Előző fejezet Következő fejezet

150. (KIS)-TORBÁGY

Helynevek

Kis-torbágy községből, Pest megyéből.

Pilisi Járás, Bicskei egyház kerülethez és Székes-Fejérvári Püspöki megyéhez tartozik.

Rendes elnevezése ennek a' Községnek; Kis-Torbágy németül (: Klein Turval :) más elnevezés ezen kitetten kivül nem ismeretes, ha csak hitelt nem akarunk adni némely gyanúnak, hogy hajdánt Turivald — mintha valami Túrinak erdő területe tulajdona lett volna 1 - mely gyanú abból is valósínűséget nyer - mivel ezen környéke és egész területe Kis Torbágynak hajdánt csak erdőbűi állót, és csak a völgy hosza melynek egy hegyi-patak veszi a folyását most, de hajdant egész völgy tóból állhatott, mirűl több helyeken most is látni az elrekesztési helyeket tsak erdőnélkül volt, melynek emelkedő partján mind két felül a házsor keletkezhetett idővel. Fekvése délkelet éjszak nyugoti a patak hosszában és csak egy útsza közepe táján ennek a patak hoszátol elagzik éjszak kelet felé ugy az egész helység egy három ágú területet mutat.

Az elnevezésnek második gyanú következő Kis Torbágy vette volna a nevét a német szóból "Kleine Arbeit" ellentétben a határos faluból Törökbálint (: Große Turbál :) mi hajdant Große Arbeit lett volna, tudniillik ez arról származna: midőn hazánk Török uralma alatt nyögött volna, egy Török-Bassa Zsámbok, ki Zsámbékon mostani mezővárosban lakot, Bián ,Torbágy határos helységben a ' Bivaljaikat tartotta, és azok számára széna kaszálására rendelteitek a ' népek a ' Kis-Torbágyi és Törökbálinti előforduló rétségekre , és igy egyik volt "Klein-Arbeit" , a másik "Groß Arbeit" - azonba erre nincs okmány, — hanem csak mendemonda. 2

Hogy volt e' hajdant Kis-Torbágynek más elnevezése — bizonyossan nem lehet állítani, mivelnem igen említetik régi időkben, az első okmányok Kis Torbágyra csak 1714ről előhozhat o k, mely esztendőtűi (: plébániai kimutatások szerint :) kezdődnek az Anyakönyvek és 1716ba Kistorbágy mint plébánia elő fordul. Lakosai kik csupa németekből állnak, - származásokra nézve Virtenbergábol és annak határos tartományokból származhatnak - mivel a többi német helységekbe mellyek Kis Torbágy környékében vannak a lakosság Virtenbergábol vette származását. 3

Kis Torbágy határában nevezetes helyneve egyébnek elő nem fordul, mint Keletfelé Törökbálinti környékkel határos egy rét melly "Dreisiger Wiesen" név alatt ismeretes, mint ha az valaha Buda város képviselősége birta volna. Ezen kivül ugyan annak szomszédságába "Raitzen winkel" vagy Ráczokzugja előfordul, — mintha ott valaha Rátzok laktak volna, mi valószinű abból, hogy következő Törökbálinton most is egy része a lakoságnak Rátzok. - Még az is említeni való, hogy annak környékébe a római időrűl való sírkövekre is találtak. Kis Tor bágy hegyes dombos vidék, és éjszakrul délnek elnyúló hegyekkel elvan sánczolva, mely hegyláncz legnagyobbrésze erdővel be van nyőlve, és csak kevés koparsága, a belseje mézkőbűl áll, és Promontornal Duna mentében vége szakát.

Kis Torbágy határával kapcsolatban lévő Bia határban dél keletfelé fekszik az Diarosi hegy — mellynek csúcsáról igen messze ellátni. Ez a hegy ugy neveztetik a sok iharfárol melly annak oldalán tenyészik. Az alján e hegynek keserű viz találtatik, mellynek tartalma legnagyobb részt Mágneses.

Kis Torbágy határának földrésze legnagyobb részt agyagos és csak a népnek iparkodása után haszonra való. A nép mint föld mind szölö miveléssel foglalkozik - középszerű sikerei - tiszta búzát vett, melly 80 fonton felül is van f. mi a bor minősége savanyos és későn érő - kevés rétsége miatt marha legeltetéssel nem foglalatoskodik.

Kis Torbágynak jelenlegi népessége utolsó lélekösszeirás szerint tesz 1243. melly évről évre növekedésbe van, - Ház szám 208. fekvése délnyugoti. 4 Birtokossá Kis Torbágynak 1742 felemlítetik Christoforus Promberger mint Torbágy és Bia földesúra, a mostani birtokos Méltoságos Gróf Sándor Mór.

  Johan Ritsman Richter
  Funk Ferenc
  hjegyző.
 
* * *

1. Torbágy, pontosabban a torbágyi erdő első okleveles említése 1192. (VamL, 530.)

2. A Torbágy helynévnek kielégítő magyarázata nincsen, talán az ótörök Turbaj személynévből származik. (Kiss 109.) Lehetséges , hogy elhomályosult összetétel , első tagja a 'tor, torló, torozó ' ,azaz elhunyt földesura részére egyházi szolgáltatásokat végző szolgálónép, másik tagja a bágy, azaz felszíni mélyedés, morotva, völgy'.

3 . Torbágy 1546- 1559-ben puszta (Káldy 74. sz.), a XVII. században is , 1701-ben 30, 1703-ban 10 adófizető családfője él itt (Kosáry III. táblázati 1712 után telepiti be Farkas István németekkel , 1715-ben 23, 1728-ban 45 adófizető családfő él itt. (Petróci 141.)

4. Torbágy lakossága 1856-ban 1214, területe 2889 hold.

 

151. TÓSZEG

Helynevek

Tószeg községből, Pest, Pilis és Solt megyéből.

Tószeg községe, a' régibb iratokban Tószögh, a' most élők emlékezete ólta mindig e' néven emlittetik 's más elnevezésre régibb okiratokban sem találhatni. Nevét mint alább bővebben is érinteni fog onnan vette mivel egészen tóval körül vétetve van.

Legrégibb emléket 's így emlittetést is bír a' község neve a' reformáta egy háznál levő Orvacsorájához használtatni szokott kehelyben, melyet Mészáros Benedek 1737ben készíttetett 's az akkor a jelenbeninéi jóval is népesebb egyháznak ajándékozott. 1

5ik pontra: Népesíttetett Erős és Mészáros nevű települök által, hogy mely időben, 's mily körülmények között, arról keveset lehet mondani, a' község pecsétje 1700. évet mutat kör iratán, annál azonban már régibb hely hatósága volt. Hagyomány szerint a' legelső települök Tisza Nánárol jöttek, 's igy utánnok a' most élő nemzedék leginkább a' Török hadjáratok után több helyekről származtak. 2

6ik pontra: Neve Tószeg, vagy Tószög, fekvésétől van, mivel a' Tisza árja, - mely itt közönségesen tónak neveztetik, - egészen C betű alakjára keríti, Ily helyeket pedig a' magyarok régebben is szög, vagy zugnak szoktak nevezni. 3

7ik pontra: A ' határ területén fekvő egyes helyek különös elnevezései következők: Tobán 4 - egy része a' község beltelkének, mely a' megtelepülés elején egyedüli lakó térül szolgált 's legelőbb telepíttetett meg, a' tisza áradat alkalmával egy folyó ér által a' nagyobb beltelektől el szakittatva mint egy szigetben fekszik. Bekás - egy dűlőnek neve, melyet a' rajta keresztül húzódó mocsártól nyert. - Veder szárító - egy ér a' zsellérek közlegelőjében, mely a' gerje folyóba szakad, nevét onnan nyerte, hogy a' fejős juhászok régibidőben leginkább ennek partján tanyáztak 's fejő vedreiket itt szárítgaták. Ürge varas - egy része a' község beltelkének, melytől e' néven egy mezei dülö is neveztetik, előbbi időben igen sok ürge találtatott rajta 's a' megyének beszámoltatni szokott ürgebőröket itt legkönnyebben szerezhették a' lakosok, nevét innen nyerte. Gerje - igen tekervényes kis folyó, mely azonban csak nedvesebb időszakokban tart vizet, a' község határába Nagy körösiek által birt Tetétlen pusztáról jő be, 's itt épen a' község közepe táján a' Tisza rétjébe ömlik, folyását ugyan megtartja de már más nevet nyer. Balaton — nagy székes lapály nedves időben tónak mondható. Ennek partján van Szántó halom - egy kunhalom forma magaslat. Széktó - nagyobb vizállásos tér a' balatontol észak nyugati irányban.

Sápi halom — szép formájú halmocska egy sík lapályos terület közepén. Nagy Zsombék - zsombékos vizenyős hely az előbb érintett halomtól nyugatra. Kettős halom - két halom egymás mellett a' Gerje folyó partján , ökör halom - a ' kettőstől és Gerjétöl éjszak keletre. Bocskoros és Görbe ér, nedves időben folyó valamint a' vélek össze köttetésben levő Pákra, mely jelenben nagy ér 's az úgynevezett Pákra szigetet formálja, mely sok és jó széna terméséről nevezetes - e' nevet viselte a' monda szerint egy község is, mely ezen érnek partján feküdt, 's épületeinek némi nyomai még máig is láthatók a' föld felső rétege alatt. Fenn állása vagy elenyészéséről a ' most élők mit sem tudnak. E' mellett ismét nem messze van a' Pákra telek, mely a' hajdani helység majortelkeihez tartozott, ' s jelenben is sokkal kövérebb a ' többi körülötte fekvő földeknél. — Lenhát - emelkedettebb hely a' pákra part nyugoti oldalán, mely előbb jó lent, jelenben pedig a' legfinomabb illatú dohányt termi. - Bolhás - egy dűlőnek neve az abonyi határ felöli oldalon. Krakó más néven Kanális - egy mély árok, mely ásatott a' községben 1815 ik évben, bejön az abonyi határból, nyugat felől, 's a' régibb metszésü térképeken mint Balla úr által javasolt csatorna kijelölve látható, 1853ik évben az akkori rendkívüli árvíz miatt ismét megásatott. Homok lapos - viz állásos mély fenék egy nagyobb folyó érközepe táján, nevét a körülötte fekvő földek talajától vette. Kis halom — egy halmocska a' községtől éjszak nyugati irányban. Vermes hát - jó tiszta búza termő emelkedetteb terület. Csecsei lapos - vizállásos mély fenék, nevét vette egy bele fűlt Csecsei Imrétől. Lapos halom - a' tisza árjának vagy is a' tónak partján - nagyobb szerű földhányás mely még mai időben is 5 hold területet foglal el, omladékaiból több régi maradványok, u: m: hamvedrek, cserép mécsek, 's több ily nemük kerülnek elö , minden körülötte tapasztalhatók régi eredetre mutatnak, sajnos hogy a' népnél még csak hagyomány szerű emlékezet sincs róla. Ezen fekszik egy úgy nevezett Kuczorgó csárda. - Roncsó-tó a' a' gerje folyó tor kolatánál. - Szúrom ere: érszakadék a' roncsóból. Rekedt tó - nádas fenék, mellette két felöl Dudás hát- és Vár hát - emelkedettebb helyek a tisza rétjein : A' várhát nevét onnan vette mivel a' körülötte fekvő ' s előbbi időben igen magas növésű nádasok által kerítve természetes várat alkot 's némi sánczolatok és kövek után a' monda annyit állít, hogy régibb időkben a ' lakosoknak hadjáratok idején menekülési helyül is szolgált. Fényes tó - nagy tó a' várhát éjszaki oldalán nyáron a' vizi vadak minden neme nem ritkán hattyú és gödény, úgy a szép tollú bíborgém tanyáznak benne és környékén, 's a ' halak oly bőséggel, hogy az 1862ik évben ezen egy tó a' jégenni halászat alkalmával 12 ezer mázsát adott, 1863ban pedig a' legszebb tengeri termett benne. - Kutyina hát - emelkedettebb hely a' fényes tó ejszaki oldalán, Harcsás ér — a' roncsó tó és fényes tó között folyó ér, árvíz idején sok és nagy harcsákat fognak benne, neve ettől származott. Hajó rév - csolnakosok át járása a' községből a ' tisza rét emelkedettebb részeire, melyek egy nagy része révhát nevet visel. Sulymos - mély tó, mely nevét a' benne teremni szokott vizi súlyomtól vette, ez oly bőséggel, hogy sok szegénynek évi adója 's e' mellett más szükségére való is kerül belölle. - Nagy telek-sziget közel a ' tiszához a' rétségben, hajdanta lakó helyül használták 's némelyek állítása szerint az adta volna a' községnek nevezetét. - Pap tó - Ecser tó - Kabaly - Madaras - Kútú - Bodor kanász fenek - Csonka fenék -

Fejetlen — a ' rétséget át szeldelő erek ' s mélyebb fenekek. Nagy falu ere — folyóér, a' gerjének a' tiszába folyása, át megy a' Tisza Várkonyi határba, hol a' beömlésnél Nagy fok nevet visel. —

Kelt Tószegen 5 Január 10én 1864.

  összegyüjté
[P. H.] Kassa Lajos
  jegyző
 
* * *

1. Tószeg első okleveles említése 1368. (Dl 5 696., Bártfai 394. reg.)

2. Tószeg 1546- 1559-ben lakott település ( Káldy 353. sz.) , 1647-ben 1,5, 1661 - 1683-ig egy portás hely, 1686-tól lakatlan, 1701-ben 89, 1703-ban 113 adófizetőcsaládfője van. ( Kosáry 16., III. tábjázat) Adófizető családfőinek száma 1715 -ben 22, 1728-ban 48. (Petróci 130.)

3. Tószeg helyneve valóban olyan településre vonatkozik, amelyik egy tónak a szögletében , zugában épült. (Kiss 654.)

4. Tabánra lásd Abony 7. jegyzetét.

5. Tószeg lakossága 1856-ban 2160, területe Paládics pusztával 13 456 hold.

 

152. (TAHI)TÓTFALU

Helyneve

Tótfalu községből, Pest Pilis és Solt megye Pilisi járásban.

1ször A' község Sziget Tótfalunak szokott neveztetni, mert több olly nevű helységek léteznek és mert SzentEndre nevű szigetben fekszik, más neve nem ismeretes.

2  A' község legkorábban említésről kisem emlékszik. 1

3. A' népesedésről nincsenek adatok, de a' falu vénei állítása szerint e község határán most szántóföldnek használt: Torda, SzentGyörgy, és Szent Péter dűlőben olly nevű faluk léteztek, mellyeknek lakossai a 'tatárjárás időben azok szét romboltatván e Tótfalu községben öszpontosítattak. 2

4  E falu mint puhatolásunk eredményéből kitűnt onnan eredhet:

a) Váczon egy Guth nevű Úrnak e' határban birtoka volt, mellyet tótok által miveltetett, azok évről évre szaporodván, lakházakat építettek és letelepedtek, 's így e' vidéken lakó Magyarok által Tótfalunak neveztetett el. Az első Juhászának a' most is Pankutnak nevező dűllő tájban lett volna gunyhója. Azon düllőnek neve onnan eredet, hogy a' Juhász az Urát Pán Gúthnak nevezte

b) Állítás szerint onnan is eredt, hogy Vácz Várossát e Szigettel össze köttetéssel fenálló révnél lévő Csárdába, melly Váczi révi Csárdának neveztetik, eleinte egy tót korcsmáros lakott, Vácz Várossának lakossai különösen téli időbe midőn a ' duna jegén gyalog ide jöhetnek, mulató helynek tartván azon Csárdát, a' korcsmárosról e falut Tót falunak kezdték nevezni. Közelebbi kipuhatolás az állítólag a' Vácz Városi Archívumában létező Krónikából bővebben lehetne kimeríteni. 3

5ször E község határában létező úgynevezett Kecskesziget e szigettől el szigetelt 186 holdas sziget, mellyen a' fentebb nevezett Guth Úr kecskéket tartott, most rétnek használtatik és a' Magyar királyi korona uradalom birtokába van. Martuska sziget, a' nagy Dunán elszigetelt 8 holdas rét, mellyen az elöl emiitett Torda falunak olly nevű tulajdonoss á lakhatott. Tordai sziget, a' volt Torda nevű falu mellett elszigetelt 1 1/2 hold nagyságú rét. - KisVáczi sziget, KisVácz elő Városnak áttalellenében fekvő 300 Döles rét. - Csürhát, a' csűrök megett lévő Szántóföldek dűllője. Tompaverem, verem alakú mélyen fekvő szántóföld dűllő, - Kertföld, a' belső telkeket kiegészítő részei. -Nagy-hosszaki, a.' leghosszabb düllöi szántóföldek. - Közép d üllő két egyforma dülőő közt fekvő szántóföldek. - Kis nagy árok, nagy és hosszú völgyben fekvő földeknek kissebb része, — Kukoriczás, a' föld osztásnál kukoricza alá adott szántóföldek. - Alsó nagy Árok, nagy hosszú völgyben fekvő szántóföldek alsó része. — Nagy Duna mellett, az öreg duna mentében fekvő szántóföldek. — Felső és Alsó Torda, a' hajdan volt Torda nevű falu alsó és felső részén lévő szántóföldek düllője. Szurdok, két domb közt fekvő homokbuczkás legelő . - Pankát, mint elől mondatott Gúth nevű birtokos első lakása helyén lévő kendert termő földek. -

Jóság, homokos és sovány szántóföldek. -

Egeres, egy jó kukoricza termő szántó föld dűllője.

Kenderes, kendert termeszteni kitűnő szántóföldek.

Szent Péter, szántóföld düllő, mellyen a ' tatár járás ideje alatt olly nevű falu létezett. - Tahi, a' dunán túl a határt kiegészítő körül belül 2500 hold erdő, 700 hold szöllö, 1800h . szántóföld és rét, és 200 hold legelöböl álló e községhez tartozó puszta, hajdan Tahi Antal birtokosé volt, 's jelenleg a' M. kir. korona Uradalom birtokában van. -

Bogomhát, a' határ szélén erdővel határos 's az erdők völgyébe nyúló irtványföldek. - Lóbánya, hajdan lovak legelője, most szöllönek mí veltetik, - Sárpatak, a ' szöllöhegyek közt a' legrég óta lévő patak mellett lévő szőllők. - Tőkősmező , hegyes völgyes és köves részint szöllők , részint erdő. - Villám, szöllök, hol hajdan a' hallomás szerint a' menykő ütött. - Állj, szöllök a' hegyek legallján. Szállások, a ' hol még erdő minőségében makkoltatás végett ott legeltetett sertések szállásai lehettek. - Eresztvény, szállásoki dűllő melletti szőllők. Hosszú mező, legelőféle erdőből átváltoztatott szőllők. - Déroldal, a' dérnek kitett szőllők. - Felsőhegy, a' szőllők legfelsőbb hegye. - Gőllődinhegy, kerekded hegyen levő szöllök. - Házaspatak, enyhelyes és patak mellett fekvő szőllők. - Papharasztja, hajdan papok birtokába volt harasztos legelőből átvál toztatott szőllők, régebben Bassa körtvélyesnek neveztetett 's hihetőleg még a' török járás idejében török Basa tartózkodott. - Farkasverem, szőllők, hajdan nagy farkasoktól lakott vermek léteztek, - Külső - belső hegyesd, szőllők, a' leg magasabban és hegyesden fekvő hegyen az erdő felől, a' község felőli belső része Kalitsa , szőllő és erdő, ez mint a' falu vénei emlékszenek a' Bogdányi ha tárhoz tartozó és épen Kalitsa mellett fekvő Iszkoia és Lőrincz hegyek onnan veszik nevezetüket, hogy azokon Kadicha (: Kalitsa : ) Iszkoia és Lőrincz nevű haramiák laktak, kik egymásközt összeveszvén egymást megölték. Nyulas, szöllök lapályos helyen a' szöllők alakulása előtt vadászati hely volt. - Nádastó, völgyben nyúló erdő, hol hajdan nád termett. - Cseresnyésvölgy, erdő, mellyben sok vadcseresnye fa létezett. Agyigoskút, erdő, hol hajdan kút létezett. - Cservölgy, erdő, hol leginkább cserfa van. - Disznóakol , erdő, a' hol makkoltatásra botsátott sertések akolja tartatott. — Vereskőszikla, erdőrész allyan. Sódaros, apró, kavicsos erdő. Szerencsi patak, erdő és kőbánya, egy hegyes, köves kis hegyen lévő erdő egy ott feltalált kőbányával. Kaszálló, máskép Teknyő hát, erdő, mellynek egy részén kaszálni lehet, teknyő alakú. Szarvas szérő, erdő, mellyen leginkább a' nagy vad szokott volt tartózkodni. Büdöskút, erdő, a' hol bűzes vizű kút létez.

Gyüjtetett Tótfalu község házánál és pedig a' falu legöregebb lakossai, lelkészei és az összes elöljáróság meghalgatásával a' telekkönyv és a' községi levéltárban talált iratok segédségével az alúlirattak által.

Tótfalun 4 Január 20n 1864.  
Róber Károly közsjegyző Budai István Bíró
[P. H.]
* * *

1. Tótfalu első okleveles említése Tóti néven 1344. (Dl 3729., Anjou Okmt. IV. 454.) Tahi első okleveles említése 1237. (DF 207 227., Békefi I. 752.) Tótfalu 1546-1559-ben lakott település; Tah ugyanekkor puszta, a tótfalusiak szőlői vannak itt. (Káldy 506., 509., 518.) Tótfalu 1647-1668 között 2, 1683-ban 1,75, 1686-ban 1,25 portás hely, 1695-ben ismét 2 porta után adózik stb. ( K osáry 18.), 1715-ben 47, 1728-ban 70 adózó családfője van. (Petróci 141.)

2. Torda 1546-1559 között kisebb falu (Káldy 516. sz.). Szentgyörgyre nem ismerünk okleveles adatokat, nem szerepel a budai szandzsák 1559. évi összeírásában sem. Szentpéter 1546-1559 között Tótfalu pusztája. (Káldy 507., 520.)

3. A többször emlegetett Guth földesurasága és a helynévre való hatása a népi tudálékosság körébe tartozik. A Tahi helynév feltehetőleg szláv eredetű személynévből alakult magyar névadással; a Tóti, Tótfalu helynév pedig a magukat slovenenek nevező szlávok egy kori településére utal (Kiss 625.)

4. Tótfalu lakossága 1856-ban 2219, Tahi puszta 60, összesen 2279; területe 6498 hold.

 

153. TÓTGYÖRK

ad 61.

Helynevek

Tót-Györk községből Pest megyéből. Felelet:

Az 1ső és 2ik pontra: Pest-Pilis-Solt megye Váczi járásában fekszik régi idők óta Tót Györk helysége, melynek eredetét és mióltai fenállását nem tudni, ugyan e községnek egyik része Almási puszta, melyben most is a puszta temp lom név alatti részben egy régi templomnak kőhalma alatt, mintegy 14 év előtt emberi csontvázak ásattak ki, mi oda mutat hogy ott síroknak (kripta) s annak előtte falunak is kellett lenni, sőt azon tájban római pénzek is találtattak szántás alkalmával; továbbá ugyan azon pusztában a rétek felé most is török sánczok maradványai léteznek. 1

Mondott község a hozzá tartozandó Almási pusztával együtt a menyire a levéltárak mutatják régen a Sirokí Egry családé volt, most azonban nevezetesb közbirtokosságé.

3ik pontra: Más névről említés nem tétetik.

4ik-re: Arról mit sem tudhatni. 2

5: Valamint arra nézve sincs hagyomány.

6ik pontra: Hihetőleg azért neveztetik Tót-Györknek mert tót ajkú nép lakja, és tán megkülönböztetés végett, mivel több Györk nevű község van mint: Héviz-Györk, Tápio Györk stb. 3

7ik pontra: Tót-Györk község és Almási puszta szomszéd határai kkezők: Püspök-Hatvan, Szilágy, Kis-Ujfalu, Mácsa községek, továbbá az ugy nevezett Ecskendi erdő. — Dűlők nevei: Váczi, Melegvölgy, Messzelátó hegy, Éles hegy, Puszta templom, Homlok (Tomavölgy) Tormavölgy, Meredekdomb, Gyertyános kis osztály, Székes, Kurta dűlő. - Földek elnevezései: Zsidóvölgyön lévén a zsidó temető, Malomszeg miután a malomhoz szögellik. A' patakon túl. Cson kásalja Csonkás nevű erdőktől. Fenyves. Kaloda. Gödör. Templom fölött, Hratina, falu fölött Lapó völgy. - Rétek: Alsó-Nádas, mielőtt még le nem csapoltatott a viz ott tó volt. Hosszú nyilas Barát nyilas széles nyilas, Irtvány és Legfelsőbb rét. Erdők: Fiatalos, és Kis-vágás, Nagyerdő és Kővágú, végre Csonkás. Szőlők: öreghegy, Novina miután akkoridőben uj szőllőknek adatott ki, - Jegyzet: a váczi járásnak e falu vidéke átaljában Cserhátnak neveztetik, - annak völgye pedig az azt átfutó Galga vizétől, Galga-völgy elnevezéssel bir, mely patak Nógrád megyében Becske községen túl vévén eredetét, onnét Pestmegyében Ácsa községnél nagyobbodik s Püspök-hatvani, Tót-Györki, Mácsai, Ikladi, Domonyi a Szóri-Baghi , Héviz Györki és Turai völgyön át a Jász Kunsági Félegy házi község határában a Zagyva vizébe ömlik, azzal együtt pedig a Tiszába foly. A fennebbi leírásnál egyébb nem tudatik.

Kelt Tót-Györkön 4 1863. December 26

jegyzetté  
Királymezei Henrik m p Szufka Pál Bíró
községi jegyző Királ Pál eskütt
[P. H.]
Adat gyűjtés Tót-Györk község részéről : a f. évi 2008ik számú rendeletre.
* * *

1. Tótgyörk első okleveles említése talán Gyerk néven 1481. (Csánki I. 28.) Meg nehezíti a helyzetet, hogy a Galga- mentén két Györk és a közeli Nógrádban egy Gyürk, Gyürke helység található, a középkorban még megkülönböztető jelzők nélkül és hogy mind a három település azonos evű középnemesi családok fészke volt, amelyeknek tagjai sűrűn szerepelnek az oklevelekben. Gyiirkei László jobbágyát sebesítik meg 1426-ban ( ül 80 060.) , egy 1438-as oklevélben három Györki nevű szomszéd is szerepel, eddig még ki derítetlen, hogy a három említett település közül melyikhez kapcsolódnak. (Dl 13 172., Bártfai 672. reg.) Almás első okleveles említése 1376. (Dl 64 938.)

2. Tótgyörk 1559-ben Györk é néven puszta (Káldy 530. sz.), 1668- 1686-ban kuriális falu, 1683-ban egy portás hely, 1689-től települ újjá, 1691-ben 0,5, 1692-ben 0,75, 1695-ben 2,25 portás település , 1704-ben 13 katonát ad a kuruc seregnek. ( Kosáry 17., 69.) Adófizető családfője 1715-ben 29, 1728-ban 49, 1720-ig 12 Nógrád megyei család érkezett. (Petróci 133.)

3  A Györk helynév puszta személynévből keletkezett, a magyar Győr (György) személynévnek a -k képzős származékából. (Kiss 231.)

4 Tótgyörk lakossága 1856-ban 878, területe Almás pusztával 2420 hold.

 

154. TÖK

Helynevek

Tök községből, Pest megyéből.

1. Tök község fekszik Pest Pilis és Solt törv. e. megyék pilisi járásában. A ' járás székhelye Buda.

2. A' község más elnevezéssel nem bír.

3. A' község keletkezésére nézve - s é mi adatok. 1

4. Honnan népesítetett - semi adatok. 2

5. A' név eredetéről - semi adatok. 3

6. Dűlők nevei: Vadas, Köblös, Domonkus, Kertalja, Tóútja, Szarkaberek, Ökörmező, Zsámbéki út, Jenői út, Kenderes, és Katlan - közép termékenységű szántóföldek. Tófarka, ennek előtte nádas most kaszáló. Telkivölgy ennek előtte 20 évvel kaszálló most nádas. Első, második, és harmadik kis nyilas kaszálló, Lapos, szántóföld, ennekelőtte rét, Szénaföldnek is neveztetik, Roszis rét, Bánrét, melyet kizárólagosan a ' házas zsellérek birnak. Sós, Kaszálló, — Káposz tás, apróbb részletekre felosztott káposzta termő földek. Völgyút, Temetői dűlő, Hosszú dűlő, Elletés, Somos, Somos-Elletés és Szajkós közép mennyiségű és minőségű bor termő szőllő hegyek, Körtvélyes legelő, Faluerdő, cser és tölgy fából álló rítkás községi erdő, Szomori dűlő, a' község határához tartozó Anyácsa pusztán lévő szántóföld, Közép dűlő kaszáló a' nevezett pusztán. Erdő alja ugyan ott legelő. Erdei dűlő szinte az Anyácsai pusztán cser és tölgy fából álló uradalmi erdő. Nyakas tető, közös legelő, Már és Tilos uradalmi erdők, Parlag legelő.

A ' község nevezetességei

a.) A ' község közepén egy forrás, mely az egész községet a' legjobb ivóvízzel látja el, ezen forás kiapadhatatlan, tisztába kimeríteni még soha nem lehetett - ezen forrásból egy kis folyó keletkezik, mely a' község közepén igen csekély mélységnyire mintegy három láb szélességnyire keresztül folyván, a' házi kerteknek és káposztásoknak még a' múlt év igen száraz évben is elegendő öntözni való vizet szolgáltatott befolyik - a' Zsámbéki határban egy malom tóba, 's innen a' dunába.

b.) A' fent irt Domonkosi dűlőben egy régi templom romjai láthatok, a' falak mintegy I 1/2 öl magasságúak a' falak hossza 60 szélessége 30 keletkezése nem tudatik .

A ' község halálában Perbál felöl egy patakocska cserjedez, mely egy kis szerű malmot hajt.

Tök község határos napkelet felöl Perbal és Jenő, napnyugot felöl Szomor, éjszak felöl Puszta-eörs, és dél felől Zsámbék községekkel.

Tök5 1864 Január 30án

Horner Ferenc jegyző Baranyai András Bíró
   
[P. H.]
* * *

1. Tök első okleveles említése 1278. (Krit. jegyz. II/2-3. 203.)

2. Tök 1546- 1559-ben népes település ( Káld y 13. sz.), 1647- 1661-ben 6, 1668-ban 1,75, 1683-ban egy, 1686-ban majdnem néptelen , 1695-ben 1,5 portás falu ( Kosáry 18.), 1715-ben 35, 1728-ban 38 stb. adófizető családfője van. (Petróci 141.)

3. Tök helyneve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynévben a magyar tök főnév rejlik. (Kiss 656.)

4. Románkon eredetű templom, mérete kb. 14 X 8 m. (Dercsényi II. 218-219.)

5. Tök lakossága 1856-ban 1492, területe 4172 hold.

 

155. TÖKÖL

Helynevek

Tököl községből, Pest Pilis és Solt t. e. megyéből.

Tököl k ö zség létezik Pest Pilis és Solt egyesült Vármegyékben, Budai Krületben, Pilisi járásban, Ráczkevi szolgabiróságban; - fekszik Pestbudától 3 1/2 m értföldnyire, Szent Miklóshoz 1. mértföldnyire, nagy és kis duna közti Ráczkevi nevezetű szigetben, a melyben 9 falu és egy Ráczkevi nevű mezőváros.

 

Helynevek

Tököl községből, mely Pest Pilis és Solt t. e. Megyékben fekszik.

1. Tököl község létezik Pest Pilis és Solt egyesült Vármegyékben, Budai kerületben, Pilisi járásban, Ráczkevi szolgabíróságban; — fekszik Pest budától 3 1/2 mértföldnyire, Szent Miklóshoz 1. mértföldnyire, nagy és kis duna közti Ráczkevi nevezetű szigetben, a melyben 9 falu és egy Ráczkevi nevű Mezőváros.

2. A község magyaról Tököl, (Rátzul) szerből Tukulya, nemétől Tekelé nek neveztetik, ország szerte ismeretes Tököl nevezete.

3. Hajdan a községnek más neve volté? nem tudatik. régibb iratokban elő fordul Tukulya.

4. A község legkorábban említetik 1740 esztendőben. 1

5. Népesittetett (Boszniából) Dalmaczciából ' s Szerbiából, lakják (sokatz Rátzok) R. C. Szerbek. 2

6. Tököl név eredetéről csak hagyományból az tudatik, hogy Tököli nem zetség állítólag innen származván, török háborúban egy Tököly ezen helységből - akkor Mezővárosból - 330 vitézt öszve szedvén, s Törökök ellen hatalmasan hadakozván, mint győző, valamint nemzetségét kitűntetűvé tette, úgy ezen volt mező város az emlékére Tököl nevet vállalt fel. 3

7. A község határában szántó földek a' következő megnevezésű dűlőkből állnak:

Nove vinográde - dűlőbeli szántó földek, a kezdett szőllő ültetvényekről elneveztettek. - Fratrovo brdo, a hajdani időben ott lévő barátok zárdájáról elneveztetett baráthegynek. Prike, a Fratrovo brdo dűlőnek irányában, fekvéséről elneveztetett, annyit jelent mint irányos földek. Jendeczi, annyi mint árok földek. Suplye Kruskes, a valahai vadkörtefákról elneveztetett, annyi mint odvas körte fák. Orlovátz, annyi mint sas dűlő. Prike porosi, az irány fekvésű poros homok minémüségű földekről elneveztettek, annyi mint iránya poros földek. Dugatski porosi hosszú poros, hosszasága miatt neveztetett el. - Megye, mivel Szent Miklósi legelővel határos, azért megyének elneveztetett. Velike to polye, a nagy nyárfákról Nagynyárfásnak neveztetett el. - Mále topolyé , a kis nyár fáról, kis nyárfásnak elneveztetett. - Sztáré Vinográde, hajdan szőllő ültet vények voltak, onnan régi szőllőknek elneveztetett. — Velike Brezine, a hajdani nagy nyirfákról Nagy nyirfásnak, — Mále Brezine a kis nyírfákról, Kis nyirfásnak elneveztettek. - Szent Mikloski putevi, a Szent Miklósi út melletti fek vésről, Szt. Miklósi útnak elneveztetett. - Pod Brdine, a homok hegyek alatti fekvésről, hegyalattinak, elneveztetett. — Sztredni Cslan, annyit jelent mint középső dűlő. — Zabascsa, a kertek utánni fekvéséről, kertek utánni düllönek, elneveztetett. - Polszke bástye, annyi mint külsőkertek. - Ledine - alatt értetik a közlegelő. - Gulyásitza, elneveztetett a gulyának ott itató helyéről, Gulya itatónak. — Pánszki suma, annyi mint urasági erdő. - Doniadba a kis dunába fekvő sziget, elneveztetett az erdész házának duna parton fekvése miatti könnyű halfogdosástól, domariba tót szó annyit jelent, otthon a hal. - Lapos i dűlő, a lapályban fekvő szántó földek. - Határovi, elneveztetett a Csépi határ melletti fekvéséről. - Dugatske annyi, mint hosszú szántó földek. - Laposke szkele, lapályos földek a hajdani rév mellett, (szkela) révet jelent. - Busiste a hantos földekről elneveztetett, buszonyi mint hant. - Pozsár ike. - Unke a határ hantsikokról elneveztetett. - Miregyház, a határban létező kápolna, mely az alapítójától elneveztetett. - Míregyházi uradalmi erdő, azon kápolna alatti fekvéséről elneveztetett. - Urbanitza nagy dunában kis sziget, a határtól duna által elszakítatott, 's előbb urbariális föld lévén, onnan Urbanitzának elneveztetett. - Molnar itza sziget a közel lévő malmokról neveztetett el. - Krusik kaszálló rétek, a hajdani vadkörte fákról elneveztetett, krusik, annyi mint körtvélyes. - Podvinograde, szőllők alatt fekvő kis kaszálló rétek, szöllöhegy aljának elnevez tetett. — Vinogra de, annyi mint szőllő hegy. - Poroska guszta, községi kaszálló rét, poros nevet kapott a homokos poros földek melletti fekvéséről, guszta a sürö hajdani fabokroktól. - Butzke a kis duna melletti homok hegyek. —

Község uttzái elnevezése.

Fő uttza a falú hosszábani legnagyobb uttza. - Dolina pút annyi mint völgy uttza. - Marítsevi pút, a Marits szomszédságáról elneveztetett. - Gegitsevi put, a szomszéd Gegitsról elneveztetett. - Dugátski put, annyi mint hosszú út. - Dudátski pút, az egyszeri ott lakó dudásról elneveztetett. Csépszki pút, a Csépre vezető útról elneveztetett. - Ukopszki pút annyi mint temet ő uttza, - Marelin put, a szomszéd Mar d inről elneveztetett. - Betlehem uttza, a kunyhó házakról elneveztetett. - Béla zemlya, annyi mint fehér agyagos föld utza. - Sziláin pút, a Szilágyi szomszédról elneveztetett. - Czigányszki pút, az egyszeri czigány lakokról elneveztetett. - Skobar pút, annyi mint csorba út. - Magyaritsevi pút, a Magyaríts szomszédtól elneveztetett. - Szent Mikloski pút, Szent Miklósra vezető út. - Gusztina pasa, Liba legelő, a ludak legeltetéséről elneveztetett. - Kod Kalvarie kis legelő a temetőben lévő 3 keresztről elneveztetett. -

Határbani utak:

Budinszki pút, a Budára vezető út. - Kráj vínográde , szőllők melletti út. - Brezinszki pút, a Brezina nevű földekre vezető út. - Szent Mikloszki pút, a Szent Miklósra vezető út. — Csvérinszki pút , az egyszerű Csvarinszka szkola révtől elneveztetett. - Csépszki pút, a Csép falu felé vezető út. - Míregyházki pút, Újfalura vezető út a Míregyház kápolna melletti fekvéséről elneveztetett. - Kraj guvana, a szállások melletti fekvéséről elneveztetett. -

Révek

Battai rév, a Batta falu irányábani fekvéséről. - Tétényi rév a Tétény falu irányábani fekvéséről elneveztetett.

Kelt Tökölön4 25 ik Január 1864.

  [P. H.] Istvanov Alajos
Dombay János   Bíró
Jegyző   Súran István
    Rukel Lenhart
    Marilin Votek
    Anto Vasin
    esküdtek

1. Tököl első okleveles említése 1270. körül. (Dl 25 043., Bártfai 62. reg.)

2. Tököl 1546- 1559-ben igen népes település (Káldy 542. sz.), 1668 - 1683 között 0,25 portás hely, 1686-ban puszta , 1689- 1692-ben 0,25, 1695-ben 0,75 portás falu ( Kosáry 18.), 1715-ben 43, 1728-ban 57 adófizető családfője van. ( Petróci 141.)

3. A Tököl helynév török eredetű személynévből keletkezett magyar névadással, az ótörök személynév jelentése ' teljes, tökéletes'. (Kiss 656.) A település 1500 körül lett me zőváros. (Dercsényi II. 219.) A Thököly fejedelmi családdal való kapcsolatára nincsnek történeti adatok.

4. Tököl lakossága 1856-ban 1723, területe 10 394 hold.

 

156. TÖRÖKBÁLINT

Helynevek

Török Bálint községből, Pest megyéből.

Török Bálint községe fekszik Tekintetes Pestvármegye pilisi járásában Budátul 2 mértföldre a' vármegye szélén, lakosainak száma tészen 1784 lelket — ezek közül 4 reformált vallású - 16 zsidó, a' többi romai katholika vallású, - nyelvre nagyobb részt németek kevés sokácz, és magyar. - Bálint községe a' német ajkú lakosai által "Gros Turbál" néven is neveztetik, - de igazi neve azonban Török Bálint ugyan ez 1820 ik évtől való községi pecsét nyomó kör-iratján azon látható egy csillag, és egy félhold - a község is félhold alakot képez,1 - a község eredetének nyomára semmi alapos okmány nem vezet. 2 - vagyon a' község területén az utóbbi földbecslési munkálatok szerint

  1593 hold 600 n öl
szántóföld 287 hold 250 n öl
rét 302 hold 1400 nöl
szöllő 522 hold 800 n öl
legelő 1337 hold 300 n öl
erdő 10 hold 12 00 n öl
nádas és miveletlen 123 hold 820 n öl
's igy összesen véve az egész határ 4267 hold 570 n öl

Ezen adatok valódiságát bizonyítjuk.

Kelt TBálinton 864 évi Febr. 1én

    Szokanichy Georg
    Richter
[P. H.]   Szekér János h.jegyző.

Törők Bálint községből Pest megyéből

Helynév leiras.

Törők Bálint h. Enyingi Törők Bálintnak (: ama régi hires vitéznek a' Tőrök világban :) nevéről vette nevezetét ezen falu, ki t. i. birta, és várat is épitetett oda, - a' Tőrőkők elrontva, a' Törők Bálint nevéből Turbal nevet csináltak, 's ezt adták a falunak, a' honnan németül is Groß-Turba loder Turwall.

- Pest megye Pilisi járásában Budaörshöz D. nyugotra Pesthez 2 mértföld 1697 ben vissza kapcsoltatott Pestvármegyéhez az előtt darab ideig Fejér várme gyéhez számiáltatván (1727ben V megyi Protokol szerint bírták a ' Budai Jesuiták.) - 3

Mostani földes ura Gróf Fesztetics Ágoston úr őméltósága. Lakosai németek, magyarok, és ráczok (: Schókáczok :) öszv. számok 1785. Rom. Cath. hitvallásuak s mint E. Egyhknak van Templomok - Pap M hazok már 1702 felállott Helv: V: tart ó 8. Aug. V: tart ó 10. - Sidok is 25. — Bírnak 56. Jobbágyi telket.

Délről és Nyugatrúl erdők és hegyek vágynak Törők Bálint helység kőrűl

D Nyt felé van épülve egy dombon a' falu Temploma. - Ugyan D Nytra az erdő felé láttszanak még a' Török Bálint által épített várnak omladékai is. ( : olvasd ezekrül Bél III. T om , lapon :) de sokkal szebb, tapasztalás kedvéért szemmel látni; és utazás közt megvizsgálni, és mit a' földleírásból olvasunk, és ugy magáévá tenni az embernek; hanem útmutatóul szükséges, természet szerint a' jo Geográfia könyv, a' mely vezessen bennünket, és akkor mondhatjuk az után, hogy utaztam, láttam és tapasztaltam veni, vidi vici. —

Kelt Török Bálinton4 865 ik évi November 9én

Szekér János h. jegyző Georg Szokanichy Richter.
   
[P. H.]
* * *

1. A középkori eredetű Torbágy, a XVII -XVIII . században Kistorbágytól való meg különböztetésül nevezték Grost urbálnak a német telepesek. Első ismert pecsétjén • SI ' • PAGI ••• TURBAL •• körirat olvasható, kb. 1720- 1760-ig használták. (P mL, I nstantiae inutiles 1731. fol. 30.) Következő pecsétjeinek körirata DER RECK BALLENDIII 1760 és SIGILLUM TÖRÖK BALINTIENSE 1820. (P m L, Pecsétgyűjtemény.)

2. Nem tudjuk, melyik középkori falu helyén keletkezett Törökbálint, de XIV. századi templomszentélyének bizonysága szerint már a középkorban lakott hely volt. Az újjátelepüléskor, némi ingadozás után, Enyingi Török Bálint (? - Isztambul 1551), egykori földesurának a nevét vette fel ,aki itt várat is építtetett (1527-1541), amelyet a törökök leromboltak. (Dercsényi II. 223., Kiss 657.)

3. Törökbálintnak 1715-ben 32, 1728-ban 57 stb. adófizető családfője van. (Petróci 141.)

4. Törökbálint lakossága 1856-ban 1214, területe 4078 hold.

 

157. TÚRA

Helynevek

Túra községből Pest Megyéből.

Túra, Pest, Pilis és Solt törv: egyesült megyebeli falu a váczi járásban, az elökorban az ide tőszomszédos Hatvani várhoz tartozott és a 13 század közepén István esztergomi Érseket és a 15 század elején a hatalmas Ónodi Czudar nemzetséget uralta. Régi pecsétje Túradt: 1510 körülírással egy zászlós lovat, és csillagot jelez, miután a falu hadi szolgálatot tartozván tenni s teljesítteni, a hat vani vár szabadosai voltak - Libertini Castri Hatvan. 1

Túr, túra, túrás, annyit tesz mint árok, fosta fölhányt föld. Ugyanis divik: rud ruda; hull, hulla. 2 - A magyar barom tenyésztő nép lévén buja legelőre, és bő vízre volt szüksége, miszerint csak is ott telepedett meg állandóul, hol ezen kellékeket barmai számára biztosíthatá. - Túra a' Galga patak és völgy mentében fekszik. Galy, Galyga ramus, ág; mint bal balga delinus. Ős hagyomány szerint hajdanta a Galyga hajókázható folyócska, a Dunának egyik kinövő ágacská ját képezheté, 3 mocsáros, bozótos és posványos mellékei voltak, miszerint legott a honfoglaláskor itt megtelepedett Magyar nép egyedül fölhányt s halmozott földre, és árok közé építhetett. Ezt tanúsítja a falu kellő közepére Góth modor ban épített és fallal kerített igen régi Temploma is. Ezen templom most már nem a falu zömére, hanem a falu valóságos felső végére esik miután a népszapo rulat idő jártával a falut tágíttatni kényteleníttetett, és azt lefelé nyújtván alvégnek tágította: Jelenleg is fölhalmozott házhelyre szokás épitteni fecske rakással. A hatvani várhoz valószínűleg hatvan falu tartozott, ez ruházta a Hatvan nevezetet a várra.4 A faluk Pest, Heves és Nógrád megyékben feküdtek. Túra a 17 . század elején Eszterházy nemzetségre szálván, a bujáki várhoz csatoltatott leány ágroli örökösödés, és később a 18. század első felében Stharem bergeli végképeni cserebere útján, Bujákot, akor még csak falut Ónodi Czudar Jakab özvegye Katalin 1435. évben eladván Gombos János, és Thernye Benedek nemes uraknak, és testvéreiknek; igy válhatott el örökre a hatvani vártól. A bujáki várnak építése tehát ezen korba esik; mert a hatalmas és dicső Mátyás király fénykora a nemes uraknak igen igen kedvezett és a várakat bizonyosság okáért szaporíthatták. 5

Utczák: Alvég; sárszeg, sáros volta miatt; papszeg, a papl ak közelléte miatt; Tabány, ezen utcza a megtelepedés korára esik, mert a Templomtol délnyugatnak esvén, egy könyököt látszik képezni; Trines; vízsor; Újsor.

- Kút: Cseh-kút, hagyomány szerint a csehek építették, közelében a Templomnak, kitünö ivó vizet szolgáltat. Tudva lévő dolog, hogy az első korban olasz, és Cseh országból bevándorló it szerzetesek szoktak magyarhazánkban építteni várakat, templomokat, monostorokat s. a. t. - tehát a hagyomány össze vág 22 elnevezéssel. 6

Patak: Galyga; — már meg van magyarázva.

Posvány: Barina , ezen terület a falu közt terjed el, esős időben tehát békák kurutyolnak a vízszinén, - jelenleg száraz és kiszikkadt.

Árok: Csörsz, a Rákostol húzódik, a Valkoi, V.Sz. lászlói és turai határokon keresztül Jászságnak; - már néhol nyoma sincs, mert az erdőségek kiirtvák , szántó földdé alakíttaták át a térség. A V: Szt. lászlói és valkói erdőkben még néhol egy öl magas, és 2-3 öl szélességet tüntet föl. -

Kertek: Kónya, lejtősebb helyen hajdanában mocsáros és bozótos buczkák közé szorítva, most már szép káposztát terem. — Továbbá: Kenderes, Káposztás, a mívelési ágtól kölcsönözték nevöket.

Halmok: Nagy halom, ezen valaha a Szt. ivány tüzet ugrálták esténként egy hétig ének szó mellett, - nyilván ezen közmondás: " hosszú, mint a Szt. Ivány éneke"; - a népszokásra vonatkozik; — A' tüzet szalmából élesztették, és az ugrálót szalma csóvával kezükben, ha ugrás közt elcsaphatták, megtapsoltattak, és nekik jót jövendölve megdicsértettek: a leány azon évben férjhez ment, a legény megházasodott, a menyecske legszebb, legmagasabb kendert nyőtt. - Zöldhalom; Dőghalom, a kurucz világban itt nagy ütközet volt, mert 30 év előtt a legelő feltöretvén, tömérdek csontokra, fegyver darabokra, és gombokra akadtak. 7

Legelők: Homok, deszkafenek, Csurgó melléke. -

Erdő: Haraszt, már nagyobb részt ki van irtva, és szántó földeknek fel törve.

Csárda: Becsali, a Hatvanba vezető út mellett, az utast beszokta csalni az időben midőn még a meghamisítatlan bort a jámbor életű csárdás egy polturán mérte, de most már sínli a gyéren mutatkozó vendégeket, mert magas ár mellett meghamisított bort kis mértékkel mér a pénz után sovárgó csaplár. — E' szerint nem becsali, hanem megcsali (: volna :). -

Utak: Verseghi, Boldog j , Hatvani, Zsámboki, Jász Fényszarui, és Hévízi; - mindegyik út azon helységtől veszi nevezetét, hova bekanyarodik.

Szöllők: neszűr, ezen dűllő 30 év előtt plántáltatott be szőllővel, csupa homok buczka, berek és semlyékes helyekből alván, a közvélemény így nyilat kozott: "no, beültettük, de ugyan nem szűr ott senki; - Kőkút, Kapzsi, ezen terület midőn szőllő alá kiosztatott, mindenki kapott rajta; - Mérges, legjobb bort terem; - öreg Sárkány-fa, kiosztáskor szintén megmérhetetlen kátyúk és berkekből állott, sárkányt hitt a nép ott rejleni; - Unom, silány termésel szokta a gazdát jutalmazni, kezdik unni. - Kutya = hegy, a faluhoz közel lévén a kutyák szoktak oda barangolni szőllő éréskor; Újhegy, önmagát magyarázza.

Rétek: Farkasvár, a nádasok tövében valaha ott sok farkas tanyázott, s tenyészett; - Beke; - Vizközi; — Gyűrű=völgy , félkörű alakja miatt; - Büdös = ér , megszokott a szénával rakott szekér süllyedni; - Pap rét; - Kenyér- váró = part, a régi jó időkben ide telepedtek a pásztorok déltájban, és e helyütt várták be az ebédet és kenyeret, barmaikat a messze elnyúló berkek közt hagyván; - Tőköspart , sok vízi tök tenyészett ott; — Tó-szeg; - Versegi útmelléki;

- Forrás = part; - Szent György = part, itt Szt. György tiszteletére valaha kápolna állott, - most már a nyoma sem látható, csupán elporlott kődarabok; 8 - Székes; - Nagy = rét; Semlyés = alja; - Ganaj = szög, a marha szokott itt delelni. -

Szántóföldek: Határvölgy; Bárányos; - Körtefa; - Hatvani útra járó; - Boldogi útra járó; — Vízre járó; — Semlyés part; - Hegyre =j áró; Tövises; - Galá-bos, ez valaha rét volt, vagyis kaszáló, hátasabb lévén, a körülte fekvő eres kaszállókban termő szénát és sarjút ide szokták az árvíz elöl galabbíttani.

Nádasok: Daru=halom, valaha darvak tenyésztek itt, - Nyilasok: Szent- György tó, az érintett kápolna közelében; - Gyékény farka, - Angyalnád, legszebb legmagasabb nádat szoktak itt aratni annak idejében. A ' magyar, ha vala kit ki akar emelni ő szinte nyájas szeretetből angyali, dicső, melléknevekkel szokta illetni; —

Kelt Turán9 1864 Január 30án

Horváth Elek jegyző Csörgi János bíró
   
[P. H.]
* * *

 

1. Az előadottak igen messze esnek a történeti valóságtól. Tura első okleveles említése 12 20. (Váradi Regestrum 258.) A X I V-XV. században ,lehet hogy előbb is, az Ákos nemzetség birtoka. (Dl 7934., Bártfai 469. reg.) Zsigmond király birtokába kerül 1425-ben más Galga-menti településekkel és pusztákkal együtt, től e Ciliéi Borbála királyné birtokába, majd attól 1437-ben zálogjogon Brankovics György rác despotához. (Engerl 197-204.) Albert király a Rozgonyiaknak adományozta - többek között - 1438-ban. (Dl 13 163., Bártfai 1223. reg.) A Rozgonyiak kölcsönös örökösödési szerződésének következtében 1523-ban a Báthori család birtokába került. (Dl 24 653 stb.) Az 1510-es évszámot viselő pecsétet a XVIII. században vésették, eddig ismert legkorábbi lenyomata 1763-ból való. (P m L, Rationes p e rceptorales 1763/64. III.) Az 1510- es pecsét XVIII. századi keletkezésére már felfigyelt Gyárfás I.: (Adatok a magyar pecséttanhoz. Századok 1868. 492-493.) Tura korábbi pecsétje 1672 - es évszámot visel, illetve egy évszám nélküli a XV II I. század első felé ben volt használatban. Nem a szabadosai voltak a turaiak a hatvani várnak, hanem a rájái , hiszen Tura 1559-ben a hatvani mir liva hász-birtoka. ( Káldy 273. sz.)

2. Tura helynevében a szláv 'őstulok' jelentésű szó rejlik. (Kiss 661.)

3. A Galga nevében talán a szláv 'sár, mocsár ' jelentésű főnév származékával van dolgunk, de ez további bizonyítást kíván. (Kiss 230.)

4. A Hatvan helynév a m agyar tőszám névből keletkezett, de a névadás indítéka és részletei homályosak. (Kiss 266.)

5. Buják vára 1308. előtt épült, már Csák Máté is ostromoltatta stb. (Fügedi 113-114.)

6. A Cseh-kút minden bizonnyal Cseh családnevű személytől kapta a nevét, csehek és dánok jelenlétére Túrán nem ismerünk történeti adatokat.

7. Forgách Simon 1594 - ben itt aratott nagy győzelmet Hasszán budai basa serege fölött, amelyik a körülzárt hatvani várat igyekezett felmenteni . Nagyobb csatára a kuruckorban nem került sor.

8. Szentgyörgy egykori település első okleveles említésekor, 1424-ben már puszta. (Dl 43 598.) Tóalmási jobbágyok vallják 1657-ben, hogy Szentgyörgy templomának a romjait a törökök Hatvanba hordatták a vár erősítéséhez. (P m L, Acta iudicialia miscellanea antiqua 1657. no. 10.)

9. Tura lakossága 1856-ban 3132, területe 8647 hold.

 

158. ÚJHARTYÁN

Helynevek

Újhartyán községből, Pest megyéből.

1. újhartyán község fekszik Pestmegyének Pesti járásában, Pesttől dél-keletnek 5 mertfölre, 1200 RCath lakossal,1 saját anya templommal mely 1796 évbe épült kegy ura a földes uraság B Sina Simon.

2. E község csak telepítése óta melly 1760 körül tőrtént neveztetik Új Hartyánnak bizonyossan meg külömböztetésül egy a megye váczi járásában fekv ő Hartyántól melly Váczhartyánnak is neveztetik. Hartyán név a nagy Körösi Krónikába említve van mint Hartyán puszta, mellyet Nagy Körösi lako sok mint legelöt birtak haszonbérbe, telepítése 1760 táján történt Herczeg Grassalkovits által - 1853 óta B Sina Simon birja ki azt Herczeg Grassalkovits örökösitől a Gödöllei uradalommal meg vette. 2

3. Csak mint Hártyán puszta fordul elö régibb időben.

4. Mint község 1760 óta említetik - régibb időből a község levéltárába nem maradt fel egyébb, mint egy térkép 1773ból melly térkép szerint a község határa kiosztatott a lakosságnak. 3

5. Elsö lakosok magyarok voltak leginkább Herczeg Grassalkovits cseléd jeiből, de ezek a' silány homokos határba meg nem élhetvén birtokukat el adogatták leginkább Haraszti és Soroksári német ajkú egyéneknek.

6. A helynév eredetéről semmi tudomás nincsen. 4

7. Az elö forduló düllök nevei - Iskola düllö, mert az Iskola ezen düllö mellett van, - Borbély düllö, mert a Borbély háza e mellett van. Sau sutten düllö, mert ezen külömben szántó föld düllöben van egy mocsáros helly, mellyben a sertésnyáj szokott delelni. - Drachmorost düllö, mert ezen szántóföld düllöben van egy igen mocsáros és zsombékos nádas hely, melyben a hajdani babonás nép azt hitte hogy sárkány tartózkodik. Keselyhegy düllö ezen düllöben van egy Kun halom forma domb, mellynek teteje fekete föld alja pedig fehér homok. Többi düllök: Széles düllö, hoszú dűllő, felső dűllő , alsó dűllő, fertályos düllő mert a' 1/4 telkes gazdák bírják.

Szomszédjai e községnek Gyón, Alsó Dabas, felső Dabas, Kakuts közsé gek, - Pótharaszt, Vatya és Hernád puszták.

utolsó posta hely felső Dabas.

Puszta templom hely vagy épület hely a határba nincsen, mellyből gyanítható volna hogy valaha község volt. 5

Kelt Újhartyánban 1864 Január 28 án Radimeczky Mihály Jegyző.

* * *

1. Újhartyán lakossága 1856-ban 1065, Hernád puszta 176 és Vatya puszta 65, összesen 1306; területe 11 7 57 hold.

2. Újhartyán 1546-1559-ben lakott település Hártyán néven (Káldy 244. sz.),a XVII. században puszta, Grassalkovich Antal 1764-ben német telepesekkel népesít tette be. (Dercsényi II. 229.)

3. Újhartyán első okleveles említése Hártyán néven 1276. (Dl 942., Bártfai 82. reg.)

4. A Hártyán helynévnek a régi Harkján változatában talán a magyar régi horka méltóságnévnek, illetve a személynévi áttétellel belőle alakult helynévnek egy idegen -ian végződéssel bővült alakja (tjük . (Kiss 340., 675.)

5. Hernád egykori település, jelenleg újra község; első okleveles említése 13 90. (Csánki I. 29.) Lakott település 1546-1559-ben (Káldy 215. sz.), a XVII -XX. században puszta, községgé alakult, 1946-1948 áprilisáig Alsóhernád, 1948 májusától Hernád néven nagyközség (Helységnévtár 1947.) Vatya egykori település első okleveles említése 1302. (Dl 1630., Bártfai 161. reg.) Kisebb település 1546-1559-ben. (Káldy 380. sz.) A XVII -XIX. században puszta.

 

159. ÚJPEST

Helynevek

Ujpest községből, Pest Pilis Solt megyéből.

Pest Megye, Vaczi járás, Gödöllői kerület széknek neve hova a község tartozik Gödöllő . -

A községnek egyetlen neve Újpest ország szerte ismeretes, a lakosság áll Magyarból, Németből, és Tóthból, más faj is van de ezek csak ideiglenes lakók, kik nagy számmal keresik kenyerüket a gyárakban.

Elsőbben Uj Megyer neveztetett miután 1828ban Gf. Károlyi István mint Káposztás Megyeri pusztának egyenlő földbirtokossá , nevezett pusztának egy részében 300 n ölből álló házhelyeket kihasított és telepedvényeket alapította. 1

Népesedett Pestről és szomszéd városi és falukból.

Uj pestnek uj neve adatott 1836ban uj pest.

Köztudomásból, miután tőbről tőbre növekedett és gyárak felállítaták Uj Pestnek neveztetett mivel tő szomszédságában van Pest városa.

Újpest csak házhelyekbűi áll semiféle mezővel dűlővel itt nem bír. Ország Út Pestről Váczra Újpesten keresztül, fiókút Rákos palota felé. Uczák nevei fő úcza, Rákospalotai ' útza, Josef útza, és Váczi útza.

Határos és szomszéd helységek, Káposztás Megyeri puszta haidan K. Megyeri falunak határja a puszta templom romjai láthatók. 2 — Rákos palota helysége, Pestvárosa, és az álladalmi kikötök. -

Kelt Újpesten3 1864 évben Január 25 én.

Elekes Benő mk   Klpel Lipót
jegyző   Bíró
  [P. H.]  
  * * *  

1. Károlyi István gróf 1831-ben nagyobb területet adott bérbe a Rákospalotához tartozó Káposztásmegyer pusztájából szőlő ültetés céljára, a telepesek Újmegyernek nevezték el hegyközségüket. Az Újpest név először 1841-ben bukkan fel, 1844-re teljesen kiszorította az Újmegyert a használatból. (Kiss 667-668.)

2. Sajnos a jelenkori építkezések megsemmisítették az egykori nagyon fontos Megyeri rév körüli régészeti lelőhelyeket a Duna balpartján. (Bővebben lásd IRÁSNÉ MELIS K. : Középkori falvak Pest határában. Arch. Ért. 1975/2. 224-225.)

3. Újpest lakossága 1856-ban 1074, területe 95 hold.

 

160. ÚJSZÁSZ

Helynevek

Újszász községből, Pest megyéből.

1ör A község tartozik: Pest Vármegyébe, Kecskeméti Járásba. -

2or A községnek csak egy neve él, mely e' néven ismeretes országszerte.

3or Újszász hajdan valószínűleg Új-jásznak neveztetett, a' mennyiben a', hagyomány útján tudva van, hogy a' Török uralom idejében a' Jász berényi lakosok vagyis jászok foglalták el, és azt mint akkor még pusztahelyet Új-jásznak nevezték el, mely elnevezés később könnyebb kiejtés okáért Újszászra változhatott. 1 -

4er A Község mint illyen körülbelül 1720ik évtől fogva említetik, az előtt egészen puszta vala. 2 -

5ör Népesitése az ország külőmböző vidékeiből történt, miután az első állandó lakosok leginkább ide szegődött vidéki pásztorokból, és cselédségbőllettek. 3 -

6or A' község nevének eredetéről hagyomány útján nem lehet egyebet tudni, mint a' fentebb (3ik pont alatt :) elősorolva van —.

7er A község határában történeti elnevezéssel biró helyek, mint különösen említésre méltók épen nem fordulnak elő, sőt az egyes kitünöbb részek nevei is, mint p. o. Nyaraló halom, Csikó kert, - szinte azt igazolják, hogy a' község a' régibb korban egészen puszta lévén, széltében pásztorkodás színhelye volt.

Egyékbént megjegyeztetik, hogy a' község múltjára vonakozó bővebb adatok a' Méltóságos Báró Orczy Család levéltárából volnának menthetők. -

Jegyzette  
Virág József mk Vágó Mihály mk bíró
Jegyző  

Helynevek

Pest megyéből

Újszász Községből.

1. Ezen Község fekszik közvetlen a Zagyva folyó mellett, Pest megyében, Kecskeméti szolgabirói Járásban, Szolnok Abony vidékén. —

2  A községnek most csak egy neve él, mely eredetileg

3  is ugyan az volt, és országszerte e' néven ismeretes.

4  A község mint illyen a' legrégibb egyházi anyakönyvben Rékas szomszéd községben — hová kezdetben filiálva volt —, 1740ik évben említetik legkorábban.

5  Népesitése leginkább Gyöngyös, Heves, és a' Mátraalj vidékéről történt — amint ezt a' lakosság legöregebbjei állítják -.

6  A Község nevének eredetéről, és értelméről sem hagyományilag, sem írásbeli emlékekből nem lehet tudni semmit. —

7 A község határában előforduló népies elnevezésű helyek következők: Malomszög: egy szigethely és szántó föld a' helybeli Báró Orczy György földes úr birtokában - melyet a' Zagyva két ága körül övedz, közel az itteni vízi malomhoz. Kutyina: a' lakosság birtokában lévő 529 1/2 hold közlegelő mely a' Zagyva folyó által egy oldalról egészen bekerítve van. Brunt: egy része a' határnak, mely szántó föld, legelő, és kaszáló is. Czigány lapos; Legelő tér és kaszáló egy rét mellett, melyen a' vándor czigányok hajdan letelepedni szoktak. Dinnyés halom: egy kissé dombos hely szántó föld melyen valamikor sikeres dinnye termelés űzetett. - Rózsás: egy nagy része a' határnak szántó, kaszáló, és legelő részekből álló, melyen hajdan igen dús vadrózsa, és mályva bokrok diszlettek, melynek nyoma itt ott máig is látható. Nádaskút lapos: egy érhajlat, mely nádas, és gazos füvet terem. Gőböly járás: egy majorság, melyen hajdan egyedül göbőly ökrök, és heverő marhák jártak. 4

Hosszú hát: egy magasabb hosszúkás fekvésű szántóföld, a' határ nyugati felében. -

Szarvas Ér: egy lapály melyben gyakran víz szokott állni, áradás idejében pedig felette sebes és mély vizet foglal magában - azért is el van látva, mely: Szarvasér hidnak neveztetik. —

Tápió: egy része a' határnak melyen keresztül egy közönséges csatorna által a' Tápió patak vize a ' Zagyva medrébe vezettetik -.

Sós út. egy az egész határon kelettől vagyis Szolnok felöl nyugotnak vagyis Tápió Szele község felé keresztül futó út, mellyen hajdan - még a' szolnoki vaspálya nem létezett, Szolnokból a Pesti oldalra sót szoktak szállítani. —

Kelt Úszászon5 1865ik évi November 14 én

Virágh József mk Vágó Mihály mk
jegyző Bíró
[P. H.]
* * *

1. Az előadottak helytelenek. Újszász neve mindenképpen újonnan települt szászokra utal , lásd a szomszédos Szászberekét is. (Kiss 668.)

2. Újszász első okleveles említése 1424. (Gyárfás III. 581.)

3. Újszász 1546-1559-ben népes település (Káldy 130. sz.), 1647-1683 között 0,5 portás hely, 1686-tól elpusztásodik , 1744-ben jelennek meg az első telepesek, 1754ben 5, 1760-ban 11 adófizető családfője van. (Petróci 131., Kosáry 16.)

4. Valószínűleg helytelen magyarázat, a helynév második eleme, az ' ártány' szerint inkább a sertéstartás körében kell keresni a helyes névmagyarázatot.

5. Újszász lakossága 1856-ban 2481, területe 9924 hold.

 

161. ÚRI

Helynevek

Úri községből, Pest megyéből.

Pest pilis és Solt. e. megyék pesti járásában fekszik Úri község, tartozik pestvárossában székelő megye hatósághoz e ' vidéknek valami más elnevezése nem tudatik.

Úri egyedül ezen név alatt ismertetk, máskénti elnevezéséről mit sem tudunk.

A' plébániai történet leírásában röviden annyi említtetik hogy 1700ban plébános volt Úriban, az előtt mi volt Úri, vagy lakták - e, vagy csak akkor nőt ki a' földből mint a' gomba egészen ismeretlen, lehet erre nézve hogy a' Báró Révay Simon Úrnak és a Tahy családnak kik földes urai voltak a' községnek, levéltáraik bővebb felvilágosítással szolgálhatnának. 1

Honnan lett benépesítésről semmit sem tudnak, egyes családok, melyek később telepedtek le Úriban, magyar hon kűlőmbőző vidéke 's községeiből származtak. 2

Úri név eredetéről tellyességgel semmit sem tudunk.3 A' község határában előforduló helynevek:

a) Szilvölgy - szilföle: hajdan szilfa erdő volt különféle gyümölcs fákkal vegyest, most hegyes völgyes szántó föld.

b) Nádasvölgy két part közé szorult hosszú keskeny rét, hol máig is itt, ott nád terem, melléke közönséges kaszáló rét Tapio Szecsöi és Tapio Sági határral érintkezik.

c) Naplás, néveredete ismeretlen a' község keleti részén szép sik szántó föld.

d) Nyúzó völgy, közönségessen barom állás szokott lenni, hol több marha elesett 's ott szokták megnyúzni, kis kiterjedésű sovány kaszáló.

e) Nagy rét, kiterjedésétől vette nevét jó kaszáló rét Zsiger puszta határát érinti.

f) Pókahegy, néveredete ismeretlen, sovány sik szántó föld Zsiger puszta és Gomba község határára dűl.

g) Vidártány, hajdan ezen a' tájon bizonyos Vida nevű méhész volt körül árkolt térségen, ez elpusztulván csak az árka maradt, így nevezték Vidaárka, innen származott a' mostani elnevezése. Gombai határral érintkezik. Sován szántó és kaszáló rét.

h) Ebhát, néveredete ismeretlen, egy ki szerű hosszas domb, agyagos sovány szántó föld.

i) Alberczila, - ezen rész erdő és gyümölcsös lévén bizonyos Albert nevű csőszről vette volna nevezetét, hegyes völgyes agyagos sovány szántó föld, Gombai határra dűl.

k) Nádas, mai napig is nádtermő hely, a' mellette lévő rétet alakjánál fogva tófarkának nevezik jó kaszáló rét.

l) Kis rét, két hegy-közé szorult keskeny kaszáló rét, végig vonul rajta a' falu közepén fakadó névtelen forrás, mely csekélysége miatt a' határban elenyészik.

m) Ludas, közel lévén a' faluhoz l udak szokták meglepni innen származott a' neve, jó minőségű kaszáló rét.

n) Kopaszberek, régenten sűrű berkek voltak ezen helyen most pedig kopár kaszáló rét, más eredeti nevét nem tudjuk.

o) Kiserdő, kis kiterjedésű cseplye erdő volt, most pedig szántó és kaszáló rét, Gombai határra dűl.

p) Közép erdő. Már két erdő közé szorult térség kopár legelő és szántóföld, Gomba határral érintkezik.

r) Keresztes völgy Erdő lévén a' mai napig is, hajdanában fát lopni mentek az erdőre csoportossan mit a' csősz ellenzett, a' falopók a' csőszt a' fához kötözték, segítségére senki sem érkezvén ott meg is halt, azon fából a' cs ő sz halála emlékére keresztet faragtak, innen származtatják nevét - egy része most jó legelő. Farkasd puszta határral érintkezik.

s) Messzelátó, a' határban jó emelkedett hely, honnan távol vidékekre lehet látni hegyes agyagos legelő. Mende község és Sz: István puszta határán nyúlik el.

t) Remete völgy, hagyomány szerint ezen völgyben valamikor remete lakott, most ritka erdő kopár legelő.

u) Szoros, egy jó magas domb oldaloni sűrű erdő, más eredetiségéről mit sem tudnak.

v) Hosszú völgy, fekvésénél fogva tartja nevét, sovány agyagos legelő, Oszlár puszta és T. Súly község határával érintkezik.

Kelt Úriban4 Január 25 864.

Juhász Balázs mk Nagy Illés
Jegyző bíró
  Kováts János
  Törvén biro
 
* * *

1. Úri első okleveles említése 1252. (Dl 363., Bártfai 31. reg.)

2. Úri 1546-1559 között népes település (Káldy 233. sz.), 1647-1668 között 3 , 1683-ban 2 portás hely, 1686-ban puszta , 1689-től települ újjá, 1695-ben 1,5 portás falu, 1704 -ben 17 katonát ad a kuruc seregnek (Kosáry 17., 73.), 1715-ben 49, 1728-ban 76 stb. adófizető családfője van. (Petróci 137.)

3. A személynévként is használt magyar úr főnévnek birtoklást kifejező származéka, tulajdonképpeni értelme 'úré'. (Kiss 671.)

4.

Úri lakossága 1856-ban 1511, területe 3607 hold.

 

162. ÜLLŐ

Helynevek

Üllő községből, Pest, Pilis, Solt t. e. megyéből.

1sö pontra Pest megye pesti járáshoz tartozik.

2ik pontra A' község ország szerte Üllő név alatt ismeretes.

3ik pontra E' község a' falu legvénebbei előtt is csak Üllő név alatt volt ismeretes.

4 ik pontra. Ismeretlen. 1

5 ik pontra. Ismeretlen, — csak annyi van tudomásul: hogy 1727 előtt e' község kevés kivétellel helv: hitv: lakosokból állott, 1727be azonban, a' Rom Cath: által tulszárnyaltatván már a' fenti évben, a' matricula mint a Rom: Cath : mind pedig a' helv: hitv: részről RCath: lelkész által vezettetett, - 1752ben 0 egészen uj Rom: Cath: templom építtetett. 2 -

6ik pontra, - semmit. 3

7ik pontra, A Pest megyében szokásos nevezetek használtatnak.

Kelt Üllön 1863. Dec. 15én.

Poppel Károly Béky m János
jegyző bíró
[P. H.]
* * *

 

Helynevek

Üllö községből Pest Pilis és Solt t. e. Megyéből.

Az 1ső kérdőpontra.

Pest Pilis és Solt t: e: Megye pesti járásában éppen ott, a' hol a' "Cserhátnak" nevezett vidék melly hegyekkel és bokrokkal van borítva - végződik, - kezdetét veszi Üllő községének határa; - e ' község a' pest-szolnoki nagy ország út mentében együtt 's egy irányban fekvő több falvak csoportozatával, Monor Mezővárosát is beleértve azon tájékon esik, mellyet köznyelven "Pest elejének" neveznek azért: mivel a' Szolnok felülről Pestre szándékozok itt szoktak keresztül utazni, sőt állomást is tartani, miért is az ezen oldalról utazók által ért legközelebbi pesti úttza is, Üllői út név alatt ismeretes.

A' 2 ikra

E' község országszerte csupán csak Üllő néven ismeretes, — minden féle ajkuak által egyedül Üllő elnevezést nyert, más név egyáltalján fogva senki által 's sehol sem alkalmaztatik reá. -

A' 3ikra

Hajdanában sem volt Üllő községének más elnevezése, sem másképen nem íratott, a' falu véneinek emlékezete vagy régibb írások szerint. —

A' 4 ik pontra.

1727ik évben Petneki Ferencz volt az 1sö Plébános Üllő községében - Anya könyvei 1767ik év óta vezettetnek; ennél régibb adatokat Üllő községére vonatkozókat; sem a' falu vénei ajkairól, sem irásbeli kútfőkből szereznünk nem sikerült, 's ennél korábbi időktől sem szóbeli hagyományaink, sem irott adataink nincsennek. -

Az 5 ik pontra

Sem szóbeli adatok, sem hivatalos vagy hiteles irományok nincsenek kezeink között, sem nem szereztethettek 's gyüjtethettek ollyanok mellyek nyomán felderíthető lenne hogy honnan népesítetett légyen 's telepítetett volt ide le Üllő lakosságának ős eleje.

A' 6 ik pontra.

Szo hagyományok szerint, de a' falu vénei emlékezetére is Üllő községe határának nagyobb része felette sok állóvizektől volt elborítva, ezen az üllői földeken veszteglett 's mintegy ott ült vizek miatt neveztethetett ezen község Üllőnek, - a' határában állott, ' s régente kiszáradni nem szokott víz azonban újabb időkben koronként nevekedö arányban fogyni kezdett elannyira: hogy jelenleg csak esős esztendőkben mutatkozik víz az alantabb fekvő sík föld talajokon. —

A' 7 ik pontra.

Hosszu berek mező — a' földek mellett hosszan lenyúló tér lévén, a ' miatt

Hosszú Bereknek neveztetik. —

Kistelek tehén járás volt, mint pót 's mellék legelő - kisteleknek neveztetett. -

Jegenye kut, - az ottani kutnál volt jegenye fákról neveztetett így ezen mező. -

Észak keleten következő szántóföldek fekszenek ugy mint:

Tőfa borok düllö egy ott magánosán állót fa tövéről neveztetik így. -

Hosszuberek melletti dűlő, a' Hosszú berek mezöségre dűlvén innen vette nevezetét. —

Czeglédi ország út düllö, mert a' Pest Czeglédi ország út mentében van. -

Délnek van a' Golyás düllö, melly régente erdő volt, a' költözködő gólyák időszakaszonként szokott ottani tartózkodása miatt neveztetett így el még akkor mikor lábas erdő volt, mely kiirtatván felszántatott. -

Nyugaton fekszik a' Nagy székes düllö, - földjének székes volta ' s nagyobb terjedelmnél fogva nyerte ezen elnevezést. -

Északnak dül a' Béléndekes, máskép Kiss Székes düllönek is hivják, a' hihetőleg valaha ott bővebben felburjányzani szokott bilindek növények sokasága miatt, illetőleg földje egy részének székes minőségénél fogva neveztetik így, megjegyeztetvén: hogy ezen dűlőben fekszik a' Zsaroka- és Oszpora-hegy, mellyek a' környékbeli köznép ajkain élő elbeszélés szerént a' Tatárjárás idejében ott lefejezett két vezéreinek Zsaroka és Oszpor neveikről nyerték volna ezen elnevezésöket, - e ' volt hegyek azonban mellyeket a' még élő vénebbek ennek útánna következik szinte északr a' Hosszú düllö — melly azért, mivel ez homokos mivoltánál fogva hosszabra volt mérve mint a' többi düllö, - neveztetik Hosszúnak. -

Észak nyugatra van a' Juhállás düllö, a' régente ott létezett juhok állása miatt hivattatik Juhállásnak. —

Köhatári düllö, - azért neveztetik így, mert határhányás helyett egy nagy kö áll ott a' föld színén. -

Mánya rét düllö, — most szántóföld, régente ott sok káka termett, esős időben mos is vizenyős — neve valamelly régi birtokossá nevéről ragadhatott rá. -

Nagyvizi düllö, - régente álló víz helye volt, most szántóföld.

Káposztás düllö, - ott régente káposzta termesztetett , - az alsó részét ezen düllönek vízbányának nevezték, mert sok víz állott ott hajdanában, — második részét Magyar tónak hívják azért, mivel néhai Magyar Istvánnak földje végén fekszik, a' harmadik részét pedig Pap rétjének nevezik, mivel monda szerint a' helybeli Pap rétje régente ott lehetett. —

Legelő

Száraz hegyállja, — azért nevezték így: mivel kiemelkedő domb mentében Legelő van. -

Puszta

Lob puszta, - Üllő községéhez közigazgatásilag van kebelezve, régente ott falu volt, - Egyházának omladékai most már felette figyelmes fürkészet után is alig észlelhetők, mi volt a' hajdan ott létezett falu neve, mikor pusztult el, valamint az is hogy miért hívják Löbnek az a' részbeni szohagyományok és írásbeli adatok hiányában még csak valószínűség fokáig sem lehete kinyomozni, és felderíteni, a' puszta nincs benépesítve, 4 — van ezen pusztában egy tanya, mellyet Tornyos Löbnek hívnak, azért: mert az ottani magtáron egy torony volt alkalmazva, a' Tornyos l o bi tanyán az illető pusztabirtokosnak gazda tiszti laka 's gazdasági épületei léteznek. —

Kelt Üllőn 5 1865. November 14n

  Béky m János
  biro
 
* * *

1  Üllő első okleveles említése 1289. (Bártfai 126. reg.)

2  Üllő 1546-1559-ben népes település ( Káldy 153. sz.), 1647-1683 között egy portás falu, 1686-1692 között puszta, 1693-ban egy portás hely, 1704-ben 12 katonát adott a kuruc seregnek ( Kosáry 17., 73.), 1715-ben 21 adófizető családfője van, 1727-ben Püspökszilágyiról 15 betelepülő család érkezett, 1728-ban 57 adófizető családfőt írtak össze. (Petróc il 36.)

3. Üllő neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, Üllőnek hívták Árpád fejedelem második fiát is , a név előzménye ótörök szó, jelentése " kormányzó, uralkodó'. (Kiss 674.)

4. Löb és Tornyostelek egykori települések első okleveles említése 1323. (Ráday l t. 45.) Az eredetileg két település elpusztásodott és területe, neve Tornyoslöbbé összeolvadt. Löb 1559 - ben pusztaként szerepel a budai szandzsák összeírásában. (Káldy 333. sz.)

5. Üllő lakossága 1856-ban 1618, Löb puszta 48, összesen 1658; területe 5735 hold, Löb puszta 2344 hold, összesen 8079 hold.

 

163. ÜRÖM

Helynevek

Üröm községből, Pest megyéből.

Üröm.

Pilis megyében. Kerület, Járásban fekszik. Főszolgabírói székhely Buda, szolgabirói Ó Buda. -

E helységről soha más név nem hallatszott mint Üröm, eredetéről a nép vénei mitsem tudnak, mivel 1739 évben itt uralkodván a "Pestis", majd az egész község részint kihalt, részint kivándorolt.

Fekszik e helység a Pilisi hegy lancz töve kezdetén, mely hegy láncz Esztergomnál végződik. - Mostani lakosai tiszta németek, eredetök esméretlen, alkalmasint csödnép. —

Ürömben feltalált régiségek méltán gyanítják, hogy hihetőleg rom. gyarmat volt, vagy legalább több rom. táborok színhelye sok ideig. —

1ször Romai pénzek még Iicinius népvédnök idejéből (Tribinus plebis) 494. Krisztus születés (után) előtt. 1

2szor Sok romai sírok szépen faragott kökoporsok födéllel, a melyekben holt tetemek karddal sarkantyúkkal találtattak. -

3szor Lazareth nevű dűlőben Borosjenői helység tőszomszédságában sok emberi csontvázak találtattnak, melyek régenten temetőt vagy legalább csatatért jelentenek.

4szer Vagyon itt egy kőoszlop a Rom. Cath. temetőnél felállítva, e felírással és formaságban:

  I. M. PCAES.
365 / 1864 sz. M. AUREL
  I. I . S. S. VAERS
  [a többi két sor olvashatatlan. -]

Imp. Coes. M. Aurél 11 . 85 vers, mely romai határjel lehet (Meilen w eiser) de tudjuk az ó történetből hogy M. Aurél 170 180 évben Krisztus után 13 évig csatározott Pannóniában markamanok quadok ellen, kik más Germán és szarmata népekkel a dél dunai tartományokat pusztították. - M. Aurél pedig ezekkel 9 hadmenetet tett változó szerencsével és Bécsben halt meg, - hihető , hogy ezen német nép törzsökök a pilisi hegyláncz erdeibe sokat bolyongtak és itt Üröm táján csatáztak a rom. seregekkel. — 2

Ürömnek mint helységnek neve legelőször előfordul 1136 évben Fejér Codex Diplom . Tom IX. Vol 4 pag 137. 3 Még 1727 évben a Budai Clarissa apáczák birtoka volt. -

Ezek megszű nvén Királyi Kamara birtokává lett, miglen 1799 királyi adományként Jósef Föherczeg Nádor birtoka lön, most átszármazott gyermekeire István és Jósef Föherczegekre. -

Nevezetességek:

1ször Orosz Mausoleum , sírkápolna, mely alatt Alexandrino Pawlovna orosz Czári föherczeg asszony (volt Nádor Josef föherczeg első neje eltemetve vagyon. - A Kápolna gazdagon van ékesítve drága kövek és arany képekkel 19 font vésett aranytáblás misekönyv, egy tiszta vont aranytáblában kötött nagy orosz biblia, harmincz ezer darab arany becsü . 4 -

Egy pap mindig itt lakik Oroszországból (télen Budán lakik). A koporsót csak akkor nyitják fel, melyben a test be van balzsamozva, mikor ezen papok változnak. —

Csak ezen Kápolna meg nézése meg érdemli hogy Üröm helység látogassa az aki szeret ily ritkaságokat látni. -

Nevezetes itt a helység végén kelet felé egy örvénye, mély gödör (farkas-gödör) 15 öl mély 20 öl széles, mely záporesök, fölhöszakadások alkalmával több ezernyi ako vizet az ott összepontosult árkokból elfoglal, és 1/2 óra alatt elnyel. - A fenekén lévén egy nyilas a melyen eltűnik a viz, talán valami folyóval vagy tengerrel (communicatioja) összeköttetése lehet. -

Vagyon itt kath. templom (1765) Plébánia és iskola (1820 évről) 615 a lakosok száma, a melyek közt 2 muszka énekes. 5 - A telkek száma 15. A lakosok életforrása bor és tejjeli ipar űzés, a nép szorgalmatos és munkás.

Még megjegyzendő lévén, hogy Üröm községben a tagosítás 1860 évben bevégeztetett, és ezen község határa a következő dűlőkre felosztatott:

1ször beltelkek
2szor Stadler Acker
3szor Stadleraussatz
4szer Krautlander
5ször Kirchen=Acker
6szor Leimetterthal
7szer Lager=Ácker
8szor Zigeunergassel
9szer Gemeindeviesen
lOszer Kalvarienberg- Xcker
11szer Petersberg
12szer Mjttenberg
13szor Fuchsenberg
14szer Valdl=Acker
I5ször Puszta=Hügl
16szor Puszta=Acker
17szer Pressháuser
18szor Bergl=Acker
19szer Steinberg
20szor Bergaussatz=Veingarten
21szer Lange Veingarten
22szer Alte Aussatz és
23szor Viesen = Aussatz=Veingarten.

A határ összesítése n ölekben számítva:

I. Urasági birtok 209174
II. Szabadosok 55701
III. Volt Úrbéresek 1025215
IV. Szőllők 159955
V. Piczehelyek 7010
VI. Haszontalanok 1524760 öl vagyis

952 hold 15 60 n öl, egy hold 16 00 n öllel számítva. -

Végre, minthogy az uj elkészített telekkönyvi munkálatok a Tettes Cs. K ir. földbecslési fölsszollalást vizsgáló felügyelő séghez Budára a várba kamarális épületben béadattak, nincs szerencsénk a mívelési ágakról rendes kimutatást felterjeszteni.

Kelt, Ürömbe 1864 évi Február 2án

Thóma Antal mp jegyző Schmidt Anton Richter

1. Licinius Stolo, Caius i. e. 376-ban néptribun (tribunis plebis), i. e. 367 után elítélték azzal a váddal, hogy az ő kezdeményezésére hozott földtörvény ellenére járt el.

2. Marcus Aurelius (i. u. 161-180) császár a markomannok és quadok ellen 169-180-ig háborúzott, Vindobonában (a mai Bécsben), halt meg 180. m árc . 17 - én.

3. Üröm első okleveles említése 13 02. (Dl 98 061., Bártfai 163. reg.) Talán a magyar őrtőnek -em képzős származéka, eredeti jelentése malomkövek fejtésére alkalmas hely lehetett. Hangtestét az üröm növénynév magához hasonította. (Kiss 674.)

4. Az 1800. febr. 1-én elhunyt Alexandra Pavlovna hercegnő, I. Pál orosz cár leánya temetkezési helyéül építtette férje , József nádor, építészével , Heppe Szaniszlóval 1802-ben. (Dercsényi II. 242-245.)

5. Üröm lakossága 1856-ban 589, területe 925 hold.

 

164. VÁC

Hely nevek

Pest, Pilis, és Solt törvényesen egyesült Vármegyékben kebelezett Vácz városából.

Mindenek előtt megemlítendő, hogy a Nagy Méltóságú magyar kir. Helytartó tanácsnak 863ik évi November 9 én 79344 sz. a. kiadott s a megyei hatóság által 21579. sz. a. másolatban áttett a helynevek gyűjtése, és értelmezésére vonatkozó k. intézménynek kellőkép megfelelni az engedett idő rövidsége miatt alig lehetett; más részt ily fontos adatok gyűjtésére, és a szakképzettségű tudósokat is kifárasztó tények kifürkészésére egy terhes szolgálatban lévő, s száz oldalról igénybe vett hivatalnok - helyzete, s korlátolt erejénél fogva képtelen. - Mert a helynevekre nézve itt ott elszórva lehető hagyományok, emlékek, vagy iratok nyomozására, s valami pozitív hasznos előálíthatására több, s egyedül erre szentelt idő igényeltetik, s így ezen csekély alább olvasható sorok, a gyorsaság, és az ezzel járó felületesség gyarló hibáiban szenvednek, s mint ülyenek hazánk régi történelme, és a nyelvészet sötét pontjának megvilágítására vajmi gyenge - alig pislogó mécset szolgáltathatnak, eleve kijelentvén ezen meggyőződést, hogy ezen sorok által a kitűzött nagyszerű tárgy legkisebb gyakorlati eredménnyel sem fog öregbedni.

A közlött pontokat illetve:

1. Vácz városa fekszik Pest Pilis, és Solt t. egyesült vármegyében, a megye felső határát képezi a Duna mellett.

2. Vácz városának jelenleg két neve él s országszerte mind kettő egyenlőn ismeretes, és pedig magyarul "Vácz", németül "Waitzennek" neveztetik.

3. Legrégibb időtől óta a történelemben e város ezen néven fordul elő. -

4. A tihanyi apátság alapítására vonatkozó okmányban Clemens, a szentbenedek rendi apátsági alapítványi okiratban 1075. Áron váczi püspökök vannak megemlítve; tehát már ezen időszakban Vácz városa létezett; oly hiteles okmányok, mellyekben Vácz említése előbb fordulna elő, eddigelé nem ismertetnek. 1.

5ör A tatár pusztítás után IVik Béla király által németekkel gyarmatosíttatott; később vagy is 1739-1740ik évben a török hadjáratból hazajött katonaság által behurczolt epemirigyben Vácz város törzs lakói majdnem egészen kiholtak. Althán váczi püspök 1741ik évben Váczot ismét Burgundiából hozott németekkel népesítette be; innen ezen a duna melletti délre fekvő varos rész mai nap is Burgundiának neveztetik; e helyen megemlítendő, hogy Vácz átalában mindenkor magyar város lévén, annak törzs lakóit a föld és szőllő mívesek képezik, az iparos és kereskedői osztály bevándorlott külömbféle idegenekből ered, közülök ritka család találtatik, mely helybeni származását az öreg apáig felvinni birná, azomban e jövevény családok gyermekei egészen megmagyarosodtak.

6. Turóczy és Bonfini írók Vácz eredetéről következőket mondanak: Ezen hely t. i. az úgy nevezett Nagyszál, és Vértes hegyek között rengeteg erdőséggel volt fedve, a hol is bizonyos Vácz nevű remete lakott, mely helyen Geiza fejedelem várost épített, s azt ezen remetétől Vácznak nevezte; azomban e két író állítása úgy látszik tévedésen alapszik, mert ha áll az, mi a 4ik pontban foglaltatik, t. i. a tihanyi és Szent Benedek apátságok alapító okmányaiban 1055. és 1075. évekről váczi püspökök említetnek, és ha mint kétségtelen a váczi püspökséget Geiza alapította, - mi a történetirók által bizonyitatik, - s itt Geiza templomot, püspöki lakot építtetett, és e püspökséget királyi bőkezűséggel gazdag birtokkal megajándékozta, kétséget nem szenved, hogy a püspökség alapítása, és székes egyház építése előtt, Vácznak már a jelentékenyebb városok sorába kellett tartoznia, mit a Duna mellett a hajózás, és kereskedésre kedvező fekvése, s termékeny földviszonyok, a fával, és kővel bő erdőség miatt házak építésére alkalmas helyzete is igazol; nem látszik tehát valószínűnek, hogy Geiza ki itt püspökséget alapított, szinte a várost is építette volna, - hanem inkább hihető, hogy már akkor itt városnak kell é lenni, s Geiza azt nagyobbitotta, sőt várat épített, s fallal körül vétetette. 2 - Felhozzák továbbá némely irók, hogy Vácz a római világ uralom alatt római gyarmat volt, mely álitások támogatására Ó-Buda, s Esztergom szinte római telepitvényű városok közelsége, továbbá itt talált romai feliratú kövek, és pénzek bizonylatul szolgálnak.

Továbbá Bocatius János Kassai polgármester, ki korának legnagyobb tudósai, és írói közé tartozott - Bocskai Istvánnyali követsége alkalmával Váczról mondja, hogy ezen város régenten fényes, - és gazdag emberek gyülhelye volt, különösen az ott lévő harminczad hivatal által jeleskedett. 3

A mi pedig a Vácz nevet illeti, vallyon az a német "Waitzen" szóból, mi buzát jelent, minthogy hajdan e tájon jó, és bő búza termés lehetett, vagy pedig Róka kanonok álitja "Verovácz" nevű pataktól, melynek jelenleg már nyoma sem tudatik, vagy talán Bél történetírónak álítása szerint e környéken települt Vaicz nevű néptől venné eredetét, és mikor adatott neki, és mit jelent e név a vélemények sokfélesége és tökéletlen értelmű álitások mellett biztosan meghatározni nem lehet. 4

7. E pontra: általában megjegyezni szükséges, mi szerint noha a történelem útmutatása mellett úgy látszik, hogy apáinknak - Pannónia, és Dáciába történt beövetelekor - Vaiz városa jelentékeny város volt, valamint később is, az Árpád, és vegyes házú királyok, úgy a régibb és újabb bel mozgalom idejében az akkori viszonyokhoz képest különössen stratégiai tekintetben nem kis szerepet játszhatott, mig a történelem, és nyelvészet tekintetében legszegényebbnek mondható, mert ha bár sejteni lehet, hogy Vácz, melyben majdnem legelőször alapítatott püspökség, erős várakkal ellátatott, és kőfalakkal megerösitetett, Geiza király ide temetkezett; különösen szomszédos Visegrádi királyi vár fénykorában a vértes, és nagy szál rengeteg erdőségeiben vadászatban gyönyörködő királyok, és főurak , különösen Hollós Mátyás kedvecz mulató helye volt, emlékekben gazdag épületekkel kell é ellátva lenni, fájdalom jelenleg már alig lelhetni egy pontot, : mi ezen korra, s annak nagyságára világot deríthetne.

De nem is csoda, mert a tatár, és török pusztítások e várost is tűzzel vassal megemésztették, lakosait kiirtották; e csapáshoz hozzájárult 1713ik évben kiütött roppant tűzvész, 1775. évben pedig a rendkívüli Duna vizár, 1739. 1740.ik években dühöngött keleti epemirigy, mellyek által a jelentékeny épületek, levéltárak, s a törzs lakosok elpusztultak, s így sem történelmi emlékek sem szóbeli hagyományok hátra nem maradtak.

Mind az által megemlítendőnek találtatik a város alhatárában a keleti részen lévő rétek, és szántó földeken még jelenleg is igen jó karban található, s téglából épült elég tágas vízvezeték, mely a szomszéd Duka helységen keresztül kezdve Vácz határán a föld alatt végig vezet, s az úgynevezett váczi püspöki kőkért malom árkáig nyúlik, hol ez előtt jelentékeny halastó létezett; ezen vízvezetéket némellyek római építésnek tartják, mások pedig török eredetűnek tartják, és valószínűleg török építvény, mert ezen csatornya a várost körítő török tábor, és fürdőknek vizet szolgáltatott, jelenleg is ezen vízvezeték kristály tiszta, egészséges, és hűs vizet bő mértékben nyújt. 5

Ezen most érintett bizonytalan eredetű vízvezeték körül a város keleti oldalán "török sáncz" néven ismeretes földtöltés romjai látszanak, mellyek az úgynevezett szomszédságban terülő török hegyi szőllőkkel összekötve lévén, ezen hely a várost ostromló török hadak menhelyéül szolgált, a honnan sáncz nevezetét vette.

Történeti adatul megemlítendő, hogy a reformatió alkalmával Vácz város felső részén az úgy nevezett "Kis Vácz" tősgyökeres magyar lakosai, kik Vácz városától elkülönített községet képeztek, s külön elöljáróval bírtak, a reformata vallást vévén fel, a vallási mozgalmak alatt lakásukat elhagyni kénytelenítettek, kik is a nagy szál erdőség alatt levő gyada,6 Katalin Pokolvölgy és Monyok nevű berkek, és réteken ütötték fel lakhelyüket, a honnan Jósef császár uralkodása alatt a vallási türelmetlenség megszűntével előbbi lakhelyökre vissza költöztek, még nem e külön községet képezett, s Nógrád megyéhez tartozott Kis-vácz, Vácz várossához, s így Pest megyéhez csatoltatott, jelenleg csupán Kis-Vácz nevezete maradt fen, a lakházak összeépítvén. 7

A jelenlegi néven ösmeretes Katalin, Gyada, Pokolvölgy és Monyok rétek név jelentőségét illetőleg bizonyosat álitani nem lehet; annyi bizonyos, hogy ezen helyiségek erdőséget képeztek, s az oda költözött református atyafiak által irtattak ki, s ezen hely részektől ök kapták nevezetöket; azomban ezen nevek mit jelenthetnek kideríteni nem lehet; e nevek magyar hangzásánál fogva talán filológiai nyomozás kedvezőbb eredményre vezethet.

Említést érdemel továbbá a leg ú jabb kor egy emléke t. i. azon, a város felrészen Migazzi bíbornok váczi püspök által Mária Therezia Királyné Váczon keresztül utazására emelt úgy nevezett "Diadal ív" mely vastag kőfalakon nyugszik s köznyelven "kőkapunak" neveztetik.

Már a mi a hatarbani szőllő, föld, rét, legelő s.a.t. elő forduló helynevek eredetét, és értelmezését illeti, a történelem és nyelvészeti tudományra vonatkozólag a legmélyebb kutatás sem képes maradandó becsü adatokat nyújtani.

Mert mint fent már érintett Vácz vidéke a régibb korszakban erdőségekből a lván, a hadjáratok megszűnte, és a lakosság számának szaporodásával kifejlett földmívelés, kereskedés, és ipar ügy idézte elő ezen erdőségek rendszeres kiirtását s a földek nagy részint szőllővel beültettettek, részint szántó föld, és rétnek tartattak fenn, s minthogy ezen ipar mozgalmak az ujabb kor szüleményeül tekintendők, természetes hogy ezen helyiségek nevei a régibb eseményekjelentékenyebb viszonyaira nem emlékeztetnek, hanem kizárólag helyi érdeket jelentenek.

I.) A helybeli szőllő hegyek következő néven fordulnak elő:

Bácska, neve az első évekbeni bő szőllő termékenységtől látszik venni eredetét, az alföldi bácskaság hasonlatához képest.

Czindróka; az ott kora tavasszal termő apró a vadsáfrányhoz hasonló kék virágoktól.

Csipkés; az ott tenyésző vad csipke rózsa bokroktól.

Diós völgy; a diófáktól.

Fenyves; a fenyőfáktól.

Gombás; gomba termő talajától.

Kútvölgy: az ott lévő kúttól.

Kecskés: a kiültetés előtt kecske legelő lévén, nevét mint szőllő is megtartotta.

Körtvélyes: túlnyomó körte termesztéstől.

Látó hegy: a Nagy szál hegy alján, messze vidékre nyit kilátást.

Nyulas: az ott tartózkodó nyulaktól.

Papp völgy: a szöllö hegyek régente nagyobb részt papok tulajdona volt.

Pincze völgy: fekvése pincze alakú, nevét fekvésétől kölcsönzé.

Patak fő: hajdan a nagy szál erdőből eredő patakcsák ágya s szöllön futott keresztül.

Szentmihál hegy: az ott jelenleg is fenn álló Szent Mihál kápolnától veszi eredetét.

Török hegy: a Törökök e hegyről ostromolták a várost.

Újhegy legújabb szőllő ültetvény.

Zsobrók: tót szó; koldust jelent, hihető, kedvezőtlen bor termése ruházta rá e nevet.

Következő szőllő hegyek: Grónár, Hrmány , középMály, Sejcze, Spinyár, vasas nevek jelentőségét Magyar hangzásuk daczára a mennyiben erre vonatkozó adatokkal a nép hagyományok nem bírnak, megfejteni nem lehet; ezekről is biztosan csak annyit lehet állítani, hogy mint kiirtott erődőségek ujabb korban ültettettek ki.

II. Szántó földek dűlök szerint következő néven fordulnak elő:

Akasztófai dűlő; - az ott létezett akasztófától veszi eredetét.

Altány: az 1741ik évben volt váczi püspöktől veszi nevezetét. 8

Csörgi oldal: tőszomszédságában lévő Sződ község határbani Csőrgi szőllőtől kapta nevét, azomban annak értelmét kinymozni nem lehet. 9

Csapás dűlő: a mellette lévő úttól származik.

Diófa: az ott volt diófáktól.

Dunasor: a Dunafolyamtól.

Forrás: a volt forrásoktól.

Fenyves: a fenyőfáktól.

Gombhid: az ottani hídtól.

Homodik dűlő: homokos föld talajától.

Komáromi kereszt: az ott lévő, s Komáromy nevű váczi lakos által emeltetett kereszttől.

Kálvária parti dűlő: kálvária kápolnától.

Kápolnai dűlő: az ottani szent mihál kápolnától.

Kőhidi dűlő: az ország úton lévő kőhidtol.

Kert alja: az ott nyúló kertektől.

Papp völgy: a szomszédos papp völgyi szőllőktől.

Pappsor: a kis váczi pap földjétől. -

Posta út: az ország út melletti fekvésétől.

Rétre járó: a rétekhez vezető úttól.

Róka lyuk: hajdan rókák tanyája volt.

Rákuszi dűlő: Szent Rochus kápolnától.

Sokút: az ott található elágazott utaktól.

Somosi dűlő: az ott volt somos berkektől.

Székhegy: a föld székes talajától.

Sáncz: domború alakjától.

Töltés felett: a törökök által a város alrészén emelt töltéstől.

Törökhegyi dűlő: a törökök e részről ostromolták a várost.

Téglaház feletti dűlő: az uradalmi tégla égetőtől veszi nevét.

Torday sotú: egyik Torday nevű váczi tekintélyesebb földbirtokos tulajdonához tartozó szomszéd szőllőben lévő borház, és sotútól.

Város alja dűlő: a város alatti fekvésétől vette nevét.

Vámházi dűlő. a város alrészén lévő vámháztól.

Városi dűlő: a város birtokától.

Kosa pallag: a város felrészen, nevének eredete homályos, hanem hihető valamely Kosa nevű birtokostól ered, mily értelme lehet a kosa névnek ethimológiai vita tárgya.

III Rétek:

Csörgj rét: a szomszédságban fekvő Sződ , és Duka községek közti szőllő hegytől veszi nevezetét, e név miért adatott e helynek, és mit jelent, e részben semmi nyomok nincsenek.

Derecskei rétek: a duna mellett lévő fekvése és fenyős talaja miatt koradereknek van kitéve, innen a derecske név.

Duka melletti rét: a tő szomszéd Duka községtől.

Gombhidi rét: az ottani hídtól.

Téglaházi rétek: az uradalmi tégla háztól.

A gyadai, Katalinai, Monyóki, és pokol völgyi rétekről fent már tétetett említés.

IV Legelők.

Csörgj legelő : a Szöd és Duka közt lévő szőllő hegyektől: jelentése ismeretlen.

Kőhid oldal: a város felerészén az ország úton lévő kőhidtol.

Lágyas: vizenyős földtalajtól.

Szérűskert: az ottani szérüskertektől.

Töltés melletti: a török időbeli töltésektől.

Tómelléki: ott lévő kis nádas tótól.

V Erdők

Nagyszál: a város éjszaki részén fekszik, bérczes sürő erdőséget képez, nevét kiváló magasságától veszi; mert annak tetejéről a Mátra és az Alföldi rónaság gyönyörű panorámában látható.

Nyulas: a nagyobb számban találtató nyulaktól.

Sejczei erdő: a nagy száli erdőség egy részét képezi, mint fent a hasonnev ű szőllőnél megjegyeztetett, jelentősége kinyomozható nem volt.

VI Tavak

Hosszú tó: a város alrész é n fekszik, nevét terjedelmétől nyerte.

Száraz tó: csekély vizétől vette nevezetét.

A város beltetületét illetőleg: az utczák, térek, piaczok szinte magány jellemü névvel birnak s a lefolyt századok eseményeire mi sem emlékeztet, azért csak is két út e za, illetőleg város rész elnevezésénél fogva érdemel talán említést, mely tős gyökeres magyar családok által lakott "Krakó", és 'Tabány" név alatt ismeretes, ez is csak annyiban érintetik, a mennyiben a két név eredete és jelentősége bizonytalan, egyedül philologiai értelemben birhat érdekkel. 10 -

Ezeknek megemlítésénél ismételni kell, hogy nem csak a határbani helyiségek hanem a városban útczák és térek nevei legnagyobb részt saját fekvése, s minőségéhez képest csak is magány érdekű helyi viszonyokból erednek, s azok magány jellegű helyzetre vonatkoznak, s alig létezik pont, mely a honi köztörténelem, és nyelvészeti buvárlatok parlag mezején ujabb, és becsesb gyümölcsöket nyújthatna.

Kelt Váczon 11 1866 évi Január 9én

  Makay Imre Vácz Város
  Bírája 's Tanáts
 
* * *

1. A garamszentbenedeki oklevélben 1075-ben Vác városát említik, ekkor azonban az I. István által alapított püspökség már létezett, sőt székesegyháza is állt, amelyet a krónikák Géza király alapításának tartanak. Az első név szerint ismert váci püspök, Marcellus 1111-ben szerepel. (Dercsényi II. 245.)

2. Az elmondottakban keverednek Géza (972 előtt - 977) fejedelem és I. Géza (1074-10 77 ) király tettei, Vác városához az utóbbi kapcsolódik.

3. Bocatius János (1549-1621. okt 31.) humanista költő és iró , 1603-tól kassai főbíró, 1605 nov. 11-én Bocskai csapatai előtt megnyittatta Kassa város kapuit, ettől kezdve a fejedelem bizalmi embere stb. (MÉL 1. 224.) Vácnak XV-XV I . századi virágzására vonatkoznak a szavai.

4. Vác helyneve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. (Kiss 675.)

5. Az említett vízvezető csatorna a dukai hegyekből mintegy 7 km-en keresztül hozza a vizet a városba, eredetéről és történetéről csak bizonytalan adatok vannak, törökkorinak tartja az irodalom. Dercsényi D. - Ganasztói P.: Vác, Bp. 1960. 34.)

6. Gyada egykori település 1559-ben már puszta. (Káldy 426. sz.)

7. Vác eredetileg református lakosságát a török alóli felszabadítás után kitiltották a városból; csak 1712-ben engedte meg nekik Kollonics Zsigmond püspök a visszatérést és a város északi határán túl, pár száz méterre a bécsi kaputól jelölte ki a helyüket. (Dercsényi II. 248.)

8. Althan Mihály Károly (G l atz, 1702 - Bécs 1756. jul . 15.) 1735-től volt váci püspök haláláig. (MÉL I . 26.)

9. Lásd Sződ 6. jegyzetét.

10. Tabánra lásd Abony 7. jegyzetét.

11. Vác lakossága 1856-ban 13 231, a hozzá tartozó Alsópenc puszta 4, Szügyi puszta 25, összesen 13 250, területe összesen 11 533 hold.

 

165. VÁCHARTYÁN

Helynevek

Vác Hartyán községből, Pest megyéből Bottyán községből Pest megyéből .

Vácz-Hartyán tartozik Pest megyéhez, a váczi járásban. Mivel Pest megyében több Hartyán van, azért vette fel mellékletűl a Vácz nevet.

A községnek más elnevezése nem volt.

Sem a községnek, sem az egyházaknak nincs levél gyűjteménye régi időből. - A reformált egyháznak van egy az Ur asztalára való boros kannája ezüstből, melyen 1696 év van feljegyezve, ezen Hartyán tisztán olvasható. 1

Honnan népesítetett nem tudni. 2

A község határában elő forduló (nevek) topographiai nevek:

a . Vár hegy, keletnek fekszik. Török hordásnak mondják3

b. Bagó hegy. Szántó föld észak keletnek. Bagó hegynek neveztetik a monda szerént: a tatárok mikor e vidéken voltak, s csatáztak, e dombon esett el a Magyarok Bagó nevű vitéze.

c. Vörös láp. A tatárok tábor helye s távozásukkor temető helyök. Vörös láp - véres láb helyett. 4 -

d. Debreczen. A falúhozi legközelebbi dülö szántó föld keletről. Az időben, mikor ezen elnevezés történt, a lakosok Debreczenbe jártak fuvarozni. Legközelebbi szántó földj ö ket nevezik el róla. —

c. Tóth Imre völgye. Régi időben Tóth Imre csőszt e völgyben ütötték agyon, - az időtől neveztetik így. -

Feljegyezte VHartyán5 Febr. 10 1864.

  Csilléry Imre mk
  ref. lelkész
 
* * *

1. Hartyán első okleveles említése 1378. (Bártfai 424. reg.) Az irodalomban (Kiss 675., Dercsényi II . 376., MIKLÓS ZS.: Árpád-kori földvár Váchartyán Várhegyen. Arch. Ért. 1978/1. 95. stb.) a községgel és a várral kapcsolatban emlegetett 1227. évi okleveles adat a Nógrád megyei Sóshartyánra vonatkozik. Neve második tagjának eredetéte lásd Újhartyán 4. jegyzetét.

2. Hartyán 1546- 1559-ben lakott település (Káldy 411.), 1647-ben 1,5, 1661-1683 között 1,25 portás hely, 1686-ban lakatlan, 1693-ban 0,25 portás falu stb., 1704-ben 10 katonát ad a kuruc seregnek. (Kosáry 17., II. táblázat, 74.) Adófizető családfője 1715-ben 21, 1728-ban 29. (Petróci 137.)

3  A váchartyáni Várhegyen a XII. század második felében épült a földvár, a XIV , század második felében elpusztult. Miklós Zsuzsa tárta fel 1976-ban.

4  Bagó nevű magyar vitéz a tatárjáráskor, 1241-ben vagy 1285-ben stb. nem ismeretes. A Vörös láp = 'véres láb' etimológia a népi tudálékosság körébe tartozik.

5  Váchartyán lakossága 1856-ban 693, területe 2032 hold.

 

VÁCBOTTYÁN

Bottyán tartozik Pest megyében a váci Járásban.

A községnek más elnevezése nem volt. 1

Paulinusok jószága volt és I. Josef Császár alatt a' nevezett szerzettől elvétetett. 2

A községnek nem létezik levéltára.

Honnan népesítetett nem tudhatni. 3

A községben előforduló topográfiai nevek

A álvária hegy hol egykor templom volt és egy barát lakot. -

O falu - egykor falu létezett

Hrakovitzka egy leány laka volt

Nagy Ujliczkó erdő

Csapó laz nevezetes erdő evenkínt 80 öl fát vágnak ki belőle

Szentgáli hegy szöllö egy hetes dezsma jár belőle.

A régi kastély a' hol a Paulinusok laktak még eddig jó karban létezik.

Bottyán helység jelenleg köz alapítványi birtok

és Budai Pénzügyi Igazgatósága alatt kezeltetik.

Kelt Bottyán4 1864. febr. 19én.

  Osskoropcsány Sándor
  biró
 
* * *

1. Bottyán első okleveles említése 1378. (Bártfai 424. reg.) A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással , az alapjául szolgáló személynév talán a magyar Botond névvel kapcsolható össze. Némelyik a Battyán , Bottyán helynevekben kabar törzsnevet sejtenek. Szláv származtatása nem meggyőző. (Kiss 589.)

2. A XII I -XIV. században a Zsidó nemzetségé, a XV. században a nemzetségből leszármazott Csáky , Csői, Nézsai, Kenderesi stb. családok birtoka. Szobi Mihály itteni birtokát 1527-ben a Szent Mihályról elnevezett toronyaljai pálos kolostornak adományozta. A XVIII. században a pesti pálosok kezébe került, a rend 1786. évi II. József általi feloszlatása utána település a Vallásalap birtokába ment át. (Dercsényi II. 362.)

3. Bottyán 1546-ban még népes, 1559-re lakatlan település (Káldy 245. sz.), a XVII. században is puszta, 1699-ben 13 adófizető családfője van, 1704 - ben egy katonát ad a kuruc seregnek. (Kosáry III. táblázat, 74.) Adófizető családfője 1715-ben 15, 1728-ban 33. (Petróci 136.)

4. Vácbottyán lakossága 1856-ban 328, területe 1642 hold.

 

166. VÁCSZENTLÁSZLÓ

Helynevek

Vácz Szt: László községéből Pest Pilis ' s Solt t. e. Megyéből.

1. Vácz Szt: László községe fekszik Pest Pilis 's Solt t. e. Vármegyében, tartozik Váczi járás Issaszeghen székelő T. Szolgabírósághoz.

2. A' községnek ember emlékezet óta csak jelenleg elő neve Vácz Szt: László állott fen, és tsak ez esmeretes Ország szerte, és más elnevezésről soha nem esmertetett. -

3. A községnek soha más elnevezése nem volt. 1 -

4  A' község hogy mikor említetik legkorábban, itt semmi nemű okmány, vagy más erre vezető irat nem létez, sem pedig a' község legvénebbjeinek nem létez erre vonatkozó tudomásuk, csak azon általános sejdités áll fenn, hogy ezen község a' nagyon régiek egyike. 2

5  Honnand eredt népesítése, semmi tudomásul nincs, tsak hogy ősidőktől fogva magyar ajakú lakossága volt, és van jelenleg is. 3

6. A' név eredetéről sem köztudomásból, sem hagyományból, irott vagy nyomtatott emlékből, semmi nyomra vezető adat nem létez. 4.

7. A ' község határában előfordulnak a' következő topographiai nevek: Völgy, ez egy mérsékelt két magaslat közt ejszakról keletnek elnyúló szép rét, mellynek éjszak felöli részin egy forrás fakad, melly kis vigan csergedező patakcsáva alakulván kelet felé mintegy kétezer lépésnyi távolságban a' határban létező egyetlen malmot hajtja. - A' forrás eredetét a' nép ajka, miután a' forrásnak patkó alakja van, Szt: László Magyar Király lova lába nyomától származottnak mondja, 's jelenleg Megyery Antal úr tagositott birtokában létez.

A' Község határán nyúlik él dél nyugat felöl jövő és egész a' Tiszáig terjedő úgynevezett Csörz árok, mellynek mintegy sáncz alakja van, ezen Csörz árok eredete itt ugyan esmeretlen, de valószínűleg e' Hont alakító vezéreinek egyikétől eredettnek hiszik, minden história adat megemlítése nélkül. 5

Léteznek a' Község határában harmincz hányás nevezet alatt magasabb földhányások, mellyek nevéről egy nagy kiterjedésű Herczeg Eszterházy Pál úr birtokában lévő erdő Harmincz hányásnak neveztetik. - E' harmincz hányás nevezetű föld halmokat a' Hazánkat olly szomorúan sújtott Tatár járásból eredetnek regélig, de minden bizonyos adat nélkül; ezen harmincz hányási halmokat 1837ik évben egy 80 tagból álló társaság a' körülbelöl létező falvak honorátiór osztályából alakultan, általuk fizetett munkások által fölásatá, ezen munka által azon eredmény tárult fel előttük, hogy ezen halmok a' régi háborús időkben temetkezési vagy menedékhelyül szolgálhattak, az akkorban e' tájt lakóknak, mert a' fölásás közt több csontvázakra akadtak, mellyek egynémellike fekvő, más része pedig ülő alakban voltak tökéletessen elporladva, mert csak a' legcsekélyebb érintésre azonnal ö szveomlottak; sőt egyhelyen egy egész illy csoportozatra aladtak, mellyek egy tűzhely körül ültek, ezen ásatáskor egy finoman kidolgozott ezüst csat is találtatott, ezen a' legtökéletesebb Római betűkkel e' két betű M. 0. volt bevésve, de a' csat elveszett. - Ennyi mondatik e' Harmincz hányás név aiatti halmokról, millyenek a' határban számosbak vannak.

Az útczák közt mellyek Nagy út, 1 ő és 2ik híd köz, templom utcza név alatt fordulnak elő, a' név eredetiséginéi fogva megneveztetik a ' Trints utcza, mellyben mind Czigányok, és a' Község legszegényebb zsellér lakossai honolnak.

A' határban előforduló dűlők nevei, Kozma völgy, — Határút sűreje, Ligeti tót Andris part, Ligeti harmincz hányás és ménes csapás, Gy újpuszta 6 a' legsűrűbb erdő rész, regényes magaslatokkal, a' határban találtató legjobb ivóvíz forrással, mellynek vize tovább folyván, mintegy 3. ölnyi szélesség és 300. öl hosszaságban süppedős posványt képez; e ' Gyui pusztai vágásban terem a józamatú szamócza, melly érési idejében lakossaink által szedve, a' haza fővárosába adatik általuk el, és meglehetős kenyérkereseti forrást nyújt a' szegény osztálynak, találtatnak itt nagyobb mennyiségben szarvasok, és itt leggyakoribb a' farkasok búvhelye. Továbbá Ereszvényi erdő, Unum dűlő szántóföld, Völgyrét, Nagy és Kis váltó, Mogyorós út, szántóföld, Mogyoroska ritkás erdejü legelő tér . Tilalmas alja, Turai nagy kert alja, Közép, Árkus út, Haraszt alja, Bikás, Száraz kút, Csonkási kút, Hosszú mezsgye, Bibicztó, Egyház, Szőllők alatti, szántóföld dűlök, öreg hegyi nagyon elhanyagolt szöllö , Rét oldal szántóföldek, Tó, meilyben meglehetős mennyiségű nád vágatik évenként, Tófeletti nagy kaszálló, Kenderhát szántóföld.

A' község határos a' következő falvak határaival: Keletről Tura, keletdélröl Zsámbok, délről Kóka és Dány, dél nyugatról Valkó, nyugat éjszakról Gödöllő, éjszakról Bagh, éjszak keletről Héviz-Györk, és Héviz községek határaival.

Megjegyeztetik hogy a' község földes ura Herczeg Eszterházy Pál volt, és az úgynevezett Bujáki Uradalomhoz tartozik, a' Herczegi birtok jelenleg 1861ik November 1 töl számítandó 29. évre bérbe van adva.

Kelt VSzt: Lászlón7 1867. Január 26án

Fridrik Ágost Berniczei Jósef Bíró
jegyző  
 
* * *

1. Időnként Valkószentlászlónak is hívják. (Dercscnyi II. 383.)

2. Szentlászló e lső okleveles említése 1394. (Dl 7934., Bártfai 469. reg.)

3. Szentlászló 1546- 1559 között népes település ( Káldy 279. sz.), 1647-1683 között 2 portás hely, 1686-ban lakatlan, 1689-től újjátelepül, 1695-ben 2 portás falu, 1704 -ben 24 katonát ad a kuruc seregnek. ( Kosáry 17., 74.) Adófizető családfője 1715-ben 18, 1728-ban 42. (Pctróci 137.)

4. A helynév a Szent László nevére felszentelt templomára utal; I. László királyt 1192-ben avatták szentté , a helynév tehát csak ezután keletkezhetett, amennyiben a település régebbi, az új szent friss kultusza a korábbi helységnevet kiszorította. Ez utóbbit nem ismerjük.

5. A Csörsz árokra lásd Héviz 1. jegyzetét.

6. Gyűpusztára lásd Bag 4. jegyzetét. Liget puszta, az egykori Ligetegyház első okleveles említése 1438. (Dl 13 163., 13 170., Bártfai 663. reg. Hibás dátummal.)

7. Vácszentlászló lakossága 1856-ban 1082, területe Gyupusztával együtt 5520 hold.

 

167. (SOLT)VADKERT

Helynevek

Vadkert községből, Pestpilis és Sólt megyéből.

Vadkert helység tartozik Pest Pilis és Solt törv. egyesült Megyék Kalocsa-Sólti kerülete Kis-körösi járásához, e ' községnek a' jelenlegin kivül soha más elnevezése nem volt, ma is e' név alatt ismeretes országszerte; - Vadkert 1745ik év előtt a Báró Orczy család tulajdonához tartozó vad pusztaság, - 's nyárfa erdővel be nőtt buczkás terület volt, - hihetőleg neve is e' vad vidékről származik, 1 - 1745 után a ' Báró Orczy család által 7 sváb család Tolna megyei Nagy Székely községből, és Bikáts helységből telepitetett e ' kietlen pusztaságra - melyet néhány Tr haszonbérért kaptak, csak hogy a' kedvök a ' településtől el ne menjen. 2 — A' község mellett van egy uradalmi öserdő , - melynek eredete bizonytalan, - hogy ültetett-mesterségesen készitett, vagy a' természet adománya nem tudatik, — van e ' határban egy terméskőbánya, - jelenleg elhagyott állapotban, mely hihetőleg régi tenger, vagy folyó viz leüllepedésének későbbi eredménye, - van egy tó Büdöstó név alatt, mely nevét vize szagos volta, és erős lúgos ízéről nyerte, különben testi gyengeség - és csont kinövések — és köszvényes bajokra rendkívül gyógyító erővel bír. A' faluhoz tartozó Csábor Böszéri pusztán a' Keczeli határnál van a' Csonthalom - mely nevét az előbbi birtokos Csontos családtól vette. - Volt e' határban az úgynevezett Böszéri csárda mely az 1849ki forradalom után lerontatott. - A' helységi szöllök alatt van egy álló víz hosszú víz név alatt, — azért mondatik pedig hosszúnak mert 1/4 m értföldnyi hosszúságban terül el és nagy vizek alkalmával a' szegény ember benne sokszor elakad. - Monda szerint a' helység neve eredhetett a' mellette lévő őserdőről, mely századok előtt vadas kert is lehetett. -

Kelt Vadkert Február 3n 864.

 

Paksy Jósef Bartolome Henrik Bíró
Jegyző Holtzemer János Eskütt
  Kováts Sebestyén Eskütt
   
  [PH.]

 

Helynevek

Vadkert községből Pest Pilis és Sólt Megyéből.

Vadkert község Pest Pilis és Sólt t. e. megyék Solti járásának Kis Körösi kerületéhez - mely város évtizedek óta kivételesen, 16 év óta pedig rendesen szolgabírói székhely - tartozik. - Fekszik az úgynevezett homok vidéken, mely Kis Kőröstől Kecskemét, Szeged, és Szabadka királyi városok határáig terjed el, ' s nevezetét az egymást folyamatosan felváltó hegy-völgyes, buczkás és futó homokos területektől vette. - E ' homok vidék alatt értetnek Izsák, Halas, Majsa mezővárosok, Keczel, Császártöltés helységek, Csábor Böszér, Tüskés, Dömötör, Csala, Polgárdi, Kéles, Tázlár, Nagy és Kis Bocsa, Czebe, Kötöny, Harka, Szánk, Móricz, Orgovány, Bugacz, Kerekegyház, Ágasegyház, Mérges, Csójos, Forró Zsombós puszták; — melyek közül Tüskés eredetét hihetőleg az ott tenyésző sok tüsök bokorról vette, - Kötöny onnan eredhetett, mivel a' homok tenger miatt az ott keresztül utazók menet közben mintegy leköttetnek, 3 - Forró Zsombós pedig nevét a forrásos zsombós helyekről nyerte. - Bocsa puszta a' török pusztítások előtt szinte e' néven neveztetett község volt, mit igazolni látszik a' romjaiban ott még jelenleg is szemlélhető puszta templom maradványa, - melynek köveiből épitetett fel jobbára a' vadkerti reformáltak jelenleg is virágzó Egyháza; e' puszta templomhoz közel állott egy most már beomlott - régebben jó karban létezett kút is, melly állítólag a' község kútja lehetett, a Bocsa pusztán látható szinte az úgy nevezett Kalocsa domb, - mely a' régi község Kalocsa nevű földes urától neveztetett el; — e' dombon húzta meg magát Kalocsa, - egy által épített kunyhóban a' fákkal benőtt dombon a ' népet üldözött törökök elöl. Nagy Bocsa község törökök által pusztítatott el valószínűleg, mit igazol a' puszta templom környékén még most is szántás közben kiforgatott - 's már már egészen elporlott csonttömeg, 's feltalálni szokott régi sarkantyúk, 's halpikkely vékonyságú ezüst és réz pénz darabok. 4

Vadkert község jelenleg csupán egy és ugyanazon néven emlittetik helyi elterjedéssel, 's ugyanígy íratott a' mostani helynév is le. -

Vadkert községnek régibb időkben, - midőn az még pusztaság volt - sem létezett más neve, - 's a' néven ismeretes ország szerte ma is. -

A' község neve legkorábban emlittetik a' Báró Orczy István által 1745k évi április 16n aláírt eredeti telepítési szerződésben, 5 melyek az Vadkert nevű örökös pusztáját megtelepedés végett 7. sváb családnak 300 R fí . Ftért haszonbérbe adatja; - a ' határ 15000 - 1200 n öllel számítót hóldat tett. -

Vadkert község Tolna megye Kis Székely nevű falujából, - mely község valószínűleg Vürtenberg valamelyik vidékéről telepedett meg. -

A ' község név eredetéről hagyomány, irott nyomtatott emlékekből mit se lehet tudni, — közhiedelem után azomban annyi bizonyos, hogy vagy az ijesztő homok buczkás területről, 's a hely vadságárol vette Vadkert nevezetét, vagy pedig a' szállítási szerződésben is említett 650 holdas nagy erdőről, - melynek egy része hajdan urasági vadas kert lehetett. -

Vadkertnek régibb útszái : Kis útsza, nevét onnan kapta, mert legkissebb, és legszűkebb útsza volt, és mai napig az - a' külömben széles útszákkal ellátott faluban. Franczia útsza: nevét nyerte az 1808-9ki franczia hadjáratok alkalmával e' községben elhalt, és az útsza egyik dombos, akkor puszta oldalában eltemetett franczia katonáktól. - Szurok útsza: e név onnan ered, minthogy az útszában lehetett az első kovács kiről ragadt a' szurtos név után az útszára a' szurok nevezet. -

Dűlői a ' falunak: Galambos szöllö dülö, a ' szőlő ültetés előtt régebben ott tenyészett sok vadgalambról. - Erdős szöllö dülö, a' mellette elnyúló uradalmi nagy erdőről. - Halesz szőlő dülö, nevét onnan kapta, mivel fekvésre buczkás hely lévén - csupán jó remény fejében ültettetett be, - 's így maradt rajta e' név: Halesz, - hát jó lesz. Szarkás szöllö dülö, a' hajdan e szőlők helyén létezett nagy nyárfás ültetvények közt tanyázott szarkákról. — Vastaghegy szántóföld dűlő, a' rajta hosszan,'és vastagon elterülő homok hegyekről. Kútágas szántóföld dülö — a' Duna Pataji legelső bérlök által 1744k évben hátrahagyott sövénykút melletti nagy kútágasról. Téglakút az ott először téglából épített barom kútról. - Kővágó szántóföld dülö, az ott kivágni szokott ' s építésre használható terméskőről (: vízkő :) Fehérgödrös kaszálló dülö az ott kiásott és fal fehérítésre használni szokott fehérföldröl. - Szarvaskút legelő dülö, - a' Szarvas nevű ember által ott először épített kúttól. - Kanászállás, legelő dülö, hol hajdan az uradalmi kanász hált a sertvésekkel. -

Dombjai a' falunak: Macskahegy gyepes és fákkal beültetett nagy domb, a ' régente ott tanyázott vadmacskákról. - Nagy állás, mély völgy közepén emelked ő fás domb, az ott telelni szokott urasági nagy barom csordáról neveztetett. Csonthalom a' hajdant itt eltemetett sok ember csontjáról. - Fekete halom - a' Kis Körösi határnál hosszasan nyúló 's messze feketedő halom lánczról. —

Vizei a' falunak: Büdöstó a' homok buczkák közül bőven eredő, ' s soha ki nem apadó forrásokkal ellátott székes tó, - mely erős lúg szagú vizétől vette nevezetét. — Hosszú tó — mély völgyben hosszan elnyúló 's víz árak alkalmával átjárhatlan víz állás; - nevét onnan nyerte, mivel a' gyalog embernek hosszasan kellett menni, míg elkerülhette. -

Több említésre méltó tárgyak nincsenek.

Feljegyzette, Vadkert 6 Marc 13- 865 .

  Paksy Jósef
  Jegyző.
 
* * *

1. Soltvadkert nevének második két eleme elvadult gyümölcsöskertet jelent, első eleme megkülönböztető szerepű , arra vonatkozik, hogy a település egykor a Solt székhez tartozott. Mező András: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Századok 1982. 3. 597.

2.  Vadkert 1560-ban puszta (Vass 175.), a XVI I . században is az, a XVIII. század közepén települ újjá, 1760-ban 106 adófizető családfője van. (Petróci 144.)

3.  Kötöny helyneve az 12 39-ben a Radnai hágón át népével Magyarországra költözött kun fejedelem személynevéből származik. Az itt felsorolt puszták legnagyobb része egykori települések emlékét őrzi. (Kiss 264.)

4.  Bocsát pusztaként írták össze 1559-ben. (Ká l dy 397.) A templom körüli középkori temetőre ismerhetünk rá a leírásból.

5.  Soltvadkert első okleveles említése Vadkert néven 1376. (Bártfai 419. reg.)

6.  Vadkert lakossága 18 56-ban 5098, területe 7560 hold.

 

168. VALKÓ

Helynevek

Valkó községből, Pest Pilis és Solt megyéből.

Valkó község tartozik Pest Pilis és Solt t. e. varmegyék, Vaczi járás Issaszeghi Kerületéhez, a Község csak ez egy névvel bir, és ezen ismeretes minden űt, már igen rég időktől fogva tisztán magyar ajkú, R. Cathólicus népség lakja, - a Község határos Sentlászló, Zsambok, Dány, Issaszegh és gedellővel a Község egy nagy erdőség kőzepete fekszik melly erdőségben több helyen 3-4 ől átmérőjű és ugyan olly magasságú Dombok találtatnak 8-10 egymás mellett, ezen dombok már bevannak gyepesedve, és némelyiken fák is nyőltek ezen dombok Tatár hányások néven ismeretessek. - 1846- 18 47 évben ezen dombok kőzűl néhány felbontatván, benne emberi csontok találtattak. 1

Kelt Valkon 1864 Január 26 án

Megyery Kálmán mk Lukíny Antal bíró
jegyző  

 

Helynevek

Valkó község Pest Megyéből.

1ör Valkó község tartozik Pest Pilis Solt t. e. Vármegyék Váczi járás Issaszeghen székelő Szolgabirósághoz, ezen terület semmi egyébb vidék vagy környék táj külön elnevezéssel nem bir.

2or A községnek ember emlékezet ólta Valkó neve él, és az egész országban ismertetik.

3or Hajdanában Puszta Valkó elnevezéssel bírt, mint azt a' hivatalos pecsétnyomó, — melly még 1691. évben készítetett tanúsítja, 2 azomban hogy jelenleg miért nem Puszta, - és csupán Valkó községnek neveztetik, a' 2 ik pontban érintett feleltre vonatkozólag más felvilágositó adat nem szolgáltatthatik.

4er A község legkorábbi említéséről a' legszorgosabb puhatolodzások daczára is semmi tudomás sem szereztetthetett. 3

5 ör A községnek honnan lett népesítéséről úgymint a' 4ik pontban érintett semmi nyomra vezető tudósítás nem adattathatik. 4

6or Köztudomásként egy némellyek állítása szerint, - melly állítás azomban régibb időkről hihetőleg meseként tekinthető - Valkó községét, állítólag akkoron pusztát először bizonyos Valkai János nevezetű egyén sáfrány termesztő szállotta meg, — kikhez évenként több családok csatlakozván, mintegy kis községet képeztek, - 's így állítólag Valkó község név eredetét Valkai Jánostól nyerte, de ennek valódiságát a' régi irományok hiánya miatt tellyes mérvben állítani nem lehet. 5

7er A község határában elő forduló topographiai nevekre vonatkozólag van Valkó község határában szántó föld, rét, legelő, erdő és irtvány földek, — folyó, vagy patak vize nem létezik.

Kelt Valkón 6 Január 22én 1866.

  Lukíny Antal bíró
[P. H.]
 
* * *

1. Valkó régészeti leleteinek jó ismertetése PAPP G. - RÁDÓCZY GY. - TÓTH I.: Valkó. Valkó, 1969. 31-45.

2. Az 1691 - es évszámot viselő pecsétnyomó felirata SIGILLVM • PAGI • WALHOIENSIS , .vagyis falu és nem puszta. (P m L, Pecsétgyűjtemény.).

3. Valkó első okleveles említése 1437. (Bártfai 663. reg.)

4. Valkó 1546- 1559-ben népes település ( Káldy 278. sz.) , a tizenötéves háború során egy ideig lakatlan, 1647-1683 között 1,5 portás hely, 1686-ban lakatlan, 1689-től települ újjá, 1695-ben 0,5 portás falu, 1704-ben 30 katonát ad a kuruc seregnek (Kosáry 17., 74 - 75.) , 1715- ben 31, 1728 - ban 41 stb. adófizető családfője van. (Pctróci 136.)

5. Valkó helyneve szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással, eredeti jelentése 'Farkas nevű embernek a telke, háza, telepítése' stb. De származtatják a Valent (Bálint) személynévből is. (Kiss 678.) Az itt említett Valkai család kapta a nevét Valkóról és nem fordítva.

6. Valkó lakossága 1856-ban 1375, területe 6682 hold.

 

169. VECSÉS

Helynevek

Vecsés községből, Pest megyéből.

A hozzá tartoznak Lörinczi és Halom puszták.

ad 1. Vecsés község fekszik Pest Megye pesti járásában, Pest Szolnoki országút és vasút mentében, posta állomása Üllő , és síkságon terül el.

ad 2. E község csak rendes nevezete alatt ismeretes, igy nevezvén azt minden nyelvűek.

ad 3. Más nevezete nem vala.

ad 4. Legelsöbben 1784 évben fordul elö , mint amikor hg Grassalkovich által mint puszta benépesitetett. 1

ad 5. Benépesítése a' szomszédos magyar, német és tót községekből, de a' németség a' mai két nemzetiséget szorgalmával elnyomván most tösgyökeres német falu. 2

ad 6. Nevezetének ekkorig semmi jelentősége sem derült ki, és semmi történelemmel sem bir. 3

ad 7. E' helységnek következő dülöi vannak:

a)  Beltelek, környezve a' rét és majorsági földekkel, úrbéri, alsó szeles és legelő dűlőkkel.

b)  Rétföldek, környezve Üllői és halomi határokkal és a' majorsági földel.

c)  Majorsági, környezve Halom puszta és Urbén dülővel.

d)  Úrbéri, környezve halom pusztai és felső és alsó széles dűlőkkel.

e)  felső széles, környezve alsó széles dűlővel és feríhegy dűlőkkel, úgy Lörinczi és kereszt úri határokkal.

f)  Alsó széles, környezve a' legelővel,

g) Ferihegy, környezve a' keresztúri és Ecseri határokkal ,

h) legelő, környezve ferihegyel a' szöllös dűlőkkel.

i) szöllös, környezve Üllői határral.

Mind ezen topographiai nevezetek csak a' hármas nyomásra osztott határ népesitése alkalmával vetettek fel, 's mint minden jelentőség nélküliek a bekövetkezett kihasitás alkalmával magoktól elenyészni fognak.

Lörinczi pusztai birtok határos Vecsés, Halom (puszta) Gyál , Péteri, Sofok sár, Gubacs, Pest és Keresztúri határokkal.

Halom puszta határos Vecsés, Üllő, Pakony, Gyál, Lörinczi határokkal, s mínd két puszta közigazgatásilag Vecsés községhez van csatolva, történelmük ösméretlen. 4

* * *

1  Vecsés első okleveles említése 1318. (Dl 40 381.)

2  Vecsés kisebb település 1546-1559 között ( Káldy 156. sz.), a XVII-XVIII . században puszta, Ráday Páltól vette meg 1730-ban Grassalkovich Antal , 1786-ben telepített e be a fia. A község első pecsétnyomóján 1788-as évszámláthato. (Dercsényi U.389.)

3. Az elsődleges Vecsercs névváltozatban talán a személynévként is használt szláv est, este rejlik. (Kiss 686.)

4. Halom, Halomegyház egykori település első okleveles említése 1332. (Dl 2747., Bártfai 226. teg.) Vecsés lakossága 1856-ban 1677, Lőrinc puszta 156, Perihegy puszta 22 , Halom puszta 26, összesen 18 84 , Vecscs területe 3856, Lőnncz puszta 4832, Halom puszta 3897, összesen 12 585 hold.

 

170. VERESEGYHÁZ

Helynevek

Veresegyház községből, Pestpilis és Solt megyéből. (: Váczi járás :)

Az 1ső pontra:

Veresegyház Pestpilis és Sólt t. e. megye, Váczi járásában magyar falú. A 2ik pontra:

A községnek Veresegyház - Vörös egyház neve bir helybeli elterjedéssel, e' néven ismeretes a' megyében, 's az egész országban. - A 3ik pontra:

Adoma szerint a ' községnek hajdani neve V é resegyház volt. A 4ik pontra:

Az anya könyvek a' község lételét 2 és 1/2 század ólta tanúsítják. 1 Az 5 ik pontra:

Hogy honnan népesítetett a' község azt a' még most is élő legöregebb egyének úgy adják elő hogy Újvárból Baghrol Bánoczrol Zemplén megyéből, Fóthról és Vas megyéből, 's ezen elő adást látszott igazolni azon körülmény, hogy a' község jelenlegi lakosai közzül Újváriak, Baghiak, Fótiak, Bánócziak - 's Vas nevüek számosan vannak; kik a' községbeni meg telepedés előtt másként neveztethettek, nevezetessen egy itt lakó Újvári azt állitja hogy az ő déd apját Asztalosnak nevezték. 2

A' 6ik pontra

Veresegyház helység név eredetéről, köz tudomásból, " s hagyományból csak azt lehet tudni, hogy ezen nevet az e' tájon folytatott csaták alkalmával kaphatá vagy Isö Geiza és Szent László — Salamon ellen folytatott csata alkalmával - vagy Béla király alatt tatár járáskor, 's hogy e nevet csak ugyan csata alkalmával nyerheté az is látszik bizonyítani, hogy még jelenleg is nép nyelvén forog az, hogy a' község határában oly nagy csata volt — a' falútól délkeletnek mint egy 3 düllő távolságnyira hogy a' vér egész a' falú széléig folyt volna be, a' csata hely jelenleg is Vaskapu, és táborhely néven neveztetik. 3 -

A' 7ik pontra:

A község határában elő forduló többi topographiai helyek nevei és magyarázata. -

a.) Alsó és felsőgöbölyös, nevét az e helyeni gőböly tenyésztésről veheté, mert a' határnak legtermékenyebb ' s legjobb része. -

b.) Kis rét (: szántó föld düllő :)

c. ) Kis körtefa (: szántó föld düllö :)

d .) Sóstó düllö - sziksós szántóföld.

e.) Nagy rét düllö

f.) Ivacs düllö (: talán nyilivekről :) ezen düllőben van még most is egy templom hely - melynek alapja még látható, ugyan ott egy harang kút nevű Ó kút is, melyről az, az adoma hogy a' harangok abba hányattak volna. 4 —

g.) Lapos és lapos köz düllö részint rét részint szántó föld, a hely fekvése magyarázza a' düllő nevét - lapos helyen és lapos helyek közt lévén. -

h.) Büdös düllö rósz minőségű bűzös szénát terem. —

i.) Teknyő düllö, - alakja olyan mint a teknő. -

k.) Czinterem düllö (: tót nyelven temető czenterem :) talán hajdanába temető lehetett. 5 -

l.) Hármas kut, három itt levő kutforrásrol. -

m.) Vaskapu düllő, két jelenleg homok hegy közt egy út, — de a' mely helyen hajdanta nagy erdőség volt, - 's itt egy Szoros út. -

n.) Revet dűllő túrfás és potrojás hely.

o.) Kigyóstó, hajdanta temérdek kígyó tanyája jelenleg vizenyős rét.

p.) Táborhely, a' falú nyugoti részén, néhol sik, néhol buczkás legelő. -

q.) Kutfő oldal források düllője, maga a dűllő magyarázza a nevet. -

r.) Eresztvény egy parton levő erdő rész.

s.) Mogyorós hajdanta sok mogyorót termett erdő rész. —

t.) T üdős és Fekete, - erdő részek.

u.) öreg hegy - Kis hegy Harsas szőllö düllök, mellyek nemes fehér bort termének, 's a pesti vendéglökben Szadai név alatt ismertetnek.

A' község határját keresztül szegi egy kis folyócska, mely a' Szent Jakabi puszta és mogyoród község határában szakad fel, s a' falú dél nyugoti szélin tavat képez - melyben igen sók iszap izű hal találtatik - 's tovább folyik Kis Sz: Miklós - Rátóth és Szöd község határain keresztül - 's Göd puszta határját elérve, Szöd rákos folyó név alatt a' dunába ömlik. -

Határos a' helység nyugotrol Mogyoród községgel, északnyugotról Csornád községgel, északról kis Szent Miklós községgel Észak keletről Bottyán községgel, keletről Zsidó és Dómony ' községgel. — Délről Szada község és Gödöllővel Délnyugotról Szent Jakabi pusztával. —

Van a' községben 41 1/2 volt úrbéri telek és 125 zselléri állomány - másként pedig 3/4 részben a' váczi püspöki uradalom 1/4 részben pedig a nagyváradi latin szertartású káptalan a' földes úr. —

A' községet egyedül magyar ajkú lakósok lakják, Számra mint egy 1200an kik közzül 600 RCath 6 ugyan annyi Ref. vallásu.

Kelt Veres Egyházán 1864ik évi Január 25én

Erdélyi István h jegyző VeresEgyház község Elöljárói.
   

3104/ 863 kig.

14 nap alatt jelentés

 

Helynevek.

Veresegyház községből. Pest megyéből.

1ső pontra.

Veresegyház Pestpilis és Sólt megye váczi járásában magyarfalú a' Cserhát szélében, székhelye Vácz. 2ik pontra. -

A községnek Vörösegyház-Veresegyház neve bir helybeli elterjedéssel, e' néven ismeretes az egész országban. —

3ik pontra. - Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt. -

4ik pontra. — Az anyakönyvek szerént, 7 a község már megvolt Szent László mógyóródnáli Csatazásakor, csak hogy mostani helyén nem, hanem az Ivats nevű düllőben.

5ik pontra.

Hogy honnan népesítetett, arról a' község legéltessebb embereitől nyert értesítésből tudjuk, hogy Újvárból, Bagról - Vasmegyéből - Fótról, ezt látszik igazolni azon körülmény, hogy a' község jelenlegi lakosai közzül Újváriak - Bagiak, Fothiak Vas nevüek jelenleg is számosan vannak. -

6ik pontra.

Veres egyház helység név eredetéről, köztudomásbol, hagyományból csak azt lehet tudni, hogy ezen nevét az itt folytatott csaták alkalmával kaphatta, vagy Geiza és Szt László - Salamon ellen folytatott csata alkalmával - vagy Béla király alatt tatárjáráskor, - hogy e nevet csak ugyan csata alkalmával nyerheté az látszik bizonyítani, hogy hagyomány szerént a' község határában oly nagy csata volt a' falutol Délkeletnek mintegy 3 düllö földnyire, hogy a ' vér egész a ' falu széléig folyt volna, - a' csata hely jelenleg is Vaskapu néven ismeretes. -

7ik pontra: A község határában elöforduló többi topographiai helyek nevei, - és magyarázata.

a.) Alsó és felső göbölyös, nevét a göböly hizlalásról veheti, mert a' határnak legkitűnőbb 's termékenyebb részét teszi. -

b.) Kis rét düllö.

c. ) Kis körtefa düllö

d.) Sóstó düllö - szék sós föld

e.) Nagyrét

f.) Ivats Csatározások alkalmával elhányt csata nyilivekről veheté nevezetét, hajdan falu neve lehetet, mert jelenleg a' templom helye és fundamento ma is látható, ugyan ott egy harang kút nevezetű ó kút is van, melyről az a Szájbeszéd hogy a harangok abba hányattak vo lna. -

g.) Lapos és lapos köz, a helyfekvése magyarázza a' düllő nevét, lapos helyen és lapos helyek közt lévén. —

h.) Büdös düllö, rosszabb minőségű szénát terem. -

i.) Teknyő düllö alakja olyan mint a' teknyő .

k.) Czinterem, tót nyelven temető Cinterin, tehát hajdanában temető lehetet. -

l.) Hármaskút - három ott levő kút forrásról. -

m.) Vaskapu dü llö - két jelenleg már homokbúczka hegy közötti szórós út neveztetik vaskapunak. —

n.) Revet düllö - túrfás és potrolyás hely. -

o.) Kigyóstó hajdan temérdek kigyófészek jelenleg legelő és mocsáros kaszálló. -

p.) Táborhely a falú nyugoti részén néhol búczkás közlegelö . -

p.) Kútfő oldal - források dülleje - forrásos hely.

r.) Eresztvény, parton levő erdő rész. —

s.) Mogyorós erdő rész, a' hajdan ott termett sok mogyoróról.

t.) Tüdős erdőrész.

u.) Fekete erd ő — erd ő rész.

x.) Szöllö hegyei - öreg hegy - kis hegy - Harsas düllö - név alatt ismeretesek. —

y.) Ketske szurdok - méhes kert - sas fészek - szálfák egyes düllö nevek.

Határos a' helység nyugotról mogyoróddal északnyugotról, Csornáddal, északról Kis Szentmiklóssal, észak keletről Bottyánnal — keletről Zsidó és Domóny - Délről Szada és Gödöllő községekkel, dél nyugotról Szentjakab puszta határával. —

Van a' községhatárában egy forrás folyó - mely a' Szentjakabi pusztán veszi kezdetét Veresegyház falú délnyugoti szélén tavat képez, mely tónak széle nádassal van benőve — innét tovább folyik a' Kis Szent m iklosi — Rátóthi és Sződi határokon keresztül itt már Sződ rákos folyó név alatt több patakókkal egyesülve, Göd puszta határát elérve a D u nába ömlik. —

Ezek szerint a veresegyházi község határában levő helynevek elö számiál tattak - azok közül csak egyis ki nem hagyatott. —

Kelt VEgyházán 1865ik évi Dec 17én

Erdélyi István ifi Czene Istvány Eskütt.
hjegyzö  

 

Helynevek Veresegyház községből.

(Pestmegye váczi járásból)

A' váczi Tekintetes fő szolgabíróság folyóévi 3038 / ki szám alatt kelt ki. rendeletéhez csatolt felhívás folytán. -

* * *

1.  Veresegyház első okleveles említése 1375. (Dl 64 941.)

2.  Veresegyház 1546- 1559-ben népes település. (Káldy 138. sz.), 1647-1661. között 3,5 , 1668-ban 2, 1683-ban egy portás helység, 1686-ban lakatlan, 1689-től települ újjá , 1695-ben 1,5 portás falu, 1704-ben 18 katonát ad a kuruc seregnek. (Kosáry 18., 75.)

Adófizető családfője 1715-ben 47, 1728-ban 78. (Petróci 137.) Telepítésre nem került sor, de a felsorolt családnevek nagy része valóban a családok eredetére utal , az Újváriak a török kiűzése után Érsekújvárból vagy környékéről érkezhettek.

3.  Nagyobb csata nem volt Veresegyházán, a helynév a középkori templom színére utal , vörös kőzet a környéken található. A népi etimológia szerint a tatárjáráskor nagy csata alkalmával csak egy ház maradt épen, ahová a lakosok bemenekültek és annak a fala vereslett a vértől. A Vaskapu útszoros, a Táborhely II. Rákóczi Ferenc 1705. jul . 6-10 - i táborozásakor keletkezett. (Horváth 99-100.)

4.  Ivacs egykori település első okleveles említése 1430, ekkor már puszta. (Dl 12 298., Bártfai 635. reg.) Templomát Dr Mester házy Károly tárta fel 1976-ban , ez a templom a település X-X II . századi lakóházaira és egyéb objektumaira épült a XIII. század második felében. Ezeket már régebben elhagyták lakói. Ivacs helynevében az iva, ivafa, azaz 'tiszafa' vagy az Árpád-korra feltételezett Iva személynév -cs kicsinyító '-becéző képzős alakját találjuk.

5.  A magyar 'cinterem ' a latin coemeterium főnévből származik, jelentése templom körüli temető.

6.  Veresegyház lakossága 1856-ban 1452, területe 5951 hold.

7.  Anyakönyvei a XVIII. század elején kezdődnek.

 

171. VERSEG

 

2346 számra

Őszeírása Haza hely neveire gyűjtött adatoknak Verseg község részéről. -

1ső pest Pilis Solt megye Budai kerület Vátz Gödöllői Járás.

2or A Község neve Verseg lakossága magyar ajkú.

3or A községnek más elnevezése nem volt.

4er A község mikor emlitetik legkorábban sem hagyomány sem iratokból nem derűl ki az, hogy a község mikor vette eredetét. 1

5ik Honnan népesítetett? Az sem derűi ki, honnan és mikor népesítetett. 2 -

6or E' névről Verseg; értelméről és eredetéről a köztudomás és hagyományból mit sem lehetett kipuhatolni, csupán az Egyházi történet könyv lapján olvasható, hogy e' községnek földes Ura Verseghy volt; 's hogy a' község a földes Ur nevéről e? vagy a földes Ur a község nevéről neveztetet? az való. Más adatot erre nézve nem lehetett kimeríteni. 3

A 7 pontra: Verseg község határában a' dűlök nevei;

Magyalos dűllö, határos Kis Kartal és Fenyő Haraszti pusztával, Tökési dűllő szántó föld, és az alatta Réteket is Tökési néven nevezik. — Cseri dülö Kalló Község határával határos el nevezését az ott kiirtott Erdőtől vette. Nádaskai rét régi időben bő nádtermő hely volt. Tarcsi oldal szántóföld erdő Tárcsa község határával határos, nevezetét onnan nyerte. Körte szói rét a tájoni vad körte fáktól vette nevét. Fáklya verem oldal szántó föld kőkényesi határral határos az ott lévő régi fáktól, és egy vízmosástól nyerte nevét. Cservenkai dűllő kökényessel határos egy régi kúttól, mellyet Cservenkai kútnak neveztek; e dűllőt e néven nevezik. Gazosi dűllő ott e' dűllő rég időben a' rajta termett dudvától vette eredetét. Pazderjasi düllö Varsányi Pusztával határos, és a' la kosság legelője. Billinges oldal rég időben igen erdős, és töviskes hely; Irtványi szántó föld mind erdő Irtvány vette nevét - a' dűlök nevei a fentebb e lö soroltak, más egyébb néven nincs dűllő föld Verseg határában. Falu szelén é pült két puszta Majorsági Körte szóió , 86 3.é pült, és Fáklya verem Majorság 1860ik évben é pült; Gazosi puszta a' fentebb Gazosi dűllőn épült; - ugy a' Cservenkai düllön épült Majorság Vincze Ferenczné asszonyé. Mindszenti Puszta, Varsány, 4 Kerek Haraszt Fenyő Haraszt Szarkás és Kis Kartali puszták, — mellyek reg időtől Bro Podmanyitzky Család birtokai. Körteszó patak Kállai határban ered Tökési Canálisba folyik; Nádaskai patak; Kállai határba veszi eredetét, és a Tőkési Canálisba folyik a' mellyen egy vízi malom áll; falu szélén uraságoké. — A Tökesi patak P. Varsányon keresztül Hatvannál; a' Zagyvába folyik. - Hegy néven van a határban Kalló község határával határos; most már ki irtott, rég időben szőll ő hegy volt. -

Más adatok a ' Helynevek gyűjtésére, sem szájbéli hagyomány, sem iratok, sem az egyházi történet é ből kine m puhatoltattak; miután a k ö zség határa róna, érdekes elnevezésű tájékok vagy dűllők vagy mas régi épületek romjai nincsenek.

Kelt Verseg 5 Január 30n 864

Fischer Ferenc hivatalos tisztelettel
jző Tóth János bíró
 
* * *

1  Verseg első okleveles említése 1386. (EH 7228.)

2  Verseg 1546- 1559-ben népes település ( Káldy 251. sz.), 1647-1668 között 3, 1683-ban 2 portás hely, 1686-ban lakatlan, 1691-től kezd visszatelepülni, 1695-ben 1,25 portás falu, 1704 -ben 26 katonát ad a kuruc seregnek ( Kosáry 18., 75.), 1715-ben 20, 1728-ban 31 adófizető családfője van. (Petróci 137.)

3  Verseg helyneve a magyar vörsökkel , verseggel , azaz a Varsa szűk bejárójával ' hozható kapcsolatba, amelyen a hal betéved. Szláv személynévből való származtatása is felmerült. (Kiss 690.)

4  Mindszent egykori település elős okleveles említése 1386. (Dl 7228.) Varsány első okleveles említése 1319. (Anjou. Okmt. I. 529.)

5  Verseg lakossága 1856-ban 1017, Mindszent puszta 51, Varsány puszta 346, összesen 1414, területe összesen 7093 hold .

 

172. VISEGRÁD

Helynevek

Visegrád községből, Pest megyéből.

Visegrád Mezőváros - Pest- Pilis és Solt t. e. vmegyékben kebelezve, három vármegyével határos éspedig, - Keletről Neográd, délről Esztergom - és Nyugatról Honth vármegyével, - a Duna folyik alatta és ez választja Honth megyét Pesttől, - tartozik pedig a Pilisi járáshoz, óbudai Szbirói kerülethez, és az országos adót lefizeti Budán az ott székelő CSKir. Adóhivatalnál - plébániája pedig tartozik Esztergom érseki megyéhez, - Visegrád kűlömben a' korona birtoka, és a Budai pénzügyi igazgatóság által kezeltetik.

Visegrád, hajdan a' magyar királyok kedvelt lakhelye, nevét régóta bírja: jóllehet vannak kik állítják hogy németül "Plintenburg"nak híttak volna - jelenleg csak a' romok vannak és azok is siralmas állapotban.

A' környéken lakó magyar szomszédjaitól, mint p. o. Kis Oroszi, Dömös, Maróth, Veröcze, Vácz, s. a. t. meg változtatva vagy is "Misográd"nak — ellenben a' német ajkú lakosoktól, mint pl Bogdány, Nagy és Kis Maros "Ficzigrát" ' nak neveztetik el.

Megnevezése igen régi, gyanítható hogy még a' rómaiak előtt nyerte nevét az itt létezett szlávoktól mit neve "Visegrád" (Magas Vár) látszik igazolni. 1

Jelenlegi lakosai német ajkúak, vannak ugyan még néhány magyar, 's néhány tót családok, kik a' sokáig dühöngött török háború után megmaradtak, de csak név szerint, azok . közül is többen elnémetesedtek, - német lakosai nagyobb része felső Ausztriából Linz tájékjárói vándoroltak be a' Törökök előzése után 2 , és Gróf Stahrenberg Cs. k. Generális által mint a' ki Visegrádot adománykép a' Császártól nyerte telepitettek — meg — később Stahrenberg család kihalván Mária Terézia alatt, Visegrád ismét vissza esett a' koronához, mely birtokában máig is van.

A' község a duna part hoszában van építve van egy hosszú utcája mely fö utczának neveztetik, — továbbá a' templom utcza, duna utcza, Horváth utcza, Salamon utcza, (mivel a' régi Salamon tornyához vezet fel :) és az úgynevezett Malomkert, mely az Urasági patak malom után hivatik.

A' vár Romok a' Magas vár illetőleg Schloszberg és Salamonsthurm nevet viselnek 's nincsen valami különös megjegyzendő. 3

A' község közepén folyik a' Malom patak, mely a' hegyekből ered egy malmot hajt és rövid futása után a' dunába ömlik.

A' határban következő dűlők vannak, ugyanis

"Hanfacker" kenderesek ezelőtt kendert tenyésztettek itt most azomban csak krumplit ' s kukoriczát.

" Kleine Acker" nincs más nevök földje nem igen jó.

"Dobosgarten", vagyis Doboskertnek, vette nevét, bizonyos Schült Családtól, kinek egyik elödjök az uraságnál dobos volt, ' s kié e ' terűlet (Szilvás) volt, és ezen családban máig is él a' dobos név és csak azon szóllítatnak.

"Inselberg Krautgarten" a' dunába kiálló szögletet képez honnan az elnevezése, kűlömben zöldségeseknek használtattak jelenleg szöllöknek vannak kiűlteve.

" Inselviesen" szinte a' dunába benyúlnak. "Untere Lepenczbach Aecker "

"Lepenczthál" nevét a' Lepenze pataktól veszi, mely a' hegyek közt ered és ez előtt egy malmot hajtott - pár év óta kiszáradt egészen. "Sutten" a ' part alatt völgyben fekvő szántóföldek

"Untere Obere" Nuszbaum Aecker, egy kis Diós mellett

"Sauberg" legelőnek használtatik onnan a' neve.

"Dobosberg" szinte nevét azon bizonyos Schült Dobostól vette, kié az egész 70 holdas domb volt, jelenleg azomban többen birják szőllőknek.

"Stock acker" írtvány földek ezek valamint az

"Alte Theil Aecker" szinte írtványföldek mivel hegy partján fekszenek, csak legelökül használtatnak.

"Inselberg" közel a" dunához álló domb.

"Sauwinkl" 35 holdas szöllöhegy a' hegy oldalban

"Neuberg" szöllöhegy ujabb időben kiültetve

"Stuka thai " szöllöhegy

"Simetberg" Simon = berg tulajdonképpen, bizonyos Tratler Simontól vette nevét

" Vaskapu" tulajdonképpeni Szent Lászlói rétek, mellyek leginkább legelökül használtatnak.

"Mühlgarten" a' patak malomtól így híva, kitünö jó szöllö hegy.

"Mühlberg" a' malom felett egy Domb.

"Schwarzenberg" fekete nedves földjétől hivatik úgy a ' határban a' legjobb vörös bor itt terem.

"vorderer Schwarzenberg" szinte fekete jó buza termő földje van.

"Neugarten" ujabb időkben szöllöknek ültetett ki.

"Kalvarienberg" a' Cálvári kápolnától mely itt áll neveztetik igy: - jó szőlők vannak itt, itt vezet a' valódi út a ' király vár romjaiba, mely út a' sziklákba ki volt vésve jelenleg elrombolva.

" Groszer Villám" ein ausgezeichnetes Weingebirgen welches im Jahre 1800 du rch die Kronherrschaft der Kis Oroszer Insassen als zur Krone gehörig zu W eingarten aus zutheilt wurde, mit de m 9.t e Zehntelpflichtig sind, und in kleine Gebirge zutheilt sind als*

*Nagyvillám - jeles szőlőhegy, amelyet az 1800. évben a koronauradalom - mint a korona birtokát - a kisoroszi lakosoknak szőlőskerteknek kiosztotta, kilenced fizetési k ö tel e zett-ségg el, és az alábbi kis szőlőhegyekre tagolta:

a. Révbeli szöllök

b. Külső öreg hegy

c. Belső öreg hegy

d. Fekete hegy

e. Kövesi hegy

f. Laposi hegy

g. Kis villám

"Mogyoróhegy" szőlőhegyek

"Kleiner Villám" szőlőhegyek

"Schloszgarten" a Salamontornya éjszakai részén, hol gyönyörű viszhang is létezik, ezelőtt itt voltak a' királyi kertek, honnan a' nevezet.

"Kóspallag" a' falú épületjei felett, mely dülöt máskép Burger Bergnek is nevez a' nép. -

A Schloszgarten féle hegyeket máskülömben Sibriknek is nevezik. - Következik a" nagy Erdő, melynek területe 3819 Catastralis hold, és következő dűlőkre illetőleg erdő részletekre beosztatik ugyan is:

Az erdőben vagyon négy kőbánya, az úgy nevezett Lepenze kőbányák, - a' Malomkerti Apátkút, és Teufelbruch nevű bányák hol, kékes és vörösös kövek töretnek, mellyek leginkább Pest városába szállitatnak, az utczák kövezésére szolgálnak. Továbbá az erdőkben következő megnevezések fordulnak elő, u. m .

Disznóshegyi rétek, - Kis Disznóshegy - Diós Tányéros völgy, Tiefe thal , Kohlplatten thal ezelőtt szenet égettek itten, Görbehajtás, Dreihotter három határ domb jelezi a' Visegrádi, Dömösi és Szt: Lászlói határt. Galgenloch. Nagy Somhegy Kis Somhegy Czereich Waldl Ágashegy Kischenbaum thal Freketethal N°. 1 . és N 2. Mittelthal Czigeunerthal Bukovina Eichenholzschlag Fuszsteig Hirschenloch Bergwerk Schusterwiesen Eichriegl Langethal Kílían Riegl Kis és Öreg Paphegy Versunkener ezelőtt 30 évvel körülbelöl ezen Dombból 30 öl kerekségü föld talaj 2 ölre elsülyedt.

Herrentisch - királyszék - Kalbskopf Sóóshegy Jánosbükk Steyerer ebben a' részben 25 évvel ezlött egy Stájer országi születésű bányamunkás magát felakasztotta; Schattenthal sűrű sége miatt neveztetett igy.

Végül ide iktatjuk a' Mátyás király által 1474ben a' Visegrádi lakosoknak adott Privilégiumát, magyar fordításban, melynek eredetije deák ul az Óbudai korona uradalmi levéltárban letéve vagyon.

"Tudtokra adjuk mindeneknek hogy mi, akarván Visegrád városunkat, melly is az előtt régi időkben a' sok vissza élések, viszontagságok miatt, majd a' végső pusztulásra jutott, népség sokaságával és a' szükséges épületeknek leendő helyre hozásával feldíszíteni, kiváltképen hogy ezen ékes hely, melly is a' mi Felséges Fejedelmünknek, legkelemetessebb helye, jó lakosokkal megtelve legyen, és a ' régi virágzását ezen város a' jó lakosoknak szorgalmatossága által, visszanyerhesse 100 Jobbágy Szászoknak (: Saxonibu s :) kik tudni illik a' mi , országunk részébül Erdélybül az az hetvenkét széket lakó szászok közül a' felyeb bemlített Visegrád városunkba egyetértéssel, 's akarattal 's ugyan fentebb említett számmal, mint lakosok hölgyeikkel, Gyermekeikkel és egész familiával fel jönni akarnak, oly szabad just véltünk engedni, 's ezennel engedünk is, hogy ezek t. i - a' számba vett szászok, az eljövetelek vagy megtelepedések után a' feljebb említett városunkban (: Visegrád :) semminemű adót, Taksákat vagy Contribútiót ő Felségünknek vagy successorainak, az esztendei negyven (: 40 :) arany forintokon kivül fizetni kötelesek ne legyenek, ezt is úgy tudni illik, hogy a' most említett sommának felét az az 20. arany forint a' felyebb jelölt 100 szászok (: mint közönséges adót :) Sz. György napja körül, a' másik felét pedig az az 20 ftkat aranyban Sz. Mártony napja körül, minden esztendőben fizetni tartozzanak, másféle taksáktól, egészen felmentetnek, sőt különös kegyelemből hozzá adatik az is, hogy az egész Magyar Országunkat értvén minden tributos vámok fizetésétől örökre, - 30 ad fizetésétől pedig 10 esztendőkre felszabadhat nak, 's még mind ezeken felyül, minekutána a' 100 szászok Visegrád városába mint lakosok megtelepednek, 's az elhagyattatott, és a' meg romladozott épületeket megújítják, valamennyi szántóföldeket, réteket, az az kaszálókat, füvet termő pascumokat, bokrokat, erdőket minden hegyekkel, és szőllő hegyekkel, egy szóval mindeneket a' mik a' városhoz tartozandók és hasznot hajtok és minden néven nevezendőket mellyek tudni illik a' felyebb említett városunkhoz (: Visegrád :) juss vagy régi szokás szerint (: által :) tartozik (: kivévén két föld részecskét, melyet már a' város két új lakossainak engedtünk :) minden hasznot adunk, ajánlunk, engedünk, 's örök bírásul, tartásul, mívelésül, haszonvételül hadjuk. 4

S. s. Magyarra fordította Hospély György not. Anno 1828 die 12 Á prilis.

Ezzel befejeztetik Visegrád leírása.

Kelt Visegrádon5 December 23 án 1863.

Általam Turay János Nodler Ferencz Bíró
Jegyző  

Visegrádi határ emlékeihez tartozó még - hogy a' fellegvárból az úgy nevezett fekete hegyen keresztül — mindenütt a' hegy gerinczen — és a' Pomázi erdőkön keresztül Budára vezetett Mátyás király utjának nyomai most is láthatok - és király útnak - neveztetik ezen nagyobbára már fákkal benyőtt 's alig járható útvonal - mely csak egy a' Dunára és Nográd-Heves és Esztergom megyékbe legszebb kilátásai bíró magaslatain lévő kőszikla - Király széknek hívatik — traditió szerint azért mert Mátyás király Buda 's Visegrád közötti útjába ott szokott vala meg pihenni. —

* * *

1  A római uralom előtt nincsenek szlávok a Dunakanyarban, hanem kelták. Visegrád első okleveles említése 1002. (Krit. jegyz. 3.)

2  Visegrád középkori eredetű magyar lakosságát 1546-ban írták össze a törökök, 1559- 1562-ben már lakatlan (Káldy 501. sz.).1647-1691. között is lakatlan, 1692-től települ újjá, 1696-ban 28 , 1699-ben 26, 1701-ben 31 ( Kosáry 18., III. táblázat), 1715-ben 27, 1728-ban 35 stb adófizető családfője van. (Petróci 141.)

3  A tatárjárás után IV. Béla várat építtet a pilisi erdőben; 1251 - ben már itt keltez oklevelet Mária királyné. Salamon királyt 1083-ban Visegrádon vettette börtönbe I. László, azonban fogvatartásának helye nem a mai Salamon torony volt, mert az akkor még nem létezett, hanem a Sibrik dombon emelkedő ispáni vár, amelyik a római castrum maradványaira épült. (Dercsényi II. 397., 456.)

4  Az 1474-es szabadalom és kiváltság nem tartott soká, az 1492. évi 102. tc . a város I . Mátyástól kapott szabadalmát elvette, az 1498. évi 39. tc . ugyanezt végérvényesen el vonta. (Dcrcsényi II. 398.)

5  Visegrád lakossága 1856-ban 1064, területe 5006 hold.

 

173. (PILIS)VÖRÖSVÁR

Vörösvár

falunak történelmi leírása

Vőrősvár falu, Pest megyében, Pilisi járásban Buda és Esztergom közt fekszik.

2.  A' község csak e' néven ismeretes.

3.  A' falunak más neve nem volt.

4. 1680 ban már Plébániája volt.1

5.  A' nép Bajor és Németh honból származik.2

6.  Csupán németül beszél.

7.  Hegységei közt bámulatos gerjesztő az ugy nevezett hegyes magányon álló "Strázsa " hegy.

8.  Tavai csak néha a' nagy esőzés után vannak ugyan is Kis- és nagy "Waiher " név alatt.

Vőrősvár3 1864. Január 2án

Eckhardt jegyző Peller Bíró

Vőrősvár

falunak leírása.

1  Vörösvár falu, Pilis járásba, Pest megyében, az országúton Buda és Esztergom közt fekszik, és egyedül csak ezen név alatt ismeretes.

2  A ' helységnek soha más elnevezése nem volt.

3  A ' helység 1680ik évtől említetik, mivel akkor az első Plébánia Vőrősváron felállíttatott.

4  A' község Bajor és Würtemberg honból népesítetett, és csupán németül beszél.

5 Kőztudomásból, hagyományból, irott vagy nyomatott emlékekből, a' név eredetéről, értelméről semmi sem tudatik.

6  Hegységei közt bámulatos gerjesztő az ugy nevezett: hegyes magányon álló "Strázsa" hegy.

7  Tavai csak néha a' nagy esőzés után vannak ugyan és kis - és nagy "Waiher" név alatt.

8  Folyói: nincsen.

9  Erdei: nincsen.

10. szántóföldek: töbnyire homokos, egyedül csak "Rothe-Kreuz" Stockäcker dűlőbe évenként jó termés van.

Más történeti nevezetesség itt nem létezik

Vőrősvár 1865. December hó 20án

Eckhardt Halmschlagen József
jegyző Bíró
 
* * *

1  Vörösvár első írott említés e 1690. (Kosáry 18.)

2  Vörösvár 1692-93- ban 0,25, 1695-ben 0,5 portás hely; 1696-ban 66, 1699-ben 72 , (Kosáry 18., III. táblázat), 1715-ben 46, 1728-ban 95 stb. adófizető családfője van (Petróci 140.)

3  Vörösvár lakossága 1856-ban 2271, termete 4209 hold.

 

174. ZSÁMBÉK

Helynevek

Zsámbék községből, Pestpilis 's Solt megyéből.

Az 1őre Zsámbék Mezőváros fekszik Pest Megye, Pilisi Járásában, a' Székhelye, a' hová tartozik, Ó Buda várossa.

A' 2ikra A' fentebbi község egyedül Zsámbék Mező Város nevezette alatt ország szerte esmeretes, - hivatalos levelezésekben a' külirás igy vala czimezve "Privilegiált Zsámbék koronai Mváros Elöljáróságának" privilegiált" azért, mert régenten az Úrbéri szolgálatok, és tartozások, valamint Sz: Endrén, kész pénzül. Contractus szerént valának tellyesítendők.

Koronai Mvárosnak azért neveztetett, minthogy Ó Budai korona Urada lomhoz tartozik, a' német neve Krone Marckt Schambrek.

A' 3ikra hogy hajdan a' Zsámbék község más nevezett alatt fordult volna elő, senki sem emlékszik.

A' 4ikre A' község mikor említetik legkorábban? nem tudni. 1

Az 5dikre Honnan népesítetett? -

A' Zsámbéki lakosság régenten egyedül Magyarokbúl állott — de mintegy 1721ik évben, a' midőn Magyar Országban, Pestis uralkodott, a' Lakosságnak nagyobb része kihalván, ezen hiány németekkel pótoltatott, nevezetessen Frankhonbúl, Vürtenbegábúl, Schwartzvaldbúl, Trientbűl, valóságos Schvábországbúi s. a. t. és ezen anyira szaporodtak, hogy a' lakosságnak elig 15öd részét teszi a' Magyarság jelenleg. 2

A' 6ikra a' név eredetéről hagyományossan, azt állítják : hogy minthogy Zsámbék lapályos részei, kivált nedves Években, számos kopolyákkal, vagy is víz állásokkal telve vagyon, mellyeken káka, s' Zsámbék terem, tehát mint zsombékos határral biró helység Zsámbéknak neveztetett. - Mások ellenben, Zsámbég nevű Török Basától, ki helyben sok Esztendeig lakott, a' fentebbi elnevezést származtattják. 3

A' 7ikre Hajdan a' város török basa lakhelye vala, 's ezen ál jelenleg az Uradalmi Kastély. Láthatni itt egy török Mecsetet: főrdő, s' csatorna maradványait, mellynek segedelmével a' helység felett fekvő forrás vezettetett a' Városba: továbbá egy felette régi góth Szentegyház a' mellé ragasztott Épülettel, és egy különös barlang forma nagy üreget, melly Pinczének használtatik. Fekszik pedig keletről Jenő helység, délrül hertzeg halmi puszta, nyugotrúl Mány helység, és Éjszakról Szomor helység szomszédságaiban. 4

Kelt Zsámbékon 1863. Dec. 24én

Vogle Jósef Simon Pál Bíró
jegyző által  

 

Hely = nevek

Zsámbék Mezőváros községből Pest Pilis és Solt t. e. Vármegyéből

1ször Zsámbék Mezőváros községe magyar, de túlnyomólag német ajkú és az utolsó évi az 1857ik évben történt népszámlálás szerint 3600 lakossal, fekszik Pest Pilis és Solt t. e. Vármegyében, 's ezen vármegyének Pilisi járásában, és más külön elnevezéssel éppen nem bír, csak is az egyedüli nevén Zsámbék ösmeretes. 5

2szor A' községnek csak ezen neve Zsámbék él most jelenleg is, 's ezen elnevezése bír csak elterjedéssel helyben és csak is ugyan ezen néven ismeretes a' község országszerte.

3szor Azon viszony, hogy Zsámbékon magyar és német ajku a' lakosság, fent van ugyan, de a zért a' község más elnevezéssel nem bír.

4szer A' Községnek hajdan sem volt más elnevezése, hanem az csak különfélekép íratott, nevezetesen a' magyar ajkú lakosság által Zsámbék és német ajkú lakosság által Schambeck.

5ször A' Község legkorábban említetik a' 14 ik században.

6szor A' község köztudomás utján és illetőleg a' nép szóbeli hagyománya szerént a' község neve a' török uralom alatt e' helyütt parancsnokolt török Bég Jeantól vette, ki mint franczia születésű a' mozlám hitre áttérvén a' törököktől bégi parancsnokságot nyert, és innen illetőleg Jean Bég vette volna a' Mezőváros Község jelenlegi elnevezése eredetét, a' helybeli plébániai hivatalnál őrizet alatt lévő írott hagyomány után Zsámbék Samboicus deák névtől vette eredetét. 6

7szer A' község nevezetesen 1716ban Schwarzwaldból népesítetett németekkel az akkori földes Uraság Gróf Zichy által, kiknek utódaik jelenleg is képezik a' községnek lakosságát.

8szor a község határában előforduló topographiai nevek a' következők: Nagy-Töki határ dűlő, Kis-töki határ dűlő, melyek a' Töki határ mellett feküdvén, ezen szomszéd községtől eredett elnevezésük, közép mocsár dűlő a' Zsámbéki határ közepe táján az ott lévő mocsártól vette elnevezését, legelő dűlő, mint legelő felszántatván, előbbi minőségétől neveztetett el, fekete földi dűlő, fekete porhanyos földje miatt nyerte elnevezését, kis erdői dűlő, az a' mellett fekvő kis erdőségtől nyerte elnevezését, anyácsai dűlő, az anyácsai pusztától ered neve.

9szer A' község felett egy alantabb hegyen létezik a' hajdan a' Gróf Zichy család tulajdonához tartozott és kőfallal bekerített ódon szerű vár alakú kastély, 7 mely jelenleg a' magyar királyi korona birtoka, 's ugyan ezen kastély felett egy magasabb hegyen áll egy templom rom, mely a' nép hagyomány szerint még a' 12 ik században épült és a' melyben hajdan a' templáriusok utóbb pedig a' Pálosok a' melyek a' templom mellett fenállott kolostorban léteztek, 's mely templomnak nagyobb része elpusztult ugyan, de külső falai 's nevezetesen egyik tornya mai napig is úgy szólván sértetlen állapotban van.

10szer A' Község közepe táján van az úgy nevezett csőkut, mely a' nép hagyomány szerént a' török uralom ideje alatt a' Zsámbékon tartózkodott törökök által létesítetett, és a' mely mellett hajdan török fürdők is léteztek volna, a' melyeknek azonban mai napig semmi nyoma. 8

11szer A' Község határában van még a' marhák íttatására jelenleg is karban tartott kút, mely mai napig is köznéven csak török kútnak neveztetik, és pedig a' nép hagyomány szerint azért; mert ezen kút táján létezett a' török uralma alatt egy török őrség, a' kik azon kutat ásták, és az őrházból később kiszedett kövekből ezen kút helyre igazítatott volna. -

Zsámbék 1866. Január hó 15én.

általam! A' Mváros község birája
Sauer Jósef jegyző. Hofferner Josef Bíró
[P. H.]
* * *

1  Zsámbék első okleveles említése 1258. (Dl 92 864., Bártfai 40. reg.)

2  Zsámbék 1546- 1559 - ben népes település ( Káldy 10. sz.); a XVI I . század második felében lakatlan , 1689-től települ újjá, 1696-ban 130 jövevény családfőt írnak össze, 1699 - ben 109 ( K osáry 18., III. táblázat), 1715-ben 44 adófizető családfője van; 1722-ben 130 német család érkezik; 1728-ban 166 adófizető családfője van; 1744-ben még 15 jövevény család érkezik stb. (Petróci 1 41 .)

3  Zsámbék helyneve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév talán a latin sambucus, azaz ' bodza' növénynévre vezethető vissza. A zsombék főnévből való eredeztetése, valamint szláv származtatása elfogadhatatlan. (Kiss 723.)

4  A premontreiek egykori, Keresztelő Szent Jánosról nevezett prépostsági temploma az 1241. évi tatárjárás előtt épült és építése esetleg áthúzódott a tatárjárás utánra is. A templomot egy korábbi ; esetleg XI. századi eredetű egyhajós, félkörös apszissal záródó egyház alapfalaira emelték. (Dercsényi I I. 481.)

5 Zsámbék lakossága 1856-ban 3614 , területe 5459 hold.

6. A Jean bég nevéből származtatni Zsámbék nevét jó ötlet, de alaptalan. Valóban a latin sambucusból ered a helynév. Zsámboki János (1531-1584.) humanista történetíró, polihisztor latinizált neve Johannes Sambucus, a nyelvi összefüggés tehát ismert volt. (MÉL II. 1089.)

7. Állítólag még az Ajnard nemzetség francia őse építtette, aki III. Béla ( 1173-1196.) nejével 1186-ban jött be az országba. Ezzel ellentétben valószínűbb, hogy a XIV. században emelték, a század végén a Marótiaké , a XV. század végén Corvin Jánosé. (Dercsényi I I. 508.)

8. A zsámbéki török építészeti emlékek: kút a XVI. századból (Táncsics u.), talán mecset részlete (Magyar u. 1.) és talán fürdő (Szabadság tér 15.). (Dercsényi II. 506., 513.)

 

175. ZSÁMBOK

Helynevek

Zsámbok községből, Pest megyéből.

1ő pontra. Zsámbok helység fekszik Pest Vármegye Váczi járásában. Ejszak felöl: Tura - Keletről: Jászfényszaru város és Tó Almás falu - Délről: Kóka, és Dány faluk. - Nyugatról: Valkó és Vácz Szt László faluk között. Mindegyik községgel határos lévén Zsámbok. Távolságra: Jász fényszaru városát, mell y 1 óra, Tó Almás 1/2 óra, a' többi falukat 3/4 óra távolságra esik. Egyházilag a' váczi püspöki megyébe van kebelezve, alesperesi kerület pedig Zsámboki nevezett alatt áll.

2ik és 3ik pontra. A' községnek eddig csak Zsámbok neve ö smeretes, még utóemlékezet, hagyomány sem czáfolja meg. Egy monda van, hogy századok előtt valami Zambuco olasz lett volna ura, 's innen lett Zambucus, Zsámbok, de ez csak eszme káprázat lesz, semmi okmánnyal nem igazolható. 1

4ik pontra. Mikor említetik legkorábban az sem tudatik, annyi azonban hihető, hogy a' 17ik század elején már állni kellett, minthogy 1673ban már egyháza, és önálló parochiája volt. 2 A' jelen falu azonban csak utódja lehet annak a' mely régebben állhatott, 's minthogy a' régi falu állítólagos helyétől csak 1/4 órányira esik, hihetőleg új nevet nem kapott, 's így a régi falu neve is Zsámbok lévén, az a' Mohácsi vészes napok előtt is álhatott. A' falutol 1/4 órányi távolságban Nyugat felé egy völgyes ér mellett, mellyen valaha víz is folyhatott a' partosabb helyen állott a' falu, jelenleg szántó földnek használtatik 's nevezete a' puszta falu partja, hogy itt valósággal falu létezett azon ok erősíti, hogy több helyütt a' porták végén tűz biztonság tekintetéből létezett búbos kemenczék helyei most is meglátszanak, úgy esö más néhány házak helyei, továbbá a' falu kovács műhelyének helye, mert a vas gumók, amely csak kovács műhelynél található századok múlva mostanáig is fellelhető, ezt pedig szándékosan senki sem hordotta oda, de a' falu lételét tanúsítja az is, hogy a' völgyön túl Dány felé lévő part tetőn a ' templom talapzatja essös időben szinte látszik, 's ezen helyet kerítés dűlőnek nevezik, mert a' templom környéke a' régi szokás szerint a' látszat szerint be volt kerítve, és ha ezen körülményei tisztába lehetne jönni, akkor Zsámbok eredete alkalmasint egész a' Tatár járás idejére esnék. Mert e' tájék felette erdős lévén a' falvakat közel egymáshoz építek, továbbá a' kerítés dűlőben lévő templom is a' régi falu bizonnyára állott a' török uralom alatt, mert Monda szerint Zsámbok határából akkor nyert el egy darab földet Koka helysége és pedig következőleg - hagyomány szerint Zsámbok, és Dány közötti határ a ' rét vagy is a' völgy közepén esett, azonban valami nagy török tiszt a' korcsmánál meggyilkoltatván, a' Hatvani basa által szoros kérdőre vonatott, mellyik falu hatarában esik a' korcsma, mert véres elégtételt veend érte, ekkor sem Zsámbok sem Dány nem akarta válalni határának, 's minthogy Kokán egy igen éltes bíró volt, ez a ' haláltol nem rettegvén, a korcsmát Kokai határban lévőnek vallotta, 's igy a ' biró kivégeztetvén a' föld kokai lett; nincs határ Magyar országban melly ehhez hasonló lenne, hogy t: i: két határ között 3/4 órányira benyúlna egy harmadik falu határa 200. ölni szélességben egész a' Sz : Lászlói határig, vonal veressel megjegyeztetik — mind ezek mellett ha a' tatár időszakra nem lehet is írni, de hogy a' Török uralom alatt Zsámbok állott, az kétségen kívüli.

Zsámboki határ

A' nép magyar ajku — R Catholicus vallásu, 's jellege tiszta magyar fajra mutat.

Népessége 1570. lélek, Ract. és 48. Izraelita.

Határa (4695.) 6261 hold (1365) 125 n öl. 3

Régi földes urai a' Beniczky családokbeliek voltak, jelenleg Beniczky Ferencz - Beniczky Flórián utódai, és Beniczky Mária özv. Majthényi Pálné az összes határból (2839) 3903. hold (158) 430 n öl térségü földet birtokolván, a' község lakosság öszves ingatlan birtoka (1856) 2357 hold (1477) 894 n öl térségből áll. -

Földje kitünö buza termő; egyébb jövedelmi ága nincsen is a' községnek, ' s minthogy a' múlt évek már hijányos termésüek voltak, a' szükség érzékeny sújt minden lakost.

Határában folyó víz nincsen - A falu alatt egy nádas tó létezik, kis vizi malommal, melly a' volt uraságok tulajdona, azonban úgy látszik hogy a' tó végkép ki fog veszni, az öreg emberek állítása szerint e' völgyön mindenkor volt víz, most azonban csak nagy záporesők után látható kis időre viz a' tóban, vélemény szerint a' források elenyésztek; a ' viz hiánya a' más felé is érezhető , a' földek között illy vizekre emlékeznek, hogy a' ló megúszott, de jelenleg esőzésben sincsen, ennek oka rejlik a ' romló nádasban.

Jász fény szaru fele vezető ország út bal részén Tura felé van egy nádas a' melly kórósnak neveztetik — öregek állítása szerint onnét kapta nevét mert sok birka tenyészett és sok kóré termett e' tájon, innét lett kórés jelenleg kórós puszta, mert Beniczky Flóriánnak vun itt egy külön juh hodálya és béresi laka.

Zsámbok alatt Tó Almás felé 5. percnyi távolságra a falutol, van egy erdöcske 40. hold területen, minthogy homok buczka volt a ' volt földes uraságok felfogták 's akácz és topoly nyárfával beültették, 's miután mint homokos helyen sok tövis, úgy nevezett király dinnye termett az erdő Király erdőczimet kapta. Ezen erdő a' volt Uraságokkal a' legelő illetőségre nézve közös egyesség szerint a' földes gazdák legelő illetőségébe betudatott - ' s ezt a' gazdák 14. évi vágáson folytatván évenkint vágják és használják, ennek felügyelésére évenként egy erdő bíró és csösz választatik, ezek király bíró és király csősz nevezet alatt működnek.

A földek dűlőkre vannak osztva - Egyház dűlő sertés halom, Zsombékos, Valkoi út Sz. Lászlói d ülö a ' két utolsó az oda vezető út végett neveztetett így, de a' többi elnevezésének oka nem tudatik — a' volt földes uraságok és jobbágy földek között éjszaknyugatra fekszik egy völgy melly bőgő völgynek neveztetik, állítólagosann azért mert valaha olly vízesés volt e' völgyön, hogy rohanásában szinte bőgött. — Van Ménes akoly erről az a' monda, hogy a ' Török időben a' törökök ménese állott itt. Vízre járó mivel a' földek vége, e' vizenyős helyen fekszik véggel. - Kerek pata éppen a falu felső végén, állítólag valaha a' Török időben e ' helyről jelek adattak, van még más két halom, melly szinte nem természet, hanem mesterség utján keletkezett, ezen halmok vizonyos távolság ban fekszenek, éppen ollyak ezek mint az alföldi rónákon láthatok e' halmok biztossan állíthatni, hogy a' török uralom maradványai.

Ezek lévén kipuhatolhatok, mik általunk feljegyeztettek.

Kelt Zsámbokon 1864. Január 29.

  Sós András Biró
  Kovács Jósef t. biró
  Makádi Illés +
  Lapu Mihály +
  Bajnóczi János +
  Bense Jósef +
  Rab István +
  Sós Mihály +
  Rab János
Néviró Doksay István jegyző.  
 
* * *

1  Zsámbo k helynevéhez lásd Zsámbék 3. jegyzetét.

2  Zsámbok első okleveles említése 13 28. (Anjou. Okmt. II. 357.)

3  Zsámbok lakossága 1856-ban 1547, területe 4847 hold .

 

176. ZSIDÓ

Helynevek

Zsidó községből, Pest megyéből.

Váczi járásból a következő történelmi adatok terjeszthetők de csak hallomás szerint, mellyeket a mostani lakosság a régibb öregek szájából hallott, a tullapon. -

Pestmegyébe, Váci járásba helyezett Zsidó község, hajdan Puszta, és Sido nevezett alatt lévén a bevándorlott népség tót ajkú volt Sido nevet ki nem tudván mondani, elnevezték Sitónak, mig legutoljára Zsidó név alatt maradt ismeretes. 1 -

Ezen község hajdan Curia volt, 7 birtokosa lévén, nevezetesen Rakoczy, Bajtay, Fegyverneky, Nagy, Ürményi, Fitos, Podmanitzky, még azután ezen birtokosok a persecutio alkalmával birtokaikat elhagyván, később a Grasalkovitsok birtokába esett az egész község. 2

Ezen határ területe 2257 hold, 1026 n öl ennek 1/3 része agyagos, és 2/3 része silány homok, van erdeje kisszerű szölleje csekély termo, de bora szamatoss joilatu, szántó földjébe nehéz jo rozs terem, és igen kevés rétje mely rósz füvet és aprót terem, nevezetesebb helyrésze Zengvölgy, mely onnét veszi nevét, mivel ott a hang sokkal nagyobb hangot ád, mint a sík földön, továbbá harmaszód, ez viszhangot ád, és onnét, háromaszód nevét kapván, szórövidités okáért harmaszódnak neveztetett el. - Végre végtül végig a réteken oly ingóvány van, hogy ott vigyázatlanság esetén a marhák bele fúlnak, és ezen réten olly fü is találtatik, hogyha abból a marha eszik, attól megdöglik.

Zsidón 1863 évi December 22 n

 

jegyzette jelenvolt bevallók
Győrffy Boldizsár Dreinoski Márton
községi jegyző Turoczy Imre
  Sárga György
  Dobronyacski János
  Liskáji János
  Szavacski Marton.

Pestmegye Váczi kerület, Zsidó községből Statistikai elöadatok.

Zsidó községe, az öregebb lakosok állitása szerint hajdan Sító puszta volt, későbbi időkben megnépesedvén könnyebb kimondás végett Zsidó községnek neveztetett el, a beszéd szerint hajdan a falu feletti parton hol most a R Catholikusok temetkeznek, és templomjok is ezen helyen áll, valamely szerzetes zárda létezett, 3 de ennek már legkisebb jele sem vehet ő észre, csupán a most fenálló templom előtt az a szembetűnő, hogy egy kisszerű méllyedés van, és ebbe az esö v hó viz, bár annak lefolyása semerre nincs, még is 2-3 óra alatt eltűnik, ebből azt következtethetni, hogy a hajdani zárdának még valami pincze maradékának kell a mélyben lennie, mivel a rajta járó egyéniség alatt szintén halhatólag zuhog a föld, mint ha az üres volna, de irományok maradványai nem bizonyíthatják. -

Tovább nyugott éjszak fele határos kéri pusztával, mely Kis Uj falu község határában fekszik, erre fekszenek a Zsidai határbeli délnek és keletnek fekvő szöllök, kedves de jó izü borokat teremnek.

Ismét, Ejszak kelet között határos Mácsa község, az erre nyúló jó féle földek az Uraság (jelenleg Belga bank) tulajdonához tartoznak és egyenest keletnek fekvő Ligeti pusztához tartozó birtok mely Iklád, és Domony községgel határosak, itt jó termékü földek, s erdő létez, mely az ott fenálló Juhaklyokkal s cseléd épületekkel a fent irt uraság birtokai. -

Honnét kapta ezen nevet Liget? az egyenesen kinem található, 4 hanem a táj kiessége és szép erdőségből itélhető, mivel ez egy termékeny völgy, hogy ezen okból neveztetett Ligetnek. -

Ezen erdőnek egy részletét és a keleti oldali most harmaszód név alatt ismerjük, ezen állítás szerint, mivel ha ott valaki egyet kiáltott háromszor hangzott vissza a felelet, ezután lett nevezve Három a szód, 's szó rövidülés okáért maradt Harmaszód.

Van ismét ezen erdő hegyében a parton, egy még most is látható mélyedék Szarvastó nevet visel, mondják oly emberek kik még emlékeznek, hogy ezen tóiból a viz soha kinem szárat, és hogy Szarvasok jártak ebből szomjokat eloltani, de ez már most semmi vizet nem tartalmaz, egyébb mintha esős idők, vagy hó olvadások vannak. -

Innen kelet dél felé menve vannak homokos rosszféle szántóföldek, ingoványos rétek olyannyira, hogy évenként többször történik, hogy a réten legelő marhák elsülyedvén, azokat kötelek segítségével igen nagy munkába kerül a haláltol megmenteni a földek v a dülö neve Hegyalatti dűlő a rétek neve Alsó=Mláka. — Ezen réten folyik le az ezen határban eredett patak, melynek neve eddig nincs, 's ezen patak e határban 1850 évben három malmot hajtott, de már az egy elpusztulván, csak kettő létez ma, vala ezen malmoknak oly nevezetes toljuk, hogy ezen völgyön, mely Domony völgy név alatt ismeretes messze földön öszve 13 malom létezett és folyvást őrölhetett, — Mig most már az idő viszontagságai a tolat annyira elpusztították hogy csak fogva lehet rajta őrölni, de ezen vidéken még most is legtöbb vize lévén, mesze helységekből hordnak ide örlöt a legnagyobb szárazság idejében. —

Igy a községet a feljebb leirt nevezetek fél hold formában kerítvén el, maga a község két jó magas part között fekszik, hol is annak idején a zápor esők nem kis károkat okozván, az utczakon rendkívül nagy árkokat mosnak, és a völgyet be iszapolják. -

Kimenvén a faluból délfelé itt fekszenek a községi szántó földek Veresegyházi határ felé, a homok tenger felé vévén fekvésöket és szárazság idejében a szél igen sok károkat okoz, mint most 1865 évben is, minden veteményt, és ültetvényt elhordván a szél, vagy arról a porlo felmunkált földet, a magot a száraz kemény földön hagyván ki nem kelt, 's így a terméketlenség miatt ez évben a községi lakosok igen nagy szükséget szenvednek. Ezen földek dülö neveik:

a)  Bisztricske Dél és éjszaknak fekszik, a déli része homokosabb, az éjszaki termöbb föld.

b)  Szurdok alatti dülö, a szurdok nevét onnan nyeré, mivel a községből, Veresegyház fele vezető Út két magas part között szűk völgybe vezet ki - Ezen dülö nagyobb része is silány homok. - Ezen földek alsó végében van egy kis rét, mely Kistóli rétnek neveztetik azon okból, mivel ezen rét közepén, egy két holdnyi térségü tól volt, és ebbe káka termett, átgázolhatatlan volt az előtt többször próbálván azt által járni, de ennek feneke oly ingadozó volt, hogy a vetélkedőnek mindanyiszor elmúlt kedve a próbát végrehajtani.

c)  Délnyugott felé menve vannak az ugy nevezett Délnek fekvő széles földek, ezeknek felső része szilárdabb, mig az alsó futó homok és terméketlen, az alsó végétől vannak öszve kötve a rétek, felső Mlaka név alatt, ez is azért neveztetik Mlákának mivel nagyon ingoványos, és a rajta járás igen veszélyes.

d)  Innét éjszakra tekintve látjuk a legjobb dülöt Éjszaknak fekvő széles nevezet szerint, ezen föld v dülö legegyformább föld minéségböl van ősze kötve.

e) Innét ismét éjszak felé menve, érjük el az ugy nevezett Zengvölgyi düiöt, ennek déli része most terméketlen homok, éjszaki része pedig igen jó föld volna ha a sokszor okozott zápor eső azt be nem boritná vízzel; - de mivel hogy ez nevezete szerint völgyben, még pedig oly völgyben fekszik, hogy a víznek onnét lejárása nincs, ennél fogva a veteményt egészen elönti, 's sokszor a termék ott vesz el, — nevezetét pedig onnét nyerte, mivel Zengés idején a hang itt ősze szorulván, igen borzasztó s félelmes mormogást lehet itt hallani.

f)  Ettől nyugott éjszaknak fordulván ismét erdőbe jutunk felső erdő nevezet alatt, ezen erdő 1848ba még szép sürü erdő volt, de az akkori szabadság a lakosság által annyira elpusztitatta, hogy most csak hellyel lehet egy valamire való fát benne szemlélni, ezen erdő mintegy 200 hold, melyből a tagosztály alkalmával a lakosság az egyesség szerinti járulékot nyerte az uradalomtól. Ezen Erdő egész Bottyáni határig tart, mely nyúgotéjszak felé határos velünk homokos földjei, és szőllő hegyeivel. —

g)  Ezen erdő és szelesföldek közepette fekszik Irtván és Kopanicza név alatt nevezett dülö, az egészen délnek fekvő és a határban legjobb terménységü földeknek mondatik.

h) Ettől ismét nyugot felé van az ugy nevezett Szegi dülö, közönséges termőföld, nevét onnét nyerte, mivel a felső erdőnek egészen a szögletébe vág ' be. -

i) Innét ismét eltekintünk délnyugott felé, látjuk a Veresegyházi határ szomszédságában fekvő, úgy nevezett hosszú dülöt, ezt hogy miért nevezik hosszú dűlőnek, magatol értetődik, t. i. mivel hogy hosszú fogású földek, a föld minősége kevert fekete jóféle homok, és részenként fehér szélhordta homok közepette van a rétben egy igen jó forrás és ebbe igen jó italú víz, mely forrás a legfelső a határban éjszak nyugott felé, innét pedig egyenes, néhol kissé tekervényes utón folyván kisszerű árokban kelet dél felé fölveszi a többi források vizeit, és közel a határnál, Domonyi határ völgyfelé, már két egy, egy kerekü malmot hajt, mig tovább a Domonyi völgyön kilencz malom őröl ezen innen eredett vizén. -

Ezen hosszú dülö földeken nyerték 1864 évben az egy tagú birtokosok illetőségeiket, mellyek közül, a Bottyáni határtól kezdve lefelé 1ső Varga Sándor Úr két telek és egy zselléri illetmény fejében nyert 112 hold, 2ik Turóczy Imre Úr 5 fertályba és 1 zselléri illetménybe 70 hold, 3ik Rottler Sándor Úr 5 fertályba 68 1/2 hold, 4er Máté Jósef Úr 2/4 telek feben 27 1/2 hold, 5ör Rosenthál N.Ottó 2/4 telek és egy Zsellér illetmény fejében 29 1/2 holdat, öszvesen 308 holdban nyerték ki illetményeket, a többi volt Úrbéresek egytagba nem akarván kivenni illetéküket, talán 13 db ba nyerték azt ki kívánságok szerént.

Végre megjegyzendő az is, hogy a község fekvése teknö alakú, és a község a jobb oldalon fekszik, mely oldalon bár part is, mégis ha nagy szá razság nincs, 2 v legfeljebb 3 ölre lehet vizet találni a földben, a mi pedig a község fenekét illeti ott oly kút van, mely kút a közönség tulajdona, hogy többszöri időkben színig szokott telve lenni vízzel, és rendesen kifolyik belőle. -

Miután a határ területen egyébb nevezetes megemlítendő már nincs, még azt is hozzá teszen, hogy községet tót ajkú nép lakja, mellyeknek úgy látszik a magyarosodásra nagy hajlamuk van, mivel máris kevés találtatik ki magyarul megletősen nem beszélne. Ezen lakosok száma öszesen 633 lélek, ezen közül 327 R.Cath. 293 Evang. 3 Helvét, és 10 Zsidó. 5 A Házak száma öszvesen 136.

Zsidón 1865 évi December 19én 6

  Győrffy Boldizsár
  községi jegyző által
 
* * *

1  A Zsidó helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a zsidó népnévből való. ( Kiss 675.) A Zsidó nemzetség birtokainak a központja az Árpád-korban, a nemzetség valószínűleg kazár eredetű, zsidó vallású. A nemzetség első okleveles említése 1237. (ÁUO VI I . 47.) A település első okleveles említése 1284. (D F 219 427., Bártfai 113. reg.)

2  Zsidó falu lakói valamilyen okból átköltöztek Mácsa faluba 1546-1559 között (Káldy 315. sz.) , 1647-1683. között 0,5 portás hely, 1686-ban lakatlan. ( Kosáry 17.) Zsidóra kisnemesek települnek 1694-95-ben - sokkal több, mint hét család - , azután jobbágyok 1695-96-ban. A kisnemes Rákóczy és Podmaniczky család nincs rokonságban az ugyanilyen nevű főúri családdal. Horváth L.: A Galga-mente történetének irott fonásai 1686 1/ 11 . Sajtó alatt.)

3 A Zsidó nemzetség monostorát 1284-ben említi először oklevél. (Bártfai 11 3. reg.) A nemzetség tagjai 1422-ben azt állították, hogy itteni birtokaikat I. István királytól kapták. (Bártfai 595. reg.)

4 A Zsidó nemzetség itteni Liget földjét 1284-ben említik, 1519-ben Zsidóliget pusztaként szerepel . (Dl 56 809.) Zsidóligetként tűnik fel 1559-ben is. (Káldy 143. sz.)

5  Zsidó lakossága 1856-ban 696, területe 2153 hold.

6  A feltételezhetően ezer éves település Zsidó nevét 1943-ban a határában folyó Egres patak és a közeli Vác alapján a megyei szervek Vácegresre változtatták.

 

   
Előző fejezet Következő fejezet