Kiskőrös a Duna - Tisza közén Bács-Kiskun Megyében fekszik. Gyivicsán Anna szerint „szórvány" szlovák település. Körülötte sok-sok magyar lakta település van. Legközelebbi szlovák és evangélikus község Dunaegyháza, akikkel szoros baráti kapcsolatban vagyunk most is. (40 km-re van tőlünk). A másik szlovák, de katolikus település Miske, akikkel az utóbbi időben nagyon jó a kapcsolatunk. Mindkét településsel oda-vissza rendszeresen van szlovák rendezvényünk.
1718-ban írták alá a Wattay földesurak azt a szerződést, amelynek értelmében szlovák ajkú felvidéki telepeseket hoznak azokra a pusztákra, amelyeket hűségükért kaptak a császártól.
Az egységes nagy Magyarországon csak országon belüli vándorlásnak számított a szlovákok délebbi vidékekre költözése nem pedig külföldre menetelt jelentett.
Az ide a néptelen pusztákra érkező emberek (kb. 30 család) kezdetben állattenyésztéssel, majd földműveléssel foglalkozott.
A török elől a Felvidéken a hegyek közé rejtőztek az emberek. Túl sokan lettek, kevés volt a megélhetés.
A török hódoltság után próbálkoztak olyan vidékekkel, ahol volt megélhetés, gyakorolhatták evangélikus vallásukat és szlovák nyelvüket.
Tehát élet, hit, iskola.
Nagyon nehéz megélhetést jelentett a Kiskunság futóhomokján, vagy a mocsaras, szikes területeken a lét.
Hogy is maradhattak fenn akkor és még ma is?
Köszönhető a nagy szorgalmuknak, kitartásuknak a közösségükhöz való hűségüknek.
A hűség egymáshoz, a hitükhöz, nyelvükhöz, szokásaikhoz.
Mint említettem egy magányos szórvány volt Kiskőrös.
Nem is házasodtak csak a sajátjaik között.
Nem hoztak más településről feleséget.
Alig érkezett ide 30-40 család 50 év múlva 5000 körüliek voltak vagy ennél többen is, mert a külterületen élőket nem is számlálták meg.
Nagy szorgalommal felépítették templomukat, amit a 30 km-re levő kalocsai érsek lebonttatott.
Nem csüggedtek, nem adták fel, hanem átjártak a 40 km-re levő Dunaegyházára lovas szekereken. Ott imádkoztak, keresztelkedtek és minden vallásos dolgaikat ott intézték. Ezt bizonyítják az ottani anyakönyvek is.
Mi kellett ehhez, amit mindig kihangsúlyozok:
HIT, ÖSSZETARTÁS, HŰSÉG!!
Mekkora szervezőmunka volt, amikor egy-egy nagy családi ünnepre a szülők, keresztszülők, nagyszülők és nem beszélve a sok gyerekről, elmentek Dunaegyházára. Egy családban 10-14 gyermek is született.(anyakönyvek bizonyítják)
Nagy változást jelentett II. József Türelmi Rendelete, amely engedélyezte a szabad vallásgyakorlást, tehát a templom építését is. A kiskőrösiek nagy szorgalommal megépítették szép, nagy templomukat.
Nem lehetett kicsit építeni, mert az 1780-as években, már jól megszaporodott a szín tiszta szlovák lakosság.
Gyakorolták nyelvüket, hagyományaikat, hitüket. Megőrizték népviseletüket, dalaikat és minden szokást.
Mindig tudták az illemet az elöljárókkal szemben is, de öltözködésükben az egyházi ünnepeknek megfelelően böjtben feketében, vagy sötét oblekban, vidámabb ünnepeken fehér vagy színes ruhában voltak.
A vallás gyakorlásánál az egymás közötti beszéd mellett nagy szerepe volt az állandó szlovák istentiszteleteknek és a szlovák oktatásnak. A kiskőrösiek a Közép-Szlovák nyelvjárást beszélik még ma is, állítólag ó- cseh nyelv is keveredik benne.
Árva, Túróc, Liptó, Hont, Nyitra, Nógrád vármegyékből érkeztek ide és azt a nyelvjárást beszélik.
Meg kell említenem Leska István tudós lelkész munkásságát, aki miatt ma is gyakran jönnek Csehországból tudósok, professzorok, kutatnak kiskőrösi életéről, munkásságáról. Ő több szép verset, éneket írt a kiskőrösieknek, a kiskőrösiekről. Egyik legközismertebb, amit azért írt, hogy a templomszentelés ünnepén októberben mindig énekeljék el a kiskőrösi szlovákok. Ma is mindig elénekeljük, bár nagyon nehéz a nyelvezete.
Ő, akkor 1818-ban azt írta, hogy Kiskőrösön 5700 szlovák lakos él.
Leska István felesége volt Lautcsek Rebeka, aki túl élte férjét és 1823-ban Alexszander Petrovics tehát Petőfi Sándor születésénél bábáskodott. Hrúz Mária szlovákul mondta, hogy jaj Bozse moj pomá haj, hogy a picike koraszülött Sándor megszülessen. Azonnal meg is keresztelték az evangélikus templomban, mert túl pici és gyenge volt.
A keresztelést tábla is jelezi a templomon. Hat keresztszülője volt, hogy minél többen tudjanak gondoskodni róla.
A mai szlovákok most is mindig virágot helyeznek a Leska házaspár sírjára, az evangélikus temetőben.
A Szlovák Önkormányzatunk pedig bearanyoztatta a betűket, mert alig volt már látható.
Petőfi szülei szlovák származású Petrovics István és Hrúz Mária, akik sokat vándoroltak az országban és Kiskőrösre is Maglódról jöttek, mert a Martini János lelkész elcsalta őket ide. Ez nagyon szép és kedves nekünk kiskőrösieknek.
Néhány évvel ezelőtt a felvidéki Necpálon, ahonnan származott Hruz Mária egy emléktáblát helyeztünk el és ha tudjuk útba ejtjük a települést és elhelyezzük szeretetünk virágait.
Petőfi a legnagyobb magyar költő, szlovák szülők gyermeke, Kiskőrös legnagyobb büszkesége.
Minden évben Szilveszter éjjelén óriási ünnepség van a szülőház előtt Petőfire emlékezik a hazai és külföldi vendégsereg. Híres tudósok, professzorok ünnepelnek velünk, az ünnepség után az óriási tömeg fáklyákkal vonul az evangélikus templomba, ahol Petőfiről, a kiskőrösi szlovákokról és mindenkiről megemlékezik a lelkész, és megtekintheti az érdeklődő közönség az eredeti keresztelő kancsót és az anyakönyvet, ahol Petrovics Sándor van bejegyezve.
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
Másik szép SZILVESZTERI ünnep, az ország összes Szilveszterkor született gyermeke kap egy számozott Petőfi kötetet. Meghatódva érkeznek a szülők az egy éves gyermekeikkel az ünnepségre. Nagyon sokan szoktak eljönni. (Akik nem jönnek postán kapják meg a könyvet).
A szorgalmas kiskőrösi nép közben megkötötte a futóhomokot, betelepítette a híres KADARKÁT.
Szőlőművelés Kiskőrösön
Kiskőrösi Szüreti- és Szlovák Nemzetiségi Napok
Petőfi után már nem igen jegyezték, írták le a kiskőrösiek létszámát, tevékenységét. 1870-80 táján még szinte teljesen szlovák, evangélikus volt Kiskőrös. Csak 400 fő katolikus lakott, akik főképp iparos emberek voltak.
A 19. század végén felerősödött az egy nyelv egy ország az egységes magyar kultúra elmélete politikai és kulturális területen is. Ez nagyon sokat ártott a nemzetiségeknek.
A tiszántúli városokban megmaradnak a szlovák nyelvű intézmények, jellemző rájuk a megújulás. Kiskőrösön sajnos csökken a szlovák nyelvű oktatás a prédikáció.
Az 1920-30-as években az első osztályba beiratkozottak csak szlovákul beszéltek. Egy 40-50 fős osztályban 5-6 gyerek volt magyar anyanyelvű.
A gyerekek az iskolában tanultak meg magyarul. Ez az idős korosztály még most is keveri a magyart a tóttal. Egymás között még most is tótul beszélnek.
Az 1931-es feljegyzés szerint már
1500 katolikus,
450 református,
1100 zsidó és
9500 evangélikus szlovák élt Kiskőrösön.
A rendszeres szlovák istentisztelet 1940-ben megszűnt, mert nem hoztak ide szlovákul tudó lelkészt.
Ezután már csak ritkábban voltak szlovák istentiszteletek.
Napjainkban csak ünnepeken vendég lelkésszel tartanak istentiszteletet
A kiskőrösi Evangélikus Templom
A kiskőrösi Evangélikus Templom
A Kiskőrösi Szlovákok klubját óriási létszámmal 1972 óta Gmoser Györgyné vezeti. A 40 éves évfordulót gyönyörű szlovák műsorral, vacsorával és bállal ünnepeltük.
Megnyílt a Nyanyicska konyha is ,ahol a sok száz vendéget kiskőrösi finomságokkal kínáltuk.
Az elmúlt 100 év anyagából az utóbbi években óriási kiállításokat rendeztünk. A kiállításon, fényképek, eszközök, bútorok, ruhák voltak láthatók.
Ilyen címmel rendeztük a kiállításokat.
„Asszony lesz a lányból”
„Katona voltam”
„Kiskőrösi szlovák családok”
„Rendezvényeink képekben”
„Szlovák Népdalkör és a zenészek” (1977-ben alakult)
„Műsoros estek fotói” montázsok
| Rendezvények itthon és a nagyvilágban - FOTÓGALÉRIA | ||
| Kiskőrös Szüreti Napok - 2006. szeptember 1. | ||
| Városalapítók Napja - 2007. május 20. | ||
| Szlovák kolbász fesztivál, Békéscsaba | ||
| Fúvósok | ||
| Rétesfesztivál - 2005 | ||
| Szlovák találkozó - Budapest | ||
| Szlovákok kitüntetése / 30. éves a népdalkör | ||
A kiskőrösi szlovákok karácsonyi üdvözlőlapja, 2012