|
|
Január elseje a polgári év kezdőnapja az egyházi év mindmáig advent első napjával kezdődik. A változó év kezdet miatt nevezik kiskarácsonynak is. A II. Vatikáni Zsinat után Mária istenanyaságának ünnepe.1
A második katolikus zsinatkor döntötték el az időpontját, minden év január 6-án a három királyok látogatásának ünnepe. 2013-tól parancsolt ünnep, függetlenül attól, hogy vasárnapra esik-e az ünnep. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör záró-és a farsang kezdőnapja.
Az egyházközösségünkben az év első vasárnapján ünnepeljük a vízkeresztet, a szentmisén történik a vízszentelés és ezt követően a hívek a saját otthonukba visznek a megszentelt vízből. A szentelt víz tartóit ebből töltik fel egész évben.
Napjainkban a vízkeresztet követő házszentelések elmaradtak.
Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban és ezen a napon szentelték Istenné Jézust. Tartja február 2-án a Katolikus Egyház.
Szentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe, egyike a legrégibb szentelményeknek. Az ünnep már a magyarországi miseliturgia legősibb forrásában, a XI. századbeli Hahóti-kódexben is előfordul. 3
Nálunk február első vasárnapján történik, a hívek által hozott gyertyák megszentelése, ezt követően hazavitele. A helyi népszokás szerint ezt a szent gyertyát égették jégeső, vihar, villámlás, betegségek esetén. (43. kép)
43. Gyertyaszentelés
Szent Balázs napja, február 3-a, a Szent Balázs vértanú emlékére történik ez a szertartás. A pap a Szent Mise vége után régebben X, ma Y alakban tart gyertyát a hívek álla alá és a pap a következő imát mondja el.
„Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.”4
A hívek minden esetben igénybe veszik ezt az áldást. (44. kép)
44. Balázsolás 2014. február 9.
Szent idő, Jézus Krisztus negyven napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékezete hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig.5
A nagyböjt kezdő napja, húsvét vasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap. Jézus negyven napos böjtjét szimbolizálja.
E napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jó lakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani.6
Napjainkban ezt a napot még megtartjuk.
A nagyhét kezdete, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Liturgiájának sajátossága a barkaszentelés és a Passió eléneklése. Napjainkban a misén nincs igehirdetés csak a Passió eléneklése, a mise végén a megszentelt barkát a hívek hazaviszik.7
A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, három szent napja a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.
Napjainkban egyházunk oldallagosan van ellátva ezért ezek a liturgikus ünnepek a kétsopronyi Anya Szent Egyháznál kerülnek bemutatásra. A kondorosi hívek többsége Kétsopronyra valamint Hunyára jár a szertartásokra.
Kétnapos mozgó ünnep. Húsvétvasárnap a feltámadás vasárnapja a liturgikus év legnagyobb ünnepe. Ez a szent mise Kondoroson kerül megtartásra.
Korábban e napon feltámadási körmenetet tartottak a templomok, amikor is a menet a templom körül énekekkel és imádsággal hirdette Isten feltámadását.
Napjainkban ezt a szokást nem tartják, az étel, ital megáldása sem szokás.
Húsvéthétfőn csak tanácsolt ünnep, nincs mise, ezen a napon a locsolkodás a jellemző.
Templomunk a Szűz Anya oltalma alatt áll, mégpedig az Ammuntiatio B. Marine s virginis ünnepe a templom búcsújának a napja. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony, amelynek ünnepe nagyböjt hetére esik, ezért húsvét utáni első szombaton tartjuk. A templombúcsú alkalmával a környező települések hívei és papjai is részt vesznek. Ilyenkor a szentmisét követően a templomkertben vendégül látják a megjelent híveket kaláccsal, teával. A megjelent egyházi méltóságok a plébánia épületében részesülnek vendéglátásban.8
Áprilisban, Szent Márk napjához közeli vasárnapon végezzük a szertartást. Régen a határ, a búza és gabonaföldek megáldása történt.
A II. Vatikáni zsinat utáni törvények szerint, a búzaszentelés a templomban történik, ahol a pap a mezőről behozott búzát áldja meg.9 Nálunk a szentmisén az asztalra elhelyezett zöldbúzát az áldás után a hívek hazaviszik.
A szentlélek eljövetelének ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik napon. Mozgó ünnep, húsvét dátumától függően május 10 és június 13 között.10 Kétnapos ünnep. 1990-es évektől a pünkösd- hétfő ismét munkaszüneti nap. A pünkösd vasárnapi szent misén nagyobb lélekszámban jelennek meg a hívek. Pünkösd hétfőnek nincs a településen néprajzi jelentőségű ünnepe.
Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösdöt követő tízedik nap. A templomkertben a templom négy sarkára régen Úr napi sátrakat, ma már négy kis oltárt készítünk, mely a világ négy égtáját jelképezi. A fából épített oltárok kereteit előző nap kerülnek felállításra. Másnap reggel színes, díszes virágokkal megtelt kosarakkal érkezve gyülekeznek a hívek az oltárok díszítésére. Párokba rendeződve kezdi el mindenki a maga színes oltárát díszíteni. Az első oltár a Jézus Szíve oltár- alapszíne a piros – a szív a szeretet, az élet adója, melyet a piros szín képvisel. A kereten kifeszített fényes piros selyemre tűzik fel a díszítő virágokat- itt apró virágsokaságokból keresztet formálunk. A keret előtti asztalt terítőkkel lefedve, helyezzük rá a Jézus szíve szobrot, virággal telt vázákkal, gyertyatartókkal körülvéve. A második oltáron a Szűzanya szobra kerül elhelyezésre – itt a domináns szín a fehér és a világoskék. Ugyanúgy virágvázákkal és gyertyatartóval díszítve.
45.a Úr napja - piros oltár
A harmadik oltár a Szent József a kis Jézussal – itt az alapszín a barna és a krémszín. Virága az írisz.
45.c Úr napja - barna oltár
A negyedik oltáron a gyermek kis Jézus szobor áll. Jellemző szín a fehér és a világoskék.
45.b Úr napja – fehér oltár
45.d Úr napja – világoskék oltár
A templomi szentmise után kezdődik a templomkertben az úrnapi körmenet. A templomkertbe
indul először a bal oldali padsorban ülő hívők, majd a baldachin alatt a plébános kezében az Oltáriszentséggel, majd a job oldali padsorban ülő hívók zárják a menetet. Az oltárokon az előre meggyújtott gyertyák fénye emeli az ünnep meghittségét és az “ Üdvöllégy Oltáriszentség.. énekszóval érkezünk az oltárakhoz, ahol megtörténik az Oltáriszentség imádása és áldása. Az énekszótól és a csengő hangjától zeng a templomkert, majd a templomba bevonulva elénekeljük a Tedeumot.11
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése alapján a 2014 évtől kezdve minden év első októberi vasárnapján adunk hálát a termésért. Az esemény bekerült az egyház hivatalos ünnepei közé, arra ösztönözve a plébániákat, hogy szervezzék meg a hálaadás alkalmait. A hívők terményeket az oltár elé helyezik, és a pap pedig a liturgia keretében megáldja azokat.
Templomunkban tartjuk ez ünnepet.12 (46. kép)
46. Terményáldás
Korábban tanácsolt ünnep volt, de 2013-tól bekerült a parancsolt ünnepek közé. November 1-én ünnepeljük az összes szentet, megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt név szerint nem emlékeznek meg. Ezen a napon a szentmise keretében a halottak lelki üdvéért imádkozunk, a szent misét követően kivonulunk a római katolikus Újtemetőbe az atyával, ahol a temetői főkeresztnél imádkozunk. Ilyenkor az atya, kérésre megszenteli a sírokat.13 (47. kép)
47. Mindszent
A Halottak napjának megünneplése több mint egy évezredes múltra tekint vissza a katolikus egyháznál. Odilon clunyi apát, a bencés szerzetesek számára 998-ban elrendeli, hogy amint november 1-én Mindenszentek napján tartják, úgy a következő napon minden halottra emlékezzenek.14
Az egyházi év kezdete, a karácsonyt előkészítő időszak, alapgondolata Krisztus várása. Liturgikus színe a lila, bűnbánatot jelképezi. Az egész időszakban az oltár dísztelen, nincs virág. Korábban szokás volt ez időszakban böjtöt tartani, de ennek a hagyománya a 20. század közepén eltűnt.15
Az adventi gyertyagyújtás a templomban kezdődik advent első vasárnapján szentmisén. Este pedig a község főterén a szökőkútnál a település lakossága számára karácsonyi műsor, vendéglátással egybekötve és meggyújtják az első gyertyát és karácsonyig minden vasárnap így történik.
A családokban szintén meggyújtják a gyertyákat az adventi koszorúkon.
Karácsony keresztény ünnep, melyen Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Az ünnep 325-ben került át december 25-ére, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi éjféli misén (dec. 24.) való részvétel, amit nálunk dec.24-én délután 17 órakor tartunk meg.16
Templomunkban fenyőfát állítunk a szentélybe, és a betlehemi istállót a szent családdal. Hittanra járó gyermekek pedig eljátsszák a karácsony misztériumát.
Az év utolsó napján tartott hálaadó ájtatosság az elmúlt évben Istentől kapott jótéteményekért. Régebben litánia is volt ezen a napon, a II. Vatikáni Zsinat óta csak szentmise szentbeszéddel van, melyben az egyházközség papja számot ad a híveknek az egyházközség életéről számokban.17
Parancsolt ünnep, olyan nap, melyet a Katolikus Egyházban szentmisével és munkaszünettel kell megszentelni.
Ilyen napok
- január 1. Újév Szűz Mária Isten anyjának ünnepe
- január 6. Vízkereszt Urunk megjelenésének ünnepe
- augusztus 15. Nagyboldogasszony Szűz Mária menybemenetelének ünnepe
- november 1. Mindenszentek ünnepe
- december 25. Karácsony Jézus születésének ünnepe
Tanácsolt ünnep, nem kötelező, de amennyiben lehetséges szentmisén vegyenek részt a hívek.
Ilyen napok - február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
- március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony
- június 29. Péter-Pál napja
- augusztus 20. Szent István király ünnepe
- szeptember 8. Kisboldogasszony napja
- december 8. Szeplőtelen Fogantatás napja
- december 26. Karácsony másnapja
- március, április Húsvét másnapja
Az ökumenikus imahét, minden év január utolsó hetében van, egymás istentiszteletére eljárnak a hívek, az evangélikus és katolikus templomba és a baptista imaházba.
1990 a rendszerváltás után a településen a községi rendezvények, átadó ünnepségeken a felszentelések alkalmával, a település különféle keresztény felekezeteinek egyházi méltóságai együtt imádkoznak és adják áldásukat.
1992
április 26. Laurinyecz András emlékmű avatás a templomkertben.(48. kép)
48. Laurinyecz András 1956-os mártír emléktáblájának avatása és felszentelése
a Római Katolikus templom kertben
1992. április 26.
Fotó: Máté József
A kegyeleti ünnepség résztvevői
1956 évi eseményekben részt vett, majd koholt vádak alapján elhurcolták, hosszú rabságra ítélték s végül kivégezték. Újra temetése 1989 június 16-án Budapesten volt, sírhelye Pallavicini Antal őrnagy síremléke mellett található.
Maczík András (2600 Vác, Banner M u.40.) értesítette egyházunkat, hogy „egy volt hívünk is ott van az eltemetett hősök sorában” 18
2000
október 23. Nemzeti ünnepünkön ökomenikus szentmise volt a római katolikus templomban, azóta a községi megemlékezés és koszorúzás a templomkertben az emléktáblánál történik.
1993
május 31. A második világháborús emlékmű avató ünnepsége.
A templomok harangjai jelezték az ünnepség kezdetét. A díszzászlóalj felvonulása után, dr Für Lajos honvédelmi miniszter, Deme Zoltán országgyűlési képviselő mondott beszédet. Az emlékmű leleplezése után Sztojanovics András a kondorosi Evangélikus Egyház lelkésze, Petrovszki György a Római Katolikus Egyház plébánosa mondott imát. Győri Kornél a baptista egyház független főtitkára a baptista gyülekezeti tagokra emlékezett.19
2000
május 27. Millenniumi nap a településen.
A községháza előtti téren népes közönség előtt került megünneplésre a településen a millenniumi nap. Az ünnepi műsor után a millenniumi zászlót, a megyezászlót, a községi lobogót és a községháza falán elhelyezett millenniumi táblát, Gyulai Endre szeged – csanádi megyés püspök, Petrovszki György plébános, Kondor Péter lelkész, Bódi Sámuel baptista lelkész szentelte fel. 20 (49. kép)
49. Millenniumi nap
augusztus 20. Millenniumi emlékmű avatása.
A Millenniumi Emlékparkban Széri –Varga Géza szobrász Alapkő című alkotásának leleplezése és megszentelése a Kossuth téren Domokos László országgyűlési képviselő és Dankó Béla polgármester leplezte le. Petrovsziki György római katolikus plébános, Kondor Péter evangélikus esperes és Bódi Sámuel baptista lelkész szentelte fel a szobrot.21 (50. kép)
50. Varga Géza szobrász Alapkő című alkotása
2002
szeptember 22. Kossuth – mellszobor avatása.
Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója előtt szoborállítással tisztelgett a község. Domonkos Béla érdi szobrászművész alkotását a helyi egyházi méltóságok áldása után Domokos László országgyűlési képviselő leplezte le.22 (51. kép)
51. Kossuth szobor avatás
2011.
április 24. Alkotmány kereszt átadása.
Az Alaptörvény elfogadásának tiszteletére emelt kettőskereszt felszentelése. Húsvét vasárnap a délelőtti misék (katolikus, evangélikus) után kivonultunk a Kossuth térre az átadó ünnepségre. Az ünnepi beszéd elhangzása után a keresztet Tuska Tibor evangélikus lelkész és Ilyés Zsolt katolikus plébános áldotta meg. (52. kép)
52. Alkotmány kereszt megáldása 2011.április 24. Ilyés Zsolt plébániai kormányzó, Dankó Béla polgármester és országgyűlési képviselő.
Az alkotást Szelekovszky László és ifj. Szelekovszky László készítette.
augusztus 20. Kenyérszentelés
Ünnepélyes kenyérszenteléssel köszöntik a Szent István ünnepét a Hősök terén 2006 –tól.
A Betyár Napokon a történelmi egyházak képviselői szentelik meg a kenyeret és a megszentelés után 1500 – 2000 kiscipót osztanak szét a megjelentek között. (53. kép)
Adventi gyertyagyújtás a szökőkútnál. (54. kép)
53. Kenyérszentelés és cipóosztás
54. Adventi gyertyagyújtás – 2014.
2009–től
A Legendák Földje alapítvány kezdeményezése 2009-től a Hősök terén a szökőkútnál hagyománnyá vált az adventi gyertyagyújtás. A szeretetvendégségbe a helyi egyházak is besegítenek.
Lábjegyzetek:
|
|