Kisnána

Szlovák tájház

A mai Kisnána falu elődje, Egyházasnána a XII. században már bizonyosan létezett. A település Mindenszentek tiszteletére épült temploma körül terült el a falu temetője, amelynek a legkorábbi datálható sírjai a XII. századból származnak. Az 1445-ös országgyűlés határozataiban Kompolti János kisnánai rezidenciája már várként szerepel. 1543-ban a budai török pasa rommá lövette az erődítményt. Ez évtől kezdve a falu lakatlan.

1716-ban történt meg a falu benépesítése szlovák telepesekkel Árva megyéből, Gömör vármegyéből (Feled, Királyhegyalja, Nagyrőce) és Nógrád megyéből (Korna, Litke, Losonc). 1746-ban a település még tisztán szlovák lakosságú, a XVIII. század végére magyar-szlovák vegyes lakosságú település volt.

A szlovák népi építkezés kezdeti időit nézve általános az, hogy a telepesek néhány évig csak földkunyhókban laktak, s azután építkeztek. Állandó lakásuk is fából, sövényből készült, a módosabbaké boronafallal. A XX. század végéig megfigyelhetőek voltak a településen olyan faházak, amelyek hátsó szobája vagy kamrája azonban fonott falú volt. Kisnánán az 1800-as évek elején megjelent az építőanyagok között a görgetegkő, megelőzve a környék magyar falvait, ahol a földesúr ezt akkor még nem engedélyezte. A vakolt véghomlokzat díszítő tagozatait kékre festették. A homlokzatot díszítő kő ablakkeretek korán, 1842-ben jelentek meg.

1880 és 1890 között épült, 1912-ben korszerűsítették, az 1930-as években a  homlokzatát, majd 1970-ben restaurálták a Béke u.1. sz. alatt található lakóház, amely a vár bejárata előtt emelkedik és tájmúzeumként képviseli a falu építészetét. Szalagtelken, fésűs beépítésű. Fekete görgeteg kőből, szarufás-torokgerendás szerkezetű, nyeregteteje műemléki palával, most cseréppel fedve. Meszelt homlokzatán két kőkeretes ablak, 2x2 tagú vasráccsal, tornácbejáróval. Tagozott övpárkány, három fali sáv, mind kékre festve. Előreálló kőlábazat. Kék szalagkeretes, vakolt kőoromzatán két álló téglány alakú szellőző, kék szalagkerettel, alattuk tagolt párkány. Udvari homlokzata 11 tengelyes, az 5 lakóhelység (eredetileg 2 lakás) és külön bejáratú kamra nyílásaival széles ledeszkázott ereszét 10 faoszlop tartja. Innen nyílik a padlásfeljáró, a pad szája.

A Szlovák tájház háttérben a felújított kisnánai vár

Szlovák tájház

Ha átlépjük a ház küszöbét a konyha tárul elénk. Két részre van osztva. A belső része a szabadkémény tere, a kéményalja. Itt látható a tüzelőpadka, amelyen addig főztek, amíg nem kezdték használni a berakott masinát, tűzhelyet. A drótozott cserépfazekakon kívül itt helyezték el a vaslábast, a háromlábú vasserpenyőt, a vízmelegítőt. A falakon kanalakat, szűrőket, tálakat, só és fűszertartókat láthatunk. A választófalon és a többi üres felületen pedig díszes tányérok függnek.

Szabadkéményes konyha

Szabadkéményes konyha részlet kisszékkel és vajköpülővel

A konyha belső része

Vízmelegítő cserépfazék (ohrievač vody kameninové hrnce)

Cserépfazék (kamenina hrniec)

Főzéshez használt cserép fazekak (kameninové hrnce)

Festett tányérok (Maľované taniere) a konyha előterében

Virágmintás festett tányér (kvetinovým vzorom, maľované tani)

Fakanalak (varešky)

Itt van a búbos kemence szája, amely a nagy padkáról volt kezelhető. A konyha elülső részén látható vizes lóca, melyen vödrök sorakoznak. A faluban termesztettek kendert, feldolgozták, így a kenderfeldolgozás eszközei közül is került ide (tiloló).

Búboskemence (úľ rúra) nyílása, cserép fazekak (kameninové hrniec)

Kemence nyílás, (Otvorení pec) előtte szakajtó és cserép fazék

Vizes vödrök, (vodné vedierka)

Az első házat, tisztaszobát nem fűtötték. Ha belépünk a konyhából, a két kis ablak közötti falon ott függ egy tükör. A falakon kétsorosan felrakott festett rózsás tányérok díszelegnek, magyar feliratú szentképek is függnek.

A tisztaszoba (prenia chiza)

A tükör (Zrkadlo)

Festett, rózsás tányérok (maľované ružové dosky) a tiszta szobában

Tiszta szoba részlet

Festett, virágos tányér (painted floral doska)

Az ablakok alatt áll 2 sarok lóca (karos lóca) kézzel kifaragva. Rajta fonott kosárban kenyér. Az asztal a lóca előtt középen áll, kézi szövésű ünneplő abrosszal van letakarva, rajta Biblia. Az asztalnál egy karszék található.

Tiszta szoba részlet lócával (lavice)

Tiszta szoba részlet, asztalon a Bibliával

Régi imakönyvek, Biblia az asztalon

A szoba fő dísze a magasan vetett ágy. Ennek alján szalmazsák van,  ezen derékalj, széles horgolású díszlepedővel letakarva. Erre helyezték a hat slingelt végű, élére állított, talléros mintás, színes (kék-rózsaszín) alátét anyagú díszpárnákat (vánkusokat) és a dunnát. Az ágy végénél van a rózsásláda. Ez őrzi a mennyasszony kelengyéjét, a vászon neműeket és az ünneplő ruhákat. Pendelyt, ingvállat, ráncba szedett szoknyát, gyöngyös, zsinóros pruszlikot, blúzokat, főkötőket és selyemkendőket. Egy másik ládába piros, kék mintával díszített szőtteseket (abroszokat, törülközőket) tettek. Ennek a szobabútornak van egy jellegzetessége: közvetlen a ládatető alatt ki van képezve a láda oldalában egy zárható kis polc. Az ajtó mögött vakablakban apróbb tárgyak, kancsó, illetve korsó.  Mind a három helyiségben kétsorosan felrakott, festett rózsás tányérok díszítik a falat. A falakon még magyar és szlovák feliratú szentképek is függnek.

Tiszta szoba díszes faragású ággyal, rózsás ládával

Díszes párnákkal (vankúš) magasra bevetett ágy

Virágmintás láda (kvet vzorované hrudník), ünnepi viselet (formálne oblečenie)

Tulipános láda (tulipán hrudník) kelengyével, szőttesekkel

A hátsóház, hátsószoba volt a lakószoba. Itt áll a konyhából fűthető kemence. Ezt a vályogból, majd később vörös téglából rakott búbost körülépítették ülő vagy fekvő magasságban. a padka elé kis székeket (sámlikat) helyeztek. A kemence tetején tartották, - s ott is látható - a párt, mégpedig gyékénykosárban elhelyezve. E szobában aludt az egész család, ezért több fekvőhely, (ágy, dikó) is itt kapott helyet.

A hátsószoba (zahia chiza)

Bubos kemence

Kisszékek (sztolcsek)

Az ágy előtt áll a bölcső. Itt is van ruhásláda, ebben a mindennapi viselt ruhákat tartották. Ebben a szobában állították fel a szövőszéket is. A faluban intenzíven termesztettek kendert és szőttek is. A kenderfeldolgozás más eszközei is emiatt kerültek ide pl.  rokka, guzsaly. A fogason egy cifraszűr lóg.

Hátsóház részlet, ahol a szülők és a kisbaba aludt

Bölcső (Kolíska) a tiszta szobában

Bölcső (Kolíska), melyben az 1950-ben született Lőrinc János

Rékli és sapka, melyeket az 1933-ban született Sztancsik Anna viselt

Hátsóház berendezésének egy része, szövőszékkel (krosná)

Szövőszék (krosná)

Gyermek etetőszék (stolička dieťaťa) és rokka

Hátsóház részlet, rokka és etetőszék

Az első- és hátsó szobában az asztal fölött piros-kék díszítésű lámpa függ, amiben petróleum táplálja a lángot.

A szobák deszkás mennyezetűek, a mestergerenda mögé rozmaringcsokrot vagy birsalmát tettek.

Petróleum lámpa (petrolejové lampy)

Hátsóház részlet faliórával (Nástenné Hodiny) és festett tányérokkal

A múzeum anyagának gyűjtése több éven át történt. Valamennyi anyagát az egri Dobó István Vármúzeum muzeológusai gyűjtötték. A gyűjteményről katalógus készült , a gyűjtemény 148 darabot tartalmaz. A berendezés Csiffáryné Schwalm Edit  néprajzos-muzeológus munkája.

Citera (citaru), melyet Szőke Sándor citeraművész adományozott

A kiállított tárgyak az 1700-as évek derekától származtathatóak (A tájházban található tárgyak a Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteményéből származnak.)

A tájházban világosan látszik a magyarság akkori élete és sorsa, népszokásai egybeolvadtak, mesterségeik egybekovácsolódtak, nyelvét azonban mind a két nép igyekezett megőrizni.

Ennek a háznak a legutolsó lakói Domoszlai Pál és családja, valamint Homonnai Ferenc és felesége volt.

A felújított kisnánai vár tövében álló ház a múlt század végén épült. 1971-ben az Országos Műemlékfelügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől datálják a tájház alapítását és megnyitását is.

A szlovák tájház a benne lévő berendezésekkel a XVIII. század elején betelepített szlovákok leszármazottainak életmódját, használati eszközeit, viseletét, építészeti sajátosságait, szokásait mutatja be.

A település rendezvényei kapcsolódnak a tájházhoz, részei annak.  

Kiemelkedően fontos látnivaló az építészeti sajátosság,

Kisnána, egyike Heves megye azon településeinek, ahol a szlovákság még fellelhető. Községünkben nemzetiségi oktatás nem folyik, a szlovákság a múlt és a hagyományok kutatásával, őrzésével, ápolásával igyekszik a község életét, közéletét, kultúráját gyarapítani, színesíteni. A szlovák hagyományok ápolására 1985-ben alakult és ma is működik a Heves megyében egyedüli, szlovák nyelvű népdalokat is éneklő Mátragyöngye Hagyományőrző Népdalkör. Az 1994. évi választások eredményeként Kisnánán is megalakult a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és mai napig tevékenyen működik. A hagyományőrző munkában részt vesz az iskolai hagyományőrző csoport, valamint a 2005-ben létrejött szlovák civil szervezet.

A szlovák tájház, a kisnánai szlovákság öröksége Heves megyében is egyedi építészeti és tárgyi értékeket őriz, melynek megőrzése együttesen szükséges.  

A szlovák tájház elhelyezkedéséből adódóan kiemelten fontos idegenforgalmi, turisztikai és történelmi elemként szorosan kapcsolódik a felújított kisnánai várhoz. Előzőekből adódóan a szlovák tájház híre a megye határain túl is jól ismert.

Nyitott ajtók a tájház belsejében

A Szlovák tájház fenntartója Kisnána Község Önkormányzata, 3264 KISNÁNA, Szabadság út 3.

Címe: 3264 KISNÁNA, Béke u. 1.

Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 09.00 órától 17.00 óráig

Felhasznált irodalom:

Szlovákok Heves megyében: A Kisnánán 1995. szeptember 27-én megtartott tájkonferencia anyaga. Eger, 1996.

Tájházak, gyűjtemények, falumúzeumok a magyarországi szlovák településeken/Krupa András; Békéscsaba, 1997.

HEVES MEGYE MŰEMLÉKEI. BUDAPEST: AKADÉMIAI K, 1978 p.364

Múzeumi kiállítóhelyek Heves megyében. Szerk.: Kovács Béla. Benne: Cs. Schwalm Edit; A szlovák parasztház. Eger, 1972. 29-35.

Bakó Ferenc: Tájházak Heves megyében. Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára, Budapest, 1986.

Nemes Lajos: Kisnána története kézirat

Molnár Endréné Lizák Ilona: Képek Kisnána község múltjából – Tanulmánykötet 1998. 

Heves Megye Múzeumi Szervezet Műtárgykölcsönzési szerződés

A fényképeket készítette: Krizsóné Kakuk Éva

Összeállította: Cseh Józsefné és Krizsóné Kakuk Éva