Előző fejezet Következő fejezet

A EGYHÁZKÖZSÉG INGATLANJAI (1884-től napjainkig)

 

 

 

Plébánia épület története

 

Egyházjogilag a plébánia azt a területet és a rajta élő híveket jelenti, akiket egy rendesen megbízott lelkipásztor gondoz. A plébániaépület lelkészlakás is, a hívek fogadására iroda is, hittant tanulóknak tanterem is volt és az egyházi képviselőtestületnek ülésterem is.

1888

Geist Klarisse úrnő megvette a kondorosi plébánia telket. “ Megveszem a telket, bármi áron, s az egyháznak adományozom, nem kívánok érte egyebet, minthogy halálom évforulóján egy csendes misét mondjanak értem.”1

1889 június 22. “ A kondorosi római kath. hitvallású leány – egyház illetve annak világi elnöke Dérczy Ferenc kondorosi lakos mint megbízott és vevő között létre jött adásvételi szerződés szerint Zlinszky István volt kondorosi lakos tulajdonát képezett kondorosi Nagyutczán 34 falsor szám alatt fekvő 300 négyszögöl térfogatú sarokház helyét a rá épített lakóház és melléképületekkel egyetemben vevő kondorosi római katolikus leányegyháznak a kialkudott 800 Ft vételárért végleg és visszavonhatatlanul eladja.”2 A plábánia ezen a területen épült fel és eredeti helyén található ma is.

1893

február 12. A plébánia építésére benyújtott költségvetést az egyházhatóság nem fogadta el, az új terv április 13-án lett megerősítve.

április 5. Megtörténik az alapkő letétel nagy ünnepéllyel a hitközség, községi előljárók és sok nép jelenlétében.

október 10. A plébánia építését befejezték.3 Az évtizedek során többször volt felújítva. A több, mint 100 éves plébánia épülete napjainkba is külső és belső felújításra vár.

Bedák Otthon

1905 Mravík Pál telke lakóházzal együtt megvételre kerül /adakozó özv Geist Gyuláné 1250 korona, Szerbné Geist Clarissa 400 korona/2. 350 korona egyházmegyei segély. A telek fele a kerthez csatolva, a telek első részén posta és hitelszövetkezetnek alkalmas helység építése a terv.

Az egyházmegye hatósága a telek felosztását és az építkezést jóváhagyja. /E telekre épült a hitelszövetkezet és a posta/.

június 15. Megkezdődik az építkezés.

november 1. Elkészül az épület. A posta azonnal elfoglalja az új helységet, a hitelszövetkezet csak 1906.január 1-én.4

1939

Az egyházközség a régi posta épületét, mely Szerbné Geist Clarissa adománya kultúrházzá alakította át. Bedák Mátyás Katolikus Otthon nevet kapta.5

1960

Az épületet Kondoros község Tanácsa bérelte központi orvosi rendelőnek.

1963

szeptemberében a tanács ígéretet ad, hogy megveszi a Bedák féle házat. Később változás történt a tanács részéről mert államosítani akarják ( Állami Egyházügyi Hivatal szerint már nincs államosítás ebben az időben).

1964

tavaszán eladásra került a Bedák féle ház, a plébános kertjéből 120 négyszögöl, amit az óvoda használt, sekrestyési lakás és telek a községi új vezetés 110.000 ft-ot fizet ki az egyháznak. Püspöki engedéllyel használták fel ezt az összeget az egyházközség saját kiadásaira és a templom tatarozására.6

1938

Hnát féle házat sokan szerették volna megvásárolni a piactér miatt, végül a katolikus egyház tulajdonába került. Ebben a házban laktak a szervita nővérek a katolikus iskola mellett. (69. kép)

 

C:\Users\Felhasználó\Desktop\Helytörténeti\Katolikus Egyház története\szervita rendház.jpg

69. a szervita rend kápolnája

 

A volt egyházi tulajdon 1960-ban eladásra került, s ebből újították fel a templom csatornája és a templom belseje.7

 

 

Római katolikus elemi népiskolák

(70.-71.-72. kép)

 

1901 Az egyházközség felépíti az első iskolát.

május 12. A községben 84 tanköteles gyermek várja a katolikus iskolát. A körülmények is indokolják az iskola építését, mert a vármegye sürgeti egy második községi iskola felállítását.

A katolikus hitközség ígéretet tesz az iskola építésére. A vármegye sürgetése segítségükre van a birtokosok jóindulatának megnyerésére. Minden katolikus nagybirtokossal írásban közölték az iskola építésének tervét és egyúttal meghívták az alakuló közgyűlésre őket.8

 

C:\Users\Felhasználó\Desktop\Helytörténeti\Katolikus Egyház története\046.JPG

70.

 

C:\Users\Felhasználó\Desktop\Helytörténeti\Katolikus Egyház története\053.JPG

71.

 

C:\Users\Felhasználó\Desktop\Helytörténeti\Katolikus Egyház története\047.JPG

72.

 

1902

március 26. A reggeli istentisztelet után a hívek körmenettel a helyszínre mentek és a meghívott közönség jelenlétében megtörténik az alapkő letétele.9

június 24. Engedélyezik az iskola tervét. Az iskola teljesen a gyomai lelkészlak mintájára épült.

szeptember 08. Az első katolikus iskola átadása. Az épület egy tanteremből és kántortanítói lakásból áll. Az iskolaépítés a katolikus nagybirtokosok és az egyházi méltóságok támogatásával valósult meg. A hitközség a maga erejéből nem tudta volna megvalósítani. Az iskola a község legszebb terén álló kettős telekre épült, melyet Geist Gyula vásárolt meg Dérczy Pétertől. Geist Clarissa támogatását egyhangúlag megköszöni az egyháztanács, aki többször támogatta az egyházközséget. Spett Gyula gyomai plébánosról külön megjegyzik, hogy elévülhetetlen érdemeket szerzett a fáradhatatlan gyűjtésével. Akik az iskola építését lehetővé tették támogatásukkal „.Schiefner Ede, Vinkler nagy prépost, Grósz Béla kanonok. A hiányzó összeget a váradi káptalan adta össze. Az iskola építésére a 12.000 korona összeg – a jóságos lelkek áldozatkészségéből összegyűlt. „ -írja Bedák Mátyás.10

Október hónapban megáldásra kerül az iskola. Első tanító Dobossy István.11

1911 Az egyházközség megépítette a második iskolát.

Spett Gyula kanonok úr építette, az épület mely egy tanteremből és tanítói lakásból áll 14.700 koronába került, a belső berendezéshez még 500 koronával járult hozzá. Karácsonyi János kanonok 700 koronát adományozott a tanterem berendezésére.

Spett Gyula kanonok teljes anyagi támogatást hajlandó rendelkezésre bocsájtani, hogy a második iskola is megépüljön Kondoroson.

május 7. Ünnepélyes alapkő letétel.

Bús Gusztáv a kivitelező. Nagyerővel folyt az építkezés, sok segítséggel.

augusztus 15. Az iskola épülete készen van

szeptember 7. Átvételre került. Az iskola belső berendezésére Spett kanonok Úr a szükséges összeget megadta. Karácsonyi János kanonok a kerítések építését fedezte.

Foltényi Gabriella tanítónő kezdte meg a tanítást az iskolában.

szeptember 24. Szirmay L. Árpád ünnepélyes szentmise után körmenetileg az új iskolához vezeti híveit, s ott szívhez szóló szép beszédben megemlíti, hogy „ e kis hitközség dacára a szegénységnek örvendetesen gyarapodott.” Ez az iskola is egy nagylelkű jótevő önzetlen áldozatkészségének köszöni létét. Ezután megáldotta az iskolát és a tanári lakást.12

1933

szeptember 24. Az egyházközség felépítette a harmadik iskolát 4000 pengő összegért, 600 ölnyi területen. Egy tanteremből és egy kis előszobából és iroda helyiségből áll. A két iskola közötti tér északi részén épült. Kulkai András békéscsabai építészt bízzta meg az egyház megyei Főhatóság az építéssel.13 1932 évben a III. iskola építéséhez nagyon nehezen jött össze a költség, mivel a földek nagyon kevés gabonát adtak a rossz idő miatt, ezért Geist Gáspártól kért anyagi segítséget.

Az első és a második iskola égetett téglából, a harmadik iskola vályogból épült. Mindhárom iskola földszintes épület.

A katolikus iskola sem kerülte el az államosítást 1948–ban. A rendszerváltás után, 1993-ban visszakapja a tulajdonjogot. Az épület hasznosítása, fenntartása gondot okoz. Napjainkban az Ifjúsági Önkéntes Közösségfejlesztő Műhely (az első katolikus iskola), és a Nagycsaládosok Egyesülete (második iskola) működik az épületekben.

 

 

FÖLD

 

1913 Vagyonleltár szerint a katolikus hitközség tulajdonában 6 hold 290 négyszögöl szántóföld van.14

1923 földreform idején a hitközség a lelkészség javadalmazására 30 kat. hold birtokhoz jutott, a kántorságnak pedig 10 kat. holdat hagyott jóvá a helybeli tárgyaló bizottság.15

1946

Látkóczky Miklós a kondorosi földigénylő bizottság elnöke hivatalosan nyilatkozta,hogy a római katolikus egyházközség tulajdonát képező ingatlanból a földigénylő bizottság nem vett igénybe földingatlant.16

1947 Egyházközség az Állami Adóhivatalnak adott bevallásában közli, hogy a katolikus egyház vagyoni állapota a következő „ 47 kat. hold és 721 ölnyi ingatlana van valamint templom, iskolák, kultúrház, plébánia épületek.”17

1951

szeptember 1 előtt a kondorosi róm. kat. Egyházközség az Állam és az Egyházak között létrejött megállapodások értelmében a Egyházközség összes mezőgazdasági ingatlanjait felajánlotta.18

 

 

Temetők

 

A katolikus egyházközség tulajdonába kettő temető van. A római katolikus egyház a Historia Domusban örökíti meg a temetők megnyitásának, beszentelésének időpontját. A halotti anyakönyvek pedig jelölik / nem minden esetben/, hogy melyik temetőben történik a temetés.

Római katolikus Ó – temető (1892 – napjainkig) (73. kép)

 

J:\Temető pótlás 2014\2014-11-30\001.JPG

73. Ótemető napjainkban

 

1892

július 31. Az egyháztanácsi ülésen Szirnay L. Árpád szarvasi lelkész felhívja az egyháztanács figyelmét,hogy a temető nincs beszentelve és a temetőbe egy erős fából készült nagy keresztet helyezzenek el. Az egyházi tanácsülés elrendeli a kereszt felállítását19 Ez a fakereszt már nem található a temetőbe.

augusztus 30. A római katolikus temetőrészt Szirmay L. Árpád szarvasi lelkész áldotta meg.20

A temetőbe még mai is temetkeznek. A bejárati út melletti síremlékek a település és az egyházközség több jeles személyének emlékét őrzi. Ebben a temetőben nnyugszik Bedák Mátyás az egyházközség első plébánosa.

 

Római katolikus Új - temető ( 1939 – napjainkig)

 

J:\Temető pótlás 2014\2014-11-30\087.JPG

74. Újtemető napjainkban

 

1939

április 3. Lindenberger János debreceni Apostoli Kormányzó engedélyezi, hogy Bedák Mátyás kondorosi plébános a temetőt és a temetői keresztet is ünnepélyesen megáldhassa.

A temető megáldásáról RegősAndrás plébános így ír a Hisrória Domusban “…Nagy körmenetben vonultunk ki az új temetőbe, hogy azt megáldjuk. Megható volt, amikor első kakójáért imádkoztunk, hiszen egyikünk sem tudhatta, ki lesz az első vendég, aki a temetőben fogja a világ végén bekövetkező feltámadást várni. “21

1942

november 1. Regős András plébános megáldotta az új temetői főkeresztet. Adományozta özv. Petrovszky S. Jánosné a háborúban hősi halált halt férje emlékére. A felszentelt temető központi jelképe. A főkeresztet a mai napig a család gondozza. (75. kép) Ebben a temetőben Hantos István és Regős András pébános síremléke található. A temekőkben eltemetett plébánosok sírjait Uhljár Györgyné gondozza.

 

J:\római kat ujt temtői kereszt.JPG

75. Temetői főkereszt

 

1948

január 1. A temetők állami tulajdonba kerülnek, kártalanítást nem kaptak az egyházak.

1992 évközben a Kondorosi Katolikus Egyházközség visszakérte a volt felekezeti temetőt Kondoros Nagyközség Önkormányzatától, a megállapodás létrejött, de nem került sor a tulajdonjog átvezetésére.

2010 Ismételt megállapodás után a Kondorosi Katolikus Egyházközség tulajdonába került a felekezeti temető a következő ingatlanokkal:

a kondorosi 2/1. hrsz. alatt, 8110 négyzetméretű temető megjelölésű belterületi ingatlan

a kondorosi 762 hrsz. alatt, 6520 négyzetméter területű temető megjelölésű belterületi ingatlan. Az Önkormányzat térítésmentesen adta át az ingatlanokat a Katolikus Egyházközség tulajdonába.22

 

 

Lábjegyzetek:

  1. real-j.mtak.hu1996/1/ MagyarEgyháztörténeti Vázlatok_1989.pdf. In: Dankó László. A szarvasi római kat. plébánia története. 1.köt. Budapest,1989. p.15- 138
  2. RKP, iratcsomó: Régi okmányok 1881 – 1892. 715/1889
  3. Historia Domus p.18 – 19.
  4. Historia Domus p.44
  5. Historia Domus p. 137
  6. Historia Domus p. 153
  7. Historia Domus p.147
  8. A kondorosi római kath. Egyházközség és Iskolaszék Jegyzőkönyve 1901- . A kondorosi róm. kath. egyház alakuló közgyűlése 1901. május 12. p.11.
  9. A kondorosi római kath. Egyházközség és Iskolaszék Jegyzőkönyve 1901 – p.8, 10
  10. Historia Domus p.14-15
  11. Historia Domus p.37
  12. Historia Domus p. 54,56,57
  13. Historia Domus p. 43
  14. RKP, iratcsomó: Vegyes iratok, okmányok 1935-ig. A kondorosi róm. kath. hitközség vagyonleltár az 1913. évben 1544/1922.iktsz.
  15. Historia Domus p. 193
  16. RKP, iratcsomó: fontos iratok, leltárak 266/1946. ikszt.
  17. RMK Plébánia irattára: iratcsomó fontos iratok, leltárak 183/1947.iktsz.
  18. RKP, irattár: 48/1952.
  19. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/kondoros_temetoi_1_resz/index.htm
  20. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/kondoros_temetoi_2_resz/index.htm
  21. Historia Domus p.137
  22. Megállapodási szerződés

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet