Előző fejezet Következő fejezet

FÜGGELÉK

I.

 

1. SZÁZHALOMBATTA

Helynevek

Battá községből. Fejérvár megyéből. Bicskei járás, székhele martonvasári Főszolgabíró hivatal , határos Decsi, Rácz Keiesztun Szt Miklosi pusztával, f:rdmezővámssal, a duna felől pedig Tököl községgel, mely Pestmegyében fekszik.

2ik pont. alattira, ezer község mostani 's ismeretes neve Batta mely nevét 1773ik évről viseli, az az elötti neve volt Százhalom, ezen nevét Romaiak itt tartózkodásuk alatt nyerte 's onand, minthogy a' község határa éjszak részén vannak a' romaiak sánczai . 's ezek közelében láthatni a' meg olvasott 100. halmo kat, mely halmok a' romaiak temetkezési helyei voltak; temetkezés helyekül pedig onnan lehet igazolni, mivel ezen halmokat a Pesti nemzeti Muzeum 1847ik évben ásatta, 's minden fel ásott halom alatt porrá égetett csontokat és szenet talált. 1 --

3ik pont alattira. Ezen község semmi más elnevezéssel nem bir. 2 -

4ik pontra a' község hogy mikor emlittetik legkorábban, arra senkisem emlékszik.

5ik pont. A község népesítetett álítólag Pozségából, részint pedig Puszta Zámor, és Sooskút községből, szerbbekkel, még Mária Terézia idejében vallás változás kényszeríttése elöl 's miatt, ottani lakhelyüket ott hagyván, 's ide származtak át — 1768ik évben pedig hat Tóth családdal szaporodott, a' nép azonban beszél nagyobb részben szerbűl, kisebb tótul, s' magyarul. 3

6ik pontra. A név eredetéről éppen semmit sem tudván felvilágosításul adni, mivel sem a' Községnél, sem pedig a Szerb Templomnál, mi oly iromány nem találtatik, a' melyből ti. a' név eredetét a' községnek kitudni lehetne. 4

7ik pontra. A Község határát birja a' Község földmíves osztálya, 's több Kőzbirtokos Uraság van benne 's majorság szántó föld dülöi a' majorok nevét viselik, — m: t. i. H ugonai düllö, a' határ belsejében fekszik, Horvát major 's dülö ercsivel határos, Gamperl major dülö, a Horvát major szomszédja, Körmitin. dülö ercsivel határos, Tahy és több apróbb dűlők, szinte ercsivel határos, Rostym. dülö, Ercsi és Rsz . Miklós pusztával határos, napnyugotnak fekszik — a' Község földmívesek birtokai következő dűlő nevezésekkel bírnak — m. t. Urbária szántóföld, Zábárom szántó föld, Kotszéla szántó föld, Dugácske szántó föld, Kráske szántó föld, Megyunke szántó föld, Klynes szántóföld, Veliki rét, - rét - Málirét - Klisza-rét - Táboriste rét, Grusik szántóföld, Gréda, rét - ugyan illy szerb név alatt álnak a' szőlőink dülöi megnevezései is mint p. o. Szrednyi duzs, - anyit tesz - Közép dűllő, Sanácz - a. tesz sáncz Szádovin tesz ültetések, Megyunka, tesz halmok köszti Kotguvnár tesz Szérüsöknél - ezen szöllök fekvése, a romaiak sánczán nagyobb részben fekszik Érdfelé, egy kis része pedig a ' határ duna melletti részén ingoványos helyen fekszik, Ertsi felé, enyiben terjedvén ki ismeretességét e' községnek kimutatni.

Kelt Battán 5 Május 18a 864.

Leszkovis Rezső Gajarszki Leopold Biro
 
* * *

1. A római korra és a halmokra lásd Érd 3. és 11 . jegyzetét

2. Százhalmot Anonymus említi "Centum Montes" alakban , Batta első okleveles említése 1 318. (Csánki I II. 318.)

3. Szászhalom 1546 -1559-ben apró falu (Káldy 6. sz.), Batta 1546-ban meg lakott, 1559-re lakói elszéledtek (Káldy 7., 8. sz.), 1720 körül települnek be a faluba szerbek stb. (Dercsényi II. 56.)

4. A Batta helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a régi magyar Báta , Báté szláv eredetű. (Kiss 94., 599.)

5. Batta lakossága 1856-ban 714, Batta puszta 69, összesen 7831 , területe 2911 hold

 

2. ÉRD

Helynevek

Érd Mező város községből Fejér Megyéből.

Az 1öre Érd Mezőváros; — melyhez Berki puszta; 1 — Fülöp major; — Erlakovacz; — Ilka Major; — Kutyavár; és Benta Majorságok; valamint Fekete, Sas, és Csillag csárda; helyiségek tartoznak; fekszik Fejér Megyében a' Bicskei járásának Pest Megyével határos részén a' duna mellett. A vidéknek különös elnevezése nincsen, 's ámbár Tárnok község határával szomszédos, és egy részét képezi a' históriai emlékű Tárnok völgynek; - de a' Tárnok völgyi vidék a' nép száján nem él. -

A 2ikra.

Érd Mezőváros neveztetik még ''Handzsabeg" és Hanzlbecknek is; — a valóságos és eredeti neve Érd: minden hivatalos és egyébb iratokban, s ö tt kissebb körben élő nyelven is használtatik; — mint "Handzsabeg" a' magyarok, 's mint " Hanzlbeck" a' németek ajkán ismertebb, 's közönségesebb. 2

A 3ikra.

E' községnek semmi egyébb neve elő nem fordul. -

A 4ikre.

Érd Mező város eredete igen régi, 's nem tévedés, ha a' romai uralom koráig vissza vitetik, azomban hogy mikor emlittetik először a' magyar történelemben; ezt adatok hiányában meg határozni nem lehet. — Tudományos kutatások valószinüleg azon eredményre vezetnének, hogy a' nevezetes "Potentiana" romai városnak egy része e'helyre esik. 3

Az 5ikre.

A népesedést illetőleg méltán el lehet fogadni a' történelemben is megirt azon körülményt, hogy midőn IVik Béla király a' tatárok által pusztán hagyott Országba vissza jönne Ragusából; — őtet igen számos és hű Dalmátiai nagyok kisérték, kiknek hűségét megjutalmazandó, Buda környékén több területet jelelt ki számukra; - melyhez Érd is tartozott; - később Zsigmond magyar király idejében Amuráth Török Szultán, Brankovics György Rácz despotát legyőzvén, ennek Bosniai, Szerémi és Szerbiai tartománnyaiból számos menekülök tele pedtek meg magyar Országban; ekkor a Szerémségböl menekül ő illírekből népe sítetett meg Érd községe, mely nép máig is vallásra nézve Rom. Cath: saját ill ir nyelvét megtartotta. 4

A lakosságnak német ajkú része csak később egyes bevándorlott mester emberek és iparosok utódai, kik most is iparosok, vagy szöllö mívesek, 's a' lakosságnak mintegy negyed részét képezik. —

A 6ikra.

Érd községhez több puszták vagy Majorságok is tartozván, ezekre nézve a név eredetét illetőleg pontonként:

a.) Érd Mezőváros elnevezése akként tartatik, hogy a' honfoglaló Árpádok korabeli egyik hason nevű főbb Magyar családtól származik, kinek az akkor tulajdonul jutott.s - "Handzsabég" nevét a' Mohácsi vészt követő török uralom alatt (lándzsa nevű török bégtől nyerte, ki itt mint túrok helytartó parancsnokolt.     A Német kiejtésü "Hanzlbeck" az előbbinek németes elfordulása. Érd községnek előbbi topograficus fekvése változáson mer. állal az 1838ik évi dunai nagy árvíz miatt, mert az akkor romba dölt házuk tulajdonosai, az előbbi régi Romai út mellől, a' magasabban í'ekvő úgy nevezett Rávna és Sumár dűlök térségére építkeztek a' Buda Fehérvári Ország ung, - mely része Érd községnek mintegy 148 házból áll, 's Újváros és Fülöpvárosnak is neveztetik, az ujonnani építkezés okából, 's u. akkori földes Úraság Herczeg Battyány Fülöp kereszt nevével. -

b.) Berki vagy Berka puszta; — régi eredeti helye most üres térség, sött nem is emlékezni azon idökorra, midőn ott épülete':, vagy lakhelyek állottak, de világos nyomai vannak az egykori épületekkel,, azok látható alapjaiban; mely helység másként puszta falunak is neveztetik, de ekként csak ritkán, 's ujabb időben. - Berka neve illir szó, magyarul Cserjés, bokros vidéket jelent, minő ott egykor létezett.6  - Herczeg Battyány Fülöp volt földes uraság által ezen helységtől dél nyugotnak mintegy 2000 öl távolságban építtetett egy Majorság, mely azon puszta és határjának régi nevét: Berki vagy Berka birja, most már azomban Beiki nevén átaljános. -

c.) Fülöp Major, a' fentebbi Berki vagy Berka puszta határjában; — építtetett 1830ik év körül Herczeg Battyány Fülöp akkori földes Uraság által !s ennek kereszt nevét nyerte. -

d.) Erlakovacz, majorság építtetett 1760--1770ik év körül Gróf Illésházy János akkor földes Uraság által. - Elnevezése iránt biztos adatok nincsenek; -úgy gyanítják, hogy ezen illir hangzású név e' két illir szóból: erlav = sánta; és kovac, vagy kovácz = (vagy) kovács; tehát erlakovacz magyarul sánta kovács; -származott; egy hajdan ott munkában és szolgálatban volt vagy lehetett sánta kovácstól. -

Nem éppen alap nélkül lehet még is feltenni, hogy építője: Gróf Illésházy  János, majorjának nem kölcsönözte nevét egy sánta kovácstól, hanem inkább az ott elfolyó kis erecskétől annak Érlak nevet adhatott; - mit később az itt Érden lakó illírek saját nyelvök szerint Erlakovacz néven tartottak fel; - mivel ezek több helyneveknél élnek, illyen ovacz, onacz, lyacz, nacz, vacz, 's több e' féle ragokkal, midőn valamely egyénről azt, hogy hova való, kifejezni akarják; például: Ercsi lakos: - illírül: Ercsinacz. - Handzsabégj lakos: = illírül Handzsa-besacz; - Csepelei lakos, illírül: Csepelyacz; - tehát valószínű, hogy Érlakból is így keletkezett Erlakovacz. - A Gróf Illésházy János által ide épített majorságból csak egy alacson rósz cselédlak,  és  egy  régi  istáló  áll  még  fenn;  a'  többi   ott meglevő alkalmas épületeket Herczeg Battyány Fülöp volt Földes Uraság 1830ik év körül építette. -

e.) Ilka Major; — alig 5 éve hogy építtetett Báró Sina Simon mostani földes Uraság által, 's egyik leányának nevét nyerte. -

f.) Kutya vár; egy vadász lak az Erdő szélén, regényes tájékkal, hol egy régi épület maradványa most is látható. — Herczeg Battyány Fülöp volt földes Uraság mintegy 25-30 évvel ez előtt ezen vadász lakot nagyobbitva kijavíttatta; keríttés falába bele foglalván a' most is látható régi falmaradványt. - Kutyavár neve onnét származik, hogy Mátyás a Nagy Magyar Királynak ezen helyen; Budától mintegy jó két mértföldre; - vadászatra szánt ebei tartattak, 's a' most is fenálló régi fal azon épületnek maradvánnya, hol a' nagy Király vadászati kedvét töltendő, hagyomány szerint többször időzött.7

g.) Benta majorság. — előbb a Gróf Dlésháziak idejében egy patak malom, és molnár lak; - Herczeg Battyány Fülöp volt földes uraság azomban 1830-1840 körül, - miután a malom vize még e' század elején lecsapoltatott, ide még egy épületet emelvén, Majorsággá alakította. - Benta neve illír szó, 's magyarul egy a' viz kiáradását akadályozó föld gátot, vagy partot jelent;8 mely jelentőség helyi fekvésének meg is felel, mert a' most alatta elterülő rétség egy, még az 1783ik évben készült térkép szerint tó volt; - mely tóba a' Bia felől Soskút, és Tárnok mellett csergedezö folyócska ömölvén, töbször víz áradozá-sokat okozott. -

h.) Fekete Sas: fogadó a' Buda fehérvári országút mellett, a Tárnoki vasút állomás átellenében; — építette Gróf Illésházy János 1760—1770 körül; a' fogadó tőle fekete sas czimet nyervén, azt most is bírja; — e' fogadó mellett van 4 zsellér ház; mellyet valószínűleg a' fogadó bérlő biztonságára ugyancsak a' czimzett Gróf Úr telepitett e' helyre.

i.) Csillag csárda; - Ezt is Gróf Illésházy János építette 1760— 1770ik év körül; - 's csillag czime után nyerte nevét. - A hajdani birtok álladalmi só árulási jogot is bírván, az Érdi lakosok illírül közönségessen most is Solárának nevezik, mi magyarul só házat jelent. - Nevezetek e' csárdát még hideg csárdának is, de ezt valószínűleg az utasoktól egykori ehagyatotsága miatt nyerte; 's e' név már nem használtatik. -

A 7ikre.

Érd község, és a' hozzá tartozó puszták, 's majorságok területén különféle nevezetes dűlök, ezeket illetőleg mivelési ág szerint a mint következik: - lör Szöllö dűlök: környezik Érd községet közvetlen délkeleti oldalán a' házak mellett kezdve, délnek, délnyugot, és nyugotnak. — Duna dülö. nevét nyerte a dunától, melyre keleti irányban ledül. - Sanczi dülö — a Battai határral szomszédos, 's a duna folyó, és duna dülö felett emelkedő hegynek lapályos tetején terül. - nevét nyerte egy ott máig is látható régi romai föld sánczolattól. —

Megyunka dülö. - keletről a' fentebbi sánczival, délről a' Battai határral, nyugotra a' hason nevű szántó földek, 's éjszakról a hegy dűlővel szomszédos. -Illír nevét nyerte azon hun halmoktól, mellyek területén máig is láthatók; -Megyunka magyarul: halmok közti térséget jelent. — Ezen térségen volt Attillá-nak a' rómaiakkali nevezetes csatája.9 

Hegy dülö. - németül Berg ried. az illírek berdó néven nevezik. - délről a' Megyunkai, és Sanczi szölök, nyugotról a Zanoveti földek, éjszakról a' gyorma szérüskertek, 's keletről a' község felett emelkedő hegyre dül; - ezen hegytől nyerte elnevezését. —

Úrmajovacz dülö. — délről a gyormai út, nyugotról az eddigi urasági földek, éjszakról a Becsanaczi szöllök, és keletről a' gyormai szürüs kertek, és a' községgel határos. - Neve illir hangzású, 's onnét származtatják, hogy területének nagy része egy völgybe nyúlván le, a' tavaszi elfagyásoknak kitéve van, 's a' fagy töbször a' termést elrontja, elveszi. - Urme illir szóból ered, 's magyarul: elveszi jelentőséggel bir.

Besanacz dülö; délről az Urmajovacz, nyugotról az eddigi urasági földek, éjszakról a Sumár legelő, 's keletről a' község szomszédságában. - neve ezen illir szóból Becsak - Nagy edény ered; - Becsanacz magyarul: Nagy edényest jelent, valószínűleg az ottani bő szüretről. -

2or Szürüs kertek. -

Gyormai szürüs kertek; az urmajovaczi szöllök egy része, és a' község felett emelkedő hegy tetején. - Gyorma illir szó, 's magyarul: két hegy közt levő, feljárásra használt mélyedést jelent, 's mivel ezen szürüs kertekbe ily mélyedésen jutni fel, ezen mélyedéstől nyerte Gyorma nevét. -

Groblye szürüskertek. - a temető szomszédságában; - groblye illir szó, magyarul temetőt jelent; innét származik neve is. —

3or Staro szelói kertek. - a község alatt keletről a' bara 's rávna dűlők között fekszik — ez azon hely, mellyen Érd községnek nagy része az 1838'k évi dunai árviz előtt állott - ekkor azomban a' házak ősze omolván, beépítés nélkül hagyatott; magát az üres térséget az illető tulajdonosok loherés kertek, és egyébb vetemények alá használják, — nevét azomban Staro Szeló magyarul: öreg Falu; megtartotta; — a' térségen áll a' Török Uralomból fenmaradt, 's most is jó karban meglevő Török torony (: minaret:). -

4er Szántó földek.

Megyunkai dülö. — fekszik délről a' Battai határ mellett keletnek; a'  hason nevű szöllö dülö szomszédságában, nyugotnak a' romai útig dűl. — elnevezését ugyan azon körülményben találja, mely a' hason nevű szöllö dűlőről megjegyeztetett.

Zanovet dülö; délről a Battai határ mellett, nyugotról a' Bentai rétre dűl, 's keletről a Megyunkai dülö alatt, a' római út mentében fekszik. — Neve ezen illír igeszóból ered: Zano vetam, mi magyarul azt jelenti, hogy midőn valaki egy tárgynak elmondásával töbször, és ismételten alkalmatlankodik; - ilyenkor szokta az illír e' szót használni, hogy meneküljön, mondván: ne moj zano vetat mene. - Ezen dülö volt jobbágyi birtokot képezvén, soha, vagy igen ritkán pihent; lehet tehát hogy azért nyerte Zanovet nevét. -

Pánszki dülö, - a' hegy és urmojováczi szöllök alatt nyugotnak. - Urasági tábla lévén, azért neveztetik panszki, vagy magyarul urasági dűlőnek.

Szöllök alatti dülö; — a Becsanaczi szöllök alatt nyugotnak; helyi fekvésében találja elnevezését.

Podpanszki dülö a' pánszki dülö alatt nyugotra terül el, azért birja nevét podpanszki; mi magyarul: Urasági alattit jelent. -

Groblye dülö - a pod panszki dülö alatt nyugotra fekszik; - hagyomány szerint; midőn a' törökök e' helyről kiüzettek, az erre következett évek egyikében rövid időre nagy pestis, — járvány ütött ki, a' mely járványban elhaltak hullái ezen dülöre hordattak ki, és temettettek el, azért neveztetik illírül Groblyenek, vagy is magyarul temetőnek.

Dugacska dülö a Groblye dülö alatt nyugotra a' Bentai és Szelistyei rétekig terül. - Dugacska illír szó, magyarúl: hosszút jelent; - a mely a' dűlőnek a többinél hosszabb voltát fejezi ki.                                                                          

Velika dionicza dülö; magyarul nagy telek; fekszik a pánszki, podpanszki, groblye, dugacska, szelistye, és a' fehérvári ország út között. - Nevét nyerte nagyságától, mely a' többi dűlőket haladja. -

Kamenya dülö - kövest jelent- magyarul, a hason nevű út dülö mellett nyugotra terül a fehérvári országút mentében. -

E' térségen 's az átellenben keletre fekvő Szelistyei dülön is valaha, tán még a' romaiak korában, és a' tatár pusztítás előtt helység létezhetett; oda mutatnak azon kissebb nagyobb épületi kövek, mellyek a' szántás által felfor-gattatnak, 's ezen kövekből nyerte Kamenya vagy köves nevét. -

Torina dülö, a' fentebbi kamenyai dülö mellett nyugotnak, szinte a Fehér vári Ország ut mentében; - itt hajdanában, mikor még a' föld mivelésnek leg kiterjedtebb ágát a' Marha tenyésztés tette; - Marha állás volt; - azért nyerte nevét ezen illir szóból Tor - torina, - mi magyarul Marha állást jelent.

Neveztetik e' dülö még Ratosova dolinának is; - egy Ratos nevű rablóról, a' ki egykor e' völgyben tartá tanyáját; - Ratosova dolina, magyarul Ratos völgyét jelenti. -

Járás dűlő; - előbb mále disnice és Szrednye disnicze; neve volt, - mi magyarul kis, és közép dülöt jelent. - Járás nevét onnét nyerte, hogy a' volt Úrbéreseknek kevés legelöjök lévén, ezen egész dülöt Marha járásnak hagyták, 's több ideig legelőül használták; mivel   azomban ez által a földes uraság dézmájában kárt szenvedett ismét fel kellett szántani, de mint szántó főid is újabban nyert járás nevét megtartotta. ,—

Vinacz dülö; fekszik a' járás dülö végében a' fehérvári Ország út mellett; -     e' dülön szép buza szokott teremni, 's az aratók hajdanában az aratást végezve, gazdáiknak buzából koszorút e' helyen kötöttek, azért neveztetik illírül Vinacznak melynek magyar értelme: koszorú. —

Határ 1sö; Határ 2ik dülö. a vinacz dülö végében, nyugotnak a Fehérvári ország út mellett terül el, 's ütközik a' martonvásári, Szent Lászlói, Rácz Szt Miklósi és Ráczkeresztúri határokkal nyugotról; - délről pedig a Battai pusztákkal. — Határ nevét nyerte szélsőségénél fogva, mellyel a' szomszédos határokat érinti.

Brigh és perva dolina, dülö; délről a Battai határnál kezdve a Határ és Vinach dűlök mentében terül éjszaknak a' járás dűlőig, természeti fekvésétől nyerte nevét, mely halmos és völgyes. - Brigh; - Magaslat; hegy; - és perva dolina; - első völgyet jelentvén. -

Od puta és vise puta dülö; fekszik a Brigh és perva dolina alatt keletnek; -    délről a Battai határ mellett kezdődvén, éjszaknak a' Torina dűlővel szomszédos; - nevét nyerte a Buda-Eszéki Ország uttól, mely ezen dülö közt Ercsi felé nyúlik; - Odputa, Viseputa szó; magyarul: uton inneni, és utontuli értelemmel bir. - Neveztetik ezen dűlőnek  egy része még Batszka Megya néven is azért: mert a'Battai határral szomszéd. -

Krately dűlő; magyarul kurta vagy rövid dülöt jelent, mivel a legrövidebb dülö mind annyi közt; fekszik az Od puta dülö alatt keletnek a Bentai rétig, 's éjszaki oldala a' Bentai Majorsággal szomszédos. —

Postina dűlő; magyarul: posta dülö, a Bentai major feletti térségen; — Postina vagy postás nevét azért birja, mert hajdanában Érden posta lévén, ezen földek a posta állomáshoz tartoztak; 's annak jövedelmeztek. -

Duvaniste dülö; magyarul dohány földeket jelent; Fekszik a Fehérvári Ország uton feliül Berki puszta határában a Soskúti út mellett. — Ezen dülöt hajdanában dohány alá osztották ki, azért neveztetik Duvaniste, = dohányos néven. —

Izpod Tárnocski Vinogradi dülö; - a Dunaviste dülö és Tárnoki szöllök alatt, azért neveztetik illirűl "izpod tárnocske Vinogradi; vagyis Tárnoki szöllök alatti. -

Zlátró berdó; dülö; a' Berki puszta határában a Tárnoki szöllök éjszak keleti végénél kezdve éjszaki irányban nyúlik, 's délre lejt; - Zlatno berdó, Magyarul ezüst hegyet jelent, e' dűlő hegy oldalában fekszik, melynek gyomrában a nép ezüstöt rejleni vélt, azért nyerte Zlatnó berdó nevét.10  —

Proszina dülö. a Zlátnó berdó aljában délnek a Fehérvári Ország útig terjed ki; - neve inkább tótos mint illír hangzású; 's valószínűleg ezen tót szóból: proszi = kis, származik. Éjszaki része kövecses sovány, déli része pedig előbb igen vizenyős, és rósz termő volt, most azomban alá kövezés által valamennyire vízmentessé tétetvén, jobban terem. -

Kamenara dülö. A soskúti határ felöl, mely éjszak nyugotnak fekszik a proszina dűlő mellett délnek nyúlik el. - E' térségen lévén egy kőbánya is, ezen kőbányától nyerte nevét, "Kamenara" magyarul kőbányát jelentvén. -

Erdő irtás dűlő, mert régiben is még erdő lévén irtás által alakult szántó földdé, nevét innét nyerte. - Fekszik a' Kamenara dülö mellett keletnek, 's éjszakról délnek nyúlik le, az Erlakovaczi Majorságig. -

Uz Erlakovacz dűlő; fekszik Erlakovacz Majorság felett éjszaknak és keletnek; nevét nyerte Erlakovacz Majorságától, melynek szomszédságában és felette van. —

Bíle guste dülö; - Egy része szántó föld, más része rét, és legelő; - Az Uz erlakovaczi dülö mellett keletre; - éjszaknak Kutyavár és Diosd község, -délnek a' Fehérvári ország út által szomszédos — Biele guste illír nevét, -magyarul: sűrű fehér onnét nyerte, mert ezen táj még felnem szántatott, sűrű, és fehér mezei virágokkal diszlett.

Állítják, hogy e' helyen, fel Diosd község felé feküdt a' hajdan nevezetes Potentiana római Vár, és Város; - mely mellett, a' lejebb eső Érdi határon és nyomaiban még látható régi Római út húzódott, 's a' Diosdi szöllökön által a' Budaörsi sorompó irányában csatlakozott Budával, az akkori Aciucummal.11 mentében lévő több dűlőkön egy tagba hasittatván ki, ott most egy puszta épül, 's ha elkészülve nevet nyer, az, az egész területre birand érvénnyel, 's az egyes táblák számokkal birandnak.

Kelt Érden12 Május hó 31én 1864.

  Érdy Jósef mk. Jegyző
 
* * *
  1. Berki egykori település első okleveles említése 1244. (Dl 73 615.)
  2. Tulajdonképpen Hamzabég, mert itt egy Hamza nevű bég a XVI. század közepén várat építtetett. Először a tulajdonában lévő szerájt 1559-ben (Káldy 5.), majd 1576-ban a várkastélyt említik "Hámza bek, Erd nevö kastellia" alakban. (Kiss 204.)
  3. Érd első okleveles említése 1243. (Dl 82 836., ÁUO VII. 140.) Természetesen a római kortól folyamatos lakottságról nem lehet szó.
  4. Valószínűtlen   a   délszlávok   (illirek)   XV.   századi   betelepülése   Érdre,   1546-1559-ben Érd lakossága magyar. (Káldy 5. sz.)
  5. Érd helyneve a magyar ér, azaz 'vízfolyás' -d képzős származéka lehet, de a régi magyar  Érd személynévből is származhat, amelynek alapja az ér, azaz 'véredény' főnév. (Kiss   204.)   Érd  a Nána-Beszter  nembeli Berki család   birtoka  a  X1II-XIV.  században. (Dercsényi L. 349.) Az Érdi család első okleveles említése 1244. (Dl 73 615.)
  6. Berki helyneve a magyar berek, azaz liget' főnévből származik. (Kiss 104.)
  7. A Kutyavár helynevet a népetimológia valószínűleg az egykori Eben falu helyére alkalmazta, ahol  - nevéből  következően - tarthattak vadászebeket  Mátyás  király vagy mások számára. (Dercsényi I. 359.) Eben első okleveles említése 1323. (Dl 2172., 104 902.) A kérdés teljes összefoglalására lásd Torma I.: Az érdi kutyavár. Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: Ikvai N. Szentendre, 1980. 251-261.
  8. A Benta pataknév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a régi magyar Bentha a Benedekkel függ össze. (Kiss 103.)
  9. Az érdi Attila várának nevezett Duna melletti dombon koravaskori, nagykiterje désű  földvár   található,  az   Érd   és Százhalombatta  közötti  122  halom  koravaskori  sir. (Dercsényi I. 349.)
  10. A zoloto, zolota, zalatna stb. szláv szavak és belőlük képzett helynevek aranyra vonatkoznak.
  11. Potentiana helyét a Thuróczy-krónika alapján azonosítják Erd és Százhalombatta közötti  római táborral,  a  legújabb szakirodalomban ezeket a maradványokat az egykori Matrica táborának tulajdonítják, amelyik Aquincumtól 23 római mérföldre feküdt. (Dercsényi II.  57.)
  12. Érd lakossága 1856-ban 2737, Diós puszta 689, Berki puszta 60, Benta puszta 14,   Hidegcsárda  puszta   32,  Fülöpmajor   23, Erlakövet  puszta 53, Kutyavár 8, összesen 3616, területe 12 936 hold.

 

3. JÁSZKARAJENÖ

Helynevek.

Jász karajenő községből a' Jászkun kerületből.

Jász Kara puszta mindenkor a' jász kerülethez tartozott, Jenő puszta pedig Heves megyéhez. - Kara puszta Alsó szt György és Fénszarú város birtoka. - Hajdan a' tatár járás előtt szinte falú volt és Kara néven neveztetett, de a' tatár járás után pusztává lön a' mint ezt több ásások igazolják.1  -

Dicsőségesen uralkodó Mária Terézia 1745ik évben mint a' többi Jász községeknek váltság díjj fizetés mellett fele részben Alsó szt György, fele részben pedig Fénszarú községeknek adományozta, 's az időtől mint bel határbeli földbirtok utáni illetőséget osztályszerűleg bírta.

Jenő puszta pedig az 1852ik előtt még a' Tekintetes Főldváry osztatlan családbírtoka lévén, az említett évben Alsó Szt György birtokossága által a' távolabb Félegyházzal határos Kisújszállás pusztáért felsőbbi hatóság jóváhagyásával örökösen megcseréltetett. - Az 1858. évben alsó szt György birtokossága mind a' bel - mind a' karai határ tagosítását elhatározá, 's egyszersmind ez alkalommal Karajenőre egy új községtelep 200. Catast. holdnyi megszavaztatott, mely terűlet tagosítás alkalmával mérnökileg kiis hasíttatott, ezek nyomán több birtokos lakosok mind a' mind karajenei birtokaikai egyedül Karajenőre íratván mérnökileg tagosítva itt is adatott ki. -

Jász Fénszaru város ki szinte ez időbe tagosított 's fele részben Karát bírta az alsó szt György város által kiadott falú helyhez még 100. catast. holdat adott 's most jelenleg 300. catastralis holdból áll. -

Jelen Karajenő községnek hajdan külön Kara kíüőn Jenő puszta neveik voltak,2 de a' tagosítás alkalmával a' Nagyméltóságú magyar királyi Helytartótanács a' két nevet egyesítvén Karajenő néven erősítette meg mint községet, 1860ik évben, a' midőn egyszersmind rendes Elöljárósággal elláttatott. -

Karajenő község eddig leginkább Alsó szt György, és Fénszarú anya községekből népesítetett, de a' szomszéd községekből is származtak ide mesteremberek, és napszámosok magyar ajkúak. -

Jász Karajenő, melly áll mint egy 16000 catast. holdból, bír: szántó, kaszáló, legelő, rét, szőllő, és nádas téreket, ezen bírtok dél keleti részét Czíbakháza felől a' Tisza vize mossa, mely folyónak szabályozása alkalmával 1854ik évbe a' jenéi birtokon keresztül mint egy 600 ől hosszú, 100 öl széles földtért a' magas kicstár átmetszésre kisajátított, ' jelenleg a' Tisza gőzösök hasítják.  E' község határát keresztül  folja vizes években helyszerű elnevezés szerint a' Kőrősi-ér, mely Pest megye községeiben honnan ered Gerje és Perje néven neveztetik, és a' Tiszába ömlik, honnan sok számú halat kicsal a' lapályos helyekre. - Szántó, kaszáló, és rét illetőségét Karajenei, Alsó szt. Györgyi [és] Fénszarúi birtokosok bírják, kik az őrök csere előtt a' Tettes Földváry családtól örökös joggal megváltatva vannak a' község határában több nevezetes halmok, ugy mint: Kis és nagy Kecskés, Jakus, Kopasz, és Sárhalom, mellyek hagyomány után mint csata helyek emlegettetnek, mit gyakori ásások is bizonyítanak, mivel több edény darabokat és pénznemeket is találnak, a' jenéi részen a' Tiszához közel van az úgy nevezett Vártó kies halom, mellyet a' Tisza kiöntése kőrűl övez, mellynek mocsarait számtalan szárnyas vad állatok nemei lakják. —

A határ keleti része neveztetik Tető várnak, hól hagyomány szerint hajdan földvár létezett, nyugoti része pedig Bagolyhátnak neveztetik, - vannak a' határban  több székes helyek, melyekből a' lakosság igen sok széksót gyűjt össze.

Jász Karajenő község a' Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartóság által ön álló független Parochiává alakítatott, a' méltóságos és Főtisztclendő Váczi megyés Püspök úr közbejöttével, sőt még kegy úri joggal is feldíszíteni ajánlkozott, ha az azzal jártó terheket a' község magára válalja, mit forró hálával fogadott a' buzgó népe a' községnek, jelenlegi népessége 2000.3  -

E' község határos Tószeg, T.várkony, Vezseny, T. Földvár, Czíbakháza, Nagy rév községek, Bőgi puszta, Ó és Új Kécske község, Kőcser puszta, Tőrtel község, Tetélen pusztával.

jegyzetté Velkey László m. k. jegyző.  
 
* * *
  1. Kara előfordul azon jászkun helységek között, amelyeknek lakóit Róbert eszter gomi érsek (1226-1239.) megkeresztelte. (Dercsényi I. 437.) Jenő első okleveles említése 1466.  (Bártfai 918. reg.) Jenő és Kara 1546-1559 között népes települések (Kákiy 363., 364.),   Kaia   1577-ben   is,   1626-ban   már   puszta,   Jenő   1718-ban   még   lakott   hely,  de elnéptelenedik. (Dercsényi I. 437.)
  2. A Kara helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév török eredetű, jelentése fekete. A Jenő a magyar jenő törzsbclieknek a településére utal. (Kiss 301.)
  3. Kara és Kara-Jenő puszta lakossága 1856-ban 793, területe 51 501,75.hold

 

4. KISKUNLACHÁZA

 

Kiskun Laczháza város, fekszik közel a dunához, Pesthez délre öt mérföld távolságra. Határ területe az újabbi felmérések szerint 8000 holdnak vétetett fel, melyből 6000 hold szántó, a többi kaszálló és legelő föld, mintegy 300 holdra menő föld terület Szöllős kertnek használtatik.

E városnak jelenben egy neve él s ismertetik országszerte. Régibb neve Laczkóháza vagy Laczkháza volt, mely nevek eredetét a régiség homálya fedi, s pontos meghatározásukhoz biztos adatok hiányzanak.1 - Midőn a község emiitett régibb elnevezésekkel birt, nem is a mostani helyén feküdt, hanem a hozzá félóra járásnyira eső kis duna partján, hol az akkori falu maradványai mai napig is láthatók, s az enielkedettebb helyen volt templom romjai világosan kivehetők. A kiköltözésről traditiók nyomán annyi emlittetik, hogy az 1741-1742 évek körüli rettentő árvíz volt az ok, mely miatt a lakosok régi lakóhelyüket elhagyni valának kénytelenek, letelepedvén a jelenlegi helyen, mely is oly magasan fekszik, hogy ez ideig a legdühöngöbb árviz sem hágta meg. - Visszatérve a község régibb elnevezésére, t. i. a Laczkóháza és Laczkháza nevekre, ezekről két versió kereng: Némelyek Kun László királyról, — ki e tájon a deli termetű kun nők szépszemei iránti vonzalomból örömest időzött — mások Laczkó nevű halászról — ki elsőben egy halász-kunyhó épitésével veté meg a falu első alapját — származtatják.2 Mindkét származtatás kétes, s a valót kipuhatolni azért nem lehet,  mivel   a  kiköltözéskor  a  sebesen  rohanó  árvíz  mindent,  mi emlékül szolgálhatna, magával sodort s egy régi pecsét nyomón, melyen 3 csillagot és egy égő fáklyát ábrázoló czimer körül e szavak olvashatók: "Laczkházi falu pecséte  1651."3  - s egy kissebb templomi harangon kivül, mely megrepedvén újabb időben becseréltetett, semmi féle bizonyító jel vagy irat fen nem maradt, s minden csak feltevés s gyanítás, mit e részben felhozni lehett. -

A község határában előforduló topographiai nevek közül, melyek t. i. nyelvészet v. történeti tekintetből feljegyzésre méltók - a következők birnak több, kevesebb jelentőség s érdekkel.

Először is a város alsó részeihez közel kigyodzó úgynevezett "tekercs ér" -    mely a dömsödi alsó Dunából vévén eredetét, kiöntések alkalmával az éren jön fel a Duna árja, s midőn az ér medrét áthágja több lapost vizzel borit el, nevét tekergő folyása a kigyodzó alakjától vette. -

Továbbá "Belső falu" a várostol nyugotra a kis Dunamellett, itt állt hajdan Laczkó vagy Laczkháza falú. Jó termő fajta termő földéért a lakosok nagyon kedvelik.

"Jakabházi rét" szinte a kis Duna folyása mellett. A régi öregek annyiban emlékeznek róla, hogy környékével együtt Jakabháza nevű pusztához tartózott,4 - melyet bizonyos Zsuppán János nevű ember nádori donatio kép felkért Eszterházy Pál nádortól, de kitűnvén, hogy az régtől fogva kun föld volt, a Laczháziaknak visszaadatott. —

"Sándor sziget" - ugyan csak a kis Duna mellett, azt tartják róla, hogy valamikor Sándor nevezetű lakos a Duna partjáról földdel töltött tapogató kosarat  dobván a Dunába, ebből idővel zátony képződött, jelenben fás erdő borítja. —

"Csóka Kátó" puszta; a várostol félórányira fekszik keletre, kiterjedése mintegy 7600 holdat tesz. E föld lévén a váltási (: redemtio :) alap, e miatt Laczházának legfontosabb, legnevezetesebb határ részét teszi. Megszerzésére nézve szájról szájra terjedt hagyományul fenmaradt: hogy bizonyos Kató nevű szép kun asszony nyerte volna Kun László királytól egy csók árán, s e Kató csókjából idővel variatio által Csóka Kató lett.5

"Öreg Csókái ház" - korcsmai épület a fentebbi pusztában. Régi lehet, miután felépítésére a most élő emberek nem is emlékeznek. Közel hozzá fekszik egy domb, melyet templom hegynek neveznek; itt hajdan falu lehetett, de hogy mikor: arról senki sem tud semmit, csupán az itt ott elszórt kövek s épület maradványok gyanittatják valahai létezését. Még jelenleg élő emberek emlékeznek rá: hogy a korcsmai épület itató kútjánál volt egy válu, melynek egyik támasztékja azon szegletes kövekből volt, melyek a közeli templom hegyből kiszedettek. E kövön állítólag lett volna egy írás, melynek ismeretlen betűit megmagyarázni senki sem tudta. - Egyszer azonban egy Pestre utazó alföldi szerb a kútnál itatni megálván, többek jelenlétében a kérdéses követ szemügyre vette, s az előtt ismeretes görög vagy Szerb betűkből a felírás jelentőségét kimagyarázta. A kő felirata pedig ez lett volna: ."a ki engem felemel, felemelem én azt" — másnak talán az értelem fel se tűnt, az emiitett Szerb azonban a kőért éjjel eljővén, azt magával elvitte, s szétzúzatásakor sok kincset lelt benne. Ennyi róla a monda, melynek megtörténtét az idősbek közül erősen állítják.

Ugyancsak a Csóka Kátói pusztán van az úgynevezett Nyavalyka lapos, vizenyős kaszálló s legelő rét, melyet a Duna árja vizzel s iszappal elborítani szokott. Nevét hihetőleg onnan vette: hogy a sár s iszapban lesüppedt igás jószág nyavajogva vánszorgott át rajta.

Közel ehhez "János halma" - emelkedett domb, elnevezését János nevű ide temetkezett emberről említik.6 - "Kullápa", jobban mondva Kuniapály, vizenyős lapályos hely, elnevezése az utóbbi szó elferditéséböl származik."Szent Györgynapi állás" — Katói homok partok; elnevezése még a' korboli, midőn a Laczháziak belső faluban laktak; tavasszal ide szokták volt az időben a barmot kiverni.

"Czigányrét" a miért rendesen czigány zabot terem.

"Nagy Kátai halom" - szép emelkedésű domb; körülötte mocsár s messze kiterjedésű síkság. Ugy hordatván össze hihetőleg a régi tatár-török világban őrhelyül, vagy telegraphul szolgált! E halom belsejében újabb időbeni ásatások alkalmával épület  formára leltek, s több darab követ s fa szeriét hánytak ki belőle. E feltalált házban ölelte s csókolta volna meg a monda ként IV. László király a gyönyörű Kun menyecskét Katót, mely csók dija a térés Csóka Kató puszta lett. Alakjáról s a rajta talált régi pénzek s kövekről itélve e kies domb mindenesete történeti régiség, mely iránti kegyeletből felszántása s egyébb pusztítása ellen a városi hatóság tilalmat rendelt. -

"Nagy Bankháza", — e puszta rész 1856ik évben vétetett meg örök áron a Laczháziak által Beleznay grófi családtól. Történeti jelentősége e névnek első tekintetre feltűnik, a minthogy környékbeli nép hagyomány szerűleg tartja róla, hogy hajdan Bánk bán nádor birta a gazdag termésű földeket.7

A hajdan hires Bankházi csárda elpusztult romjainál megállva, a sűrűn elszórva lévő halmok s templom helyet jelző kőrakások láttára elmerengve gondol az itt keresztül utazó a régi időkre, midőn itt népes falu vagy város létezhetett. De kik azok, kik ezt építek, s kik voltak lakói, arról homályos sejtelem élhet csak keblében; s miután magának megmagyarázni semmit sem képes, a múlandóság sötét eszméjétől áthatva távozik el innét, vagy ha e vidékkel ismerős, utó gondolatában a néhány évvel ezelőtt leégett Bankházi csárdát sajnálja még meg, mely annyi fáradt utasnak pihenő helyül, - s messzelátszó fehér falaival kalauzul szolgált. -

A többi topographiai nevek, melyek e város határában előfordulnak, történeti s nyelvészeti tekintetekből legkisebb érdekkel sem bírhatnak, miután közönséges s többnyire minden jelentőség nélküli elnevezéseket nyertek a határbeli dűlő, legelő, erdő és kaszálló földek, milyenek például: telek, kis ér, nagy ér, felső lapos, alsólapos, öregerdő s. a. t. mely nevek semmi nevezetesebb jelentéssel nem birván, feljegyzésre alig érdemesek.

Laczháza8 Június 1. 1864.

A város legidösbjei közlése s egyéb adatok nyomán összeállítás

  Bibó István mk.
  V. fő jegyző
 
* * *
  1. Középkori neve Szántó, első okleveles említése 1285. (Dl 42 007., Krit. jegyz. 3357.) A XIV. században Isounak is hívták. (Csánki III. 336.)
  2. Laczkháza néven először 1457-ben fordul elő (Bártfai 826. reg.), a Lackfi család birtoka, a család Kerekegyházi Lack tárnokmestertől származott. (MÉL II. 8-(.) Szántai Lack Dávid személyében a Szántai Lack család első okleveles említése 1421. (Dl 11 128., Bártfai 593. reg.)
  3. Lacháza  legkorábbi  pecsétjén  LATZKHAZI   FALV  PETSETI  1651  olvasható, kerek talpú tárcsapajzsban a holdsarlón trónoló Szűz Mária látható. (PmL, Ma kád úrbéri pere.)
  4. Jakabháza egykori település első okleveles említése 1409. (Dl 105 843., Bártfai 522. reg.) Puszta 1559-ben. (Káldy 164. sz.)
  5. Kátó (Kathol) puszta első okleveles említése 1516. (Bártfai 1388. reg.)
  6. Jánoshalma első okleveles említése  1416. (Bártfai 560. reg.) Puszta 1559-ben (Káldy 176. sz.)
  7. Bankházára lásd Pereg 6. jegyzetét.
  8. Lacháza lakossága  1856-ban 3198, Lajos-Mizse puszta 1699, összesen 4876, területe 30 312,5 hold.

 

5. KOCSÉR

Helynevek.

P. Kocserbol Jászkerületböl.

  1. Kocsér Jászapátihoz és igy a Jászkerületnek alsójárásához tartozik.5  -
  2. Kocsérnak ez egyetlen neve él most, ezen ismeretes országszerte.
  3. E községnek más elnevezése hajdan nem volt.
  4. A  község legkorábbi említéséről nincs adat,  hogy  azonban az ide vonatkozó s kéznél lévő okmányoknál sokkal régebben, állt, azt az alább nevezett topographiai nevek igazolják.1
  5. Népesítetett leginkább Jászapátiról, minthogy az Apáti birtokos is nagy részben, továbbá a szomszéd Nagy Kőrös város, ugy körül fekvő falvak és pusztákról.2
  6. A név eredetéről nincs bizonyos adat.3
  7. Kocsér határában előforduló topographiai nevek:

Palffy halom: bizonytalan melyik Pállfy vezér itt ütötte fel táborát, s állítólag itt is fekszik temetve; a táborozás valóságát a még meglévő árkok mutatják nagy területre ásva, - de hogy nem csak táborozások, sőt nehéz csaták voltak, mutatják a Testhalmok, számszerint 14, Horváth Bertalan jelenlegi birtokán, honnan már számos ember csontok ásattak ki köztudomás szerint. -

Kis halom, ugyan e tárgyra vonatkozhatik.

Gál halom, állítólag elesett kunok temető helye.

Puszta templom, nevezetes érdekességű rom, azon története van, hogy a templomot a magyarok gyújtották fel, miután a törököt kiverő németek őket mód felett sarczolták, egyébkint a Váczi főtiszt. Káptalan, melynek alatta állt, e nevezetességről bővebb felvilágosítást nyújthatna.

Koplaló halom, a labanczok idejében azok közül elfogottak éhséggel kinoztatásokrol neveztetik.

Legyes gerincz, valószinűen a rajta legelő marhák legyessége miatt neveztetik így.

Köves gerincz, nevezete onnan ered, mert kevéssé felhajtva róla a földet, darázskő találtatik alatta. -

Arbucz sziksós tó, hagyomány szerint Turthul vezér Arbucz unokájának hagyta ezen helyet és környékét.4

Mézes, sziksós tó, nevezete azon oknál fogva, mert esős időben a sziksó összeszaladván és megsürüdvén, mintegy méz színét kap a viz, különben nagy vidékre a legjobb s hiresebb juh usztató tisztito tulajdonságánál fogva.

Lamos, vizfenék 40 holdnyi, nevezete bizonytalan.

Fűzfa lapos, valaha fűzfák tenyésztek rajta, melyek itt ott a szomszédságban lévő Körösi határban most is tenyésznek, a kocséri határból kiveszvén.

Bika úsztató, nevezete legvalószínűbben a marhák usztatásától. -

Gát folyó, melyben nagy esőzések alkalmával viz folyik, más időben egészen kiszáradt meder; régenten malom is volt rajta.

Gőbőly járás, nevezete a marhák legeltetése után keletkezett.

Csizmás, sziksó seprő hely, melynek haszonbérleti ára valaha egy pár csizma volt.

Agyagos, a benne található fehér agyagot mész helyett szokták használni a Kocsériak.

Nagy bogár tó, szikes tó, Kis bogár tó, szikes tó         nevezetük bizonytalan.

Kaparás csárda, neveztetik onnan, mert a csárda építésekor az ott levő dómba ásatott pincze. —

Belső csárda, a puszta belsején épitetett, nevezete e szerint állitatott meg.

Sárhalom, nevezetére nincsenek adatok.

Koplaló kút, az utóbbi osztály alkalmával a barmok itatása végett ásatván, a szűk viz miatt nevezték igy a pásztorok.

Sziktó, sziksó seprő hely.

Sziktó, sziksó seprő hely, mind kettő valószínűleg erről neveztetik. -

* * *
  1. Kocsér első írott említése 1546. (Káldy 316. sz.) De temetőjében lévő gótikus templom-maradványai tanúsága szerint a XV. században már fennállt. (Dercsényi I. 461.)
  2. Kocsér 1546-1559 között népes falu (Káldy 316. sz.), a XVII. századtól puszta, 1820-ban 110-en lakják, juhászok, csikósok, gulyások stb. (Dercsényi I. 461.) Községgé alakult 1877-ben.
  3. Kocsér  helyneve talán  puszta  személynévből  keletkezett, az alapjául szolgáló személynév a török kacsir, azaz 'szamár-öszvér' jelentésű főnévvel hozható kapcsolatba. (Kiss 348.)
  4. Árboc (Orbolch) első okleveles említése 1360. (Bártfai 560.) A névadó személy kun főember, aki Törtellel és Kemencével, valamint rokonaikkal 1290. jul 10-én a Bihar megyei Körösszeg váránál meggyilkolta IV. (Kun) László királyt.
  5. Kocsér puszta lakossága  1856-ban 653, területe 12 500 hold, Jászkisérhez tartozik.

 

6. KOSD

Kosd községe helyneveiről

1.)A megyének, kerületnek, járásnak, széknek, hova a község tartozik s. a. t. Kosd Községe Nógrád megye Kókkai járásába fekszik.

2.) A községnek, városnak hányféle neve él most s. a. t. A' Község mindenhol csak Kosd néven ismeretes.

3.) Volt e hajdan a Községnek más elnevezése s. a. t. Sem más elnevezése nem volt, sem másképpen nem hívatott.

4.) A Község mikor említetik legkorábban. Adataink nincsenek hogy a Község mikor fordul elő legkorábban, egyébberánt a reform egyház birtokában van egy gazdagon aranyozott ezüst kehely mely 1615 évben készülvén bizonyitja hogy itt már akkor a reformátusoknak virágzó egyházok volt.1

5.) Honnan népesítetett? A község igen régi lévén, okmányok hiányában tudni nem lehet.2Kosd községéhez tartozik Puszta Cselöte a Váczi püspöki uradalom tulajdona.3

6.) Mitlehet tudni köztudomásból, hagyományból; s. a. t. Nevének értelméről sem okmány, sem hagyomány mivégett mit sem lehett tudni.4

7.) A község határában előforduló többi topographiai nevek s. a. t. Határbeli dűlök nevei ezek: szőlőhegy, Balázsvölgy, Pipismáj, Koldus-temető, Hóttó, Kéménd, Háborvölgye, Lakat, Kakasbércz, Cserkútárok, Görnöny, Hálásberek - mely dűlök elnevezése honnan erede, adatok hiányában tudni nem lehet. Kosd község határához tartozik a Nagyszáli puszta, hol jeles kőbánya létezik, melyből a pesti lánczhid kövek nagyobbrésze hordatott, egyszersmind nagy mennyiségű malom kövek készítettnek.5

Kelt Kosdon6 febr. 13an 865.

  Lénárt András mk.
  község bírája
 
* * *
  1. Kosd első okleveles említése az 1200-as évek első évtizedében. (Dercsényi I. 465.)
  2. Kosd 1546-1559-ben igen népes település (Káldy 402. sz.), a XVII. században dúló hatcok  miatt többször elmenekült, a XVIII. század második felében Ausztriából 50-60 család telepedett ide. (Dercsényi I. 465.)
  3. Cselőte középkori eredetű helység, 1546-1559-ben népes falu (Káldy 404. sz.), a XVII. századtól puszta.
  4. Kosd helyneve a magyar Kos személynévből keletkezett -d képzővel, az alapjául szolgáló főnév török eredetű, jelentése a 'juh hímje'. (Kiss 354.)
  5. A Naszály erdő mellett egy aranyművest említenek 1075-ben. (DF 235 997., Krit. jegyz.  20.) Naszály népes település 1546-1559-ben (Káldy 405. sz.), a XVII. századtól puszta.
  6. Kösd lakossága 1856-ban Cselőte pusztával 1323, területe 9224 hold.

 

7. SÓSKUT

Fejérmegye

Sóskút községre vonatkozó adatok.

Fejérmegye Sóskút községére vonatkozó adatok.

Ad 1.) A' helység neve Sóskut, vagy hibásan irva Sooskut, tartozik Fehérmegye Bicskei járásához.

Ad 2. A' helységnek más neve nincs.

Ad 3. Mindég csak Sóskutnak neveztetett, de szeszély szerint hol egy ó-val, hol kettővel iratott.

Ad 4. E' helység már a' rómaiak urodalma alatt népesítve lehetett; erre mutatnak különbféle római rézpénzek, 's töredezett kövek római felírásokkal, mellyek itt találtattak.1

Ad 5. Esztergom, Komárom 's Nyitra megyékből népesittetett, miután az az előtt itt lakott ráczokat a' megye sokszori rablás miatt karhatalommal kiűzte.2

Ad 6. A' község neve hagyomány szerint valami sós vizet tartalmazó kútról vette eredetét, de ezen kútnak semmi nyoma sincs, sőt az sem tudatik, mely tájon létezhetett.3

Ad 7. A' helység határos északról: Tárnok s Torbáts, keletről: Érd, délről: Bia, Török bálint, nyugotrol: Puszta zámor 's Etyek községekkel.

A' helység vidéke valamint maga a' falu is majdnem kivétel nélkül hegyes-völgyes; földje homokos és köves. Kertekbe 's házaknál ápolt gyümölcs, ákácz, 's szederfákon kivűl - a' határban csak itt ott látható egy magányos   törpe növésü fa, vagy bokor.

Topográfiai nevek a' következők fordulnak elö:

Belső telkek, felső és Alsó rét dűlő, Keleti és nyugati rétföld, od tárnoku ried, Makovnyiszko (: mákföld - hajdan itt mák termett :), Páttina, Sashegy: legelőül használtatnak, Rosznyiszko - kölesföld — (: itt hajdan köles termett :), Preszdolina (: völgyön keresztül :) ezen egy árok szerű völgy vonul át.

Zakonegniczami (: kenderföldek :) itt jelenleg is kender termesztetik.

Kosztelnehoni (: templomi dűlő :)

Podkamen - vagy poczkalu-dolina (Kőszikla alatti völgy :)

Öreghegy, Keresztalatt, Kiskút, Vendelin, Rétvölgy, Kishegy.

Szőllők

az alsó és felső bástya nevű szöllök neve, úgy látszik nem valami erőd létezésétől eredett, hanem azon körülménytől hogy itt a táj platean formán, mint egy alacsonyabb és távolabb, magasabb széles bástya, — emelkedik.

Nakamenon roska (: magyarul köves hegy :) legelőül használt köves hegy, tele kövekkel.

A' mint a' fentebbiekből is kitűnik, az elnevezések sem történeti, sem egyébb helyi eseményekre nem vonatkoznak, 's csak is azoknak fekvésétől származott, vagy azon magok termesztésétől, mellyek a' róluk nevezett földekben termesztettek, vagy jelenleg is termesztetnek.

Van még a' helység határában egy kőfejtő bánya melly valamint a' földeknek egy része a' fehérvári főtiszt. Káptalan tulajdona; ennek mivelés, a' mint hagyományból tudatik a' 18ik század elején kezdetett meg egy Bauer nevű kőfaragó által, 's azóta folytonossal miveltetett, jelenleg évenként több ezer köb ölre menő homok kő fejtetik 's szállitatik szét az egész birodalomba.

A' helységen egyetlen közel 3 ölnyi széles patak vonul át, melly Biáról jön 's Érden keresztül végre itt a' dunába ömlik; e' folyó neve: Bara. A patak medrében azonban a' víz rendesen csak körülbelül egy ölnyi szélességben cserge-dezik, de nagy zápor esők után a' patak medre egészen megszokott telni 's illyenkor hegyi patakok módjára rohan, a' nélkül azonban hogy kárt okozna, csak a' lapályosabban fekvő réteket önti el olykor.

A lakosság nagyobb része tótul beszél és mindezek közül is igen sokan értenek magyarul, vannak itt továbbá magyarok és németek is. A' lakosság magát magyar nemzetiségűnek vallja.

Sóskút4 Május hó 20án 1864.

Stamhuk Purovíti Ágoston
sjegy bíró
  Kurrier Ferencz Eskütt
  Cserveni Pal Eskütt
  Abel Mátyás Eskütt
 
* * *
  1. Sóskút  első  írott említése  "iuxta  campum Putei Salsi" alakban Anonymusnál, majd 1233-ban Sóskútként. (Krit. jegyz. I. 160.)
  2. Sóskút   1546-1559-ben  népes  település, lakossága magyar.  (Káldy  66 sz.)  Az 1690-es években érkeznek  szerbek a faluba, akik  1722 körül felépítették templomukat, 1748-ban   pópájukat  rablógyilkosság  miatt   kötél   általi   halálra   ítélték; Tibics  Ferenc a komáromi jezsuiták  főnöke,   mint  földesúr, a  szerbektó'l elvette a  templomot  és őket kitelepülésre kényszerítette. (Dercsényi II. 54.)
  3. Így igaz. (Kiss 581.)
  4. Sóskút  lakossága  1856-ban  1661,  Zámor  puszta 499, összesen  2160,  területe 6190 hold.

 

8. TÁRNOK

Helynevek

Tárnok községből — Fejér Vármegyéből.

1ör Fejér Vármegye — bicskei járás — Tárnok község.

2or A' községnek csupán Tárnok neve él.

3or A' községnek soha más neve nem volt.

4er A' község az itt szerezhető adatok szerint legkorábban emlittetik 1724ben melly évben a' Plébánia is alapittatott.1

5ör Az 1739. évben uralgott Pestis következtében a' község rácz ajkú lakossága csak néhány család kivételével kihalván, az akkori földes ur Gróf Illésházynak Trencsén megyében is birtokai lévén, a' néptelenné vált községet onnét tót ajku lakosokkal benépesitetet, az akkor még volt néhány rácz ajkú család is a' túlnyomó tót elemtől eltótosodott.2

6or Ezen birtok hagyomány szerint régente egy apácza zárda tulajdona volt, de, hihetőleg királyi adományozás utján egy magas királyi hivatalban, valószínűleg Tárnok mesteri hivatalban állott urnák birtokába jutott, 's ennek hivatala után az akkor alapított község is Tárnok nevet nyert, külömben a' csatáiról hires Tárnok völgynek egyik oldalán fekszik.3

7. A' község 4. utszábol áll, nevezetesen: Fő- Tabán- Kissor - s' 1853. évben alapított Uj utszábol.

A' határ I II és III Dülö nevezetre oszlik, — az

I. Dűlőben van az ugy nevezett Zahumnámi, vagy is szérűk mögötti a' jegyzőség, és templom birtokát képező szántóföld.

II. Dűlőben van

a.) Urlitova, a' jegyzőség, és Plébánia szántóföldből, 's rétből álló birtoka.

b.) Prezanek (: hegyen keresztül:) 112 holdnyi 1854. évben a' község földjébe ültetett szőlőhegy, - ugyan itt egyes telkes gazdák birtokán 18 hold 400 n öl 1859. évi szőlő ültetvény.

c.) Gersielcz (: Gellért hegy) 30. hold 1859. évi szőlő ültetmény a' telkes gazdák birtokán.

III.   Dűlőben: Sajnoviczova Studna (Sajnovicz................... ) víz állásos hely, ezen birtok rész bizonyos Sajnovicz nevű birtokosé volt, 's még élő emberek' emlékezete szerint ezen helyen egy kut állott. —

Izven (: ez rácz szó, magyarul forrás, latinul fons a' helybeli 14. házas zsellérek legelő illetőségét foglalja magában, s részben 1859 és 1860. évben szőlő veszővel beültetve, - Izvonak, vagy is forrásnak ezért neveztetett, mert itt még most is van egy forrás, melly éren át folyamatosan bugyogván csermelyt képez. - Itt valaha a régi falu állhatott, mit ásás alkalmával a' földből kihányt tégla; 'egészen ismeretlen alakú cserép zsindelek igazolnak. -

Hozne Luki (: felső rét:) a' telkes gazdák egy részének rét illetősége, nagy részben feltörve, 's lóher, buza, vagy árpa alá használva. Itt van

Tyepla studna (: meleg kut :) elég bö tartalmú meleg víz forrása 1.

Bara (: mocsár:) 1853. évben történt tagosítás előtt mocsaras, ingoványos hely, leginkább liba mezőnek használva, tagosításkor a' telkes gazdáknak rét pótlásul illetőségbe méretvén, 's canalisáltatván feltőretett, és répa, árpa, búza, vagy here alá használtatik.

Dolne luki (: alsó rét :) a' telkes gazdák másik részének rét illetősége, szinte nagyobb részben feltörve, here, répa, buza, 's árpa alá használtatik. Itt van

Od-kuk (: Rétre dülö:) 1859. évben ki ültetett 57. holdat tevő szölö, melly a volt jobbágy telkekből van ki hasítva.

Anasztázia puszta, 1853. évi tagosításkor a' volt jobbágyi földekből fenn maradt birtokból Báró Sina György földes ur által alakított uj puszta, cselédlak 's gazdasági épületekkel - 1049. hold szántó föld, 161 hold rét, 110 hold legelő, 's 12. hold részint beltelek, részint haszonvehetetlen, - nevét boldogult Báró Szina György urnák Anasztázia nevű neje- 's leányától nyerte.

Kis Tárnok szinte puszta, a' tagosítás előtt házas zsellérek lakásuk, de tagosításkor az Anasztázia pusztához csatoltatván, az illető zsellérek házpótlást a' faluban kaptak, lakóik pedig uradalmi cseléd lakokká változtattak.

Kelt Tárnokon4 Június 9. 1864.

  Muskovits Istvány
  Biro
 
* * *
  1. Tárnok első okleveles említése 1259. (Gárdonyi 70.)
  2. Tárnok 1549-1559  között puszta  (Káldy 70. sz.), 1690 után települ be lassan, 1762-ben a templom és 11 telepes háza leégett, az eredeti szerb telepeseket a földesurak a helységből kiűzték és helyükre katolikusokat telepítettek. (Dercsényi II. 202.)
  3. Tárnok helyneve a régi magyar tárnok, tavarnik köznévből keletkezett, a királyi uradalmaknak és várispánságoknak beszolgáltatott és ott raktározott termékek kezelőinek a lakóhelyére utal. (Kiss 632.)
  4. Tárnok lakossága 1856-ban 1248, Ötház puszta 58, Kistárnok puszta 36, összesen 1342, területe 3103 hold.

 

9. PUSZTAZÁMOR

Helynevek

Puszta Zámor Községből. - Fehér Megyéből.

1. Fejérmegye Puszta Zámor község, Bicskei járás, Vááli járás Szolgabiróság kerületében: Puszta Zámor régenten csak egy pár Közbirtokossági épületekből állott, a' a nép elszaporodván idő közben lassan lassan több ház épült, mostanában  70.  ház számig szaporodván, s mintegy 484. lélek számai bír, melyből 467. kath. 2. evang. 3. Ref. és 12. izraelita lélekből áll, a község külön elnevezéssel  nem bír, az épületek sár, és kö falakból állanak, nád, zsup, s néhány cserép zsindel födelekkel birnak.

2. Ezen név Puszta Zámor Ország szerte használandó, a nyelvre nézve Magyar, és Tót ajkú.

3. a Pusztának más neve sohase nem volt.

4. Az első eredetét Puszta Zámor Községnek nem tudni, mert hajdanában nem is volt község, csak marha legellő, s egy pár kunyhóból állott.1

5. A' Közbirtokosság házasság által megszaporodván, annak időről időre több cselédségre szüksége lévén, s külömbféle helyekről fogadtattak, melleknek időközben házhelyek bizonyos fizetés mellett adattak mint lakóknak, s így itt megteleppettek, a Községben Pap nincs, Sóskút Községhez tartozik mint filiális, az egyházi matrikula szinte Sóskúti Plébániában létezik, a jegyzőség, s községi biroság pedig csak 1848/9 év óta divatba van2

6. A név eredetéről mit sem tudni, mert az írások róla nem léteznek.3

7. A határ mintegy 2200. hold egész térségből áll, melly minden féle föld minőségből áll, u. m. 1/6 része fekete föld, 3/6 része homokos, 1/6 rész sárga föld, s 1/6 rész kavics homokos; - a termesztésre nézve vannak szántó földek, rétek, szőllők, és kertek; a határban eredő egy kis patacska annak neve nincs, 6. viz kuttal bír, s az ivó igen jó, és egészséges, a Község fekvése pedig hegyes, és lejtős, utcca megnevezése nincs, ima helyö egy kis Kápolna van: a határnak Topographiai megnevezése következő: Szántóföldek Sóskúti, Kuldói, s Gyúrói határrá  dűllők,  öreghegyre dűllő,  rétre dűllő, Gyúrói útra díülő, Kápolnára dűllő, Ettyeki útra dűllő, Helyeségre dűllő, Barátházi határra dűllő, s belső fundusok; van különössen egy Tanya, mely Tanyának 1853ik év óta neveztetik, van egy hegy, mely öreg hegynek neveztetik, egy hegyes tájék, mely agaczás, és betlehemnek neveztetik; - Termesztetik a földekben: tiszta buza, rozs, zab, árpa kevés, kukoricza, s krumpli, a babon kívül egyébb fözellék nem fordul; a rétekre való nézve két osztályba vannak felső, és alsó rétek; a szőllőkre való nézve a topographiai folytán következők: öreg hegy meglehetős, de kevés bor terem, Korláth s Gútorhegy nagyon jó bor teremne, de róna s lapállos fekvésük végett, majd minden évben megfagynak, a Naphegyi szöllök igen nagy hegyoldallá magossan napnyugottnak fekszik, hol jó de igen kevés bor terem; -Helyetési szőllőkben Napkeleti fekvése folytán nem igen sok, és savanyú bor terem; - Rózsahegyi szőllőkben, a Gyúrói határnál hegy völgyet képezz, a földek nagyobb része kavicsos, homok, a kissebb része pedig sárga agyagbúi áll, savanyú kemény bor terem, a körül fekvő szomszéd határok pedig következők: éjszakrúl Ettyek; napkeletről Sóóskút, délről, Tárnok, Nap Nyugotról Kuldói, s Gyúrói határok, és községek feküsznek.

Kelt Puszta Zámoron4 Május 10én 1864.

Andreánszky László Jegyző Pátranovits Ferentz Bíró
 
* * *
  1. Zámot település első írott említése az 1044. év eseményeivel, Péter király elfogásával és megvakitásával kapcsolatban. (Képes Krónika Bp., 1959. 115-116.)
  2. Zámor 1559-ben puszta (Káldy 69. sz.), a XVII. században is, 1746-ban 25 lakosa van. (Dercsényi I. 679.)
  3. Zámor helyneve puszta személynévből keletkezett, Zamur Árpád fejedelem egyik mondai őse, az alapjául szolgáló személynév feltehetően szláv eredetű, jelentése  'elpusztít? (Kiss 529., 717.)
  4. Zámor puszta lakossága 1856-ban 499, Sóskúthoz tartozik

 

   
Előző fejezet Következő fejezet