Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával, Szerbia és Montenegróval határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. Csongrád megyét észak-déli irányban a Tisza folyó osztja két részre, amely meghatározó jelentőségű mind földrajzi adottságait, mind településszerkezeti kapcsolatait illetően.

Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km2, 60 településének a lakónépessége közel 426 ezer fő. Az ország második legurbanizáltabb megyéje: a lakosság 72%-a a megye 8 városában él. A település- és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma 2.301 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak. A külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyákon a megye lakosságának 9%-a él.

Csongrád megye az ország legmelegebb tájai közé tartozik, a napfénytartam éves összege 2100 óra. Az éghajlati és a táji adottságok kedvezők a tájspecifikus növények termelésére, mint például a makói hagymára, a szegedi fűszerpaprikára, vagy a szatymazi őszibarackra, összességében az agrárágazatra is. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya nagyobb, a földterületek termőképessége jobb az országos átlagnál.

A gazdasági és társadalmi fejlődésre jelentős hatást gyakorol, hogy a térség az ország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási, egészségügyi és tudományos központja. A népesség iskolázottsági szintje meghaladja az országos átlagot. Csongrád megye széles skálájú oktatási kínálattal rendelkezik mind középiskolai, mind felsőoktatási szinten. A megye 96 középfokú oktatási feladatellátás helyén (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) évente mintegy 25 ezren tanulnak. A középfokú közoktatási intézmények 40%-ának fenntartója települési önkormányzat, 28 százalékának a megyei önkormányzat, 13 százalékának alapítvány vagy természetes személy, a többi intézménynek egyház, felekezet, költségvetési szerv vagy magánszemély. Országos viszonylatban Budapest (63) után Csongrád megyében a legmagasabb, 49 az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma.

Az ország felsőfokú hallgatói létszámának 7,3%-a Csongrád megyei székhelyű felsőoktatási intézményben tanul. A felsőoktatási intézmények hallgatói létszámát tekintve csak Budapest előzi meg Csongrád megyét. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) magas szintű oktató és tudományos kutató munka folyik. A 15 karon több mint 27 ezer hallgatót oktat. Az egyetem fő profilja: jog, gazdasági és üzleti adminisztráció, általános orvos, művészet, gyógyszerészet, természettudományok, informatika, pedagógia, élelmiszeripar, mezőgazdaság.

Csongrád megye - azon belül elsősorban Szeged - a tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység legnagyobb vidéki centruma: 178 kutató- fejlesztő helyével, közel 2100 főnyi tudományos kutató-fejlesztői létszámával (Budapestet nem tekintve) a megyék között az országban az első helyen áll. A kutatásban, fejlesztésben foglalkoztatottak létszáma évek óta az országosnak több mint 8 százaléka, a vidéknek az egy ötöde.

A megyében az egészségügyi ellátás jobb az országos átlagnál, a 10 000 lakosra jutó dolgozó orvosok száma 41 fő (országosan 38 fő). Egyes intézmények felszereltsége és az orvosi szakterületek specializálódása révén (szívsebészet, transzplantáció) regionális jelentőségű az ellátás.

A vállalkozói aktivitás a dél-alföldi régió megyéi közül Csongrádban a legnagyobb, 2003. év végén 1000 lakosra 83 vállalkozás jutott, közelítve az országos átlaghoz (87). A regisztrált vállalkozások kb. 70%-a (2003-ban 31 ezer) egyéni vállalkozás. Kedvező, hogy a regisztrált vállalkozásokon belül a működő vállalkozások aránya az elmúlt időszakban 77-80 százalékon állandósult. 2003. év végén a megyében több mint 35 ezer vállalkozás működött, több mint 30 százalékkal meghaladva a 90-es évtized közepi értéket. A működő vállalkozások zömét, több mint 99 százalékát az 50 fő alatti kisszervezetek teszik ki, fél százaléka tartozik az 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozások kategóriájába és 250 főnél magasabb létszámot mindössze 30 vállalkozás foglalkoztat.

Csongrád megyében a GDP közel egynegyedét adó ipar termelése az elmúlt évtizedben jelentősen és tartósan csökkent. A ipar foglalkoztatja a megyében alkalmazásban állók több mint egynegyedét (28 ezer főt), amelynek 88%-a a feldolgozóiparban, 12%-a a villamosenergia,- gáz-, gőz-, vízellátásban dolgozik. Az ország félporcelán lakásfelszerelési termékeinek döntő hányada kerül ki a megye építőanyag iparágából. A tevékenységet végző vállalat fejlődése töretlen maradt a rendszerváltást követően is, tőkéje jelentős része ma már külföldi érdekeltségből származik.

Az ipar egyik jelentős termelő ágazata Csongrád megyében a nem megyei székhelyű bányászat, a szénhidrogén kitermelés és feldolgozás. Hazánk legnagyobb kőolaj- és földgáztelepei találhatók a megye földterületének mélyebb rétegeiben. Csongrád megyében a kutatást és termelést végző MOL Rt. több mint 700 ezer tonna kőolajat (az országos termelés 60%-át) és 1,43 milliárd m3 földgázt (az országos termelés 47,5%-át) termel ki éves szinten.

A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé - a térség cukorgyárainak bezárásával - folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.

A megyében államilag elismert bortermő területek Pusztamérges és Csongrád környéke. E termőtájak hungaricumnak s zámító borai egyre nagyobb elismerést váltanak ki a hazai és a nemzetközi borversenyeken. A termálenergiára alapozott hajtatásos zöldségtermelés és a virágtermelés világszínvonalú, jelentős mennyiség kerül külföldre. A szállítási igények kielégítésében alapvetően meghatározó a közúti és a vasúti közlekedés. A közúti forgalom dinamikusan növekszik. Két európai jelentőségű közlekedési folyosó halad át a megyén. A tiszai vízi és a légi közlekedés fejlesztése, a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolása a szegedi medencés kikötő és a repülőterek (Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely) műszaki, üzemi, szolgáltató objektumainak kialakításával egyre bővül.

A megye idegenforgalmi sajátossága elsősorban a határmentiségből adódó tranzitforgalom. Kiemelkedő lehetőséget biztosítanak a természetvédelmi látnivalók. A 35 ezer ha-t meghaladó védett terület többsége, 94%-a országos jelentőségű, közülük nemzetközileg is elismert védett terület Fehértó. A nevezetességek közül számos országos és helyi védelem alatt álló műemlék érdemel említést, melyek között polgárházak, népi építésű lakóházak, templomok, kastélyépületek, szobrok, templomromok, malmok, és városi középületek egyaránt megtalálhatók. Kiemelkedő jelentőségű a magyar honfoglalás emlékét őrző Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol egyre több kiemelkedő program mellett egész éven át megtekinthető Feszty Árpád a Magyarok bejövetele című monumentális körképe. A megye több települése bekapcsolódott a falusi turizmusba. A kulturális élet terén, kiemelést érdemelnek az "Ünnepi hetek" rendezvénysorozatai, amelyek elsősorban a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz kapcsolódnak. Ez időszakban a megye többi településén számos kulturális, sport, szabadidős rendezvény, kiállítás, vásár nyújt kikapcsolódást az itt élőknek és a megyébe érkező látogatóknak.

Számos vidéki rendezvény vívott ki magának nemzetközi elismerést, ezek főleg a helyi sajátosság jegyeit viselik magukon, mint a Csongrádi Nyár eseményei, a makói Hagymafesztivál, a szatymazi őszibarack bemutató, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban megrendezésre kerülő "hunniális" és az augusztus 20-i Szent István napi ünnep. A néphagyományokat őrző búcsúkon, falunapokon a kézműves ipar jól ötvöződik a mai élet díszítőművészetével.

A megyei önkormányzat széleskörű kétoldalú és regionális nemzetközi együttműködési kapcsolatot alakított ki.