Előző fejezet Következő fejezet

ÜNNEPEK, JELES NAPOK

 

TÉLI ÜNNEPKÖR (ADVENTTŐL - VÍZKERESZTIG)

(Az ünnepkör kialakulása - egyházi eredetű szokások) Az ünnepi szokások előzményei:

A honfoglaló magyarság nemcsak ismerte a téli napfordulót, hanem ünnepelte is.

Az európai néprajzi kutatások közhelye, hogy a fő ünnepköröket a napfordulókkal, illetve a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséggel hozzák kapcsolatba. Ez azonban csak a nyári napforduló esetében sikerül tökéletesen. A téli napforduló körüli ünnepeknél már igen sokféle tényező hatása érvényesül.

A téli fordulóval kapcsolatban feltételezhetjük, hogy a legrövidebb napokat, leghosszabb éjeket vagy legalábbis a leghidegebb téli periódust már igen régen számon tartották, s hogy ezeknek általában gonoszjáró halotti jelleget tulajdonítottak. Ebből azonban sem a napfordulók pontos meghatározása, sem a nap imádása nem következik.

A téli ünnepkör advent első napjával kezdődik, ami az egyházi esztendő kezdetét is jelenti.

Advent a latin adventus szóból származik, jelentése: megérkezés, eljövetel, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka.

 

MIKULÁS NAP - december 6.

Miklós püspök nevéhez fűződik, akinek csodáiról, jótékonyságáról legendák szólnak. Szent Miklós Myra város megbecsült püspöke volt. A nyugati és keleti egyház kedvelt szentje, aki a 4. században élt.

„Megértvén e dolgot Szent Miklós, gondola, hogy ő jobb alamizsnát nem tehetne, ...

Azokért sok aranyat kötvén egy keszkenyőbe, éjjel a szegény embernek házához méne. Látván egy ablakot félig kinyitva...

...béveté azért Szent Miklós a keszkenyőbe kötött aranyakat az ablakon és visszatére a maga házába."

Bálint Sándor: ünnepi kalendárium I.-II. 1977.1. 29.

 

A 19. század vége felé került a szlovák köznyelvbe. Az elmúlt idők hagyományában, Télapó (Zimny ded) volt a megnevezése.

A Miklós-napi ajándékozásnak vannak nálunk, Csornádon helyi hagyományai. Az ünnep előestéjén piros ruhába öltözött férfi fehér hajjal, fehér szakállal olyan házakban jelent meg, ahol gyermekes családok laktak. '

A gyermekeket imádkoztatta, viselkedésük szerint jutalmazta vagy fenyegette őket.

A, jó" gyerekek almát, diót kaptak, a „rosszaknak" virgács járt, és bizony előfordult, hogy megszégyenített egy-egy gyereket.

Az ajándékot általában a szülők, nagyszülők köszönték meg a gyermekek nevében, mert ők a meglepetéstől már szólni sem tudtak.

Aki nem találkozhatott személyesen a Mikulással, az csizmáját gyönyörűen, kifényesítette kirakta az ablakba, amibe éjszaka belekerült az ajándék (alma, dió) illetve a virgács, kinek-kinek érdeme szerint. így terjedt el falunkban, és él ma is az ajándékozás szokása.

 

LUCA NAPJA- december 13.

A naptárreform előtt - a Gergely-naptár életbe lépése, azaz 1582 előtt - Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal. Maga a Luca név a latin lux = fény szóval áll kapcsolatban.

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem, szokás kapcsolódik, mint a Luca-naphoz. Tele van tilalmakkal, jóslásokkal, amelyek a következő esztendőre befolyással lehetnek.

December 13-án elsősorban a tyúkok termékenységvarázslása volt a cél. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma. Úgy tartották, ha Luca napkor varrnának, ezzel "bevarrnák a tyúkok fenekét". A praktikák, mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni. Napközben a gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlók jó ülősek legyenek".

Ezen a napon a gazdasszony, ha tudott elcsent a szomszédtól egy marék szalmát és egy tojást. Betette a tyúkólba a saját tyúkjai közé, miközben ezt mondogatta: Az én tyúkom tojogáljon a szomszédé kotkodáljon.

Luca napján csak fiúk mehettek "kotyolni", mert úgy tartották, ha ezen a napon fiú érkezik elsőnek a házhoz, szerencsések lesznek.

A faluban szlovák ajkú legények ezzel a csúfolóval kopogtak be a házakhoz.

 

Doňjesol som vám oceľ

Žebi sa vám hrnce, miske nepobili

A reťazi netrhali

A sekerce nelámali

Keľko máte mištičke

Kelko máte taňjerov,

Teľko vašej djovki frajerov.

Doňjesol som zo šjafa ucho

A gazdinej vel'kvo brucho

Hoztam magunknak acélt,

Hogy a fazékok, tálak ne törjenek,

a láncok ne szakadjanak,

a kisbalták ne törjenek.

Amennyi tálkájuk van,

amennyi tányérjuk van,

Annyi kérőt a lányuknak

Hoztam a moslékosfazék fülét,

a gazdaasszonynak nagy hasat.

Köszöntőjükért egy pohár pálinkát kaptak ajándékba. Ám ha nem került elő adomány a jókívánságokért, akkor megfenyegették a gazdasszonyt: "Csak egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!"

Tyúkültetésnél tanácsos volt előbb meleg ruhába tenni a tojásokat, és onnan a fészekbe. Az ilyen ültetésből több lett a kakas, meg jobban is nőttek, így előbb lehetett levágni. A kotlóstyúkot csak páratlan tojásra szabadott ültetni.

Adatközlő: Bagyánszki Pálné sz.: Ganyicz Julianna, 57 éves

 

Luca napját gonoszjáró napnak is tartották. Ekkor ugyanis a boszorkányok nyugodtan tevékenykedhettek, megronthattak embert, állatot. Luca előestéjén ez ellen védekeztek. Jól bezártak ajtót, ablakot, hogy a gonosz ne tudjon bemenni. A seprűket is eltették nehogy a boszorkányok azon nyargaljanak.

Nem szabadott ilyenkor pénzt sem kiadni a házból, sem kölcsönkérni, mert a következő esztendő nem lesz szerencsés. Ezen a napon különféle jósló tevékenységet is végeztek. December 13-án az eladósorban levő lányok 13 papírdarabra 13 fiúnevet írtak, és minden nap egyet el kellett tüzelniük. Amilyen név utoljára maradt, a lány olyan nevű férjre várhatott.

Hasonló házasságjósló volt, hogy az eladósorban levő lányok gombócot főztek. Minden gombóc közepére egy fiú nevét hajtották. Azt tartja a hagyomány, hogy amelyik legelőször feljön a víz tetejére, az abban rejlő név lesz a leendő férj neve.

E jeles naphoz fűződik a Luca-naptár: Luca nap és a karácsony közötti napok időjárásából jósoltak az elkövetkező év hónapjainak időjárására. A gazdasszony vöröshagymát vágott félbe amiből 12 burkot választott le, egymás mellé rakta, mindegyikbe egy kanál sót tett, karácsony napján amelyik burokban több sóié lett abban a hónapban több csapadék volt várható.

December 13-án a gazdasszony tányérba, meleg helyre tette a búzaszemeket, ezeket rendszeresen meglocsolta. Ha karácsonyra a szemek kicsiráztak, és hosszú száruk lett - ezt jó jelnek vették a következő évi búzatermést illetően.

A karácsonyra kizöldült búza volt az „ÉLŐ KENYÉR", vagyis a születő Jézus Krisztus jelképe, aki leszáll az égből az emberek szívébe.

Ezek a szokások és hiedelmek a csomádi emberek gyarapodását, az örök jövendőt, vagyis az élet nagy érdekeit szolgálták.

 

KARÁCSONY ELŐTTI IDŐSZAK, ELŐKÉSZÜLETEK

A karácsonyt közvetlenül megelőző advent (adventus Domini = az Úr eljövetele) a várakozás, a reménykedés ideje, a karácsonyra való előkészület időszaka. A karácsony előtti 4. vasárnapon kezdődik, és december 24-ig tart.

 

 

  1. Fájó seb a bűnnek átka, A rossz lelkiismeret. Ez mardossa kínzó váddal Éjjel-nappal lelkemet.
    Törvényeddel felfedted Minden titkos vétkemet: És azóta nincs nyugalmam, Gyötrelmem kimondhatatlan.
     

  2. A vigasztalás forrása Csak te vagy, én Jézusom Békét szomjazó lelkünket Te vezérled jó úton.
    Ó világolj, szép Napom! Hogyha bánat terhe nyom. Fordítsd telem szent orcádat. Fény, öröm csak tőled árad.
     

  3. Örvendj, lelkem, nézd, az Úr jő! Íme, hogy meghallgatott! Nézd, feléd tart, menj elébe!
    Ó, becsüld meg e napot. jer, fogadd be hittel őt, Ö lesz üdvöd, éltetőd: Mondd el néki titkos búdat. Bízzál benne, ő megnyugtat.

 

1 Mózes 24,31. Gerhardt Pál 1607-1676( német).

 

Rámy mé jsou ty bolesti, Kteréž mi ve dne, noci Zákon činí

svou prísností A tlačí mne svou moci. Ó hlas hromu strašlivý,

Jenž hnev Boží prchlivy Do srdce mi hrube vráži, Všecky kosti mé poráži.

 

K tomu ďábel svou chytrostí Na to mne pfivést hledá, Abych veril,

že milosti Své mi Buh již víc nedá. Ano: i to svedomí Vlastni mé

v tom soužení Víc mne tápí bez prestaní Hryze témer až k zoufání.

 

Advent idején tilos volt a zene, a tánc, a zajos mulatság - ezt szigorúan betartották.

Ez az időszak volt a disznótorok ideje is. Már az előző napokban a család apraja-nagyja izgatottan készült a nagy eseményre. Beszerezték a fűszereket: sót, paprikát, borsot, majorannát, vörös- és fokhagymát. Élesre köszörülték a késeket, a csontvágó baltát; előkészítették a „pörzsöléshez" szükséges helyet, a szalmát. Maga a disznóölés kora reggel történt. A gazda és a gazdasszony által nevelt állat várta a böllér kését. A kiömlő vért egy tálba mindig az asszony fogta fel, és kézzel kevergette, nehogy megalvadjon. A vér ugyanis kellett a hurkába.

Nem volt szabad a disznót sajnálni, mert akkor nehezen döglött meg.

A hajnali pohár pálinka után a férfiaké volt a főszerep. A leszúrt disznót hasára fektették, lábait kinyújtották, és szalmát szórtak rá, amit meggyújtottak. Az égő szalmaparazsat horolókapával egyengették, hogy mindenütt egyenletesen égesse le a szőrt. A pörzsölés után a bőrt forró vizes ruhával lemosták és kaparókéssel levakarták róla a piszkot. Addig mosták, amíg „olyan tiszta lett, mint a hó".

A disznó felbontását a gazda maga végezte. Szinte minden háznál „orjára" történt.

Először kivágták a négy sonkát, aztán hasra fordították és a fülek mögött mély vágást csináltak a nyaka felé, ezután vették le a fejét.

A háton három-négyujjnyi széles sávot vágtak végig a farkáig. A bordacsontokat átvágták, az egész gerincoszlopot a farkánál fogva kiemelték, - ezt a későbbiekben besózták és fölfüstölték.

Így jártak el a darabokra vágott szalonnával is. Az apró szalonnadarabokat kisütötték, ebből lett a zsír és a ropogós töpörtyű.

Készült nagyon finom májas és véres hurka, kolbász és disznósajt.

Estére minden a helyére került a kamrában.

A gazda besózta a füstöléshez elkészített szalonnatáblákat..

A sózást a gazda egyedül végezte, mert közben tilos volt vele beszélgetni. Ugyanis aki ezt nem „némán" végezte, annál a háznál a sonka bekukacosodott, férges lett.

A disznóölést este disznótoros vacsora követte, amin a rokonság is részt vett. A vacsora húslevessel kezdődött, amibe házilag gyúrt tészta került. Ezután jött a főtt hús tormával. A főtt húst követte a töltött káposzta, továbbá sült hurka (májas, véres) savanyúsággal, A vacsorát a hájas sütemény és hájas pogácsa zárta be. A vacsora mellől nem hiányozhatott a gazda saját bora.

A disznóölés nemcsak fontos munka volt, hanem vidám együttlét is. Hajnaltól estig dolgozott a család minden tagja, a szomszédok, rokonok segítségével.

A kóstolót másnap a gazdasszony osztotta szét a segítőknek.

 

KARÁCSONY ÜNNEPKÖRÉHEZ TARTOZÓ NÉPSZOKÁSOK KIALAKULÁSA

Vallásos jellegű népszokás a karácsony.

A télközepi ünnepkört a kutatók többféle névvel is szokták nevezni. A „karácsonyi ünnepkör" név inkább csak egyházi eredetű szokásokra utal.

A téli ünnepkör sok szempontból hasonló a húsvétihoz. A karácsony a legnépszerűbb keresztény ünnep, amely köré a legkülönbözőbb eredetű szokások és képzetek csoportosultak századok folyamán.

Csomádra egyházi közvetítéssel jutottak el az ünnepkör hagyományai és népszokásai.

Bod Péter részletesen emlékezik a karácsonyi köszöntés szokásairól: „Nevezetessé vált az, hogy Karátson elöt, harmad nappal ajtónként járkáltak, s valami verseket éneklettek a Krisztus születéséről, jó és szerentsés ünneplést kívántak, s eképpen maguknak pénzt, gyümöltsöt s bármi ennivalót gyűjtögettek; akarván ebben követni a Krisztus születéséről hírt tevő Betlehemi Pásztorokat. Innen maradott a mi Nemzetünknél is az a szokás, hogy Karátson éjszakáján a gyermekek szolgák s akár-kik énekelnek, dúdolnak, zerépatélnak ajtóról ajtóra, hogy magoknak valami pénzt és ennivalót gyűjtsenek, mellyet az után elvesztegessenek."

Csomádon is hagyomány a karácsonyi köszöntés.

Vallás-és világnézeti különbség nélkül a karácsony ( a latin incarnacio-testbeöltözés szóból) kétezer év óta a szeretet, a béke ünnepe, amely külső formában is jelentkezik, elsősorban családi körben, aztán a baráti kapcsolatokban, de át- meg átjárja a sokszínű emberi közösséget a legkisebb koncentrikus köröktől a legnagyobbakig. Ajándék vagy levél, de mindig a jó szándék az, ami ezekben benne van és örömet szerez.

Felnőttek és gyerekek, közösségekben élők és mindenféle közösség peremére szorultak egyformán várják. A várakozás a készülettel járó izgalom miatt jelentős, de leginkább az újjáéledő reménység motiválja. Néhány hét, pár nap után a karácsonnyal elmúlik a sok jó szándék, izgalom, reménység? Karácsony nem néhány napért, hanem az év többi (365) napjáért van, folyamatosan.

December 24-e délelőttje már az ünnep kezdete volt. Ezen a napon mezei munkát nem végeztek. A férfiak felseperték az udvart, bekészítették a tűzrevalót, a jószágoknak a takarmányt.

Az asszonyok takarítottak, sütöttek, főztek. Ekkor készítették a karácsonyi asztalra kerülő mákos és diós bejglit.

A mákot és a diót kezdetben máktörő famozsárban törték meg. Ez kb. 80 cm magas, kivájt fatörzsdarab volt, amelyben farúddal törték a mákot. Döngése még a szomszédba is áthallatszott.

A karácsony estéjének legszebb foglalatossága volt - s még ma is az - a karácsonyfa-állítás. Az 1840-es évektől terjedt el hazánkban. A csomádi ember mindig fenyőfát használt. Díszítése régen igen egyszerű volt, mert csak diót, almát, aszalt szilvát aggattak a karácsonyfa ágaira. Mindezt úgy aggatták fel, hogy előbb kihegyezett gyufaszálat szúrtak a végébe, arra cérnát hurkoltak, és azzal az ágakra kötötték.

Ma már csillogó üvegdíszek, gyertya helyett elektromos gyertyakészülék, azonkívül még mindenféle divatos cicoma kerül az ágakra. A díszítést a felnőttek végzik a gyermekek tudta nélkül, majd a csengettyűszó jelzi, hogy bejöhetnek az apróságok. Egybegyűlnek a felnőttek is, és mindenki megkapja ajándékát, amit hetekig dugdostak a lakás különböző rejtett zugaiban, hogy minél nagyobb legyen a meglepetés, az öröm. Olykor az is előfordult, hogy a szomszéd, illetve valaki felnőtt fehér Jézus-ruhában hozta be az ajándékot. Ilyenkor persze nem maradt el a hibák felsorolása sem, ami egy kicsit ünneprontó is volt.

A karácsony estéjét (december 24) szentestének is mondják. Az ajándékosztás és közös örvendezés után egy nagyon egyszerű böjti vacsora következett, ami rendszerint pirított levesből vagy savanyúkáposzta-levesből és mákos tésztából állt. A vacsoránál egy almát annyi felé vágták, ahány tagja volt a családnak, s mindenki kapott egy darabot, hogy egy év múltán is ugyanúgy együtt maradjon, ahogyan az egész alma. Ma is őrizzük ezt a hagyományt almával vagy almaszeletekkel.

Hasonlóképpen egészségjóslást végeztek dióval. A gazdasszony egy kosárba héjas diót készített, a vacsora után mindenki vett a kosárból egy diót. Feltörte és megtudhatta, hogy a következő évben egészségre vagy betegségre számíthatott. Ha egészséges volt a dió belseje, akkor egészséget, ha férges volt a dió belseje, akkor az betegséget jelentett.

A gazdasszony mindent jó előre odakészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztania. A karácsonyi abroszt csak erre az alkalomra használták. Anyaga: fehér vászon, díszítése kézi hímzés vagy gépi hímzésű csík. Később sütőabrosznak használták, - aminek varázsereje volt- hogy a termés bő legyen és a kenyér is megkeljen.

Az asztal alá különböző növényi magvakat, gabonaszemeket raktak, amiket részben a jószágokkal etettek meg, hogy egészségesek, szaporák legyenek, részben pedig a tavaszi vetőmag közé keverték, hogy bő termést hozzon a vetés. Volt olyan ház, ahol még munkaeszközök is kerültek az asztal alá, hogy a következő esztendőben szerencséjük legyen a munkában. Hittek abban, hogy a karácsonyi asztalra - vagy akárcsak a közelében- elhelyezett dolgok különféle mágikus erőt kapnak.

A vacsora végén az asztalról összegyűjtötték a „karácsonyi morzsát" mert mágikus erőt tulajdonítottak neki. A jószágnak adtak belőle, hogy egészségesek legyenek, vagy földre szórták, és a gyümölcsfákat hintették meg vele a gazdagabb termés érdekében.

A karácsonyesti vacsora az egészség és a termékenység érdekeit szolgálta.

 

 

 

A karácsonyi időjárásból próbálták megjósolni a következő évi termést:

A mondóka szerint:

„sötét karácsony

világos pajta,

világos karácsony

sötét pajta."

Vacsora után a fiatal fiúk felkeresték a faluban lakó rokonaikat, karácsony köszöntő énekkel örvendeztették meg őket. A kisebb gyerekek köszöntő verseket mondtak. Ajándékuk alma, dió, sütemény volt.

Ja som malá Pana,

Vytam Krista Pána,

Aj ja vás tak vytam,

Penjažčok si pytam,

Ak my né dát'e, zdravy ostávajte!

Ja som mali žjačik Spievam ako táčik.

Táčike spjevajú

Pána Krista vytajú.

Aj ja vás tak vytam

Penjažčok si pýtam

Ak my ne dáte, zdravý ostávajte!

 

(Chlpko Jánosné sz.: Koreny Judit 1924.)

December 24-én a falu apraja-nagyja ünneplőbe öltözött. A népviseleti ruha színesedik. Az adventi sötétes (lila, a bűnbánat színe) a világosabb és fehér (fehér az öröm színe) váltja fel. A fiatalasszonyok a díszes, kivarrt öltözetbe öltöztek. A szövetszoknyák színét a zöld , kék, bordó szín jellemezte. Az eladósorban levő lányok hófehér, hímzett ruhát öltöttek.

A templomban magyar és szlovák énekeket énekeltek.

 

  1. Mit atyáink hajdanában s mi mindnyájan vártunk, Az végtére mostanában teljesedett rajtunk.
    Angyalok zengenek, örömre intenek: Dicsőség a magasságban Istennek, Dicsőség a magasságban Istennek!
     

  2. Kedves Jézus, üdvösségünk, halld meg kérésünket, Mi is hozzád, mi vendégünk, emeljük szívünket:
    Üdvözlégy minálunk, Mennyei Királyunk, Míg egedben, örömödben szolgálunk. Míg egedben, örömödben szolgálunk.

XIV. századi ének (Omnis mundus jucundetur)

 

Čo j sme všichni lidé hrišni radostne čekali

To anjele dnes veselé nám jsou zvesbovali.

A protož plesejme Všickni se radujme

Pacholalku nemluvnátku zpivejme.

 

Spasiteli, kvytku mily, Pane náš ježiši

Z čiste panny narozeny, Poklade nejdražši

Králi náš, Pane náš, Sklon se knám jako

Pán Dej milisti, sve radosti dojit nám.

 

  1. „Mint Mikeástól* tudjátok. Kis Betlehemben vár rátok. A Krisztus ő! Eljött végre Mindnyájatoknak üdvére."
     

  2. Ezen méltán örüljetek, Isten eggyé lett veletek, A gyermek, aki született, Valóságos testvéretek.
     

  3. ö nem hagy el, nem hagy cserben. Bízzatok benne szüntelen! A kísértés bármennyi lesz. Nem árt, ha Krisztus védelmez.
     

  4. örök győzelmet ád néktek, Mint választott, szent népének. E nagy örömért zengjetek Istennek hálaéneket!

Luther Márton 1483-1546.

* Mikeás 5,1.

V Betlémé meste Davida

O čemž Miche'aš povida

Tenť jest Ježiš Kristus náš Pán

Spasitel vám všechném postán.

 

Pŕedce vy vyšši budete

Neb z viry ditky Boži j ste

Chvaltez z toho Božskomilosť

Majice v srdcichsvých radosť.

 

Amen, budiž na výsosti

Sláva Bohu z té milosti

Žeť nám již dal Syna svého

V nasem tele zjeveného.

 

  1. A Megtartó ma született, Ég-föld örül ma veletek. Egy ártatlan kis csecsemő, Egész világ üdve lesz ő.
     

  2. Ez Krisztus, Isten szent Fia, Ki mennyből jött a földre ma. ő üdvözít, ő törli el Világ bűnét szent vérivel.
     

  3. Mit sok ezer szív kérve kért, Mit Isten régen megígért, ö hozza, tőle nyerheted Az üdvöt, örök életet.
     

  4. Ráismertek, ez a jele: Kemény jászol fekvőhelye, És szegénység a bölcsője. Bár világ Üdvözítője.
     

  5. Ô jertek, mi is örvendjünk, A pásztorokkal bemenjünk, Hogy lássuk, mit ad Istenünk ö szent Fiában minekünk!
     

  6. Nyílj meg, szívem, fogadd be őt. Az áldott égi csecsemőt, Ki e világ üdvére jött! Borulj le jászola előtt!

Luther Márton 1483-1546.

Narodil se vám zajisté Synáček z panny prečisté,

Deťátko velmi spanilé, To buď vaše zboží milé.

 

Jest pak On Ježíš Buh pravý, Sprostí vás bi d, j sa Král slávy

V kríži bude váš Spasitel A z hrichu vysvoboditel.

 

Prines vám večné spasení Podlé Bozského zŕízení,

Abyste s námi v radosti Živi byli na večnosti.

 

Toto vám buď za znamení: Jesle a plénky jsou jmení,

V kterychž to deťátko leží, Ježto svet v rukou svych drží.

 

  1. Csendes éj! Tiszta, szent éj! Angyalok hangja kél. Halld a mennyei halleluját,
    Szerte hirdeti drága szavát: Krisztus megszületett, Krisztus megszületett!
     

  2. Csendes éj! Tiszta, szent éj! Szív örülj, higgy, remélj! Isten szent Fia jött ma hozzád,
    Békét, életet és reményt ád. Krisztus megszabadít, Krisztus megszabadít

Mohr József 1792-1848 (osztrák).

 

Tichá noc, svätá noc... Čo anjel rozprával, Príduc z jasnosti

v pastierov stán, Znie už s vysostí, so v šetkych strán: Dnes

Spasiteľ dany vám, Prišiel Kristus Pán.

 

Tichá noc, svätá noc... V Ježisku, dieťatku, Boh sa láskave

usmieva nám, Anjel zvestuje: Buď pokoj vám! Spasiteľ dnes

dany vám, Prišiel Kristus Pán.

 

Dallamuk megegyezik a ma is használatos énekek dallamával

Az istentiszteletről hazaérkezvén a családtagok otthon is imádkoztak, énekeltek.

Ilyenkor a gyerekeknek nem kellett korán lefeküdniük. Az idősebbek énekeltek, verseket és találós kérdéseket mondogattak a kisebbeknek.

Už je zima, už je mráz

Sneh už bude až po pás.

Bude dobrá sanica

Pre Zuzku a pre Jana.

 

December nám všeckým nuka

Snežik bjeli ako muka

Zakril pole, strechu, plot,

Sánkovaťsa snami poť.

Már hideg van, már fagy

A hó már derékig ér

Jó szánkózó hely lesz

A Zsuzska és János részére.

 

December mindenkinek kínál

Havat, mely fehér mint a liszt

Betakarta a mezőket, tetőt, bokrot.

Gyere szánkózz velünk.

 

BETLEHEMEZÉS 1990-ES ÉVEKBEN

Szenteste délutánján történik. 10 csoportban - egy-egy csoportban 8-9 általános iskolai tanuló - a falu valamennyi házába bekopogva örömhírrel érkezik. A csoportokat egy-egy idősebb (18-20 éves) fiatal vezeti. Egy-egy családnál 4-5 percet töltenek.

Egy csoport betlehemezése

A bejárati ajtó előtt: ének.

Bent a szobában:

Vezető: Áldott karácsonyt!

Ének (mindenki)

  1. Itt a Megváltó! Itt a szeretet! Elhagyott, árva senki nem lehet. Eljött a mennyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet.
     

  2. Szálljon a jó hír ! Vigyük szerteszét! Hirdessük Isten nagy szeretetét! Eljött a menyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet!
     

  3. Hirdessük szóval, tette, élettel. Jézusban Isten szívére öleli Eljött a mennyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet.
     

  4. Itt a karácsony! Itt a megváltó! Szálljon az égig boldog énekszó! Eljött a mennyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet:

Vezető: Áldott, békés karácsonyt! Hoztuk az angyali vígasságot!

 

Szavalat - a csoport tagjai szavalják felváltva, minden házban más:

Betlehemi csendes éjjel

Csillagfény árad széjjel.

Jászolbölcső, szúrós szalma.

Neki volna tán hatalma?

Legyőzve már halál, vétek!

Ne Jézuskát keressétek!

Nagy szabadító született,

Neked is ő ad új szívet!

Vele lesz életed áldott,

Megnyitja a menyországot.

Elköszönés - mindenki:

Áldott, békés karácsonyt kívánunk a ház népének!

A gyerekek egy-egy csokoládét, gyümölcsöt kaptak minden háznál.

A betlehemezés mai napig élő hagyomány falunkban.

 

KARÁCSONY TEMPLOMBAN - CSALÁDBAN MA

A karácsonyi elcsendesedés templomban az esti istentisztelet.

A templomban a karácsonyestének külön ének-verses istentiszteleti rendje van. A lelkész felolvassa Jézus születése történetét Lukács evangéliumából, a gyülekezet énekkel válaszol (Énekeskönyv 35. oldaltól)

 

KARÁCSONYEST! ISTENTISZTELET RENDJE

1. BEVEZETŐ ÉNEK

A gyülekezet ádventi éneket énekel, például:

Dallam: Istentől el nem állok 337

Várj, ember szíve, készen. Várd Isten Harcosát, Ki

üdvösséged lészen, És békességet ád. Fényt, éltet

hozva jő. Megtört az ősi átok. Kit vágyakozva vártok.

Betér hozzátok ő.

Jól készítsétek útját, A Vendég már közel! Mi néki

gyűlölt, utált. Azt mind vessétek el! A völgyből domb

legyen. Hegycsúcs a mélybe szálljon, Hogy útja készen

álljon. Ha Krisztus megjelen. (140,1-2)

 

2. BEVEZETÉS

Lelkész: Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében.

Gyülekezet: Ámen.

Lelkész: imádságot, azután bevezetést mond.

 

3. ÉNEK

Saját dallam: 131

Jöjj, népek Megváltója! Így kér a föld lakója. Jöjj,

lelkünk drága fénye. Szívünk édes reménye! (131,1)

 

4. IGEOLVASÁS

Próféciák a Megváltóról: 1 Móz 3,15; 22,18; Ézs 9,1.5;

Mik 5,1; Zak 9,9; Mal 3,1; Mt 3,1.3; Jn 1,26.

 

5. ÉNEK

Saját dallam: 133

Ô jöjj, ó jöjj, Immánuel. Hadd szabaduljon Izrael! lm,

fogságból kél sóhaja, Mert távol Isten szent Fia.

Meglásd, meg lásd, ó, Izrael,

Megszületik Immánuel! (133,1)

vagy:

Dallam: Mi Atyánk, ki vagy mennyekben 72

Kitárom előtted szívem, Ô, jöjj, légy vendégem nekem!

Üdv és élet forrása vagy. Békességet, erőt te adj!

Ha gond és bánat porba von, Ô, térj be hozzám.

Jézusom! (147,1)

 

6. IGEOLVASÁS

A próféciák beteljesülése: Jn 3.16; 2Kor 1,20.

7. ÉNEK

Dallam: Hirdetek tinéktek 159

Kiről a próféták Jósoltak régóta. Végre megjelentél. Világ

Megváltója, Légy üdvözölve már! Híveidnek nyája Téged

nagy szomjan vár. (159,2)

 

8. IGEOLVASÁS

Augustus császár rendelete: Lk 2,1-5.

 

9. ÉNEK

Saját dallam: 157

Egy zsenge rózsatőről Vessző sarjadt, nemes. Ének zeng rég

időből: Jesszének ága ez! S lm, bimbó nyílt hegyén

Dermesztő hideg télben, Éj kellős közepén. (157,1)

vagy:

Dallam: Elküldötte az Úr 132

Jóhír, nagy örömhír: Megújul a világ. Kihajt Dávid törzsén

A csodálatos ág, A megígért virág. (132.2)

  1. IGEOLVASÁS Jézus születése: Lk 2,6-7.

  2. ÉNEK

Saját dallam: 167 Csendes éj! Tiszta, szent éj! Mindenek álma

mély. Nincs fent más, csak a drága, szent pár, Várja, gyermeke

alszik-e már. Szent Fiú, aludjál. Szent Fiú, aludjál! Csendes éj!

Tiszta, szent' éj! Angyalok hangja kél. Halld a mennyei halleluját.

Szerte hirdeti drága szavát: Krisztus megszületett. Krisztus

megszületett!

Csendes éj! Tiszta, szent éj! Szív örülj, higgy, remélj! Isten

szent Fia jött ma hozzád. Békét, életet és reményt ád.

Krisztus megszabadít. Krisztus megszabadít! (167,1-3)

 

12. IGEOLVASÁS

Angyali jelenés a pásztoroknál: Lk 2,8-12.

 

13. ÉNEK

Saját dallam: 150

Mennyből jövök most hozzátok. Jó hírt mondok, jer,

halljátok, Mert nagy örömöt hirdetek, Méltán ujjong ma szívetek.

A Megtartó ma született. Ég-föld örül ma veletek. Egy

ártatlan kis csecsemő. Egész világ üdve lesz ő. (150,1-2)

 

14. IGEOLVASÁS

Dicsőség a magasságban Istennek: Lk 2,13-14.

 

15. ÉNEK

Saját dallam: 158 Krisztus Urunknak áldott születésén.

Mondjunk angyali dalt megjelenésén. Mely Betlehemnek mezején

nagy régen Zengett ekképpen:

A magasságban dicsőség Istennek, Békesség légyen földön

embereknek, És jóakarat mindenféle népnek

nemzetségnek! (158,1-2)

16. IGEOLVASÁS

Menjünk el mind Betlehembe: Lk 2,15.

 

17. ÉNEK

Saját dallam: 163 Fel útra, ti hívek, Ujjongva, vidáman,

Ö, jertek, ó, jertek, vár Betlehem! Ott született meg

angyalok Királya: 0 jöjjetek, imádjuk! Ô jöjjetek,

imádjuk! Ô jöjjetek, imádjuk az Urat!

(163,1)

vagy:

Dallam: Mennyből jövök most hozzátok 150

0 jertek, mi is örvendjünk, A pásztorokkal bemenjünk.

Hogy lássuk, mit ad Istenünk ô szent Fiában

minekünk! (150,6)

 

18. IGEOLVASÁS

Megtalálták a kis gyermeket a jászolban: Lk 2,16.

 

19. ÉNEK

Saját dallam: 161

lm, jászlad mellett térdelek, Ô, Jézus, üdvösségem.

Elhoztam minden kincsemet. Mit ingyen adtál nékem: A

szívem, lelkem, életem, Ô, fogadd tőlem kedvesen. Ne

szolgáljon, csak téged! (161.1)

vagy:

Saját dallam: 156

Jöjj, Isten népe. áldjuk őt, A mindenség Urát, Kitárta a

mennyajtaját. Elküldte szent Fiát, Elküldte szent Fiát.

Jón Atyja szívéről közénk, És gyengén, szegényen Ott

fekszik kicsiny gyermekként A jászolbölcsőben, A

jászolbölcsőben. (156,1-2)

37

20. IGEOLVASÁS

A pásztorok beszéde Jézusról: Lk 2,17-19.

 

21. ÉNEK

Dallam: Kit sok boldog pásztor dicsén 152

Jertek, hívek. Jézus elé. Betlehem kis jászla felé. Jertek, Jézus

drága nevét Áldja vígan szívünk, szánk! (138,1)

vagy:

Dallam: Ó, én lelkem, mért csüggedsz el 341

Ujjongjon ma szív és lélek. Amikor zengve szól Az angyali

ének, S áthat minden messzeséget Hírhozó égi szó:

Isten emberré lett! (162,1)

 

22. IGEOLVASÁS

A pásztorok hazatértek: Lk 2,20.

 

23. ÉNEK

Saját dallam. 151

Hadd zengjen énekszó. Fel, égig ujjongó, Jászolágyon

szunnyad Az édes Megváltó, Ott fénylik ó, az új nap, Kit várva

vártunk rég. Kezdet ő és vég. Kezdet ő és vég. (151,1)

vagy:

Dallam: Hirdetek tinéktek 159

Hívek, jertek, zengjünk Vígan halleluját! ô nyitja meg nékünk

Mennyország kapuját. Már itt békességet És egykor a

mennyben Ő ád üdvösséget. (159,6)

 

24. BEFEJEZÉS

Zárószó vagy igehirdetés

Ha az igehirdetés szószékről történik, utána énekvers énekelheti,

például: 153.3: 161,6, 166.3.

Imádság

Csendes imádság Miatyánk Áldás

 

25. BEFEJEZŐ ÉNEK

Dallam: Krisztus Urunknak áldott születésén 158

Ú, őrök Isten, dicső Szentháromság, Szálljon mireánk tőled

világosság. Távozzék tőlünk bűn és szomorúság.

Légyen vidámság! (158.61

38

 

Gyerekek-fiatalok szolgálnak énekkel, verssel, amit a falu iskolájában, hittanórán tanulnak.

A templom is az ünnepi hagyományok szerint van feldíszítve. Az oltárterítő színe fehér, az oltár mellett karácsonyfa áll. Elmaradhatatlan a szenteste megtartott istentisztelet ahol szinte minden család részt vesz.

A templomból hazaérve a családi karácsony következik. Hagyomány szerinti ételek a hal, a halászlé, a töltött káposzta és a bejgli. Ilyenkor a háziasszony ül az asztalfőre, a családtagok közül valaki feltálalja részére a vacsorát, annak hagyományaként, hogy a tyúkok egész évben üljenek és tojjak a sok tojást. Vacsora után mindenki gyönyörködik a karácsonyfa szépségében, és örül az ajándéknak.

December 25-én és 26-án, mindkét délelőtt a családok a délelőtti istentiszteletre mennek, meghallgatják az ünnepi prédikációt.

Ezután otthon következik az ünnepi ebéd, melynek fogásai különös gonddal készülnek. Elsőnek kerül az asztalra a forrón gőzölgő tyúkleves, tésztabetéttel. Ezt követi a jóféle sültek garmadája, jelezve, hogy a disznóölés még idejében megtörtént. A sültekhez társul körítésként rizs és krumpli, mellé savanyúságnak uborka, a gyerekeknek pedig gyümölcsbefőtt. Mindezt megkoronázzák a házilag , sütött bejglik különböző töltelékekkel.

Ebéd végeztével kezdődnek azután a rokonlátogatások. Az első napon a közeli rokonok, a második napon a családok, ismerősök látogatják egymást.

 

KARÁCSONY UTÁN - SZILVESZTER - ÚJÉV

A karácsony utáni napok közös családi programjai az egymáshoz tartozást mélyítik. Néhány nap után újabb ünnep következik - a szilveszterest és újév napja.

Templomban akarva-akaratlan is az egyéni-közösségi „leltárkészítés" alkalma: mit végeztem, mi sikerült, mit rontottam el, mit lehet még pótolni, mit szeretnék másként a jövőben?

Este megemlékezés történik az elmúló évben elhunytakról, név szerinti említéssel, születése-halála-temetése dátumával és a temetési igével. A név elhangzásakor emlékére gyertyát gyújtanak az oltáron. A gyertyák végig égnek az istentiszteleten.

Újév reggelén újévköszöntő jókívánságokat mondtak a gyermekek,rokonoknál-szomszédoknál.

Ilyen újévi köszöntők:

Kicsi vagyok, székre állok,

onnét egy nagyot kiáltok,

hogy mindnyájan meghalljátok:

boldog újévet kívánok!

 

Kicsi szívem, kicsi szám

Boldog új évet kíván!

 

Boldog új esztendőt

kívánni jöttem én,

ennek a téli napnak

gyönyörű reggelén!

Kamrátokba sok-sok jót,

szívetekbe békét, házatokba

a szeretet áldott csendességet!

Kérem a jó Istent,

adjon áldást rátok,

az év minden napján

szerencsében járjatok!

 

Eljött a szép új esztendő,

olyan, mint a tarka kendő.

Piros petty az öröm rajta

Fekete a bánat rajta.

Sok helyen az utóbbi időben az emberek boldog újévet kívánása pusztán udvariassági szólamra redukálódott.

A régi hiedelmek, babonák még nagyrészt élnek, az újévi köszöntés azonban már csak szűk családon, rokonságon belül.

Újév első látogatójának férfit vártak, mert úgy hitték, hogy szerencsét hoz.

A közismert hiedelem szerint az év első napján nem szabadott semmit sem kiadni a házból, mert ellenkező esetben egész esztendőn át minden „kimegy" onnan.

Azt tartották, ami ezen a napon történik valakivel, az ismétlődni fog egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni, hogy békességben éljenek.

Január 1-jén is - mint más jeles napon - munkatilalom volt. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása.

Jól ismert a baromfihús evésének tilalma ezen a napon. Azt tartották, hogy a baromfi bekaparja, betakarja a szerencsét. A malac viszont előtúrja mindezeket, ezért kell disznóhúst enni. Elhagyhatatlan volt a szemes terményekből (lencse, bab, köles, sárgaborsó) főtt étel. Azt a hitet tartották, hogy pénzbőséget jelent a következő esztendőben.

 

VÍZKERESZT

Vízkereszt - január 6. a karácsonyi ünnepkör záró napja, a karácsonyfa lebontásának ideje - ezt a szokást a mai napig tartjuk.

Ezen a napon emlékeznek meg Jézus megkereszteléséről. Erre utal a vízkereszt elnevezés, és az emlékezés a három napkeleti bölcs betlehemi látogatására.

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjóslások.

Az időjárással összefüggésben következtettek a termésre is. Úgy tartották, hogy vízkeresztkor

 

FARSANG

Az egyházi esztendőben a farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tartott. A farsang lehet rövid, illetve hosszú időtartamú.

Húsvétvasárnapjától kell visszaszámlálni negyven napot, így állapítható meg a böjt kezdete.

Ebben a farsangi időszakban rendezték a faluban a táncmulatságokat, bálokat. A farsangi báloknak a párválasztásban volt jelentős szerepük. A fiúk ilyenkor kaptak a leányoktól bokrétát, amit a kalapjukhoz tűztek.

Farsangi időszakban szokás volt a faluban, hogy minden háznál pampuskát (fánkot) vagy herőkét (csörögefánkot) sütöttek.

Csörögefánk (herőke)

 

Hozzávalók:

50 dkg liszt

5 tojás sárgája

6 dkg margarin

3 dkg élesztő 3 dl tejben felfuttatva

3 dkg cukor

1/2 kávéskanál só

1 kanál rum

sütéshez olaj

 

A hozzávalókat összegyúrni, vékony lapra nyújtani. Kis téglalapokra vágni, derelyevágóval bevagdosni, a végeket a vágásokon keresztülhúzni, bő olajban kisütni. Porcukorral és baracklekvárral tálalni.

A farsangi időszakot és a hozzá tartozó szokásokat a mai napig őrizzük.

 

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

Húsvét eredete

„Egyetemes keresztyén ünnepe, amely a Jézus Krisztus feltámadása feletti hálaadó örvendezés alkalma. Eredete az őskeresztyén gyülekezet azon gyakorlatára vezethető vissza, hogy Krisztus feltámadásának napját, a hét első napját örvendezve megünnepelték. Magyar elnevezése abból a középkori szokásból ered, hogy a megelőző húshagyó keddel kezdődő 40 napos böjt után ezen a napon lehetett először húst enni.

A 2. század végéről származó dokumentumok szerint húsvét ünnepe már általánosan elterjedt volt a keresztyénség körében, az ünnep kialakulása azonban sokkal messzebbre nyúlik vissza. A zsidókeresztyének kezdettől fogva megtartották az ősi Páska ünnepet. A Niceai Zsinat (325-ben) határozta meg a húsvét időpontját úgy, hogy az a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Ha az első holdtölte éppen vasárnapra esik, akkor a húsvét az azt követő vasárnap.

Csak a 6. században, miután Dionysius exiguus (525) a római időszámítást az alexandriaihoz igazította, lett egységes - néhány ország kivételével - húsvét dátuma..."

(Keresztyén Bibliai Lexikon, I. kötet - Szerkesztette: ifj. Bartha Tibor, Bp. 1993.)

 

A húsvéti ünnepkör népünk hitvilágában, szokásaiban igen jelentős volt. E hiedelmek és szokások egyrészt ősi, úgy szoktuk mondani pogány eredetű tavaszváró, tavaszköszöntő, tavaszt előcsalogató szokások, másrészt egyházi eredetűek A határt azonban nem lehet élesen meghúzni a kettő között, hiszen a kölcsönhatás rendkívül erős volt.

A húsvéthétfői locsolás elsősorban az eladósorú lányok szépség - és egészség varázslása volt. A locsoló versek feltehetőleg nem nagy múltúak, hiszen a locsolás egykori módja nem is indokolja Műköltői, iskolai eredetét bizonyítja, hogy országosan ismerik pl.: az én kis kertész legény vagyok..., Zöld erőben jártam... kezdetű locsoló verseket.

A húsvéti népszokásokban fontos szerepet játszik a tojás, mely különösen ebben az időszakban termékenységi színbólum. Piros színe, díszített héja fokozza jelentőségét.

 

AZ ELŐKÉSZÜLETEK SZOKÁSAI

A húsvétot megelőzően negyven napig tart a böjt (nagyböjt). Nem az evangélikusok tartották nagyon szigorú böjtnek, mert a hittanórákon már a fiatalok ezt a mondókát tanulták:

Isten nem kérdi, mit ettél,

Jóllaktál-e, vagy böjtöltél,

De a szívünket vizsgálja,

A böjt nem erény őnála.

(Bagyánszki Pálné sz.: Ganyicz Julianna, 57 éves)

 

A nagyhét első napjai a tisztálkodás jegyében folytak. Kimeszelték a házakat, lehúzták az ágyneműt, ünneplőbe öltöztették a kivetett ágyat. A házak elejét is lemeszelték, felsöpörték az utcát, udvart.

A nagyhéten a vallásos emberek nagyon keveset ettek, lehetőleg hús és zsír nélkül főztek, sokan böjtöltek is.

Zöldfa állítás

Húsvét vasárnapján a vőlegény a menyasszonya háza elé zöldfát állított, amely jelzésül szolgált, ezért a falubeli fiúk oda nem mentek locsolni.

A tojásfestés

A húsvét ünnepe főleg a leányok áldozatkészségét veszi igénybe, ők ez időre már jól előre gyűjtik a tojások nagy halmazát, hogy az események által készületlenül meg ne lepettessenek, s bárhogyan is, de minden felserdült lánynak kell 20-30 piros tojással bírnia húsvétkor.

A tojásokat különféle növények főzött levével színezték (vöröshagymahéj, tintavirág), olykor-olykor viasszal díszítették.

Az ünnep előkészületeihez tartozott a sütemények elkészítése, ez több napig tartott, az ízek fajtái igen változatosak voltak, különösen kedveltek a rétesek.

A század elején rozmaringot adtak a lányok, amit a fiúk a kalapjuk mögé tűztek. Ekkor a locsolkodás gémeskútnál történt vödörrel, nagy sikoltozások közepette. A hétfő este elmaradhatatlan eseménye a locsoló bál.

A báli öltözet a lányoknál a hímzett népviselet, a fiúk viselete nem változott. A bál alkonyattól virradatig tartott.

 

A VALLÁS HAGYOMÁNYAI

A húsvéti ünnepkör böjt első vasárnapjával kezdődik,- Jézus szenvedés története. A 6. vasárnap Virágvasárnap, ezzel kezdődik a nagyhét. Virágvasárnap a fiatalok énekkel mentek templomba, kezükben a tavasz virágai, főleg barka, amit az oltáron levő vázákba tettek. Nagycsütörtök az úrvacsora szerzésének az ünnepe. Virágvasárnaptól kezdve, egészen Húsvétig nincsenek bálok, táncos mulatságok - rendezvények, esküvők.

Nagypénteken, Jézus halálára emlékezünk. Lehetőség szerint ezen a napon emberek nem dolgoznak a határban.

 

A HÚSVÉT ÉTELEI

Nagypénteken: zsír és húsmentes étel, általában tésztafélék. Ezek közül kedvelt a túrós vagy káposztás „sztrapacska" (burgonyából készült tészta) és a mákos tészta.

 

Sztarapcska

 

Hozzávalók: 1 kg burgonya, 1 tojás, 3 evőkanál olaj, vagy 5

dkg zsír, 40-50 dkg liszt, 15 dkg juhtúró, 10 dkg füstölt szalonna.

 

A burgonyát meghámozzuk és nyersen finomra reszeljük. Hozzákeverünk 2 dkg langyos zsiradékot, egy egész tojást, és annyi lisztet, hogy galuskatésztát kapjunk. Vizezett deszkáról késsel bő sós vízbe apró galuskákat vagdalunk és kb. 10 percig főzzük. A vízből kiszedve, meleg vízzel leöblítjük és a maradék megforrósított zsiradékba tesszük. Tetejére rámorzsoljuk a juhtúrót, megszórjuk az apróra vágott, ropogósra pirított szalonnával, és csak annyi időre toljuk a forró sütőbe, hogy a túró „megpókhálósodjék" a tetején. (Szedhetjük a kifőtt galuskát a szalonna zsírjába is, attól kitűnő ízt kap, de ilyenkor ne adjunk hozzá más zsírt vagy olajat.)

 

Vasárnap került asztalra a szombaton megfőzött sonka, kolbász és tojás. Estefelé fogyasztották a kocsonyát.

A hétfői ebéd általában szárnyasból készült leves, különböző sültek, és sok-sok sütemény.

 

Ünnepkör

 

PASSIÓI ISTENTISZTELET RENDJE

1. BEVEZETŐ ÉNEK

 

Dallam: Jézusom, ki bűnös lelkem 418 Jézus, e világ bűnéért Ki

meghalni eljöttél, S tévelygő nyájad üdvéért Ónként áldozat

lettél; Ki kész voltál ontani vért Ádám romlott fiaiért: Kérlek,

halálod ára Rajtam ne vesszen kárba!

 

Vigasztaljon gyötrődésed. Midőn bűntudat gyötör. Támogas-

son csüggedésed. Kétség, baj reám ha tör. Verejtéked bűvö-

sitsen. Segítőm, ha senki nincsen: Kérlek, halálod ára Rajtam

ne vesszen kárba! (203,1-2)

 

2. BEVEZETÉS

Lelkész: Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében.

Gyülekezet: Ámen.

Lelkész: imádságot, azután bevezetést mond.

 

3. ÉNEK

Saját dallam: 204

Jézus, szenvedésedről Mostan elmélkednem. Erőt, áldást

mennyekből Lelked adjon nékem! Jelenj meg most szívem-

nek Ama nagy kínodban, Mellyel voltál lelkemnek Orvosa

holtodban! (204,1)

 

4. IGEOLVASÁS

Jézus bevonulása Jeruzsálembe, a főpapi tanács határozata,

Júdás árulása.

 

5. ÉNEK

Dallam: Mennynek, földnek Teremtője 96

Ô, egyetlenegy segítőm, Uram Jézus, irgalmazz. Légy velem,

én üdvözítőm, A gonosztól oltalmazz. Hiszen te értem jöt-

tél. Érettem is véreztél! (83,2)

 

6. IGEOLVASÁS

Az utolsó vacsora, Péter fogadkozása.

7. ÉNEK

 

Dallam: Ó, Jézus, amikor sokan 461

Ó, Jézus, tövises az út. Nézd, elveszünk a cél előtt! De új

elszánást, új erőt Ad a te töviskoszorúd!

Ó, Jézus, oly sötét az éj. Mindhalálig hűségeién. Nem

lankadva egy percre sem, őrt állni, kérünk, te

segélj! (461,2-3)

 

8. IGEOLVASÁS

Jézus tusakodása a Gecsemáné kertjében.

 

9. ÉNEK

Dallam: Teljes minden éltemben 426

Lelkem vigyázz, készülj fel, Istent buzgón kérve; Váratlan

ne érjen el A kísértés éje. Ki nem kész, hogy nehéz

Próbáját meg állja. Bűnnek lesz szolgája. (441,1)

 

10. IGEOLVASÁS Jézus elfogatása.

11. ÉNEK

Saját dallam: 422

Eltévedtem, mint juh. Eltévedtem, mint juh A bűnösök

útjára. Ó, segíts, Jézusom, Őriző pásztorom. Hogy ne

jussak romlásra! Te adtál drága vért Elveszett juhokért.

Viselj gondot a nyájra! (422,1)

 

12. IGEOLVASÁS Jézus a főpap előtt.

13. ÉNEK

Saját dallam: 198

Ó, drága Jézus, vajon mit vétettél, Ilyen keményen hogy

meg ítéltettél? Mi bűnt találtak benned és mi vétket. Kik

elítéltek? Én, én okoztam minden szenvedésed. Bűneim

vittek kereszt fára téged. Mindazt, mit Jézus, eltűrtél

helyettem, Én érdemeltem. (198,1+3)

 

14. IGEOLVASÁS Péter megtagadja Jézust.

15. ÉNEK

Saját dallam: 385

Szelíd szemed, Úr Jézus, Jól látja minden vétkemet;

Személyemet ne vesse meg Szelíd szemed, Úr Jézus!

 

23. ÉNEK

Saját dallam: 188 Krisztus, ártatlan Bárány, Ki miértünk

megholtat, A keresztfa oltárán Nagy engedelmes voltál.

Viselvén bűneinket. Megváltottál minket. Adj békességet. 0.

Jézus, ó, Jézus! (188.3)

 

24. IGEOLVASÁS

Jézus sírba tétele, a sír lepecsételése.

 

25. ÉNEK

Dallam: Ú, Krisztusfő, sok sebbel 200 Nagy irgalmadat áldom,

Te legdrágább barát. Hogy értem keresztfádon Te haltál

kínhalált. Adj erőt érted élnem Itt hálás húséggel, S ha

elérkezik végem. Tebenned érjen el! (200,3)

 

26. BEFEJEZÉS

Zárószó vagy igehirdetés

Ha az  igehirdetés szószékről történik, utána énekvers

énekelhető, például: 201.6: 205.2: 208.5.

Imádság

Csendes imádság

Miatyánk

Áldás

 

27. BEFEJEZŐ ÉNEK

Dallam: Jézus, Istennek Báránya 194

Jézus, ki értünk szenvedtél. Hogy éljünk, halálra mentél: Néked,

néked Szívből hálát adunk. Holtig, holtig híveid maradunk! (194,6)

Szelíd szemed, Ú Jézus, Elítél bár, lásd én megint Csak

várom, hogy majd rám tekint Szelíd szemed, Úrjézus!

(385,1+4)

 

16. IGEOLVASÁS Jézus Pilátus előtt.

17. ÉNEK

Saját dallam: 402

Mélységes mélyből kiáltunk Hozzád, irgalmai Itten.

Ó, hallgass meg. kérünk, ne hagyj Elveszni bűneinkben! Hate

mind azt számba veszed, Amit vétettünk ellened, Ki állhat

meg előtted? (402,1)

vagy: Dallam: Ne szállj perbe énvelem 412 Ô, töröld el én

vétkem. Irgalmas jó Úristen; Szent Fiad véréért könyörülj

énrajtam! Tebenned van bizalmam. (412,3)

 

18. IGEOLVASÁS Jézus megcsúfolása.

19. ÉNEK

Saját dallam: 200

Ó, Krisztusfő, sok sebbel Meggyötrött, vérező, Te szúró

tövisekkel Megkoronázott Fő, Fény, dicsőség volt részed.

Most gúnyt űznek veled. Megcsúfolt és lenézett Szent

Fő, köszön telek. (200,1)

20. IGEOLVASÁS Jézus megfeszítése

21. ÉNEK

Saját dallam: 365

Paradicsomnak te szép élő fája, Ó, drága Jézus, Istennek

Báránya, Te vagy lelkünknek igaz Megváltója,

Szabadítója. Jézusunk, kérünk, szenteld meg lelkünket,

Hogy megbocsássuk mi is a bűnöket Mindeneknek, kik

ellenünk vétettek. És elestének! (365,1 + 3)

 

22. IGEOLVASÁS

Jézus halála.

 

Nagypéntek igen nagy ünnep, dolgozni nem lehet. A falu népe a délelőtti istentiszteletre megy, ahol a prédikáció a passiói rend szerint történik. Mindenki ünneplőbe öltözik, népviseletbe - ez élő hagyomány. Az ünnepi ruha színe nagypénteken a fekete. Az öltözet részei megegyeznek a hímzett, ünnepi ruháéval.

Nagyszombaton az asszonynép a konyhában, a férfiak a gazdasági udvar körül szorgoskodnak.

Húsvét vasárnap reggel az egész család újra ünneplőt ölt, melynek a színe sötétkék, sötétzöld és barna népviselet. Valamennyien a templomba mennek. Ezután következik az ünnepi ebéd, ahol összejön a rokonság és beszélgetnek a múltról, jelenről és jövőről.

Az ünnep legizgalmasabb, legmozgalmasabb napja a húsvét hétfő. A legények sorra járják a lányos házakat locsolkodni -, de járnak az idősebb férfiak is. Van aki tréfás locsoló verset is mond szlovákul:

Ja som malý bubeník,

velkje bubny vláčim

utekajte djovčence,

lebo vám opáčim.

 

A lányok a locsolásért hímestojást és tavaszi virágot adnak.

LOCSOLÓ VERS:

E húsvét ünnepnek

Második reggelén

Tudják az már maguk

Miért jöttem ide én.

Hamar hát előmbe

Százszorszép leányok,

Piros rózsavizem

Hadd öntözzem rátok.

Aztán nyugodt szívvel

Innen távozhatok,

Emlékül néhány szép

Piros tojást kapok!

 

Az éjjel azt álmodtam

Rózsa nyílt az ablakomban,

el akart hervadni

szabad-e megöntözni?

 

Szép Csomádon minden házba

Nyílnak a szép virágok:

Gyöngyvirágok, nefelejcsek és piros tulipánok.

Ici-pici locsolómmal

Mindegyiket megöntözöm,

Hogyha tojást kapok

Nagyon szépen megköszönöm.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet