| |
Oroszlány első szlovák lakói Nyitra, Pozsony és Terencsén megyéből érkeztek, s a letelepedésükről szóló szerződésük 1701-ben keletkezett. Az 1930-as évekig földműveléssel, ill. mészégetéssel foglalkoztak. Az oroszlányi szénbánya üzembe helyezésével a település bányász helységgé változott. Ennek következtében Oroszlány várossá fejlődött. A szlovákok főként az eredeti falumagban élnek.
Itt található az itteni szlovákok népi kultúráját őrző helytörténeti-néprajzi tájház is, melyet 1987-ben alapítottak.
Több lelkes oroszlányi lakos, főként Mokri Pál, Danis József és Varga Istvánné gyűjtötte össze a tárgyakat.
A tájház jellegzetes oroszlányi parasztépület. A hagyomány szerint 130 éves. Eredetileg zsúptetős volt, később fedték le cseréppel. Falai vályogtéglából épültek. Maga a ház két szobából és a középen lévő konyhából, valamint kamrából, istállóból áll. A tájházhoz nagy udvar is tartozik, amelyet szépen befüvesítettek. Az udvaron található a nyárikonyha (letná kuchina), a pince (pivnica), a disznóól (krmník, krmnícki), a pajta (stodola) és a kút (studna). Az eresz alatt régen sem, most sem tárolnak semmit sem.
Az elsőszobában (predná izba), melynek két ablaka az utcára néz, a századelőre jellemző paraszt lakberendezés látható: a jobb sarokban két fapad előtt áll a festett, faragott, monogramos asztal. Az asztal körül négy szék (stolice). A két ablak között hagyományosan függ a tükör. A falak mentén szekrény és egy fiókos (polcos) szekrény (kasna), két vetett ágy (postele). Az egyik ágy előtt bölcső (kolíska), ül. a korábban általános ruhásláda (truhla). Az ajtó melletti jobb sarokban pedig a kályha (kachla) áll.
A konyhán (kuchina) át lehet jutni mind a két szobába. Itt is a korabeli konyhabútort és felszereléseket helyezték el, úgy, ahogy az az oroszlányi konyhában általában szokásban volt. A vizespadon víztartó edények (cserép korsók, kannák), a stelázsin (polica na hlinené nádobi) cserépedények (tányérok, köcsögök, poharak). S itt is van asztal, körülötte székek, ill. pad. A sarokban áll a gyári tűzhely. A falakon szögre akasztva különböző eszközök (gyalu, hurkatöltő, nyújtódeszka, fakanalak stb.).
A hátsószoba (zadná izba) a tulajdonképpeni lakószoba. Itt szült és feküdt a gyerekágyas anya (sestonedelka). A szülőágy mindig az ajtó mögött volt, függönynyel, fehér csipkés lepedővel körülvéve (kútna plachta), hogy az anya a gyermekével együtt el legyen választva a család többi tagjától.
A mindennapi életet kiszolgáló bútordarabok szintén itt találhatók (két pad, asztal, székek, ágy, ruhás sublót). A kamrában (komora) tárolják a lószerszámokat, a kézikukoricamorzsolót, a kendertilolókat. A zsáktartó rúdon (zrdka) zsákok, a földön különböző méretű vesszőből font kosarak. A kamraajtóval szemben van a padlásfeljáró.
Az istállóban (mastal) most különböző mezőgazdasági eszközöket (borona, eketaliga, fogas, favillák, vasvillák, tarlógereblye, lótisztító szerszámok). A jászol megmaradt, fölötte látható még a szénatartó is.
A pajtában helyezték el a gabonatisztítógépet, a szántóekét, az ekekapát, a vetőmaghengert, valamint a tehén vontatta szekeret.
A nyárikonyhában egyrészt idetartozó konyhaedények, -eszközök láthatók, másrészt a háztartás egyéb használati tárgyai: az egyik padon fateknők, -kupák, szalmából font szakajtók, alattuk nagy méretű fakádak és hajdan a pincébe való hordók. A mezőgazdasági eszközök gyűjtését most is végzik.
A tájházhoz mintegy 800 tárgy tartozik, a katalógus elkészítése folyamatban van. A tájházat az Oroszlányban élő Biczó Sándor rendezte be.
Gondnoka: Varga Istvánné, 2840 Oroszlány, Zója u. 39.
A szlovák önkormányzat részéről rendszeres segítséget nyújt: Szabó Istvánné, a helyi szlovák önkormányzat elnöke.
A tájház címe: 2840 Oroszlány, Alkotmány u. 55.
Nyitvatartás: Hétfő kivételével minden nap 10-12-ig, ill. 14-17 óráig.
Télen csak bejelentés esetén látogatható.
 |
| Gyerekágyas anya fekvőhelye |
 |
| Az oroszlányi tájház homlokzata |
 |
| A szobabelső az utca felől |
 |
| Konyharészlet |
 |
| Az udvar, a kút és a fa disznóólak |
| |