Előző fejezet Következő fejezet

Katona 1822. évi felirat-tervezete Koháry Ferenc herceghez, Kecskemét földesurához.

 

Magosságos Hertzeg

Legkegyelmessebb Földes Urunk!

A Ketskeméti népnek, a melly Hertzegséged Ditső és boldog emlékezet ű Eleinek hatalmas Szárnyai alatt Századok ólta tsendes, és boldog nyugodalomban élt, melly fontos okai légyenek arra, hogy Hertzegségednek, sőtt még ditső maradékának is kegyelmét megnyerhess e : Hertzegséged előtt maga tulajdon vélle született nagy lelkűsége, Irgalmassága, Kegyelme Tanú bizonyságot tehet, akkor, a midőn mi számtalan Kegyelmekkel fel ruháztatva, öröm köny hullatások között így szólhatunk, érezték ezen Kegyelmeket a mi Atyáink, érezzük magunk is, és érezni fogják a mi késő Maradékink is.

Ezen méltó érzés fel élleszti a meg őszült Véneket, Ifjakat, és gyermekeket, sőtt arra bírja, hogy eltelve háláadatossággal könyörögjenek a Mindenhatónak Hertzegséged hoszszú, és szerentsés életéért. E szerént

Mennél nagyobb háláadatossággal és méllyebb tisztelettel viseltetik a Ketskeméti nép a Koháry ditső név eránt, annyival nagyobb keserűséggel illettetik akkor, a midőn az ő helybéli Elöljárósága a maga hallatlan viszsza éléseit, a Lakosokkal való goromba bánását, sőtt Kötelessége megtapodását palástolni kívánván, Hertzegsége kegyes színe előtt, a hív és ártatlan Jobbágyakat fekete színekkel festette, a mint ezt a most legközelebb a Tanáts által Hertzegségedhez küldött Vádoló levél nyilván kifejezi.

Nagy kegyelmű Hertzeg! Kénteleníttetett a Ketskeméti nép, nem szenvedhetvén már tovább a Magistratussa tetemes viszszaéléseit, rosz gazdálkodását, számtalan sok hibáit, egyenessen ő Királyi Felségéhez folyamodni, a mint ezt az ide sub •/• rekesztett alázatos Könyörgő Levele megmutattya. Vallyon e szerént lehet é Lázzasztóna k nevezni azt, a ki tsak a maga sérelmeit kivánnya meg orvosoltatni? lehet é árulónak kiáltani azt, a ki egyedül a maga jussait védelmezi? lehet é makatsnak és pártoskodónak állítani azt, a ki tsak azon elrablott jótéteményeket kívánnya vissza a Bitanglóktói, a mellyekkel őtet az ő Kegyelmes Ura ajándékozta meg?! nem — éppen nem. Nagy Kegyelmű Hertzeg! A Ketskeméti Jobbágy, 's nép szelídebb és sokkal jobb érzésű, minthogy ö az ö nyughatatlanságával Hertzegségednek kegyelmes és írgalmas szívét megkeseríteni bátorkodna, sőtt tsupán ezen tekéntetből szenved már 22 esztendőtől fogva, tsupán ezen okból halgatta el azon tsalárdságokat is, mellvekkel a Magistratus a Hertzegségedtől ki árendált pusztákon mintegy Kereskedést űzött a Jobbágyokkal, több árendát kívánván, 's tsikorván ki azoktol.

Ezek után Hertzegséged kegyelmes lábai előtt leborúlván, mélj alázatossággal esedezünk, méltóztasson minket hív Jobbágyit addig is, még ezen alázatos magunk Kinyilatkoztatása az ő Királyi Felsége által Kegyeimessen kiküldendő visgalódásbol meg valóságúl, Hertzegi nagy Kegyelmiben nem tsak megtartani, sőtt az előbb érdeklett, 's Felséges Urunk eleibe nyújtott méltó Panasszainkat hathatós Közbenjárás a által úgy megorvosolni, hogy mi ezeknek utánna is, a Felség, a Haza, és Hertzegségednek szolgalatira alkalmatosakká tétessünk , és e szerént újabb alkalmatosságunk légyen Hertzegségednek írgalmasságát, és nagy lelküségét áldani, és magasztalni, a kik is örökös Jobbágyi tisztelettel Hertzegséged kezeit tsókolván maradunk Nagy Kegyelmű Hertzegségednek legalázatossabb szolgái, és hív Jobbágyi.

A Nagy Méltóságú Hertzeg Koháry Ferentz Ö Magosságához nyújtott alázatos esedezése, a nyomorúság igája alatt szenvedő Ketskeméti szegény sorsú Köz népnek.

 

   
Előző fejezet Következő fejezet