Csongrád

40. Református templom

Novecentista, 1935.

Hunyadi tér

Antal Endre

Egyedülálló, É–D-i tájolású novecentista, modern stílusú épület, különálló toronnyal. Bejárata, főhomlokzata dél felől.

Csongrád város 1934-ben telket adott a Hunyadi téren a református egyházközségnek templom építésére. Antal Endre építészmérnök tervezte. 1935 októberében rakták le az alapját, és rövidesen föl is épült.

A református templom főhomlokzata

Egyszerű építészeti eszközök fölhasználásával tervezett, téglatest alakú épület. Sima, nagy fal-fölületek, a hajó két végén kishajlásszögű oromzattal. Az előcsarnokát négyszögpillér három félkörös ívzáródást hordozó szerkezet alkotja. Formája a templom oromzatát követi, csak kisebb és alacsonyabb. Az előcsarnokba hat műkőlépcsőn jutunk föl. Az előcsarnoktól ív pillérsoros loggiafolyosó visz a campanile-szerűen különálló, különösen jó arányú modern toronyhoz. A templom külső, hosszabb oldalait faloszlopok tagolják, köztük katedrálüveges, vasvázas ablakok; a nyugati oldalon négy, a keletin három. Az épület téglaalapú, téglalábazatú, téglafalú, tetején kislejtésű, vasgerendák közötti faszerkezeten préselt kavicstető. Az árkád és az oszlopcsarnok mennyezete fagerendás, fölülről deszkaborítással.

A hasáb alakú torony három oldalának közepén függőlegesen haladó keskeny, hosszú, katedrálüveges, vasvázas ablakokkal. Vasajtós bejárata az árkád felől van. A zárópárkány fölött nyolc karélyos modern fémsisak, tetején hosszúnyelű buzogány. Az épület külsejét fröcskölt, kőporos vakolat födi.

Az oszlopcsarnokból nyíló bejárat, kétszárnyú, dísztelen vasajtó, belül kis előtér, két faajtóval. Egységes belső tér. A fehér falak faloszlopokkal vannak tagolva. Fa mennyezete fölülről deszkaborítású, hosszú téglalap alakú kazettákkal. A betétek mintásan vannak festve.

Északi végében, középen magas, feketére pácolt, fából készült koronás szószék, mindkét oldalról 9–9 lépcsős följárattal. A szószék előtt a két lépcső magasítású, feketére pácolt tölgyfából készült „Úr asztala”. Tetején intarziás kép: lángoló kézben szív, körülötte „Soli Deo Gloria” szöveggel. Az asztal első oldalán, középen kehely, jobbra-balra stilizált búzakalászok. Fölirata: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. A középső lábrészen bárány. Az „Úr asztalától” jobbra-balra, a nyugati és a keleti falak mellett állnak a „Mózes székek”, hatszemélyes, háttámlás, keményfa padok. A hívek számára két oldalon, két padsorban 8–8 pad.

A fehér falsíkon a faloszlopok szimbolikus díszítéseket hordoznak. A nyugati oldalon, a szószék felől hátrafelé indulva az első faloszlopon a horgony képe, alatta fölirat: „A reménység nem szégyenít meg”. A középsőn hajó, „Evezz a mélybe” fölirattal, a hátsón mérleg, fölirata: „Megmérettél a mérlegen”. A keleti oldalon, a szószék felől kulcs képe, „Zörgessetek és megnyittatik néktek” szöveggel, a középsőn bárány, „Íme az Isten Báránya”, végül a hátsón könyv, „Tudakozzátok az írásokat” idézettel.

A templom hátsó harmadában fából készült karzat későbbi, mint a templom. A karzat alatti rész üvegezett deszkafallal el van választva a templom többi részétől. Fűthető, télen itt tartják az istentiszteletet. A nyugati fal mellett szószék, előtte az Úr asztala, mellette harmónium, a hívek számára székek. A karzat följáró lépcsője innen indul.

A templom hossza 18 méter, belső szélessége 8,5 méter, belső magassága 5,6 méter. A torony magassága a buzogány közepéig 21,5 méter, alapja 3×3 méter.

Forrás: CSVL Építési engedély. 68. kgy. 1934. A szentesi református egyházközség irattára.

D. L.

41. Eszes-ház

1879.

Hunyadi tér 3.

Eszes Mátyás hajó- és malomtulajdonos építtette 1879-ben. A visszaemlékezés szerint építéséhez egy tutajnyi faanyagot használtak föl. Tőle Forgó G. Pál vette meg fia, István számára; ma is örököseinek tulajdonában van. Jellegzetes gazdaház, a melléképületekben téli szállása volt az állatoknak, a cséplőgépnek, a padláson helye a terményeknek.

Az utca felől vízszintes sávozású falsíkon enyhén előrelépő középrizalit. Téglaalap, magas téglalábazat pinceablakokkal, vályogfal. A szalagkeretes ablakok fölött széles, álló konzolokkal alátámasztott, stukkódíszes szemöldökpárkányok, az ablakok alatt végighúzódó könyöklőpárkány. Fölül széles övpárkány, mely fölött kerek padlásszellőzők, s az ereszpárkány. A rizalit fölött az attikán fölirat: MDCCCLXXIX. A homlokzat déli végénél zárt kapubejárat, nagyméretű, kétszárnyú, fából készült gyalog- és kocsikapuval. Innen nyílik a padlásföljáró és a pincelejárat. Mennyezetén csapóajtó, melyen keresztül lehetett a zsákos terményt fölhúzni a padlásra. Az épület egy része alatt pince. Az udvar felől hat lépcső vezet az üvegezett tornác ajtajához.

A csapolt gerendamennyezet fölött faszerkezetes, oromfalas nyeregtető, palafedéssel. Eredetileg zsindely födte. Az északi szárny folytatásában és kelet felől nyeregtetős gazdasági épületek, egy részük alatt különálló pince. A kapubejáratot keramit, az udvart tégla födi, a kopottabb részeket betonnal öntötték le.

D. L.

42. Faragó-ház

Szecessziós, 1900–1910 között

Hunyadi tér 8.

Zártsoros beépítésű, utcavonalra épült, többször átépített, 19. századi földszintes polgárház a 20. századi átépítés után szecessziós homlokzatot és ablakokat kapott. Az L alakú épület homlokzata kelet felé nézett.

A város földbirtokosának, Faragó Ágnesnek és férjének, Lukácsevics Ernőnek a lakóháza volt. Az államosítás után hosszú ideig kollégiumnak használták, majd a múzeum kapta meg. Az 1970-es évek végén elbontották, helyére többemeletes lakóház került.

A Faragó-ház homlokzata

Az 1925. évi tervrajz, és a fényképek alapján téglaalapra épített vályogfalú ház volt. Homlokzatán műkőlábazat, pinceablakokkal. A magas, ívelt oromzatú falsíkot kerámiadíszes faloszlopok tagolták, melyek vízszintesen hullámzó párkányba mentek át. Az egészet fölülről díszes, ívelt párkány zárta. Az oromzat közepén nagy, kerek, színes majolika virágcsokor állt. Félköríves ablakok stukkódíszes keretei fölött indás, virágos szemöldökpárkányok. Lent fémlemez-borítású könyöklőpárkányok, alattuk stilizált, szívmintás konzolokkal. A homlokzat déli végén, külön párkányos oromzattal ellátott falon volt a kosáríves, párkányos kapuzat, melyben kétszárnyú, szecessziós, kovácsoltvas kapu állt. Az oromzatot stukkóból, színes majolikából kialakított leveles, indás virágminta töltötte ki.

Az udvar felől, az utcai és az udvari szárny találkozásánál folyosóból kiképzett, kiugró hall volt szecessziós ablakokkal, fölötte különálló, faszerkezetes manzárdtető. A kapubejárat és a hall között zárt, előszobának kialakított folyosó, nagyméretű, szegmentíves, szecessziós üvegablakokkal. Az udvari szárny előtt, a hall után nyitott veranda, majd oszlopos tornác következett. A fából készült nyeregtetőn cseréphéjazat volt.

Forrás: CSVL Mérnöki Hivatal iratai. 1925.

D. L.

43. Sör- és pálinkafőzde

1809.

Hunyadi tér 15–17.

A telken a gróf Károlyiak által 1808/09-ben építtetett sör- és pálinkafőző műhely volt. Idézet a Károlyiak 1814. évi inventáriumából: „A város végin forduló Tisza folyó vizinek hajlatpartján egész állásában, falaira nézve kemény matériákbul, átajában bolthajtásos, teteje pedig fenyőfábul felállítva, először deszkával aztán zsindellyel fedeztetik. Falai és tetőfái több foglaló vasakkal és erős srófos vaspántokkal erősítve. Vagyon ezen épületbe egy kis ambitus konyha, serfőzőnek három szobája, egy kis éléskamra, ezek alatt a serfőzőnek egy kis elrekesztett, és az uraságoknak különös pálinka és boros pincéje. Szaladház és alatta szalad pince. Másik kis ambitus szárító, alatta kemence tüzelő hely, serfőző ház, kazány alatt fűtő kemence, serfőző ház végibeegyikből a másikba vezető két seres pince. Ezek felett a serfőzőnek egy nagy kamrája, egy kis ambitus, és egy másik kamra (Einspreng kamra), fűtő ambitus. Pintér és pálinkafőző házak. Ezen említett épületek mind egy födél alatt vannak, mellyen kívül más épületben találtatik két istálló, egy kocsiszín. Kettős árnyékszék, sertés ól, serfőzőnek egy kis palánkkal elkerített udvari veteményes kertje, egy nagy téglából kirakott kút. Az egész épület pedig a serházon és istállón kívül tégla kerítéssel keríttetik körül”.

1927-ben az épületek egy részét elbontották, tégláit a zárda és a Szent József templom építéséhez használták föl. A második világháború után a telek egy részére tűzoltó laktanya, a másik felére MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) székház került. Az utóbbit most több sportegyesület használja.

Forrás: CSML Gróf Károlyi család 1814-ben elkészített inventáriuma.

D. L.

44. Fehérló vendégfogadó

1814-ben már állt.

Hunyadi tér 18.

A mai gazdaszövetkezeti székház

18. századi, különálló, kéttraktusos, földszintes épület. É–D-i tájolású. Homlokzata kelet felől az utca vonala mellett. A gróf Károlyi család építtette a 18. században vendégfogadónak. Korabeli leírása a Károlyi család 1814. évi inventáriumából: „Fejérló nevezetű vendégfogadó. Helyeztetik a város végin útfélen a serháznak átellenében. Ennek fundamentuma téglából, különben minden falai vályokbul építve és simán mésszel bevakolva. Ezen épület az 1807-ik esztendőben tetemesen reparáltatott, és két vendégszobával szaporíttatott. Most középszerű állapotban, vagyon ebben három vendégszoba, melyekhez füttő ambitus, konyha, vendégfogadós szobája, füttő ambitus, pince, szekérszín, lóistálló, árnyékszék, kút”. Vakolt lábazat, a falsíkot csak az utca felőli ereszpárkány töri meg. Eredeti ablakait hármas, Tüzép ablakokra cserélték. Homlokzatán fröcskölt kőpor. Magas, kontyolt faszerkezetű tető, palafedéssel. A telek déli oldalán egyemeletes magtárépület áll. Ma a Gazdaszövetkezet székháza.

Forrás: CSVL Gróf Károlyi család 1814. évi inventáriuma.

D. L.

45. Moletz-ház, (múzeum)

Eklektikus, 1900 körül

Iskola u. 2.

A mai múzeum homlokzata

A századfordulón építtette Moletz ügyvéd lakásnak, irodának. Halála után Vida Sándor ügyvédé lett. Az 1960-as évektől városi múzeum.

Magas lábazatú. Eredetileg lizéniákkal, párkányokkal tagolt falsíkon stukkódíszes, szemöldök- és könyöklőpárkányos ablakok voltak. A fogrovatos zárópárkány fölött az attikából két ívelt oromzat emelkedett ki, közepükön ablakokkal. Az ablakokhoz hasonló díszes kapuzatban kétszárnyú fakapu állt, fölötte üvegablakkal. Az 1970. évi átépítés után mindez eltűnt. Sima falsík, az ablakok alatt és fölött vízszintes sávozás, lábazat. A homlokzat déli végében kétszárnyú fakapu, mögötte a bejáratot ajtó védi az udvar felől is. Az udvari szárny előtt vakolt, téglaoszlopos tornác, vasrácsos mellvéddel. Az udvari és az utcai szárnyak találkozásánál az udvaron kiszélesedő, üvegezett tornác. Az épület tetején állószékes, palafödésű nyeregtető.

Két traktusos utcai szárny, a földszintre hat lépcső vezet. A nyugati oldalán üvegezett tornác volt, mára elfalazták, s mellé irodahelyiséget építettek. Az udvari szárny egy traktusos.

D. L.

46. Szarka-ház

Eklektikus

Iskola u. 12.

Szarka Mihály ügyvéd építtette lakóháznak és irodának.

Téglalábazatát idomtégla párkány zárja. Homlokzatán vízszintes sávozású enyhe középrizalit, rajta félköríves ablakok, félköríves húzott vakolatkerettel. A félkörív közepén zárókő utánzat. A rizaliton kívüli homlokzaton egyenes vonalú ablakok, egyenes kerettel. Az ablakok fölött konzolos szemöldökpárkányok. Az övpárkány fölött az ereszpárkányt konzolok helyettesítik. A bejárati kapuzat a homlokzat déli részén, félköríves, húzott vakolatú kerettel, benne egyszárnyú fa gyalogkapu, fölötte félköríves ablak. Az udvari szárny előtt délre néző tornác, vakolt téglaoszlopokkal. Az utcai rész mennyezete csapolt gerendás, az udvari részé alul-fölül lécelt fagerendás.

Az Iskola u. 12. sz. polgárház

Az épület téglaalapra vályogfallal készült. Oromfalas nyeregtetejét cserép födi.

Az utcai szárny kéttraktusú. Az államosítás után a házat átépítették, az épületben jelenleg hét különálló lakás van.

D. L.

47. Tiszavidéki Takarékpénztár székháza

1900.

József Attila u. 3.

A mai klub homlokzata

1900-ban az utca elején álló lakóházat megvásárolta az akkor alakult Tiszavidéki Takarékpénztár, s átépítette székház számára. A nagy épület egyik felét a 48-as kör kapta. A kör megszűnte után ezt az épületrészt több egyesület használta. A bankok államosítása után egy ideig a rendőrségé volt, majd a honvédség itt rendezte be a helyőrségi klubját. Ma magánklub.

Ciklop kőlábazatot utánzó, magas vakolatlábazat nem korabeli. Fölötte párkány idomtéglákból, egybefolyva az ablakok könyöklőpárkányával, végighalad a homlokzaton. Középen a széles bejárat, fölül félköríves idomtégla szegéllyel, emberi fejet formáló terrakotta zárókővel. A bejárattól jobbra-balra a földtől az övpárkányig haladó, idomtéglából készült, terrakotta fejezetes pilaszter. A kapu kétszárnyú, nem korabeli. A hat, félköríves ablak idomtégla keretű, zárókővel. A homlokzat két szélén fejezetes pilaszterek. A fejezetek és a zárókövek terrakottából készültek. Az egész homlokzatot klinkertégla borítja. Az idomtéglákból kialakított övpárkány és az ereszpárkány között álló terrakotta konzolok, köztük mázas cserépborítás, bizonyos részein hiányos. Az alap és a fal téglából készült. Faszerkezetű nyeregtető cseréppel van födve. Az 1935-ben készült tervrajz szerint a bejárattól északra eső részeket használta a bank, a dél felé eső szolgálati lakás volt. Azóta teljesen átépítették. Széles, nagyméretű termeket alakítottak ki. A legtöbb helyiség parkettával van födve. A mennyezet fagerendás, a padláson levő mestergerendához erősítve.

D. L.

48. Pozsár József lakóháza

Eklektikus, 20. sz. eleje

József Attila u. 16.

A József Attila u. 16. sz. ház homlokzata

Tervezte és építette Pozsár József építész saját lakóházának. A két háború között az állami adóhivatal használta, megszűntéig. 1950-ben SZTK rendelőnek alakították át. 1956 után a Szakmunkásképző Intézeté lett. 1976-tól a mindenkori átépítés alatt álló általános iskola használta. Termeiben ma a Kossuth Lajos Általános Iskola alsó tagozatos osztályainak egy része tanul. Megalakulása után a Gamesz itt kapott helyet. (Gamesz = Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet.)

Vízszintesen sávozott falsík enyhén előreugró középrizalittal, rajta három páros, félköríves ablak, a lábazatból kiinduló pilaszteres, volutás ablakkerettel. Fölöttük záróköves, félköríves szemöldökpárkánnyal, minden ablak pár fölött stukkódísszel. Ablakpáronként közös könyöklőpárkány. A falsík fölött végig az épületen választópárkány, mely a magasított padlásteret különíti el. Ez és az ereszpárkány között végig az épület homlokzatán 16 stilizált, babérkoszorút utánzó stukkódísz. A rizalit fölött áttört attika, rajta öt korsó alakú dísz, mögötte négyszögű kupola, mázas zöld és vörös cseréppel födve. A teteje bádoggal van födve, körülötte vasrácsos korlát. A rizalittól délre eső falsíkban nagyméretű, vasból készült kapu áll, nem eredeti, fölötte széles párkány stukkódísszel, majd nyitott timpanon korsóval. A rizalittól északra eső falsíkon páros ablak, pilaszteres, volutás ablakkerettel, mely egyenes szemöldökpárkányt tart. Fölötte széles párkány stukkódísszel, majd timpanonnal. Az utcai részen golyvázott lábazat.

Az L alakú épület udvari részén valamikor vasoszlopos tornác volt, ma beépítették, s zárt folyosó lett belőle, néhány helyiséggel megtoldva. Az L alakú szárny belső sarkában kis torony áll, favázas bádogsisakkal. Az emelt padlásszint ablakai az udvar felé nyílnak.

D. L.

49. *Föltárt templom alapfal

Román, 11–13. sz.

Keskeny

A föltárt templom alaprajza

Csongrádtól ÉNY-ra, a kiskunfélegyháza–alpári útelágazástól ÉNY-ra 500 m-re.

A település első említése: 1075 (aque Keskun). A garamszentbenedeki apátság Ság nevű birtokának határpalánka. 1327-ben az apátság önálló birtoka. Csongrád megye hatósága kötelezte a birtokot használó Tési Györgyöt, hogy Szent Mihály napjáig adja azt vissza az apátságnak.

Bálint Alajos és Trogmayer Ottó tárta föl 1958-ban. Az alapfalakat már nem lehetett megtalálni, azonban az alapozás árka pontosan mutatta a templom alaprajzát. Ez arra utal, hogy az alapozás nem döngölt agyagból, hanem kő vagy téglából készült. A hajó téglalap alakú volt, A föltárt templom alaprajza melyhez nyomott félköríves apszis járult. A diadalív alapozása is egyértelműen megfigyelhető volt. A templom tengelye: ÉK 17°, méretei: 18,5×8 m, falvastagság: 1–1,2 m.

A templom körül föltárt 9 sírban pontosabb korhatározásra alkalmas lelet nem volt.

Forrás: Győrffy György 1963. 896–897., MFM. Rég. Ad. 371–376.

Irodalom: Bálint Alajos 1959.

H. F.

50. Nagyboldog-asszony templom

MJ. Barokk, 1762–69.

Kossuth Lajos tér

1762-től 1769-ig épült. Helyén és környékén temető volt, mögötte Szent Rókus kápolnával, amelyet 1784-ben bontottak el. A templom kegyura a nagykárolyi gróf Károlyi család volt, építését ők segítették. Építésében valószínűleg olasz mesterek is közreműködtek.

Először csak a két mellékoltár készült el. 1778-ban épült az első orgona. 1784-ben építtette föl a tornyot gróf Károlyi Antal. 1785-ben órát helyeztek a toronyra. 1791/92-ben elkészült a főoltár és a korábbi zsindelytetőt cserépre cserélték. A templomot csak 1842-ben, a pünkösd utáni harmadik vasárnapon szentelte föl gróf Nádasdy Ferenc váci püspök. 1871-ben készült el a torony körüljárója a tűzfigyelő őrség számára. 1886-ban a tornyot átépíttették, megemelték. 1910-ben készült el a kórus, ugyanekkor új orgonát vásároltak. 1913-ban villanyvilágítást szereltek. 1914–15-ben a templombelső terét Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek átfestették, ezzel egyidőben új, színes üvegablakok készültek. 1917/18-ban négy harangot elvittek hadicélokra, csak a lélekharang maradt meg. 1921-ben és 1926-ban pótolták őket, de 1944-ben kettőt ismét hadicélokra vettek igénybe. A második világháború után a templom belső terét kissé átalakították, hogy stílusában egységesebb legyen. A csillárokat leszerelték .

A három lépcsőmagasítású főbejárat íves, kőkeretes, benne a díszesen faragott kétszárnyú, fából készült kapu. A kőkeret fölső részén a Károlyi család faragott címere. A kőből faragott supraportán „istenszem” angyalkákkal. Mindkét oldalon osztópárkány, melyből négy falpillér halad a hajó fölső szélének magasságában húzódó széles főpárkányig, mely a templomon mint ereszpárkány fut körbe. A középső falsíkban félköríves kórusablak, könyöklőpárkánnyal. A két oldalsó falsíkban egy-egy, félköríves szoborfülke Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobraival. A főpárkány fölött enyhe rizalittal kiemelkedik a torony középső szakasza, szalagkeretes, könyöklőpárkányos, zsalus ablakkal. Két oldalán az oromzata ívelten halad lefelé, s csatlakozik a főpárkány tetejéhez. A torony harmadik szakaszának alján vasvázas, a tornyot körülfogó sétáló S alakú konzolokkal. A falon minden oldalon egy-egy nagyméretű, félköríves, zsalus ajtó. A torony alján sarokpillér volutával. Fölül széles, óraíves párkány zárja. A párkány vonalát követi a favázas, fémlemezzel borított, párnásan tagolt toronysisak, ezen négy oldalra néző ablakos lanterna, timpanonnal zárva. Fölötte gúla alakú sisak réz gombbal és kereszttel. A sisak feketére van festve, a párna oldalán évszám: 1886. Az óraíves párkány alatt a torony négy oldalán óra.

A főbejárat kapuzatától jobbra-balra egy-egy kisebb ajtó, a nyugati a toronyba és a kórusba vezet, a másik el van falazva.

Az épület körül golyvázott lábazat halad. A homlokzat az oldalfalak felé le van kerekítve, mindkét oldalfalon a kórus irányában a főbejárat fölötti osztópárkány magasságától a főpárkányig két-két falpillér halad. Köztük a nyugati oldalon félköríves ablak.

A háromszakaszos hajó mindkét oldalán a középső szakaszhoz épített földszintes kis kápolna áll; ezek egyúttal a mellékbejárat szerepét is betöltik. Kontyolt tetejüket szürke pala födi. A hajó mindkét oldalán 3–3 nagy faltükör, melynek közepén félköríves, szalagkeretes ablakok vannak. A hajó vonalából visszalépő szentély észak felé félkörívesen zárul. Mindkét oldalánál féltetős, egyemeletes toldaléképület. A templom tetején fából készült nyeregtető, palahéjazattal.

A templom előtti tér két oldalán, az épület vonalától néhány méterrel előbbre, nagyméretű posztamenseken szoborcsoportok állnak kőkereszttel. A nyugat felőli a kálváriát jelképezi. A kereszt tövében a Szűzanya szobra, ölében koponyát tart, lábánál edény Jézus holttestének megkenésére szolgáló olaj számára. Mellette áll Mária Magdolna és Szent János szobra. 1802-ben szentelték föl. A keleti oldalon, a kereszt tövében a Fájdalmas Anya szobra, ölében Jézussal. Mellette Jézus Szíve és Szűz Mária Szíve szobrok. Az 1802-ben fölállított kereszt mellé a szobrok a századfordulón készültek.

A templombelső, északi végében van a félköríves alapú, félkupolás apszis. Itt áll a fekete márvány alapú barokk főoltár, rajta fehér márványból készült tabernákulum, kétszárnyú, faragott, aranyozott faajtóval. Tetején Isten Báránya szobor, két oldalán egy-egy angyalszoborral. Az oltár három lépcsőmagasítású. Mögötte a Mária mennybevitelét ábrázoló félköríves oltárkép. Készítette Tary Lajos 1917-ben. Tizianonak a velencei Frári templomban látható Assunta képének másolata. Fölötte barokk szoborcsoport, a Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek a mennybe érkező Máriát koronázza. Fölöttük a félkupolán három festett falikép. Középen Jézus megváltó keresztje, balra Mózes kőtáblái, jobbra Jézus, az Isten Báránya. A kupola közepén az Urat köszönti az angyalok kara. Az oltártól jobbra-balra két-két, háromnegyedes oszlop, köztük mindkét oldalon egy-egy színes üvegablak. A belső oszlopokon Szent István és Szent László, a külsőkön egy-egy angyalszobor.

A szentélyhez kapcsolódó toldaléképületek közül a keleti a sekrestye, a nyugati a keresztelőkápolna. Mindkettő a szentélyből is, az utcáról is nyílik. Fölöttük oratórium, ezeket két-két, félköríves ablak választja el a szentélytől. A sekrestye melletti kőkeretes, faajtós utcai bejárat közlekedő folyosóba nyílik, innen lehet a sekrestyébe, a templomba, a szószékre és az oratóriumba jutni. A sekrestye keleti oldalát faragott, barokk szekrény, a kikészítő foglalja el. A keresztelőkápolnában vörös márvány keresztelő kút, melynek felső része fa; ma nem használják.

A szentélyben a keresztelőkápolna felőli falon az ablakok között ovális pajzson kettőskereszt, fölötte Szent István képe falfestményen, fölirata: „István király tekints miránk, teljesüljön magyar imánk”. A sekrestye felőli ablakok között ovális pajzson az Árpád-kori ország piros-fehér sávos jelképe, fölötte Szent László képe falfestményen, fölirata: „Óh Szent László hitünk védjed, oltalmazzad magyar néped”. A keresztelőkápolna előtt a szertartás közben használt székek (szedilia). A szentély hajó felőli részében áll a fából készült, szembe miséző oltár, tőle balra az ugyancsak fából készült szószék (ambo).

A Nagyboldogasszony templom homlokzata

A Nagyboldogasszony templom szószéke

A háromszakaszos hajó belső szakaszának a szentély felőli, keleti oldalán van a falra erősített, dúsan aranyozott, barokk szószék copf füzérdíszekkel. Bejárata kívülről a sekrestye felől. Oldalán a négy evangélista kb. egyméteres nagyságú ülő szobra, kezükben könyv. A mozgást kifejező alakokhoz jelképeik, mellékalakok tartoznak. Márkhoz az oroszlán, Mátéhoz a gyermek, Jánoshoz a sas és Lukácshoz a szarvasmarha. A szobrok dúsan vannak aranyozva. A szószék hátsó oldalán aranyozott dombormű a magvetőt ábrázolja. Mennyezetén a Szentlélek galamb képében. A baldachin tetején két kis angyal, a jobb oldali réz kígyóval, ezek fölött két angyal a kőtáblát tartja. A szószék és a szobrok fából készültek. A szószék mellett 18. századi, aranyozott fa Mária-szobor, eredetileg valószínűleg Mária Teréziát ábrázolta, kezében a kis Jézus.

A keleti oldalon, az oltárfülkében Szent Anna oltár, anyaga kő. Barokk oltárfala két oldalán egy-egy, fejezetes oszlop, fölső félköríves átkötése követi az oltárkép vonalát, tetején angyalok szoborcsoportja. Az oltár mellett a két oldalon a négy nagy próféta közül kettőnek a szobra áll. Az oltárkép fölül ívelt, olajfestmény, alakjai: Szent Anna, Szent Joachim és a gyermek Mária, fölül angyalok. Körrey György munkája 1867-ből. Az oltár mögötti színes üvegablak Szent Józsefet ábrázolja.

Szemben a belső szakasz nyugati oldalán, a szentély felől régi oltárépítmény, fölül füzérdíszes, fogrovatos párkánnyal. Korábban Mária-oltár volt, melyet lourdesi oltárrá építettek át, egy 1884.-ben Tirolban Delago József műtermében vásárolt lourdesi Mária-szobor fölhasználásával.

A fal melletti oltárfülkében Nepomuki Szent János barokk kőoltára. Oltárfala hasonló a Szent Anna oltáréhoz. Oltárképe Nepomuki Szent Jánost ábrázoló olajfestmény. Müller nevű művész festette 1892-ben. Az oltár mellett a másik két nagy próféta szobra áll. Az oltár mögött színes üvegablak Árpádházi Szent Erzsébet képével.

A hajó középső szakaszában, kelet felől, az oldalkápolna bejáratánál áll a Fájdalmas Anya kőből készült oltára. 1910-ben építették. Oltárképén a keresztről levett Jézus, Máriával. Piroska István munkája a kb. 130×240 cm-es védett olajfestmény. Az oldalkápolna bejárata fölött színes üvegablakon Mária Szeplőtelen Szíve. Az oldalkápolnában díszes, fából készült oltár, rajta Szent Antal szobra a kis Jézussal.

A nyugati oldalkápolna bejáratánál áll a Szent Kereszt oltár, 1910-ben kőből készült. Oltárképén Jézus a kereszten. Piroska István védett olajfestménye kb. 130×240 cm. Alján fölirat: „Isten dicsőségére készíttette ezen oltárképet Forgó Pálné, született Ürmös Veronika 1910”. Az oldalkápolna bejárata fölött színes üvegablakon Jézus Szíve. A Jézus Szívéről elnevezett oldalkápolna oltára fából készült, rajta Jézus Szíve szobor, mögötte a szeretet lángját jelképező sugarak.

A hajó főbejárat felőli szakaszában zárt gyóntatószékek és néhány szobor áll.

A főbejárat fölötti oszlopokon a karzat. Később készült mint a templom, a jobb és bal oldali, elkülönített része régebben, a diákmisék alkalmával az iskolás gyermekeknek adott helyet.

A templomhajót a keresztboltozatos előtértől kovácsoltvas rácsajtó választja el. A torony alatti keresztboltozat nyugati oldalán Jézus Szíve szobra áll. A kelet felőli ágban van a Kármelhegyi Boldogasszony kápolnája. A fából készült oltár fölötti olajfestmény oltárkép a tisztítótűzben szenvedő lelkeket ábrázolja. Az északi falon Szent Rita márványkeretes, bronz domborműve.

A templombelső falai és az oszlopok márványosan színesre vannak festve. A festés munkáit a mennyezet faliképeivel együtt Lohr Ferenc és Tary Lajos végezte 1914–1915-ben.

A hajót a szentélytől elválasztó diadalíven a fölirat: „Honori Beatae Mariae Virginis Assuntae”. (Az égbe fölvitt Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.) A hajót falpillérek osztják három részre, tetejükön volutával és fogrovatos dísszel. Mindhárom rész csehsüveges boltozatú. A belső boltozaton középen égbolt, balról jelképes angyali üdvözlet, Gábor főangyal köszönti Máriát, a másik felől Jézus születése. A középső rész boltozatán középen Szent István fölajánlja az országot Máriának. Ezt Mária a kis Jézussal angyalok környezetében fogadja. Szent István körül szántóvető nép és a király környezete.

A bejárat felőli boltozaton három kép. Nyugati felén Mária meglátogatja Szent Erzsébetet, Szent József és Zakariás kíséretében. Középen angyalok. Keleti oldalon Mária és Szent József, mögöttük Joachim és Szent Anna angyalokkal és egy tekercset tartó templomszolga.

A falon körben 14 keresztúti stációs, domborművű kép.

A karzat közepén orgona. 1910-ben vásárolták Rieger Ottó gyárából. Eredetileg két manuálos, 38 szóló és 4 kisegítő regiszterrel épült. 1994-ben fölújították, átalakították, jelenleg három játszóasztala van.

A karácsonyi ünnepkörben szokták fölállítani a betlehem fafiguráit. A kb. 65 cm magas, 21 db szobrot Máriahegyi János budapesti szobrászművész készítette 1943-ban. A három király Szent István, Szent László és Szent Imre. A parasztfigurák tipikus alföldi pásztorok: gulyás, csikós, juhász, mindegyikhez megfelelő állatfigura is tartozik.

Az épület alatt valószínűleg altemplom vagy kripta húzódik. A föltevések szerint temetkezési helynek készült, de nem használták. Bejárata ismeretlen.

D. L.

51. Polgári fiúiskola

Szecessziós, 1914.

Kossuth Lajos tér 1.

Ybl Lajos

A mai Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola

1913/14-ben polgári fiúiskola számára épült. Tervezte Ybl Lajos. 1914–17 között katonai kórháznak használták. 1920 novemberétől itt kapott helyet a polgári iskola mellett a gimnázium is. 1948-tól csak gimnázium.

Tengelyképlete a Kossuth Lajos tér felé: 2+1+K+1+2. Az utcai részén golyvázott műkőlábazat halad körbe, az alagsori ablakok fölött karélyos párkánnyal. Középrizalitos homlokzatának földszintjén középen a díszes, műkőből készült kapuzat. Két oldalán 2–2 féloszlop, melyet fölülről többkaréjú párkány zár, rajta magyaros motívumú, domborművű mintákkal, közepében színes majolikából készült magyaros dísszel. Bejárata kétszárnyú, üvegezett, vasrácsos fakapu, fölötte üvegablak. A rizaliton jobbról-balról egy-egy szemöldök- és könyöklőpárkányos ablak. Az első és második emeleten 3–3 ablak. A második emeleti két szélső ablak fölött színes majolikából készült indás virágdísz, melyet a rizalit szélétől, az ablak magasságának fölső harmadából kiinduló sárga majolika sor félkörben övez, majd továbbhaladva a középső ablak szemöldökpárkányaként a szélső ablak díszét megkerülve a rizalit másik szélén a már említett magasságban ér véget. A középső ablak fölött angyalos, koronás magyar címer, színes majolikából. A homlokzat díszítése részben már az oromzaton van, melyet fölülről mintás deszka mellvéd és ablaksor zár. Az oromzat fölött kontyolt tető. A rizalit oldalán levő falsíkon csak a földszinten van 2–2 ablak, szemöldök- és könyöklőpárkánnyal. Az ablakok fölső harmadának magasságában a falsík szélétől kiinduló díszpárkány, az ablakokat fölülről övezve, végighalad a homlokzat és az északi oldal falsíkján. A homlokzaton a földszinti ablakok fölötti falsíkokat 2–2 faltükör tagolja. Az északi oldali emeleti ablakok könyöklőpárkányosak.

Az L alakú épület rövidebb szára a déli oldalon tompaszögben, stilizált várfalként kétszer megtörik. Továbbhaladva az igazgatói lakás díszes följáró lépcsősora és a főépülethez szorosan csatlakozó magasföldszintes igazgatói lakás kör alaprajzú, stilizált toronyszobája következik. Tetején magas, kúpos tetőszerkezettel, mely laternával megtörik, s kúpos, gombos sisakkal zárul. Az Apponyi Albert utcai kerítés stilizált várfal, téglaoszlopsor, magas téglamellvéddel, tetején kb. 50 cm magas léckerítéssel. Az épület déli oldala közepén erős rizalit, díszes oromzattal, festett mintájú falsíkkal, kiugró tetőrésszel. Az udvari szárnyon a középrizalitig félköríves folyosóablakok a reneszánsz kort idézik, fölöttük félköríves párkánnyal. Néhány ablak és bejárati ajtó fölött tető vagy féltető, palahéjazattal. Az ereszpárkányt színes festésű faragott fakonzolok tartják. A tetőszerkezet favázas, magas, tagolt, sok különböző nagyságú kiugró tetőablakkal, magas kéményekkel. Eredetileg hódfarkú cserép födte, de ezt az 1970-es években sötétszürke, az épület számára készült műemléki palára cserélték. Az épület előtt előkert. Az utca vonalán mintás fakerítés volt, stilizált galambdúcos székely kapuval a közepén. Anyaguk elkorhadt, nem újították föl.

Homlokzati rajz

Oldalhomlokzat

Emeleti alaprajz

Az első emeleten hat tanterem, szertár, tanári szoba, a másodikon két tanterem, rajzterem, természettani előadóterem, szertár, ifjúsági könyvtár volt. A magasföldszintre került az igazgatói, hivatalsegédi lakás, iroda, tanácsterem, vendégszoba stb. Az alagsorban fa- és szénraktár, a fürdő, a cserkészotthon stb. Azóta sok terem eredeti funkcióját megszüntették, a válaszfalak áthelyezésével a tantermek számát megnövelték. A háromszárnyú ablakok, ajtók fából készültek. A födém I gerendás poroszsüveg boltozatú. A főbejárat lépcsőházában Batsányi-dombormű. Máté István szobrászművész készítette 1971-ben. 1945-ben eltávolították az itt elhelyezett, az építés történetét idéző nagy márványtáblát. Az épület keleti végéhez csatlakozó tornaterem alatt nincs alagsor, a földszintre épült.

A régi épület hosszanti végéhez az Andrássy Gyula utcában új szárny épült, 1989. szeptember 1-jén avatták. Tervezője Novákné Juhász Márta. A földszint fölött három emelet magasságú épület tetőgerinc magassága megegyezik a régi épületével, a szintek találkozása problémás. Hat tanterem, kondicionáló terem, kiszolgáló helyiségek, ruhatár, büfé kapott itt helyet. A termek padozata parkettás; ajtók, ablakok fából készültek. A szintek között betonfödém. A favázas nyeregtetőt hódfarkú cserép födi. Az előcsarnokban az épülettel együtt avatták fel Batsányi János mellszobrát, Máté István alkotását

.Az iskolához tartozik még a Szent György utca sarkán álló B épület: a földszintes sarokházat lakásból alakították át iskolai célra. Az eredetileg szép, sarokattikás, télikertes polgárházból ma jellegtelen, szükségtantermes épület lett.

Forrás: CSVL Csongrádi szolgabírói iratok. Polgári fiúiskola építési engedélye 1325/1913.

D. L.

52. *Plébánia

1769.

Kossuth Lajos tér 4.

Az épület 1769-ben, a Nagyboldogasszony templom építésének utolsó évében készült. A templom kegyura – a gróf Károlyi család – két utcára szóló telket adott plébániának, mellé telkeket a Templom utcában a harangozólakás és a kántorlakás számára. A plébániához tartozott a Kossuth tér 2. számú telek is, erre 1948-ban papneveldét kezdtek építeni, amit az ötvenes években állami tulajdonba vettek, és tiszti lakásokká alakították át.

1854-ben a leromlott plébániaépületet Ybl Miklós tervei alapján újjáépíttette a gróf Károlyi család. 1982-ben ezt az épületet elbontották, helyét fűvel vetették be.

Az elbontott épület simafalú volt, kevés vakolatdísszel, széles ereszpárkánnyal, ablaksorral. Bejárata díszes, keményfából készült kétszárnyas ajtó, fölötte félköríves, három részes üvegablakkal. A Nagyboldogasszony templom sekrestyéjének irányában állt, ahova járda vezetett. Az épület tetején faszerkezetű, cserépfedésű nyeregtető volt.

A nyugati szárnyban kaptak helyet a segédlelkészek szobái és a plébániahivatal. A sarokrészen mindkét utca felé a plébános lakása állt, a keleti részen a konyha és az egyéb helyiségek. Az udvar felől oszlopos, mellvédes, üvegezett veranda vezetett végig, a sarokrésznél kiöblösödött.

Forrás: Nagyboldogasszony plébánia iratai.

Irodalom: Tari László 1977.

D. L.

53. Számtartói kvártélyház

18. sz. második fele

Kossuth Lajos tér 3–5.

A 18. században számtartói kvártélyháznak épült, azóta két különálló lakóház lett belőle.

A Károlyi család 1814. évi inventáriuma szerint: „egész jó materialékból épült, ács munkája lágy fábul, a födése alul öt sor zsindellyel és felül náddal verve vagyon: áll 6 szobábul, 2 kony-hábul, 2 kamrábul, ezek alatt pince. Árnyékszék, ló és tehénistálló, egy kocsiszín, az udvarban egy rossz kút vagyon”.

Az államosítás előtt az 5. sz. Greskovics József, a 3. sz. Greskovics Pál tulajdona volt.

Sokszori átépítés miatt jellegüket elvesztett, földszintes épületek. Az 5. sz. lábazatos, ablakok alatt végighúzódó párkánnyal. A szegmentíves ablakok fölső harmadánál haladó, s azokat fölülről körülvevő párkánnyal. A 3. sz. ház lábazatán pinceablakok. A Szent György utca felől szalagkeretes ablakok, három lépcsőmagasítású padlószint. Mindkét épület téglaalapon vályogfalú, borított gerendafödémmel, ollóágas nyeregtető, cseréphéjazattal. Az államosított két házat kis lakásokra osztották, összesen kilencre.

A számtartói ház mai homlokzata

Forrás: CSVL Gróf Károlyi család 1814-ben kiadott inventáriuma.

D. L.

54. Elemi iskola

Romantikus, 1859–60.

Kossuth Lajos tér 6.

Heller Károly és Heszler József

A mai Kossuth Lajos Általános Iskola homlokzata

Heller Károly és Heszler József építette 1859/60-ban. 1860 októberében adták át. Ráccsal elkülönített, két részre oszlott: fiúiskolára és leányiskolára, ezek számára két külön bejárat volt a déli oldalon. A hajópadlós, kemencés tantermeket a folyosóról szalmával fűtötték; a nagy termekben sok gyerek elfért. 1871-ben itt kapott helyet az újonnan fölállított tanítóképző, mely az 1876. évi árvízig működött Csongrádon. Eleinte az 1873-ban indult polgári fiúiskolának is jutott hely, majd néhány év múlva a Templom utca felőli földszintes tanítói lakásba költöztették; 1918-ban került át a mai gimnázium ismert, díszes épületébe. 1883-tól 1956-ig e két épület adott helyet az iparostanonc iskolának. 1915 májusától szeptemberig a földszinten olasz internáltak laktak. 1919 áprilisától júliusig vöröskatonák laktanyája, augusztustól a román katonák szálláshelye. 1920 novemberétől 1921 májusáig a nemzeti hadsereg katonáinak otthona, 1923-tól az 1950-es évekig a Templom utcai épület az államrendőrség laktanyája volt.

1936-ban az emeletes épületen az összes ablakokat lecserélték, a tetőt javították, az attikát elbontották. Az 1960-as, 70-es években belül átépítették, a válaszfalakat áthelyezték, központi fűtéssel látták el.

A homlokzat jobb és bal oldali harmadánál alig előrelépő rizaliton volt egy-egy bejárati ajtó. Az 1960-as évekbeli átépítéskor a nyugat felőlit elfalazták, helyén ma ablak van. Az épületen körbefutó lábazat van, a két szint között erős övpárkány. Szalagkeretes ablakok, a keret fölső szegmentíve emlékeztet arra, hogy eredetileg nagy, szegmentíves ablakok voltak, de ezeket 1936-ban egyenesekre cserélték. A kapuzat szeg-mentíves kerete hasonló. A kétszárnyú gyalogkapu fölött a kereten belül szegmentíves üvegablak. A két rizalit fölött a tető fölé emelkedő attikákon állt a következő szöveg: CSONGRÁD VÁROSA – A NÉPNEVELÉSNEK. 1936-ban az attikákat elbontották, a fölirat az ereszpárkány alá került.

Forrás: CSVL A Csongrádi Iskolaszék kigyűjtött iratok.

Irodalom: Dudás Lajos: Alsófokú oktatás története Csongrádon. Kézirat. Berencsiné Dudás Katalin 1990.

D. L.