Előző fejezet Következő fejezet

1. JELES NAPOK,ÜNNEPEK SZOKÁSAI

 

Jeles napok azok a napok, melyekhez állandó szokás, vagy babonás hiedelem fűződik. A jeles napok a nép ősi tapasztalatának és az egyházi év liturgiájának ötvözetéből alakultak ki.

A népszokások közösségi magatartás és cselekvésmód, olyan viselkedési mód,melynek a közösség tagjai alávetik magukat, mert megfelel az élő kultúrális hagyományoknak. A népszokások egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, íratlan törvény, művészet, költészet, színjátszás, mitosz és mágia A vallásos hit konzerválja a néphitet is A vallásosságban élő ember, aki az örökkévalóságot hirdeti, a változatlanságot, az tiszteli a hagyományokat. Ezért élnek sokáig a hagyományok, szokások ott, ahol erős a vallási kötődés.

A néphit legtovább él az egyszerű emberek körében, akik nap mind nap gyakorolják a hagyományokat, szokásokat.

Természetesen 1945 óta a megváltozott körülmények között, amikor a vallás gyakorlására sem volt lehetőség, ezek a szokások,hagyományok már csak nyomokban találhatók meg.Ilyen a karácsonyfa állítás, farsangi bál,az időjáráshoz fűződő jeles napok szokásai, melyek a mezőgazdasági termelést befolyásolják,majd a termelőszövetkezetek létrejötte után már csak a háztáji gazdaságokban élt tovább az a szokás, hogy pl.Szent György napkor kell elvetni a kukoricát, Szent Mihály napján kell megkezdeni a törést, Szent István napján kell befogni a hízókat stb.

A medgyesegyházi  szlovákok ünnepeiket, jeles napjaikat Békéscsabáról hozták.Természetesen a helyi körülményeknek megfelelően némi változáson is mentek keresztül.Magyar hatásról szinte alig beszélhetünk, talán csak azt érdemes lejegyezni, hogy a lakodalmakban a lakodalmi rigmusokat, melyeket a pusztán a magyarok is a lakodalmakban hangoztattak, a szlovák lakodalmakban is felhasználták.Magyar és szlovák szöveggel is igen sok dalt énekeltek, mint pl.:Hol jártál az éjszaka, nem voltál az ágyadba...(Kde si bola tej noci, ne bola na postely...) Természetesen ismert slágereknek is volt megfelelő szlovák nyelvi változata, hiszen a medgyesi szlovákok között igen sok jó zenész volt, akik lakodalmakban énekelték szlovákul is magyarul is az ismert dalokat.

Az 1970-es évek elején kezd a helyzet megváltozni, mikor a diszkózene kezd tért hódítani.

 

a, Tavaszi ünnepek

Gergely napja(Gregor)

A régi Gregorián naptár szerint az első tavaszi nap,március 12.Ezen a napon a tanítókat köszöntötték a gyerekek A szülők egy tányérra mákot ( mak) és tojást (vajce) vagy babot (pasuľa) tettek és rá tojásokat, s ezt küldték a tanítónak A gazdagabbak tyúkot, kolbászt, szalonnát, tejfelt, túrót is küldtek. Ezen a napon nem volt tanulás, meséltek, játszottak. A tanító a legjobb tanulókkal vitette haza az ajándékokat.Érdekes,hogy ez a szokás a felvidéki magyaroknál is honos volt, az Ipoly mentén.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. (Zvest Marie)

Ez a szokás a magyar katolikusoktól lett átvéve. Az egyház tanítása szerint Jézus fogantatásának nap-ja,március 25.Ilyenkor szokták oltani a gyümölcsfákat ,ezen a napon az élet könnyebben. sarjad,tartja a hiedelem.

Fekete vasárnap (Smrtne nedele)

Ez két héttel húsvét előtt van Jézus megfeszítésének előjele.Ez a nap kevésbbé volt elterjedt,mint a felvidéki szlovákoknál,mint az u.n. kismenyecske járás.tél temetése,tavasz varasának szokása.

Virágvasárnap  (Kvetna nedeľa)

Az egyházi magyarázat,hogy Jézus előtt szórták az utat virágokkal,lombokkal.Az volt a népi szokás,hogy ezen a napon kellett vetni a nyári virágmagvakat,mint például a violát (fialka),szegfűt (klince) Sok éves tapasztalat alapján jöttek rá,hogy ilyenkor a legjobb az időjárás,a talaj a virágmagok vetésére.

Nagyhét (veľky tižden)

Ez a hét a megtisztulás hete.Ekkor mindenki a háza tájékát hozta rendbe A házat kimeszelték, az udvart rendbe tették,takarítottak,mostak.

Nagypéntek ( veľky piatok) volt a nagyhét legjelentősebb napja.Ezen a napon bőjtöt tartottak az első csillag feljöttéig.A böjt abban különbözött másoktól,hogy nem az egész család bőjtölt,hanem valaki az egész család nevében.Nem ettek húsfélét,zsíros ételeket sem ehettek.Megvajazott száraz tésztát (haluske) és pattogatott kukoricát ettek (pukana kukuric).Szárított gyümölcsöket is ettek,amit a meleg nyári,ill.őszi napokon készítettek el, széles kosarakban összevágott gyümölcsszeletek aszalodtak a napon.Ezt a magyarok bagolytüdőnek nevezték. Éjfélkor megnézték a csillagokat.Ha sok csillag volt az égen,akkor sok görögdinnye  lesz  (gerege)  Ha  kevés  csillag  látszott,a dinnyetermés rossznak ígérkezett A szlovák savanyított dinnye messze földön híres volt Az 1 kg nagyságú dinnyéket sós,ecetes,timsós,szőlő és meggylevelet is tartalmazó lében savanyították.Például a töltöttkáposzta készítésénél is szőlőleveleket használtak savanyításra is,meg abba is töltöttekA dinnyéket egy hordóba tették,és az elkészített páclével felöntötték.A fogyasztás kb.egy hónap mulva történt.Nagypénteken az asszonyok nem végezhettek nagy munkát,nem mostak,nem sütöttek,de a sütéshez való anyagokat a gyerekek készíthették,pl.dió törése,mák törése.Este,vagy kora délután mézbe mártott dióbelet ettek.E napon a férfiak sem dolgozhattak kint határban,csak otthon a ház körül.Napfelkeltéig a ház apraja-nagyja megfür-dött,még  az  állatokat  is lemosták,lovakat,teheneket,disznókat.A mosdás után a lányoknak a fűzfák alatt kellett megfésülködniök,hogy jól menjenek férjhez A házat jól körbe kellett seperni,hogy ne legyenek békák (zaba).és a tanya vagy ház körül többször is körbe szaladtak,hogy elriasszák a vakondokokat (krtica) Nagypénteken szokták a disznókat is ivartalanítani.

Húsvét (vel'kánoc)

Az ünnep első napján mindenki a templomba ment.A háború előtt mindenki a szlovák nyelvű Istentiszteletet kereste fel, 1945 után volt magyar nyelvű és volt szlovák nyelvű Istentisztelet is(féltízkor volt a magyar,f él tizenegykor volt a szlovák nyelvű.Este nagy bál volt a szövetkezeti nagykocsmában A bálból a lányos anyák éjfél körül már siettek haza,mert másnap locsolkodás volt,s a locsolók már kora hajnalban(ahogy világosodott) elindultak.Ez a locsolás is a megtisztulást jelentette,mert előbb nem kölnivel,hanem kútvízzel locsoltak.Kicsalták a lányt a kúthoz,és a frissen felhúzott vízzel öntötték le.Ez sok esetben meghüléshez vezetett,nem egyszer komoly betegség lett a vége.Később a kútvizet csak jelképesen használták,lassan felváltotta a kölnivíz.A locsolóknak verset is kellett mondaniuk,majd a locsolót hellyel kínálták,és főtt kolbásszal,sonkával,tojással,kaláccsal,itallal kínálták A kisebb gyerekek piros tojást is kaptak,ill. pénzt.A komoly udvarló,vagy vőlegényjelölt egy szál jácintot is kapott a lánytól.

Április elseje (prvy april)

Ez a nap a tréfálkozás napja volt. Ilyenkor azokat tréfálták meg,akik nem tudtak szlovákul.Vagy a béresgyereket,vagy valaki jóismerőst,aki nem sértődött meg a tréfán.Egyik ilyen tréfa volt a "tu spi" mag.A gyereket össze-vissza küldözgették ezért a magért,s amikor már jól kifutotta magát,megmondták neki mit jelent magyarul(itt alszik).

Ezen aztán jót nevettek,még a béres is.Ilyen és ehhez hasonló tréfákat eszeltek ki,amiken aztán jókat nevettek.

Szent György nap (Juraj)

Április 24-e a kukoricavetés ideje.Az volt a sok éves tapasztalatba ezen a napon vetik a kukoricát,akkor jó termés lesz,s ettől kezdve az idő jó lesz.Ez a szokás megmaradt a későbbiekben úgy,hogy ilyenkor teszik a szabad földbe a paprika palántákat.Ilyenkor már olyan jó az idő,hogy az özvegyasszony ekéje is kimegy már szántani,szlovákul:Vdovycyn pluh taide tavo orat'.A Szent György napján fogott vakond lábát levágták,megszárították és eltették.Ez jó orvosság volt kelés ellen.A keléseket ezzel a vakondlábbal gyorsan háromszor kellett keresztben megsimogatnai,lehetőleg napfelkelte előtt,hogy elmuljon.György napkor hajtották ki a legelőre az állatokat is,s egészen Márton napig voltak kint.A komenciós cselédek György és Mihály napkor cserélhettek gazdát.

Május egy (prvy maj)

Május elsején a legények kora reggel májusfát állítottak fel annak a lánynak a házához,vagy a háza elé,akinek udvaroltak.

Aki kapta ezt a feldíszített fát,annak nem volt szabad tudni,hogy ki állította.A bokrétás,felszallagozott fán kendők,szallagok,még étel és ital is volt.

A magyaroknál is volt ilyen szokás,a májusfát körültáncolták.Ez a szokás úgy módosul t,hogy májusfát állítottak fel az épülő házaknál amikor a falakat felhúzták.(Ez ma is szokás) Tótkomlósi szlovák falverő brigád járta a környéket,s ők mindig ezt a májusfát készítették el.

Zsófia napja(Sofia,Zofka) május 15.

Ez a szokás nem olyan régi a medgyesi szlovákoknál,hiszen ezen a napon szokták a kendert és a lent elvetni,s ezek az ipari növények később honosodtak meg Medgyesegyházán,mert csak a búza,kukorica volt először honos növény .(Az Ottlaka határán lévő un.Rókató volt kenderáztató hely. Ide jártak ki az iskolások kirándulni még 1970-ben is A vízben csibor és csíkbogarak voltak)

Orbán napja (Urbán) május 25.

Ez az utolsó fagyosszent,Szervác,Pongrác és Bonifác után A késői fagy sok kárt tehet a termésben,a gyümölcsösben. Ilyenkor a gyümölcsfák alatt füstölni szoktak,hogy a fagy ne tegyen kárt.

Áldozócsütörtök   (Stupenia)

Pünkösd előtt van 10 nappal,ez az ünnep a katolikus magyarok ünnepe volt Az egyház tanítása szerint ez a nap volt Jézus mennybemenetelének napja A szlovák hiedelmek szerint ezen a napon nem volt szabad mosni,és általában dolgozni sem.

Pünkösd (Turice)

Az egyház ünnepe volt.Délelőtt mindenki a templomba ment,este általában pünkösdi bál szokott lenni,ahol megválasztották a pünkösdi királyt és királylányt,vagyis a legszebb párt. Ezen a napon szokták a pásztorok kapni a sugárpénzt,az állatok legeltetéséért A sugár nem más,mint az ostor végén lévő lószőrből sodort kétágú fonadék.Ennek a használatáért,a kopásáért kapták a sugárpénzt,mint tiszteletdíjat,jelképes összeget. Pünkösd napján szedték a gyógynövényeket is.

 

b, Nyári ünnepek

A nyári ünnepek köréhez szinte csak az időjárással kapcsolatos hiedelmek,szokások tartoznak.

Medárd (Medard) junius 8.

A hiedelem azt mondja erről a napról,ha "Medárd napján ha esik,40 napig fog esni az eső " Ez nem csak a magyaroknál volt érvényben,a szlovákoknál is :Na Medarda az dal pada,za s tricať dni bude padať. Versben is szól a rigmus.Medárd napján hogy ha esik,40 napig mindig esik.

Péter Pál napja(Petra,Pavla) junius 29.

Ezen a napon szakad meg a búza gyökere,szlovákul:žitku korene potrhaju.Az a hiedelem,hogy Péter-Pál napkor a búza gyökere elszakad a földtől,a búza tovább nem nő,csak a mag fejlődik,kezd beindulni az érés .Az aratást lehet megkezdeni.

Vid napja (Vyd) június 15.

A hiedelem szerint ha Vid napján esik az eső,vékony lesz az árpa,kevés a búza.Szlovákul ez igy hangzik:Na Vyda az pada daz,tak je jačmen tenki,malo Žita.

Jakab és Anna napja (Jakob i Anča) július 25-26

Ez is az időjárás jóslásával kapcsolatos hiedelem, ha szél van Jakab napon a keresztek alá f ú j,f elborítja azokat,akkor másnap Anna napján esik az eső. Szlovákul Jakob hliada Anču po kržy,Anča ho namorí (Jakab keresi Annát a keresztek alatt,Anna bevizezi őt)

Lőrinc nap (Laurinecz) augusztus 10.

Lőrinc nap a dinnyeszezon végét jelenti.Lőrinc megfogja a dinnyét, szlovákul:Laurinecz podchiti dine.

István király napja (Den Štefana kraľa) augusztus 20.

Ez a nap egyházi és állami ünnep is volt A szlovák nyelvben "Prvy uhorsky kraľ bol Štefan " (Az első magyar király volt István.Uhorsky az akkori Magyarországot jelentette,a mai Magyarország neve Maďarsko) Ez a nap az alkotmány napja volt,az új kenyér ünnepe,István koronázásának napja,s ekkor adtak hálát a kenyérgabona betakarításának.

 

c, Őszi ünnepek

Az őszi ünnepekek köréhez is csak az időjárás jóslásával kapcsolatos hiedelmek,illetve a gazdasági év befejezésével kapcsolatos hiedelmek tartoznak.

Mihály napja (Michala) szeptember 29.

Ezen a napon kezdték meg a kukoricatörést.E nap hajnalán volt ajánlatos szedni a "klokoč"-ot.Ez a hólyagfának a magja (Staphyea pinnata) kerek,fényes,sötétbarna színű.Varázserőt tulajdonítottak neki A magokat egy kis vászonzsacskóba tették,a zsacskót a nyakukba akasztották,vagy a magokat bevarrták a ruhájukba A hiedelem szerint a magok hordása szerencsét jelent.A lányok azért hordták,hogy jól menjenek férjhez.Ha valaki jó vásárokat tudott csinálni,ha a piacon mindent el tudott adni,arra azt mondták,ennek is van klokocs magja,s ez hozza neki a szerencsét.Szlovákul mondva:Aj tato má klokoc,má sťastia.Ilyen fa Medgyesen Gyucháéknak volt,a magot Nagyváradról szerezték be.

Mihály napkor volt a búcsú is,mert Szent Mihályról nevezték el a rom.kat.egyházat.

Mindszent napja (Vsech svatych) november 1.

Ez a szokás szinte mindenütt érvényben van,eredete a keltákig vezethető vissza. Ezen a napon a rokonok kimennek a temetőbe,rendbe teszik a sírokat,virágokkal díszítenek.A katolikusoktól átvették a gyertyagyújtást a megholtak tiszteletére. A régi sírokon csak szlovák nyelvűek a feliratok,többnyire gót betűkkel,majd áttértek a latin betűs írásra,ma már magyarul vannak kiírva a szövegek.

Márton napja (Marci) november 11.

Ezen a napon hajtották be a legelőről az állatokat,ez a nap volt a gazdasági év befejezésének a napja. A Márton napján levágott liba mellcsontjából tudták megjósolni,hogy milyen hideg lesz a tél.Ha a csont fehér volt,ahkkor só hó,kemény tél ígérkezett.E naptól kezdve a gazdák nem mentek ki a földjükre.

Katalin napja (Katalina) november 25.

Az a mondás járja,ha Katalin napkor a kacsa sárban totyog,karácsonykor a jégen lesz.Szlovákul igy hangzik e mondás: Az na Katalina kačka na blate,na Kracune na liade.Ennek van magyar megfelelője is:Ha Katalin tocsog,Karácsony kopog.

András naphoz (Ondrej) nem fűződik esemény, mint más vidékeken a szlovákoknál. Talán azért,mert ez a nap nem volt annyira fontos,mint az előtte lévő és utána következő napok,mint a Luca nap és a Karácsony.

 

d, Téli ünnepek

A téli ünnepek hiedelmei,szokásai egyik legfontosabb részét képezik a hagyományoknak.

Luca napja (Luca) december 13.

Ez a nap az év legbabonásabb napja.Igen sok babonás szokás és hiedelem tartozik ehhez a naphoz.Ezen a napon készült a Luca széke.Ennek a széknek karácsonyig kellett elkészülnie.Mikor kész lett,karácsony szent estéjén kivitték a keresztútra,ott ráültek,és meglátták a boszorkányokat.Igy tudták meg ki a boszorkány a faluban,kitől kell tartani.

Luca napjától karácsonyig terjedő napokból lehetett megállapítani azt,hogy milyen lesz a következő évben az időjárás.

Luca napján nem volt szabad varrni,hogy a tyúkok fenekét be ne varrják,mert akkor nem fognak tojni Az asszonyoknak egész nap ülniük kellett,és vagy tollat fosztottak,vagy rongyokat hasogattak csíkokra rongy-pokrócnak,hogy a tyúkok is jól üljenek és jól tojjanak.

Nem szerettek pénzt kiadni ezen a napon,kölcsönt sem volt szabad adni,mert akkor kiadják a szerencséjüket is.

Meg is haragudtak arra,ha ezen a napon kért kölcsönt.Ilyenkor a női vendéget nem látták szívesen,csak a férfi vendéget.

Luca napján este a gyerekek (a fiúk és a legények) a következő jókívánságokkal járták az ismerősöket,rokonokat:

Doniesol som vam ocieľku,

žebi sa vam hrnce meske na hubyle,

Krave dobre telüe.svine dobre prasyle

Sliepke dobre niesle.

 

Keľko máte na mure tanierou,

Teľko vasej djoki frajerou,

Keľko mate rucnike strapcov,

Teľko vašej djoki pytacov,

Keľko mate v lese kolov,

Teľko vašim synom volov.

Fordítás:

Acélt hoztam maguknak,

Hogy a fazekaik,táljaik ne törjenek,

Tehenek jól éljenek,disznók jól fialjanak,

A tyúkjaik jól tojjanak.

Ahány tányérjuk van a falon,

Annyi szeretője legyen a lányuknak,

Ahány rojt van a kendőjükön,

Annyi kérője legyen a lányuknak,

Ahány léc van a kerítésükben,

Annyi ökre legyen a fiuknak.

Ezeknek a jókívánságoknak tréfásabb,csúfolódóbb formája is van :

Keľko mate na vysne pychl'acov,

Teľko vašej djoki pitačov !

 

Ahány tüske van a meggyfán,

Annyi kérője legyen a lányuknak !

(a meggyfán tudnillik nincs tüske)

Eleinte a legények vittek magukkal acéldarabot is,később már ez elmaradt,csak a verseket mondták A versmondás,köszöntő végén kaptak diót,almát,a kisebbek pénzt A nagyobb legények természetesen ahhoz a lányhoz mentek,akinek udvaroltak.Ezeket a vic-ces,pajzánkodó kívánságokat lányoknak nem volt szabad mondani.Ezek a tréfás mondókák a termékenységre,szaporodásra szólítottak fel. Ha valamelyik lány megpróbálta volna ezt a köszöntést,elzavarták volna,hogy neked nincs acélod,mit akarsz ?

Szlovákul: Ty ne maš ocielku !

A szlovákoknál az egész Luca napot a termékenység ünnepének lehet nevezni.A jókívánságok is erre utalnak,s ezen a napon kellett piszkavassal a cselédeknek megpiszkálni a tyúkokat,hogy jobban tojjanak..Ezért tépték a tollat is,hasították a rongyot.

Karácsony (Kračum) december 24-25-26.

A szent este volt a család legnagyobb ünnepe.Ezen az estén megterítették az asztalt az ünnepi vacsorához. Az egész család az asztal körül ült,vacsora közben senkinek sem volt szabad felállnia,mert ha ugrál,akkor a kotlók is ugrálni fognak.

Minden ételt egyszerre hoztak az asztalhoz,hogy bőségesen éljenek.Az első falatot mindenből az asztalra tették,a kis Jézus számára.A vacsora képosztaleves   volt   főtt   kolbásszal,kolbász,hurka,diós,mákos,túróstekercs.Szlovákul:orechovnika,      makovnika,tvarohovnika,jablko(alma)   oreche(dió)   Vacsora előtt megettek egy gerezd fokhagymát (cesnok) hogy erősek és egészségesek legyenek.Vacsora előtt és után imádkoztak,énekeltek.Leszedték az edényeket az asztalról,de a csontokat,morzsákat,dióhéjat csak reggel szedték össze.Ezeket kiszárították,egy zacskóba helyezték,mert    ennek    varázsereje    volt    (kracunie omrvynke) Ezeknek a karácsonyi morzsáknak nagy varászerőt tulajdonítottak.Ha például a tehén tőgye begyulladt,akkor ezekkel a morzsákkal kellett kilenc piros csutkán dörzsölni,ill.gőzölni.(Érdekes itt megejegyezni hogy a kilences szám és a piros szín a cigány hiedelmekben is szerepel.) Ha a kisgyerek feje ótvaros volt, karácsonyi dió héján kellett gőzölni.Ha a gazdasszony nem tudott szép kenyereket sütni,akkor a teknőt,a szakajtót kellett befüstölni ezekkel a morzsákkal.

Karácsony este diót is ettek.Akinek rossz dió jutott,az meghal még abban az évben,vagy nagyon beteg lesz.S amikor az almát kettévágták,elvágta a magját is,az is azt jelentette,hogy hamarosan meghal az illető.Olyan szokás is volt,hogy a nagyanya annyi szeletre vágta az almát,ahányan voltak az asztalnál karácsony este.Ha valaki eltévelyedik,ne felejtse el kivel ült az asztalnál karácsonykor,és akkor vissza fog térni a helyes útra.(vagyis visszatér a családjához) (Természetesen nem mindenki hitt ezekben a babonákban,hiszen ha valaki nem halt meg,akkor már nem volt igaz a mondás.) Luca napjától a szemetet nem volt szabad kihordani a házból,egészen a karácsonyi szentestéig,amikor az első csillag fel nem jön.Addig az ágy alá,vagy valamelyik sarokba seperték ösze,hogy ne hordják ki a szerencséjüket.Éjfélkor megnézték a csillagokat.Ha sok csillag volt az égen,sok búzakereszt,sok gabonatermés lesz.(Egy búzakereszt 18 kévéből állt.) Az is szokás volt,hogy szenteste egy edényben az asztal alá gabonakeveréket tettekAltalában szakajtóban.A keverékben búza,árpa,kukorica stb. keverék volt és ráolvastak:

Keľko kuto,teľko zrnko,

Keľko zrnko.teľko vajko,

Keľko vajko,teľko kurko !

 

Ahány sarok,annyi mag legyen,

Ahány mag,annyi tojás legyen,

Ahány tojás,annyi csirke legyen !

Egy régi gerendás házban sok sarok volt valamikor.Aztán ebből a gabonakeverékből etették január 6-ig,vízkeresztig a tyúkokat,hogy jól tojjanak .Néhány helyen ezt a keveréket az abroncsba (obruc) szórták,hogy az állatok között összetartás legyen.

Karácsony este a gyerekek bejárták a rokonokat,ismerősöket,a tanítókat,szomszédokat,énekeltek és verset mondtak.Néhány ilyen vers és ének:

Tento krásny svjatok,

Co že nam vam ja dať

Takým ze sa darom ?

Vam dnes preukjazať

Ach veď ja nič nimam

Len srdiečko moja.

Ato vam vynšujem,

Dneska toto dvoje ,

Žite zdravý sťasni

Ďakujte časnosti

A majte som na

Vždy najviac radosti.

Fordítás:

Ezen a szép ünnepen,

Mit adhatok maguknak

Ajándékba ?

Maguknak ma megmutatom,

Hogy semmim sincsen,

Csak a kis szívem.

Ezért kívánom maguknak,

Ma mind e kettőt,

Éljenek egészségben,szerencsében,

Köszönjék idejében,

És legyen bennem

Mindig örömük.

Az ajándékot aztán versben is kérték:

Ja som malá nizka,

Tak ma zovu Zuzka,

Zasmejem sa eche-che

Dajte ze mi oreche !

Alacsony kis lány vagyok,

Zsuzsikának hívnak,

Elnevetem magam he-he,

Adjanak nekem diót!

Egy másik vers:

Ja som maly ziacik,

Spievam ako kotačik,

Zasmejem sa eche-che,

Dajte že mi oreche !

Dajte mi aj korune,

Az mi date eno-dve,

Aj ci to bude dobre.

 

Kisdiák vagyok,

Úgy éneklek mint egy madár,

Elnevetem magam he-he,

Adjanak nekem diót !

Adjanak nekem koronát is,

Ha egyet kettőt adnak,

Az még jobb lesz.

Tréfás versike,mondóka:

Ja som maly bubenik,

Velkye bubne vlacim,

Utekaje djocene,

Lebo vas opacim.

 

Én vagyok a kisdobos,

Verem ám a nagydobot,

Szaladjatok kislányok,

Titeket megfoglak.

A gyerekek,miután elmondták a verseket,bementek a házba,megmondták ki kinek a gyereke.Kaptak almát,diót,aszalt gyümölcsöt,kalácsot.Még pénzt is kaptak.

Egy másik mondóka igy hangzik:

Na vaŠ on stole

Svinina noha

Vasmu synovy

Bohatá žena.

 

A na vas on stole

Vykvytla ruža

Vašej panenky

Peknyho muža !

 

A maguk asztalán

A disznónak lába,

A maguk fiuknak,

Gazdag az arája.

 

És a maguk asztalán

Kinyílott a rózsa,

A maguk lányának,

Szép lesz a párja !

Karácsonyi énekeket is énekeltek,ezek közül néhány éneket ma is ismernek az idősebbek.

Narodil sa Kristus Pan,

Veselme se,z ruže

Kvet vykvytel nam radujme se.

 

Krisztusunk ma született,

Zengedezzünk ,a bimbóból rózsa lett

Örvendezzünk.

Egy másik ismert ének:

Casradosti.veselosti

svetu nastal nyni.

Neb Boh vie venny v mestečku.

Betléme v jeslickach na slame,

lezi malé pacholatko na zime.

 

Vigasságnak,boldogságnak idejéhez érünk.

Ma született a szeretett Isten minékünk.

Jászolban lel helyet,és szalmán didereg

Betlehemben a kicsi gyerek.

A betlehemes játék nem volt szokás a szlovákoknál,de a magyar gyerekeket mindig meghallgatták,és szívesen fogadták,ajándékokat adtak nekik.A betlehemes játék még szokás volt 1970-ben is.

Ez a karácsonyi dal tréfás formában is élt a gyerekek körében:

Cas radosti,veselosti,

Ne mame čo jesti,

Iba malo kapustyČky

Abi ne mam misky.

 

Örvendezzünk,vigadozzunk,

Nincsen mit ennünk,

Csak egy kicsi káposztácska,

De nincs hozzá tálunk.

A betlehemes játék szorosan a karácsony ünnepéhez,Jézus születéséhez kapcsolódik A játékot faluhelyen országszerte játszották,természtesen Medgyesen is.A magyar gyerekek beöltöztek pásztornak,királynak,készítettek egy "betlehemet" ami egy oldalról nyitott doboz volt,benne kis jászol,faragott kis állatokkal,benne gyertya égett és ott feküdt a kis jászolban a kis Jézus. Ezt a kis ládikót vitték magukkal a gyerekek karácsony szent estéjén és jártak házról-házra,beköszönvén az ismerősökhöz. A vezető megkopogtatta az ablakot,és bekiáltott: -Meghallgatják az angyali vigasságot ? Erre a válasz mindenütt igen volt. Ezután beengedték a házba a betlehemeseket,és a vezető megkezdte a köszöntőjét:

-Adjon isten jó estét e ház népének,dicsértessék az Úr Jézus Krisztus ! Ma született a Megváltó Betlehem városában,hallgassák meg az angyali vígasságot ! Ezután eljátszották Mária és József vándorlását Betlehembe,s hogy csak egy istállóban találtak szálláshelyet maguknak.A pásztorok kint vannak a mezőn,és tudomást szereznek a jó hírről,és elindulnak Jézushoz Betlehembe,hogy leróják tiszteletüket a kis Jézus előtt A szerep végén a szereplők kérik szolgálatuk jutalmát.Mikor megkapták az ajándékokat,elköszöntek és mentek tovább.

A játék főbb részei :

1.Bevezetés:Beköszöntő és a játék céljának elmondása

2.Első jelenet:Mária és József szálláskeresése

3.Második jelenet A pásztorok a mezőn 4.Harmadik jelenet:Híradás,a pásztorok megjelennek a kisded Jézusnál

5.Negyedik jelenet A szereplők kérik a jutalmukat 6.Befejezés:Elköszönés,jókívánságok     a     karácsonyra és a közelgő ünnepre.

Beköszöntéskor   és   elköszönéskor   szlovákul   is mondtak jókívánságot.

Énekelt dalok a betlehemezéskor:

        1.Csordapásztorok.midőn betlehembe,

         Csordát Őrizének éjjel a mezőben...

2. Pásztorok,pásztorok,örvendezve,

Siessünk,Jézushoz Betlehembe...

 

3.Örömdalok hangozzanak világ szerte széjjel...

(Casradosti,veselosti,svetu nastal nyni..)

 

4.Mennyből az angyal...

 

Tamás napja (Tomáš) december 29.

Ezen a napon éjszaka,pontban éjfélkor kimentek a lányok sövényt rázni.(trasenie lesa)

Lesajesa trasiem ťa

Svjaty Tomas prosím ťa

Abi si ukjazať

Že moj muž s kedy býva !

 

Sövény,sövény rázlak én,

Szent Tamás kérlek én,

Mutasd meg nekem,

Merre lakik az én férjem !

Amikor a sövényt rázták ezt a mondókát mondták a lányok,és közben figyelték,hogy mely irányból kezdenek a kutyák ugatni Amerről a kutyák ugattak,arról az oldalról kellett várniuk a jövendőbeli érkezését. A Tamás naphoz szerelmi jóslás is tartozott.

Szilveszter napja,Újév napja (Novy rok) december 31-jan 1.

Szilveszternapján nagy volt a készülődés az Újévre.Rétest sütöttek,amit jól kihúztak,mert ahogyan a rétes nyúlik,úgy nyúlik az esztendő is. Az Újév első napján szerették ha az első látogató férfi.Általában a kéményseprő volt az első látogató,aki boldog újévet kívánt a háznak és lakóinak A kéményseprőt szívesen fogadták,seprőjéből egy darabot letörtek,majd étellel,itallal kínálták meg.A kéményseprő tudott szlovákul is Medgyesen,köszöntőjét szlovák nyelven mondta A kéményseprő egyúttal naptárt is hozott,amit aztán   a   falra   helyeztek   el,jól   látható   helyen.A hagyományos újévi jókívánságok mellett,melyeket két nyelven is mondtak (Kicsi vagyok székre állok,boldog Újévet kívánok...) tréfás mondókák is voltak a szokásban.

Egyik ilyen mondóka,amivel a gazdát és feleségét köszöntötték:

Vynsujem vam novy rok,

Vipado vam z peci bok,

A zo šafla ucho,

A gazdiné brucho,

Dobry den Pan Boh daj !

 

Újesztendőt kívánok,

Essen ki a kemence oldala,

A dézsának a dongája,

Az asszonynak a hasa,

Jó napot adjon az Isten !

Ez a vers is a szaporodásra szólított fel.

Egy másik változatban :

Vinsujem Vám tento Noví rok,

abi Vám vipadev s peci pravi bok,

a s putenki ucho,

abi mala mladá gazďiná veiké brucho,

aj abi boli štiri voli záprazné,

štiri kravi dojné,

to já vám vsecko vinsujem !

Szilveszter éjjelén a templom erkélyén énekelve várták a fiatalok az új évet.

O noc ticha (Csendes éj,szentséges éj...) c.dalt énekelték a KIE vezetésével.

1945 után a KIE (evangélikus ifjúsági egyesület) ifjúsága még egy darabig együtt volt,aztán az egyház ellenesség megszűntette a működését.Sok alkalommal kirándulást is szerveztek,sok éneket tanultak,olvasták a bibliai történeteket.Még közös munkában is vettek részt(pl.a búza acatolása 1949-ben,vagy a Pluhár tanyán Oravecz Mátyás vezetésével kirándulások voltak)

Természetesen szilveszteri mulatság is szokott lenni,disznófül fogással egybekötve.Éjfélkor elénekelték a magyar himnuszt,aztán mindenki ivott az új év tiszteletére.

Vízkereszt,háromkirályok napja  (Trikrale) január 6.

Ezen a napon játszották el a magyar gyerekek a háromkirályok játékát A három király ,Gáspár,Menyhért,Boldizsár.Ez a nappalok hosszabbodását jelentette.Szlovákul:O slepcy krocaj je dlhsi den.vagyis egy tyúklépéssel hosszabb lesz a nap. A szlovák házakhoz is elmentek a gyerekek bemutatni ezt a játékot,ahol szívesen fogadták őket.

Farsang(Fašiange) vízkereszttől nagyböjtig tartott.

Ez az idő Medgyesen is a nagy vígság,a maszkajárás ideje volt A lakodalmakat is ilyenkor szokták tartani.Ősszel is volt lakodalom a betakarítás után.

A fiatal legények beöltöztek mindenféle maskarába,és  az utcán ijesztgették a járókelőket délutánonként,a  kora esti órákban,szürkületkor.Ez a maszkázás még 1956 előtt divatban volt.(Ördögnek,boszorkánynak,kisértetnek voltak öltözve.) A maszka járásra nagy lehetőség volt a fonóban (priatka) is.A rémítő maskarákba öltözött fiúk a lányokat ijesztgették,majd utána táncmulatság következett a nagy ijedelmre.Farsang végétől húsvétig tilos volt táncolni,mert akkor lepotyogtak a szilvák.Szlovákul mondva.Ot far-š'ango do veľkynoci ne bolo slobôd tancovať,že by ne popadale dolu.

A lakodalmakban is sok lehetőség kínálkozott a mulatságra, maskarázásra.

A menyasszonytánc után,mikor a vőlegény elszöktette a lányt,egy lánynak öltözött férfi jött be a vőlegénnyel és ők is járták a menyasszony táncát.Még pénzt is gyűjtöttek,közben viccelődtek.Lakodalom közben lónak öltözött két ember,és berohantak a táncolók közé,s szétkergették őket Azután megverték a lovat,a ló megdöglött,jött az állatorvos,mire a ló elszaladt.

Hamvazó szerda.(Popolova streda)

Ez a farsang utolsó napja.Ezen a napon mindenki fánkot(pampuska) és csörögét (heróke) sütött A kisült zsírt eltették haszonra (odlozüy na osoch) Ennek a zsírnak varázsereje volt,meggyógyítja sebet.a rühes csirkét.a sebes állat bőrét.A farsangtemetés szokása nem élt a falubanA felvidéken ma is élő hagyomány.(Konc király és Cibere vajda háborúja)

Gyertyaszentelő Mária (Hromnice) február 2.

Ez a nap a katolikusok nagy ünnepe A szlovák katolikus Máriák ünnepelték népnapjukat. Ezen a napon vékony metélt tésztát (haluške) főztek,hogy a kender is ilyen vékony legyen.Szlovákul:Tenkie haluške opravyť na tenkie konope.Vékony metélt tésztát csinálni vékony kenderre.

Pál napja (Pavel) január 25.

Pál napkor kis pogácsákat (pavlovnik) sütöttek,és egy-egy puha libatollat tűztek beléjük.A családból mindenki kiválasztotta a pogácsáját.s így tették be sütni.Akinek a pogácsáján a libatoll megpörkölődött,az meg fog halni még abban az évben.(Ha nem következett be,akkor elvesztette jelentőségét)

Az időjárás jóslásával is kapcsolatos a Pál nap. Na Pavla az slnce.tak sa medves na druhy bok obráti,a bude Ste zaviac zyma. Az e chmurno,že si tvonue ne vidi,tak tavo ostane.a ne bude tvrat ďalej zima. Ha Pál napon süt a nap,akkor a medve a másik oldalára fordul,és még tartani fog a tél.És ha hideg van,az árnyékát nem látja,kint marad,és akkor tovább nem fog tartani a tél.

 

e, A hét napjához fűződő szokások

A hét minden napjához tartozott valamilyen babonás szokás.

Hétfőn örültek a férfi vendégnek,mint újévkor,mert szerencsét hoz a házhoz.Jól kezdődik a hét.

Kedden és csütörtökön mostak.Ezeken a napokon babot és lencsét főztek.Amig a mosóvíz megmelegedett,addig az ebéd is elkészült,megfőtt a bab,lencse. Szerda és szombat a piaci napok voltak.Ezeken a napokon mentek el a legények a lányos házakhoz,akinek udvaroltak. Szombat délután takarítottak,mostak,vasaltak,készültek az ünnepre.Szombat este mentek a fiatalok a bálba,mulatságra,fosztókába.Régen,amikor a férfiak hosszú ráncos gatyában jártak,az asszonyok feladata volt a ráncok levasalása,plisszírozása. A péntek szerencsétlen nap volt,a mondás szerint:Pjatok,zly za cjatok ! Pénteken nem volt ajánlatos semmilyen munkába sem belekezdeni,inkáb még csütörtökön elkezdték.

Vasárnap az ünnep volt.Ezen a napon nem volt szabad dolgozni.Nedela,ne delaj ! Vasárnap ne dolgozz! Délelőtt templomban voltak,délután a fiatalok a falu főterén sétáltak.Ilyenkor találkoztak harmadszor a fiatal szerelmesek a héten.

Naplementéig nyitott tánctermekben,kocsmákban táncoltak.A naplementi harangozáskor haza kellett menni mindenkinek,mert az otthoni munka várta őket,megetetni a jószágokat,elvégezni az esti ház körüli teendőket,azután le kellett feküdni,mert másnap korán kellett kezdeni a munkát,hiszen a jószágokat korán kellett etetni,itatni.

Vasárnap délelőtt az iskolásoknak vasárnapi iskola is volt,ahol bibliai történeteket tanultak,énekelték az egyházi dalokat.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet