Előző fejezet Következő fejezet

PÜNKÖSD

 

Mozgó ünnep, a húsvétot követő ötvenedik napra esik.

A keresztény egyház tanítása szerint a Jézus menybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hírtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyekkel szétosztottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a lélek adta nekik, hogy szóljanak"

Szent Biblia: Az apostolok cselekedetei 2. rész 1-5. versig

A gyülekezet egyik fő ünnepe volt.

Pünkösd vasárnapját megelőző szombaton a legények májusfát állítottak a lányos ház kapujához.

A lányok selyem és hímzett szalagokkal, kendővel díszítették. A fa legmagasabb ágára üvegben bort is kötöttek.

A májusfát pünkösd hétfő estéjén bontották le. A bort a legények fogyasztották el.

Napjainkban pünkösd mint ünnep megmaradt, de a májusfa állítás már nincs.

Ugyanezen a szombaton férfiak vittek májfát a templomba is. Az oltár két oldalára és a keresztpad végére nagy álló májfa került. Ezeket hímzett szalagokkal díszítették az asszonyok. A padokra egy-egy kisebb ágat kötöztek fel a lányok selyem szalagokkal.

A vasárnapi istentiszteleten a lányok a padok mellett álltak végig, mivel a vasalt szoknyában ülni nem lehetett. Amikor a lelkész imádkozott, letérdeltek. Az első két padnál állók az oltár előtti beton fellépőre térdeltek két térden, a mögöttük állók egy térden térdeltek egymás mögött. Ez a hagyomány a 2005-ös évben elevenedett újra.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet