Előző fejezet Következő fejezet

120. SZALKSZENTMÁRTON

Helynevek

Szalk Szt Márton községből, Pest Pilis Solt megyéből.

1.) a' túlnevezett Szalk Szt Márton mező város tartozik; Pestpilis solt megyéhez solti járáshoz, Duna vecsei kerülethez; fekszik a' Dunához félórányira, a hol rendes gőzhajó állomása van a' Cs. kir. Sz. gőzhajozási társulatnak; pestről délnek a' pestbajai ország úthoz közel 8 mértföldnyire. -

2.) A' község csak ezen névről ismertetik.

3.) A' község 1624 előtt és utánna darab időben Zoki Szent Márton név alatt neveztetett, - a' mit 1624beli ezüst lapra vésett pecséte igazol, - Régiek előadása szerint két község volt, ugyan is Szent Márton és Zók vagy mostani néven Szalk, mely a' dunához közel egy magaslaton feküdt és templom romja pap kut gödre még most is szemlélhető; de hadjáratok alkalmával a' duna mellett sokat szenvedvén, lakhelyeiket odahagyva Szent Mártonhoz csatlakoztak és lett Szalk Szt Márton. -

4.) A' község régebbi törtenére, mind 1624 nem lehetett még rátalálni.1  -

5.) A' népesítés, mint a' 3k pontban említetett egy részt Szalkról tőrtént, másik törzs lakoskk ismertetnek és az egész község tiszta magyar ajkú.2

6.) A községhez vannak csatolva Homok Szent Lörincz, feketehalmi, Nagyállási (régente farkas fiadzó ) és vadasi puszták. - A' község határábani dűlők, Csabony, Szalk, Döghalom, Kapihegy és hegyalja, öreghegy, Temetőhegy, Tuzokhegy, Pillatushegy, Dőmök hegyi dűlő, szippankói és Város alatti dűlő. -

Homok Szt Lőrinci pusztán Kigyósi, Három füzfai, Hegedűs füzfai, Kettős halmi, - Szék. -

Fekete halmi pusztán, templomi dűlő, — hol a' rom alapja még meg latszik. -

Nagy állási pusztán egyeg halmi; ezen pusztában, a' rengeteg nádasok, vizek közt régente nagyszámú farkasok tanyáztak, honná volt farkasfiadzói neve is. -

Vadasi pusztán, Nagy rét, Kis rét, Bibére hát, - Hosszúhát. - Ezelőtt csak néhány évvel is az ugy nevezett Nagy és Kis rétben viz állás, halastó és sok nád termett, de legközelebb a' nádgyökere is kiveszett. Ezen rétekből a' viz elvezető csatorna is ásatott, de jelenleg bedó'ledezve és partjai csak akácz fa termesre használtatnak. -

Csabonyi puszta, mely a' duna mellett hosszában elnyúló erdőséget képez, 1848ig állodalmi sóház is volt, az előtt a' még épségben levő nagyraktár tanusága szerint álladalmi katonai élelmezési hely, a' raktár Gf. Széchényi Kálmán ur birtokában van és magtárnak használtatik. -

Van még a' határban Gf Széchényi Kálmánnak Dunaközi szigetje, a' mely Szalk nevet visel, jelenleg fáczán nevelésre használtatik. -

A' község szomszédhatárai ejszakról Tassnak Szgyörgyi, Egecsei puszta részeg - keletről Szent Tamási puszták, és Kunsztmiklosi határ, Delröl KsMiklosi határ, Dvecsének fejér egyházi és Csanádi pusztai Duna vecsei határ, - nyugotrol a' Duna folyam Dunapentele szomszédságával.

Szalk Sz Márton3 Dec 20. 1863.

  Kovácsa Lajos Biro
 
* * *

1. A község valóban két település egyesüléséből keletkezett. Solk első okleveles említése 1317. (Csánki III. 346.) Lovász falu első okleveles említése 1320, később Szentmárton első okleveles említése 1409. (Zichy Okmt. V. 591.) A Szalk helynév puszta személy névből keletkezett magyar névadással, további részletek még tisztázásra várnak. A Szent márton a falu templomának a védőszentjéic utal. (Kiss 593.)

2. Szalk és Szentmárton, mindkettő 1546-1559-ben lakott település (Káldy 247., 325. sz.), Szalkszentmárton 1647-1683 között 2 portás falu, 1686-1689 között puszta, 1690-től települ újjá, 1695-ben egy portás hely. (Kosáry 19.) Adófizető családfője 1715- ben 41, 1728-ban 81 stb. (Petióci 144.)

3. Szalkszentmárton lakossága 1856-ban 2460, Homokszentlőrinc 337, Feketehalompuszta 39, Vadas puszta 116, Csabony puszta 25, összesen 2977. Szalkszentmárton területe 6061,25 hold, Homokszentlőrinc 5309 hold, Feketehalom puszta 1588 hold, Vadas puszta 2125,75 hold, Csabony puszta 1063 hold, összesen 16 147 hold.

 

121. SZEGVÁR*

Szegvár helység határában lévő düllök megnevezése.

Tanya földek két düllőre osztvák, és pedig egyik a' Kórógy parti düllö a' Korogy part mentén, másik a' zsigerháti düllő, melyben a' többi tanya földek foglaltatnak.

Egyébb földek a' már közlött tájnevek után neveztetnek, mint rét, Kontra, Berek, Szőlőalja, nagypuszta 's a t. mely elnevezések már közölve voltak.

Kelt Szegváron. Decemb. 22. 865.

  Pullaut István mp
jegyző.

*A  jelenlegi   Csongrád  megyében  lévő  helység  anyaga  tévedésből  került  Pest-Pilis-Solt megyéhez.

 

122. (BAJA)SZENTISTVÁN

Helynevek

Szent Istvány községből, Pest megyéből.

Solti Járás.

Szentistván falu - mint a' hagyományból tudhatni elnevezését a' falu alján egy emdtebb helyen csak néhány év előtt is szemléltetett romok utánn -hol hajdan szinte Szentistván nevű falu é vagy város állott (bizonyossan nem tudhatni :) nyerte. A monda szerint apátság is létezett itt - 's a' tatárok által pusztítattván — semmisitetvén meg; — a hely megtartván nevét ember emiékeze óta mindenkor Szentistván Göröndnek neveztetek - göröndnek pedig - azért, mert a' helyiség a' Dunához csak egy pár száz lépésnyira állván, legkisebb áradáskor is vizzel körül vétetik - de az a legnagyobb víz áradáskor élnem borítat-hatott. A legközelebbi időben 1856ik évben - midőn a' község határa szabályoztatott — Szentistván görönd - mely századok óta csak legelő csipke bokrokkal elárasztott terület volt - rajta a' templom romjain kívül már a' házak nyomai sem látszottak - szinte szántóföldeknek lévén kiosztva - ott a' szántás alkalmával többféle apró régiségek találtattak — különössen — pedig egy paraszt gazda, kinek a' templom hely jutott, — midőn a' romokat szétpusztitotta - ott egy darabban D szegü 1 1/2 mázsa tömeg ólom darabot lelt.1

A' mostani falu területén mint a' Kalocsai Érseki Uradalom birtokához tartozó helyiségen a' telepedés kezdetén csak egy Szekercze czimű Vendéglő, 's Uradalmi Serház épület létezett — 's akkoron ezen helyiség Szekerczének és Vanczagának hívatott.

Telepítetni kezdetett pedig 1782 — úgy nevezett Pandúr Sárközi kis községből — melly Szentistvántol csak 1/4 órányira a' Duna mellett lévén - a' Duna szakadásának kitéve volt, - mostanság már a' Duna mélyében avagy a' Duna túlsó szélén hever - melly községből aránylag a' falu fele - alsó része szállitatott meg.

1804ik évben pedig Kákony szinte sárközi a' falutol 2/4 órányira volt - 's a' Duna szakadásai által elrombolt - községből szálották meg a' falú felső részét — mindannyian dalmaták úgy nevezett bunyevátz rácz ajkúak - mind egy Vallásu RCatholicusok — mikoron még azon évben kezdődött a' Templom plébánia épités, 1818ban pedig a' község által az oskola építetett fel. -

A' falu mostani állása 420. házból és 2858 lélekszámból áll - fele tiszta magyar - fele dalmata de elmagyarosodott Romai Chatholicus. Határának fekvése 1/3 része sárközben 2/3 d része pedig délnek úgy nevezett homokos magason fekszik — Délnyugotrol 1/4 órányira a' Duna - nyugot 's éjszakról Csanád Pest megyei — keletről Csávoly — Bikity - Délről pedig Baja várossá Bács Vár megyei községek határai övedzik körül határát.

Határának kiterjedése - szántóföldekben - 4593 hold 360 n öl

Kaszálló Rétekben        1080- 751 □ öl
legelőkben                     345-1591 □ öl
Szőllőkben                    330- 836 □ öl
Nádasokban                     60- 847 □ öl
Terméketlen terekben    528-1499 □ öl

vagy is Catastralis holdakban 6939. hold 1038 n öllet tészen - mellynek 1/3 d Sárközi része fekete agyagos sík területű - szántóföldekben, 's rétekben legtermékenyebb, felsőbb 2/3 d részének fele homokos buczkás — fele pedig fekete homok 's földel vegyült szelid természetű - 's kivált rozs termésre termékeny és egészlen szántó földekből áll.2  -

A felsőbb rész Nagy sumár - Sumaricza — Ó és Új aligvárta - Nagy és Kis Kukoricza — Bunyaritya, Babinadola — Todoradola, Gredina, Sasheverö — Rokalukas - Kákonyszállás és nagyhomok Sárköz rész pedig a' Duna hosszában Szentgyörgy - Vertlacz — Szlatina, Kákonykertek - Zsombok — Tűskös, és Jauk dűlőkre osztatván - neveztettek el - itt felülről a' Dunából egy kis fok nyúlik ki melly a' Kákonykerteki egyetlen dűlőt a' többitől elvágván Baja alatt a' Dunába szakad — melly Vincsága — Csíkostó - és határ foknak három néven neveztetik. -

A' Község - Baja Csinos élénk - kereskedő városai ugy szóllván öszve kapcsolva lévén — annak mintegy külvárossá tekinthető — a nép élénksége szép viselete módja - 's a' Falunak csinossága a' keresztül utazók figyelmét kinem kerülheti - fökép 1863ik évi Július 2án történt nagy tűzvész utánn a' fő utczán Bajai utón leégett 72 ház Templom — Plébánia, oskola, községház — mind ujjbol Cserép Zsindelyei fedve — díszesen felépítése óta — mintegy város tűnik fel -

Különösen pedig az utczákon — házi kertekben udvarokon sürüen ültetett ákácz - Eper - Dio 's mindennemű gyümölcsfák a' községe úgy szollva elnyelik - tavasztol késő őszig a' láthatárol egy dombon álló fa tömegből kinyúló fehér ragyogó Templom tornya mutatja a' falunak ott létét — minden utczáiban a' nyári hös napokon a' jövök menők árnyékba nyerhetnek enyhülést.

Van itt egy uradalmi Serház — 's magántulajdon nagyobbszerű Szeszgyár — nagy vendéglő, 's több uradalmi tiszti lakok — mellyek szinte emelik díszítik a' falut. -

Kelt Szentistvánon December 31. 863.

jegyzette Deák András Jegyző   Wuits György biro Lekity Imre Eskütt
  [P.H.]  
* * *

1. Szentistván első okleveles említése 1520. (Csánki II. 209.) Templomának romjai 1782-ben, még 1844-ben is láthatók voltak. (GALGÓCZI K.: Pes-Pilis-Solt-Kiskun megye monográphiája. I—III. Bp., 1877, III. 290.) Szentistván 1560-ban már puszta. (Vass 174.) Jelenleg Baja város északi határában, városrész.

2. Szentistván lakossága   1856-ban Aligvárda, Summár és Rezét pusztákkal együtt 2685, területe 6400,25 hold.

 

124. (PILIS)SZENTTVÁN

 Szent-Iván falunak leírása.

1. Szent-Iván falu, Pilisi járásba, Pest megyében, és csak ezen név alatt ismeretes.

2. A' helységnek soha más elnevezése nem volt.

3. A' helység 1750ik évtől említetik, mivel akkor a' vőrősvári Plébániához besoroztatott.1

4. A' község német honból népesítetett, és csupán németül beszél.2

5. Köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből, a' név eredetéről, értelméről semmi sem tudatik.3

6. Hegységei közt bámulatot gerjesztő az egy nevezett "Heuberg".

7. Folyók, patak, tavak: nincsenek.

8. Erdők: Wiesenwald, nagy őserdő, melyben sokszor őzek is vannak.

Más történeti nevezetességek itt nem léteznek.

Sz. Iván 1865. December 20án.

Eckhardt
jegyző
Martok József
Bíró

 

Szent Iván helysége.

Tekintetes Szolga Bíró Úrnak.

Szent Iván helysége Vörösvár, Sólmár, Nagykovácsi és Pilis Csaba községekkel határos, honnan Vörösvár 1/4, Sólmár 1/4, Nagykovácsi szinte 1/4 és Pilis Csaba 2/4 állomás távolságra esik. A község Vörösvár és Nagykovácsi oldalról részint kopár, részint erdős hegyekkel van beszorítva úgy, hogy a lakosság víz szükségletét a falun kivül de még Solmári határból is kenteién megszerezni, holott a falu völgyben fekszik. A föld minőség 3/4 futó homokból, 1/4 része Sólmár felé fekete földből áll. Itt se patak se folyó nincs. A község lakosa, ki 600 lelket római katholikus német ajkú és 13 zsidót olvas bor terméssel foglalatoskodik.4

1848 évben keletkezett itt kőszénbánya, hol száz egyénis szerezte kenyerét, de két év ólta megszűnt a sok tűz és víz miatt. Az uraság Gróf Karácsonyi Guido. Külömben völgyi fekvése oly egésséges, hogy járvány mint ekkoráig itt nem mutatkozott.

Kelt Szent Iván februárhó 19én 1864.  
  bíró távol létében
Leopold Ferencz mp
jegyző

 

érk 22/2 864

Szent Iván község elöljáróságától

Tekintetes Polák Mátyás Szolga Bíró Úrnak

tudósítás a 117 számú szolgabírói meghagyás következtében

* * *

1. Szentiván   középlcori   történetére   nézve   írott  forrásokkal  nem  rendelkezünk 1725-ben említik középkori templomának romjait, ekkor még puszta. (Dercsényi I. 651.)

2. Pilisszentivánra 1725-től kezdve érkeznek német telepesek, 1728-ban 14, 1744-ben 15, 1760-ban 55 adózó családfője van. (Petróci 139.)

3. A Szentiván helynév a falu védőszentjére, Keresztelő Szent Jánosra utal, akit a középkorban Szent Ivánnak hívtak. (Kiss 51., 514.)

4. Pilisszentiván lakossága 1856-ban 670, területe 1367.

 

124. SZENTLŐRINCKÁTA

 

Helynevek

Szent Lőrinczkáta községből Pest P. és Solt megyéből.

1. A községnek egy féle neve él most, Szent Lőrinczkáta.

2. A község hajdan Kiskátának neveztetett.

3. A község legkorábban említetik tatár hadjárat óta,1 a midőn a községei határos boldogkátai pusztán Boldog-Káta nevezetű falu elpusztult.2

5. A község monda szerint a tatár járáskor elpusztult Boldogkáta, Tamáskáta és Egreskáta községekből népesíttetett.3

A község neve eredeterői monda szerint azt tudjuk, hogy Lőrinczkáta község hajdan Kátay nevezetű uraság pusztája lévén, 's miután e néven (: Káta :) a környében több más helységek is hivattak - Kiskátának neveztetvén el. 140 év óta azonban, a midőn a helybeli templom építtetett, az Szent Lőrincz vértanú tiszteletére felszenteltetvén, Szent Lőrinczkáta községnek neveztetik.4

6. A község határában előforduló többi topographiai nevek:

Dűlők: Hegyre járó - partos, Hegyre járók alatti - lapályos, Varga hely, illetőleg hegy - partos. Szt. Györgyi útnál lévő - róna. - Ér melletti dűlő -róna. Pap dűlő - róna. Sároslaposi - róna. - Temető dűlő - róna. Bikahalom dűlő — róna. Szegény dűlő — róna. Kereszt dűlő — róna. — Rétrejáró — róna. Rétre járók alatti - róna. Egyes határ dűlő - róna. Sóstó-dülő - róna. Kőkúti dűlő - róna. Alberttó dűlő - róna. Turai út dűlő - róna. Halom: ördög égető halom - néveredete nem tudatik. Oroszlány halom -néveredete nem tudatik. Bibicz halom - az ott tartózkodott bibicz madár sokasságatól veszi néveredetét. Szék halom - székes földtől veszi néveredetét.

Kutak: Kucsor kútja, - Bornyú kútja - Kőkút.

Ér: Almási ér és Mérges.

Tó: Czigány tó — czigányok szögitől veszi néveredetét. Mérges tó - a [392v] mérges értől veszi néveredetét. Sáros lapos tó - laposságától. Paptó - pap földjétől veszi név eredetét. Szőlőktó - az ott hajdan lévő szőlőktől veszi néveredetét. Varga hegy alja 's tó - néveredete nem tudatik. Báránylapos tó -néveredete ismeretlen. Alberttó - néveredete ismeretlen. Sóstó - néveredete nem tudatik. - Hosszú tó - a tónak hosszaságától veszi néveredetét. Széktó -székességétől veszi néveredetét.

Folyó: Zagyva, melyben annak idiben sok hal és rák van.

Mező, legelő, szántó, mocsár, posvány, nádas és rétek vannak a határban, de azoknak más elnevezésük nincsen.

A község magyar ajkú, 940 lakossal, melyek közül 919. r. cath. 5. evang. 1. reform. 15 zsidó.

Szent Lőrinczkáta község határa áll: 1688. h. 1228 n öl szántó földből, -288. h. 1151 n öl rét és kertből, - 46. h. 240. n öl szőlőből, - 974. h. 874. n öl legelőből, - 99. h. 600 n öl nádasból - catastrális holdakban 1600. n ölével számítva. Terméketlen van 487. h. 220 n öl.5

Jegyzet: A község lakossai, úgy a' község határának mennyisége, csak azért jegyeztetvén fel, hogy az ha netán szükség volna még reá, a községtől újra megköveteltessék.

Kelt Lőrinczkátán December hó 10. 1863.

Pokornay Sándor mp
jegyző.
Szabó Istvány bíró

Helynevek Szent Löríncz Káta községből Pest megyéből.

Szent Lőrincz Káta, Pestvármegyében, Kecskeméti járásban - Nagy kátai kerületben a Zagyva jobb, vagy is déli partján fekvő falu 983 RCath. 14 Zsidó, és 4 Reforma. lakossal — és RCath. anya templommal - 184 lakházzal - nemzetiségre nézve magyar. Utolsó posta, és Adóhivatal Nagy Katán.

Róna nagyobb rész homokos határa 4600 hold 252 n öl, melyből 2283 hold 888 n szántóföld 300 h. 352 n Rét és kert - 61 hold szőllő - 1241 h 1049 n legelő - 80 h. 200 n Nádas - 613 h. 1630 n használatlan utak tavak s a t. keletről Jászfelsö Szent György község - délről Boldog káta puszta - Nyugatról Tó Almás, és Jász fén szaru - Ejszakról szinte Jász fénszaru mezőváros, és Puszta Monostor Heves megyei község határaival körvonalaztatik. Fő terménye Rozsbuza.

A községnek jelenleg élő neve csak Szent Lőrincz Káta, hajdan még temploma nem volt. Köztudomás nyomán Kis Katának neveztetik.

A község igy legkorábban tatár hadjárás óta említetik a midőn a községgel határos Boldogkáta nevezetű falu elpusztult. Boldog káta jelenleg Szent Lőrinczkáta és Szent Márton káta községek határai között fekvő puszta - többeknek — de nagyobb rész B. Pronay birtokában, hol a messze terjedő sík területen egy emelkedettebb dombon a Szent Lőrinczkátáról Szent Márton kátára vezető út mellett most is a rég elpusztult templomnak földben létező alapfalak maradványai találtatnak, és a templom helyén fenálló kőből faragott régi kereszt emlékezteti a gyászemlékezetü hajdankorra az utazót.

Szent Lőrincz káta hagyományos közvélemény szerint, akkori Kis káta a tatár járáskor szinte elpusztulván — Boldog káta, Tamás káta és Egres káta -valamint kis káta elpusztult községek - elszélyedt és a vész után visszatért nép maradvány által a Zagyva folyó mellett lassanként felépült - és benépesíttetett.

A Káta név eredetéről azt tartja a hagyományos vélemény, hogy az mint több más környéken fekvő községek, és puszták u. m. Szent Márton káta falu -Nagy Káta mezőváros - Tamás káta, Boldog káta, és Egres káta puszták a Kátay nevezetű és hajdan virágzó családtól - ki ezen községeknek - és jelenleg gyászemlékű pusztáknak - hajdan a fentebbiek szerint virágzó faluknak hatalmas birtokossátói származott - kis káta akkor nevezet alatt. — Miólta azonban mintegy 180 év előtt a községben Szent Lőrincz vértanú tiszteletére az anya templom felállittatott, azólta Szent Lörincz Katának elneveztetett a község, és ezen név alatt országszerte és általánosan ösmeretes.6

Fekvése közvetlen Zagyva folyó mellett - ezen folyó Nógrád vármegyének nagyobb szerű hegységeiből Zagyva7 nevezetű falunál eredvén, s hosszú kanyargós útjában számtalan völgyi patakokat befogadván, még Szent Lörincz kátaig érkezik - hóval, és essővel bővelkedő téli időben kivált, valamint zápor essőben gazdag nyári időben annyira megárad, hogy a Hatvan mező várostól kezdve szántó földeket, réteket, és legelőket elöntvén annyira kiterjeszkedik, hogy Duna szélességét is ollykor túlhaladja — s illyenkor, hallal rákkal, söt mindennemű vizi madarakkal is bővelkedik — azonban bekövetkezett száraz években egészen elapad sok posvány - és tavakat hagyván hátra, mellyeknek vize azután forró nyáron megbüdösödvén, és télen nyáron kiközölögvén ártalmas befolyással van a nép egészségére, honnan gyakori halálozás következtében a nép száma inkább fogy mint szaporodik évenként.

A Zagyva kiöntésébűi - hó - essö - és zápor essökből a lapályos község határában származnak számos tavak, illyenek: Czigánytó — Sáros lapostó, Kis paptó, nagy paptó, szöllő tó - Varga hegy allyai tó - Bárány lapos tó - Albert tó - Sós tó - Fehér tó, Hosszú tó, széktó és több kisebb tavak, mellyek száraz években az őket éltető Zagyva folyóval együtt kiszáradnak - maga Zagyva folyó olly annyira, hogy csak imitt amott több ölnyi mélységű kanyarulataiban kifogyhatatlan álló viz marad. Azonban ez esetre a lakosok nem emlékeznek csak 1863-64 évben rendkívűli szárazság miatt Zagyvával együtt kiszáradtak a tavak is. Jelen év tavaszán nagyszerűen kivolt áradva a Zagyva valamint a tavak is telve vízzel - de a száraz forró nyáron ismét kiszáradtak Zagyvával együtt tökéiletessen - a Zagyva maga November havában folyásnak indult.

A nagyobbszerű kiáradások azonban ritkán 's többnyire tavaszon tőrténvén midőn rendes medrébe visszavonúl a mentében fekvő rétek, száraz években szénát és sarjut biztosan s bőven teremnek, a lapályosabb és ezért vizenyős helyeken pedig nádat és csátét. És így a mennyire ritka többnyire tavaszi kiáradásaival ritkán kárt, inkább csak rémülést okoz — úgy a rendes időjárás, vagy éppen száraz években azt bőven kárpótolja bő legelőt is nyújtván a marháknak akkor, midőn a Zagyávtól távolabb esső területen ugy szólván a legelő egészen kisül. Ez mondhatni Nilus folyója Sztkátának.

A község öszvesen 4600 holdra terjedő határ területtel birván az igen számos t. i. 35 dűllőre osztva van, és minthogy a mai napig tagosítás megnem történt az egyes még a legkisebb földbirtokosnak föld illetménye ugyanannyi darabokban elszórva létezvén — a földmívelés és termesztés majd nem lehetetlen — honnan van hogy a nép szemlátomást szegényedik annyira hogy már jelenleg 25 negyedtelkes marhájától megfosztva csak zsellérként tengődik - földet felébe kiadni kénytelenitetvén a kézi munkájával segítve magán.

A fentebb említett 35 dűlő következő elnevezés alatt ösmeretes a községben I Alsó tökös kert. II Nagy sziget III Béka vár IV Szent Györgyi út. V Sáros lapos. VI Tatárhányás dűlő hol sok emberi csont kiszántatni szokott. VII Homok dűlő VIII Nagy székesi IX Hegyrejáró alatti X hegyre járó - ez végig partos mintegy földhányásból eredett dűlő Boldogkáta pusztai határon hosszába nyúlván. XI Oroszlány halma. XII Nagy kacsaii. XIII Bíbíczhalom. XIV Szegény dűlő - sívó homokok XV Nagy-sós tó dűlő XVI Fehértó. XVII Hosszú tó. XVIII Turai út. XIX kis rétre járó. XX közép dűlő XXI Hármas határ. XXII Egyes határ XXIII Pap dűlő. XXIV Felső kő kút XXV Szék halom - XXVI Albert tó XXVII kis szöglet XXVIII Túláti dőllő Zagyván túl P. Monostor Jászfszgyörgy, és Jászfszarusi határok közti közlegelő. XXIX Kenderföld dűllő. XXX Zagyvamenti. XXXI Felső tökös kert. XXXII. körtvélyes XXXIII Zagyván túli d. XXXIV Tölgyes XXXV Zagyvái rét és nád dűlő. - Mondatik hogy a Vargahegy alatti tónál is ember csontok - és régi edények is találtatnak.

Kint a határban létező kutak: kúcser kút - bornyú, és kőkutaknak neveztetnek.

Erek - vagy is idonkénti (periodicus) folyamok. Almási ér - mely Tó Almási határban annak idejében vizi malmot is hajt - de szárazságban egészen elenyészik — és mérges ér — mely essős időkben az úgynevezett hosszú tóból származván, annak idejében falu alatt a Zagyvába befolyik - de szárazság idejében Hosszútóval együtt kiszarada.

Szentlörinczkáta főbb birtokosa B. Bedekovich Rudolf 400 holdon fülöli földbirtokkal - lakik Bécsben. Ezen birtok még forradalom előtt több évvel haszonbérbe kiadatván - azólta változkodó haszonbérlők által zsaroltatik. A haszonbérleti idők előtt csinos, és virágzó 10 szobából álló - mellyek pompásan bebutorozva valának - kástélja e birtokosnak díszítette a községet - haszonbérleti időktől fogva jelenleg már roskadozó félben végpusztulásnak hagyatva gyászolja a hajdani alapítóját, és gondos fentartóját. A hajdan nagy költséggel épített gazdasági épületek végkép elenyészve - némelyek most is romhalomba hevernek - a kert - udvar és szérűs kert hajdan nagyköltséggel csupa égetett téglából alkotva és a haszonbérleti időkig rendesen fentartva kerítései szétrombolva naponként annyira fogynak -, hogy nem sokára Jeruzsálem sorsára jutnak - nem maradva kevés idő mulva tegla tégla felett. - Gyümölcsfák és más díszfák mind kipusztitva. Maga a kastélj hajdan birtokossának időnként mulató helye - jelenleg omladozó félben - fogadott juhászok undorteljes tanyája -Denevérek — bagljok - egerek patkányok tanyája.

Ezután Sötér Család földbirtokán kivűl a többi föld birtok a földmives osztályhoz tartozik.

Egyébiránt a község távol lévén közlekedési utaktól, és nagyobb városoktól - Jászberény népes de szinte földmiveléssel foglalkozó legközeiebbi -mint egy 6/8 állomásnyira fekvő — földterményeit élnem adhatván azokat Pestre 7. mértföldnyi távolságra eladás végett kéntelenitetik szállítani - mit nem tehetvén a lakosságnak nagyobb része napról napra anyagilag fogy - mi azonban a szellemi szegénységnek is oka. Fő terménye mint fentebb említve van Rozsbúza — azután kevés tiszta búza, tengeri, zab, árpa. Gyümölcs tenyésztésnek nyoma  sincs — a házi kertek csupán tök termesztésre használtatnak - hol nehány bokor tök egész kertet befolyván — és néhány tököt hozván - a gazdát minden munka nélkül kielégíti. Az előadottakon kívül említésre méltó nevezetesség nem létezvén a helynevek leírása befejeztetik.

Kelt Sztkátán 1865 December 16án

  Szkladányi Keresztély
jegyző álta
 
* * *

1. Szentlőrinckáta első okleveles említése 1473. (Csánki I. 30.)

2. Boldogkáta 1546-ban még lakott falu, 1559-re két család maradt benne. (Káldy 126. sz.) Kuriális helységként tűnik fel 1668-ban, 1683-ban 0,5 poitás hely, 1686-tól lakatlan jelenleg Szentmáttonkátához tartozik.

3. Szentlőrinckáta 1546-1559-ben népes település (Káldy 127. sz.), 1668-ban kuriális helység, 1683-ban 0,75 portás falu, "1686—1695-ig lakatlan, 1699-ben 8 adófizető családfője van, 1704-ben 8 katonát ad a kuruc seregnek. (Kosáry 16., III. táblázat, 64.) Adófizető családfője 1715-ben 22, 1728-ban 57. (Petróci 129.)

4. Szentlőrinc a templom védőszentjére utaL (Kiss 608.) A Kata helynévre lásd Nagykáta 2. jegyzetét.

5. Szentlőrinckáta lakossága 1856-ban 859, területe 3512,25 hold.

6. A középkori templomnak is Szent Lőrinc volt a védőszentje, az új templom felszentelésekor ezt a hagyományt megtartották, illetve megerősítették.

7. Zagyva nevű település nem létezik. A Zagyva Zagyvarónától északra ered, a fonásvidéken állt egykor Zagyvafő vára, amelynek neve is a folyó eredetére utal.

 

125. SZENTMÁRTONKÁTA

Helynevek

Sz Mártonkáta községből Pest megyében.

1ör Sz Mártonkáta község tartozik Pest megyéhez a'kecskeméti járáshoz.

2or A községnek más elnevezése nincs.

3or A községnek hajdan sem volt más elnevezése 's emberek  emlékezete óta mindég így neveztetett.

4er A' községnél okiratok léteznek hogy már 1700ba a' község népesítve volt.1

5ör Honnan népesítetett? azt tudni nem lehet.2

6or A község nevének eredetéről bizonyost tudni nem lehet.3 7er A község határában következő topográfiai nevek fordulnak elő: Nyirjes ez egy legelő, elnevezését egy ezen a' helyen fekvő de már ki irtott erdőtől kapta melyben több nyírfák léteztenek. Szunyogos. Ez egy szép tölgyfás erdő elnevezését mitől nyerhette nem tudatik. A' köznép száján más képen Laczan név alatt is emlegettetik. Tápio. semjékes folyó a' határnak dél felöli részét végig folya. Rajta egy vízi malom is ál. Eredetét veszi Isaszeg határában fekvő Cse-linczka majornál. Csincsa. Ez egy kis patak mely a' falú felső részén foly keresztül eredetét a' politikai tekintetben Szentmártonkáta községhez tartozó Tamáskáta pusztán veszi. A' szárazabb időkben is mindég szokott csergedezni. Csak a lefolyt három száraz évekbe lett ki apadása, minő szárazságot egyéb iránt a' történelemben sem látunk feljegyezve lenni. Lisztes. Ez egy csárda a' Nagykátai határon.

A' határban lévő többi düllök elnevezése miután ez leginkább a' földnek természete vagy minőségénél fogva, vagy a' földnek más földhözi viszonyához képest vette eredetét, például Székes dűllő, mert földje székes, hoszú dűlő, mert ez a' másik düllönél hosszabb, közép düllö, mert két más dűllö közt van s. t. b. sertíi jelentőséggel nem birván azokat elősorolni fölösleges lett volna. -

SzentMártonkáta községhez tartozik a' vele szomszédos Tamás Kata puszta4 mely hajdan szinte falu volt. A szájról szájra maradt hagyományon kívül tanúsítja ezt egy düllönek elnevezése, mely mai napig is Templom düllönek neveztetik. Holott a szántó vas még most is kő 's cserép darabokat forgat fel, és a' templom helye még most is szánthatatlan alapotban al.

Költ SztMKátán 1865 December hó 16án

Száraz Ferencz 
jegyző
[P. H.] Szabó István

 

Helynevek

Szmárton káta községből Pest megyéből.

1. Tartozik e' helység Pest Pilis és Solt egyesült megyékhez, a' kecskeméti járáshoz.

2. A' községnek ezen egy, neve él.

3. Emberek emlékezete óta a' községnek más elnevezése nem volt. De semegyházi anyakönyvekben, sem a' községi levéltárban más néven soha sem is fordul elő.

4. Hogy mikor említtetik a' község legkorábban, arra vissza menni nemlehet miután itt erre sem okmány, sem jegyzőkönyv nem létezik. De hogy már 1674ben lakták, és pedig helv: hitfelekezetüek lakták, mutatja a' Sáros patakim füzetek czimű folyóiratból világosan olvasható azon tény, mely szerint az akori refor: lelkész Czeglédi István a' Szelepcsényi György Esztergomi Érsek elnöklete alatt Posonyban tartott delegatum judicium előtt állott, 's kétség kivül ő is a' többiekkel együtt gályarabságra hurczoltatott.

5. Honnan népesítetett?  ismét nem tudhatni. Hanem hogy legelőször is magyarok szállottak meg, mutatják a' mostan élő tősgyökeres magyar nevek, melyek már a' Mária Therézia urbáriumában mind elő fordulnak.

6. A név eredetéről, értelméről mit sem lehet tudni, erre sem hagyomány sem nyomtatott emlék nem létezvén.

7. A' község határában előforduló többi topographiai nevek: Kenderföldi dűlő, szántóföld mely a' tagosítás alkalmával adatott az úrbéri illetőségen felül azoknak, kik az előtti időben is már kenderfölddel bírtak, szunyogos aljai dűlő, szántóföld nevezetét veszi az erdőtül, mely a' lábjában terülel. Szilfa és hetes dűlő. Sik szántóföld neveztetik a' szélin levő szilfáról mely mintegy 200 éveslehet  's azon darab földről melyből heted dézsma adatott de királyi dézsma nem. Kertek aljai dűlő. Sik szántóföld, mindjárt a' házak folyásában levő kertek alatt. Székes és rekesz dűlő, vizenyős rét. Nevezetét vette székes természetű földjétől,  a'  rekesz   név miből  vete  eredetét  nem tudhatni.  Homok  dűlő, szántóföld kissé egyik vége emelkedett. így neveztetett homokos természetű földjéről. Hosszú dűlő. Szántóföld, hosszan elnyúló. Hosszú völgy. Vizenyős rét, hosszan elnyúló. Temető aljai dűlő. Sík szántóföld nevezetét vette a' régi temetőtől mely alatt elterül. Közép dűlő. kissé emelkedett szántóföld a' hosszú dűlő és temető aljai dűlő közt, miért közép dűlőnek neveztetik. Kis erdő alatti dűlő, sik szántóföld. Igy neveztetik azon kis erdőről, mely alatt fekszik. Új szőlő. Sárga homokos szőlős kert. Azért neveztetik újnak mivel régebben felfogott szőlők is vannak. Homok erdőn inneni dűlő. legelő. Nevezetét vette onnét, hogy az erdőn belül a' falú fele esik. Tápiói dűlő. rét és legelő. A' Tápió vízétől veszi nevezetét. Szunyogosi dülö. Nagyobb részint tölgy fákból álló sűrű erdő. Bánom szőlő. Szép szőlős kert. így nevezték azért mivel az illető földes uraság a' lakosság akaratja ellen fogtafel szőlőnek a' közös legelőből. Régi szőlő, Szőlős." kert, legrégebben fogták fel szőlőnek. Tamás káta puszta, a községhez tartozik politikai felosztás szerint. Hajdanta falú, melyben torony 's templom is volt mit mutatnak az úgy nevezett templom dűlőben levő kö és cserépmarad ványok, melyeknek környéke most is szánthatatlan. A' községgel határos szomszedók Délről Tapio Ság, Tapio Bicske falvak, azon posványos víztől melynek neve Tápió, mely a szmártonkátai határon keresztül folyik, 's egy vízi malmot is hajt. Keletről szomszéd NKáta mváros. Északról Egreskáta és Boldogkáta puszták, Nyugotrol Tápio Szecsö község.

Kőlt Szmártonkátán5 Decemb: 21. 863.

  Száraz Ferencz
jegyző
 
* * *

1. Szentmártonkáta első okleveles említése 1349. (Dl 41 116.)

2. Szentmártonkáta 1546-1559-ben népes falu (Káldy 125. sz.), 1647-1668 között 2, 1683-ban  1,5 portás hely, 1686-ban puszta,  1689-től települ újjá,  1695-ben 2 portás helység, 1704-ben 15 katonát ad a kuruc seregnek. (Kosáry 16., 64.) Adófizető családfője 1715-ben 78, 1728-ban 104 stb. (Petxóci 130.)

3. Szentmárton a templom védőszentjére utaL (Kiss 608.) A Káta helynévhez lásd Nagykáta 2. jegyzetét.

4. Tamáskáta,   tulajdonképpen  Szenttamáskáta  első   írott   említése   1546.   (Káldy 124. sz.)  Egy portás település  1647-1668 között,  1683-ban 0,75 portás falu,  1686-tól puszta napjainkig. (Kosáry 16.), 1856-ban 73 lakosa volt.

5. Szentmártonkáta lakossága 1856-ban 2063, Tamáskát a puszta 73, összesen 2136- területe 4684,5 hold, Tamáskáta puszta 1914, összesen 6598,5 hold.

 

126. (ÖR)SZENTMIKLÓS

Helynevek

Kis Szt Miklós községből, Pest Pilis és Solt megyéből.

1. Pest Pilis és Solt Megye, Pest Budai Kerület, váczi járás, a' váczi Szolga bírósághoz tartozik.

2. A' Községet Kis Szt. Miklósnak neveztek mindég.

3. Kinem kutathatott, hogy más elnevezése lett volna a' helységnek.

4. Minden nyomozás daczára sem puhatoltathatott ki; mert az anyaköny vekben is csak Szödön 1780ben találni először nevét,1 az előtt Veresegyházhoz volt kapcsolva, az ottani Plébános felkéretett, de azon választ adta, hogy semmi nyomát nem találja. A' Községnek pedig régibb irományai 1848ik évben eltűntek. De mind a' mellett, hogy sem iratokból, sem könyvekből e' helységnek eredetéről bizonyos adatokat nem nyújthatunk, még is, hogy igen élénk múltja, és nagy csaták tere lehetett, ezt onnét lehet következtetni, a' határban bár hol is ássanak földet, ember csont vázakra (: pedig igen nagy és erős népfaj lehetett csontjaik mutatják :) akadnak, sarkantyúkat, apró vasdarabokat régi fegyverekből, és néha ittott kis ezüst pénzeket 4k Béla Király idejéből, többször akadtak nagy fekete edényekre, korsó alakuakra, mellyekben hamunál egyéb nem találtatott, ezek származhatnak a' Rómaiaktol kik halottaik hamvait ezekbe ásták el.

A szóbeli hagyomány után ?.' helységnek értelmesebb öregjei azt valják, hogy őseik a' törökök elvonulásakor, t. i. Buda bevétele után jöttek ide; mert az elöbbeni lakosság vagy megöletett, vagy rabságra hurczoltatott, csak puszta helyet, és egy templomnak romjait találták az ide költözöttek.2

A mostani nép, noha tiszta magyarok, de reformátusok, felső Magyar országból jöttek, ide, hol legelőször, talán félelemből, vagy nem tudni miokbol? nem az elpusztult faluhelyre ütötték le sátraikat, hanem az akkori Nyires erdőbe, telepedtek le és föld alatti üregekbe laktak, nem föld miveléssel, hanem barom tenyésztéssel foglalatoskodtak, és csak később kezdtek házakat építeni.

A Helység Koháry és Batta családoké volt.3 Későbben Grassalkovich birtokába jutott, ez utóbbi a' romba dőlt templom köveit az új templom felépítésére használta fel.

Dűlök nevei

Nyires Bottyán községgel határos, valamikor erdő, és a' régi ősöknek első telepedési helye volt, most legrosszabb futó homok legelőnek használtatik.

Kígyós tó, most legelő hajdan nagy to, és sok apró kígyóktól vette nevét, most már a' homok egésszen homok tengerré tette.

Öreg szöllök, mellette vagy végébe Bánom szöllök, ez utóbbi később lett ki ültetve, rósz fekvése miatt megbánták, hogy ki ültették, elnevezését innét vette.

Örhegy szántóföldek a' határ legmagasabb helye, honnét a' körül fekvő helységeket, Budát, Visegrádig, és Keletről a' Mátra hegy lánczolatát látni, bi-zonyossan háborús időkben őrt áltak, föld sánczok helyeit most is látni. Haraszti dűlő, szántóföld lapályos hely, valamikor erdővel volt szegélyezve.

Szilas, szántó föld Ratottal határos, valamikor sok szilfák nyöltek itt. Sóós rétek és szántó földek földje sót tartalmaz. Nagy és Kis rét. Malom árok és Kis Szt. Miklósi Tó, sok apró halak, csuka 2 fontos4 is találtatik, Vidra is tanyáz benne mert nádas rész és ingoványos helyek találtatnak.

Tecze melléki szántó földek

Erdő alatti dülö szántó földek.

Csonkás, Erdő.

Kővágó tábla szántóföldek valamikor köveket vágtak itten.

Szilbukor szántó földek.

Hársfa földje, és hársfa tó Csornáddal határos.

Vermes legelő futó homok gödrös innét vette nevét.

Szabad föld valamikor dézsma mentes volt.

Nyáras rét és szántó föld nagy nyárfáktol vette elnevezését.

Antal kuti dülö, szántó földek, régi kuttol nem tudni hogy vette nevét?

Cseresnyés legelő, Veresegyházzal határos.

Curia gödör és völgy, rét és Curia patak.

Kallók rétek és szántóföld valamikor Kallok voltak itten.5

Kis ér, rét és szántó földek kis patakocskátol veszi nevét. Nagy és Kis Teczék, rétek, igen rosz és savanyó szénát ad, elnevezését honét veszi nem tudatik.

Csaták. Szöllök és szántó föld, előbb Kis erdei dülőnek nevezték, mikor szöllöknek kiosztották, össze vesztek, innét vette a' csata nevet.

Ami a' 7. pontot illeti, az őrhegyet kivéve semmi észre vehető nincs az egész határ rónaság a szomszédos határokkal együtt.

Kis szt. Miklós községnek, hogy egyéb nevezetessége, vagy eredete van e nyomára nem jöhettünk.

Tisztel vagynak Kis Szt. Miklóson 3/2 864.

Jegyzette
Fodor Antal mp
jegyző
 
  Tóth Istvány biró
Barsi György
Öreg Jakab István
Takáts János
Szüts András

 

Helynevek gyűjtése.

Magyar ország
Buda Pesti Kerület
  Kis Szt. Miklós Község
Váczi járás.

1ör Pest Pilis Solt megye, Buda Pesti Kerület, Váci szolga biroi járás, Hörl Antal fő szolga biroi - 460 lélek szám, melyből Református 385 Veresegyházi anya eklezsiahoz tartozik, 56. rom kath a' Szödi Plébániához, 19 zsidó helyben van zsinagóga, a' Községnek semmi mellék neve nincs.6

2. A Községnek ország szerte ismeretes neve Kis Szt. Miklós.

3. A Község hajdanába egy Szt. Miklós kápolnáról veszi az elnevezést, mely idő tájba volt nem tudatik.

4. A Község említetik legkorábban mint egy 160 év előtt.

5. Honnan népesítetett, a' felső Megyékből, magyar és tót ajkúak, kik most tisztán magyar ajkuak.

6. Mit lehet tudni köztudomás, hagyomány, vagy nyomtatványból, a' Községnek semmi régisége nincs.

7. Nagy csurgó dülö szántó föld, az előtt Bajtay és Kohári birta, későbbHerczeg Grassalkovits, utánna, Báró Szina, most a' Belga bank tulajdona, - a' nagy csurgó dűlő fekszik Keletnek, Veresegyház Községgel határos, kelletre csatai dülö, ezt követi revet lapos, Nyires legelő éjszaknak, Bottyán és Vác Kis Hartyánnal határos szél horta homok buczkákkal, ezen legelőbe van egy Tó, Kiós lapos, a' szárazság előtt ingoványos tó volt, most a szárazság, és a' sok szél homokkal elölte egésszen: ezek után Kis haraszt dülö V.Hartyánnal határos, és egy sarka Rátoth Községgel észak nyugatnak, következik őrhegy, előbb legelő most tagosítás után szöllövel ültette be a' gazdaság - ezt követi Szilas dűlő Rátóthtal határos nyugatnak, ez után sós dűlő, felső malom a' határnál a' Belga bank eladta, és örök áron meg vette Borgula András molnár mester két köre jár. Ezek után Pohánka dülö futó homok a' végibe I ső osztálu rét, következik felső alsó Tecze dülö szántó és rét, a' rét nagyobb része ingovány, de a' szárazságnagyot keményített rajta, hogy a' marha is járhatja, ezután szabad földi dülö, mely dülö futó homok, a' dülö közepén van egy Tót Antal név alatt mint egy 200 n öl térség ki apadhatlan, ezen dűlőbe gyakran találnak a' szántók régi elásott temetkezési edényeket töredezett állapotba, van mint egy 130 hold III osztályú Erdő, fele a' gazdaságnak jutott, fele a' Belga banké Csornád községgel határos délnek, van ismét az uraságnak Cseresnyés alatt egy legelője, van Veres egyház községgel határos Keletnek róna homokos, ezek után következik Nyáras urasági rét ingoványos, előbb sok esik hal, és vidra tanyája volt, most kiszáradásnak indult, ezután urasági major 40 öles Birka akol szérüs kert és egy csősz lakkal. Következik Ur rétje nádas, alsó malom tava, sok apró hallal, csuka, kárász és vidrával bövekedik, a' Belga Bank ezt örök áron eladta Szálai János mészárosnak, jó Kelet és iparnak örvend 3 Köve, igen nagy vidékje volt a' mos toha száraz  évekbe.  Hatvan,  Bodogh,  Fényszaru, Túra,  Szt   László, Valkó, Zsámbok, s Nográd megyének is egy része a' Tónak forrásai lévén elegendő vizet szolgáltatott a' malomra.

Más egyéb nevezetesség nincs Kis Szt. Miklós községben, az egész határ róna, csakis a' szöllö hegy dombos, melynek neve, öreghegy, csata, és bánom, három részben, vagy is három düllöböl áll 135 holdat tesz ki.

Kelt Kis Szt. Miklóson Dber 26án 865

   
  Fodor Antal mp
jegyző
Tot Istvány biro

3444 érk 30/12 865

Statisticai adatokhoz Kis Szt. Miklós Községből.

* * *

1. Első okleveles említése Szentmiklós néven 1344. (Anjou. Okmt. IV. 454.)

2. Szentmiklós     1546-1559-ben   népes  település  (Káldy   141. sz.),  Kiszentmiklós néven 1647-1661 között egy portás, 1668-ban 0,75 portás, 1683-ban 0,25 portás helység, 1686-ban   lakatlan,   1690-1693   között   csekély   lakosság,   1695-ben   0,25   portás  falu, 1704-ben  11  katonát  ad  a kuruc seregnek  stb. (Kosáry  16.,  71.)  Ujjátelcpítésre nincs szükség, bár a hozzávándorlás jelentős, 1715-ben 16, 1728-ban 71 adófizető családfője van. (Petróci 135.)

3. Dwornikovich Mihály váci püspök  1700. évi jelentése szerint földesurai Koháry István és Szunyogh Gáspár. (Dercsényi I. 596.) Földesurai 1728-ban Koháry István (2/5), Révay Judit (2/5) és Grassalkovich Antal (1/5). (Petróci 135.)

4. Egy font - 32 lat, azaz 56 dkg.

5. Kalló vagy kallómalom a gyapjúszövet  anyagok nedves állapotban való mechanikai tömörítésére szolgáló, vízi energiával működő, fából készült gép. (MNL II. Bp., 1979. 727.)

6. Kiszentmiklós lakossága 1856-ban 431, területe 2547 hold.

 

127. SZEREMLE

Helynevek

Szeremle községből, Pest megyéből.

Szeremle község helynév magyarázata.

1. Szeremle község fekszik Pest megyében a' Solti járásban mint Pest megye szélén fekvő hely Keletre Bács, délre Baranya nyugatra és északra Tolna megyével határos; közvetlen a' Sugovicza partján melytől egy erős föld töltés által választatik el. A' Sugovicza a' dunának a' szeremlei révig tartó szakadéka. Lakosai néhány csekély számú görög kathokicust az az óhitüeket kivéve általában magyarok s reformátusok. Mostani helyére 1773ik évben telepitetett az előtt a' duna és a' (pandúr sziget által) Sugovicza által képezett pandúr sziget ben feküdt, egy része jelenleg az ásott dunában, más része pedig a pörböl szigetben fekszik, régebbi helyéről át tétetett a' mostanira azon okból mert a' gyakori áradások miatt az ottani tartózkodás veszélyei fenyegető volt.

2. A' községnek egyedüli ismeretes és közönségesen elfogadott neve Szeremle, noha a! reformata egyháznak 1743ban kezdett anya könyvében Szeremlyének iratik, azomban használt neve csak az előbb emlitett Szeremle.

3. A' község létezése gyanitással 1743nál feljebb vihető, - mint a' mikor kezdődnek az anyakönyvek, de 1826ban a' községháza az ott levő levéltárral együtt megégvén: pontos adatokat szolgáltató irományok is meg semmisültek. Noha hogy a' Község régebbi eredetű bizonyítja a' legrégibb matricula hátuljára ragasztott darab levélke melyen néhai Virág Mihály Superintendens arról tudositja a' szeremlei presbyteriumot, hogy "Régi ecclesiáink Protocollumában találtátik hogy szeremlei H. C. levő Ekklesiában Anno 1629 1631 és 1632 volt T. Prédikátor Jakabfalvy Imre, tradit M. W. Superintendens A d. 1772. 5. Febr. K. K. Sz. Miklós." De ezen iratka sem nyújt világosságot a' régibb történetre, mely a' falu múltjára vonatkozik.1

4. A' községnek név eredetéről sem irományok sem száj hagyomány után semmi bizonyost nem lehet mondani.2

5. Hogy honnan népesítetett, szinte nem tudatik.3

6. A' község határában elő forduló dűlők neve. Hotvajas a' Sugovicza parton. Kenderföldek, Árkos domb, Tüskös görönd apró veteményes földek, Sugo Fejő domb, Babhát Úrbéres szántó földek, Kondoros Erősalj, Pap tava, kaszáló földek; a' község határán egy nádas rét Fertő nevű, a' másik Paptava a' harmadik köztó. Erdőségek: Szunyogér a' Sugovicza balpartján; Pandúr sziget a' duna és a' Sugovicza folyók által képezve; Erős alja, Hatsziget, Paptava balfelöl, a' duna és Sugovicza öszve szakadásánál; Pörböl, Gyűrűs alj a' jelenlegi duna jobb oldalán. Az útszák neve: Nagy utsza, Egyház útsza, gatyaszár, Újfalu, Dina görönd. Végre Az idősb lakosok előadása szerint ezen falunak mostani helye már harmadiknak állittatik, első telepedési helyűi mondják a' mostani Felső Pörböli erdőnek valamelyik részét a' jelenlegi dunántúl, A' falu telepítése a' dűlök, erdők helyneve magyarázatáról, bővebb felvilágosítást, a' községi levéltár elégése miatt nem adhatni. Hihető azomban, s bővebb értesülés végett ajánlhatni a' Kalocsai Érseki Uradalom levéltárát, minthogy Szeremle község és az Érseki Uradalom között huzamos idő óta földesúri és jobbágyi viszony volt.

Kelt Szeremlén4 1864 Január 30án

[P. H.] Jakics János Bíró
 
* * *

1. Szeremle első okleveles említése 1323. (Györffy I. 729.)

2. Első okleveles előfordulásakor Zeremlyán, ez a szerémiek jelentésű szláv eredetű elnevezés arra emlékeztet, hogy a falu első lakói a Szerémségből települtek át. A mai Szeremle névalak, úgy alakul, hogy a Szeremlyén végződését hol? kérdésre felelő helyhatározói ragnak fogták fel és elhagyták. (Kiss 610.)

3. Szeremle 1560-1570-ben népes település (Vass  174.), 1668-1683 között 0,25 portás helység, 1686-ban puszta, 1698-től települ újjá,  1693-ban 0,25, 1695-től 1 portás település. (Kosáry 19.), 1715-ben 25, 1728-ban 35 adófizető családfője van. (Petróci 144 )

4. Szeremle lakossága 1856-ban 2127, területe 5272,25 hold.

 

128. SZIGETBECSE

Helynevek

Sziget Becse községből, Pest megyéből.

306/1864. feb 23.

1372/863 k. i. számra

Sziget-Becse község helynevének feljegyzése.

Sziget-Becse község Csepely szigetségben. —

1.) Pest megye pilisi járás Ráczkeve szolgabirósági keülethez tartozik.c

2.) A község csak egyféle nevel él.

3.) Hajdan sem volt a községnek más elnevezése.

4.)................................................................... 1

5.) A történelem és a hagyomány, nem külömben az itt levéltárunkban létező írott feljegyzett iratok szerint tétetik említés hogy hajdan 1681ik évek előtt többféle nemzetek községünkben laktak, és pedig először magyarok, kik részint az évenkénti árvíz, részint pedig az akkoron uralkodott török háború által háborgatatván, a szomszédos és határos Makád faluba költöztek, - ott hagyván földjeiket és lakásoikat. A magyarok után szerbek telepedtek meg Becse községben; ezek mintegy 50 esztendeig itt lakván, a kurucz háborúskodás miatt szinte itt hagyták mind földjeiket, mind lakásaikat és hihetőleg Lőre községébe menekültek. 2

Utóbbiak után német nemzet birtokába jutott ezen kis község mely napig birja, s melynek lakosai rom. cath hivallásu; nagyobb része beszél magyarul is; földmiveléssel foglalkozik.3

7.) A község határában következő topographiai nevek fordulnak elő: a község magába egy egy házsorból álló utca;

8or Kivül a határban következő nevek fordulnak elő és pedig a községnek délre esö dűlök, u. mint:

a.) Neurisz dülö

b.) Schrolln áker dülö

c.) Erdő dülö

d.) Schrollnaker dülö

e.) Urbarial Wiesen dülö

f.)  Baumgraben dülö

g.) Krennwinkel dülö

h.) Hotter Acker dülö

i.) Bokros dülö A falunak dél nyugotra esö mintegy 500 holdból álló földek melyek a tagosítás folytán, a cs. kir: családi uradalomnak mint illetőség része jutott; tehát

j.)  urasági dülö

k.) Morast ácker dülö: a falunak napnyugoti részén a Loréra vezető utón fölül.

l.) Moraszt aker és falu közti dülö melynek egyik része a telkeseknek másik része a zselléreknek mint legelői illetőség később fog kihasítatni.

m.) Weingebirg dülö: a faluhoz közel fekvő és annak napnyugoti részére eső 37 holdból álló szöllök, melyek ezen név "Obere-, Grosse- und Kleine Weingebirg" fordulnak elő. -

n.) Becsei sziget A falunak keleti részén a kis duna és egy körülvett holt dunaág között, mely középütt hoszában egy keresztül vezető ut által a Ráczkevi birtokosok részétől elválasztva vagyon. Ezen szigetkertek tűzi fával, szénával különösen pedig kedvező esztendőben, temérdek sok gyümölcscsel, mint, almával körtével szilvával s. a. t. bővelkednek. -

Kelt Sz. Becsén4 1864 évi feb. hó 22.

Lents Mihály
biro
Doppler Mihály
Jegyző
 
* * *

1. Szigetbecse első okleveles említése 1297. (Dl 86 918.)

2. Szigetbecse 1546-1559 között népes település. (Káldy 547. sz.), 1647-ben 1,5, 1661-bcn 0,25 portás hely, 1668-1683 között hiányoznak az adatok, 1686-ban lakatlan, 1689-től települ újjá nagyon lassan, 1699-ben 25, 1703-ban 23 adófizető családfője van. (Kosáry 18., III. táblázat) Adófizető családfője 1715-ben 12, 1728-ban 24, 1744-ben 24. (Petróci 140.)

3. A 6. kérdésre a választ elmulasztotta az adatközlő. A Becse helynév puszta sze mélynévből keletkezett  magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév forrása egy török személynév, amelyik a besenyő népnév eredetijével összetartozik. (Kiss 97., 612.) A megkülönböztető Sziget előtag a Csepel szigetre vonatkozik.

4. Szigetbecse lakossága 1856-ban 547, területe 2666 hold.

 

129. SZIGETMONOSTOR

Helynevek

Sziget Monostor községből, Pest Pilis 's Sóit megyéből.

1ső  pontra. Pestmegye. A sziget melyben a helység létezik Szt. Endrei vagy Monostori szigetnek neveztetik, - vagy az őszves 4 bent eső falvak: Sziget-ségnek.

2ik pontra. A Község csak egy néven neveztetik, megkülomböztettve az országban lévő több Monostorfalvaktól: Sziget Monostornak.

3ik pontra. A Községnek más elnevezése soha nem volt.

4ik pontra. A Község 1500. táján vagy is már a Reformatió előtt hihetőleg népes község volt.1

5ik pontra, honnan népesítetett? — Puszta Monostorról.2

6ik pontra. A reformált Egyház birtokában lévő régi jegyzetek szerént Monostorfalu a régi időkben a nagy duna parton volt — a mely hely mai napig is puszta Monostornak neveztetik. Az emiitett jegyzetek szerént, volt itt egy igen pompás Márvány és szépen faragott Kövekből épűltt Klastrom a melyről maga a falu is Monasteriumnak vagy Monostornak neveztetett el, a falu körülbelül Buda bevétele tájáig, a nagy Duna parton feküdt, hanem a külömbféle ellenséges csapatok többszöri zaklatásainak lévén kitéve a lakosság, jónak látták a Sziget közepe táján a mostani (: — akkor erdős, bokros, szövevényes helyre menekülni. Okot adót pedig a tömeges beköltözésre a Budai basának (: neve nem tu-datik :) azon kegyetlen eljárása, mely szerint a Monostori akkori birót némely megszökött katonáknak a Dunán átvitetelért karóba huzattá, és a Praedicator is csak nagy nehezen mentheté meg életét. így történt a régi Monostornak elpusztulása, 's a mostaninak felépülése. így pusztult el a hajdani pompás kolostor is melynek kövei, márvány darabjai szét hordattak ház falakul 's más középüle-tekül felhasználtattak, a régi emlékek iránt semmi kegyelettel nem viseltető utó-dik által, sőt alig 2-3. évtizeddel ez előtt a romok közül kifejtegetett 's írásokkal teljes márvány kövekből még kutak is rakattak ki.

7ik pont. A mi a határban előforduló egyes helyek elnevezéseit illeti: ilyen már a többek közt az említett puszta monostori dűllő a nagy duna partján. A hajdani klastrom körüli földek Kőházi földeknek neveztettnek, hihetőleg pedig azért mivel azon időben csak a nagyobb szerű épületek készültek kőből, a kissebb magányos házak sárból vagy legfeljebb téglából csináltatván. A Kőházi földeken alól alkalmasint a hajdani Monostoriaknak temetöjök lehetett, minthogy a duna habjai kivált nagy áradások alkalmával sokszor egész sorban lerakót csontvázakat is mosnak ki helyökből.

A mostani falun alól a Sziget közepén pedig egy bizonyos hely török temetőnek neveztetik, a minthogy sok csontok 's más maradványok p: o. tok pénzek, kések s a. t. találtatnak ezen helyen, különösen oly idő szakokban midőn a homok rétegek erős szelek által elhordatnak, honnét vette e hely elnevezését bizonytalan, valószinűleg törökök temettettek el itt, mint a kik Budáról ezen szigetben gyakran megfordultak, - minthogy a régi öregek mondái szerént Monostor a Budai török basának rendes Adófizető Községe volt, 's a rendes meghatározott összeget, melyet a Monostoriak köteleztettek évenként Budára vinni. Egy körülbelől 80. éves ember máig is beszélli, hogy apjától sokszor hallotta emlegetni hogy még ő ismerte jól azon Monostori embert ki a török adónak évenkénti bevivöje szokott lenni egyedől ő tudván beszélni a törökökkel.

Alább a falutól egy fél órányi távolságra épen Szt. Endrének át ellenében vagy egy szántó földekből és nagyobb részt legelőből álló hely mely Bolgárfalunak neveztetik, neve mutatja, hogy itt alkalmasint még az Árpád előtti időkben Bolgárok lakhattak.3

A nagy duna parton van a kihalt Horányi uraság nevéről főnmaradott ugy nevezett Horányi korcsma, mellette terül el egy szép tölgyes erdő, melynek aljánál a Duna minikét partján egymásnak megfelelöleg igen erős őszveforrasztott rendkívüli nagy kő omladványok szemlélhetők, melyek a szemlélőt arról győzik meg, - hogy ott valamikor vagy hidnak kellett lenni, vagy a török időben a hajózást akadályozó kereszt lánczok tartalékai lehettek.4 Alább egy fél óra járat távolságra szinte a nagy Duna partján egy ház omldakékai láthatók, melyet mai napig is Vámháznak neveznek, a hol a monda szerént a Dunán fel 's alá járóktól vámot szedtek a törökök. ,

A Kis duna parton nyulnak el az úgynevezett Ó 's uj Szoromföldek 's alább egy 10-12 hóldnyi kaszáló mely Pálbiró nevet visel, elnevezésők eredete nem tudatik.

Lentebb Megyes szigeti földek terülnek el nevőket vették egy mellettök a Kis dunán eső kis szigettől, melyben sok gyümölcs különösen megy fák tenyésztek, de a mely Szigetnek ma már nyoma sincs eltőrültettvén a gyakori jég 's az árvizek által. Itt enyészik el a szomszéd Község Pócsmegyer határában az úgynevezett Királyvárónál kezdődő homok buczka lánczolat, melynek itteni legmagasabb része tenkőhegynek neveztetik. Nem messze a Sziget végéhez a két dunát egy erős sáncz köti öszve, mely hihetőleg a török időből maradt fel, minthogy mai napig is török sáncznak neveztetik.

Általában a Sziget ezen részéről megjegyzendő: hogy itt hajdanában Római gyarmatnak is kellett lennie,s ezt mutatják a sokszor talált pénzek is, melyek egyike a régi Gladiatori korból lehetett minthogy rajta csak két egymással vivó arczkép 's semmi más nem kivehető — de meg más részről a Duna partokon a víz és jég által kikoptatott ősze töredezett Urnák vagy Hamvedrek maradványai is arról tesznek bizonyságot.

Tokán István
Jegyző6

1. Szigetmonostor első okleveles említése 1217-ben "monasterio Tyburtii" alakban. Arra a Szent Üdvözítőről nevezett monostorra vonatkozik, amelyet Tiborc ispán alapított a Szentendrei szigeten. (Gárdonyi 14.)

2. Szigetmonostor 1546-1559 között lakott település (Káldy 517. sz.), 1647-1683között 0,5, 1686-ban 0,12 portás hely, lassú újjátelepüléssel 1695-re egy portás falu. (Kosáry 18.) Adófizető családfője 1715-ben 11, 1728-ban 15. (Petróci 140.)

3. A Rozsd szigeti (Szentendrei szigeti) bolgárokat 1428-ban említik először. (Bártfai 625. reg.)

4. Az említett romok római hídfő maradványai. (Dercsényi I. 139.)

5. A Szentendrei sziget déli csúcsán egykor római őrtorony volt. (Dercsényi I. 144.)

6. Szigetmonostor lakossága 1856-ban 1030, területe 3981 hold.

 

130. SZIGETSZENTMÁRTON

Helynevek 

Sziget Szent Márton községből, Pest-P. Solt megyéből.

1sö pontra.

Pest-Pilis és Solt t. e. megyék, budai járás, Ráczkevei kerületbeli Sziget-Szent-Márton helység, melynek elöneve "Sziget" miután hazánkban több, Szent Márton nevű községek ismertetnek - onnan származik, hogy helységünk Csepel szigeten fekszik, miért is a' körülöttünk lévő falvak u. m. Sziget-Újfalu, Sziget Szent Miklós ezen előnéwel elláttattak.

2ik pontra.

Helységünknek csak egy neve él most, 's ezen neve nemcsak helybeli elterjedéssel bir, hanem országszerte is ismeretes.

3ik pontra.

A helységnek soha más elnevezése nem volt, sem pedig különfélekép nem íratott.

4ik pontra.

A helység jóllehet ezelőtt néhány évszázaddal más helyen; (: épen a' Ráczkeve uradalmi határsarka táján állt, azonban alkalmilag a Duna folyam ki-áradása által végkép elromboltatott, mely esemény után az akkor volt lakosok onnan tovább költözvén itt letelepedtek.1

5ik pontra.

Helységünket ezelőtt néhány évszázaddal szóbeli hagyományok szerint (tótok) szerbek lakták, 's ezek körülbelül 150 év előtt ide a mostani németek elődei.2

6ik pontra. Köztudomásból e' helység nevét Szent Márton mint a' község védszentje dicsőségéül kapta.

7ik pontra.

S község határában még következő topographiai német nevek - miután a helybeli lakosok egyátalán németek - előfordulnak u. m. Kleeried, hajdan he-rés, most szántóföld, - StraBenried, szántó a Ráczkevei úton. Mittere Ried, szántó a' többi dűlők közt közepett. Ujfalúer Ried, szántó az Újfalui határnál. Cséper Grundried, kaszálló a' csépi határnál. Hauswiesenried, kaszálló a falu mögött. Tránkwiesenried kaszálló hajdan itató hely volt itt. Kleintheil wiesen mely onnan nyerte nevét, hogy az osztásnál a kaszálló részleteket kicsinylették. Kirchenwiesen kaszálló a templom mögött. Legelőnknek nincs különös elnevezése. Schúlenmesitergründwald, erdő az iskolamester földjei mellett. Zwatschbauwald, erdő, melyben hajdan szilvafák találtattak. — Neue Aussatz, új szőllőül-tetvény. Kirchenried szőllő a' templom mellett. Kapellenried szöllő a' kápolna mellett. Laimgruben Ackerl, szőllő, hajdan agyagos szántó. Alté Aussatz, legrégibb szöllöültetvény. Untere Weingarts Ried, alsó szöllő ültetvény a' Ráczkevei határ felé. Zwei őde Kirchen, a' volt templom romja. Mária Heimsuchungs-Kapellen, egy kápolna, melyet a' község sajátjából 1772ik évben építette. Kirchenmorast, mocsár a' volt templom romja körül. Végre kleine Donau, a nagy Dunának egy karja mely Csepel előtt a' nagy Dunától elválván, községünk határát egy darab képezi, míg végre Makádon alól ismét a' nagy Dunába ömlik, 's ezáltal az úgynevezett nagy Csepel sziget képeztetik. -

Kelt Sziget Szent Mártonban3 1864 Január 15én

Feichter Rezső mp
jegyző
Laurenz Hufnagl
Richter
 
* * *

1. Szigetszentmáiton   első   okleveles   említése   1285.   (Dl   42 007.,   Krit.  jegyz. 3357. sz.)

2. Szigetszentmárton 1546-1559 között népes település (Káldy 539. sz.), a XVn. században puszta,   1696-ban  36,  1699-ben  26,   1703-ban   17 adófizető családfője van. (Kosáry III. táblázat) Adófizető családfője 1715-ben 9, 1728-ban 16. (Petróci 140.)

3. Szigetszentmárton lakossága 1856-ban 572, területe 1520 hold.

 

131. SZIGETSZENTMIKLÓS

Helynevek

Sziget Szent Miklós községből, Pest megyéből.

Sziget Szent Miklós község Csepel Szigetben.

1. Pest megye, pilisi járás, Ráczkeve szolgabirosági kerületéhez tartozik.

2. A községnek csak egy féle neve él.

3. Hajdan sem volt a' községnek más elnevezése.

4.) A község 1404 körül illetőleg után említetik leg először. Az itt lévő helv. hitv. Egyház anya könyve 1730 évtől veszi kezdetét.1  -

5.) A történelem, és hagyomány szerint legelőször azon szerbek által népesítetett, és telepitetett meg kik 1404 évben, Szerbiából a Csepel szigetbe költözvén itt Ráczkeve és több helységeket alakították. Jelenleg azonban tiszta magyar és ref. vallású az egész köség.2

6.) Hagyomány szerint a' község neve is a' leg először itt letelepedett szerbek által lett meg állapítva, kiknek mint görög nem egyesülteknek egyik véd szentje Szent Miklós. És minthogy a' község szigetben fekszik, meg különböz-tetésül más Szent Miklós nevű községektől, Sziget Szent Miklósnak neveztetett.3

7.) A község határában következő topographiai nevek fordulnak elö: t. i. magában a községben - egy fő utcza -: duna utcza, a' duna árjának leginkább kitétetve levő tájékon. Másik utcza neve Szabacsi utcza, - eredete és jelentősége nem tudatik. Harmadik utcza, - illetőleg a' falúnak délre esö egy tájéka - "Balaton" — lapályos - víz állásos terület. Negyedik utcza: Csorda nyom, erre szokták a tehén és ökör csordát legelőre kihajtani, ötödik utcza: fö utcza. - Hatodik utcza: Thoma köz - Thoma nevű ember házáról neveztetett el. - Hetedik utcza: Csépi utcza - Csép község vezető uton. —

Kivül a' határban következő nevek fordulnak elö:

Szigeti erdő - a kis Duna mellett fekvő erdős terület.

Fűzes: egy része kaszálló más része fűzfás erdő; a szigeti erdő mellett.

Nyilas: - kaszálló neve a' kis duna mellett.

Felső búczka: homok dombokkal, - 's cserjékkel ellepett terület a határ éjszak keleti részén.

Lapossá dülö: szántó föld a' kis dunához közel.

Telek: kaszálló. Régenten e helyen feküdt szöllös nevű, 's később elpusz-titott falú, a' községtől éjszak keletre.4

Nyilasra dülő, szántó földek, mellyek a nyilas kaszállóra dűlnek.

Szentmiklósi dülö: szántó föld, a' fentebbi dülö mellett.

Alsó közép dülö: szántó földek a község éjszak keleti részén. Sós hegy: szöllö az alsó és felső közép dülöi szántó földek közt. Felső közép dülö: szántó földek, - a' Sós hegyen felül.

Alsó Bán dűlő: szántó föld - Bán nevű ember kertjével kezdődik, 's ettől vette nevét.

Felső Bán dűlő, szántó föld - az alsó bán dülön felül éjszakra fekvő szántó földek.

Nyughatatlan dűlő - szántó föld mellyet csak ritkán engedni pihenni.

Sóshegyi dűlő: szántó föld a' Sós hegyi szőllőkön felül éjszakra.

Legelői dűlő, szántó föld, melly a' legelőre dűl.

Állási közép dűlő: szántó föld a határ éjszaki részén.

Buczkai állás: szántó föld, a fentebbi dűlő mellett.

Dinnyéi dűlő, szántó föld, mellyet régenten dinnyével szoktak bevetni; a' határ éjszaki részén.

Felső mező: közös legelő, a' határ éjszaki részén.

Pünköst halom: szöllök, - a' név eredete nem tudatik, a közös legelő és szántóföldek közt.

Falú föld dülö: szántó föld - a falúnak ezen dűlőben fekvő földjétől neveztetett el.

Első hegyi dülö: a falútol éjszakra menve esö első hegytől illetőleg dombtol vette nevét.

Kökúti dülö: szántó föld, egy itt létezett kökuttol vette nevét.

Kisleshegyi dülö, szántó föld; egy dombtol neveztetik el - mellytöl árvizek alkalmával a vizben úszkáló madarakat szokták lesni, és lelőni.

Tanya után a t dűlő: szántó föld; a' fentebbi dűlő mellett.

Fövény kútra dülö: szántó föld - egy itt létezett fövény kuttól neveztetett el.

Nagylaposi dülö: szántó föld a' határ leg lapályosabb helyén.

Kertekre dülö: szántó föld, melly a' kertekre dűl.

Hosszú hegyi dülö, szántóföld egy hosszasan dülö dombtol elneveztetve.

Laki hegy: szőllők, egy a' határban legbiztosabb 's az árvíznek legkevésbé kitett dombtol neveztetett el; a' határ nyugoti részén.

Laki hegyre dülö: szántó földek, mellyek a' fentebb emiitett hegy - illetőleg domb körül fekszenek.

Homok dülö: szántó föld igen homokos terület a' határ nyugoti részén.

Kovacsos dülö: szántó föld, az itt létező kovácsoktól neveztetik.

Goréfák dülö: szántó föld, hajdan itt létezhetett Góré fáitól neveztetik.

Alsó ürge hegy: szántó föld a' fentebbi dülö mellett.

Felső ürge hegy — szántó föld, mind két dűlőben sok ürge található.

Fáczánkerti dűlő: szántó föld, hajdan itt létezett fáczán kertül el nevezve.

Dunára dülö: szántó földek, - a dunára dűlve.

Urasági dülö, szántó föld, az uraságnak itt létező földjeitől el nevezve; a' határ nyugoti részén.

Ragádi dülö = köz legelő, és kenderföldek, délnyugoti részen.

Alsó búczka: szél hordta homok dombok közt fekvő erdős terület, a határnak déli részén.

Sáma hegy: szöllök a nagy dunához közel, — egy emelkedett területen, éjszaki oldalon.

Hárosi sziget, uradalmi erdő, a' nagy duna közti szigetben a' községtől éjszakra.

Kis hárosi sziget, a' nagy duna közt fekvő uradalmi kaszálló és erdő; a fentebbi sziget mellett.

Czuczor sziget — a kis duna közt fekvő kaszálló; a' határ keleti részén.

Hárosi szigetet illetőleg még megjegyeztetik hogy régenten, annak át ellenében, a nagy duna mellett Háros nevű falú feküdt, melly később el pusztítatván, lakosai Sziget Szent Miklósra költöztek át, ugy hogy Sziget Szent Miklós később e' határban létezett. Szőllős - és Háros elpusztult falvak lakosaiból is népesítetett meg.5

Kelt Sziget Szent Mikioson6 1864 Jan 30án

Kalicza János mp
Bíró Jegyző
Gere Pál mk Bíró

714 Dec 8 1863 1372

1372/863 k. i, számra

Sziget Szent Miklós község hely neveinek feljegyzése.

* * *

1. Szigetszentmiklós első okleveles említése 1264. (DF 208 789., Bártfai 50. reg.)

2. Szigetszentmiklós lakossága a középkorban magyar. A rácok 1440-ben települnekbe Ráckevére. Nincs tudomásunk róla, hogy Szentmiklósra is jelentősebb délszláv lakosság települt volna. A falu névanyaga 1546—1559 között teljesen magyar. (Káldy 546. sz.)

3. A helység nevének korai, 1264-es említése kizárja, hogy szerb patrociniumról van szó.

4. Szöllős falu első okleveles említése 1264. (DF 208 789., Bártfai 50. reg.)

5. Háros helység, mégpedig Alháros és Felháros első okleveles említése 1264. (Bártfa 50. reg.)

6. Szigetszentmiklós lakossága 1856-ban 1924, területe 7963 hold.

 

132. SZIGETÚJFALU

Helynevek

Sziget Újfalu községből, Pest Pilis és Solt t. e. megyéből.

1ső pontra: Pilis járás, Ráczkevi szolgabirosági kerületéhez tartozik.

2dik pontra: — a' községnek csak egy féle neve él, melly országszerte ismeretes.

3dik pontra: - Hajdan sem volt a' községnek más elnevezése.

4ik pontbani felhozott azon kérdésre, hogy a' község mikor említetik legkorábban erre vonatkozólag semmi nemű adatok a' községben nem találtatnak, csak annyi tudomás és vissza emlékezések vannak, hogy 1742 előtt már község alakban megtelepedve lévén - az akkor fenállott kiss szent egyház nádal tetézve volt, - és rendes Administratora — is volt, a' most létező Templom Mária Theresia ideje alatt 1777 évben építtetett.1 -

5ször Azon pontra nézve pedig hogy, ezen község jeleglegi lakosainak ősei honnan származtak ide; 's honnan népesítetett a' község, annak semmi írásbeli nyoma 's adatok ugyan nem találtatnak; azonban a' nép előadása szerint az őseink Rajna vize tájékáról ide származtak volna; de azt bizonyos adatokkal bebizonyítani nem lehet — a' községet hagomány szerint mindég csak német ajkú lakosok laktak és jelenleg is laknak.2  -

6szor a' jelen hatodik pontnak felvilágosításául csak azt, hog sem köztudomás után, sem hagyományokból, sem pedig végre semmi nemű irott vagy nyomtatott adatokbul a' községnek név eredetéségéröl semmi némü tudomás nintsen, — sem az itteni öregektől azon kérdésre szolgálható alapos adatot kitudni nem lehetett.3  -

7szer Az itteni pontban felhozott számos kérdésekre nézve kellő tájékoztatásul csak egyedül a' határban létező és különös topographiai nevezetesség alatt a község határában előforduló tárgyak felhozandok jelesül pedig mindenek előtt határnak fekvése, 's tájékozásul az hogy a' község felső részén pestre vezető út vonal mellett ejszaknak lévő fekvése közvetlenül Csép község határával - keletnek pedig Sziget Szent Márton községi határával, végre délnek fekvő ös RKeve Mezőváros határával szomszédoltatik, nyugotnak - pedig Ercsitől és fehér megye határától a' nagy duna választja el. - A' Duna balpartjának a' határ alsó végétől a' felső határ pontig felemlítendő a' történelemben ismeretes azon régiségnek eredetisége 's romokban fekvő nevezetesség itt a' duna balpartján és a' határnak felső végénél vannak igen nagy régiséggel bíró különös építkezésű kolostornak, vagy-is ugy nevezett Zárdának régi romjai - mellyeknek lerombolt és több ezer meg ezer mázsákat nyomó nagyszerű darabokban éppen a' duna szélébe fekvő falait szakadatlanul a' duna vize mossa - melly lerombolt falaknál az egyházi történelem könyvének 55 lapján annak nem eredetéségéröl hanem már fenállott létéről nem valódi eredetéségéröl az említetik; hogy azon romokban fekvő régiség — az akkori időben volt Wanha István esztergomi érsek állapította volna, - 's az a' tatárok futása és pusztítása által 1241dik évben halomra romboltatván, 's ismét a' nevezett esztergomi Érsek állította volna helyre 's annak folytán a' fen állott Cziszterczi rendű szerzeteseknek át adta, - 's hogy a' tatárok bevonását meg előzve Carthusianusok birtokában lett volna, 's azok az említett dühös ellenségtől kiüzöttetvén futásai menekültek, a' kolostor pedig alapjáig leromboltatott, 's ennek lerombolását ott lévő alapjának és falainak nagyobb része tanusitandják e' gyászos rombolásokat, 's így a' hely pusztán nem maradhatott; ugyan ott az mondatik továbbá, — hogy éppen az említésben hozott érsek újólag 1253dik év előtt azt a' Cziszterczirendnek nem adta által - 's így csak ugyan a' kétségtelen valódi eredetiségét ezen romoknak homály borítja, - annyival inkább, mivel itt a' Szigetségben már azon idő tájban napkeleti hitvallású görögök és szerbek — is laktak, — 's mint igaz keresztények kolostorok és egyházak építetésére vagyonuknak nagyobb részét feláldozták - tehát e nevezetes eredetisége onnan származhatik, — ezt pedig a' romokban fekvő építkezésnek modora jóformán tanúsítja;4 — azon alól pedig a' nagy duna bal partján van a' cs: k. Ráczkevi Uradalomhoz tulajdoni jogához tartozó egy vadászlak 's mintegy 424 hold és 596 n ölnyi erdő birtoka - végre felemlítetik még az-is ugyan a' nagy Dunán a' Vadász laknak-irányában azon Urijoghoz tartozó közlekedési révpart a' hol a' jövő menők a' lehető gyorsasággal a' Dunavizén kompon át szállítanak, 's így a' Sziget Újfalu község határában semmi némü más -'s történelmi megjegyzést érdemlő tárgyak - vagy nevezetességek nem találtatnak - Záradékul még csak az hozatik fel, hogy a' Község határa következő dűlőkre van felosztva - u. m.

  1. Orts-Ried
  2. Morast Ácker Ried
  3. Frey Ácker Ried
  4. Nuszbaum Ácker Ried
  5. Hausz Ácker Ried
  6. Kleinviesen Acker Ried
  7. Bauern Ausatz Ried
  8. Eichbaum Ácker Ried
  9. Szálas Ácker Ried
  10. Lamgruben Ácker Ried
  11. Bergviesen Acker Ried
  12. Bratvirst Ácker Ried
  13. Kollerstauden Acker Ried
  14. Kreutz Acker Ried
  15. Strasz Ácker Ried
  16. Felberbaum Wiesen Ried
  17. Felberbaum Ácker Ried
  18. Kreutz Wiesen Ried
  19. Kreutz Wiesenacker Ried
  20. Ráczkever Wegacker Ried
  21. Ujfaluer Weingarten Ried
  22. Ochsen Wiesen Ried
  23. Galee Wiesen Ried
  24. Herrschaftlicher Insel Wald
  25. Marastheil.................... Ried
  26. Obere Wiesen Ried

Kelt Sziget Újfalu5 Február 23án 854.

Georg Seltuer Richter
Láng György mp
Jegyző
 
 
***

1. Szigetújfalu első okleveles említése 1303. (Dl 86 895., Csánki III. 355.)

2. Szigetújfalu a XVII. században puszta, 1699-ben 21, 1701-ben 20 adófizető családfője van. (Kosáry III. táblázat) Adófizető családfője 1715-ben 10, 1728-ban 16. (Petróci 140.)

3. Szigetújfalu nevének Újfalu eleme azt mutatja, hogy a névadáskor a falu a környezetéhez képest új volt. A Sziget megkülönböztető előtag a Csepel szigetre vonatkozik (Kiss 105., 612.)

4. Az elmondottak az ercsi bencés kolostorra vonatkoznak, amelyet Tamás nádor alapított, ö 1185-86-ban viselte ezt a tisztességet, és valószínűleg itt is temették el 1186-ban. IX Gergely pápa 1238-ban elrendelte, hogy a karthauziak vegyék át a Csepel szigeten titkos helyen lévő ercsi bencés kolostort, mivel az lelkiekben és anyagiakban már annyira megfogyatkozott, hogy a bencés renden belüli felélesztésére már nincs remény. A tatárok által elpusztított kolostorba az esztergomi érsek a topuszkói cisztercita apátságból telepített szerzeteseket. A kolostor a mohácsi vész után néptelenedett eL (Dercsényi II. 148-149.)

5. Szigetújfalu lakossága 1856-ban 959, területe 2253 hold.

 

133. (PÜSPÖK)SZILÁGY

Helynevek                                                                    

Szilágy községből - Pest megyéből. Felelet a' 7 pontra.

Az lső és 2ik pontra. Pest pilis és solt Megye váczi járásban és ugyan váczi kerületben fekszik régi idők olta mindég egyformán nevezett Szilágy helysége, melynek honnét eredetét, 's mioltai fen állását nem tudni, - annyi azonban tudatik, hogy e községben a plébánia már 1715ik évben fen állott, - ugyan e községnek egyik ki egészítő része lévén az úgy nevezett Szőri és Galambi puszták, mely utóbbiakban most is egy régi templom helye, illetőleg alapnak romjai láthatók, mi oda mutat, hogy annak előtte a falunak is ott kellett lennie, miért is e hely mai napig is puszta Templom név alatt neveztetik. - A' mondott község, hozzá tartozandó Szóri és Galambi pusztákkal együtt, mindenkor a' Vácz Püspöki Uradalomé volt.1  -

A 3ik pontra nézve. Más névről említés nem tétetik.

A' 4ik pontra nézve. Arról mit sem tudhatni.

Az 5ik pontra nézve. Valamint arra nézve sints adomány.2

A 6ik pontra nézve. A' község néveredetéröl semmi nyom sem mutatkozik.3

A 7ik pontra nézve. Szilágy község, és ahhoz tartozó Szóri és Galambi puszták szomszéd határaik következők u: m: T. Györk, Pűs: Hatvan, Al: Pencz, Rád, K: Némedi és K: Újfalu.

Dőlök és földek nevei - Tavégi, vizmosási, Mogyorósi, baglyasi, borfői, . [422v] kertekallyai, verő, és földvári, Kiss Cseres, nagy cseres és nagy léniái dőlök, - A pusztákban közép bérez allya, Szoros eleje, Major feletti tábla - kerek erdő allya, tarkák, körtéles, galambi és barátok név alatti táblák.

Rétek Alsó - és Galambi rétek, Szoros elejü, és nagy Szóri rét, -

Erdők. Szöllők feletti erdő, nagy cseresi, vadalmás völgyi, - Szóri, és Bag-lyási erdő. -

Szőllők - Malomhegyi, kutyahegyi, öreghegyi, középhegyi, és Kis léniái hegyi szőllők. -

Jegyzés: E helység határában semmi nevezetessebb folyó vizek nintsenek, de a falu fölött közelibe, két helyen vízfakadás támad, melyből eredő ki apadhatatlan patak, illetőleg folyóvíz a helységen keresztül újfalu felé folik, onnan pedig Mátsán keresztül a galyga vízibe ömlik. -

Kelt Szilágyon4 febr- 17én 864.

Medveczky Józef mp
jegyző által
[P.H.] Könczöl János
biró Demény János t biro
 
* * *

1. Szilágy első okleveles említése a XV. században. (Dercsényi I. 684.)

2. Szilágy 1546-1559 között lakott település (Káldy 409. sz.), 1647-1683-ig egy portás falu, 1686-ban lakatlan, 1689-től települ újjá, 1695-ben 0,25 portás hely, 1704-ben 10 katonát ad a kuruc seregnek (Kosáry 17., 71-72.), 1715-ben 17, 1728-ban 28 adózó családfője van stb. (Petróci 135.)

3. A Szilágy helynév a'szil' fanévnek -gy képzős származéka, jelentése 'szilfás hely', a Püspök megkülönböztető előtag arra utal, hogy a váci püspökség birtoka volt. (Kiss 530., 613.)

4. Szilágy lakossága 1856-ban 819, ebből Szór pusztán 30, területe Szór, Cseres, Galambos pusztákkal együtt 1429 hold.

 

134. SZÖD

Helynevek.

Sződ községéből Pest megye.

1. pontra Sződ falu Pest megyében Váczi járás váczi Kerület, Vácztól 2/4 órányira. -

2. pontra Csak Sződ nevezet alatt ismertetik.

3. pontra Tudomás szerint mindig csak a' jelenlegi elnevezés alatt.

4. pontra Hagyomány szerint még midőn a' törökök az országban dúltak már a' helység fennállott és most is létezik egy ut, mely a' szóbeli hagyományok szerint a' törökök által építtetett, 's oly bő forrással bír, hogy a' legnagyobb aszály ki nem apaszthatja, 's mint legjobb forrásvíz az egész falu által szét hordatik.1

5. pontra A' népesités eredetéről mitsem lehet tudni.2

6. pontra Szóbeli   hagyományból a' helynév eredete onnan származik, hogy törökjárás alatt vagy még Szent László idejében e' község itélő szék helye volt, mely tótul "Szíld"nek neveztetik, 's így a' későbbi kor által "Szudból (ítélet) Sződre fordíttatott.3  -

7. pontra A' község határában elő forduló düllők: Kis tecze düllö, Nagy-tecze, alsó Kratyina, felső kratyina, rátóthi düllő, sződi határ düllő, csapási düllő, alsó neveli düllő, felső neveli düllö, öreg kukoriczás, tárcsái düllő, kis réti düllö, szederjási düllő, szederjási major ( elnevezve az ott találtató Szederfáktól)    [424v] tarkási tábla, Kis SzentMiklós tábla, nyíli tábla. -

Rétek Temető melletti rét, öt sorú rét, nádas rét, rakottyás rét, selyem rét (a' rajta termő finom szálú széna miatt) veres rét (az ott találtató veres festő gyökér miatt.

Nyilasok Sikáros nyilas az ott nagy mértékben levő Sikár gyökér miatt, melyei a' szegénység kereskedést űz. - Ordító nyilasok, alsó káposztás, felső káposztás forrás melletti kenderesek, dinnyés kenderesek. -

Szőllők Nagy csörgi szőllők, kis csörgj szőllők, meredek fekvésű hegyen ismert jó hirü borok teremnek, és kemény kőbányával bir, honnan a' Vácz-pesti országutra szükségelt kö anyag szállíttatik. Kecskerágó szöllö düllö, továbbá Tarkási szöllök, jó asztali borokkal dicsekednek. -

Patakok Tarkási árok, 's egy névtelen patak melynek forrása szent jakabi pusztán ered, 's Szödön már kétpitlés malmot hajt 's kiérvén a' községből Rákos név alatt ösmeretes, 's a' Pest váczi országút mellett a rákosi csárdánál egy három köre örlö malomra ejti folyását, az itt levő tóban vidrák is találtatnak.4 -

Források A' legelön van egy forrás Pap kut név alatt, hagyomány szerint nevét onnan vette, hogy hajdan ott a' csekély forrásban egy pap belefult, való-szinüleg a' föld bensejében meleg forrásnak kell lenni miután a' legnagyobb télben sem fagy be.       

Csárdák  A' pestváczi országuton egy  csárda  Rákosi  csárda név alatt, ugyanezen országuton ismét gödi csárda. Továbbá Aszód-Váczi ország utón egy csárda Váczhoz közel a' szöllök között mely Pendel hajtó csárdának neveztetik. -

Puszták Gödi puszta, szép kiterjedéssel, és szeszgyárral minden egyébb elnevezés nélkül. - Határos helyiségek Vácz Dunakesz, Csornád, Rathót, Duka Pestmegyében. -

Kelt Szódon5 1864 Január 28án

Helis Mihály jegyző Volentics Balint Biro
   

ad Nrum/ 31169/k. 21/1 864

ad 3738/865.

 

Helynevek

Sződ községből Pest megyéből

Sződ község Pest megyének Váczi járás, váczi kerületében fekszik hozzá tartozik Gödi puszta, sem a' puszta, sem a' vidék vagy község másnemű elnevezés alatt nem állott, 's nem is áll, világ szerte csak Sződ község, 's Göd puszta név alatt ismeretes.

A' község még a' törökvilágban létezett, bizonyítja ezt egy kut, mely faragott tömör gránit kőből kirakva most is épségben áll, 's "török kut" név alatt ismeretes, akként szinte egy rét törökrétnek neveztetik. - Ezen község ezelőtt mintegy 120 évvel tökéletes magyar ajkú lakosok lakták tanúsítják ezt a' lakosok vezeték nevei pldul Erdélyi, Mikó, Juhász, Kelemen, Mészáros, Fazekas, Dinka, Szerencsés, Serfőző mely nevek többnyire legterjedtebbek. - A' legöregebb lakosok szerint ezelőtt 120 évvel egy Bugyács nevű tót ajkú lelkész adatott a' községbe, ki elűzvén a' magyar ajkú tanitot 40 évi hivataloskodása alatt a' magyar nyelvet kiirtotta, 's a' tót nyelvet honosítá meg, mely jelenleg is anyanyelv. — Sződ község határos Vácz város Ráthót, Csornád községekkel, és a' hozzá tartozó Göd pusztával. —

Hogy ezen község magyar volt tanúsítja a' düllök elnevezése, ugy a' hozzá tartozó csárdák, puszták nevei. -

Vácz felöl van a' Csörög puszta jelenleg híres bortermesztő hegy, elnevezését onnan vette, hogy tele van apró kövekkel, melyek zivatarkor a' hegyen meglódulván, csörögve alá hullanak.6

Ezután van óhegyi szöllö, mint neve is mutatja a' legrégibb vagy is legelső szöllöültetvény.

Tarkási düllö elnevezésének oka ismeretlen.

Várdombi düllö egy dombtól vette nevezetét, melyen hajdanában egy épület ált, 's jelenleg is szántáskor több épületmaradványokra akadnak.

Papkuti legelő, a' legelön találtató forrás viztől vette nevét állandó jó friss vízzel mely a' leghidegebb télen sem fagy be nevét állítólagonnan vette, hogy ezen forrásba hajdant egy pap belefult. —

Sikáros rétek az ott találtató sikár növényről elnevezve.

Ordító düllö a' közellevő nádasokban ezelőtt találtató farkasok ordításáról elnevezve.

Széksó legelő a' föld minőségéről elnevezve.

Tecze düllő tecze folyamról elnevezve. -

Rákos folyam a' bent találtató rákok miatt elnevezve.

Pendelhajtó csárda, az oda járni szokott rossz személyek miatt azelőtt a' szegénylegények által elnevezve.

Neveli dűllő, az ott buján tenyésző sás nevekedéséről elnevezve.

Török rét, elnevezéseknek oka ismeretlen.

ördögtó elnevezését onnan nyerte, mivel oly semlyés süjjedékes hely volt, hogy ember, barom, elveszett benne, vagyis állítólag az ördög elvitte. -

Sós legelő rész az ott találtató sósvízről 's szék sós sajátságáról elnevezve. -

Gödpusztárol megjegyzendő, hogy itt 1848ig egész Magyarországon a' leghíresebb marhavásárok tartattak. -

 

Kelt Szödön 1865. Novbr 17én

Volentics Balint H Biro
 
* * *

1. Sződ első okleveles említése 1255. (Mon. String. I. 425.)

2. Sződ   1546-1559-ben népes település (Káldy 414. sz.), 1647-ben 3,5, 1661-ben 2,75,  1668-1683  között  0,5  portás helység,   1686-ban  lakatlan,   1689-től újjátelepül. 1704-ben 7  katonát ad a kuruc seregnek. (Kosáry 17., 72.) Nógrád megyéből érkezett 1710-1720 között 5 telepes család, 1715-ben 14, 1728-ban 50 adófizető családfője van. (Petróci 136.)

3. Sződ neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szol gáló személynév a régi magyar sző, azaz 'fehéres, szőke' melléknévből származik. (Kiss 619.)

4. Ez a Sződ-Rákos patak, népi neve helyenként Nagypatak.

5. Sződ lakossága 1856-ban 1055, Göd puszta 169, összesen 1234, Csörög puszta lakatlan, területe összesen 8475 hold.

6. Csörög a magyar csörge, azaz 'csermely' főnévnek az alakváltozata, amely a 'csörög' igéből keletkezett a víz csörgedezésének hangképzete alapján; elsődlegesen egy patakra vonatkozhatott. (Kiss 169.)

 

135. TAKSONY

Helynevek

Taksony községből, Pest megyéből.

e község tartozik Pest megyéhez Pest kerülethez és jelenleg kétféle vagy is magyar és német nevel él - Német nevel Tax Magyar nével Taksony mely utóbbi csak ujabbi időben szokásba jött, de jelenleg már ország szerte elterjedve vann - hogy hajdan mas neve lett volna nem ösmeretös, - továbbá tudva vann hogy a község már az utolsó Törökháboru előtt már alot de az alatt semmivé tétetvén, azóta egészen ujonan épült és mint emlékeztetik azóta mindek Tax neve alatt előfordult1 - honnét nagyobb része a lakoságnak eredetét veszi nem tudva anyi azonban tudva hogy népesités tetkintetébol Maria Theresia alatt 13 Franczia családok behozattak2 - A Név Tax honnét eredetét vette nyomara nem jöhető3 — mi a többi topographiai neveket illeti ezek Pest megyében divatozó nevezések egyformák — kivéve némely helyek megnevezését, miyen a három szöllöhegynek nevezése mely egyik Pacsirtahegy másik Farkashegy s harmadik Templomhegy továbbá egy rétnek nevezése mely Karmelita rétnek neveztetik és végre két darabb szántóföldek nevezése melyek Rokaluk és Medve Mocsár nevezése alatt előfordulnak honnét pedig ezen nevezések eredetét vették az sincs tudva.

Költ Taksony Január 25 1864

Pék Mihály
Bíró
 
* * *

1. Taksony első okleveles említése 1270. (Dl 730., 731., Bártfai 61. reg.)

2. Taksony 1546-1559 között népes település. (Káldy 118. sz.) A tizenötéves háború idején valószínűleg elpusztul, a XVII. században lakatlan, 1710 után települ újjá: leszerelt katonák és német telepesek költöznek ide, 1715-ben 20, 1728-ban 57 adófizető családfője van. (Petród 130.)

3. Taksony  helyneve  Árpád  fejedelem  unokájának, Taksony  fejedelemnek  (955 körül - 972 előttig) a nevéből keletkezett; az alapjául szolgáló személynév török eredetű, jelentése 'vad, fékezhetetlen (ló)'. A XIV. századi magyar krónikakompozició szerint Taksony vezért Taksony környékén temették el pogány módra. (Kiss 626.)

 

136. TÁPIÓBICSKE

Helynevek

Tápio Bitske községből, Pest-megyéből.

T. Bitske község, Pestmegye, Kecskeméti járás NKátai kerület.
A községnek más elnevezése nem volt —
leg korábban emlitetik 3. századok óta.1
düllök el nevezése
Pándi völgy
mert Pánd Község mellettvan,
Örhegy
Török és tatár járáskor egy Ör torony állott
Várhegy
ugyanakkor várvolt, hol is még kevés romjai mutatkoznak —
Kalapos hegy
Mint egy 50 □ hold terjedelmű ugyan is természeténél fogva egy valóságos fel hajtott karímáju Somogy megyei kanász kalapot ábrázol -több nevezetességgel nem bír.

Kelt T. Bicskén 863 Decemb: 5.

Hanis mp Jzö   Fehér Istvány biró
  [P. H.]  

 

Kimutatás

Folyó évi November 6án 4239 sz. a. kelt szolgabírói Intézvény fonalán, Statistikai Adatok Gyűjtése tárgyában.

Tápió Bitske község (: falu :) Pest Pilis és Sólth törvényessen egyesült Vármegyék Ketskeméti főszolgabírói járásában, 's Nagy Kátai Szolgabirói Kerületében bekebelezett, a' Szolgabirói Kerület Cserhátnak is neveztetik, a' Megye Székhelye Pest.

E' községnek valamint mindég, úgy jelenleg is egy neve volt és van, 's az Tápió Bitske, a' Tápio folyó hasítván Bitske falu, és Nagy Kára Mezőváros határát, Tápió Bitske környezetében vagyon: Tápió Sz. Márton falu, Pánd falu, Ságh falu, Sz. Márton Kata falu, Nagy Kata mezőváros, a' hol híres Marha Vásárok tartattak.

E' községnek soha sem volt más elnevezése, 's egyformán Iródot mindég a' hely név.

E' község már 1300ban említtetik, - 's erről tanúságot tesz a' közbirtokossági levéltárban létező Okmány.

E' község eleitől fogva Magyarokkal nepesittetett, 's máig is azok lakják.2

E' község határában előforduló topográfiai nevek következők u: m: Belső telek, Söreg telek, Szentvéd3 szérős kert, Pándi Völgy, Várhegy, Csapás, Kalapos hegy, Ör hegy, Erdőn felül, Erdő Völgyi lapos, Régi Erdő, Kopdlya, Erdőn alul, Nagy parlag, Nagy Állás, Répás hegy, Két Házhely, Első düllö, Hosszú dűllő, Külső Sz: Pál hegy, Belső Sz: Pál hegy, Török völgy, Tégla ház, Alsó lapos, Kis Kúthi düllö, Összes dűllő, első összes dűllő, Árok dűllő, Alsó rét, Alvégj Rét, Kender föld, Homok erdő, Öreg szőllő, Nagy Kert, Felső Rét, Felső Kert, Fehér tó kert, Fehér Tó, és Fekete Tó két Mocsár, a' mellybe piócza, és halcsik tenyész.

Átaljában e' nevek eredetéről, községünkben ki sem emlékszik.

Kelt Tápió Bitskén4 December 12: 1865.

Barnafy Ferencz mp Jegyző   Sóti Péter Bíró
  [P. H.]  
 
* * *

1. Tápióbicske első okleveles említése Bicske néven 1275. (ÁUO IX. 138., Bártfai 79. reg.) A Bicske helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a régi magyar "bikk, bükkfa' -cse képzőbokros származéka. (Kiss 109.)

2. Tápióbicske 1546-1559 között népes település. (Káldy 159. sz.) Valószínűleg a tizenötéves háború idején pusztult el, a XVII. században lakatlan. Kuriális helység 1699-ben 5 családdal, 1701-ben 35, 1703-ban 61 adófizető családfője van, 1704-ben 24 katonát ad a kuruc seregnek. (Kosáry ül.  táblázat 65.) Az adófizető családfők száma 1715-ben 13, 1728-ban 35 stb. (Petród 130.)

3. Szentvid egykori település első okleveles említése 1390. (Bártfai 459. reg.)

4. Tápióbicske lakossága 1856-ban 2459, területe 8444, 25 hold.

 

137. TÁPIÓGYÖRGYE

Jegyzőkönyv. 

Felvétetett Tápió Györgyén 1863 December 31én Tekintetes Zlinszky Imre főszolgabíró Úrnak 3525 sz. rendelete nyomán a' helynevek magyarázása tárgyában.

Alolirottak méltányosnak látván a' helynevek adatának gyűjtését kitelhetöleg elősegíteni, ugyan azért T. Györgye község leírását következőkben ismertetik.

1ör Tapió Györgye község mely Pest Pilis és Solt t. e. megyék kecskeméti járásában Nagy Abony, Czegléd, Jászberény és Szolnok népesebb mező városok között fekszik (jelenlegi) régi fekvése nem ez volt, hanem Tápió Szele és a' most álló Györgye község közti téren az úgynevezett Vági doktor malmánál létezett,1 és ezt Huszár József és Bencsik József ősatyáink 1699n fejedelmi adományilag nyerték. — Tiz és néhány évek lefolyása után 1or Huszár József akkori Pest megyei Alispán e térséget 15 jobbággyal szállítota meg, hasonlót tett közbirtokos társa Bencsik József;2 — rövid időn e község már 140 párból állott, a' nagyobb szerű temploma 1760 építetett fel, - Mikuska Károly Nagy Abonyi kerületnek Esperesse, földes urai pedig n. m. Baró Pronay Albert, B. Pronay Gábor és Bencsik György, a' községnek népe tiszta magyar ajkú.

2. Megyer puszta3 újszász község felé napkeletnek létezett, ez még T. Györgyei első plébános Nagy Mihálynak a' mint a történet írásból kitűnt még 1644 évben fennállott R: Catolikus lakosai voltak de lelki pásztoruk nem (lévén) volt. Templomának omladékai 1759« még látatak, és ezen omladékok-ból épült a' régi T: Györgyei templom. A' körülményeket tekintve a' Szolnok vára hadeseményei idejében a' törökök által pusztítatott el.

3or Puszta kis megyer mi elnevezését az ött Nagy Megyertöl kis részben elválasztó Tápió folyó által nyerte minthogy kisebb darab részt képez: 's ezen kismegyertöl a' Tápió folyó Üjszász községnél szakad a' zagyva folyóba. A' Tápió folyó elnevezését azon községektől nyerte mellyeknek határait keresztül folya, minthogy a' vizeis, úgy a' folytában lévő kaszálok is jó tápláló füvet nyújtanak,4 - forása v is eredete M. B: Sina Simon uradalmához tartozó szent Királyi pusztában vagyon az erdő szélben.

4er Ide tartozik Szőrös halom mi elnevezését azon nehéz kaszálható fütöl vette a mi a' kasza elöt mint valami szőr szál elcsúszik, minthogy ezen szőrös (halmot) puszta körül több halmok, magaslatok emelkedve vannak innét neveztetik szőrös halomnak. -

5. Illike a' Tápió folyónak segéd csatornája,, elnevezését ónét nyerte, hogy a' Zápor essök 's hirteleni hó olvadások folytán a' Tápió folyóba össze tódult viz áradásnak eleje vétesék 's a' szerencsétlenség kikerültessék illő volt egy segéd árkot nyitni, 's innen mainapigis Iliiké név alatt ismeretes, Kismegyer-nél ismét beomlik a' Tápió folyóba.

Baktelek víz ér ezen ér a' szomszéd T: Szelei határból húzódik keresztül a' Tápió Györgyei határon, 's annak mentében lévő szántóföldek teleknek neveztetnek mellette vagyon a Méhes düllő névelnevezését a' sok évekéi ezelöt ott lakott juhász által álított méhestől nyerte - Tarka szék dülö név, régi időben az urasági csősznek rajta legeltetett tarka lótól neveztetik. - Vörös szék düllö névelnevezését Vörös János Jász Berényi tanyai lakos nevétől nyerte, mint hogy a' szék fele részben az ö tulajdonát képezi. Kerek szék düllö név elnevezését a' kerek alakú nagy álló tótól vette.

Ezel a' jegyzőkönyv befejeztetvén aláíratott.

Kelt mint fent.5

   
Mikuska Károly mk tápió  
Györgyei esp. pleb.  
  Boda Jósef bíró Bezzeg
Bakó János mp Bezzeg Pál 2ik bíró
Báró Prónay Gábor őmltga tiszttartója Visnyei Istvány eskütt
  Denők Illés esküt
Sráff Ferencz Varga Páll eskütt
Báró Prónay Alb. eo MÍga Kasznárja Balás Mihály eskütt
  Kaszás Mihály + esküt
Bárdy István mk Sinka József + esküt
hites jegyző Benne Antal + közlakosok
  Füleld János + közlakosok

 

Nagy István ♦ közlakosok
  írni nem tudok névírója
  Fogler Gyula mk s
  jegyző
   
* * *

1. Tápiógyörgye első okleveles említése Györgye néven 1220. (Váradi Regestrum 189.)

2. Tápiógyörgye 1546-1559 között jelentős település. (Káldy 148. sz.) Valószínűleg a tizenötéves háború alatt pusztult el, a XVII. szazadban lakatlan. Csak 1737 után települ újjá, 1744-ben 17, 1760-ban 105 adófizető családfője van. (Petróci 130.)

3. Megyei egykori település első okleveles említése 1275. (AUO IV. 51.) Füzesmegyer néven 1546-1559 között népes település. (Káldy 361. sz.)

4. A Tápió folyó neve bizonytalan eredetű, talán összetartozik a Tápé helynévvel. (Kiss 628.) De semmi esetre sem hozható kapcsolatba a jó, tápláló fűvel.

5. Tápiógyörgye lakossága 1856-ban 2776, Megyer puszta és Szőröshalom 142, összesen 2918, területe 8945 hold.

 

138. TÁPIÓSÁG

Helynevek

Tápio-Ságh községből, Pest Pilis és Solt megyéből

Kecskeméti járás. Székhely: Nagy-Káta.

I. A helység fekszik Pest-Pilis és Solth megye kecskeméthi járásában NagyKáta mezővárossal, mint székhelylyel.

II. A község helybelileg úgy, mint országszerte Tápió-Ságh elnevezéssel bír.

III. Hajdan is ezen néven fordul elé vagy csekély hangbeli módosítással ekkép is: Tápió-Saágh, v T.Ságh, v Tápió Ság.

IV. A tudvalévő adatok szerint legrégibb felemlítése a rom. cath. plébániai anyakönyvben lelhető, mely anyakönyv 1787ben veszi kezdetét; az előtt mint Fiókegyház Tápió-Bicske anyaegyházhoz tartozott. Községi jegyzőkönyv csak 1799ik évben kezdődött rendesen vezettetni.1

V. Gyarmatosítása a múlt századnál aligha vihető feljebb, s a lakosok közt élő szóhagyomány utján úgy, mint vezeték-neveik hangzásánál fogva is tót eredetűeknek bizonyulnak be, néhány csekély számú magyar ajkú család kivételével. Jelenleg azonban tisztán a magyar nyelvet beszélik. A helységekül honnétegynémellyek származásukat lehozzák, a' hontmégyei Csalómj a, a nógrádi Jobbágyi, a közeli Kóka, Szecső és Süly említetnek2

VI. Magáról a törzsnévről s e név eredetéről mitsem tudhatni; előnevét a határán keresztül húzódó Tápió posványos folyótól veszi, melynek egyik ága a határos Sz. Márton Katánál képez válaszfalat, másik ága pedig a határ középtáján elnyúló völgyön kigyódzik le Tápió-Bicske felé, s Tapió-Sz. Mártonyon alul a főbb ággal egyesül.3

VII.   Maga a falu két részből áll. A főbbik részt az úgy nevezett Csehországtól a mintegy 100 öl szélességű völgy választja el, melyen a már említett kisebbik Tápió-ág vonul át. E falu rész (Csehország) a népbeszéd szerint egy Cseh ajkú telepítőtől veszi nevét, ki ott a múlt században a legelső házat építette Ba régi elpusztult sörház közelében; jelenleg mintegy 55 házat számlál. A határban csekély számú helynév fordul elé, s egypár kivételével csekély jelentőségű is; egybefoglalva az egészet ekkép hangzanak:

Gyepszéli dűllő: szántóföld, a falu alatt egykor létezett, most urasági rakodó kertté alakított gyep szélében, más néven Nagy földi dűllő.

Rövid dűllő: szántó-föld, máskép Belső dűllő, az előbbinek végében fekszik.

Lengyel völgye: szántóföld, szinte az előbbinek végén. E három dűllő a régi urasági birtok s a Zsigeri pusztára vezető út között nyúlik el, ezen alul t: i: a zsigeri út és a Pánd községbe vezető út között terül el a

Zsigeri v Gombai uti dűllő: szántóföld. A pándi úton alul ismét a Pándi úti dűllő: szántóföld

Alsó rövid dűllő: szántóföld.

Kolopsi: szántóföld. E néven 4 darab föld neveztetik; minden vetőnél egy egy kolopsi számítatott a régi jobbágyi birtokokon, mely név alatt ők egyes kis pótlék részt értettek.

Pókahegy: szántóföld. A völgy fölött elnyúló part és partoldal értetik alatta egésszen az úgynevezett Dinnyés tóig. Ezen alul a

Bikaréti düllő: mely a mellette fekvő kaszálótól kapta nevezetét; úgy szinte a

Sajgói dűllő: az alatta elterülő kaszálótól. Mindkettő szántóföld.

Ezen dűlőréti elnevezések a 860iki tagosztály következtében megszűntek, minthogy a régi jobbágyi birtokok egészen új alakba öntettek, s az utak iránya is tetemes változáson ment keresztül. — A régi úrasági birtokon még külön el nevezéssel birtak:

Téglaházi tábla: szántóföld. Az urasági téglavetőhely közelében.

Nádasvölgyi tábla: szántóföld

Tápió lapos: legelő a Nagy-Tápió mentében.

Hosszú lapos: legeld.

Tökös kertek: szántóföldek az uraságtól csere fejében kapta a lakosság régi kertjei helyett.

Allományok: zselléri szántóföldek.

Czimbáld rét: rét: Egykor közösen birván a lakosok az urasággal e rétet, az urasági cselédség s a jobbágyság között összeütközésre került a dolog, s innét nyerte, a monda szerint, nevezetét.

Tófarok: kaszáló a malomtó végében

Kertekalja: kaszáló a falu alsó részén.

Nagy rét: tagosztály előtt urasági rét.

Bikarét: egykor jobbágyi most urasági rét.

Sajgó: szinte egykor jobbágyi most urasági kaszáló. Egy ér vonul keresztül rajta: honnét valószínűleg nevét is nyerte.

Gólyás: nádas és rét.

Nádas völgye: kaszáló.

Malomtó: nádas; melynek vize a Tapiora épült malmot hajtja.

Dinnyés tó: nádas, s környéke kaszáló. Jelenleg tagosztály utján mint szántóföldet kapta egyik jobbágy.

Kis erdő: erdőrész az urasági birtokon.

Sertyogós: tagosztály előtt erdő, jelenleg szőllőskertté kezdik átalakítani.

Alsó szőllő: szőllőskert

Felső v öreg szőllő: szőllőskert.

Új szőllő: szőllős-kert.

Czifrakert: urasági díszkert.

Kásáshegy: legelő.

Kalapálóhegy: legelő.

Nagyállás: marhaállító hely.

Cziczapart: domb a falu felső részén, melyen tagosztály előtt faluba vezető út ment keresztül, jelenleg az urasági műkerthez van

csatolva, az aljában fekvő

Cziczakúttal. Onnét kapta nevét, hogy valamikor Czicza Pista czigánynak épült rajta vityillója.

Kőkút: egy forráskút a Tapioságon, hol forráskőnél bugyog fel a víz. Szorító: megszűnt korcsma. Villogó: korcsma.

Kelt Tápió Ságon December 10én 1863.

  Seiber Mihál mp Jegyző által.
Helynevek gyűjtési  
   

Helynevek gyűjtése

1 .Tápio Ság Község — Pest megyében, Ketskeméti járás NKátai szolgabirosághoz tartozik.

2. A Község neve Tápio Ság, ezen elnevezése országszerte ismeretes, más neve nintsen.

3. Volt-e hajdan a Községnek más neve nem tudatik.

4. A Község neve (: Ság:) 1668. évben a pesti levéltárakban mint Község emlittetik később a Tápio melléknevet hogy kapta az nem tudható.

5. Honnan népesítetett a Község nem tudni, de valószínű hogy tot eredetű, mert a lakosok neveik mind tót kiejtésü.

6. A név eredetéről se köztudomásbol se hagyomány se nyomtatott emlékekből nem tudni sémit.

7. A Község egy részét Csehországnak hívják állítják hogy valami Cseh Ferencz nevű ember épitett ezen részen legelőször házat. Zsigeri dülö Zsiger felé fekvő szántó föld - Pandi dülö szinte arra fekvő szántóföld. Sajgói dülö, Pándi [441v] határ mellett elterülő völgy Kaszálló és legelő, Nagyrét Bitskei határ mentén fekvő nagy lapos kaszálló, Tápio a határ éjszaki és keleti szélén egy csekély folyó mellytöl vette nevét Tapio lapossá ingoványos és vizes lapály legelőnek használtatik, és hihetőleg ezen folyótól kapta a Község Tápio nevét, Homok dűlő, buezkás homokos hely legelőnek használtatik — Felső szöllö — Alsó szöllö - ezek szöllök a falun felül és alól. Czimbák rét, ingoványos kaszálló, Cicza kut egy altalános nagy itató kut a falu felső végén valami Czicza nevű ember ásta legelő közt.

Kelt T. Ságon4 December 1én 1865.

   
  Seiber Mihal mp
Jegyző

1. Tápióság első okleveles említése 1271. (Gárdonyi 122.)

2. Ság lakott falu  1546-1559-ben (Káldy  146. sz.),  1647-ben 2, 1661-ben 1,5, 1668-1683 között  1  portás település, 1686-tól puszta.  (Kosáry  16.) Adózó családfője 1699-ben 29, 1701-1703-ban 28, 1715-ben 14, (Kosáry III. táblázat) 1728-ban 16-17, 1744-ben 44. (Petróci 130.)

3. Az országszerte és nagy számban jelentkező Ság helynévben talán (kabar) törzsnév rejlik. Néhányan egy vitatott etimológiájú ság, azaz 'domb, erdős magaslat, erdő' köznevet keresnek benne. (Kiss 552., 629.)

4. Tápióság lakossága 1856-ban 1120, területe 4739,25 hold.

 

139. TÁPIÓSÁP

Helynevek

Tápió-Sáp községből, Pest megyéből.

1ör Tápió-Sáp község, Pest Megyéhez, Budai kerületbe, pesti járáshoz tar-   [443v] tozik.

2or A' község egyedül Tápió-Sáp név alatt ismeretes.

3or A' községnek más elnevezése soha sem volt.

4er Körül belől 1600ik évtől említetik e' község legkorábban.1

5ör A' község Sőtér féle Család által oly formán népesítetett, miszerint a letelepedés alkalmával két Cselédet hoztak magokkal, egyik tóth a' másik magyar lévén, és azoktól származott a' kevert faj nép, kik jelenleg is magyarul és Tótul beszélnek, és mint egy 1400 lelket számlál, aköszt fele magyar fele toth, és 66- Zsidó. A' nép R. Catholicus, helyben van Templomok.2

6or Köztudomásbúi, Sőtér féle Család lévén ki e' községet állapította, az 5ik pontban elő írt módon - hagyományból, minthogy kezeink között nem létezik, nem tudunk semmit.3

7er A' község határában létezik szántó föld mely igen sok part óldalok, és majdnem egésszen futó homokból 's igen silány termést ád, Rét földje van mellynek némely részét kétszer jó idő járatban háromszor is kaszálják azok egésszen lapos helységgel birnak, Legelő földje csupa futó homokból ál, hejjel hejjel kis darabbkákban van forrásos hely, hol egy kis legelő nyerhető, az egész csupa homok buczka, Szőllő hegye van, mellynek földje csupa homok, a' legjobb idő járásban is kevés termést át, a' szölleje igen jó faj, fehér veres bort terem, és a' bora jó kezeilés mellett kitűnő jó, erdeje igen kevés van, az is part oldalakból ál, a' község felső részén egy kissebb szerű tó van, mellybe a' víz forró nevezetű vízből egy kis árok vezetéssel folyik, esős időben vizi malma melly egy kőre jár őröl, száraz időben víz kevés van a' tóba akkor malma nem őröl, ezen kivűl egy száraz malom is van, mellyben rendesen egy köröl őrölhet a szegénység — semmi nevezetességgel a' község nem bír.

Kelt Tápió-Sápon, 864. Jan 26án

jegyzette
Pirbaum Miklós
hites jegyző
Sziráki Ádám bíró

782/863. Érkezet Jun 16án

1551/k.i. A nyomtatványok még akkoráig meg nem érkeztek. A' megérkezett példányokból egy egy darab a' községek elöl járóinak haladék nélkül ki tölcsék és bemutatás végett ki adatik. A' közlött kegyes intézvény láttamozás után vissza terjesztendő.

Alberti Jan: 5én 863.

   
  Ferenczy m. k.
szolgabíró

 

"Rácz szállás" buczkás partok.

"Csorés halom" haszonvehetetlen homok part.

"Fekete halom" különös szép zöld füvet terem, körül volt árkolva , nem tudni miért. —

"Hegyes halom" szántóföld, alakjától nyerte nevét. -

"Tüzköves" az ott talált kövekről nyerte nevét.

" Téglás" régi épületek fundamentomaiban talált téglától nyerte nevét.

Áltajában a falú vizenyős helyen fekszik mely mocsáros, posványos helyeken vad lud, s kacsák is találtatnak. —

Határos: Czegléd, Abony , Györgye, Jászberény, Farmos, Nagy Kata és Söreggel, s Tápio Szent Mártonnal. -

 

Kelt TSzelén 9 863 December 30n

Herceg Ignác Balla József biró
jegyző Liptaji Imre Eskütt
[P. H.]
* * *

1. Szele első okleveles említése 1219. (Vára d i Regest i um 218.), azután 1337. (DF 210 516.),

2. Szele 1546-1559 között népes település (Ká l dy 281. sz.), 1647-ben 2, 1683-ban 0,5 portás helység, 1686 - tól lakatlan (Kosáry 16.). Újjátelepül 1722-24 között, 1728-ban 18, 1744-ben 17, 1760 - ban 35 adófizető családfője van. (Petróci 130.)

3. Tápiószele eddig ismert legkorábbi pecsétjén N S (Nemes Szele) olvasható, legko rábbi lenyomata 1732-ből származik. (P m L, Instantiae inutiles 1732. fo L 39.) A következő pecsét TAPIO : SZELLe 1754. és T. S. 1777. (PmL, Pecsétgyűjtemény)

4. Ugyanannak a családnak a tagjairól van szó, a horvát eredetű Dubraviczky család egyes tagjai Horváth ragad y ányn c vet is viseltek , pl. 1 526- 1 527-ben Dubraviczky Horváth Márk. (SZARKA GY.: Vác katolikus intézményei és épületei a török hóditás korában. Vác, 1948. 57-59.)

5. Az először 1347-ben említett, Szent Demeter tiszteletére szentelt templomot 1728-ban hozta rendbe a lakosság, amelyet Mária születése tiszteletére szenteltek fel. Korábban a török kiűzése után egy vályogból épült kápolnában folyt az istentisztelet. (Dercsényi II. 196 - 197.)

6. A Tápió nevére lásd Tápiógyörgye 4. jegyzetét. A Szel e helynév puszta személy névből keletkezett magyar névadással , az alapjául szolgáló személynév a régi magyar Seel személynévnek a származika, ami a magyar 'szél, levegőmozgás' jelentésű főnévből keletkezelt. (Kiss 629.)

7. Árpád fejedelem feleségének a nevét nem ismerjük, Ildikó (Hilda) a hagyomány szerint Attila felesége volt.

8. Félegyháza egykori település első okleveles említése 1496. (Bártfai 11 89. reg.)

9. Tápiószele lakossága 1856-ban 2565 , Birincsek puszta 86, Félegyháza puszta 49, ter ü lete összesen 15 482,5 hold.

 

143. TÁPIÓSZENTMÁRTON

Helynevek

T. Szt Márton községből, Pestpilis és Solt megyéből.

1. Pestpilis és Solt megye kecskeméti járás, TápiósztMárton község. - a Tápió közös elnevezetével, mivelhogy Tápió mentiek, , birnak még a következő helységek: T. Saap, T. S ül y, T. Szecsö , T. Ságh, T.Bicske, T. Szele és T. Györgye.

2. Jelenleg mint helyben, mint ország szerte, Tápió Szt Márton községnév alatt ismeretes.

3. Hajdan községünk Szánt ó SztMárton név alatt volt ismeretes, még pedig azért hogy a templomtornya barázda mó dra rovatkos volt, 1 - hihetőleg azomban a' tatárjárás alkalmával elpusztitatva a pusztaSztMárton nevet vettfel, - Erre jogosít azon domb mely határunkban Tatárhányás név alatt ismeretes. - Állítólag 1740-1760ban telepítetet meg újra az akkori földes uraság által Z ó lyom, Lipto, Nograd megyékből, és a Tapio patakhoz közelebb hozatván kapta a TápióSztmártoni nevet.2

4. Legkorábban a tatárjárás utánni században. 3 -

5ör a a 3ik pontban emlitett vármegyéken kivü l Aszód, Domony vidékérő l. -

6or A 3ik pontban foglalt magyarázaton kivül más kine m puhatolható. 4 -

7er A községi határban előforduló topográfiai nevek, nevezetesen, - Kopólya, jelentősége vizenyős hely, - Lomonygyep, Bényei lakosok tanyájáról kik nek nevük Lomenyek neveztetett; - Lapos, székes, Ludas, Cserepes tábla mi velhogy ott egy cserépből készült pajta láttatik. Berekvölgy, Harsas, a két utóbbi kis erdejéről neveztetik. - A tápió vizének kissebb ága máskép Szem víznek is neveztetik. - Felvég Alvégre osztatik a falu.

Kelt T.SztMártonon December 22én 863.

Csaak István Lakatos András +
jegyző biró
  Forgács Ádám esküt
  Filisstsei Mihály
  esküt
[P. H.]
* * *

 

TápióSztMárton község helyneveinek kimutatása

1ör T.SztMárton község Pest Megye, Kecskeméti járás, Nagykátai kerülethez tartozik. —

2or A Községnek jelenleg TSztMárton neve él és e néven ismeretes ország szerte. —

3or A Községnek, amint hagyományokból tudható, miután telepitvény először PusztaSzentMárton, később a megtelepítés után a Tápió folyótól TSztMárton nevet nyert. -

4er A Község legkorában, amint a legrégibb irományból kivehető 1762 évtől említetik. —

5ör A Község amint kitudható Liptó vármegyéből nepesítetet.

6or A név eredetéről, daczára minden kutatnak, megtudni nem lehet semmit. —

7er A Község határában előforduló helynevek, nevezetessen Harsas völgy, nevét a völgy oldalában levő hársfa erdőtől vette, Berekvölgy, nevét a még most is léttezö Berektől veszi, Lomenygyep, valamikor Lomén Mihály tulajdona levén, ettől veszi eredetét, a Berekvölgy felett létezik még egy emelkedettebb rész, mely reggében, az öregek állítása szerint tatárhányás, hogy az elnevezés honnan veszi eredetét, bizonyost nem lehet tudni, hanem azt hisszük, hogy e halom az elnevezésből ítélve, ott a csatában elesett tatárok holtetemeiböl emel tetet. -

Kelt TSztMártonban 5 December 6án 865.

Csaak István Lakatos András bíró.
   
 
* * *

1. Annak , hogy Tápió szentmártont a középkorban Szántószentmártonnak hívták volna, a történeti fonásokban nincs nyoma.

2. Tápiószentmárton 1546-1559 között népes település ( Káldy 142. sz.), 1647-1668 között 1,5, 1683-ban egy portás hely, 1686-tól lakatlan (Kosáry 16.1, 1727-ben Grassalkovich Antal , Beniczky Mátyás és Földváry Mihály a birtokosa, telepítése ekkor kezdődik el (Deicsényi II. 199. ) , 1744-ben 15, 1760-ban 77 adófizető családfője van. (Petróci 130.)

3. Tápiószentmárton első okleveles említése talán 1459. Szentmárton néven; Tápiószentmárton néven 1495. (Csánki I. 35.)

4. A Szentmárton helynév a falu templomának védőszentjére, a Tápió előtag pedig a folyó mellékére utal. (Kiss 629.)

5 . Tápiószentmárton lakossága 1856-ban 2693, területe 10 692 hold.

 

144. TASS

Helynevek

Tass községből, Pest megyéből.

1ső pontra. Tass Község fekszik Pest Pilis, és Solt törvényesen egyesült vármegyék Solti járásában a ' Duna vecsei szolgabirói kerületben.

2dik pontra. Tass község most e' néven esmeretes.

3dik pontra. E' község hajdan nemes Tass Községnek neveztetett, hogy valósággal is Nemes Tass község volt igazolja

a.) Pest Pilis, és Solt unialt vármegyéknek 1690 Mindszenthava 13án Buda várában kelt végzése, melyben többek között ez áll.

"kiknek instantiájok meghalgattatván, és a ' Tekintetes Nemes Vármegye által megvizsgáltatván, a' mint igaz, az országnak törvényeivel, és minde neknek igazságával megegyező instantiajukban, minden punctumokat helyben hagyván azon instans Nemes Tassi lakos Curialisoknak, mostaniaknak, és jövendőbelieknek vagy utánna következő, mind két ágon lévő maradé koknak Curialis immunitások a' mint ősi, úgy mostani szabadságuk felöl tüzetes levelünket méltó dolognak Ítéltük, és ezen hiteles recognitionk és Testimonialis levelünk erejével specificált nemes Tassi lakosokat, úgymint a' két ágon lévő maradékukat, a' mint eddig, úgy ennek utánna is igaz, és minden kételkedés nélkül való Curialis tagoknak, ezenn mi Tekintetes Nemes vármegyénkben és Albumunknak Cathalogusába beírjuk, a' mint be is irtuk, Írattak, és közinkbe számláitattak. Melly dolognak erősségére, és ezen instánsoknak jövend ő beli javukra, ezen Testimonialis levelünket szokott vármegye pecsétünkkel megerősítvén a' mint a' közönséges igazság javukra ki is adtuk. A' mi közönséges gyűlésünknek alkalmatosságával. Mindszent havának 15dik napján az 1690dik esztendőben, Buda várában." —

b.) Hogy Tass Nemes község volt, igazolja egy most is meglévő pecsétje ezen kör irattal - ' Tassi Nemes Falú pecsét i 1628." -

4dik pontra. Hogy mikor e m littetik le g korábban, arról semmi tudomás nem szereztethetett. 1

5dik pontra. Hogy honnan népesittetett - nem tudatik. 2

6dik pontra. Nevét, hogy honnan vette e ' község - nem tudni. 3 -

7dik pontra. A' Község határában lévő dűllők, - um .

a.) Kinszék - eredetét onnan vette, miként ez, mintegy 200 holdnyi terűletű haszontalan székes hely, semmire sem használható — lapos, viz állásos, — a' legeltetés csak Kínnal használtathatik jelenleg is.

b.) Bakéri dűllő - neve onnan származik, hogy a' bakér völgy — mely a ' régibb időkben vízzel bövölködött C-formán környezi. -

c.) Bernát dűllő - nevezetét onnan vette, miként a' Bernát urak, 's jobbágyaik földjei, nagyobb részben itt, e' helyütt voltak a' régibb időkben. -

d.) Nemes dűllő - nevezetét onnan vette, miként Tassonn több apró nemesek is lévén, földjeik nagyobb részben itt voltak —

e.) Szőrös halom, egy emelkedett domb - Szent Tamás puszta közelében, azon néhány szálfű — ballangkóró, gaz tenyészik — innen vette nevezetét —

f.) Pinczés gödör - mintegy két hold területű - egyenes fenekű völgyecske - körül meredek parttal, két belé járással, pinczéhez hasonló, honnan nevezetét vette.

g.) Papsamú kopolyája: mellya ' régibb időkben bizonyos Pap Sámuel kaszalloja volt ettől származott mai napig is fenálló neve.

h.) Alom sziget: a' nép ajkán keringő monda szerént nevét onnan vette, -miként ez a' bakér völgy által körül véve lévén — a' régibb időben a' duna árja által körül vétetvén — egy - azon időben birkáival ott legeltető juhász elaludt -, a' viz őt körül vévén, ott szorult, innen neveztetett álom szigetnek -

Tass Községhez bekebelezve vannak Halásztelek, Szalk, Szent György, Egecse, és Szent Tamás puszták, mellyeknek eredetekről ' s neveik honnan, mikénti keletkezéséről semmi sem tudatik -

Szent Tamás pusztán említésre méltó

a — az úgynevezett Misemulasztó Csárda - melly a' Tasról Kun Szent Miklósra vezető útban fekszik - eredeti elnevezését onnan nyerte, miként ezek előtt mint egy 40 évekkel építvén, a' Tasról Kun Szent Miklósra Misére járó cselédség ott elidőzvén a ' miséről több izben elmaradtak - igy lett Misemulasztó -

b. Nyakvágó Csárda — jelenleg már megszűnt — nevét régenten onnan nyerte hogy az ott lévő kortsmáros rablók által megtámadtatván - nyaka el vágatott. —

ad 1575/863

Az itt érintett Halásztelek, Szalk, Szent György, Egecse és Szent Tamás puszták, nagyobb részben tulajdonosok által biratván gazdasági épületekkel el vannak látva de benépestítve nincsenek.

Kelt Tasson4 1864 Febr 26 án

  Lukátsi András
  Bíro
 
* * *

1. Tass első okleveles említése 1391. (Kiss 633-634.)

2. Tass apró település 1546-ban , ez a lakossága 1559-re megszökött, illetve meghalt, ennek ellenére jelentős számú új népességet írtak össze a törökök (Káldy 322. sz.); a XVII. század közepén kuriális hely, 1661-ben 2,5 portás falu, 1686-ban lakatlan, 1690-től újjátelepül, 1695-ben 1,5 portás település . (Kosáry 19.) Tassnak 1715-ben 35, 1728-ban 65 adó fizető családfője van. (Petróci 144.)

3. Tass helyneve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, valószínűleg Árpád fejedelem unokája a névadó, aki Fájsz fejedelem (948 körül - 955 körül) idejében herceg volt. A személynév alapjául szolgáló főnév török eredetű, jelentése 'kő'. (Kiss 633-634.)

4. Tass lakossága 1856-ban 2100, Szalk puszta 5, Halásztelek puszta 30, Szentgyörgy puszta 146, Egecse puszta 19, Szenttamás puszta 329, összesen 2629; területe 17 573 hold.

 

145. TATÁRSZENTGYÖRGY

Helynevek

Tatár Szent György községből, Pest: Pilis: Solt megyéből.

Adatok.

I.

Tatár Szent György Község fekszik Pest Pilis és Solt t. e. megyék Pesti járásának Dabasi Kerületében, Pesthez Nap Kelet és Dél között 7. mértföldre, határai Keletről Örkény Község és a Jászladányi puszta. - Délről puszta Kerek egyháza, Nyugatról Adats és Peszér puszták, éjszakról "Esső" puszta és Gyón község. - maga a Község fekszik alatsony domboktól körül vett m éllyedésben, talaja 1/3 részben fekete termő homok 1/3 részben terméketlen futó homok 1/3 részben székes kaszáló és turiányas. —

II.

Tatár Szent György Községnek csak ezen egyetlen neve él most és ország szerte csak is ezen a névén ismeretes. —

III.

A Községnek soha más neve nem volt és ezen neve mindenkor így "Tatár: Szent: György" íratott le. -

IV.

A Község már 1650ik évben is említetik de csak mint puszta mert még 1751ik évben is puszta volt, ezt bizonyítja az is hogy ezen időközben és pedig még 1727ik évben is a Községet mint pusztát a kecskemétiek zálogban bírták, 1702ik évben már a telepedésnek nyomai vannak mert azon évben a puszta már 4 telekben (: Sessió :) felvétetett, s a tökéletes telepedés 1751ik évben jött létre vagy is befejeztetett, 1 a telepedési szerződés azonban 1784ik évben Január hó 1ö napján adatott ki, ennek értelmében a Község határa 100 fél hely (Sessió v telekben) vétetett fel, a Község azonban jelenleg 80 fél telket bír, a többit el - hanyagolásbul veszítette el; - Volt Földes Ura Herczeg Gyaraky Grassalkovich Antal; ettől hagyomány szerint a Községet gróf Keglevich Gábor (: Kártya játékon nyerte e l :) ettől megvette TTes Török Gábor Úr ez ismét eladta a jelenlegi birtokosának Mack Amália Úrnőnek, ki jelenleg mélt báró Lipthay Béla Úrnak neje. -

V.

A Község népesedett felső Magyar v is Tót országból külömbféle megyékből, ezt nem csak a bizonyos tudomás hanem a Községi lakosoknak neve is mutatja, u. m . Obernyák Péternél, az óbor Tot szó, magyarul Pajta.

Staskó tótul Staski magyarul nehéz

Panitska dto Pázsits dto legelő
Ulítska dto Ulitska dto utza
     

Beszélnek még most is tótul, azonban a köznyelv már magyar, az iskolába a taníttás magyar az egyházi beszédek is magyarul tartatnak. —

VI.

A Községnek neve, s különösen nevének elő v is jelző szava (: Tatár :) a lakosok között élő hit szerint, onnét származik hogy e vidék a tatárok igen nagy számmal lepték el; s rettentő pusztításokat tettek. 2

Ennek bizonyíttására felhozható hogy ritka az oly határ mint ez; melyben egymáshoz mint egy 1/4 óra távolságban és majdnem egyenes vonalban 3 rom is találtatik; az első rom a Községgel határos Peszéri pusztán lévő erdőnek nyugati részén a 2ik a Községtől délnek a puszta templomnak nevezett düllöben lévő egyik szántó földön a 3ik rom van Baracs pusztán, ennek falai még egy fél ölnyire ki állanak a földből, de a többi már a földdel egyenes csak az eke vett még ki néha egy egy dara b követ; a romok megerősített templomok v temet kező helyek voltak s körülöttük falvaknak kellett lennik, mert a romoknál a lakosság néha urnákat, nagyobb távolságban és hosszú vonalban pedig tégla, vályog és régi pénzdarabokat is találnak. Valóban nagy lehetett a vész, melyről annyi rom tanúskodik, és e néma betűk be sok szép virágzó elhunyt életet jelentenek! 3 -

VII.

A Községnek minden használható földje a déli részén fekszik; a düllök nevei a következők u. m. Lábas, Czigány, ökör csorda járás, Rohonka, Középső, Kereszt, Nagy rét, Savanyu düllö ; ezen elnevezések a telekkönyv készíttésekor adattak s semmi történeti emlékkel össze nem köthetvék; a szöllönek neve Öreg és uj szöllö a mint valóban az egyik része öregebb a másik pedig új ültetés.

Végül megjegyzendő hogy Tatár Szent György Község jelenleg 1014 lelket számít azok között 25 Izraelita találtatik. - Továbbá Tatár Szent Györgyhöz tartozik Sallósár puszta 163 lélekkel, Szabadrét puszta 65 lélek számmal 4 e pusztákban a föld tábla szám szerint lévén felosztva düllö nevezetek nincsenek; továbbá Barats puszta ez idő szerint Ttts Földváry Gábor; Zeyk József, Halász Mihály, Halász Eduárd, Zsembery Imre urak tulajdona 242 lélekszámmal; a föld szinte tábla számra lévén itt is felosztva; e puszták nevének eredetéről mit sem lehet tudni. —

Tatár Szent György 1863 December 28 án

összegyűjtötte Petrányi János biró
Takáts József  
jegyző [P. H.]
   
ad 21579 / k. i. ad 21579
Helynevek összeírása Tatár Szent György Községéből 1863ik évben.
* * *

1. Tatárszentgyörgy első okleveles említése 1507. (Chobot I. 283.) A budai szandzsák 1559. évi összeírásában nem szerepel még pusztaként sem, a XVII. században puszta, Grassalkovich Antal birtokában 1751-től kezd újjátelepülni. (Dercsényi IL 204.)

2. A Szentgyörgy helynév a templom védőszentjére, a Tatái jelző a helységnek egykori birtokosára utal (Kiss 634.)

3. Peszér egykori település első okleveles említése 1264. (DF 208 789., Bartfai 50. reg.) Sarlósáron földvár ismeretes, Szabadrét pusztán avar temetőt tártak fel. (Dercsényi II.

4. Tatárszentgyörgy lakossága 1856-ban 712, Baracs puszta 345, Szabadrét puszta 30, Sarlósár puszta 25, összesen 1112, területe összesen 9499 hold.

 

146. TELKI

Helynevek

Telki községből, Pest Pilis és Solt megyéből. Telki község

E község Pest, Pilis és Solt t. e. vármegyék pilisi járásához, egyházilag pedig az esztergomi érseki székhez.

A községnek hivatalosan elismert neve Telki ' nemcsak helybeli, de ország szerte is.

A község már mint pusztaság Telki név alatt ismeretes vala, de mely név elferdités és tájszólás által Telknek hivatik.

Telki község.

E község Pest, Pilis és Solt t. e. vármegyék pilisi járásához, - egyházilag pedig az esztergomi érseki székhez tartozik. A községnek jelenleg hivatalosan el ismert neve nem csak helybeli, de országszerte is. Az 1198ik évben harmadik Inocenz pápától második Imre királyhoz érkezett iratban Teleguinak, — az 1224ik évben Thaleki-nak, - az 1253ik évben először irásilag negyedik László királytól Telekynak,1 - az 1397ik évben Thelky-nak, - az 1516ik évben második Ulászló királytól Thelk-nek, - az 1629ik év óta pedig rendesen Telki-nek neveztetik. - A környékbeli német falvak lakosai közönségesen Telknek nevezik. - A község már mint pusztaság 1198ik évben említetik, mely évek alatt történt a Telki apátság megalapítása.2 A községben egész a 15ik század végéig alkalmasint magyar lakosok voltak, de a 18ik század elején a bécsi Schottner nevezetű szerzetnek bekebeleztetvén, ezek legfőbb feladatuknak tartották a községet népesíteni, de mely szándék az ekkor létező zavargások által több évre elhalasztatott. Ezen zavargások lecsilapulása után hivatattak be Németországból u. m . szászok és frankok kerületeiből és fekete erdőségből telepesek.3 -

A fent említett község Budától 2 1/2 mértföldnyire szép tájékon fekszik. Határai éjszakról: Jenő földje és erdeje, - délről: pátyi és töki földek, - nyugotról: a jenői és töki földek, keletről a kovácsi földek. A község legelső házai egy dombon, a későbbiek pedig a domb alatti völgyben építtetek.

A község útjai: a pátyi, a temetői, a jenői, a kovácsi.

A községben előforduló szántóföldek, rétek, legelők és szőllőhegyek rövid megnevezése.

Kleine Aecker (: kis szántóföldek) melyek kicsinyebbek a többieknél.

Zieglerberg Aecker (: téglahegyi földek :) mivel a téglaégető ház fölötti dombon vannak.

Hundertklafter Aecker (: százöles földek) mivel ezen földek hosszasága száz öl.

Langeféld (: hosszú föld) mivel a földek hosszabbak a szélességüknél.

Mittelfeld (: közép föld) mivel a határban lévő földek kellő közepén fekszik.

Freifeld ( : szabadföld) mivel az előtt e föld terméséből dézsmát nem tartoztak adni.

Stockfeld (: töke föld :) mert e föld azelőtt fatökkel volt telve, melyek kiirtatván szántóföldekké alakitatott át.

Friedhof Aecker (: temetői földek) a temető közelében.

Hofrichter Aecker ( : igen szép, jó termő föld.

Kreuzfeld Aecker (: keresztföldek) mivel e földek közt huzodó két dülöút kereszt alakot képez.

Wiesen Aecker (: réti földek :) a rétek közelében.

Neuriss Aecker (: újonnan fölszaggatott legelő.

Birnthal Aecker ( körte völgyi földek :) egy völgyben, mely azelőtt vad - körtefákkal volt beültetve, melyek később kiirtatván földekké alakitatott át.

Nussgraben Aecker (: dióárok föld) mely árok közelében azelőtt diófák áltak, de kiirtatván földekké alakitatott át. A rétek közt megemlítésre méltók: Lange Wiesen (: hosszú rét) igen szép völgyben hosszúkás ánfelvö rét, mely az apátsági uraság birtoka.

Bauern Wiese (: parasztrét :) melyet a parasztok kaszálónak használnak.

Legelője a községnek igen kevés van, mert a legnagyobb része a legelőnek a tagosítás alkalmával földekké méretetvén ki és csak a templom előtti tér hagyatott annak.

E községnek két szép és jó bort termő szöllöhegye van, u. m. Neugebirg (: Uj hegység :) és Altgebirg (: Ó hegység). A hegység, mely a község éjszakkeleti részét foglalja el a Vértes lánczolat ágazatainak kifolyása.

A hegység határai éjszakról: a jenői hegység és a kovácsi földek, - délről a pátyi hegység, - nyugotról: a Telki Új és ó szőllőhegység; - keletről a kovácsi és pátyi hegység. E hegységben találtató legmagasabb csucsak: Adlersberg, Kovácserberg, Weingartsberg, Theilungskopf, Sandriegel, Buchgraben. A hegység legnagyobb szép erdőség. Az erdőség uraságira és községire osztatik.

Telki dombján még jelenleg is létezik egy mesterségesen kifaragott kőkereszt, mely helyen a régi apátsági és zárdái templom homlok oldalával nyugotnak fordulva ugy állott, hogyha az ember Jenőre a dombra fölvezető útról kiérkezett, azonnal balkéz felöl a templom elö homloka szemébe tűnt. Még az 1801ik évben az egyik hosszú faloldal egész magassággal és a többi háram oldalnak nagyobb része létezett. Ezen, az 1453ik 4 évben a törökök által szét rombolt régi templom romjainak természetes hosszasága 16 és szélessége 10 öl vala. Ezen rom azonban az 1801 és 1802ik évben leromboltatván és az egész alap kiásatván és ezen anyag az uj templom fölépítésére forditatott.

Az egész apátsági és zárdai templomból csakis a fen emiitett kökereszt maradt fön az utókornak.

  Pillmayer Antal
  hites jegyző.
[A 473 r-v és 474r lapokon található anyag az előző 471 r-v és 472v lapok szószerinti másolata. Ezért nem közöljük.]
 
* * *

Kelt Jenő-Telkiben 5 1865 dzb hó 19én

  Pillmayer Antal
  Jegyző
 
* * *

1. Imre (1196-1204), IV. (Kun) László (1272-1290).

2. Telki első okleveles említése 1198 (Bártfai 10. reg.), a Szent István tiszteletére szentelt apátságot Mika ispán alapította , ezt 1224-ből tudjuk. (Bártfai 16. reg.)

3. Telkit a törökök 1 5 43-ban pusztították el (Dercsényi II. 204.), az 1559 - évi szandzsák - összeírásban lakatlan (Káldy 15. sz.), a XVII. században is az, 1744-ben 8, 1760-ban 10 adófizető családfője van. (Petróci 141.)

4. Helyesen 1543. évben.

5. Telki lakossága 1856-ban 172, területe 1933 hold.

 

147. TÉTÉNY

Helynevek

Tétény községből. Pest Pilis és Solt t. e. Megyékből.

Következő statistikai adatok gyűjtését illetőleg.

ad 1. Pest Pilis és Solt t. e. Megyék, Pilisi járásához tartozó Ó Tétény község, e község soha más táj vagy külön elnevezéssel nem bírt.

ad 2. A községnek mindenféle nyelven ugyan az és egy elnevezése van. -

ad 3. A községnek soha más elnevezése nem volt. -

ad 4. - A község legkorábbi elnevezése kiterjed Nagy Lajos Magyar Király idejéig, a' legkorosabbak emlékezete szerint. 1

ad 5. A község Würtemberg Schwarzwalden nevű járásából népesíttetett. 2

ad 6. A község neve eredetéről élő legkorosabb hitelt érdemlő egyének állítása, hogy szinte a ' még nép ajkán forgó hagyomány (: traditio :) alapján annyit lehet tudni, miszerint még Nagy Lajos Magyar Király idejében "Tétény" puszta volt, 's akkoriban itt lakott egy Tétényi nevű lovag család, mint egyedüli ura és birtokosa a' hajdani pusztának, honnan a' mai Tétény elnevezés eredetét vette? -

ad 7. Tétény község határa, melly 4310 hold és 4 n öl (1200 n öllel számítva :) térséget zár magába, keletről Buda főváros, Promontor , délről a' duna, nyugatról Érd, és Északról Budaörs, és Törökbálinttal határos, fő termeléke bor termesztés. - A ' Község határában nevezetességgel bir a ' nagy kiterjedésű számtalan ágazatu Urasági borospincze, melly török világban a' Budai várral összeköttetésben voltnak lenni állítatik.

Kelt Tétényben November 24 k 865.

  Veigl Péter bíró
  Tichy Lipót Esküt.

 

Helynevek

Tétény községből, Pest-Pilis-Solt t. e. Vármegyéből.

Tétény helység - fekszik Pest-Pilis és Solt törv. e. Vármegyék pilisi járásában, külön tájnévvel jelenleg nem bir; a' községnek jelenleg csak is érintett neve él és ezen név alatt országszerte ismeretes; - Azonban az Vik században a' Romaiak idejében Téten név alatt említetik, 4 mely elnevezés csak a' XVIII ik században, mikor is tótok - mint bányászok telepedtek meg, változott, - 's jelenlegi Tétény elnevezést vette fel. - Az idő tájban Tétény és vidéke mocsaras posványság volt, — míg nem 1760-1770ik idő közt Würtenbergai német ajkú bevándorlók telepedvén meg, a' mocsaras posványságokat szorgos munkásságuk által részben és pedig a ' dombosabb helyeket szőllőkké, részben pedig - a' lapányosabb helyeket szántóföldekké - alakították át.

A' néveredetére nézve sem a' köztudomás, sem pedig a' hagyomány semmi bizonyosat nem jegyzett fel. — Megemlítendő lenne még is, miszerint dicső emlékű Mátyás királyunk egykori kedves mulató - illetőleg vadászó helye volt, a' mit korabi épület romok is tanúsítani látszanak, annyival inkább mert a' nép ajkán mai nap is "Kutyavár" elnevezés alatt ismeretesek, minthogy a' monda szerint vadász kutyáit az említett épületekben tartotta. -

A' helység határában nyugotnak fekszik az ugynevezett "Nussgraben" szőllő-dülő, mely nevet a' hajdan ott bőségben tenyészett diófáktól nyerte, mely dűlő jelenleg kitűnő bortermő hegy ' s alatta nagyszerű kőpinczék vannak kivájva, mellyek közül a' helybeli földes uraság Méltóságos gróf Hugonay pinczéjéböl egy barlang nyúlik Buda városa felé, mely barlang hajdanában a törökök által készítetett és monda szerint Buda várával összeköttetésben állott. -

E' helységet Keletről hazánk fő folyója a' Duna szegi, 's ennek mentében - a' Buda-fehérvári vasút metszi ketté.

Különösen megemlítendő még az úgynevezett Grosz-Satten és Alt -Gebirg dűlőben termő jo bora.5

Riesz Jakab Veigl Péter bíró
Jegyző König Jakab m p Eskütt
  Fény Gáspár Esküt
  Grasz Káspár Esküt
  König János Eskütt
  Tichy Lipót Eskütt.
 
* * *

1. Tétény első okleveles említése 1259. (Bártfai 43. reg.)

2. Tétény 1546- 1559-ben népes település (Káldy 2. sz.) , a XVII. században puszta, 1711 után kezdi telepíteni Száraz György, 1715ben 7, 1728-ban 22, 1744-ben 52 stb. adófizető családfője van. (Petróci 139.)

3. A Tétény helynév a régi magyar Tühütüm személynévből , illetve nemzetségnévből alakult. Etimológiailag összetartozik a Tét helynév előzményével, az alapjául szolgáló személynév forrása az ótörök tegin , tegit, azaz 'herceg' jelentésű főnév. (Kiss 132., 640.)

4. A Tétény helynév semmi esetre sem nyúlhat vissza a római korba, (lásd az előző jegyzetet).

5. Tétény lakossága 1856-ban 2056, területe 3661 hold.

 

148. TINNYE

Tinnye községétől.

53 / 864.

A múlt 1863ik évi 2147ik számú rendelet mellett kiküldetett helynevek czimü kérdőpontokra nézve következő adatok gyüjtettek össze. —

1ö Pest Megye Pilisijárása hajdan csak ezen elnevezéssel, a 848 után Budai Kerület név alatt fordul elő, ugyan csak azon szolgabiroi székhez tartozik; a tájt vagy vidéket Pilis vidéknek is nevezik a szomszéd falvakról, u. m . Pilis Csaba, Pilis Szántó és Pilis szentkeresztről.

2ik pontra. Tinnye más nyelven is hasonlóul neveztetik, hajdant széjjel szórt földeket tartalmazó, de 1861 töl tagosított határú közbirtokossági helység. 3ikra Hagyomány után hajdan Tinoga, azután Tinard, most Tinnye; va- loszinüleg a mostanságig úgynevezett kisvárdombocskárol veszi eredetét, mint hogy a régi iratokba " Castru m Tinard" elő fordul, a nép monda szerént ezen dombocskába harangszó hallatván ásatott, s mostanság is a Romai Cath. templom tornyába létező kis, v lélekválsági harang onnét vétetett ki.

4er A község régi önálló község volt már a 13ik századba, mit is az Esz tergomi Káptalan levél tárába lévő okmány igazol. 1

5ik pontra, honnan népesítetett? azt nem tudni, hanem tös gyökeres magyar falu volt, és az jelenleg is. 2

6: Ha a hagyományt vesszük kút forrásúi, akkor valószínűleg Tinnye, Tinoga és Tinard nevezetekből származik, azomban a szomszéd helységek hely neveinek egymáshoz viszonyulásából azt is lehet következtetni, miszerént e községet ős alapítói Dinnyének hivták, hihetőleg alakjáról vagy is fekvéséről, minthogy egy közel lévő helységet meg Töknek neveznek, továbbá van Báty, jelenleg Páty és Torbágy, Szomotor és Zomotor, jelenleg Somodor határos helyek elnevezései mely elnevezések mind azt tanúsítják hogy alapitoik, Tök és Tinnyés alakjáról, mely növényt földje talán kitünöleg termette meg, - nevezték el; 3 Tinnye és vidéke már a Romai időben lakatott, vagy legalább Romai helyörséggel volt ellátva, mutatják azt több a falú határában talált Romai pénzek Traján és Maximilian idejéből, azonkivül több hamvedrek, mely pénzek és hamvedrek darabjai és egypár megőrzött hadibárdok mellyek helybeli közbirtokos Vásárhelyi Géza úr gyűjteményében jelenleg is megvannak, tanúsítják. - a Romai hely őrség építette hihetőleg azon torony alakú várat is, melynek alapjai máig megvannak, és a köznép kisvárdának nevezi, ezen várnak fenállása hagyomány szerént körül belől 1500. 4 Ugyan ezen vár tőszomszédságába van keletnek aTőlösi völgy, hajdan az ott termett tölgyfákból vévén nevezetét, most kiirtott pusztaság a volt Úrbéresek legelője, ezt követi a Forbán réti dűllő, mellybe a múlt évekbe egy pár ókori sarkantyú találtatott, - mely Perbál és Csabai határokkal találkozik a 3as domboknál, melynek környékét Lot i halálának is hívják, bizonyos Loti nevű betyárnak legotti agyonveretéséröl; Nyugaton a Békési Majorsági épület áll, mellette a falu fölött földek léteznek egész a Jászfalusi pusztára vezető mély útig, mely vonalt kerítés i földeknek neveznek, mely az Jezik gödörrel kapcsolatba van (: bizonyos Jezik nevű Zsidót itt lovai 10 akó borral terhelt kocsistól ezen gödörbe döntötték s halálát itt lelte :) - Éjszak felé vonúlva a kis Tavi, vagy is Száraz tavi völgy következik, tovább a Pilis Csabai Cs. K. fő herczeg Istvány falujának határa felé a Pesti mély utón haladva érjük el a Garancsi Csárdát s a mellette lévő Garancsi tóval, melybe nád terem, ezenkívül halak, szárnyas vadak és használható nadályok tenyésznek, e Tónak a tenger feletti magossága Hanken Miksa Academiai tag mérése szerént 120 bécsi öl és nagy hegyektől környeztetik, különös még is hogy nem a hegyekről omló víztől hanem alólvaló forrásoktol veszi eredetét, s innen van, hogy soha sem szárad ki, söt az lefolyt évi uralgó szárazságba is közepén 3. 4. öl mély vizet tartalmazott, külömben egy része hináros, de többnyire tiszta azért is könnyen ladikázható, mely a közbirtokosságnak a vadászaton kívül mulatságára szolgál. Ezt követi a Tátosrétje igen buján termő fűvel, s hajdan erdős regényes vidék az illető Köz birtokosság tulajdonához tartozó Jászfalusi pusztára vonul le, e pusztával érintkező része már Szénásirtásnak neveztetik, hol jobbra a Jászfalusi látóhegy emel kedik, melynek tetejéről Esztergom várossa, Sión hegyével, s rajta büszkén álló Bazilikával látható, valamint a Duna, és Esztergom Megyének nagyrészbe Komárom Vármegyébe is.

Ezen látó heggyel a Szanberki düllö csatlakozik, melyet rétség követ a tüskés rétig, - sok tüske tenyész — itt a Leányvári határral forr össze hol Bátori Mária meg gyikloltatott, - közbe a Szárazági vendéglő, éppen a Bétsi Ország út mellett, s e felett emelkednek a kis, és nagy somlyoi sziklás hegyek, mellyek homokos ugyan de még is használható 'szántó földet tartalmaznak, - egyrészbe szöllövel ültetvék, meglehetős borterm ők, - a nagyobb része pedig csatos, - nevezetes a Nagy Somlói egy emberi kéz által vágott barlangról, mely a kősziklába van vésve, mint egy 12 D belső világossága, hová a buvólyukon négykézláb kelletik mint egy 3 ölre hatolni, - ezen üreg bojnyik lyuknak neveztetik, s csak ugyan szolgálhatott is menhelyül némely szerencsétlen bujdosó egyéneknek, - lehet az is hogy Béla alatt a Tatárok ellen rejtek hely volt. Ugyan ezen Somlyói hegyek alatt van a puszta templom düllö, ' monda szerint e pusztát hajdan Jászok lakták honnan nevét is kölcsönzi, és Imaházok e vonalon lehetvén, csakugyan némü alap romok találtatnak is e helyütt, mellyek nagyobb szerű épület maradványaira mutatnak, s hihetőleg a Török időbe pusztultak el; innét Esztergom Megyei Úny helység határa felé menve a Kerék tói düllövel találkozunk, az ott létezett, de már kiszárított tojásdad alakú tórúl vévén nevezetét, balra a vályas oldal lapályoktol környeztetik, ennek szomszédságába a Kerékdomb, balról a Farkohegy s ez alatt a Kecskésrét, folytatólag a Kis és Nagy Szörfüves így a hosszámány Comendás hegy, mely a földmivelés alatti táj legnagyobb hegye, - megjegyezve hogy a nevezett pusztán öszesen 5 Majorsági épületek is léteznek, de ezek is az illet ő tulajdonos nevekről u. m. Sántha major, Hegedűs Major, Vásárhelyi Major, Somogyi jelenleg Horváth két majorok, úgy hatolunk " ismét Únyi határ mentébe a János halála mellett ujolag a Tinnyei határba, János halála düllö pedig bizonyos János nevű rablónak pajtása által legott történt agyonveretéséről neveztetik, és innét átmenve keresztül a Kenderesi düllöre, a Szilfáki vonalon a Basartz vagy Basahartzi az előtt szöllök, most dombos szántó földek melett. (: Basartz v Basahartz :) Nép monda szerént az Esztergomi Basa ellen vivott Csatáról hivatik :) tovább a Kirvai, Unyi, Perbáli és Tinnyei határtol visz fordulva a Rácztemetöi (: a Ráczokkal itt ütközet lévén a régi időben oda temették halotjaikat :) s a Söregi düllök vannak, itt jeles kőbánya van, és szép forrásokkal ellátott vidék, - innét menve a széna földek érintésével a Tinnyei völgyi rétre jutunk, a hol egy vizi malom áll az előtt ez közbirtokossági — most magán tulajdon; innét jutunk be a faluba, mely is a Gábor Paczal s kutya hegyek alatt fekszik (: ez részint k ő bánya, részint szöllöhegy, melly öreg szöllökre és Metésekre oszlik, alatta rögtön az István földek vannak, Úgy következik a helység, melynek Pestre vezető utczája egy ideig Kossuth térnek hivatott ez 1848ikba Kossuth Lajosnak ott fekvő házáról, de valamint most ismét, ugy hajdan Izbéknek nevezték; a falu ezen részét csupa bevándorló jövevények, 30 napokat szolgáló Zsellérek és Czigányok lakják: van még Tinnyének ezen kivűl (még) 4 tuczája, u. m. Urak Sora, nagyobbára Úri házakkal s uraktol lakva; Alsó sor régi úrbéresek belsőségek; tősgyökeres magyar faj, kik Tinnyének többnyire őslakossai, azután herések, és káposztáskertek jönnek közbe, mellyeket egy patak hasít mely a falu éjszaki felén lévő több forrásokból veszi eredetét; ezen víz hajtja emiitett malmot is, — azután jön túlsó sor többnyire szintén úrbéresektől lakva, - továbbá a Zsidók utczája az apró össze épitett házaktol burgundianak is neveztetik, - Van azután RCath. és Református Egyházai, és Zsinagógája; a Catholícus Templom ujjabb: a Református azomba igen régi épület, Anya könyvei 1600 végéről 1700 elejéről valók.

Tinnyének legrégibb birtokossai tudomás szerint Hajmási Csepka későbbölbeiek, - most pedig a Miske p örökösök és különböző nevű közbirtokosok. 7 -

Kelt Tinnyén 8 február 12k 864.

Rutskai András mk Miskolczi István Biró
jegyző által  
 
* * *

1. Tinnye első okleveles említése ezen a néven 1274. (Dl 902., Bártfa i 76. reg.) Másként sohasem hívták; Ajnard vára Perbál mellett (amelynek az írott alakját rosszul olvasták), okozhatta ezt a félreértést. (Dercsényi I. 77.)

2. Tinnyét 1546-1559 között néhány család lakja. (Káldy 62. sz.) A XVII. század ban puszta; a török kiűzése után települ vissza: 1699-ben 30, 1701-ben 73, 1703-ban 64 adófizető családfője van. (Kosáry III. táblázat) Adófizető családfőinek száma 1715-ben 23, 1728-ban 37. (Petróci 141.)

3. A Tinnye helynév valószínűleg szláv eredetű, jelentése ' iszap, sár, mocsár'. (Kiss 642.)

4. A Kisváron vagy Kisvárdán római épületmaradványokat figyeltek meg, a dombbal szemben valószínűleg késő vaskori urnatemető van. (Dercsényi II. 209.)

5. Garancs egykori település első okleveles említése 1413. (Bártfai 547. reg.) Puszta 1559-ben. (Káldy 112. sz.)

6. Jászfalu első okleveles említése 1414. (Bártfai 550. reg.)

7. Tinnye birtokosai 1319 - től Kázmér fiai, András és János, mivel az előzetes vizs gálat igazolta, hogy Moys nádor testvére zálogosította el Vernel néhai és fia, szintén néhai budai várnagyoknak és így az a királyra szállt. (Dl 1957., 1958., Bártfai 184. reg.) I. Lajos király 1346 - ban Lévai János fia dictus Iwandorf és Domonkos fiza Zudar Péter udvari ifjaknak adományozza Tinnyét érdemeik elismeréseként és egy bányáért cserébe stb. (Dl 3850., Bártfai 294. reg.) Tinnyét a XVII. század végén szerzi meg Miskey István zsámbéki vár parancsnok, tőle a Si m ontsits , Hyross , Csefa N ay, Balogh, Koltay, Hegedűs, Ujfalussy, Setét, Sánta és Huszár családok öröklik. (Dercsényi II. 209.)

8. Tinnye lakossága 1856-ban 1544, Jászfalu 35, összesen 1579 , területe 1579 hold .

 

149. TÓALMÁS

Helynevek

Tó= Almás községből, Pesth megyéből.

1. Pest megye, Kecskemét járás, Tó = Almás községe NKata szolgabirósághoz tartozik.

2or Ezen községnek ország szerte ismeretes neve Tó Almás, a múlt században azonban Tót Almásnak hivták, de hogy minél fogva változtatot meg a név arról semmi bővebb tudomás, — lakossai mind magyar ajkú Romai Catholicusok. 1

3  A község neve folyó század ota mindég igy iratot Tó-Almás.

4. A község keletkezetéröl — a legnagyobb fürkeszés után szinten semmi tudomásunk. 2

5. A község határában elölfordúló topographiai nevek — Várhegy, - mely egy régi várrom után nyerte nevét. -

Ezen község határos Szent-Lorintz - Kata , Jászfénszaru, Zsámbok, Kóka, Szecsö községekkel és Tamás, és Boldog Kata pusztákkal. —

Egyéb meg említést érdemlök községünkben nem fordulnak elö —

Kelt Tó Almáson 1863 évi December 19.

  Redl Gyula jegyző
[P. H.] Rom hányi István
  biro Matzko Péter

 

426 / 865.

Tó = Almás Község elöljáróságától.

Tekintetes Krengel Sándor Szolgabiró Úr!

Nagykátán

A Tekintetes szolgabirói hivatal f évi 4239 számú rendeletre a következő alázatos jelentésünket van szerencsénk jelenteni, -

1ör Községünk neve Tó=Almás Pest Pilis és Solt megyében, Kecskeméti felső járás, Nagykátai szolgabírói Kerület.

2or Földes urunk Mtsgos B. Pronay Gábor és Albert, az utóbbinak van a község felső részén egy nagy kiterjedésű angolkertje, melyben a 8.10. öles magaságu Platanus és Tulipán fák diszknek. Tavai, az úgynevezett Poklos Nagy, és Csikós tavak - a bö széna és nadtermésről nevezetesek. A határ kiterjedés 7080. katasztrális hold, mellynek felerésze a két uraságot, felerésze pedig a község egyes lakosságot illeti. Szöllöje csekély kiterjedés de igen jó bort terem. — Dűllöi a következők, és pedig, Torajáró, Turai uti felső-közép, nagy, és Kis fénszarusi, alsó közép, retrejáró, szöllö kallya, Forró, és Rozsföld düllö.

A müvelés 3 részre van felosztva, és pedig őszi, Tavaszi, és ugar. A föld minemüsége egyrésze homok, a többi fekete, megtermi azonban a homokrésze is a rozsot, és igen bőven sárga Dinnyét melly jó időjárásban sok jövedelmet nyújt. Határos pedig Keletről Szent Lorincz Kátaval, délkeletről Szent Marton Kata, Delröl Szecsö és Koka, nyugotrol Zsámbok, és éjszakról Jászfenszaruval, népessége 1647, beszélnek magyarul, vallásra nézve 1600. R.C. 30. Zsidó és 17. Evangelicus. 3

Kelt Tó Almáson 1865 November 28.

Redl Gyula jegyző Bodnár János biró
   
 
* * *

1. Tóalmás helyneve először Almásként tűnik fel, 1546-1559-ben is még Almás, 1562-ben már Tótalmás a budai szandzsák összeírásában. ( Káldy 123. sz.) A XIX században az eredetileg tót megkülönböztető jelző tóvá változott annak következményeként, hogy a lakosság elmagyarosodott. (Kiss 395., 649.)

2. Almás első okleveles említése 1406. (Dl 9153., Bártfai 505. reg.)

3. Tóalmás lakossága 1856-ban 1671, Boldog káta puszta 105, összesen 1776, területe 4189,25 hold, Boldogkáta 2928,25 hold, összesen 7117,50 hold.

 

   
Előző fejezet Következő fejezet