Szeged
458. Minorita rendház
MJ. Barokk, 1747–67.
Munkácsy u. 5.
Lechner Vencel
A minoriták –
a ferencesek kisebbik, enyhébb fegyelmű ága – már 1726-ban kísérletet tettek a
Szegeden való megtelepedésre, ezen törekvésüket akkor a piaristák és a ferencesek
meghiúsították.
1739-ben
végül sikerült a belgrádi minoritáknak – a Város kegyének köszönhetően –
gyökeret verniük. Ebből kifolyólag a városi előjáróság mindig is sokkal
könnyebben egyezségre tudott velük jutni, mint a követelőzőbb ferencesekkel. A
rend Mária Terézia szabadalmi levelét 1742-ben kapta meg, végleges
megtelepedésük Fölsővároson ekkortól számítható. A plébánia vezetésének jogát
ez időben hosszú tárgyalások ellenére sem kapták meg, erre majd csak 1789-ben
került sor.
18. századi
rendi építkezésükkel Szegednek mind arányaiban, mind építészettörténetileg
egyik legjelentősebb együttesét hozták létre, melyet a Pozsonyi Ignác által
1800-ban állíttatott, magas művészi értékű, késő barokk Kálvária-szoborcsoport
tett teljessé. (Jelenleg hiányzik a Krisztus keresztjének félköríves pléh
teteje.)
1881–82-ben
megújították a kolostor tetőzetét, az épületek mögött a rend udvarát és kertjét
kerítéssel övezték, s egy gazdasági melléképületet emeltek.
1927-ben a
kor ízlésének megfelelő – neobarokk – stílusban hatalmas, háromemeletes rendház
és bérház építését tervezték Czigler Arnold, Seltenhofer Gyula, majd Rainer
Károly elképzelései alapján a barokk kolostor helyére, a templomhoz
csatlakozóan.
Minorita rendház
Az eleinte elképesztően grandiózus program egyre
szerényebbé válása ellenére sem sikerült az anyagiak előteremtése, így ennek
köszönhető a régi épület megmaradása.
A kolostor
1950-ig a minorita rendnek adott otthont. Az elkövetkező négy évtized során a
Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola Kollégiumaként szolgált, majd a piarista
gimnázium kapott benne helyet.
A Szent
Miklós-templomhoz közvetlenül csatlakozó, L alakú, egyemeletes, lesarkított
épület a barokk visszafogott, letisztult, kései stílusjegyeivel.
A kolostor
mindkét szintje boltozott, néhány helyiségét stukkódísz ékesíti. Korábban
rokokó ajtóit beszámozva a padláson helyezték el nyilván azzal a szándékkal,
hogy lehetőség esetén visszakerülhessenek eredeti helyükre.
Nemes
egyszerűséggel komponált homlokzatait az ablakok egyenletes ritmusú, hosszú
sora és az övpárkány tagolja. A ma látható, földszinten és emeleten egyaránt
kialakított, sima vakolatkeretezések helyett korábban változatosabb képet nyújtott
az épület: a földszinti ablakok keretezetlenek voltak, míg az emeletieket
finoman tagolt keret vette körül könyöklővel s vízszintes szemöldökkel.
Bejárati kapuja míves, faragott munka, korabeli vasalással; a félköríves
fölülvilágítóban copf kovácsoltvas rács véd. Nagy értéket képvisel a gazdasági
udvarra néző, a sekrestye előtti, földszinti barokk ablakdíszítés.
A rendház udvara
A kolostor és a templom madártávlati rajza
Az 1784-ben
készült, mozgalmas térhatású, vakolatdíszes lépcsőházban pillérek és
pilaszterek tartják az íves hevedereket.
A kolostor és
a templom által közrefogott udvar korábbi, magas téglalábazatú léckerítését a
30-as években cserélték föl a jelenleg is meglévő, alacsonyabb lábazatú
kovácsoltvas kerítésre. Az udvart 1990-ben rendezték, korábban zárt kerítése
kaput kapott, s az oszlopos Mária-szobor is idekerült a Gyevi-temetőből, bár
korábban a kolostoron kívüli udvarrészen állt.
Forrás: CSML
1268/81., 10 852/82., 88., 182. doboz.
Irodalom:
ifj. Palugyay Imre 1853. 230–231., Reizner János 3. 21–24., Kulinyi Zsigmond
1901. 280–281., Kiss–Tonelli–Sz. Szigethy 1927. 231., Körtvélyessy László 1937.
Körtvélyessy László 1943. Körtvélyessy László 1937. Bálint Sándor 1959. 70–74.,
Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 250., 258–259., Péter László 1986a. 111., Nagy
Zoltán 1985. 607–608., Magyarka Ferenc 1991b. 927.
O. Cs. M.
459. Minorita templom
M. Barokk, 1754–67.
Munkácsy u. 7.
Lechner Vencel
Az 1739-ben
Belgrádból Szegedre érkezett minoriták a középkori, Szent Miklós tiszteletére
szentelt dominikánus templom romjai helyén kaptak a Várostól lehetőséget a
megtelepedésre, ahol is 1744-ben már ideiglenes kápolnát emeltek.
Új rendi
templomuk védőszentjéül megtartották Szent Miklóst, amiben hagyománytiszteletük
nyilvánult meg. A templom 1887-ben leégett, majd 1888-ban restaurálták, a hívek
adományaiból helyreállították a tönkrement padokat, a szentélyt és
berendezését, a szószéket és a mellékoltárokat, valamint az orgonát is
felújították.
A plébánia
által ellátandó területet 1894-ben szabályozták: a Tisza, a Kossuth Lajos s a
Csongrádi sugárutak, valamint a Tápéi sor által határolt városrész; a
külterületen a rókusi határ, Fehér-tó és a városi birtok-határ közt fekvő
részek. Az akkor a Csanád Egyházmegye makói főesperességéhez tartozó
egyházközségnek nem volt önkormányzati szervezete; a plébánia élén a szerzetház
főnöke állt, plébános helyettesről, segédlelkészekről és hitoktatókról is a
minorita rend gondoskodott.
A minorita templom a Kálvária-szoborcsoporttal
A minorita templom kapuja
1928-ban
ismét fölújították külsőleg a templomot, ekkor kapta timpanonos kapuépítményét,
valamint a három új harangot (Szlezák László, Budapest) és az új orgonát
(Angster József és Fia, Pécs). Már tíz évvel később újabb helyreállításra volt
szükség. Nagy gondot jelentett a kripta és a kolostor pincéjének víztelenítése.
A vizet kiszivattyúzni nem lehetett, mert a Tisza állásától függően hol
magasabb, hol alacsonyabb volt a víz szintje. A templom állékonyságát kevésbé
veszélyeztető, hatalmas, kéményszerű légjáratok kialakításával gátat tudtak
vetni a víz falakba szívódásának. Ezután került sor a festésre, valamint
Bicskei Karle János neobarokk falképeinek elkészítésére.
Egyhajós
templomépület, a hajónál keskenyebb szentéllyel, a szentély mellett álló
egyetlen toronnyal, a kórusrész alatt kriptával, ahová 1740–1879 között
temetkeztek.
Az architektonikusan
letisztult, már klasszicizmusba hajló tömegformálást csak sima lizénák,
egyszerű párkány, téglalap alakú ablakok törik meg az oldalhomlokzatokon. A
főhomlokzat is már sík fölületű, de mívessé tették a magas posztamensen álló,
háromrészes párkányt tartó toszkán pilaszterek; a magas, félköríves ablakok; a
főtengelyben eredetileg két félköríves falmélyedéssel; s a napsugaras
istenszemmel díszített, íves tört vonalú, magas orommezővel. Az 1928. évi
változtatások nem váltak a homlokzat előnyére.
A visszafogottan
érvényesülő barokk stílusjegyeket megfigyelhetjük a tornyon is, a félköríves
harangablakok, a sarkokat erősítő pilaszterek, a hangsúlyos övpárkány s az íves
órapárkány formájában. A toronysisak sajátságosan alacsony, s nyolcszögletű
lanternával koronázott.
A templom
higgadt architektúrájával szemben még gazdag barokk és rokokó formavilágúak a
különleges értékű berendezési tárgyak. A tölgyfa kapuszárnyak domborművei Szent
Miklóst, Kiliánt, Ferencet és Bonaventúrát ábrázolják; mívesek a rokokó zárcímek.
Stöckerle József, Szerkesz József Bernát és Borsi Simon minorita szerzetesek
faragták 1767 körül a remekmívű fapadokat. A különlegesen szép
sekrestyeszekrény már későbbi, empire alkotás. Figyelemre méltó Mária
aranyozott és festett szobra a kis Jézussal.
A kevésbé
értékes oltárképeket aranyozott, rokokó keretekbe foglalták, a templombelsőt
magát kompozit-fejezetes pilaszterek, hármas párkányzat és festett
látszat-architektúra ékesíti a jelenlegi külső megjelenés kontrasztjaként.
Korábbi díszesebb külsőt sejtet a templom oldalához épített padlásrészben még
látható barokk kagylómotívum.
Forrás: CSML
1268/81., 10 852/82., 88., 182. doboz.
Irodalom:
ifj. Palugyay Imre 1853. 230–231., Reizner János 3. 21–24., Kulinyi Zsigmond
1901. 280–281., Kiss–Tonelli–Sz. Szigethy 1927. 231., Körtvélyessy László 1937.
Körtvélyessy László 1943. Körtvélyessy László: Adatok a szegedi minorita
rendház történetéhez, Bálint Sándor 1959. 70–74., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960.
248–250., Péter László 1986a. 111., Nagy Zoltán 1985. 607–608., Magyarka Ferenc
1991b. 927.
O. Cs. M.
460. Krikkay-ház
MJ. Romantikus, 1860 körül
Nádor u. 3.
*Palánk 301.
= a Nádor utca nyugati házsorán. A ház 1861-ben már állt, amikor szeptember
13-án Zimányi János szabómesternek Etelka leánya megszületett. 1863 tavaszán
Krikkay Ágoston „gyakorló fog-, seborvos” szüleinek házában hirdette
rendelését. 1866-ban Krikkay Ágoston fogorvos háza. Halálával 1873 januárjában
a város elvesztette egyetlen fogorvosát. Februárban özv. Krikkaynétól a bécsi
Richter A., tőle 1876-ban Lehrer Adolf fogorvos vette át a rendelőt. 1878-ban
benne padozott, boltíves pince bérbeadó.
Vízkor az özvegy tulajdona, kívüle károsult még Gerabek Jakab cipész,
Lővinger Jakab paplanos, Straub József szabó és Spitzer Dávid pipakereskedő. Az
épületkárokat még ez évben helyreállították. 1882 októberében Krikkayné az
egyik pinceablak helyén a Nádor utcára ajtót nyittatott, mivel azt a helyiséget
Mayer Ferdinánd vaskereskedőnek kályharaktár céljára kiadta. Az építési
engedélyt azzal a kikötéssel adták meg, hogy az utca felől semmilyen lépcsőt
nem alkalmazhatnak. A telek Kelemen utcai végére az utca megnyitásakor, 1883.
július 9-én kért építési engedélyt. Az emeletes házra 1884. december 22-én
adták meg a lakhatási engedélyt. 1998-ban Románia főkonzulátusa.
Krikkay-ház
A téglalap alakú telek
utcavonalára épült az L alaprajzú lakóház. Homlokzata hat tengely, (eredetileg
hét tengelyes volt) baloldalt udvari bejárattal. A szerény lábazatban
pinceablakok. Az ablaksor egyenes záródású, csapott ívű keretelését vállpárkány
fűzi össze. A tagolt főpárkány alatt téglalap alakú padlásablakok sorakoznak. A
tető az 1883-i javításkor még zsindelyezve volt.
Forrás: SZL: Tt. 5901/875.,
6743/876., 6768/883.
Irodalom: SZH 1863. márc. 25.,
1866. máj. 24., 1873. jan. 15., febr. 12., 1876. aug. 9., 1878. okt. 2., Péter
László 1986b. 427., Habermann Gusztáv 1992. 167.
T. K. M.
461. Napsugaras oromzatú lakóház
1880.
Nyíl u. 43.
Rácz József földműves építtette
államkölcsönből, az 1879-es nagy árvízkor elpusztult háza telkén. 1880-ban
épült föl, a Víz után elsőként abban
az utcában. Az építtető fia, Rácz Kálmán (sz. 1885.) négy holdas törpebirtokos
volt. Örökföldjét két-három hold bérlettel és egy hold paprika feles
művelésével egészítette ki.
A Lechner Lajos vezette műszaki osztály típusterve
A fal lábazata tégla, a fölött
vályogból épült. Tetőszerkezete kakasüllős
(szarufás). Födele eredetileg zsindelyből készült, majd 1910 körül
cseréppel födték. A szoba–konyha–kamra beosztású, egysoros ház elején
faoszlopos ereszalja készült. Nyitott kéményű pitvarát a század elején pallatolták le. Az első világháború után
az ereszalja utca felőli végén kiskonyhát, hátsó végén szobát falaztak el, s
akkor tettek ablakot az eresz alá nyíló utcai ajtó helyére. Az építtető özvegye
1903-ban a ház végéhez istállót és kocsiszínt építtetett.
A fűrészelt fenyődeszka oromzat
nagyobb részét a napsugárdísz tölti ki, alatta az ún. zsalugáteres sáv deszkázása változatos, az alsóvárosi
parasztházakon igen gyakori díszítést, ácstípust őrzött meg. Az oromzat fölső
csúcsa kissé lecsapott.
Az OMF határozata nyomán Szeged
város Műemlékvédelmi Bizottsága az 1960-as évek
elején „városképi jelentőségű épület, napsugaras oromdísszel” föliratú
táblával jelölte meg.
J. A.
462. Krebsz-ház
MJ. Klasszicista, 1845.;
romantikus, 1858.?
Oroszlán u. 6.
*Palánk 210. = a Három király és
Rozmaring utca sarka. 1837-ben Schwarz tulajdona, ahol három kisebb épületet
jelöltek. Schwartz Józseftől megvásárolta Krebsz Mihály vaskereskedő, és
1844-ben építési engedélyt kért rá, amit április 30-án megkapott.
A Krebsz-ház alaprajza
A földszintes sarokház 1846-ra készült el. 1859. június
29-én itt született a tulajdonos Mihály nevű unokája, Mihael Krebsz mercátor és
Paulina Lukáts fia. Ősszel a Hiradó Krebsz Nándor festész Martinuzzi bibornok
végpercei című festményéről tudósított, s hozzátette: „Mi már több jeles
festményt láttunk az ifjú művésztől derék atyja házánál, ki termeiben a falakat
[...] fia műveivel díszíti”. (Föltehetően az akkor már álló Rozmaring utcai
épületben.) A művész 1863 tavaszán kis képtárat rendezett itt be. Júliusban
Ujhegyi műhelye helyére, Nigrényi Pál lakatosmester költözött (1866 tavaszáig
volt itt). 1864-ben bevezették a vízvezetéket. Itt volt a Krebsz-Mayer
vasáruraktár, helyére 1867 decemberében Seifmann Mór kárpitos bútorraktára
költözött.
A Rozmaring utcán a sarokházhoz
csatlakozó, bejárat nélküli földszintes épületről nincsenek pontos adataink. Az
1844-i építkezés helyzetrajzán még nem szerepel, az iratokban sincs megemlítve.
1858 áprilisában Krebsz építkezési vonal kijelölést kért, erről mérnöki
jelentés készült, ennyit őriz a Tanácsi névmutató és a Tanácsülési jegyzék is,
de irat nem maradt fönn. Az 1868-i bővítés helyzetrajzán ugyan nincsenek
bejelölve ennek az épületnek a tengelyei, de L alaprajzú területe és három
udvari lépcsőföljárója igen. Sőt a bővítés kiterjed erre az épületre is, hiszen
udvari szárnyát öt tengellyel meghosszabbították a Három királyhoz szálloda telekhatáráig. Ennek alapján 1844 és 1868
között épülhetett, bár döntő adatot nem találtunk.
A házat Krebsz 1867-ben adta el
Kiss Dávidnak, az új tulajdonos a házat bővíttetni akarta, a még meglévő
Schwartz-féle öreg épület helyén: a sarokházat az Öt pacsirta (Három király)
utcán, a Nádor (Rozmaring) utcai épület szárnyát az udvarban, mindkettőt a Három királyhoz című szomszédos szálloda
telkéig. A bővítés helyzetrajzát az építész 1867. november 15-i dátummal írta
alá, a kérelmet 1868. január 21-én nyújtották be. A terv része volt az udvar
parkosítása is, középen kis szökőkúttal.
A Krebsz-ház Nádor utcai homlokzata
Krebsz-ház
A Szépítő Bizottmány végül is a sarokház szilárdságára
való tekintettel és egyéb körülmények mérlegelésével mellőzte az utca
kiegyenesítést, és február 11-én megadta az engedélyt. A ház egy részét
föllelhetjük Bietler 1872-i akvarellfényképén. Ebben az évben Mayer Ferdinánd
kibérelte a ház pincehelyiségeit, és azon a Nádor utcára ajtót nyittatott.
A Vízkor a ház még Kiss Dávid tulajdona, az 1880-as években húga,
Bárd Adolfné Kiss Bettié. 1883-ban itt volt Seifmann Mór bútor- és
érckoporsó-raktára. A házat az Országos Műemléki Felügyelőség kirendeltsége
számára 1985-ben újíttatta föl. 1996-ban az utód Országos Műemlékvédelmi
Hivatal kirendeltsége van a Nádor utcai épületben, a sarkon a John Bull Pub, a
kaputól jobbra pedig a Neckermann utazási iroda.
Téglalap alakú telekre, három
szakaszban, három L alaprajzú szárnyból épült a kettős tömegű földszintes ház.
A lecsapott sarkú ház homlokzata a Nádor utcáról indulva 5+1(sarok)+4+K+4
tengely, ebből az utóbbi négy az 1868-i bővítés. A nyílások félköríves záródásúak,
keretelésüket vállpárkány fűzi össze. A sarkon lévő ajtóhoz három lépcső vezet,
a hatalmas kapu magasra ível. A fakapun át tágas kapualjba jutunk, mely az
udvarra nyitott. Udvari homlokzata 3+1(sarok)+2+K, a bővítésé 2+4 tengely.
A Nádor utcai bejárat nélküli
épület homlokzata 10 tengely. Az ablakok egyenes záródásúak, keretelésük
csúcsíves, ívmezejükben Dávid-csillag. Párkánymagassága azonos a sarokházéval,
és gazdag rajzú ívsorral van díszítve. Udvari homlokzatának három, lépcsős
bejárata van. Kettő előtt oszlopokon nyugvó, mívesen fűrészelt fa előtető és
párkány konzolsor. Ezek vezetnek az udvarról a Nádor utcai épületbe. Ebből
három helyiségnek a mennyezetén van díszítő festés, melyeket Szőke Ágnes
restaurátor 1986-ban tárt föl.
Forrás: SZL: Ti. 2043/837., 1529.,
1556/844., Tm, Tüj. 4672., 5659/1858., SZB. 4/848,, 1/868., Tt. 9622.,
11.144/872., 5901/875., 6768/883., ÉT.
Irodalom: SZH 1859. szept. 25.,
1863. ápr. 8., júl. 18., 1864. ápr. 20., 1866. máj. 3., 1867. dec. 8., Farkas
Antal 1883. 76., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 250., Szelesi Zoltán 79–80., Nagy
Zoltán 1991a. 97–98. és 6., 11. kép, Habermann Gusztáv 1992. 147., 166., Péter
László 1994. 253–254.
T. K. M.
463. *Szávits-ház
[Oskola u. 3.]
A Mozgay- és a Szávits-ház
*Palánk 228. = az Oskola utca
nyugati házsorán. 1838-ban, 1848-ban és 1862-ben is Damianovich-tulajdon.
1859-ben itt volt Mihályfy János kereskedése. A ház 1867-ben a Szávits
testvéreké; István és György Fekete
kakashoz címzett fűszerkereskedésük számára átalakítással szerették volna
alkalmasabbá tenni. Kérésüket a tanács elutasította, mivel 1861-től az Oskola
utcában csak emeletes ház építését engedélyezték. Az iratokhoz csatolva maradt
ránk Landau 1867-ben készített fényképe. A tervrajz a nyílások zűrzavarát egy
magasságban záródó 3 ablakkal és 4 ajtóval szüntette volna meg. Az ügy 1870-ig
húzódott, amikor némi átalakítást mégis elvégeztethettek rajta. 1876 nyarán
Molnár Ede órás megnyitotta benne „dúsan fölszerelt óraüzletét”. A Vízkor még a Szávits testvérek
tulajdona. Helyére Gellér József 1937-ben egyemeletes házat építtetett.
A téglalap alakú telek
utcavonalára épült a téglalap alaprajzú ház. Homlokzata 7 tengely volt,
különböző nagyságú, formájú és elhelyezkedésű nyílásokkal. Az ablakok és ajtók
egy részét vaspántokkal is megerősített táblák védték. Osztott főpárkánya volt,
a meredek tetőn egy sor íves szellőzőnyílás.
Forrás: SZL: Ni. 1848–1849., Ti.
971/839., 17 040/860., 2100/862., SZB. 10., 56/867., 28., 46., 59/869.,
63/870., Tt. 6427/872., ÉT.
Irodalom: SZH 1859. nov. 27.,
1868. márc. 5., 1876. jún. 21. T. Knotik Márta 1980. 121.
T. K. M.
464. Mozgay-ház
MJ. Romantikus, 1860.
Oskola u. 5.
*Palánk 229. = az Oskola utca
nyugati házsorán. 1838-ban Szallay tulajdon. Mozgay Károly szabómester
építkezése 1860 novemberében már folyt. 1861 tavaszán itt volt férfiruha
készítő üzlete és a lakása. Felesége, Dolecskó Mária itt szülte négy gyermeküket
1861., 1864., 1865., 1868-ban. 1862-ben az emelet (3 szoba, éléskamra, konyha,
padlás) kiadó. Egy év múlva bevezették a vízvezetéket. A házat Landau 1867-i
fényképéről (463. kép) ismerjük. 1871-ben ide költözött Zombory Antal ügyvéd. A
Vizet Mozgay Károly tulajdonában élte túl. Mozgay 1885. május 12-én halt meg,
ezután kerülhetett a ház Ujvári István és neje, Bittó Julianna tulajdonába.
1996-ban a földszinten a Malév helyén a Generáli Budapest Biztosító irodája
van.
Keskeny téglalap alakú telekre
épült a kicsi, L alaprajzú egyemeletes lakóház. Homlokzata K+3 tengely, a
nyílások egyenes záródásúak. Ezeket táblák védték és cégtábla, cégér volt
fölöttük, a tagolt főpárkányon bádogcsatorna húzódott, a tetőn egy sor
szellőzőnyílás volt. Legutóbbi szép helyreállítását 1990-ben
tetőtér-beépítéssel fejelték meg.
Forrás: SZL: Ti. 971/839., 17
040/860., ÉT.
Irodalom: T. Knotik Márta 1980.
120., 1984a., Habermann Gusztáv 1992. 194.
T. K. M.
465. Bozsics-ház
MJ. Romantikus, 1861.
Oskola u. 7.
Arleth Ferenc
A Bozsics-ház tervrajza
*Palánk 231.
= az Oskola utca nyugati házsorán. 1838-ban Damjanovits, a mellette lévő Killer
tulajdon. Bozsics János német szűcsmester 1861. február 27-én nyújtotta be
építési kérelmét, és a háromtengelyes ház tervét. Az engedély elnyerése közben
Bozsicsnak sikerült egyezségre jutnia a mellette lévő „eddig háznak csúfolt
viskó” tulajdonosával a *Palánk 230. számú telekre. Így bővülhetett ki az
épület 5 tengelyesre. 1862. január elsején az új házba költöztette át boltját
Pollák József arany- és ezüstműves, föltehetően ekkor nyílt meg a tulajdonos
szűcsáruüzlete is. 1877 őszén már itt volt Schlésinger C. és társa
szűcsáruüzlete, 1880 májusától, pedig Ausländer Vilmos szűcsáru- és
kalapraktára. A Vízkor Bozsics
Jánosné Margetics Katalin tulajdona. A ház megérdemelné, hogy az ízléses, szép
arányú Arleth tervrajz alapján végre fölújítsák.
Az L alaprajzú egyemeletes lakóház
olyan telekre épült, melynek kis darabja kapubejáróval átnyúlt az Oroszlán
utcára. Homlokzata 2+K+2 tengely. A kapu két oldalán üzlethelyiség, nyílásai
íves záródásúak. Övpárkánya tükrös. Az emeleti ablakok egyenes záródásúak,
összekapcsolt tükrös parapet és konzolos szemöldök keretezi őket, az összefüggő
ablakpárkány végigfut. A főpárkányon tükrök és konzolok váltogatják egymást.
Forrás: SZL: Ti. 971/839., 17
040/860., SZB. 24., 74/861.
Irodalom: SZH 1861. ápr. 14.,
1862. jan. 1., 1877. szept. 9., 1880. máj. 6, T. Knotik Márta 1984a.
T. K. M.
466. *Fischer-ház
1847.
[Oskola u. 10.]
*Palánk 258. = az Oskola és az
Oroszlán utca délkeleti sarka. 1837-ben Vuits tulajdon. 1847-ben ide Fischer épített
házat. 1861-ben Fischer-féle ház, ekkor az egyik bolt Pacher Rudolf
vaskereskedése, akinek ez idő tájt épült háza (*Palánk 1503/441 m) a Búza téren
(Somogyi u. 17.). 1863-ban bevezették a vízvezetéket. Júliusban az utca
túloldaláról a Fischer és Sopper cég ide saját házába költöztette át fűszer- és
porcelánkereskedését.
A Fischer-ház Oroszlán utcai homlokzata 1941-ben
Az Oskola utca páros oldala a Fischer-háztól 1872-ben
A cég csődbejutása után helyére 1871 nyarán a Victória
biztosítótársaság felügyelősége költözött. 1872 februárjától Burger és Dörner
„könyv-, mű- s írószer” kereskedése, ahová a szemben lévő házból költöztek át,
a „boltkirakatot (portált)” is magukkal hozva. Ez a portál látható az 1872-i
Letzter-sorozat Oskola utcáról készült fényképén. A cégtáblákon magyar és német
fölirat. A cég azonban másfél év múlva, 1873 nyarán megbukott.
1874 nyarán Polczner-ház. Özv. Polczner Gyuláné, kinek üvegkereskedése a Kiss
Dávid házban volt, házában gyakran hirdetett kiadó bolthelyiséget és lakást, a
bérlők kilétéről azonban nincs tudomásunk. A ház a Vizet az ő tulajdonában élte túl, károsultat nem jegyeztek föl.
1881 májusában Seifmann Mór bútorkereskedő „dísztemetkezési intézetet” nyitott.
A ház helyén az 1960-as években épült szalagház első szakasza áll.
Téglalap alakú telekre épült az U
alaprajzú, földszintes ház. Oskola utcai homlokzatát a fényképen üvegezett
portál takarja, középen a boltajtó, fölötte teljes szélességben Burger és
Dörner föliratú cégtábla. A tetőből kinyúló táblán, a német nyelvű fölirat
gótbetűs. Későbbi fényképeken a homlokzat 4 tengelyes, a bejárat az Oroszlán utca
felől volt.
Forrás: SZL: Ti. 971/839.,
3094/847., ÉT.
Irodalom: SZH 1861. márc. 17.,
1863. máj. 9., júl. 4., 1871. aug. 4., 1872. febr. 4., 1874. júl. 29., 1876.
jún. 30., 1881. máj. 21., Habermann Gusztáv 1992. 81., 255.
T. K. M.
467. Béró-ház
MJ. Késő copf, 1810.
Oskola u. 13.
Vedres István?
A Béró-ház pinceajtaja
*Palánk 281. = az Oskola utca nyugati
házsorán. Reizner János szerint „1810-ben épült a Béró András-féle első
kétemeletes ház”. 1960-ban Nagy Zoltán még leírhatta, hogy kapuja fölött
föliratos kő van 1810-es évszámmal. Bába utcai lépcsőház ajtajának lándzsás
ívében ma is az 1826 évszámot, a B és talán a J betű maradékát őrzi. 1848-ban
özv. Béróné háza; leánya, Josefa Regina 1847-ben lett Vadász Manó ügyvéd
második felesége. 1858. május 6-án itt született Burger Zsigmond könyvkereskedő
és felesége, Strőbl Magdolna Károly fia. 1859-ben Vadász Manó ház, 1861-ben az ő „kettős emeletű háza”. Vadász
főbírónak és harmadik feleségének, Preisler Gizellának
Az Oskola utca páratlan oldala a Béró-háztól 1872-ben
1862. február 13-án született Jolánka Ilka Mária leánya.
1863 tavaszán az egész első emelet kiadó; Burger Zsigmond 1865. május 10-én ide
helyezte könyv- és kőnyomdáját. Itt nyomták Burger kiadásában a Szegedi
Hiradót. Októberben a szomszéd házban új kölcsönkönyvtár nyílt Burger
könyvkereskedése mellett, Traub Bernáté. Decemberben a bal oldali üzlethelyiség
Pollák Cz. Adolf ékszerészé volt. 1866. november 11-étől 1868. június utolsó
napjáig a Szegedi Hiradó szerkesztősége az első emeleten található, majd 1870.
január 16-ától ismét itt, egészen a nyomda elköltözéséig. Júniusban a
könyvkereskedést Burger eladta unokaöccsének, Burger Józsefnek és annak
sógorának, Dörner Ferencnek, akik Burger és Dörner cég alatt az üzletet
bővítették. Így Burger tevékenységét kizárólag nyomdájának szentelhette. 1872
februárjában a Burger és Dörner cég a szemben lévő Fischer-házba költözött.
Ekkor költözhetett helyére a szomszéd házból Traub üzlete. A házat az 1872-i
Letzter-sorozat fényképéről ismerjük. A képen Burger, Pollák és Traub cégtáblái
magyar és német föliratúak. A Burger nyomda 1873 áprilisában költözött el a
volt Három király szálloda átalakított épületébe. A nyomda 12 ökörrel vontatott
költözködéséről Burger lapja tudósított.
A kétemeletes házat Traub Bernát 1872 körül vásárolhatta meg
Vadász Manótól. 1874-ben az első emeleten a Tisza életbiztosítási bank
ügynöksége volt. 1876-tól Kriegler Mór orvos lakott és rendelt a második
emeleten. 1878 novemberében a Traub és társa könyv-, papír- és
hangjegykereskedés főtelepét áttette a Klauzál téri Kiss Dávid-féle házba.
Itteni üzletüket is átszervezték és könyvnyomdájukkal egyesítették. Pollák
ékszerész 42 év után, 1879 februárjában „fölhagyott” üzletével; helyén Kovács
Béla nyitott „tajtpipametsző” üzletet, amit 1881-ben özvegye vitt tovább. A Vízkor Traub és társa, majd az Építési
Törzskönyvben Traub Bernát és gyermekei, Löwi Herman és neje, Engel Rozália
tulajdona. 1884-ben lakások kiadók. 1959–60-ban a ház falai csupaszok voltak.
Azóta többször fölújították, az 1810-es évszám nem látható. 1996-ban a 15.
számú ház helyiségével összenyitva Alabárdos
étterem.
A téglalap alakú telek egy kisebb
szakasza átnyúlt a Bába utcára. A ház az Oskola utcára kétemeletes, a Bába
utcára egyemeletes volt, és udvari melléképületeivel zárt udvart vett közre.
Homlokzata 2+K+2 tengely. A fényképen a különböző portálú üzleteket átlósan
kihúzható vászonernyők árnyékolták; közöttük előbukkan a vízszintes és a kapu
fölött sugaras fugázás. Az övpárkány egyben az első emeleti ablakpárkány, az
ablakok fölött egy-egy rozetta. Mindkét szinten az egyenes záródású ablakok
zsalugáterosak voltak, a második emeleti ablakpárkányok kecses konzolokra
támaszkodtak. A főpárkány erőteljes. Lépcsőházi korlátja kovácsoltvasból való,
pinceajtaja négyzet alakú, lemezelt, párdarabja a szomszéd házon (15. szám)
látható.
Forrás: SZL: Ti. 971/839.,
3189/841., 12 186/859., 1921/861., Ni. 1848–1849., SZB. 73/868., ÉT.
Irodalom: SZH 1863. ápr. 15.,
1865. máj. 7., 11., okt. 8., dec. 17., 1866. nov. 11., 1870. jan. 16., jún. 5.,
29., aug. 26., 1872. febr. 4., 1873. ápr. 11., 20., 1874. febr. 1., 1879. febr.
23., 1881. febr. 20., 1884. febr. 22., SZN 1878. nov. 3., Reizner János 413.,
Bálint Sándor 1959. 91., 102., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 220., 252., Péter
László 1974a. 236., Nagy Zoltán 1991a. 125., Habermann Gusztáv 1992. 28., 289.,
251.
T. K. M.
468. *Korda-ház
[Oskola u. 14.]
*Palánk 279. = az Oskola utca
keleti házsorán. 1838-ban Ivancsits-féle ház. 1841-ben és 1848-ban Korda János háza.
1864-ben a Korda-féle ház Singer Vilmos tulajdona.
1870 tavaszán Lengyel Lőrinc háza, aki bútorraktára mellett itt nyitotta meg
Szegedi Első Dísztemetkezési intézetét. 1871-ben Lengyel, házának padlására
„fényirdát” terveztetett, de építésére nem kapott engedélyt. 1872-ben engedélyt
kapott, hogy az udvarban építhessen „emeletet féltetőre”. Föltehetően ez az a
raktár, amire a szomszéd Auer 1883-i építkezésekor hivatkozott. A házat az
1872-i Letzter-sorozat fényképén (466. kép) látni, ekkor Frőlich A. cipészáruraktára
volt itt 1873 májusáig, majd 1874 tavaszától 1879 tavaszáig Grosz Hermann
látszerészüzlete. 1876-tól Lengyel bútorüzletében volt Zombori Mihály egyik
vasbútorraktára. A ház és a bútorraktár a Vizet túlélte. 1879 decemberében itt
hirdette magát Kleinkind Sámuel „óraművész”. Lengyel Lőrincet 1880 novemberében
saját házából özvegye és öt gyermeke kísérte az izraelita sírkertbe. A ház
ekkor özv. Lengyel Lőrincné Silberstein Anna és gyermekei tulajdona. Az üzletet
az özvegy sikerrel vitte tovább. 1881 októberében Zichy Jenő gróf megnézte a
bútorraktárt és annyira tetszett neki, hogy megrendelte budapesti Csillag utcai
palotájának teljes berendezését, adta hírül a Szegedi Napló. A ház helyén az
1960-as években épült szalagház szakasza áll.
Négyzet alakú telekre épült a
négyszögudvaros lakóház. Homlokzatából a fényképen kevés látszik. A boltajtókat
fatáblák födik, a falból kiálló egyik cégtábla cipőt ábrázol, nyilván Frőliché.
A boltajtók fölött is cégtáblák látszanak. A főpárkány erősen kiül, ívelt
vonala a homlokzatét követi, a tetőn nagyméretű szellőzőnyílások voltak.
Forrás: SZL: Ti. 971/839.,
3189/841., Ni. 1848–1849., SZB. 63/871., Tt. 2584/872., 6064/875., ÉT.
Irodalom: SZH 1864. jún. 4., aug.
13., 1870. máj. 1., 15., 1873. máj. 11., 1874. máj. 27., 1876. máj. 7., 1879.
dec. 25., SZN 1879. márc. 4., 1880. nov. 19., dec. 21., 1881. okt. 22., T.
Knotik Márta 1980. 128–129., Habermann Gusztáv 1992. 157., 246., 175.
T. K. M.
469. Frum-ház
MJ. Klasszicista,
19. sz. első fele
Oskola u. 15.
*Palánk 282. = az Oskola utca
nyugati házsorán. 1836-ban „Frumm Mátyás emeletes háza”, amelynek vonalához
igazították lefelé az utca rendezetlen szélét. Ekkor ajánlották fiát, Mátyást
polgárságra, aki polgári szülők gyermeke, 37 esztendős, nőtlen, vagyona nincs;
apja házában lakik és a nem megvetendő „Nürnbergi nevezet alatt lévő
kereskedést a maga kezére űzi”. Frum Mátyás, Vimmer Teréz özvegye 1846.
november 13-án halt meg, 77 éves korában. 1859-ben, amikor Korényi Ambrus
kárpitos és díszítő boltját hirdette, az emeletes épület a Frum testvéreké,
Mátyásé és Nándoré. 1861. május elsején ide költözött Seifman Mór kárpitos
bútorraktára. Októberben az ezredorvosi lakás bérletét Frum Mátyás örökösei
nevében Frum Nándor intézte. 1865 őszén Nándor megkezdte a Frum Mátyás-féle
norinbergi árucikkek-üzlet végleges fölszámolását. 1866 áprilisában a bolt
bérbeadó. 1869-ben Auer József „óraművész” üzlete és lakása volt itt.
Valószínűleg az ő helyére jött Jámbory Lajos órás 1871 nyarán, és itt volt
lakása Burger Józsefnek, a Burger és Dörner cég egyik tulajdonosának. 1872
tavaszán Kellner János grázi cipőraktárát Götz Ferenc cipészmester vezette. Az
ekkor készült Letzter-sorozat fényképéről (467. kép) ismerjük a házat. 1875
nyarán Czinner József aranyműves hirdette magát. A Vizet ház a Wagner Ferenc
Antal tulajdonában élte túl. Májusban Oblat és társa új sütödét épített benne,
alacsony, füstölő kéményére a szomszéd Traub-ház lakói panaszkodtak. 1883-ban
Wagner a Bajza utcai oldalon átalakításokat végeztetett. 1996-ban, a 13. számú
ház helyiségével összenyitva Alabárdos
étterem.
A Bába utcára átnyúló téglalap
alakú telek elejére épült a téglalap alaprajzú lakóház, az Oskola utcára egy
emelettel, a Bába utcára melléképülettel. Homlokzata 6 tengely. A fényképen a
földszinti tengelyeket függőleges falsávok tagolták, az üzleteket táblák
védték, ferde síkban kihúzható ernyők árnyékolták. A jobb oldali üzlet fölött
Kellner cégtáblája olvasható, tőle balra falból kinyúló gázlámpa és két
cégtábla. Egyenes záródású az emeleti ablaksor, zsalugáterokkal; az
ablakpárkány összefüggő, a szemöldök végigfut. Az ablakok alatt mélyített
tükrök, fölöttük kettős félkörívek sora. A főpárkány erős kiülésű. A Bajza
utcai függőfolyosón kovácsoltvas korlát, ide a szomszéd ház lépcsőházából lehet
följutni. A földszinten bal oldalt négyzetes alakú, lemezbetétes kovácsoltvas
pinceajtó; a szomszéd 13. számú ház, pinceajtajának párdarabja.
Forrás: SZL: Ti. 1284., 1670/836.,
971/839., 3189/841., 5512/861., Ni. 1848–1849., SZB. 222/861., 73/868.
Irodalom: SZH 1859. nov. 6., 1861.
máj. 5., 1865. szept. 7., 1866. febr. 18., ápr. 26., 1869. jún. 17., 1871. jún.
14., okt. 29., 1872. ápr. 3., 1875. aug. 4., 1879. jún. 22., 1883. febr. 9.,
SZN 1879. máj. 16.
T. K. M.
470. *Rákits-ház
[Oskola u. 16.]
*Palánk 278.
= az Oskola utca keleti házsorán. 1838-ban Rákits tulajdon. 1840-ben Rákits
Miklósé, 1841-ben Rákits Miklós és Antonovits Anna háza. 1861 tavaszán már
Rákits János tulajdona. Ekkor nyitotta meg vendéglőjét az utcára nyíló
helyiségben Nagy Márton, és helyezte át Lengyel Lőrinc kárpitos bútorraktárát
az utca túlsó oldaláról. 1863-tól Lengyel érckoporsókat is hirdetett, 1868-ig
volt itt, helyére Weinberger Mór cipészmester helyezte át műhelyét és lakását.
1870 nyarán Sörforráshoz címzett új
vendéglőt nyitott Sattler József, tőle Tschorner Károly 1871 nyarán vette át,
és a Kispipához címezte. 1872
tavaszán „csinosan bezöldített és ízléssel berendezett udvara” nyílt meg. Az
1872-i Letzter-sorozat fényképén (466. kép) éppen csak kivehető, földszintes épület.
1877-ben már „Auer József m. kir. szab. műórás” háza. Az épület a Vizet túlélte
ugyan, de megrongálódott.
Forrás: SZL: Tm. 1763/840., Ti.
971/839., 2533., 3189/841., Ni. 1848–1849., SZB. 75/861, Tt. 2828/879., ÉT.
Irodalom: SZH 1861. máj. 12., dec.
7., 1863. júl. 25., 1868. máj. 10., 1870. júl. 31., 1871. jún. 25., 28., 1872.
máj. 5., 1877. máj. 18., Péter László 1974a. 241., Habermann Gusztáv 1992. 229.
T. K. M.
471. Auer-ház
Eklektikus, 1883.
Oskola u. 16.
Ádok István
Az Auer-ház homlokzati rajza
A megrongálódott ház helyére Auer
1883-ban emeletes házat építtetett. Június 27-én benyújtott kérelmét a telek
keskenységére hivatkozva visszautasították, de ezt megföllebbezte. Fő indoka,
hogy egyik oldalon özv. Lengyel Lőrincnének szilárd anyagból épült emeletes
raktára, másik oldalon Dáni Nándor emeletes lakóháza belátható időn belül nem
teszi lehetővé telkének megnagyobbítását. Így bizonyos kikötésekkel augusztusban
megkapta az engedélyt. A legfontosabb föltételt, hogy a benyújtott építési
tervet megfordítva, tűzfallal a Dáni-ház felé módosítsa, teljesítette. Ezeket
az Ádok István építőmester pecsétjével ellátott terveket még augusztusban
jóváhagyták. A földszintre két helyiségből álló boltot és kétszobás lakást, az
emeletre ötszobás lakást terveztek. 1884. október 15-én kaptak rá lakhatási
engedélyt. A tervrajz több helyen más megoldást kínált: szerényebb az ívmező
vasmunkája, az ívek középdísze, gazdagabb a puttós ablakkeret. A földszint fölé
megépült a virágtartókkal tagolt, bábos korlátú tetőterasz. 1903. március 4-én
özv. Auer Józsefné építési engedélyért folyamodott a városhoz udvari
fényképészműterem építésére, amit március 9-én megkapott. A használatbavételi engedély
1906. december 21-i keltezésű. A ház a fényképek
tanúsága szerint földszinti homlokfalával a Csiszár-házzal egyező utcavonalra
épült. Az Oskola utca rendezésével az 1960-as években, a házsor bontásakor az
utca vonalát beljebb vitték, ezért a ház földszintjét a tetőterasszal együtt
leborotválták, odaépítve az eredeti homlokfalat. 1996-ban földszintjén
„Solárium stúdió” működik.
Keskeny téglalap alakú telekre
épült az L alaprajzú egyemeletes lakóház. Homlokzata K+3 tengely, kiképzése a tervrajztól
eltér. A falsík a földszinten kváderozva van, nyílásai félköríves záródásúak, a
kapu magasabbra ível, ívmezejében sugaras jellegű kovácsoltvas betét. Az ívek
közepébe figurális gyámköveket helyeztek. Fogazott szélű az övpárkány. Az
emeleti ablakok íves záródásúak, közöttük rovátkált fölületű falpillérek, a
pillérfők vonalában gyümölcstálas stukkófríz. A második tengely szélességében
erkély, korlátja csigás rajzú, virágokkal ékes kovácsoltvas munka. A ház
faragott kapuja vasrácsbetétes; ezen át keskeny kapualjba, onnan jobbra a
lépcsőházba jutunk. Konzolokon nyugvó függőfolyosóján pálcatagos kovácsoltvas
korlát.
Forrás: SZL: Tt. 6316/883.,
4403/903.
Irodalom: SZH 1883. aug. 23.
Tipity János 1980. 25.
T. K. M.
472. Gloszauer-ház
MJ. Klasszicista,
1845 körül
Oskola u. 17.
*Palánk 283. = az Oskola utca
nyugati házsorán. Az 1838-i és 1841-i helyzetrajzon még az utcavonaltól beljebb
fekvő két telek, kicsi házakkal, az egyik Pruckner, a másik Mihályfy tulajdon.
1848-ban Gloszauer János háza. 1861 nyarán Gloszauer János puskaműves hirdette
fegyvereit, és itt született Burger Zsigmond és felesége, Strőbl Magdolna
Etelka Mária nevű gyermeke. Ekkor költöztette át innen Lengyel Lőrinc kárpitos
bútorraktárát az átellenben lévő Rákits-házba. Helyére valószínűleg Pozsgay
Mihály asztalosmester jött, aki 1865 végén „új találmányú koporsóit” hirdette.
1866 októberében Lővinger Lipót fehérnemű-kereskedő boltjában „legújabb valódi
amerikai varrógépeket” árusított. A ház az 1872-i Letzter-sorozat fényképén
(467. kép) látható. 1877 tavaszán költöztette ide Fleischer M. kesztyűs
boltját. Az épület a Vizet túlélte.
1895-ben még mindig Gloszauer Jánosé, aki önkéntes árverést hirdetett evvel
együtt öt házára. 1996-ban a Herendi porcelángyár mintaboltja és Antik tárgyak
üzlete van a földszinten.
A Bába utcára átnyúló téglalap
alakú telekre épült lakóház, az Oskola utcára L alaprajzú egy emelet, a Bába
utcára L alaprajzú földszint zárt udvart fogott közre. Homlokzata 2+K+2
tengely. A fényképen az üzleteket ferde síkban kihúzható ernyők árnyékolták,
övpárkányát a cégtáblák eltakarták, föliratuk olvashatatlan. Az emeleti
ablaksor egyenes záródású, zsalugáteros, az összefüggő ablakpárkány végigfut, a
tükrös szemöldökök erőteljesek. Főpárkánya erősen kiül. A házat 1983-ban
védetté nyilvánították, majd 1990-ben jellegétől idegen tetőtér-beépítéssel
magasították.
Forrás: SZL: Ti. 971/839.,
3189/841., SZB. 7/868., Tt. 7670/873.
Irodalom: SZH 1861. aug. 10., dec.
7., 1865. dec. 10., 1866. okt. 14., 1877. máj. 4., SZN 1895. febr. 22., Bálint
Sándor 1959. 91., Tipity János 1980. 17.
T. K. M.
473. *Korda–Dáni-ház
MJ. Klasszicista, 1838.
[Oskola u. 18.]
*Palánk 277. = az Oskola utca
keleti házsorán. „Nagys. Korda János Tábla Bíró Ur által néhai Antonovits féle
házi telken” épült. A terveket 1837-ben nyújtotta be, és 1838 elején kapott rá
engedélyt. Hosszú ideig Korda-ház, 1868-tólKorda–Dáni-ház, majd Dáni–Korda-ház
névvel jelölték.
Korda–Dáni ház homlokzati rajza
Korda–Dáni ház
A földszinten 1859 októberében Máhr József cukrászata volt.
1860 tavaszán az a hír járta, hogy a Kaszinó ide költözik, előnye hogy Máhr
József a kertet díj nélkül átadná az egyletnek. 1865 tavaszán Máhr József
hagyatékához tartozó cukrászbolt, a népkertben álló új kioszk 23 évi használati joggal eladó. A cukrászatot és a népkerti
kioszkot Allemann és társa vette meg. A kerthelyiséget Nagy Pál vendéglős a Mátyás királyhoz címezte. Ő 1866
tavaszán a kertben kuglizót épített, a cukrászat helyén éttermet, novemberben
kávéházat nyitott. 1868-ban vendéglőjét fölszámolta, helyére októberben Lengyel
Lőrinc bútorraktára jött, de már 1870-ben elköltözött saját házába. 1873
tavaszán ismét vendéglő, Atyai Sándor Üstököshöz
címzett vendéglőjét helyezte ide, 1875 tavaszán „a korábbi Bába-féle
helyiségben létező Üstököshöz címzett
sörcsarnokot és vendéglőt” Körpl József bérelte. (Ennek alapján Bábáék 1870 és
1873 között működhettek itt.) 1878 nyarán itt hirdette újonnan berendezett
könyvkötészetét Endrényi Lajos és társa. Farkas Antal 1880-i kalauzában
„Endrényi Lajos és társa (előbb Bába Imre)” nyomdája is a Dáni–Korda-házban, az
Iskola utca 18. szám alatt volt. A cégnév föloldását megtaláljuk a bejegyzett
cégeknél: „Endrényi Lajos és társa (Endrényi L. és Bába Sándorné szül. Balajthy
Ilka)”. A Szegedi Napló 1881. február 6-án közölte: „Szerkesztői irodánk és
kiadóhivatalunk mától kezdve az Iskola utcában van, Endrényi Lajos és társa
volt nyomdai helyiségében. A nyomdát innen ugyancsak a Dáni-féle ház nagy
udvari termébe tették át lapunk kiadói, kik ez alkalommal újonnan és a legmagasabb
igényeknek megfelelőleg rendezték be üzletüket.”
A ház emeletén 1859 októberében
Maygráber Ágoston borászata volt. 1864-ben a Hungária biztosító-társulat,
1869-ben a Forgalmi bank, majd megüresedett helyén nyitotta meg 1872 végén
Czerkovitz-Princz Janka (Zerkovitz Béla édesanyja) leány- és nevelőintézetét.
1875 márciusában a földszintet és a kertet is kibérelte, utóbbit tornaiskola
számára (intézete 1882 szeptemberében költözött el). A háznak egy kicsiny
része, jobbára csak a falból kinyúló cégtáblák láthatók az 1872-i
Letzter-sorozat fényképén. A Vizet Korda Dáni Erzsébet tulajdonában élte túl.
Téglalap alakú telekre épült a
téglalap alaprajzú egyemeletes lakóház, mely melléképületeivel körülzárta az
udvart. A metszet, és 20. századi fényképek alapján homlokzata 4+K+4 tengely
volt. A földszinten félköríves záródású nyílások, magasra ívelő kapu. Az
övpárkány egyben könyöklőpárkány volt, az ablakok egyenes záródásúak, erőteljes
szemöldökkel. A tagolt főpárkány előreugró volt. Az „udvaron kőkonzolos,
pálcarácsos függőfolyosó van”, írták még 1960-ban a Szeged című könyv szerzői.
Sajnálatos módon – műemléki besorolása ellenére – lebontották, pedig
megmentésére a szakemberek kétféle módozatot is beterjesztettek. Helyére
1967-ben adtak engedélyt üzletház építésére az új utcavonalra.
Forrás: SZL: Vkj. 222/837., 29.,
102/838., Ti. 971/839., 3189/841., Tm. 1763., 1764/840., Ni. 1848–1849., SZB.
82/869.
Irodalom: SZH 1859. okt. 20.,
1860. ápr. 5., 1864. aug. 19., 1865. ápr. 13., 30., máj. 7., 11., jún. 18., 1866.
ápr. 12., máj. 20., nov. 8., 1868. márc. 12., okt. 4., 1869. aug. 19., 1870.
máj. 1., 15., 1872. okt. 25., dec. 4., 1873. máj. 4., 30., nov. 20., 1875.
márc. 31., ápr. 30., 1882. aug. 13., SZN 1878. júl. 28., 30., 1881. febr. 6.,
Farkas Antal 1880. 40., 51., Reizner János 1899–1900. III. 519., A Szegedi
Napló huszonöt éve 1878–1903. Engel Lajos, 1904. 2., Cserzy Mihály 1922. 33.,
Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 252., Péter László 1974a. 237., 1978. 83–87.,
Habermann Gusztáv 1992. 157., 13.
T. K. M.
474. Bába-ház
MJ. Romantikus, 1859.
Oskola u. 19.
*Palánk 284. = az Oskola utca
nyugati házsorán. Az 1838-i helyzetrajzon az utcavonaltól beljebb álló Popovits
ház volt itt. 1859. október 6-án itt született Mozgay Károly és felesége
Dolecskó Mária Erzsébet nevű gyermeke. 1861 márciusában „Bába Imre által nemrég
épített emeletes épület”, mely átnyúlt a Bába utcára, ahol hozzá igazodtak a
Bába utca további építkezéseinek utcavonal kijelölésénél. Októberben
katonatiszti lakást béreltek újabb évre, két fő részére. 1866 végén már itt
volt a Bába-féle könyvkereskedés, 1867 novemberében az emeleten Gross Herman
látszerész. 1871 augusztusában „Bába Imre könyvárús és könyvnyomda-tulajdonos s
városi képviselő” 52 évesen halt meg. A ház az 1872-i Letzter-sorozat fényképén
látható.
1874 nyarán már Eisenstädter Lajos tulajdona „a 284. sz.
iskola utcai, ezelőtt Bába-féle ház”, ahol éveken át bolt és lakás bérbeadó.
1878. július 28-án az induló Szegedi Napló szerkesztősége és nyomdája volt itt.
Az épületet még sokáig a „volt Bába-ház” megjelöléssel emlegették. Vízkor özv. Eisenstädter Lajosné
tulajdona. A szerkesztőség 1879. április végén költözött el a Kereszt utcába
(*Palánk 355.). 1882 nyarán Zimmermann József „arany és ezüstmüvész” helyezte át
ide üzletét. Az Építési Törzskönyv adatainak fölvételekor „Eisenstädter I.
Ignác Nándor és L. Ignác Károly” a tulajdonos. 1996-ban Panasonic üzlet van
benne. A Bába utcára átnyúló, keskeny téglalap alakú telekre épült egyemeletes
lakóház három oldalról fogta közre a kicsiny udvart. Ma L alaprajzú épület.
Homlokzata 4 tengely. A fényképen a földszinten előreugró portál látható és egy
hatalmas óralap cégér. Az övpárkányt a magasra emelt portál eltakarta. Az
emeleten íves záródású, zsalugáteros ablaksor, párkányai alatt a tükrökben
középdísz, fönt íves szemöldök. Erős kiülésű, rovátkált főpárkány. A házat
1983-ban védetté nyilvánították, majd 1990-ben jellegétől idegen
tetőtér-beépítéssel magasították. Bejárata a Bába utca felől van,
függőfolyosója összekapcsolódik a szomszéd házéval.
Forrás: SZL: Ti. 971/839., 1921.,
5512/861., SZB. 103., 222/861., 7/868., ÉT.
Irodalom: SZH 1866. dec. 30.,
1867. nov. 21., 1871. aug. 6., 1874. aug. 9., SZN 1878. júl. 28., 30., 1882.
júl. 22., Bálint Sándor 1959. 91., Péter László 1978. 83–87., Tipity János
1980. 18., Habermann Gusztáv 1992. 13., 65.
T. K. M.