Előző fejezet Következő fejezet

KÖZMŰVELŐDÉS

 

Lipták Mária: KÖZÖNSÉGVIZSGÁLAT A MÓRA FERENC MÚZEUM KÉPTÁRÁBAN

A közművelődés alapvető kérdéssorozata - a KINEK ?, MIT?, HOGYAN ? - a kiállitások esetében sem tetszés szerint felcserélhető sémaelemekből áll. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a "hogyan ?". Nagyobb fontosságot tulajdoni-tunk a rendezésnek, korszerűsítjük az installációt, egyre inkább felismerjük a világitás fontosságét a kiállitásokon, stb. A "mit?" mindig hangsúlyos és fontos kérdés volt. A kezdő láncszem, a "kinek?", a közönség, a "kultúrahordozó" rétegek vizsgálata azonban sokáig váratott magára.

Magyarországon a Kulturális Minisztérium megbízásából 1968-ban végeztek először ilyen jellegű felméréseket a Budapesti Történeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Diósgyőri Vármúzeumban és a Miskolci Galériában. A Móra Ferenc Múzeum Képtárában végzett közönségvizsgálat 1979 novemberében kezdődött a "100 év magyar tájképfestészete" cimű kiállitásban.

A vizsgálatot elsősorban gyakorlati szempont határozta meg: a felmérésben kapott adatok tanulságainak felhasználásával szeretnénk összeállítani a következő évek kiállitési tervét, megfigyeléseink ezerint a közönség egysikúnak tartja a Képtárnak főleg a kortárs képzőművészet bemutatását célzó igyekezetét, törekvését; szivesebben vennék a műfaji sck-szinűséget, valamint több muzeális képzőművészeti enyagot szeretnének látni. A felmérés súlypontjában tehát e hipotézis igazoláea, illetve cáfolása áll. A vizsgálat körébe azokat a kiállitáslátogatókat vontuk be, akik a Képtárban megfordultak. Célunk az volt, hogy a demográfiai jellenzőkön túl megismerjük a kiállításokkal kapcsolatos információs csatornákat, a felmérést megelőző 3 év kiállításainak hatását, a képtári kiállításokhoz kapcsolódó elvárásokat, a kiállitás-nézők szokásait.

A felmérés 12 napon át tartott /október 3o - november 11/. Ezalatt 9oo látogató nézte meg a kiállitést és közülük 2o8-an töltötték ki kérdőivünket. Ez 23 %, mely az összlá-togatók /5.18o fő/ 4 %-a. /S. Nagy Katalin a Miskolci Gálé-. riában bemutatott Grafikai Biennálé látogatóiból szintén az összlátogatók 4 %-ának adatait dolgozta fel./

A kérdőivek kódolása után az adatfeldolgozás R 2o-as számitógépen történt.

Demográfiai adatok

A vizsgálat a következő demográfiai adatokat szolgáltatta:

1./ Nemek szerinti megoszlás

férfi 111 fő   54 %

nő 94  fő   46%

nem válaszolt 3 fő

ebből:

egyedülálló 159 fő 77%

családos 48 fő 23%

nem válaszolt 1 fő

2./ Életkor szerinti megoszlás

15 évesnélfiatalabb 27 fő 13 %
15-18 éves 83  " 4o "
19-24 éves 37 " 18 "
25-39 éves 35 " 17 "
39 évesnélidősebb 15 " 7 "
nyugdijas 9 " 4 "
nem válaszolt 2 "  

Összehasonlitva a kiállitéslátogatók nemek szerinti megoszlásának arányát más vizsgálatok tapasztalataival, egybehangzóan arra az eredményre jutunk, hogy több férfi kulturális programjában szerepel múzeum ill. képtér látogatása, mint ahány nőében. Ad. S. Nagy Katalin, Andrássy Mária, Jó-zsa Péter vizsgálatainak hasonló tapasztalatait/. Ekérdés magyarázata valószinűleg a férfiak és nők eltérő szabadidejében keresendő.

A kiállitás látogatói között kiugróan nagy létszámú a középiskolás korosztály. További felmérések hivatottak eldönteni azt, hogy mennyiben szól ez a magas arány a "loo év magyar tájképfestészete" cimű kiállitásnak - amely jól kapcsolható a tananyaghoz -, illetve mennyiben jellemző ez az egész évben. Úgy tűnik, az életkor haladtával csökken az érdeklődés, nagyon kevesen jöttek el a nyugdijasok közül. Aás felmérésekben is hasonló adatokkal találkozunk./

Tovább rétegzi vizsgált csoportunkat a foglalkozás, ill. az iekolai végzettség szerinti elemzés:

3./ Foglalkozás szerinti megoszlás

 

tanuló 129 fő 63%
szakmunkás 9 »  4 ••
ipari fizikai dolg. 1 "  o ,5 %
mezőg. fiz.dolgozó 1 "  o,5 "
alkalmazott 23 "  11
értelmiségi ' 34 " 16
nyugdijas 8 4
nem válaszolt 3  

 

4./ Iskolai végzettség szerinti megoszlás

 

8 általános alatt 3 fő  4 *%
8 általános 1 1 "
szakmunkásképző 1 1 "
középiskola 26 "  4o "
egyetem, főiskola 34 " 54 "
nem válaszolt /ebből129 tanuló/ 143  

 

Az országos adatokkal megegyezően a felnőtt lakosság köréből Szegeden is a felsőfokú ill. középiskolás végzettséggel rendelkezők szokása inkább a múzeum- ill. tárlatlátogatás. Az értelmiségi rétegen belül jelentősebb arányban csak a pedagógusok szerepelnek.

Érdekes képet mutat a látogatók lakóhely szerinti megoszlása is:

 

5./ Lakóhely szerinti megoszlás

 

Szeged 122 fő
Szeged csatolt községei    9  "
Csongrád megye 11  "
Budapest 7  '
egyéb város 22  '
egyéb falu 35  "
külföld 1 " 
nem válaszolt 2 "

A Képtér látogatóinak közel 6o %-a szegedi lakos. A Szeged után következő egyéb falu, egyéb város többihez képest magasabb aránya azzal magyarázható, hogy a Szegeden tanuló diákok állandó lakhelyüket jelölték meg. Úgy tinik, a faluról érkező tanulók "szomjasabbak" a kultúrára.

Térjünk vissza egy pillanatra a 3. táblázat legnagyobb csoportjához, a 129 főt kitevő tanulói csoporthoz. Tanulságos számunkra annak vizsgálata, hogy mely oktatási intézmények hallgatóiból áll diákközösségünk.

Az adatok a kővetkező képet adják:

6./

1.  JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM 6 fő
/a kar megjelölése nélkül/
 
2.   JATE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR 1     "
3.  JATE JOGTUDOMÁNYI KAR 3    "
4.   JATE  TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR 2     "
JATE ÖSSZESEN
12     "
5.   SZEGEDI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM 4     "
6.   TA.NARKr.PZ6  FŐISKOLA 6     "
7.   LISZT F.   ZENEMŰV.   FŐISKOLA SZEGEDI TAGOZATA 1     "
8.   HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA 2     "
9.   BUDAPESTI K0SZAKI EGY-áTEK 1     "
EGYETEMISTA-FŐISKOLÁS KOROSZTÁLY ÖSSZESEN
26  '"
lo.   TÖMÖRKÉNY.   I.   MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 26     "
11.  RADNÓTI MIKLÓS GIMNÁZIUM 13     "
12.   VEDRES   I.   ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 12  fő
13.   KÓRűSY KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2     -
14.   FODOR J.   ÉLELMISZER IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 11     "
15.   ŰÉRY M.   GÉPIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 6     "
16.   GIMNÁZIUM,   SZAKKÖZÉPISKOLA luGJELOLbSSEL 18     "
17.   MÓRA FERENC SZAKMUNKÁSKÉPZŐ 1     "
18.   600.SZ.   IPARITANULÓ  INTÉZET 3     "
19.   624.8 2.   IPARITANULÓ   INTÉZET 2     "
2o.   PETŐFI ÁLTALÁNOS   ISKOLA 3     "

 

A táblázatra rápillantva a legszembetűnőbb az egyetemisták-főiskolások nagyon alacsony látogatói száma. Szeged "egyetemi város" nevét éppen arról kapta, hogy a város lakosságához mérten jelentős a diákok aránya, izekkel a diákokkal azonban az évek haladtával egyre ritkábban találkozunk szinházban, koncerteken, kiállitásokon.

A középiskolás látogatók között voltak iskolai csoporttal és "magánszervezésben" egyenként, párosával érkezők is. Ebben a korban jelentős az iskolai propaganda hatása. A llo, 18 éven aluli látogató közül 65-en iskolai propaganda útján szereztek tudomást kiállitásunkról.

Megfigyelhető, hogy az iskolák és a Képtár földrajzi közelsége jó hatással van a tárlatlátogatásra, hiszen a felsorolt iskolák közül az 1-4. helyen állók a Képtér közvetlen szomszédságában illetve környékén helyezkednek el. elgondolkoztató ez a tény az új városrészek tervezőmérnökei számára. A lakótelepeken található "vizuális képzőművészeti ingerek" a lakótelepekre tervezett kiállitótermek talán nagyobb, valószinűleg más, szélesebb rétegeket érintő közönséget vonzanának, mint a belváros területére zsúfolt ilyen jellegű létesitmények. Táblázatunkból jónehány szegedi gimnázium és szakközépiskola neve hiányzik, amiből egyetlen felmérés alapján elhamarkodott dolog lenne messzebbre mutató Következtetéseket levonni.

Jelen irásunkban nincs lehetőségünk arra, hogy a felmérést teljességében ismertessük, ezért csak néhány témakört szeretnénk érinteni. Ezt megelőzően lássuk az adatok feldolgozásának menetét:

A. Általános tájékozódás felmérésünk tagjairól, a "kulturális fogyasztókról" /a kérdőiv 22. kérdése alapján/         

B. A kiállitásnézés folyamatét olyan egésznek tekintjük, a-melynek van

- bemenetele  /input/

- cselekménye

- a cselekmény alapján javaslat születhet

- a cselekményre visszahatnak események

- végül megtörténik a folyamatból való kilépés is /output/

1.Input - Tájékozódás

Honnan szerzett tudomást erről a kiállításról?

Elolvassa-e a sajtókritikát?

Előfordult-e, hogy tudott egy kiállításról, és mégsem jött el?

2.A cselekmény - Mit láttam? ki tetszett? Iái nem tetszett?

A most látott kiállításban melyik kép tetszett?

A most látott kiállításban melyik kép nem tetszett?

Az elmúlt 3 évben melyik kiállítás tetszett?

Az elmúlt 3 évben melyik kiállítás nem tetszett?

A Mora Ferenc Múzeum állandó kiállításai közül melyeket látta?

A Mora Ferenc Múzeum állandó kiállításai közül melyik tetszett?

A Móra Ferenc Múzeum rendezvényei közül melyeket ismeri?

A Móra Ferenc Múzeum rendezvényei közül melyik tetszett? Az un által ismert múzeumok közül melyek nyújtották a legnagyobb élményt?

3.Javaslat /a cselekményben való részvétel alapján/

Milyen, műfajokat látna szívesen a Képtárban? Milyen arányban szeretné azokat látni?

Milyen arányban szeretné a helyi művészete alkotásait látni Milyen jellegű kiállításokat szeretne látni?

4.A cselekményre visszaható tényezők

Járt-e máskor is a Képtárban? V.ilyen gyakran jár a Képtárba?

Hova szokott még Szegeden eljárni kiállitást nézni?

Igényli-e, hogy a kiállításban kalauzolják?

egyedül vagy társaságban szeret kiállitást nézni?

Mi befolyásolja az embereket a tárlatlátogatásban?

5.Output - Kilépés

Fogja-e ajánlani ismerőseinek ezt a kiállitást?

 

C. Tanulságok és javaslatok

A következőkben rátérünk a "cselekmény" témakör ismertetésére , majd a "Javaslat" rész lényegesebb kérdéseinek elemzésére. Azért választottuk ezeket a témákat, mert e kiemelt területek elemzési tapasztalatai igazolják a legmeggyőzőbben hipotézisünk helyességét.

A kérdőiv indító kérdésköre /"A most látott kiállításban melyik kép tetszett, nem tetszett, miért?"/ aaga is egy teljes vizsgálatot kitevő téma lehet, de érdekes tanulságokkal járt e rövidebb érdeklődés is. A kiállitás anyaga - az azonos témájú, különféle stílusban megfestett képek együttese - kiválóan alkalmas a látogatók képzőművészeti izlésének megismerésére. A kapott válaszok elszomorítók. A látogatók vizuális élményeiket nehezen tudják megfogalmazni. S. Nagy Katalin hasonló tapasztalatait igy fogalmazza meg: "A feladat tehát: verbalizálni a vizuálisan felfogottat. Ez a folyamat többnyire nem játszódik le a jelenlegi kiállítás-látogató közönségnél /.../ tájékozottsági szintjüknek megfelelően sztereotipiákkal rendelkeznek és saját vélemény kialakitása helyett ezek mögé bújnak." Felmérésünkben a látogatók többsége megreked az "élethű ábrázolásnál", ezt tekinti elsődleges szempontnak és mércének. A "hangulat" is csak ezután alakul ki. Igen kevés embernek van kialakult izlése, érett véleménye. Érdekes, hogy mig a XIX. századi képeket érzelmi, hangulati oldalukról közelítették meg, a mai művészeket érteni akarják, de ha nem megy, viszonylag könnyen utasítják el.

Felmérésünk nagyon fontos részének szántuk azt a kérdést, melyben az elmúlt 3 év leginkább tetsző kiállításai felől érdeklődtünk. Nagyon magas a nem válaszolók aránya /118 fö/, aminek több oka lehet:

1./ az emberek eljárnak a kiállításokra, "végigfutnak" rajtuk, s aztán a felületes tárlatnézés eredményeként egy idő után nem emlékeznek semmire, "ügyelőre a kiállításra járás ténye fontos, és nem a kiállítás."

2./ Az elmúlt 3 év kiállításai jellegtelenek, érdektelenek voltak, tehát nem hagytak nyomot, nem érdemesültek az emlékezetben tartásra.

3./ A kiállitáslátogatás gyakoriságának megjelölésénél a látogatók a valóságosnál pozitivabb képet rajzoltak, igy valójában kevesebbüknek van mire visszaemlékezni, n válaszok közötti szóródás igen nagy, úgy tűnik, hogy a felmérésben résztvettek igazán átütő erejű kiállítást nem láttak. 7./ Az elmúlt 3 évben élményt adó kiállítások

 

1. loo év magyar tájképfestészete               17 fő
2. kunkácsy Mihály - Paál László                13 "
3. Kass János grafikus                        11 "
4. Németalföldi festészet                        8 "
5. Hemaiert János festőművész                    5  "
6. Árvízi kiállítás                          4 "
7. Nyári tárlatok                             3 "
3. XX. Nyári Tárlat                             3 "
9. XIX. Nyári Tárlat                           3  "
lo. Németh Éva'textiltervező iparművész 3 fő
11. Tömörkény Gimn.-ban végzett művésztanárok kiállítása 3  "
12. Varga Imre szobrászművész 2 "
13. T. Nagy Irén faintarziái 2  "
14. Kiss István szobrászművész 2  "
15. Szabadkai művészek tárlata, László Gyula, Szathnári Béla, Borsos Miklós, Kovéts Margit, Lengyel régészet, Gyermekrajz kiállítás, Karikatúra kiállítás, Szegedi muz. festészeti gyűjteményéből, Zoltánfy István, Odesszai művészek kiáll., Tömörkény Gimn. növendékeinek kiállítása 1  "

 

Az elmúlt három évben nem tetsző kiállítások

1. Tűzoltó kiállítás /1979. szept./ 3 fi
2. XX. Nyári Tárlat /1979. szept./ 4  "
5. Nyári térlatok    ti
4. XIX. Nyári Térlat 2  "
5. XVIII. Nyári Tárlat 2  "
6. Kass János /1979. ápr./ 2  "
7. Iúodernek, ma élők 2  "
8. - 1  "

 

100 év tájképfestészete, Tömörkény Gimn.-ban végzett művésztanárok kiállítása, Kiskunság fafaragása, Természetlátás, alkotás..., Szabadkai művészek kiállítása, Kiss István, Hézső Ferenc, Délalföldi Tárlat, Molnár C. Pál, Papp György. A 9o látogató tetszése tehát 26 kiállítás között oszlik meg. figyelemre méltó, hogy az első négy helyezett közül 3 kiállítás muzeális anyagot mutat be, s csak a harmadik helyen álló Kass János képviseli a kortárs művészetet. Az ő kiállítása, és az ötödik helyen álló szegedi Hemmert Jánosé is a felmérés évében volt. A korábbi kiállítók hátrébb szorultak. Közülük Németh Éva textilművész az első a tizedik helyen. Úgy tűnik, hogy a kortárs alkotók kiállitá-sait - még ha kvalitásos művészetről van is szó - a látogatók kevesebb ideig őrzik meg emlékezetükben. Ld. Varga Imre,' Borsos Miklős.

A "loo év tájképfestészete" és a "Munkácsy Mihály - Paál László" kiállításokat zömében tanulók emiitik /második helyen a nyugdijasok állnak/. Valószinűleg közülük sokan még nem mernek saját Ízlésükre támaszkodni, ezért választják inkább " a klasszikus értékeket". A "loo év tájképfestészete" c. kiállitás népszerűségét magyarázhatja az a tény is, hogy a kérdőiveket ennek a kiállitésnak a hatása alatt töltötték ki. /Pár hónappal később esetleg kevesebben jelölték volna ezt a kiállítást a leginkább tetszőnek./

A kiállitásélmények kiválasztásának indoklásánál sokféle válasz szerepelt "tehetséges alkotó", "magas művészi szinvonalú anyag", "egyéni hangvétel", "változatos kiálli-tás". A leggyakoribb válasz: "szeretem ,'.../ a tájképet /.../ az adott alkotót" stb. /21 fő/

A nem válaszolók "csúcsa" kétségkivül a kérdőiv lo. kérdésénél következik be, amikor 172-en nem válaszolnak arra, hogy az elmúlt 3 évben melyik volt a számukra legkevesebb élményt adó Kiállítás. Bár kicsiny a válaszolók száma, mégis egyértelműen kifejezésre jut, hogy az elmúlt évek legproblematikusabb kiállítása a Nyári Tárlat.

Váratlanul érintett bennünket a "loo éves a szegedi tűzoltóság" cimű kiállítás negatív visszhangja. A kiállitás gondosan összeválogatott anyaga, a rendezés és kivitelezés igényes munkája azt a reményt keltette bennünk, hogy sikeres kiállítást bocsátunk útjára. A magas nézőszám, úgy tűnt, igazolta is feltevésünket. A kedvezőtlen fogadtatás oka valószinűleg az, hogy a Képtár történetében ez volt az első technika-történeti kiállitás. A főleg a kortárs képzőművészeti tárlatokhoz szokott közönséget úgy meglepte ez a "profiltól" nagyon eltérő anyag, hogy meglepetésének negatív lett a lecsapódása. Há a kiállítást kifogásolók foglalkozási megoszlását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 5o %-ban a tanulóknak nem tetszett - valószínűen "kötelezően" kellett megnés-niök -, 4o %-ban pedig az értelmiség volt elégedetlen.

A "cselekmény" fentiekben leirt élményei alapján nézzük, milyen "javaslatot" kaptunk látogatóinktól? Mit szeretnének látni a Horváth Mihály utcai Képtárban, milyen műfajokat, milyen arányban?

8./ Az egyes műfajok említésének gyakorisága

 

régészet, történelem 86
néprajz 59
technika, ipar 25
fotó 96
karikát lira 68
iparművészet, belsőépítészet loo
képzőművészet 86
muzeális képzőművészeti anyag 55
kortárs képzőművészeti anyag 49

 

A leggyakrabban kért műfaj a képzőművészeten kivül az iparművészet; 100 alkalommal emlitik. Nem sokkal marad el mögötte a fotó, 96-szor szerepel; ezt követi a régészeti, történeti kiállitás 86 említése.

A képzőművészet kategóriáját tovább bontottuk muzeális és kortárs művészetre, hogy differenciáltabban láthassuk az igényeket. 86-szor emlitik a képzőművészetet anélkül, hogy figyelembe Vennék a bontást, 55-ször kérnek múzeumi képzőművészeti anyagot, s 49-ezer kortárs művészetet. Összességében a képzőművészet /86 + 55 + 49/ 19o-szeri említése messze fölülmúlja a többiét.

A műfaj képviseletén túl lényeges kérdés a kiállítási profil kialakításánál a szereplő műfajok aránya. A kérdőiv kitöltőinek úgy kellett megtervezniük egy 2o kiállitasból álló képtári programot, hogy abban az általuk szivesen látott műfajok a legegészségesebb arányban szerepeljenek. Ennek alapján az egyes műfajok a következő mennyiségben és arányban jelentkeztek:

9./ Az egyes műfajok szerepeltetésének aránya

műfaj kért mennyiség a legtöbbek által kért kiállités-mennyiség
régészet 275 kiáll, kért összesen 91 fő 275 : 91 = 5,o
1-2
történelem 172 kiáll, kért összesen 64 fő 172 : 64 = 2,6
1-2
néprajz, népművészet 167 kiáll, kért összesen 51 fő 167 : 51 = 3,2
2-5
technika, ipar 91 kiáll, kért összesen 29 fő 91 : 29 = 5,1
1-2
fotó 324 kiáll, kért összesen 94 fő 524 : 94 =3,4
2-3
karikatúra 127 kiáll, kért összesen 51 fő 127 : 51 = 2,4
1-2
iparművészet, beleőépitészet 312 kiáll, kért összesen 89 fő 312 i 89 = 3,5
3-5
képzőművészet 287 kiáll, kért összesen 42 fő 287 : 42 = 6,8
10
muzeális képzőműv. anyag 182 kiáll, kért összesen 43 fő 182 : 43 = 4,2
2-3
kortárs képzőműv. anyag 346 kiáll, kért összesen 65 fő 346 : 65 = 5,4
4-5

 

A 8. és 9. tábla összehasonlításakor kitűnik, hogy az e-gyes műfajok népszerűségi sorrendje, és azok aránybeli megjelenése egybehangzó képet mutat. A legtöbbet emlegetett műfaj a képzőművészet, az iparművészet ée a fotó, az évi kiállítási terv összeállításakor is túlsúlyba jut. Az éves "ideális" kiállítási terv ennek alapján hozzávetőlegesen a következőképpen alakulna: lo képzőműv. kiáll. /kb. 2/5 részben kortárs műv., 1/3 részben muzeális anyag/ + 3 iparműv., belsőépítészeti kiáll., + 2 fotó kiáll., +2 néprajzi, népművészeti kiáll. + 1 régészeti kiáll. + 1 történeti kiáll. + 1 techn., ipar kiáll. + 1 karikatúra kiáll.

Vizsgálatunk résztvevői tehát igazolták feltevésünket, közönségünk többféle műfaj szerepeltetését, változatosabb kiállítási profil kialakítását várja.

Felmérésünk legfőbb tanulsága, hogy nagy szükségünk van közönségünk minél sokoldalúbb és mélyebb megismerésére, melynek egyik igen hasznos formája a szociológiai felmérés.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet