Szeged

 

 

 

423. Bamberger Béla-ház

1893.

Kiss u. 1.

Gerle Lajos

 

 

        A leégett ház helyére, a Kiss és Csekonics utca sarkára építtetett emeletes házat Bamberger Béla fővárosi ügyvéd. Az épület terveinek el-készítését Gerle Lajosra bízta. 1894-ben itt nyílt meg Grasselly László Vasemberhez címzett vas- kereskedése. 1912 júniusában Tóth Péter nyitott fűszerkereskedést, üzletberendezését szegedi mester készítette. 1927-ben Szeged szab. kir. Város Közönsége, mint tulajdonos második emelet ráépítésével kétemeletesre magasította

 

A Bamberger Béla-ház 1927 előtt

 

 

. 1928-ban a berendezéssel együtt vette át az üzlethelyiséget a Párisi Áruház Tóth Péteréktől, és ideköltözött. Ez volt az 1950-es évektől három évtizeden át a Szegedi Levéltár raktára. 1983-ban az üzlet-berendezést a Levéltár kezdeményezésére a Művelődési Minisztérium védetté nyilvánította. 1986. július 18-án, a fölújított berendezéssel megnyílt a Párizsi Áruház, majd újabb fölújítással 1995-ben a CIB Hungária Bank Rt. szegedi fiókja.

 

Forrás: SZL: ÉT.

 

Irodalom: SZN 1893. jan. 22., jún. 6., Péter László 1974a. 236., T. Knotik Márta 1938., Bank lett a Párizsi Áruházból is. DM 1995. jan. 25.

T. K. M.

 

 

424. Csúri-ház

MJ. Klasszicista,

19. sz. első fele

Kis-Tisza u. 8/A–B

 

Csúri-ház

 

 

*Fölsőváros 88. = a Kis-Tiszapart nyugati házsorán. 1840-ben Hódy Antal tulajdona. 1861-ben már id. Csúri József háza, amikor építési engedélyt kért. Az erre vonatkozó április 9-i jelentés szerint „házi telkén a. betű alatt jelölt kiegészítő építkezést tétetni szándékozik, valamint azt a térrajzban látható, ezen építkezési vonalt akként tűztem ki, hogy az ő már fennálló épület sarokpontjától a harmadik szomszédja épülete sarokpontjáig, mely két épületek kemény anyagból állnak, – egyenes vonalt formáltam, mely szinte a már mintegy megállapított építkezési vonal szerént történt, s azt a természetben kitüztem. Ezen építkezés közvetlen az első szomszédja épületfaláig folytattatik, s így nem véve tekintetben a szín csorgást, mi úgy is megsemmisült, azon feltétellel azonban, hogy szomszédjával egyezkedés történend, a szomszédja háza tetejérőli viz levezetés tárgyában, mi ha jó eredményt nem hozand, hajlandó említett Csúri József vízvezető csatornát az általa tűzfalra építendő falához építeni, hogy a lefolyó víz a szomszéd falának kárt ne tegyen, miután kéntelen szomszédjának ereszetét az alaphoz merőlegesen, következőleg fala vonalában lefürészeltetni, melyről teszem tisztölettel jelentésemet. Magyar János másodmérnök.” Ezt a Szépítő Bizottmány helyben hagyta és április 12-én az engedélyt megadta. Talán már ekkor vagy ezután került Csúri tulajdonába a szóban lévő szomszéd ház (amely 1840-ben Zomboriné tulajdona volt). Az 1860-as évek második felétől létező Fölső-város 88. szám már a két házra együttesen vonatkozott, míg előtte ezek két különböző helyrajzi számon léteztek. Az irathoz csatolt helyzetrajz alapján Csúri már álló háza ma a 8/A számú, a „kiegészítő építkezésé” és a közvetlen szomszéd házé ma a 8/B szám.

Az anyakönyvek adatai szerint a házban ekkor már több nemzedék élt együtt. Id. Csúri József, aki kétszer házasodott, 1846-ban Deák Rozált, özvegységre jutván annak húgát, Deák Terézt vette feleségül. Az első házasságból ifj. Csúri József 1847-ben, majd Rozál 1849-ben született. Csúri Rozál 1867-ben ment nőül Gedó Mártonhoz, kilenc gyermekük született, akik közül heten tízéves koruk előtt haltak meg. Ifj. Csúri József apjához hasonlóan kétszer házasodott, 1870-ben Dóczi Ágnest, majd megözvegyülve 1874-ben Bitó Annát vette nőül. Az első házasságból 1870-ben született Csúri József, a másodikból 1876-ban Csúri Pál.

A Vízkor id. Csúri József hajósgazda tulajdona, kívüle károsult Gedó Márton bormérő, halász, hajósgazda. 1882-ben id. Csúri József 63 évesen halt meg, fia ifj. Csúri József hajós 1884-ben követte őt 38 évesen. Utóbbi özvegye, Bitó Anna 1886-ban kötötte második házasságát özv. Berta István hajóssal. Három év múlva, 1889-ben meghalt Bitó Anna, ekkor Csúri József és Pál kiskorúak örökölték a házat. József azonban 1893-ban 22 évesen meghalt. Így kerülhetett sor arra, hogy 1895-ben Berta István folyamodott építési engedélyért, majd 1904-ben a Hajós utcán téglafal építésére kért engedélyt. Róla nevezte el a házat, tévesen János keresztnévvel Bálint Sándor műemléki fölterjesztésében. Berta István Bakacsi Terézzel kötött első házasságából született az a Berta Teréz, aki örökölte a házat és 1934-ben átalakítási és szigetelési munkákat végeztetett rajta. Berta Teréz óvónő volt, és a bal oldali épületrészben tartott fönn óvodát. Amikor a házat megosztották, a kapu nélküli öttengelyes részhez (8/A) a Hajós utca felől udvari bejáratot alakítottak ki.

A megközelítően téglalap alakú, hosszú telekre két házból épült össze az U alaprajzú épület, amely az árvíz utáni rendezéskor a Hajós utca létesítésével vált sarokházzá. A Kis-Tisza utcai homlokzat 5+K+4 tengely. A szerény lábazatban pinceablakok. A két ház különböző árkád- és ablakmagasságú. A vállpárkánnyal összefűzött lapos ívű vakárkádsorban az ablakok egyenes záródásúak. A kapufülke magasra ível, a kapu egyenes záródású, szépen faragott homloklappal, ami ügyes kezű asztalos munkája. A főpárkány egytagú. A faragott kapun át magas kapualjba jutni, innen jobbra két ajtó nyílik. Az első alacsony, szép vasalású, téglalépcsőkkel a fapadozatú pincébe visz. A másik ajtó falépcsőkkel a lakásba vezet. A bal oldali házrész (8/A) udvari végében lévő lemezelt vasajtó (megmunkálása az Oskola u. 13., 15. számú házak pinceajtajával egyezik) a pincébe vezet.

 

Forrás: SZL: Fölsővárosi római katolikus plébánia anyakönyvei. Ti. 370., 2118/840., 1921/861., Tt. 3020/879., 13 381/904., 9495/934., Tig. 11 963., 13 311/895., Tm. 11 963., 13 311., 17 348/895., ÉT.

 

Irodalom: Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 210., 236., Péter László 1994. 96–97.

T. K. M.

 

 

425. Kopasz István-ház

MJ. 19. sz. első fele

Kis-Tisza u. 9.

 

 

*Fölsőváros 90. = a Kis-Tiszapart nyugati házsorán. 1842-ben és 1844-ben Kopasz István háza a mellette álló házzal (*Fölsőváros 91.) együtt. 1861-ben ez az a harmadik szomszédház „kemény anyagból”, melyhez id. Csúri József kiegészítő építkezésének (*Fölsőváros 88.) vonalát kijelölték. Az anyakönyvek adatai alapján sem könnyű eligazodni a Kopaszok, főleg az Istvánok között. 1858.-ban e házban született Novák Anna, akinek Kopasz lány volt az édesanyja. Kopasz Rozál 1843-ban ment feleségül Novák János „gazdafi”-hoz. A házasságból hét gyermek született. Novák János polgár 1873-ban elhalálozott, öt gyermeket hagyva maga után.

A ház a Vizet özv. Novák Jánosné tulajdonában élte túl. Ekkor az övé volt a mellette lévő *Fölsőváros 89. számú ház is, ennek helyén létesítették az árvíz után a Hajós utcát, így vált házának telke saroktelekké. Novák János özvegye, Kopasz Rozál 1893-ban halt meg. (Föltételezhető, hogy a két egymás melletti Kopasz István-féle ház *Fölsőváros 90–91, későbbi tulajdonosai Kopasz Rozál és ifj. Kopasz István az ő gyermekei voltak.)

 

A Kopasz István-házak és Kopasz Mihály háza 1908-ban

 

 

A házat egy 1908-ban készült fényképről ismerjük, ahol homlokzatával még harmonikusan illeszkedett a házsorba. Ívelt kapuja két oldalán különböző ablakmagasság. Balra a lábazatban pinceablakok, fölöttük az ablaksor a kapuív magasságából összefüggő párkánnyal indult. A jobbra lévő ablakok viszont a kapuív magasságában zárultak. Fölöttük és a kapu fölött egy-egy kisebb emeleti ablak volt, hasonlóan a 12. számú ház tükörképéhez. A homlokzat megváltoztatása föl-tehetően újabb tulajdonos, talán Kittka Zoltán nevéhez fűződik.

 

Kopasz István házak

 

 

Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú földszintes lakóház. Homlokzata 2+2+K+2 tengely. Lábazatában, az ajtótól balra tompa ívű pinceablakok. A tengelybeosztást függőleges falsávok választják el egymástól. Az ajtó és ablaknyílások egyenesen záródnak, párkánnyal. Az ablakok fölső harmadának keretelését vállpárkány fűzi össze. A főpárkány előreugrik, a tetőn egy sor újabb, íves szellőzőnyílás van.

 

Forrás: SZL: Fölsővárosi római katolikus plébánia anyakönyvei., Ti. 2104/842., 1984/844., 1921/861., Tt. 3007/879., ÉT.

 

Irodalom: Péter László 1974. 16–17. között fénykép, Bálint Sándor 1976. 83., Habermann Gusztáv 1992. 157.

 

T. K. M.

 

 

426. ifj. Kopasz István-ház

MJ. 1838.

Kis-Tisza u. 10.

 

 

*Fölsőváros 91. = a Kis-Tiszapart nyugati házsorán. 1838-ban Kopasz István háza, 1842-ben a mellette álló házzal (*Fölsőváros 90.) együtt. Ekkor a szomszédos Kopasz Mihály ház (*Fölsőváros 93.) építési vonalának kijelölése kapcsán „kemény anyagból készült” épületnek mondták; és a telek 1838-i bővítésének módjára hivatkoztak, melynek fejében Kopasz István köteles volt „háza előtt 10 öl szélességben az utat feltöltetni”. A ház id. Csúri József kiegészítő építkezésének (*Fölsőváros 88.) 1861-i helyzetrajzán is szerepelt. Az anyakönyvek adatai alapján sem könnyű eligazodni a Kopaszok, főleg az Istvánok között. 1853.-ban e házban halt meg 10 éves korában Kopasz Anna, akinek ifj. Kopasz István volt az édesapja. Utóbbi 1839-ben vette nőül Dóró Annát, házasságukból öt gyermek született.

A ház a Vizet ifj. Kopasz István tulajdonában élte túl; innen kért építési engedélyt Kopasz Istvánné Dóró Anna, Sóház és Teleki utca sarkán rombadőlt háza kerítésére. 1880-ban és 1883-ban ezen a címen ifj. Kopasz István a hajósgazdák, hajótulajdonosok között szerepelt. 1895-ben halt meg. (Föltehető, hogy a két egymás melletti Kopasz István-féle ház *Fölsőváros 90–91, későbbi tulajdonosai Kopasz Rozál és ifj. Kopasz István az ő gyermekei voltak.)

Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú földszintes lakóház. Homlokzata 2+1+2+K tengely. A lábazatban téglalap alakú pinceablakok. A ház szélén és a kapu két oldalán függőleges falsáv fejezettel. Kiülő falsíkon helyezkedik el a harmadik ablak. Az ablakok egyenes záródásúak, a kapufülke íves, a fakapu egyenes záródású. A főpárkány előreugró, a tetőn két szellőzőnyílás van.

 

Forrás: SZL: Fölsővárosi római katolikus plébánia anyakönyvei., Ti. 692/841., 2104/842., 1921/861., Tt. 3007., 3008/879., 3791/880., ÉT.

 

Irodalom: Farkas Antal 1880. 59., 1883. 97., Habermann Gusztáv 1992. 157.

T. K. M.

427. Legifj. Kopasz István-ház

MJ. 19. sz. első fele

Kis-Tisza u. 11.

 

Kopasz István házak

 

 

*Fölsőváros 92. = a Kis-Tiszapart nyugati házsorán. Az 1841–44 között készült Giba-féle térképen, az 1842-i helyzetrajzon még üres telek. Az anyakönyvek adatai alapján sem könnyű eligazodni a Kopaszok, főleg az Istvánok között. Ifj. Kopasz Istvánnak (*Fölsőváros 91.) nem találtunk István nevű gyermekét, a legifjabb jelzőt más vonatkozásban kaphatta. Ő 1851-ben a szomszéd házban (*Fölsőváros 93.) született Kopasz János és Ördög Rozál házasságából. 1878.-ban e házban született első gyermekként Kopasz Rózsa, Kopasz István gazdálkodó és Sarkadi Nagy Róza leánya.

A Vizet legifjabb Kopasz István tulajdonában élte túl. Az Építési Törzskönyvben neve jelző nélkül szerepel (425. kép).

Keskeny téglalap alakú telekre épült az

L alaprajzú földszintes lakóház. Homlokzata 2+2+K tengely. A lábazatban téglalap alakú pinceablakok. A ház szélén és a tengelybeosztásban függőleges falsávok fejezettel. Az ablakok egyenes záródásúak, a kapufülke íves, a fakapu egyenes záródású. A kapufülke fölött kicsi ablak. A főpárkány előreugró.

 

Forrás: SZL: Fölsővárosi római katolikus plébánia anyakönyvei., Ti. 2104/842., 1921/861., ÉT.

 

Irodalom: Habermann Gusztáv 1992. 157.

 

T. K. M.

 

 

428. Kopasz Mihály-ház

MJ. 1842.

Kis-Tisza u. 12.

 

 

*Fölsőváros 93. = a Kis-Tiszapart nyugati házsorán. Építéséről az 1842. május 28-i jelentésből értesülni: „Kopasz Mihály által a Kis Tisza szélén ujjonan építendő háznak leendő felálítása eránt az ide mellyékelt Bírói kiküldetés folytán kirendelve lévén, alázattal jelentjük: hogy az utza vonal már ottan ez előtt meg lévén állapítva, arra több kemény anyagból készült házak nevezetessen Kopasz Istváné is tétettek, azt az arra teendő építkezés végett ki tűztük. [...] Kopasz Mihály Házi Telkéhez [...] ölek csatoltattnak. Szomszédja Kopasz Istvánnak az 1838. évi [...] ölek engedtettek által ollyformán, hogy háza előtt 10 öl szélességben az utzát a háza előtt feltölteni magát ajánlotta”. Az építési engedélyt augusztus 6-án megadták, az irathoz csatolva csak a helyzetrajz maradt ránk. A mellette lévő üres telek (*Fölsőváros 92.) is idetartozhatott. Az anyakönyvek adatai alapján az 1850-es évek elején két család élt a házban. Kopasz János polgár feleségével, Ördög Rozáliával és Kopasz István halász feleségével Csányi Erzsébettel. A két férfi hasonló korú, talán testvérek voltak, és az építtető Kopasz Mihály gyerekei. Az ő gyermekeik e házban születtek, mindkét családban két fiú és két leány. 1851-ben Kopasz János és Ördög Rozál fiaként István, aki később a legifjabb jelzőt kapta (*Fölsőváros 92.). Kopasz János polgár 1875-ben 46 évesen halt meg.

A ház a Vizet özv. Kopasz Jánosné tulajdonában élte túl. Az özvegy megbízásából, a Kopasz János örökösök nevében legifjabb Kopasz István írta alá 1880. április 20-án az udvari építkezés kérelmét. Az építkezés azonban nem valósult meg. Kopasz István halász 1882-ben 53 évesen halt meg. Az Építési Törzskönyvben a ház Kopasz János örököseinek tulajdona.

Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú földszintes lakóház. Homlokzata 2+K+2+2 tengely. A ház két szélén és a kapu két oldalán függőleges falsáv fejezettel, a két oldal különböző ablakmagasságú (talán két részletben épült a ház). A kaputól jobbra a lábazatban pinceablakok, fölöttük az ablaksor a kapu magasságából indul. A kaputól balra lévő ablaksor viszont a kapu magasságában zárul. Fölöttük az emelet két-két kicsiny ablaka van, a főpárkány előreugró. A ház-(ban lévő vasajtón 1837-es évszám szerepel vö. Oskola u. 13., 15. és Kis-Tisza u. 8/A házak ajtajaival).

 

Kopasz Mihály-ház

 

A Kopasz Mihály-ház vasajtaja

 

 

Forrás: SZL: Fölsővárosi római katolikus plébánia anyakönyvei., Ti. 2104/842., Tt. 2386/880., ÉT.

 

Irodalom: Habermann Gusztáv 1992. 157.

T. K. M.

 

 

429. Bankház

MJ. Eklektikus, 1873.

Klauzál tér 2.

Wéber Antal, Ney Béla

 

A Bankház eredeti trezorjának ajtaja

 

 

*Palánk 1526/206m. = a Klauzál tér és a Kárász utca sarka. A „háznégyszög” harmadik telkét a Kereskedelmi és Iparbank vásárolta meg. A terveket 1873. április 26-án nyújtották be engedélyezésre. A tervrajzok aláírás nélkül maradtak ránk, a tervezők és Hoffer Károly mint építő személye Bálint Sándor meghatározása. Az alapok ásását a Szegedi Hiradó szerint már 20-án megkezdték. A terveket összhangban találták az épülőfélben lévő Zsótér és Aigner házakéval, és az engedélyt május 20-án megadták. 1874 nyarán megnyíltak az üzletek, a Kárász utcai oldalon Graselly és Ottovay vasáru-, a tér felőli oldalon Steiner és Reichman vászonáru- és fehérnemű-, majd Papány Helena csemege- és Schatz M. férfiszabó üzlete. Az emeletre a bank költözött a régi Kárász-házból. Grasellyéknél volt a Duna biztosítóintézet. 1876 nyarán a sarokhelyiségben Groszmann testvérek norinbergi és díszműáru-kereskedést nyitottak. Az épületet az 1876-i Letzter-sorozat fényképéről ismerjük a cégek nagyméretű tábláival. A Vízkor változatlanul a bank a tulajdonos, károsult a csemege- és vaskereskedőn kívül Gácsér József bankszolga. Az árvízi fényképekről leolvashatók az apróbb cégváltozások. 1881 júliusában Pick Dezső ügyvédi irodát nyitott. 1882-ben a Papány-féle üzletet Felmayer Antal vette át, és a következő évben Fekete kutyához címmel hirdette. Az épület későbbi fölújításának idejét az udvari vízcsap őrzi: „Helyreállíttatta az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1985”. Jelenleg, 1996 áprilisában is fölújítás alatt van, ezúttal láthattuk a bank eredeti zöldre festett trezorajtaját. A kovácsolt- és öntöttvasból készült ajtón, a bank aranyfestésű emblémái vannak. A ház ismét bank lesz, a Kereskedelmi és Hitelbank Székháza.

 

A bankház 1876-ban

 

A Bankház udvarának részlete

 

 

Téglalap alakú telekre épült a kicsi udvart közrefogó, kétemeletes épület. A Klauzál téri főhomlokzat 1+3+1+K+1+3+1, az oldalhomlokzat 6+1 tengely, rizalitokkal. A falsík kváderozva van. A földszinti üzletek és a kapunyílás egyenes záródású, fölöttük cégföliratok voltak. A kapu elé helyezett négy oszlop tartja a konzolokon nyugvó bábos erkélyt. Az első emeleti övpárkány erőteljes. Az emeleti ablakok egyenes záródásúak, összefüggő ablakpárkánnyal, ez a másodikon egyben övpárkány. Az elsőn timpanonos szemöldökök, a másodikon az ablakok között falpillérek sorakoznak. A rizalitokban ikerablakok, az elsőn bábos korlátú balkonok és a főpárkány fölé emelkedő timpanonok vannak. A tetőn egy sor íves szellőzőnyílás volt. A kapualjból balra nyíló oszlopos lépcsőházban díszes, öntöttvas korlát. Hasonló, de szerényebb az udvari függőfolyosóké, még szerényebb a csigalépcsőé. Az udvarban nagyméretű öntöttvas vízcsap, réz kifolyóval.

 

Forrás: SZL: Tt. 913., 1268., 2913/873., 9220., 9676/874., 15., 5901/875.

 

Irodalom: SZH 1873. márc. 5., ápr. 20., 1874. febr. 1., aug. 26., szept. 20., okt. 11., nov. 1., 6., 1876. jún. 4., 1881. júl. 3., 1882. okt. 15., 1883. ápr. 22., Bálint Sándor 1959. 109., Török László 1966., 254–255., Nagy Zoltán 1991. 109–111., T. Knotik Márta 1996a.

T. K. M.

 

 

430. Kárász-ház

M. Klasszicista, 1845.

Klauzál tér 5.

 

A Kárász-ház 1872-ben

 

 

*Palánk 205. = a Széchenyi tér déli oldalán. Kárász Benjámin alispán telkén szerény alaprajzú saroképületet jelölt a helyzetrajz. A telek hátulsó sarkából átjárás volt az ún. „Kárász kertbe”, ez a Kárász utcai házsor (5., 7. sz.) mögül egészen a Fekete Sas utcáig terjedt, és bejárata volt a Könyök utcáról a Kiss közön át (a köz 1902-ben és 1911-ben beépült a Kárász u. 9., 11. számú házak bővítésével). 1843-ban új ház építésére kért engedélyt. „Tettes Horgosi Kárász Benjámin Ur Tettes Csongrád Megye első Al Ispán által építendő ház vonala eránt kirendeltetve lévén alázattal jelentjük: hogy a fentebb tisztelt építtető Ur nyilatkozata szerint, a mostani lakóháza helyén egy emeletes házat szándékozván tétetni, a háza vonalát elhatároztatni és kijelöltetni kérte azon óhajtással, hogy jóllehet a házi telke elegendő nagy, úgy hogy annak nagyobbítására semmi szüksége sem lévén, mégis csupán azon okból mivel a mostani kerítése végén és Özvegy Vedresné Asszony háza melletti szögleten lévő térség kivált heti és országos vásárok alkalmával öszve csoportozni szokott kotsik és vonó marhák által elrútítatnék, a teendő épület előtekéntete az Özvegy Vedresné és Özvegy Tóthné házaik sorával egyenes vonalra tétethessen.” Kelt 1843. július 16-án. Kérését elutasították, mert a Három-korona utca hosszabbításával a teret kicsinyítenék; remény sincs arra, hogy az „erős matériából épült” szomszéd házak erre a vonalra kiépüljenek; és Vedresék sem egyeztek bele az ablakok, a boltajtó elvesztésébe. Vedresné 1844. április elsején még így is panaszt emelt: „Kárász Benjámin alispán ur legújjabb építkezése által lakóházamnak ő urasága udvarára nyíló több apró ablakai világosságától, mellyeknek több mint 30 évi csendes használatában vagyok, önhatalmúlag megfosztani törekszik. Azon kívül ugyan azon házam oldalához letett falának alapja által bolthajtásos épületeimben tetemesebb kárt okozott.” A kárt Hoffer Károly építész, írásban megerősítette. Az április 27-i jelentésből kitűnik, hogy a panasz valós, mivel Kárász „roppant épületének méllyebb alapot kelvén ásatni”, de orvosolható. Ezen iratokban a ház tervezőjére vagy építőjére még csak utalást sem találtunk.

1849-ben itt lakott Kossuth Lajos, és erkélyéről mondta el Szeged fáklyákkal fölvonuló népe előtt utolsó, magyarországi nyilvános beszédét. A házat az 1848-i kőnyomatról, Csató 1861-i vízfestményéről (403., 378. kép), az 1872-i és 1876-i Letzter-sorozat fényképeiről és árvízi fényképről ismerjük. A ház üzleteinek bérlőiről keveset tudunk. Az Eisenstädter férfi-, női és gyermekruha üzlet, a Blantz és társa divatáru-raktára az 1860-as évektől a Széchenyi tér felőli oldalon volt, míg az 1870-es évek körül a Kárász utcai oldalon Eisenstädter S. és társa kézműáru-raktára. A házat 1874-ben Kárász Géza örökölte, a Vízkor is az ő tulajdona, károsult: Holczer S. fiai posztó-, Berger és Szarvadi rőfös-, Eisenstädter S. és társa végeskereskedő.

1989-től az Országos Takarékpénztár Valuta-Deviza Fiókja van a kaputól jobbra, az egyenruházati szabóság helyén, annak védett berendezésével kialakított ügyfélfogadóval. 1996-ban a sarkon a Julius Meinl Csemege-üzlet, helye 1998 őszén fölújítás alatt van valamely pénzintézet számára.

A négyzet alakú telek körülépítésével zárt udvart alkot. Oldalhomlokzata 16, térfelőli főhomlokzata 5+1+K+1+5 tengely, lizénákkal keretezett, háromtengelyes középrizalittal. Félköríves kapuja fölötti erkélyét kettős konzolok tartják. A földszinti süllyesztett, egyenes záródású ablaknyílások félköríves záródásait vállpárkány fűzi össze. Az övpárkány kettős vonalú. Az emeleti ablaksor egyenes záródású, összefüggő párkánnyal, egyenes szemöldökkel. Erőteljes főpárkánya fölé a rizalitban tömör mellvéd emelkedik. Faragott fakapuján át dongaboltozatos kapualjba, onnan jobbra egy-egy dór oszlop tartotta lépcsőházba jutni. Udvarán folytatódik az íves záródás, a nyílásokat táblák védik, függőfolyosóját kőkonzolok tartják. Erkély-, lépcső- és folyosó-rácsai kovácsoltvas remekművek.

 

Forrás: SZL: Ti. 1529/844., 4603/863., SZB. 31/853., 10/869., Tt. 7849., 9106., 9220/874., 15., 5901/875., 1454/876.

 

Irodalom: SZH 1864. ápr. 9., 1876. ápr. 19., Bálint Sándor 1959. 102., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 236., Nagy Zoltán 1985. 685., 1991. 92., 108., Habermann Gusztáv 1992. 135–136.

 

T. K. M.

 

 

431. Zseravitz-ház

MJ. Klasszicista,

1820 körül

Klauzál tér 7.

 

 

*Palánk 207. = a Széchenyi tér déli oldalán. E házban volt 1840-től Ivánkovits János üvegkereskedése. 1843-ban „erős matériából” épült ház, Zseravitz János tulajdona, aki „elsősorban borral, fával kereskedett, mellesleg gyáros is, és jól menő üzletet tartott fenn a Palánkban”. Az épületet az 1848-i kőnyomatról, Csató 1861-i vízfestményéről ismerjük. 1860 tavaszán néhai Zseravitz János hagyatéki tömegéhez tartozott. 1861-ben a hagyatéki vagyon gondnoka Fodor István, ekkor a katonatiszti lakásokat újabb évre bérelték „egy hadbíró százados és egy subalten tiszt részére”. Az 1860-as évek elejétől üzlethelyiségeit négy jóhírű cég bérelte. A kaputól jobbra Felmayer Antal Fekete kutyához című fűszerkereskedése, balra Groszmann és Guttmann vászon- és fehérnemű-, mellette Joszefert Ignác és társa zsák- és ponyvaüzlete volt, e mellett előbb Stampa Rudolf, majd Allemann és társa cukrászdája. 1865-ben még Zseravitz-féle ház.

1867 januárjában már ifj. Felmayer Antal tulajdona, ekkor nyitotta meg tánciskoláját a ház emeletén Glück Emil, aki őszönként visszatért a városba. 1868 nyarán Allemannék cukrászdájuk elé „diszes kioszkot” építettek. Az épület akkori formáját az 1872-i Bietler akvarellfényképről és a Letzter-sorozat fényképéről ismerjük. A cégtáblákon a már ismert nevek: Felmayer Antal, Groszmann Guttmann, Joszefert Ign és Allemann, cukrászdája előtt látni a kioszkot. 1872 szeptemberében a Joszefert cég helyén Lőwinger Lipót nyitott selyem- és divatáru-üzletet. 1874 őszén a cukrászda az Új Zsótér házba költözött, helyén Dávid Károly norinbergi- és rövidáru-üzlete nyílt meg. 1876 nyarán Felmayer fűszerkereskedését Hild Mór vette át. Szeptemberben ide tette át ügyvédi irodáját Déry Károly. 1877 májusában itt hirdette arany-, ezüst- és drágakő ékszeráruit Politzer Sándor.

 

A Zseravitz-ház 1894-ben

 

 

1877 decemberében már Wagner Ferenc Antal vászonkereskedő tulajdona. Az üzlethelyiségek bérlői között ez idő tájt két újabbal találkozunk: Neu József lisztkereskedővel és Till Emma rövidárussal. A Vízkor is Wagner a tulajdonos, károsult: Neu József és Till Emma. Októberben Wagner vászonkereskedését a mellette lévő házból (Klauzál tér 8.) ide, saját házába helyezte át. 1894-ből ismerjük épületátalakítási tervét. Szerencsére, a környezettől teljesen idegen homlokzatterv nem valósult meg. Ehhez, az épületről Keglovich Emil készített fényképet a két szomszéd házzal együtt. A fényképen a Wagner, a Politzer és a Till cégek nevei olvashatók. 1897-ben a ház hátsó részében fényképész műterem épült Keglovich részére. Az 1980-as évek elején a házat fölújították. 1996.-ban az üzlethelyiségekben: a Hatos rétes című rétesbolt, a Szeged Turist és az Országos Filharmónia irodája van.

A téglalap alakú telek körülépítésével zárt udvart képeztek. Két összeépített házból álló egységes főpárkányú épületegyüttes. A bal oldali rész 5, a jobb oldali 3+K+3 tengely. A földszint és emelet nyílásai egyenes záródásúak, a kapu kőkerete is, közepén hatalmas rozettával. Az övpárkány egyazon magasságú. A bal oldali részen összefüggő ablakpárkány, egyenes szemöldökök, a jobb oldali ablaksor fölött kettős vonalú a főpárkány. A tetőn egy sor szellőzőnyílás volt. A hatalmas, faragott fakapun át tágas kapualjba jutni, ahol jobbra falpillérek sorakoznak. Balra két oszloppal indított, félkör alakú lépcsőház, a lépcsőt követő és lezáró fakorláttal. Az udvarban három oldalról kőkonzolokon nyugvó függőfolyosó, új jellegtelen korláttal.

 

Forrás: SZL: Ni. 1848–1849., Ti. 1529/844., 7755/860., 5512/861., 1745/866., SZB. 64/868., Tt. 9220/874., 15/875 és Wagner anyag.

 

Irodalom: SZH 1860. máj. 13., 1862. jún. 7., 1863. márc. 7., júl. 29., nov. 7., 1864. dec. 3., 1865. okt. 19., 1867. jan. 24., okt. 13., 1868. jún. 25., 1872. szept. 25., 1874. nov. 4., 18., 1876. jún. 21., szept. 3., 1877. máj. 23., dec. 30., 1878. szept. 6., SZN 1879. okt. 5., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 237., Péter László 1974a. 237., Farkas–L. Csajági–Rákos 1985. 393., Nagy Zoltán 1991. 108., Habermann Gusztáv 1992. 122., 312., 79., 290., T. Knotik Márta 1992a., 1997. 255–259.

 

T. K. M.

 

 

432. *Klauzál-ház

[Klauzál tér 8.]

 

 

*Palánk 208. = a Széchenyi tér déli oldalán. 1844-ben Klauzál Gábor tulajdona. Az épületet az 1848-i kőnyomatról, Csató 1861-i vízfestményéről ismerjük. Az üzlet-helyiségekben 1859 szeptemberében Wagner F.A. Menyasszonyhoz címzett vászonáru-üzlete már itt volt, a Herzl-féle bolt helyére pedig Till József vegyes-, rövidáru-kereskedése jött. 1864-ben bevezették a vízvezetéket. 1866 tavaszán Till helyére Pfeiffer S. és társa posztó-, vászon- és divatáru-kereskedése költözött (lakást is itt bérelt). 1869-ben Wagner üzletét varrógép-raktárral gazdagította. Az épület akkori formáját az 1872-i Bietler akvarellfényképről és a Letzter-sorozat fényképéről ismerjük. Ezen a Pfeiffer és a Wagner cégek nevei olvashatók. 1874 őszén a posztókereskedés helyére „Zahn J. G. örökösei üveggyári raktára” költözött, díszes kivitelű cégtábláját Ehrlich címfestő készítette. A Vízkor özv. Klauzál Gáborné a tulajdonos, 1889-ben a Klauzál örökösök, akiktől 1892-ben Lengyel Lőrincné vásárolta meg, és helyére új házat építtetett.

 

A Klauzál-ház 1872-ben

 

 

Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú egyemeletes lakóház. A homlokzat 9 tengelyes volt. Az üzlethelyiségek a kapu két oldalán helyezkedtek el. Az egyenes záródású ajtókat és kirakatokat táblák védték. Az egyenes keretelésű kapu sarkait lekerekítették. Szerény övpárkány fölött egyenes záródású ablakok, a három középső párkánya összefüggött, a többinél a parapet tükrök az övpárkányig értek. Tagolt főpárkánya csipkézett, a tetőn egy sor íves szellőzőnyílás volt.

 

Forrás: SZL: Ni. 1848–1849., Ti. 1529., 1556/844., SZB. 1/868., Tt. 8594/872., 7849., 9220/874., 15., 5901/875.

 

Irodalom: SZH 1859. szept. 4., 9., 1864. ápr. 20., 1866. máj. 31., 1869. máj. 13., 1874. szept. 4., 1889. ápr. 11., SZN 1892. dec. 15., Péter László 1974a. 239., Habermann Gusztáv 1992. 150–151., 254.

 

T. K. M.

 

 

433. Lengyel-ház

VK. Eklektikus, 1893.

Klauzál tér 8.

Fellner és Helmer, C. Langhammer

 

A Lengyel-ház 1894-ben

 

 

Özv. Lengyel Lőrincné bútorkereskedő házát a családi hagyomány szerint, baráti kapcsolatok révén a bécsi Fellner és Helmer tervezte, nevüket azonban nem adták a tervekhez, a homlokzat rajzát nem is ismerjük. Az alaprajzokon Langhammer és az építők: Szilágyi János és Przybilla Gyula aláírása szerepel. Az építési engedélyt 1893 januárjában adták meg. Az építkezés idejére el kellett helyezni a lebontandó ház üzleteit. Ehhez a tér sarkában ideiglenes bódé fölállítására volt szükség. Némi huzavona után engedélyezték, hogy közterületen bódét állíthassanak. Áprilisban megkezdték a régi ház bontását. Egy év múlva már állt az új ház. 1894 augusztusában megnyílt Lengyel Lőrinc fiainak bútorraktára, mely az épület Kelemen utcai egész földszintjét elfoglalta, a tér felől Schillinger Mór üveg- és porcelánkereskedése volt. Ebben az időben készült Keglovich fényképe, ezen az eddigieken kívül még a Pollák Testvérek arany-, ezüstművesek, valamint Braun János lát- és hangszerész üzlete látható. Az üzletek maratott, céges üvegablakait Pór Sándor „üvegfestő” készítette. A bútorraktár Pór nevével jelzett üvegtáblája a legutóbbi fölújításkor, 1984-ben a múzeum történeti gyűjteményébe került. A portálokat megmentették, a bejárat fölött új előtető épült, 1985-től Kis Virág cukrászda.

Telkük Kölcsey utcára (1. sz.) átnyúló végére a Kelemen és Kölcsey u. sarkára, házuk folytatásaként 1904-ben kétemeletes lakóházat emeltek. Az épületet meglévő házuk mintájára Ligeti Béla építész tervezte. Az új házat a Lengyel testvérek 1911-ben szállodai célokra alakították át. 1996-ban Royal Szálloda.

Téglalap alakú telekre épült a kétemeletes impozáns palota. Térre néző főhomlokzata.3+4+2+K,utcai.oldalhomlokzata.2+1+3+1+3+1+2+1(iker)+2(iker) tengely. A főhomlokzat jellegzetessége a földszinten egységet alkotó díszes portál és az emeletek két szélén végigvonuló zárt erkély. A falsík a földszinten és a rizalitok peremén kváderozva van. Az üzlethelyiségek íves záródásúak. Az övpárkányok tagoltak, erőteljesek. Az első emelet ablaksora félköríves, középdísszel, összefüggő párkánnyal, a parapetben rozetták vagy bábos korlátok. A második emeleten egyenes záródású ablakok, helyenként íves kereteléssel, összefüggő párkánnyal, és helyenként timpanonos szemöldökök, falpillérek. A homlokzatot kerek padlásablakok és konzolsoron nyugvó főpárkány zárja. A főhomlokzat kétoldali zárt erkély sorában és az ikertengelyes rizalitban bábos korlátú mellvéd magasodik, ide a tér felől egy-egy tornyocskát helyeztek. Ezek pótlására az 1984-i fölújításkor sem került sor. A faragott kapu keskeny kapualjba vezet. Lekerekített sarkú, kiöblösödő lépcsőházát követi és lezárja a könnyed vonalú kovácsoltvas korlát. A második emeleten függőfolyosó van.

 

Forrás: SZL: Tt. 14 632., 30 925/892., 689., 945., 1831., 2655., 2764/893., 1728., 13 302/894., 2467/904., 3181/911.

 

Irodalom: SZH 1893. jan. 21., 22., ápr. 7., 1894. júl. 18., SZN 1894. aug. 12., 19., szept. 16., Bálint Sándor 1959. 164., Péter László 1974a. 239., 1986. 433–438., T. Knotik Márta 1984b.

 

T. K. M.

 

 

434. Európa-szálló

ÖVV. Eklektikus, 1883.

Klauzál tér 9.

Jiraszek Nándor, Krausz Lipót

 

 

*Palánk 211. = a Széchenyi tér délkeleti sarkában. 1837-ben Vimmer István örököseié. A „régi Vimmer-féle házhelyet, mely annyi éven át, rútítja” a teret, a város lakossága 1864-ben már beépítve szeretné látni. 1865-ben a rajta lévő „ronda épület” Rónay-ház, 1866-ban Rónay János-féle telek. 1869-ben özv. Zombori Rónay Jánosné a telekre emeletes házat szeretne építeni. 1874-ben a házat lebontották. A telket 1875 nyarán, árverésen vásárolta meg Blaskovits István földbirtokos, a Vízkor is az övé volt.

1881 júliusában Lausevits Gábor és Stojkovits Sándor fűszerkereskedők tulajdona. Telkükön egyemeletes szállodát emeltetnek, „a földszinten kávéházzal, étteremmel és több bolthelyiséggel. Az udvar csinos nyári étkezőhellyé lesz kialakítva” – írja a Hiradó. „A palota szerű épületet kupolás tetővel, renaissance-stylben Jiraszek és társa tervezte s ők is fogják építeni”. 1882. július 8-án a szállodát és kávéházat Európa szálloda címen, 30 szobával és a kertszerűen berendezett udvarral nyitotta meg a bérlő, Sonnleitner Ferenc. A kárpitos munkát Seifmann Mór készítette. Az impozáns épületet a Letzterek 1882-i és 1883-i fölvételeiről ismerjük. Az Oroszlán utcai oldalon Joanovits Döme budapesti szőnyegkereskedő bérelt boltot, decemberben a tulajdonosok megnyitották gyönyörűen berendezett fűszerkereskedésüket. 1896-ban már itt találjuk Pósz Alajos ékszerüzletét, Krausz Mór férfi divatáru-kereskedését. Föltehetően ő az a Krausz Mór, akit az Építési Törzskönyv tulajdonosként tart számon. Ekkor tájt Juranovits Ferenc a bérlő, majd 1911-ben Szarka István. Az 1955-i emeletráépítéssel az épület arányai előnytelenül megváltoztak. Az emeletráépítést a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat végeztette, azóta Démász székház.

 

Az Európa-szálló 1883-ban

 

 

Hozzávetőlegesen négyzet alakú telekre épült a három utcára szóló, négyszögudvaros szálloda. A tér felőli főhomlokzat 1+1+K+1+1 tengely középrizalittal; az Oroszlán u. felől 1+3+K+3+2, a Victor Hugó u. felől 10+1 szélső rizalitokkal. A falsík a földszinten kváderozva van, az emeleti rizalitok pereme fúgázva. A nyílások a főhomlokzathoz tartozó részen félkörívesek, másutt egyenes záródásúak. Az övpárkány erőteljes. A középrizalit két emeletét kapcsolják össze a szép fejezetű pillérek, közöttük: az első emeleten félköríves balkonok, a másodikon egyenes ablakok; a többi ablak egyenes záródású, a szemöldök timpanonos. A tagolt főpárkány fölé bábos korlát emelkedik óratartó házzal, mögötte bádoggal födött kupola. Eredetileg az oldalszárnyak egyemeletesek voltak, a főpárkány fölé itt is bábos korlát emelkedett. A főhomlokzat vasrács betétű, faragott kapuja előtérbe nyílik, innen két oszlopon nyugvó lépcsőházba jutni. A belső folyosók és szobák ablakai a kicsi udvarra néznek, sarkában félpiskóta alakú lépcsőház, kovácsoltvas korlátja finom vonalú.

 

Forrás: SZL: Ti. 2043/837., 1745/866., SZB. 85/869., Tt. 913/873., 15., 5901/875., ÉT.

 

Irodalom: SZH 1864. júl. 9., 1865. máj. 7., 1874. júl. 1., 1875. aug. 1., 1881. júl. 16., aug. 2., 1882. júl. 6., 9., okt. 22., dec. 3., Weinmann Antal 1896. 103., 114., 142., Bálint Sándor 1959. 163., Péter László 1974a. 239., 1986. 66–67., Nagy Zoltán 1991. 179., Habermann Gusztáv 1992. 237., 135.

T. K. M.

 

 

435. *Krebsz-Rákosi-ház

[Korányi Sándor rakpart]

 

 

*Palánk 386. = a Tisza-part és a Szegfű utca északi sarka. 1840-ben már Krebsz tulajdonban volt. (Habermann két időpontot is megjelöl a Ditzgen-ház megvásárlására, 1838-at és az 1860 körülit.) 1859 novemberében Krebsz-féle ház. A sarki tímárházhoz a Szegfű utca felől még két épület tartozott. 1866-ban egy nagyobb emeleti és két kisebb földszinti lakás kiadó. Krebsz Mihály halála után 1869-től fia, Rákosi (Krebsz) Nándor akadémiai festész tulajdona. 1872 nyarán Rákosi-ház. 1874-ben több lakás kiadó, ekkor a festő a bővítésre benyújtott kérelemhez Kovács József március 10.-i keltezésű, műterem kialakítási tervét mellékelte. A tervnél sokkal mérsékeltebb kivitelezés valósult meg. 1876-ban utcai három-szobás lakás kiadó. Az épület a Vizet Rákosi tulajdonában túlélte, 1880 nyarán már Wagner Ferenc Antal tulajdona. A házat 1926-ból, a bontás előtt készült Auer- és Bäck-fényképekről ismerjük, Auer augusztus 2-án keltezte fényképét. Ezekkel a fényképekkel tévesen azonosították a visszaemlékezések és leírások alapján az Árpád utcai Felmayer-féle tímárházat (*Palánk 420–421.). Elsőként a kortárs Czímer Károly, majd Nagy Zoltán is, aki még egy Adler-féle tímárházat kapcsolt ide. A fényképeken látható Krebsz-féle tímárház korábbi emeletes voltát Nagy Zoltán a föltöltésekkel magyarázta. Helyén klinika épült, Czímer szerint a sebészeti-, Bálint Sándor szerint a belklinika, az előbbinél nyilván a Felmayer-féle tímárház, az utóbbinál a Krebsz-féle tímárház helyéről van szó.

 

A Krebsz–Rákosi-ház bővítési terve

 

A Krebsz–Rákosi-ház 1926-ban

 

 

A Tisza-part és a Szegfű utca sarkán fekvő L alakú telek szára átnyúlt a Szivek utcára. Tisza-parti sarkára épült a téglalap alaprajzú régi tímárház. A homlokzat a Szegfű utcára 2, a Tisza-partra 3+1+3 tengely volt. Az ablakok egyenes záródásúak, egyenes párkánnyal és szemöldökkel, a tükrök helyén gótikus vakolatdísszel. Az emeletes tetőzet zsaluszerkezetű faépítmény volt függőleges oldalakkal. A tímárház Tisza-parti végéhez épült 1874-ben az egytengelyes, toronyszerű építmény; emeletén kapott helyet a műterem, a főpárkány fölött bábos korlátú tetővel.

 

Forrás: SZL: Ti. 1213/840., Ni. 1848–1849., Tt. 6427/872., 1594/874., 6389/877.

 

Irodalom: SZH 1859. nov. 24., 1866. máj. 10., 1872. aug. 16., 1874. febr. 22., 1876. febr. 23., SZN 1880. júl. 11., Czímer Károly 1927., 1929. 168., 170., Bálint Sándor 1959. 87. és 56. kép., Nagy Zoltán–Papp Imre 1960. 87–88., Péter László 1974. 240., Nagy Zoltán 1985. 682., 1991. 125., 127.

 

T. K. M.

 

 

436. Klinikák

1926–29.

Korányi Sándor rakpart 6–8, 14–15.

Korb Flóris & Kappéter János

 

 

A trianoni békediktátum következtében Szegedre került kolozsvári egyetem, a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem orvosi kara részére gr. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter építtette a klinikákat, amelyek a maguk korában európai viszonylatban is előkelő helyet foglaltak el, modern berendezésükkel akkor minden igénynek kiválóan megfeleltek. (Építésük azonban hozzájárult az árvíztől megkímélt utcák és házak végső eltűnéséhez.)

Klebelsberg Kuno a klinikák telepítéséről: „Budapestnek [...] különös varázst éppen az ad, hogy a nagy folyót egyenesen közrefogja, és Szeged is arra törekszik, hogy a Tiszával mintegy összeforrjon. Ilyen városépítési elgondolás mellett a Tisza-part méltó kiépítése különös jelentőséggel bír. Az egyetemi építkezésekből juttatni kell tehát a Tisza-partnak is, mely levegős, napos front különösen alkalmas a klinikák számára. Korb Flóris, aki a budapesti külső klinikai telep, meg a kolozsvári és debreceni klinikák építése közben e téren elsőrangú szaktekintéllyé lett, a Rudolf-rakparton öt nagy klinikai épületet emelt. Így a szegedi klinikai építkezések is hozzájárultak a városkép teljesebbé tételéhez.”

A helykiválasztásban szerepet játszott még, hogy főforgalmi utak közelében, a vidéki betegek által is könnyen megtalálhatók legyenek, mégis kevésbé forgalmas utcában. A Tisza-part a Város leginkább pormentes része, itt az épületek a legkedvezőbb és legegészségesebb keleti légáramlatot az újszegedi ligeten át, fertőzetlen tisztaságban kapják.

Ekkor épült föl a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, a Gyermekklinika és elkülönítője (ez jelenleg a Fül-, Orr-, Gégeklinika), a Sebészeti, a Belgyógyászati Klinika (I. sz.) és fertőzőbeteg pavilonja (Idegklinika, majd Számítástechnika), valamint a Bőr és Bujakórtani (II. sz. Belgyógyászati) Klinika is. A kivitelezési munkákat Erdélyi András és Fia, valamint Breuer Imre, illetve a Gyermekklinika esetében Czigler Adolf és Sebestyén Lajos végezték.

 

A klinikák 1926–29 között

 

A klinikák madártávlatból

 

 

A harmincas években az egyetemi klinikák betegeinek élelmezése Szegednek sajátos büszkesége volt. A Sós-féle rendszerrel az orvosi előírásokon belül minden beteg egyéni kívánságát ki lehetett elégíteni, étlapról szabadon választhatók voltak az ételek. Ez úgy volt lehetséges, hogy az élelmezést egy orvos vezette önálló osztály végezte, és az individualizálás ellenére az élelmezés nem került többe, mint más rendszerek mellett. Ezt akkor Európában Budapest kivételével egyetlen nagy kórház vagy klinika sem tudta megvalósítani.

Kétemeletes, szabadon álló, hosszanti szárnyra fűzött keresztszárnyakból álló épületek. A fertőzőbeteg pavilon eredetileg egyemeletesnek épült, kisebb lapos tetőemelettel.

Szerkezetükben (alapozás, födémek) szívesen használták a vasbetont. Tömegük változatos benyomást keltett, egyrészt a hossz- és keresztszárnyakból, valamint a rizalitokból eredően; másrészt a tagolt tető fölépítményeknek köszönhetően: a hosszanti szárnyak orommezős alacsony tetővel, a keresztirányúak tetőablakos manzárdtetővel, napozóteraszokkal. A későbbi emelet-kiegészítések és -ráépítések sajnos eljellegtelenítették az épületek tömegeit.

A homlokzatokat a nemes egyszerűség jegyében fogalmazták meg a tervezők. Az alagsori nyílászárók magasáig téglaburkolatot kaptak. Elegáns osztású, nagy ablakok biztosítják az egészséges fényt. Az épületeket hangsúlyos bejárataik, az eredetileg készült emeleti loggiák félköríves nyílásaikkal és a koronás címerekkel ékesített timpanonok díszítették.

 

Forrás: SZL ÉT 18 421/926., 13 554/927., 17 319/927., 32 035/927., 36 829/929., 36 830/929., 36 937/929., 37 348/929.

 

Irodalom: Idegenforgalmi útmutató. 1930. 18–20., Klebelsberg Kuno 1932., Tipity János 1980. 4.

 

O. Cs. M.

 

 

437. *Szilber-ház

[Kossuth Lajos sugárút 3.]

 

 

*Palánk 90. = a Budai országút északi házsorán. 1861-ben Szilber Ignácné háza. 1865 áprilisában itt volt Magyar János ügyvédi irodája. A Vízkor özv. Szilber Ignácné tulajdona, kívüle károsult Magyar János ügyvéd és Czibula Antal cipész. A házat látni Plohn árvízi fényképén.  Helyére 1881-ben Magyar János építtetett emeletes házat.

Hosszú téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú földszintes lakóház, melynek talán közös kapubejárata volt a mellette lévő házzal. Homlokzata K+4 tengely. A nyílások egyenes záródásúak, kiülő ablakpárkányokkal. A tetőn egy sor íves szellőzőnyílás volt.

 

A Szilber-ház 1879-ben

 

 

Forrás: SZL: SZB. 242/861., ÉT.

 

Irodalom: SZH 1865. ápr. 30., Habermann Gusztáv 1992. 266., 183.

T. K. M.

 

 

438. *Rényi-ház

[Kossuth Lajos sugárút 7.]

 

A Rényi-ház rajza, 1866

 

A Rényi-ház udvara, 1871

 

 

*Palánk 92. = a Budai országút és a Perec utca sarka. Rényi Józsefnek a házát Vargha Antal gyógyszerész 1866-i ceruzarajzáról ismerjük. Ugyanő rajzolta le 1871-ben a ház udvarát. 1875 októberében ebből a házból temették a 83 évesen elhalálozott Rényi Józsefet. A Vízkor özv. Rényi Józsefné tulajdona, vele együtt károsult Rényi Gyula takaréktár ellenőr, és Gerle Antal árvatári pénztárnok. A roskadozó ház Pohn árvízi fényképén még látható. Helyére Rényi Gyula 1881-ben magasföldszintes lakóházat építtetett. Helyén ma az ún. Délép-ház áll, a tízemeletes épület 1996-ban az APEH tulajdona. Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú földszintes lakóház. Országúti homlokzata 1866-ban 8 tengely volt, jobb oldalt két ajtóval, a nyílások egyenes záródásúak. Az oldalhomlokzat 6 tengelyes volt, a sarok után az első ablak még a főhomlokzatéval egy magasságban, a többi jóval magasabban helyezkedett el. A ház oszlopos verandájú udvara szépen volt parkírozva.

 

Forrás: SZL: ÉT.

 

Irodalom: SZH 1875. okt. 15., Habermann Gusztáv 1992. 234.

T. K. M.

 

 

439. *Rényi-ház

[Kossuth Lajos sugárút 39.]

 

 

*Rókus 712. = a Budai országút és a Hétpacsirta utca sarka. Rényi József házát Vargha Antal gyógyszerész 1870-ben ceruzarajzon örökítette meg. A Vízkor változatlan a tulajdonos, kívüle károsult: Vizelman Johanna lisztkereskedő a férjével, Káduzsai Károly m. k. pénzügyi tikár és Bozskovics Péter vasúti hivatalnok. A telek 1882-ben Rényi Gyula tulajdona, aki eladásra hirdette. Helyére 1890-ben Fanyó János földszintes házat építtetett. 1996-ban üres telek.

Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú földszintes lakóház. Országúti homlokzata 4+K+4+1, oldalhomlokzata 5 tengely volt. A nyílások egyenes záródásúak, szerény párkánnyal és szemöldökkel. A saroknál lévő boltajtóhoz négy lépcső vezetett. A főpárkány kiülő, a tetőn egy sor szellőzőnyílás volt.

 

A Rényi-ház rajza, 1870

 

 

Forrás: SZL: ÉT.

 

Irodalom: SZN 1882. márc. 8., Habermann Gusztáv 1992. 234.

 

T. K. M.

 

 

440. *Árvay-ház

[Kölcsey u. 4.]

 

 

*Palánk 349–350. = a Könyök és a Kárász utca sarka. 1848-ban már állt Árvay József háza. A saroképületbe helyezte át irodáját 1861 tavaszán Okrutszky Aurél ügyvéd; itt volt vendéglője Förster Mátyásnak. Nála rendezett be raktárt 1865-ben a Dreher kőbányai sörraktár, tőle vásárolta meg 1866-ban a vendéglőt kerthelyiséggel együtt Graf A. vendéglős. Ám novemberben már új gazdát keresett. 1870 nyarán megnyílt Bruckner Adolf új bútorcsarnoka, ősszel itt hirdette Oblat A. lisztraktárát, 1872-től társával sütödéjüket is. A saroképület Kárász utcai része látszik az 1872-i és 1876-i Letzter-sorozat fényképein; az utóbbin éppen hordót gurítanak a házba. Augusztusban új vendéglő nyílt: Tölcséri (Weytracher Ferenc) bor- és sörcsarnoka. A Vízkor Árvai Péter a háztulajdonos, kívüle károsult Sörös Anna üveges és Deutsch Mór bőrkereskedő. 1881-ben már itt volt Alföldi Lajos mész- és szénraktára.

A Könyök utcai épületbe (*Palánk 350.) 1863 tavaszán költözött Ujhegyi (Neubert) József lakatosmester és takaréktűzhely-készítő, aki 1876-ban mérlegek hitelesítését is vállalta. A Vízkor ő a károsult, míg a tulajdonos Árvai Péter. Ujhegyi helyére 1881 májusában helyezte át vendéglőjét a szomszéd Sziráky házból Kiss Palcsi, és 1882 tavaszán tekepályát nyitott. „Kiss Palcsi bátyánk vendéglőjét” Cserzy Mihály is emlegette. Az Árvai ház helyére 1905-ben Wagner Gusztáv kétemeletes sarokházat építtetett.

Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú földszintes lakóház. A Kárász utcai homlokzat, amennyire a fényképen kivehető, 8 tengely lehetett. Az üzletnyílások egyenes záródásúak, a főpárkány tagolt volt. A ház sarkán falból kinyúló kovácsoltvas gázlámpa és cégér látható.

 

Forrás: SZL: Ni. 1848–1849., SZB. 67/868., Tt. 5693/878.

 

Irodalom: SZH 1861. máj. 12., 1862. júl. 26., 1863. ápr. 29., 1865. márc. 5., 1866. nov. 15., 1870. jún. 29., okt 16., 1872. dec. 1., 1876. jan. 7., aug. 11., 1881. okt. 23., SZN 1881. máj. 21., 1882. ápr. 22., Cserzy Mihály 1922. 119–120., Péter László 1974a. 236., Habermann Gusztáv 1992. 11.

T. K. M.

 

 

441. Wagner-palota

Szecessziós, 1904–05.

Kölcsey u. 4.

Baumhorn Lipót

 

 

Az árvíz előttről megmaradt földszintes lakóház helyére építtette bérházát Wagner Gusztáv nagykereskedő, jelentős közéleti személyiség, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Az impozáns palota az 1911. évi virilis-jegyzék első helyén szereplő építtető vagyonosságát mutatja, üzleti érzékét pedig az, hogy az épület jó fizetőképességű lakók, a földszintje jó forgalmú kereskedések számára készült. A földszinten a korabeli sajtó szerint „olyan fényes üzletek alakulnak, amelyek nemcsak emelik az esti élet változatosságát, hanem jelleget is kölcsönöznek a Belváros fő erének és korzójának”.

1935–36-ban a Wagner-testvérek épület-átalakításokat és modernizálást hajtottak végre. Az ötvenes évek következményei a lakásmegosztások és társbérletek. Óriási kárt okozott az igényes üzletportálok eljellegtelenítése a homlokzatok lecsupaszításával együtt. 1999-ben födémcserés fölújítás vette kezdetét.

 

A Wagner-palota az 1910-es években

 

A Wagner-palota homlokzati terve

 

A Wagner-palota alaprajza

 

 

 Két utcára néző, udvarát három oldalról körülvevő, háromszintes épület; két, az udvar terébe nyúló, félköríves lehatárolású lépcsőházzal. A pince mosókonyhának, mángorlónak, a lakók rekeszeinek és raktáraknak adott helyet. A földszint utca felőli oldalain 12 üzlet volt, az udvarra nézően raktárakkal és házfelügyelői lakással. Az emeletek öt-öt négyszobás lakását függőfolyosóról lehetett megközelíteni.

A homlokzatokat orommezővel koronázott középrizalitok tagolják. Tengelyképlete: 1+5+4+5+1+1+1+4+1. A kváderezett falfelületeket fölül vázával záródó, leányfejezetű pilaszterek osztják sávokra. A plaszticitást zárt erkélyek adják, tetejükön nyitott kilépők csipkeszerű kovácsoltvas korláttal. Az ablakok parapetjeit és az orommezőket gazdag gipszornamentika borította. Néhány kiemelt nyílászárót a tervező stílusára jellemző, hármasívű szemöldök díszít; a második emeleti ablakok fölső sarkai finoman tompítottak.

A rizalitok fölötti orommezőket tagolt attika-fal kötötte össze, rács készült az előre ugró tetőszakaszok fölé is (e díszítőelemek sajnos megsemmisültek); a tetőidomok éleinek finom díszítősora jelenleg is látható. A Kárász utcai oldalon, az első emelet magasában táblán „1905” áll.

Az udvari homlokzatok a tervező kedvelt megoldását, az íves téglasávokkal történő felülettagolást mutatják. Téglaburkolat csak a földszinten készült, a nyílások félköríveit szalagszerűen körülfogva. A fölső szintek sávjait a vakolatba rajzolt és eltérően festett kváderezés adja. A lépcsőházak igényes színes üvegmunkáit Por Sándor szegedi üvegfestő készítette.

 

Forrás: SZL ÉT 7064/904., 12 936/905., 9692/935., 9693/935., 11 461/936., 41 346/936., Szeged Belváros 2. jelű tömb rehabilitációs tervének vizsgálati anyag. Délterv, Szeged, 1990. 9–15.

 

Irodalom: SZN 1905. ápr. 2., Bakonyi Tibor 1980. 149., Péter László 1986a. 53., Nagy Zoltán 1991c. 196., Habermann Gusztáv 1992. 290.

 

O. Cs. M.

 

 

442. *Klauzál-ház

[Kölcsey u. 5.]

 

 

*Palánk 311. = a Könyök és a Kárász utca sarka. Az alacsony sarokház 1848-ban „öreg Klauzál ház”, megkülönböztetésként a Széchenyi téren lévő Klauzál-háztól. 1863 tavaszán „egy nagy bolt két szobával s egy raktárral kiadó”. (Ez idő tájt a Kárász utcán mellette álló *Palánk 311/A számú ház is Klauzál ház volt.) 1866-tól Patzauer Miksa bor és likőr-kereskedése. Az épületet az 1872-i és 1876-i Letzter-sorozat fényképeiről és árvízi fényképről ismerjük. Utóbbin jól olvasható Patzauer Miksa szesz- és likőrraktárának fölirata németül és magyarul. A Vízkor özv. Klauzál Gáborné tulajdona. 1881 novemberében újságolták, hogy a „Kárász utcában azt a rozzant házat, melynek csak mohos teteje látszik ki a földből [...] most lebontják”. 1882 nyarán a Klauzál örökösök háztelkeiket eladásra kínálták, köztük a sarokházét is. Helyére a Gál testvérek építkeztek.

 

Az öreg Klauzál-ház 1879-ben

 

 

Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú, alacsony földszintes épület. A Kárász utcára néző homlokzat négy tengely volt, egyenes záródású, táblákkal fedett egyszerű ajtókkal. A Kölcsey utcára néző homlokzaton enyhén ívelt vakablakok sorakoztak. A meredek tetőn egy sor íves szellőzőnyílás volt.

 

Forrás: SZL: Ni. 1848–1849., Tt. 5901/875., 2454/877.

 

Irodalom: SZH 1863. máj. 30., 1882. jún. 20., SZN 1881. nov. 11., Habermann Gusztáv 1992. 150–151., Farkas Antal 1883. 62., 73.

T. K. M.

 

 

443. Új Gál-ház

Eklektikus, 1883.

Kölcsey u. 5.

Schweikhardt G.

 

 

Az építési kérelmet 1883. április 27-én nyújtotta be Gál János, felesége, Gál Irma és Gál Kálmán, felesége, Fábik Rozália. A tervekre az építési engedélyt május 7-én adták meg. Az építkezésre Jiraszek Nándor és Krausz Lipót kapott megbízást. A ház a tervekhez képest kisebb változtatásokkal épült meg: a földszinti ívek zárókövére szárnyas Hermész fej, az emeleti timpanonos szemöldökök közé ívesek kerültek, a sarokra erkélyt építettek. Október elsején, elsőnek Szedlák és Dobos férfiszabó, majd a Kovács testvérek rövidáru-, fehérnemű- és pipereüzletüket nyitották meg, december másodikán Friedmenn J. Széchényihez című kávéházát. A házra – talán az 1950-es években – második emeletet építettek. A sarok helyiségben, a kávéház helyén 1996-ban az Éliker élelmiszerboltja van.

A Víz utáni új utcavonalig négyzet alakra nagyobbított telekre épült az L alaprajzú egyemeletes, levágott sarkú lakóház. Homlokzata a Kárász utcáról indulva 7+1+1(sarok)+1+4+K+1 tengely, háromtengelyes sarokrizalittal, a Kölcsey utcán egytengelyes szélsőrizalit. A földszint kváderozva van, félköríves nyílásain Hermész fejek vannak, az övpárkány tagolt. Az első emelet ablakai egyenes záródásúak, az összefüggő párkány végigfut, a parapetek tükrösek, timpanonos és íves szemöldökök sorakoznak. A három konzolon nyugvó sarokerkély ívelt formájú kovácsoltvas korlátját rajzos motívumok hálózzák be. A jellegtelen második emeleti ablakok fölé: a sarokrizalit bábos mellvédjét, a padlásablakokat és a gyámköves főpárkányt az emeletráépítéskor visszaépítették. A fakapun át magas kapualjba jutunk, belőle balra négyzetes lépcsőházba, ahol újabb korlátok vannak. Udvarában L alakban függőfolyosók, az első emeletit kőkonzolok tartják.

 

Új Gál- és Árvay-házak

 

 

Forrás: SZL: Tt. 4113/883.

 

Irodalom: SZH 1883. máj. 8., szept. 18., okt. 21., dec. 2., Péter László 1974a. 237., Tipity János 1980. 19., Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824–1898). Szeged, 1985. 22–23., Habermann Gusztáv 1992. 88–89.

 

T. K. M.

 

 

444. *(Régi) Próféta

Klasszicista, 1844 előtt

[Kölcsey u. 6.]

 

 

A Giba-térkép szerint 1844-ben már állt a *Palánk 348. alatti épület. Ezen Hosszu Nándor-féle házban 1869-ben nyitotta meg Ferencsevits György a hosszú időn át működő Prófétát, ez volt az öreg Szeged vendéglői közül a legrégibb. Jó konyha, jó bor, jó sör, pontos kiszolgálás volt a kimagasló cégér. Híres „nagy-asztala” volt, hová a törzsvendégek naponként és pontosan ellátogattak. A Kárász utca felől 1872-ben még használt négy pincelejáratot az utca föltöltése miatt 1876-ra megszüntették. Az árvíz idején ott lakott még Hosszu Nándor borkereskedő is; a házbirtokos azonban már Ferencsevits sörcsarnokos, aki 1888-ban – tulajdonjogát megtartva – katonamuzsika mellett búcsúzott el a Prófétától. 1883-ban a Szegedi Hiradót ideiglenesen a „Kis Prófétában” szerkesztették.

 

 

 

A régi Próféta 1872-ben

Az új Próféta

 

 

Forrás: SZL 93. doboz, ÉT 7876/934., 10 576/934.

 

Irodalom: SZH 1883. máj. 23., Iván Monika 1989a. 45–62. Habermann Gusztáv 1992. 81., Péter László 1994. 448.

 

O. Cs. M.