Balta nélkül, véső nélkül

és mégis elég szilárd.

Mi az?

(Jég)

 

Nem eszik és nem iszik

Festék nélkül fest.

Mi az? (Fagy)

 

Adatközlő: Sinkó Mihályné

sz.: Torma Mária 1935.

 

SZÓLÁS MONDÁS

Aká matka, taká Katka

Aky otec, taky syn.

 

S Kede futer, stade núter.

Hopp, hopp, hopp,

Dobre rob, dotrhaná, bosá choď.

Amilyen az anya, olyan a Kata

Amilyen az apa, olyan a fia

 

Amerre fúj a szél arra betér.

 

Ez a höcögtető már elég régi, még az anyukám gyermekkorából

maradt. Az édesapja a térdén lovagoltatta, höcögtette őt, és közben

ezt mondta.

 

Adatközlő: Brieska Pálné sz: Klement Julianna 1941.

 

MAGYAR MONDÓKÁK VERSIKÉK

Gólya, gólya vaslapát,

Hozzál nekünk kisbabát!

 

Csicsíja, babája,

Elment a mamája, elment Pestre,

hoz neki valamit,

szőrös talpú kis nyuszit.

 

Csomádi lány ablakjára

Rászállott egy kismadárka.

 

Kocogtatja, veregeti,

Esdekelve így szól neki:

Nyiss ablakot szép leányzó,

Hideg szél fuj, esik a hó.

Fázom itt a házereszbe,

Nyisd ki hamar, és eressz be.

Nem eresztelek, ki sem nyitom

Mert egyedül vagyok itthon.

El is ült már a jó madár,

Bagoly, aki éjszaka jár.

Nem vagyok én csúnya bagoly,

Inkább tőrbe esett fogoly.

No, ha az vagy, jer hát, látlak,

Szegény madár bebocsátlak.

Adatközlő: Király Istvánné sz.: Seres Mária, 1925

 

Egyszer volt egy ember, annak volt egy

lova,

Úgy híták, hogy Kese, nincs tovább a

mese.

 

Kétkerekű bicigli

Csigabiga gyere ki.

Fussunk versenyt két keréken.

Osztozkodjunk egy lepényen!

 

Jöjj be hozzám szép madárka

nem zárlak én kalitkába.

Mikor akarsz elröpülhetsz.

Ha kedved lesz visszajöhetsz.

 

Szállj le kocsis a

Hintóról,

Igyál egyet a

Boromból,

Inc, pinc, Lőrinc

Te vagy odakint!

 

Suszternak nincs jó cipője

Ácsnak rossz a kerítése

Lakatosnál fakilincs

A hunyónak szeme nincs,

De lesz!

 

Cicuska, macuska

Mit főztél Katuska?

Kevertem babocskát

Sütöttem pampuskát.

Ide raktam, oda raktam

Utoljára jól bekaptam!

 

Kés, villa, olló

Gyerek kezébe nem való.

 

Háromnegyed zöldre,

Feküdjünk a földre.

 

Köpjünk laposat

Üljünk magosat!

 

Esik az eső, süt a nap

Paprikajancsi mosogat.

Hát az öreg mit csinál

Hason fekszik úgy pipál.

 

Sétálunk, sétálunk

Egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!

 

Eccer vót egy ember,

Szakálla vót kender

Cserfa vót a csizmája

Bükkfa vót a nadrágja

Felmászott a fára,

Leesett a sárba.

Bözsi néni siratta

Józsi bácsi kacagta.

 

Olyan fene asszony vagyok.

Egy tojással kétszer gyúrok,

Hogyha muzsikaszót hallok,

Térden állva lisztbe mászok.

 

Ciróka, maróka

Kicsi róka, nagy róka.

 

Krekecske, dombocska

ott szalad a nyulacska

Én is pisze, te is pisze

Gyere pisze vesszünk össze.

 

Keverem a kását,

Sütöm a pogácsát

 

Tapsi, tapsi mamának,

Holnap meg a papának.

 

Áll a baba áll,

Mint gyertyaszál.

 

Jár a baba jár,

Mint a kis király.

 

Áll a baba áll,

Mint a gyertyaszál

Esztendőre vagy kettőre

Nagylány leszen már.

 

Nézzék csak meg emberek

Nagy csizmában kisgyerek!

 

Aki engem nem szeret

Fogjon meg egy verebet!

 

Csíp, csíp, csóka

Vak varjúcska

Jó volt-e a Kis Jancsika,

Hajó volt a kis fiúcska

Ne csípd meg őt vakvarjúcska.

 

Sárga rózsa, vadvirág

Álljál szépen mezítláb!

 

Pont, pont, vesszőcske,

készen van a fejecske,

Hosszú nyaka, nagy a hasa

Készen van a török basa.

 

Egy, kettő, három, négy,

Kopasz barát hová mégy?

Nem megyek én messzire

Csak a falu végére.

 

Álmodjál szépeket

Aranyos meséket,

Tündér öltöztessen

Angyal simogasson,

Aranyos pillangó

Kocsija ringasson.

 

Aranykertben aranyfa

Aranymókus alatta.

Aranybaba szundikál.

Aranyszúnyog muzsikál.

Tente, tente kisbaba

Édesanya csillaga.

 

Csúcsúja babája

Elment a mamája

Pestre, Budára

Hoz neki kalácsot

Hajába szalagot

Seggire meg vigácsot.

 

Szólások

  1. „Azt mondják a cinegék, itt a tavasz nyitni kék!"
  2. „Ha fénylik Vince, megtelik a pince!"
  3. „Csöbörből vödörbe kerül" - arra mondták, akit egyik baj ért a másik után.
  4. „Rájár a rúd szegényre" - a szegények életútjára vonatkozott
  5. „Mindegy neki, mint a szélső háznak" - akinek már semmi reménye nem volt jobb sorsra
  6. „Koldustól tarisznyát" - szegénytől kölcsön kérni
  7. „Megél az még a jég hátán is" - munkával, komolyan , lassan történő gyarapodást jelentett
  8. „De fölvitte Isten a dolgát" - hirtelen jobbra fordult sorsa
  9. „Annyit ér, mint halottnak a csók" - ami semmit nem ért
  10. „Ha nem csurran, cseppen" - ha valami nem járt teljes haszonnal, de egy kis eredménye mégis volt.
  11. „Isten neki fakereszt" -fogadásnál mondogatták
  12. „Nem tudni ki fia-borja" - ismeretlen emberre susogták.
  13. „Erre is keresztet lehet venni" - reménytelen eset
  14. „Ég a keze alatt a munka" - aki szeretett és tudott is dolgozni annak a munkáját így ismerték el
  15. „Csináljunk rendet, mert ha jön valaki,seggel megy ki" - anya bíztatta így a lányát a házimunkához
  16. „Azt sem tudja hol áll a feje" - sok munkára mondták
  17. „Épphogy a port elverte" - ha kevés eső esett
  18. „Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka" - gúnyos megjegyzés
  19. „A kutyát sem érdemes kizavarni" - hirtelen hidegre fordult az idő, akkor mondogatták
  20. „Rá sem hederít, azt sem mondja, hogy befellegzett" - makacs, konok hallgatás
  21. „Új söprű jól söpör" - ha menyecske érkezett a házhoz, és igyekezett a munkát elvégezni
  22. „De jó, kerítésszaggató" - erős pálinkát jelentett
  23. „Úgy hányt, mint a lagzis kutya" - ha sok ivástól, evéstől rosszul lett valaki
  24. „Okos, mint a tavalyi kos" - magát okosnak tartó tudálékos emberre mondták
  25. „Akkora a szája, mint a bécsi kapu" - bőbeszédű, pletykás embert jellemezte
  26. „Annyit ért hozzá mint tyúk az ábécéhez" - Magas neki, mint tyúknak az ábécé - így vélekedtek a buta emberről
  27. „Megmutatta foga fehérít" - „Kibujt a szög a zsákból" - a rendesnek mutatkozó emberről kitudódott, hogy mégsem az, aminek mutatkozik
  28. „Ne állj vele szóba, mert nem tudni ki fia, borja" - „Azt sem tudják mi szél fújta ide" - ha a fiatal lányhoz olyan fiú járt, akit az anya nem ismert
  29. „Messziről jött ember azt mond, amit akar" - ismeretlen emberre mondogatták
  30. „Nem lehet vele zöldágra vergődni" - kötekedő, csak a maga igazát erősítő embert jellemezte
  31. „Cigányútra ment" - ha evés, vagy ivás közben rosszul sikerült a nyelés. Szokás volt ilyenkor a hátbaveregetés
  32. „Akinek nincs a fejében, annak legyen a lábában" - ha valaki valamit elfelejtett
  33. magával vinni, azért vissza kellett fordulni.
  34. „Ami a tiéd tedd el, de a másét ne vedd el." - lopás elleni tilalom
  35. „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát." - nősülés előtt álló legényeknek mondták
  36. „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát." - Ki, hogy dolgozik, olyan eredményt várjon.

 

CSÚFOLKODÓK

Enyém a vár,

Tied a lekvár!

 

Úgy kellett

Káposztába hús kellett!

 

Bá, boci, bá

Bújj az ágy alá!

Húzd ki a répát,

Csókold meg a békát.

 

Cserebere fogadom

Többet vissza nem adom,

Ha vissza kéred,

Kutya lesz a véred!

 

Cserebere fogadom

Többet vissza nem adom,

Aki lovát eladja

Többé vissza nem kapja!

 

Gereblye - tyúk (tojik) a fejedre.

 

Homok - öregapád a pincében morog.

 

Mit bámulsz? - egyet (mondok) elájulsz

 

Mit ugrálsz? - apád nem cukrász

 

Egyest kaptam

Jól feleltem,

Hasba vágtak,

Meggörbültem.

Kalapot tettek a fejemre,

Eredj szamár a helyedre!

A rosszul felelő tanuló saját osztályzatát tréfásan adta elő.

 

Egyszer voltam nálatok

Leszakadt az ágyatok!

Ripp, ropp ropogott

Tetű, bolha potyogott.

 

Síró picsogó,

Óvodába nem való.

Óvó néni nem szereti,

Bablevesbe beülteti.

 

Névcsúfolók

Gyurka kisült már a hurka.

 

Jancsi, bent a macska, hajtsd ki!

 

Sírjál Zsuzska, Julcsa jól teszed

Szomjasak az egerek.

 

Bözse, Bözse

Kötött rőzse,

Bebúj ott a kemencébe.

Kiégett a szoknya széle

Nem mehet a menyegzőbe!

 

András, ropog a padlás! Adrás, kukoricahajtás!

 

Béluska, Béluska

Mit hozott a Jézuska?

Skatujába egeret

Játszott vele eleget.

 

Jóska, levelet hozott a posta!

Jóska, poloska, felmászott a toronyba,

Megkérdezte hány óra,

Fél tizenkettő, bolond mind a kettő.

 

Találós kérdések

Kicsi voltam mikor eltemettek,

Nem akadtam torkán egy verébnek sem,

Holtam után belőlem sokan élnek,

Végül menyecskék engem ölelgetnek. Mi ez? (Búza, kenyér)

 

Tavasszal a földbe teszik,

Késő ősszel előveszik

Ember elejbe teszik. Mi ez?(Krumpli)

 

Amennyit elveszel tőle

Annyival több lesz belőle,

Minél gyorsabban pereg

Annyival vagy öregebb. Mi ez? (Idő)

 

Hogyha megtekinted

Fényes ábrázatom

Az emberek hibáit

Én is meglátom.

Mindenkinek magát

Szépen megmutatom

De magamat soha

Nem láthatom. Mi ez? (Tükör)

 

Kívül szőrös

Belül nedves

Férfiaknak igen kedves!

Mi az? (Kulacs)

 

Kicsiny ládikó, fehér szeggel van tele. Mi ez? (Száj)

 

Hátul taszigálják, elől huzigatják. Mi ez? (Tű)

 

Melyik disznó nem volt malac? (sündisznó)

 

Feje lent, szára fent Mi az? (csizma)

Arcon mutogatható játékok

Tea (mutatás a homlokra)

Kávé (mutatás az állra)

Cukor (mutatás az arc bal oldalára)

Rum (mutatás az arc jobb oldalára)

Bumm! (orra ütés)

 

Csukd be szemed (szem megérintése)

Nyisd ki szád (a száj eltátása)

Adok bele cukorkát! (mikor szájba való bedobása)

 

Kinyitom a ládát (kéz ökölben, hüvelykujj kinyitás)

Kiveszem a rongyot (mutatóujj kinyitása)

Becsukom a ládát (hüvelykujj bezárva)

Ráteszem a rongyot (mutatóujj bezárva) Fityiszt!

 

Lassan forog a kerék,

Mert a vize nem elég. (karkörzés a test előtt lassan)

Gyorsan forog a kerék,

Mert a vize már elég. (karkörzés a test előtt gyorsan)

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet