Kövegy

 

 

 

        Község Csongrád megye keleti részén. Az 1757-ben Kövek, 1762-ben Küvegh, 1764-ben Kövegy pusztaként említett területre a kincstár 1843-ban telepített katolikus dohánykertészeket. A több mint 120 család nagyobbrészt a szomszédos Csanádpalotáról, Magyarcsanádról, Bökénypusztáról, Meggyesbodzásról érkezett. Az 5166 kh területtel kialakított kertészséget a telepítést intéző Mednyánszky Alajos kamarai elnökről eleinte Mednyánszkyházának is nevezték. A 19. század közepén mintegy 100 házból, a kincstári fölvigyázó lakásából, iskolából és korcsmából álló településnek csak 1902-ben lett temploma. 1935-ben épült a lelkészlak, ám az egyházközség továbbra is a csanádpalotai parókiához tartozott. Csak 1973-ban emelték plébániai rangra.

        A kertészség közigazgatásilag szintén Csanádpalotához tartozott. 1882-ben lett önálló kisközség, 1895-től nagyközség. Lakóinak száma 1857-ben 700, 1900-ban 755, 1920-ban 934, 1941-ben 930. Ettől kezdve a lakosság csökkent: 1960-ban 831, 1980-ban 584, 1990-ben 475. 1990 óta önálló képviselő-testület irányítja a község életét.

        Egyetlen gazdasági egysége az 1960. január 1-jén alakult Béke Mgtsz. Óvodát fönntart a község, de általános iskolába a szomszédos Csanádpalotára járnak át a tanulók.

        Az orvosi, védőnői, állatorvosi ellátásban is odaszorul a lakosság. Postahivatal és három bolt gondoskodik a lakosság ellátásáról.

 

        Irodalom: Borovszky Samu 1897. Csanádi egyházmegye 1980.

H. P.

 

 

181. Katolikus templom

 

Eklektikus, 1902.

Kossuth u. 32.

 

 

 

        Az északi (skandináv) téglaépítészet formajegyeit mutató templomot 1902-ben Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.

 

Kövegyi katolikus templom

 

 

A vörös-barnás nyerstéglaépületet bádogtető födi, a tornyon és a sarkokon erőteljes vízköpőkkel. A hajó elé kiugró torony bejárati ajtaja fölötti félköríves mezőben márványtábla örökíti meg az építés évszámát. A hajó hossza 20 m, szélessége 8 m, a félköríves szentély 5 m. A dongaboltozattal födött hajó oldalfalait fél oszlopokon nyugvó félkörívek tagolják, s e mezők közepén helyezték el a nagyméretű ablakokat.

        A festett és aranyozott főoltár fából van faragva. A főoltárkép Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázolja. Jézus szíve és Szent József szobra is díszíti. Mellékoltár nincs a templomban. A búcsút szeptember 12-én tartják. A szentély diadalívén Máriát dicsérni hívek jöjjetek fölírás olvasható. A diadalív két oldalán Jézus szíve és Szűz Mária szíve festett faszobor található.

        1971–72-ben Csizmazia Rudolf plébános a templom tíz üvegablakának kifestésével megbízta Jámborné Balog Tünde makói művészt:

        Mélységből kiáltok hozzád Uram – 129. zsoltár Keresztség

        Moss engem tisztára vétkeimtől – 50. zsoltár Szentgyónás

        Szomjazza lelkem az Urat – 41. zsoltár Szentáldozás

        Utaidat Uram, mutasd meg nekem – 24. zsoltár Bérmálás

        Megőriz téged az Úr minden bajtól – 120. zsoltár Egyházi rend

        Te megfogtad jobbomat – 72. zsoltár Házasság

        Az Úr az én világosságom – Beteg-kenet

        Az Úr az én pásztorom – 23. zsoltár Szent-mise I.

        Áldott, ki az Úr nevében jön – 117. zsoltár Szentmise II.

        Minden lélek dícsérje az Urat – 150. zsoltár Szentmise III.

        Az üvegre festett színes képek elkészülésükkor osztatlan elismerést arattak.

H. P.