Szeged

 

 

 

326. Városi elemi iskola

Eklektikus, 1901–02.

Csongrádi sugárút 17.

Ottovay István; Bene Károly

 

 

        Négy fiú- és négy leányosztály számára építtette a Város ezt az emeletes népiskolát Szilágyi János kivitelezésében. Már 1906-ban nyilvánvalóvá vált az iskola méretbeli elégtelensége mind a nagy osztálylétszámok, mind a csak négyosztályos volta miatt.

        Először a Brüsszeli körúton szomszédos telek bevonásával tervezték a bővítést külön fiúk és leányok udvara kialakításával, tornaterem építésével az eredetileg „fedett játszórész” helyén. A telek tulajdonosával, Tápai Jánossal hosszú tárgyalások ellenére sem jött létre egyezség, mert a hivatalosan becsült értéknek csaknem kétszeresét kérte. A szomszéd telek hiánya miatt azonban tovább nem volt odázható a kibővítés. 1912-ben a „fedett játszórész” helyére épített Kovács Ferenc építőmester szintenként két tantermet az épület eredeti stílusában.

        Az első világháború alatt katonai célokra lefoglalták az iskolát. A református iskolában egy tanteremben és az Ehring-ház egy termében helyezhetett el az iskola osztályokat. 1919 májusában a franciák foglalták el az épületet. A világ-háború során tetemes kárt szenvedett tanintézet 1921-től az egyetem miatt iskolájukból átmenetileg kitelepített rókusi tanulókat is fogadta.

 

Az elemi iskola tervrajza

 

 

        1943.-ban a pincében légoltalmi óvóhelyet létesítettek nyolc fő állandó és 420 fő időszaki létszám részére. Légó óvóhelyet 1952-ben is építettek. Az 1996-ig benne működő általános iskola Zalka Máté nevét viselte. Azóta az Eötvös József nevét fölvett, egykori újszegedi gimnáziumnak nyújt otthont.

        A kétemeletes, „sarokbástyás”, két utcára néző iskolaépület meghatározó szerepet játszik a városképben.

        Boltozott pincéjében fáskamrákat és mosókonyhát helyeztek el. A földszintet a fiúk használták a sugárút felől nyíló bejárattal, a leányok emeleti osztályait a körútról lehetett megközelíteni. A tantermek az utca felé néztek, az udvari traktusban kaptak helyet a folyosók. A nyolcszög oldalaival határolt „sarokbástya” földszintje a tanítói, emelete az igazgatói szobának adott helyet.

        Az L alakú épület belső könyökénél kör alaprajzú toronyban alakították ki a lépcsőházat. Eredetileg tízüléses árnyékszék szolgálta az iskolában levőket.

        A földszint fölött poroszsüveg boltozat, az emelet fölött csapos gerendafödém készült. A folyosó és az árnyékszékek padlójára terrazzo került, a tantermek amerikai tölgyfa padozatot kaptak; az iskolapadokat fenyőfából csinálták kőrisfa asztallappal.

        Az iskola „fénytéglának” nevezett burkolatot kapott homlokzataira, egyhangúságát a tégla adottságaiból eredő finom részletképzéssel megtörve.

        A sarkon zömök „toronyépítmény” látható külön sokszögű tetővel, a rizalitok fölött macskajárós orommezővel. Ez utóbbi motívum, csúcsán kis fiatoronnyal, valamint a kapu fölötti, keresztvirágban végződő vimperga és a csúcsív a gótikát; a kapu és néhány ablak félköríve, a kör alakú vakablakok az alsó övpárkány fűrészfog mintájával a romanikát idézik. A pinceablakok s a nagy tanteremablakok szegmentívesek.

        A homlokzatok finomságát a mára zömében hiányzó kovácsoltvas és bádogos díszek adták: a saroktorony és a macskajárók csúcsdíszei zászlóval, virággal, valamint a míves tetőablakok sora.

        A „fedett játszórész” éke két karcsú, volutás öntöttvas oszlop volt. Az udvar végében eredetileg szoba-konyhás iskolaszolga lakást is építettek.

 

        Forrás: SZL ÉT 20 345/901., 35 792/902., 46 084/1912., 5905/1912., 43 533/944.

 

        Irodalom: Szabó Tibor 1991. 950–952., Habermann Gusztáv 1992. 207.

 

O. Cs. M.

 

 

327. Jezsuita templom

Neobarokk, 1930–36.

Dáni u. 3.

Magyari Nándor;

dr. Pozsonyi Zoltán

 

 

         A Jézus Társasága rend Trianon miatt kénytelen volt elhagyni fölvidéki újoncházát (Nagyszombat) és bölcseleti rendi fölső iskoláját (Pozsony). Ez utóbbi a Délvidéki Konviktus épületében (Kálvária út 1.) talált új helyet

magának 1921. augusztus 20-án. (Innen a szerzetesújoncok átmeneti tartózkodás után Érdre kerültek.)

        Kápolnájuk már a húszas években a Gyöngy (ma Dáni) utcában volt, s azt kinőve ugyanott templomépítésbe kezdtek Czigler Arnold kivitelezésében. Az időközben súlyossá vált gazdasági helyzet következtében, 1931-ben a Szegedi Jézus Társasági Templom Egyesület kénytelen volt húszezer pengő segélyért folyamodni a Városhoz a következő indokkal: „Az egyesület, amely tagjai hatalmas táborában Szeged katholikus társadalmának minden rétegét egyesíti: egyrészt a Jézustársasági atyák hitéleti áldásos munkálkodásának tapasztalásától, másrészt ama megállapítás által vezéreltetve, hogy a rendházzal kapcsolatos kiskápolna a buzgó hívők tömegeinek befogadására semmiképp sem alkalmas: célul tűzte maga elé, hogy Isten nagyobb dicsőségére – e munka számára méltó és elégséges hajlékot létesít […] Az egyesület tagjai áldozatkészségéből oly tőkére tett szert, amellyel a templom építését […] megkezdette, sőt az építkezés a falegyenig előre is haladt. Ám a súlyos gazdasági viszonyok a mi lelkes munkánknak is sajnálatosan korlátokat szabnak; az a veszedelem fenyeget, hogy az építkezés megfelelő tőkeerő hiányában megakad […] A templomunknak a Jézustársasági atyák lelkipásztorkodása mellett az a speciális rendeltetése, hogy a hívők között állandó és erős lelki köteléket létesítsen és tartson fenn a keresztény erkölcs mívelésére.”

        A törvényhatósági közgyűlés a legteljesebb elismeréssel és méltánylással viseltetett a Templom Egyesület azon buzgalma iránt, hogy a nagy megpróbáltatások napjaiban a hitélet fokozottabb művelésére templomot kíván emelni. Méltányolta, hogy a Város katolikus lakóinak számarányához képest nincs elég temploma; a folyó építkezés jó időn keresztül munkaalkalmat is teremt; ezért öt éven át évi kétezer pengő támogatást szavazott meg.

        Már 1936-ban kiderült, hogy az új templom is meglehetősen szűk; ezért Schackmann Ádám építőmester segítségével lefödték az épület melletti, jobb oldali beépítetlen udvart, és a templom falát íves nyílásokkal áttörve gyóntató folyosót s oratóriumot alakítottak ki. A bal oldali udvart is beépítették az utca felől – ezáltal a templom beilleszkedett a többi ház zárt sorába.

         A második világháború után eltávolított rend tagjai a rendszerváltással visszatérhettek templomukba.

 

A Jezsuita templom 1940 előtt

 

 

        Pilléres szerkezetű, lapos tetős csarnoktemplom, keskeny oldalhajókkal, U-alakban karzattal, egyenes szentélyzáródással. A pilléres szerkezet tette lehetővé az utólagos bővítésnél a kitöltő falazat eltávolításával az áttöréseket.

        Az eredeti tervek részletgazdag neobarokk homlokzatot mutatnak, a főhomlokzat két oldalán, a beépítetlen udvarokat lezárandó félköríves kapuépítményt míves kovácsoltvas szárnyakkal.

        A megvalósult kép fő elgondolásaiban, arányaiban követi a tervrajzok elképzeléseit, de sokkalta mértéktartóbb részletképzéssel. A tengelyes homlokzat változatos alakú, keretezett nyílásait két szint magas, angyalfejes kompozit pilaszterek választják el, a timpanon alattiak kannelurázottak. A domborművel kitöltött timpanon mögött tömör attika, a tengelyben a műkő Kálvária-szoborcsoport Taiszer János alkotása. Rokokós finomságú, cizellált mustrával övezett kartusban Loyolai Szent Ignác a kis Jézussal. Az öttengelyes homlokzat két oldalán két szint magasak a bővítmények, rajtuk kapubejárattal.

        S amik elmaradtak: a falfölület kváderzése; egy vázlat szerint bejáratok a főkapu két oldalán; a nyílások sokkalta gazdagabb keretezése; a főpárkány konzolsora; az attika balusztrádja és négy oldalfigurája (melyeknek csak posztamensei készültek el).

        A belső a külsővel összhangban álló, mértéktartóan elegáns liturgikus tér.

 

        Forrás: SZL ÉT 34 274 /930., 54 246/936., 17 793/936., 36 282/936.

 

        Irodalom: Kiss Ferenc–Tonelli Sándor–Sz. Szigethy Vilmos 1927. 235–236., Jubileumi évkönyv 1980. 105., Péter László 1986a. 124.

 

O. Cs. M.

 

 

328. Korda–Dáni-ház

M. Empire, 1820 körül.

Dáni u. 7.

Vedres István

 

A Korda–Dáni-ház 1879-ben

 

 

        *Palánk 618. = a Búza tér és a Kálvária utca sarka. Korda János 1816-ban kötött házasságot Vedres Rozáliával, ezért valószínű, hogy házát apósa tervezte. Nyilván leányuknak, Korda Teréziának Dáni Ferenccel 1845-ben kötött házasságával került a ház az 1848–49-i összeírásban Dáni Ferenc neve alatt fölvételre. A Korda–Dáni-házban 1861-ben több földszinti lakás kiadó. 1862. november elsején nyílt meg, Landau Alajos fényképészete, Szeged első fényírdája. A ház részlete látható az 1876-i Letzter-sorozat fényképén. A Vízkor Dáni Ferenc főispán a tulajdonos, kívüle károsult veje Polgár László földbirtokos, Strasszer Gyula utazó ügynök és Schwarz Ignác kereskedősegéd. A házat több árvízi fényképről ismerjük. A fényképen a Búza téri főhomlokzaton nincs kapu, a bejárat az épület mellett, a Kálvária utcán volt. Nincs adatunk arra, hogy mikor nyitottak kaput a Dáni utcára, az emelet egyetlen háromosztatú ablaka alatt, annak teljes szélességében.

A megközelítően téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú egyemeletes lakóház. A Dáni utca felől 3+K+8, a Kálvária sugárút felől 5 tengely. Lábazata nincs. Az egyenes záródású ablakok a földszinten és emeleten átmenő mély fülkében vannak. A szemöldök a fülkék kihagyásával végigmegy a homlokzaton. Íves záródású a kapunyílás, erőteljes az övpárkány. Az emeleten összefüggő ablakpárkány fut. A kör alaprajzú sarokerkélyt faragott kőoroszlán konzolszerűen támasztja alá, íves kupolaszerű sisakja bádoggal van födve. Erőteljes főpárkány. A tetőn négy íves szellőzőnyílás volt. A kapun át hatalmas, boltíves kapualjba jutunk, onnan jobbra a boltíves udvari tornácra, ahonnan falépcső vezet a szintén boltíves emeleti tornácra.

 

Forrás: SZL: Ti. 382/838; 748/842; Ni. 1848–1849; SZB. térrajz/869; Tt. 5321/873.

 

Irodalom: SZH 1861. jan. 17., 1862. okt. 11., Bálint Sándor 1959. 90–91., 160., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 223., Török László 1964–65. 231., T. Knotik Márta 1980. 121., Nagy Zoltán 1991. 92., Habermann Gusztáv 1992. 157–158., 298–299., 52–53.

T. K. M.

 

 

329. Czimeg-ház

1841.

Dáni u. 13–15.

 

 

*Palánk 800. = a Pétervári utca nyugati házsorán. Czimeg György 1841 tavaszán kérte építendő háza vonalának kijelölését. Ekkor teljes szélességben beépítendő „két rendbeli telkén tett Uj Háza” számára az utcából 17 négyszögölet hozzácsatoltak. 1867-ben Czimeg-féle ház, ahol Bátky Imre ügyvédi irodát nyitott.

 

A Czimeg-ház 1879-ben

 

 

1870-ben már Gábor József háza. A Vízkor is az ő tulajdona, kívüle károsult Tóth Péter fűszerkereskedő. A ház árvízi fényképen fölismerhető. 1881–1883 közt itt működött Schweiger Gábor rézöntő és kútmester. 1883. június 8-án a helyi újság a virágkedvelők figyelmébe ajánlotta, hogy a „kertben rózsalugasok pompáznak, és néhány száz szebbnél szebb fajrózsa virít, azon kívül a gyönyörű tűlevelű cserjék egész erdeje fogadja az érkezőt, a kert reggeltől estig nyitva áll a megszemlélésre”. A ház udvarán Gábor József 1893 júliusában istállót és kocsiszínt építtetett. 1894 januárjában innen kísérték utolsó útjára a 78 évesen elhunyt Gábor József okl. gyógyszerészt, Tóth Péterné Rohbach Lujza nevelő atyját. A házat 1943-ban Pallai Vilmos és Wimmer Károlyné Pallai Teréz között megosztották és átalakították.

A téglalap alakú telek utcai részére épült az U alaprajzú földszintes lakóház. Az árvízi fényképen a távolban a ház alsó részét takarják a háztetők, de jól látható a homlokzat 5+K+5 tengelye, középrizalittal. Az ablakok egyenes záródásúak, fölötte tükör sor, a rizalitban hatalmas félköríves kapu. Ezt a kapuzatot és egy-egy ablakot Gábor Endre fényképe még megörökíthette 1920 körül. A házat 1943-ban két részre osztották, a rizalitot átalakították, egy-egy tengellyel kibővítették. Az így kialakított négy félkörívet az eredetire csak emlékeztető falpillérek tartják, melyekben két kapu, oldalt pedig egy-egy íves záródású ablak foglal helyet. A két ablak alatt pincelejáratot alakítottak ki.

 

A Czimeg-ház kapuzata 1920 körül

 

A Czimeg-ház 1990 körül

 

 

Forrás: SZL: Ti. 1090/841., 748/842., Tt. 2430/876., 77. doboz és 19419/942., 15 026/944.

 

Irodalom: SZH 1867. máj. 5., 1870. okt. 21., 1881. márc. 13., 1883. máj. 17., jún. 8., 1894. jan. 23.

 

T. K. M.

 

 

330. Beregi-ház

VK. Szecessziós,

1902–03.

Deák Ferenc u. 22.

Kótay Pál

 

 

A telek Szeged városépítési alapjáé volt, s mindössze egy kicsiny őrház állott rajta.

A későbbi lakó- és üzletház, Beregi Lajos bérháza a helyi faipari szakiskola tanárának, a Lechner Ödön nyomdokain haladó tervezőnek a munkája, aki – jól ismerve az osztrák és német szecessziós formavilágot is –, ezen épületének kétségtelenül egyéni ízét a magyaros-népies motívumkincsből merítette.

 

A Beregi-ház 1906 előtt

 

 

1938-ban Beregi Béla válaszfalak áthelyezésével a szobaszámot növelve, Schachmann Ádám építőmesterrel alakíttatta át lakását. 1941-ben szükségóvóhely létesítése vált szükségessé.

 

A Beregi-ház fölülvilágító rácsa

 

A Beregi-ház kapubetétrácsa

 

 

Két utcára néző, L alakú kétemeletes épület, kétszintes zárterkélyként szolgáló hagymakupolás saroktoronnyal. A ház és az udvar alatt egyaránt kialakított pince öt nagy raktárnak, kézi és fáspincének adott helyet, kúttal és falehányóval. A földszintet mindkét utca felé üzletek foglalták el. Az udvart a tervek szerint rácsos tartószerkezettel lefödték. A mezzanin szinten házmesteri lakás készült, az emeleteken elegáns lakosztályok irodával, cselédszobával. A padlásra szánták a mosókonyhát és a mángorlót, ám vízzel való ellátásukat a Város nem szavatolta, mert e kerületben a víznyomást csak kétemelet magasságig tervezték.

A homlokzatokat sárga keramittégla borítja, és piros téglaszalagok tagolják mezőkre. A mezők egy részében – függőleges ablaksávokban, a koronázó párkány alatti sávokban és az afölötti orommezőkben – népművészeti ihletettségű pirogránit virágdíszek adják meg az épület jellegzetes vonását.

A homlokzatfelületeket a saroktornyon kívül sarokrizalitok tagolják. Tengelyképlete: 2+2+4+2+K/3+2+3+2. A földszinti portálok félkörívesek (a terven a rizalitok fölötti orommezők motívumát követve háromkaréjos formájúak); a sarki bejárat az emeleti ablakokkal szegmentíves; a rizalitokon közös keretbe foglalt ikerablakok.

A saroktorony alját leheletfinom sgraffito díszíti; a bádogfedésű toronysisak síkdomborítású mustrája a szűrrátétek világából ered. A népies szecesszió jegyében fogantak a kovácsoltvas rácsok is.

 

Forrás: SZL ÉT 13 873/902., 17 584/903., 34 386/938., 67 027/941.

 

Irodalom: Bakonyi Tibor 1980. 146., Tipity János 1980. 91., 121., Nagy Zoltán 1991b. 196.

 

O. Cs. M.

 

 

331. Holtzer-ház

ÖVV. Eklektikus,

1882.

Deák Ferenc u. 23.

Gregersen Péter

 

 

A telket 1881 decemberében Holtzer Jakab férfiruha-kereskedő a várostól vásárolta. Terveit 1882. február elsején benyújtotta, és az építési engedélyt február 6-án megkapta. A homlokzat azonban nem az aláírt tervrajz, hanem az aláírás és keltezés nélküli „kiviteli rajz” szerint épült. Ezen az erkély korlátja bábos szakaszokból áll. Augusztusban már hirdették a Holtzer-ház kiadó lakásait. 1883 május első napjaiban a Holtzer S. és fiai cég „kész férfiruha üzletét” az Aigner-házból (Széchenyi tér 16.), ide saját házába helyezte át, júliusban a királylátogatás alkalmára itt készültek a „magyar díszruhák”; egyenruhák „előírás szerinti” elkészítését is vállalták. A lakhatási engedélyt 1883. június 15-én adták meg. A nagykereskedés bővítésére a ház udvarán 1894 szeptemberében egyemeletes áruházat építettek. Ennek terveit Schön Frigyes bécsi műépítész készítette. Az áruház a kicsi udvart teljesen betöltötte, sőt az időközben Holtzer tulajdonába került szomszéd ház udvarának nagy részét is. Az

1898-i Útmutatóban Holtzer hirdetése az „Alföld legnagyobb áruházának” nevezte. Bejárata a Híd utca felől volt. A lépcsőházból rálátni az udvart betöltő valahai áruházra, ablakain át föltűnnek a tervekből ismert, födémet tartó, akkor divatos, kecses öntöttvas oszlopok. A Posta 1976. decemberi terjeszkedésével a ház földszintjén a hivatali kézbesítés és a fiókbérlők kaptak helyet.

 

Holtzer-ház

 

 

Téglalap alakú telekre épült az U alaprajzú kétemeletes sarokház. A homlokzat a Híd utca felé 4+3+4 tengely középrizalittal, a Deák Ferenc utca felé 5+K tengely szélsőrizalittal. A falsík a földszinten, az emeleti rizalitok szélén és a sarkon kváderozva, másutt fugázva van. A földszinti nyílások félköríves záródásúak, a középrizalit nyílásai és a kapu fölött a kereskedelmet jelképező Hermész-fej látható. Az övpárkány kiül. Az emeleti ablakok egyenes záródásúak kivéve az első emeleti középrizalitot, amely félköríves. Az első emeleten az összefüggő ablakpárkány végigfut, a szemöldökök timpanonosak; a középrizalitban ívesek, előttük kőkonzolokon nyugvó erkély. A második emeleti övpárkány egyben az ablakpárkány is, a szemöldökök a középrizalitban törtvonalú timpanonok, ahol az ablakokat kecses pillérek határolják. A konzolokon nyugvó főpárkány fölé a középrizalitban mellvéd emelkedik. A ház kovácsoltvas betétes fakapujának ívében „H J” névbetűk. A faragott kapun át tágas kapualjba, onnan balra négyzet alakú lépcsőházba jutni, lépcsőit geometrikus díszű öntöttvas korlát kíséri. A mennyezeten díszítőfestés, viszonylag kicsiny kerek mezőben Hermész ülő alakja. Föltehetően volt még mellette más festés is a mennyezet többi részén. Az udvari függőfolyosókat kőkonzolok tartják, a korlát pálcatagos kovácsoltvas.

 

Forrás: SZL: Tt. 692/882.

 

Irodalom: SZN 1881. dec. 16., SZH 1882. febr. 4., aug. 19., 1883. máj. 3., júl. 28., szept. 5., Útmutató 1898. hirdetések.

T. K. M.

 

 

 

332. Neubauer-ház

ÖVV. Eklektikus,

1883.

Deák Ferenc u. 28–30.

Jiraszek Nándor, Krausz Lipót

 

 

A telket Neubauer József 1881 decemberében a várostól vásárolta. 1882. január 21-én kért építési engedélyt, 26-án foglalták jegyzőkönyvbe, hogy az udvar a bizottság által meghatározott méretű legyen. Az építési engedélyt február 4-én adták meg. A kőműves ünnepet május 28-án tartották, tehát ekkor a falak már álltak. A ház csupán apró eltéréseket mutat a tervrajztól; a szalagos koszorúk helyett egyszerű palmetták kerültek a kapumélyedés sarkaiba, a sarokrizalitok füzérdíszes ikerablakainak helyén szimpla ablakok vannak, az erkélyek bábjai helyén kovácsoltvas betétek. Bár a lakhatási engedélyt csak 1883. április 24-én adták meg, az izraelita hitközség jegyzői irodáját 1882 november elsejétől az első emeleten jobbra hirdette, Engel Mór ugyancsak az első emeletre helyezte át ügyvédi irodáját. 1883 decemberében már az üzlethelyiségek bérlőinek cseréiről tudósítanak, pl. a Híd és Deák Ferenc utcára nyíló, „jelenleg Prosznitz Mihály fiai által bérelt” helyiségek kiadók. 1888 májusában a Híd utcai sarokra költözött a Megváltóhoz gyógyszertár, melynek 1893-ban Szegeden készült, védett bútorzata a múzeumban van kiállítva. 1996-ban a kaputól jobbra többek között a Szegedi Szabadtéri játékok jegyirodája foglal helyet.

 

A Neubauer-ház homlokzati rajza

 

 

Téglalap alakú telekre épült az U alaprajzú, három utcára szóló, kétemeletes ház. A homlokzat a Híd utca felé 5+1, a Deák Ferenc utca felé 1+3+1+K+1+3+1, a Victor Hugo utca felé 1+5 tengely, sarokrizalitokkal. A falsík a földszinten kváderozva, az emeleten fugázva van. A földszinti nyílások félköríves záródásúak. A kaput két-két pillér hangsúlyozza. Az övpárkány kiül. Az emeleti ablakok egyenes záródásúak, csupán az első emeleti sarokrizalitban félköríves, a párkány végigfut, a szemöldökök timpanonosak. Az egyik erkély a Híd utcai sarkon van, a másikat a kapu melletti oszlopok tartják. A második emeleti övpárkány egyben ablakpárkány is, a szemöldökök egyenesek, fölöttük kerek padlásablakok sora. A konzolokra támaszkodó főpárkány fölé a sarokrizalitokban bábos mellvéd emelkedik. A füzérdíszű fogazott kapun át keskeny kapualjba jutni, innen balra nyílik a téglalap alakú lépcsőház, szíves-csigás öntöttvas korlátú lépcsősora visz az emeletre. A kőkonzolokon nyugvó udvari függőfolyosók korlátja kovácsoltvas. A ház udvara magasabb a szomszédénál, amitől csak drótkerítés választja el.

 

Forrás: SZL: Tt. 703/882.

 

Irodalom: SZN 1881. dec. 16., SZH 1882. máj. 28., nov. 9., 21., 1883. dec. 2., 1888. márc. 14.

T. K. M.

 

 

333. *Bauernfeind-ház

[Deák Ferenc u.29–31.]

 

 

*Palánk 212. = a Miatyánk, a Pacsirta utca és a Sétány határolta telek. A ház 1837-ben már állt, 1848. október 4-én erkélyéről mondta el Kossuth Lajos híres toborzóbeszédét Szeged népéhez. A Sétány felől volt a tulajdonos Bauernfeind Ferdinánd gyógyszertára. Mihály fia özvegyét, Pillich Jankát 1861-ben feleségül vette Szegheő János tanácsnok, ezért olykor Szegheő-háznak is emlegették. 1862-ben a Gazdasági Egylet bérelt benne helyiséget. A Pacsirta utcai oldalon igen sok bolt lehetett, ahol gyakran változtak a bérlők. 1864-ben innen költözött el a Krebsz és Mayer vaskereskedő cég. A sarkon megnyílt az Üstökös

vendéglő, és 1867-ig volt itt. Egyik helyiségét Szmollény Nándor asztalos, a

másikat Zászlósi János bérelte ki. Ezen kívül kárpitos, lakatos, órás, vaskereskedő, cipész, késes, tajtpipakészítő, öltönykészítő és paplanos váltogatta egymást.

 

A Bauernfeind-ház 1872-ben

 

 

A Miatyánk utcai oldal nagyrészén tűzfal volt. A Sétányra néző emeletes részt Bietler 1872-i akvarellfényképéről és a Letzter-sorozat fényképéről ismerjük. Baloldalt a gyógyszertár, jobboldalt középen Fodor József lisztkereskedése látható. Ennek két oldalán Bakay Nándor kötélgyártó (1864-től) és Grosz Herman látszerész üzlete lehetett, míg az árvízi fényképen az egész jobb oldal Veiglein Ferenc fűszerkereskedése. A ház a Vizet túlélte, a Bauernfeind örökösök tulajdona. Helyére Juranovics Ferenc két házat építtetett, az Oroszlán utca sarkára 1883-ban, a Victor Hugo utca sarkára 1891-ben, utóbbi a 29. számú ház.

A megközelítően téglalap alakú telket az épületek körülvették. A Sétányra néző egyemeletes épület főhomlokzata 5+K+5 tengely volt középrizalittal. A földszinti boltajtók és kirakatablakok laposívű záródását követik a kétszárnyú táblák. Fölöttük, baloldalt teljes szélességben, „Gyógyszertár a Megváltóhoz”, jobboldalt középen, „Fodor József liszt és só kereskedése” fölirat. Az övpárkány kettősvonalú. Az emeleti ablaksor egyenes záródású, összefüggő párkánnyal. A kapu fölött a rizalitban lapos ívű erkélyajtó, áttört mívű vasrácsos erkéllyel. A rizalitot csigás fejezetű falpillér vette közre. Az erőteljes főpárkányon tükrös díszítősor. A meredek tetőn házikószerű szellőzőnyílások, a gerincen nagyméretű kémények voltak.

 

Forrás: SZL: Ni. 1848–1849., Ti. 2043/837., 1900/866., SZB. 198/861., 1/868., 85/869., Tt. 913/873., 15., 5901/875.

 

Irodalom: SZH 1862. máj. 24., 1864. ápr. 9., máj. 4., júl. 30., 1867. jan. 13., máj. 5., 19., 1874. máj. 27., Péter László 1974a. 236., Habermann Gusztáv 1992. 22., 260.

T. K. M.

 

 

 

334. Juranovics-ház

ÖVV. Eklektikus, 1891.

Deák Ferenc u. 29.

 

 

A Deák Ferenc utca 29. és az Aradi utca sarkára épült egyemeletes ház. Az 1891. áprilisi, aláírás nélküli tervek „Tek. Juranovics Ferenc ur szállodája” címet viselik. A ház falán látható márványtáblát 1894-ben a tulajdonos kezdeményezésére helyezték el, megörökítve, hogy e helyen a Bauernfeind-ház erkélyéről Kossuth szólt Szeged népéhez. Juranovics Gyula 1934-ben lakásátalakítást végeztetett. 1954-ben a Szegedi tervező iroda tervei szerint folytak a Tiszti klub átalakítási munkái. 1996-ban a Deák Ferenc utca felől az Arany korona étterem van.

 

A Juranovics-ház tervrajzrészlete

 

 

Téglalap alakú telekre épült az U alaprajzú egyemeletes saroképület. A homlokzat a Deák Ferenc utca felé 4+K+2, a Victor Hugo utca felé 10 tengely. A falsík a földszinten kváderozva van, a nyílások félköríves záródásúak és keretelésűek. Az övpárkány tagolt. Az emeleti ablakok félköríves záródásúak, az összefüggő párkány végigfut, a parapetben bábos korlát, az ablakok félkörívén a zárkövet két angyal tartja, a szemöldökök timpanonja íves. A homlokzatot konzolsoros főpárkány zárja.

 

Forrás: SZL: Tt. 4350/891., 10933/934. és 94. doboz.

 

Irodalom: Habermann Gusztáv 1992. 131.

T. K. M.

 

 

 

335. Kresztics-ház

ÖVV. Eklektikus, 1887.

Deák Ferenc u. 32.

 

 

*Palánk 213. = a Miatyánk és a Kígyó utca sarka. A földszintes, háromtengelyes, Víz előtti Kresztics-háznak megközelítően a helyére épült. Özv. Kresztics Balázsné és Nedelkovics Milánné Nádor utca 6. szám alatti lakosok 1887. május 2-án kértek építési engedélyt, és azt 20-án bizonyos kikötésekkel már megadták. Ezek egyike a párkányok magasságára vonatkozott, majd konkrét példákra hivatkozva szeptember 14-én engedélyezték az alacsonyabb párkánymagasságot. A ház tervét sajnos nem ismerjük. A munkálatok befejezését november 12-én bejelentették, a lakhatási engedélyt 1888. június 28-án megadták. 1996-ban a sarkon a Fantázia ruhaház foglal helyet.

 

A Kresztics-ház 1872-ben

 

Az új Kresztics-ház

 

 

Négyzet alakú telekre épült az L alaprajzú, egyemeletes sarokház. A homlokzat a Victor Hugo utca felé 5+1, a Deák Ferenc utca felé 1+3+K tengely, sarokrizalittal. A falsík a földszinten és a rizalit emeleti szélén kváderozva van, másutt fugázva. A földszinti nyílások félköríves záródásúak. Az övpárkány tagolt. Az emeleti ablakok egyenes záródásúak, kiülő párkánnyal, a parapetben füzérdísz, a szemöldökök timpanonosak, a rizalitban ívesek. A konzolsoros főpárkány fölé a rizalitban tömör mellvéd emelkedik. A kovácsoltvas betétes faragott kapun át tágas, boltozott kapualjba jutni, innen balra az alacsony és szűk lépcsőházba. Szíves díszű öntöttvas korlát kíséri az emeletre vezető lépcsőket, ahol a lépcsőházból kilépve, a pici udvar befedéséből alakított teraszra lépünk.

 

Forrás: SZL: Tt. 5203/887.

 

Irodalom: T. Knotik Márta 1980., 120. és 10–11. kép.

T. K. M.

 

 

336. *Szent Dömötör templom

M. 13. sz.

[Dóm tér]

 

 

A Palánk városrész temploma volt. Tengelye 24–25°-kal tér el észak felé a kelettől. Egyes vélemények szerint 1199-ben valószínűen már ehhez a templomhoz kapcsolódott a bács–kalocsai érsekség szegedi főesperessége (Cs. Sebestyén K. ezt a vártemplomhoz kötötte). Az első ismert szegedi főesperes (csak nevének kezdőbetűjéről ismerjük) „I. mester” volt. 1237-ből már név szerint ismerjük Miklós főesperest. Logikai megfontolások alapján a templom építését többen a 11. századra keltezték. Első írásos említése: az 1332–37-es pápai tizedlajstromban. Plébánosa akkor 5gs. híján 2 marca („márka”) pápai tizedet fizetett súlyban, 1333: 2 M-t és 1 fertót, 1334: 1 pondus híján 1,5 M-t, 1335: 1,5 M-t,1336-37: 3,5 M-t és 3 fertót budai súly szerint. Az 1337-i fizetés pótlására 1338 után papjai 3 fertót fizettek.  Egy 1458. évi oklevél szerint a város (Palánk) plébániája volt, s a kegyúri jogot a város gyakorolta, hiszen „miként ezideig (sicuti hucusque)” a szegedi polgárok maguk választották plébánosát. Nem tudni azonban, hogy ezt a jogot mikor szerezték meg. Egy 1400-ban kelt oklevél arra utal, hogy plébánosa nem tartozott a főesperes joghatósága alá. A templom építéstörténetét Cs. Sebestyén Károly ásatásaiból ismerjük:

 

A Dömötör torony 1925-ben

 

 

1. periódus: a torony melletti egyenes záródású szentély (a hozzá tartozó templomot azonban nem tárták fel). Az ásatás felmérései alapján rekonstruálta Kozák Károly a hozzá tartozó első építmény alaprajzát. Ez egy, hazánkban ritka, a hajóval azonos szélességű, egyenes szentélyzáródású templom. Analógiák alapján az építési idejét a 13. század közepében határozta meg. A torony DK-i szögleténél, a szabadtéri játékokat megelőző építkezések alkalmával két függőleges varratot figyelt meg, feltehetően két különböző korú szentély maradványát. Ezen a nyomon valószínűnek tartja, hogy az egyenes záródású szentély előtt a toronyhoz egy kisebb, félkörös záródású szentély tartozhatott. A torony alsó része valószínűen sekrestye fala is lehetett. A legkorábbi építési periódusról ezek ellenére nincs megbízható adatunk. A torony melletti jelenlegi járószinttől 2 m mélyen még mindig nem érték el a korabeli felszínt, s ez önmagában kérdésessé tesz bármiféle, a 13. század előtti építésre vonatkozó rekonstrukciós kísérletet. Az első periódust Cs. Sebestyén Károly minden

bizonyíték nélkül a 11. század közepére tette.

2. periódus: egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom. A torony földszinti részét Cs. Sebestyén ebbe az építési periódusba sorolta, és a 11. század közepe és a 13. század közepe közötti időre keltezte. Kozák Károly említett megfigyeléseinek ismeretében azonban a torony alsó részének az építési idejét nem határozhatjuk meg megnyugtatóan.

A torony alsó része ma 11,5 m magas, belső tere 4,5–4 m, falvastagsága (a későbbi toldással együtt) 1,26–1,53 m. Az eredeti bejárat a mai földfelszín alatt lehetett, feltárására nem került sor.

A torony felső része Cs. Sebestyén meghatározása szerint a 12. század közepéről származik, nyolcszögű, 7,1 m magas, három emeletből áll.

1. emelet: félköríves záródású ikerablakok, csúcsíves fülkébe ágyazva, az ablakokat fejezet és lábazat nélküli oszlop tagolja. Az ablakok felett fűrészfog párkány fut körbe, mely a nyolcadik (a templom felőli) oldalon megszakad.

2. emelet: ablakai nincsenek összekapcsolva, csúcsívben záródnak, amiket nem boltozással, hanem két tégla egymással szembeállításával alakítottak ki. Kívülről az ablakok csúcsívben záródó fülkébe vannak ágyazva.

3. emelet: félkörös záródású ikerablakok, fölül egy közös ívvel összekapcsolva. Fölöttük az 1. emeletivel egyezően körbefutó fűrészfogpárkány. A torony jelenlegi teljes magassága 19 m.

3. periódus: a 14. század elején saroktámpillérekkel erősítették meg a tornyot, az alsó részt néhány téglasorral megvastagították, a felső, nyolcszögű részét pedig négyszögűre építették át (ebben az állapotban maradt fenn 1925-ig). A szentély déli oldalára is tornyot építettek, vagy egy meglévő sekrestyét építettek át és erősítettek meg támpillérekkel.

4. periódus: 14. század. Háromhajós csarnoktemplom, a két oldalon egy-egy mellékhajóval, amiket a hosszháztól 3–3 nyolcszögletű, téglaalapozású pillér választott el. A mellékhajók a főhajóval egyező magasságban épültek. Hajója 24×20 m. Faragott kő egyáltalán nem került elő. Bejárata a nyugati oldalon nem volt, feltehetően az egyik mellékhajóba nyílt.

 

 

      1. A torony felső XIII. század táján épült nyolcszögű, három emelet soros

      szakasza.

      2. Az ablakemeletek részletei.

      3. A befalazott nyolcszögű toronyrész.

      4. Kései gót toronyemeleti ablak a barokk templom tornyából.

      5. A barokk templom alaprajza.

Dömötör torony és templom részletrajzai

 

 

Dömötör torony és templom építési periódusai

 

 

A Szent Dömötör templom

 

 

A Szent Dömötör templom 1913-ban

 

 

 

5. periódus: a 14. század végén új kórust és szentélyt építenek, az előzőt 5,2 méterrel megtoldva keleti irányba, a nyolcszög három oldalával záródik. A szentély lábazati párkánya faragott, fehér homokkőből készült. Ez a harmadik, önálló templom a 15. század közepén pusztult el (az 1444-es földrengés, vagy tervszerű lebontás?).

6. periódus: 24. 17,7 m szentélykörüljárós csarnoktemplom (a tornyok előtt). Nyugati végét egy-egy torony zárta le. Keleti vége (a szentély) a nyolcszög három oldalával záródik, belső tere három pár nyolcszögű pillérrel három hajóra osztott. A középhajó két pillérrel a szentélynél véget ér, itt a két oldalhajó a szentélykörüljáróban összeolvad. A torony közötti tér az előcsarnok, a templom boltozata csillagboltozat. A déli oldalon három, a három végfalon (szentély) egy-egy hármas tagozású ablak faragott kőrácsokkal. Az északi oldalon nem volt ablak. A tornyok meglévő sarokpillérén kívül 8 új, háromszakaszos támpillért építenek a kiugróknál egy-egy faragott esőtetővel.

7. periódus: 1501. Lukács zágrábi püspök alapítványából a templomhoz egy Mária tiszteletére épített templomot emeltek. A törökök a templomot mohamedán imaházzá alakították át. Evlia Cselebi leírása szerint 1666-ban valószínűen ez lehetett „Szulejmán kán ódonszerű dzsámija”. Török neve (dzsámi-i serif Hasza) arra utal, hogy a szegedi szandzsák élén álló Haszán bég1593–94 között alapította. Tornyát minaretként használták (a máriacelli kegykép vedutáján 1709-ben a tornyon hat emeleti ablakot ábrázoltak). Kérdés, hogy a külső képén történt-e változtatás.

8. periódus: a 18. század első felében épített barokk templom (1731). 1925-ben a toronnyal együtt az egészet lebontották. Csak hosszas vita után kegyelmeztek meg a még megmaradt alsó két emeletnek, majd a fényképek és Cs. Sebestyén rajzai alapján végül visszaépítették a már lebontott harmadikat is.

A bejáratot 1931-ben, a helyreállítás során nyitották, ennek félkörös ívmezejében helyezték el a várbontás után a várfalból kibontott 12. századi „kőbárányt”, azaz Agnus Dei faragványt, Szeged legjelentősebb középkori figurális ábrázolását (ma már másolat helyettesíti). A kapubéllet egyes 12. századi sakktáblamintás faragott kövei ugyancsak a várbontásból származnak. A tornyot Rerrich Béla restaurálta, belsejét keresztelő-kápolnává alakította át. Freskóit Aba-Novák Vilmos festette.

Patrónusa Szent Demeter vértanú (303), sirmiumi diakónus. A bizánci egyház gazdag legendakörrel rendelkező harcos szentje. Hazai kultuszának kialakulása a keleti egyház térítő tevékenységéhez köthető, de nem mindenhol jelent egyértelmű bizánci hatást, ahol védőszentnévként megjelenik. Ünnepnapja: október 26.

 

Forrás: Győrffy György 1963. 902.

 

Irodalom: Dudás Gy. 1889. 242–283., L. K. 1925., 53., Cs. Sebestyén Károly 1931. 205–212., ifj. Csemegi József 1937. 15., Cs. Sebestyén Károly 1938. 29–68., Gerevich Tibor 1938. 36., 43., 102., 149., 255., LXIV. Technika 1943. XXIV., 144–147., Bálint Sándor 1959. 13., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 220–221., Kozák Károly 1967. 143–149., Horváth Ferenc 1983., 324–326.

H. F.

 

 

337. Görögkeleti szerb templom

MJ. Barokk, 1773–78.

Dóm tér

Jovan Dobics

 

 

A szerbek (korabeli szóhasználattal rácok) fölbukkanása a török időkhöz kötődik; majd a fölszabadító németek segédcsapataként 1687-től telepedtek be nagyobb számban a városba. Jelenlétüket ettől kezdve, különösen a tiszai határőrvidék megszervezésével feszültség övezte féktelen magatartásuk miatt, valamint azért, mert kereskedőként és iparosként kivették hasznukat a város polgári életéből, a kötelezettségek alól, viszont mint katonák következetesen kivonták magukat.

Az időközben jórészt jómódúakká vált emberek gondot fordítottak fiaik iskoláztatására, így a piarista gimnázium diákjai között szép számban tanultak görögkeleti vallású fiatalok, s a Város 18–19. századi kereskedelmi és közéletében jelentősen szerepet vállaltak.

 

A görögkeleti szerb templom 1920 körül

 

 

Egyházat már a 17. századtól fönntartottak, Szeged időnként püspöki székhelyként is működött. Első templomuk a Várban állt, melynek erődítési munkálatai miatt 1715-ben lebontották azt, s a mai helyén, az ekkortájt kialakuló palánki Templom téri együttes részeként emeltek újat – Szent Miklós tiszteletére szentelve – 1725-ben a Várostól kapott telken. Még ennek számára készítette el Jovan Popovics szobrász és Hodik festő 1761-ben az országosan kiemelkedő művészi értékű rokokó ikonosztázt.

A második helyére szokatlanul rövid idő múltán építették föl a jelenleg álló – szintén Szent Miklóst tisztelő – templomot. (A műemlékjegyzék 1743–45-ös datálását nem támasztották alá források.) Az 1820-ban villámcsapást szenvedett épületet 1835-ben és 1882-ben helyreállították.

1910-ben „tekintettel arra, hogy Szeged városának közönsége a közeli jövőben […] felépítteti a fogadalmi templomot és ezáltal az egész környéket szépítészeti szempontból emelni fogja, ezen nemes elhatározáson fölbuzdulva a szegedi görögkeleti szerb egyház […] elhatározta, hogy a régi megrongált állapotban lévő templomot alaposan renováltatja, valamint […] ujonnan építtet egy kétemeletes házat (Somogyi u. 3.), úgyszintén a portában lévő régi iskola épületet egyemeletes ráépítéssel kibővítteti és átalakíttatja, nemkülönben az egész területet […] vaskerítéssel bekerítteti”. (Pavkovits Rezső egyh. k. elnök). Az 1913-ra elkészült építkezések tervezője a budapesti Harminc Mihály volt. Az 1960. évi „állagmegóvás” során viszont megfosztották a templom hajóját a toronyéval rokon, gazdag ablakkeretezéseitől, a kis kiülésű kereszthajót koronázó oromfaltól, s a falfelületeket tagoló nútozástól. 1991–98 között homlokzatát fölújították.

Az autonóm egyházközség az 1868. évi királyi leirat alapján létesült. Trianont megelőzően a bács-újvidéki püspökség óbecsei kerülete főesperességéhez, jelenleg a budai egyházmegyéhez tartozik. A 19. század közepén fiókként egyházhatósága alá tartoztak Röszke és Szentpéter puszták.

A hívek száma a századfordulón 470, a 20-as évek végén mintegy 400 fő. Főleg a Palánkban, a templomuk körül laktak. Felekezeti iskolát az 1790-es évektől tartottak fönn; a papi, tanítói lakás, valamint a századfordulón a Somogyi u. 4. szám alatt álló bérház tartozott a plébániához. Egy görögkeleti szerb nőegylet is segítette az egyház munkáját.

Kis kereszthajószerű bővítéssel rendelkező egyhajós templom, egyetlen tornya a főhomlokzat tengelyében, az előcsarnok fölött áll.

Belső terét a gazdag aranyozású, rokokó ikonosztáz tagolja, a mennyezet a csillagos kék égboltot idézi. Bútorzatát copf stílusú darabok egészítik ki.

Homlokzatait posztamensen álló toszkán pilaszterek tagolják, melyek háromrészes koronázópárkányt tartanak. Az alapvetően már a klasszicizmus felé egyszerűsödő hajótesten mindössze a főhomlokzaton tapasztalhatjuk a barokk ívelt térhatását a főbejáratot keretező, timpanonnal koronázott mezőben. A hajó szegmentíves ablakait ma csak sima keretezés emeli ki. Az egyszerű formálású, kissé lekerekített sarkú toronytesten láthatjuk még jelenleg is az eredetileg kialakított, törtvonalú íves ablakszemöldököket és -keretezéseket a félköríves ablakok körül; a toronyoldalakat ion pilaszterek szegélyezik. Az órapárkány fölött még ívelten barokk a vörösrézlemez borítású, lanternás toronysisak. A torony két oldalát az Alföldön ritka és drága, kőből faragott vázák díszítik, kőanyagúak a templom párkányai is.

A templom udvarát az utcavonalon téglalábazatos és téglapilléres kovácsoltvas kerítés választotta el az utca profán forgalmától, amelyet már jó ideje elbontottak.

A görögkeleti szerb egyház különleges értékű iparművészeti kincsekkel rendelkezik, kiemelkedőek a 18. század első felében készült monstrancia, kehely, kenyérszentelő, füstölő, szentségtartó ládika és ikonok.

 

Forrás: CSML 39. doboz.

 

Irodalom: ifj. Palugyay Imre 1853. Szabad királyi városok leírása. Első rész. Pest, nyomatott Landerer és Heckenastnál 232., Reizner János 204–207., Kulinyi Zsigmond 1901. 285., Kiss–Tonelli–Sz. Szigethy 1927. 237–238., Bálint Sándor 1959. 47., 62., 74., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 220., 222., Péter László 1986a. 78–79., Nagy Zoltán 1985. 608–609., Magyarka Ferenc 1991. 934.

O. Cs. M.

 

 

338. *Szent Rozália kápolna

Eklektikus, 1881–82.

[Dóm tér]

Nedtvich Gusztáv

 

 

A palánki prépost-plébános a végsőkig kiállt amellett, hogy a fogadalmi kápolnának a Város nagyvíz utáni újjáépítését követően is fönt kell maradnia, mivel a hívek folytonosan nagy érdeklődéssel és kegyelettel látogatják. Végül a Királyi Biztosság úgy döntött, hogy nem messze eredeti helyétől, a kor ízlésének megfelelően újraépítik. A korábbi egyszerű formától eltérve egy párizsi kápolna mintáját követték, sőt ki is bővítették annak az összegnek a maradványából, melyet a világ népei az árvíztől elpusztult város fölépítésére összeadtak.

 

A Rozália kápolna 1883-ban

 

 

Az alapkövet 1881. november 20-án tették le a Kreminger Antal prépost-plébános vezette egyházi szertartás kíséretében. A következő év augusztusára elkészült kápolnát 1883-ban szentelték föl; ekkor a Templom és a Gizella tér találkozásánál állt (a Dóm tér árkádos bejáratánál) kiválóan emelve mindkét tér szépségét. Majd, midőn a Dóm tér körülépítésének útjába lett, áttelepítették innen jelenlegi helyére, a Lechner térre.

Az eredeti tömegformát követve, de megnagyobbítva, s jóval díszesebben építették meg. A vízszintesen nútozott falfelületeket függőlegesen posztamensen álló pilaszterek tagolták, a főpárkány alatt triglifekkel. Félköríves ablakai gazdagon keretezettek, a fölső díszek jellegzetes szegedi szokás szerint cserépből készültek. A kannelurás pilaszterekkel közrefogott, míves bejáratot vázával koronázott, íves szemöldök hangsúlyozta. Fölötte törtvonalú íves orommezőben hermapillérek közé fogott szoborfülke fölirati mezővel.

Az alacsony hajlású tetőt posztamensekkel tagolt attika takarta, az oromfallal való találkozásánál egy-egy vázával. Az oromfal tetején, két timpanon-csonk között helyezkedett el az alacsony, zömök toronytest szegmentíves, keretdíszes ablakokkal, konzolsoros párkánnyal. Sisakja és a nyolcszögletű lanterna erősen hasonlít az árvíz előtti kápolnáéra.

 

Irodalom: Iván Monika 1982., 1989b.

O. Cs. M.

 

 

339. Szentháromság-szobor

Neobarokk, 1896.

Dóm tér

Köllő Miklós

 

 

Az 1873-ban lebontott Széchenyi téri Szentháromság-szobor helyett 1896. szeptember 6-án szentelte föl Dessewffy Sándor csanádi püspök. Eredetileg a Dömötör-templom előtt állt; 1940-ben helyezték át a mai helyére. A Szabadtéri Játékok színpadának építésekor a talapzat egy része föld alá került, ami károsan befolyásolja a kompozíció arányait.

 

A Szentháromság-szobor még a Dömötör templom előtt

 

 

Stílusával az akkor még megvolt barokk Dömötör-templomhoz igazodott. A homokkőből készült szoborcsoportot terméskő alapzatra állított, tagolt posztamensre helyezték. A posztamens alsó részén, az oszlopszékekkel erősített sarkokon voluták láthatók, közöttük szegmentívű párkány alatt domborművekkel. Fölső részén dekoratív mintaként a római számokkal írt állítási évszám, fölötte triglifek. A posztamensen két ülő alak az Atyát és a Fiút ábrázolja, közöttük kereszten galamb képében a Szentlélek.

 

Irodalom: Szeged. Szerk.: Bálint Alajos. Panoráma, 67., Péter László 1986a. 73., Tóth Attila 1993. 178.

O. Cs. M.