Előző fejezet Következő fejezet

Numizmatika

 

Nagy Ádám:

KÍSÉRLETI PROGRAM NUMIZMATIKAI LELŐHELYEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSÁHOZ

Két évvel ezelőtt foglalkoztunk először tudományos ülésszakunkon a modern technika - videó és számítógép múzeumi alkalmazásával. Akkor még csak próbáltuk elképzelni, beilleszteni, felmérni, mennyi mindenre is kellene, lehetne használni ezeket az eszközöket. Akkor még több kolléga is erősen szkeptikusan nyilatkozctt mind a gépek megvásárlását, mind működtetésüket illetően. Egy évvel ezelőtt külső munkatársunk ismertetett egy saját készítésű, adatkezelő számítógépes programot, amely középkori építészeti kutatásait segíti.

Ma már múzeumi szervezetünk is rendelkezik videó felvevő és lejátszó készülékekkel, valamint egy számítógéppel is. 1985 novemberében vásároltunk egy Commodore 64 típusú gépet, 1541 típusú mágneslemez egységet és egy 1702 típusú képernyőt. /Ehhez járult még ez évben egy 803 típusú nyomtató berendezés./ Megkezdődhetett s munka előkészítése, mit is akarunk csinálni a számítógéppel?

1986 elején részt vettem egy alaptanfolyamon, ahol valóban csak a legelemibb fogalmakkal, működési rendszerrel, logikai elvekkel ismerkedtem meg s persze a géppel.

Már korsóban foglalkoztatott az a gondolat, hogy az ismert lelőhelyről előkerült numizmatikai leleteket öszsze kell irní és az így nyert adattömeget, forrásbázist könnyen kezelhetővé kell tenni . Mindezt végiggondolva már 1984. évi ülésünkön felvázoltam adatfelvételi szempontjaimat.

A következő lépés az volt, hogy megpróbáljam egyeztetni az. elgondolást a szolgálatunkra álló gép lehetőségeivel. Ehhez azonban már programozó szakemberre volt szükség. Szerencsére megkaptam a kellő segítséget Vári Gábor személyében. Többször elbeszélgetve a tervezett munka céljáról sikerült egy olyan általános, sokoldalú adatkezelő programot találni, amelyet alapul véve megkezdhettük a saját, speciális célú program kialakítását. Az alapprogram a Superbase 64. nevű, sokféle szolgáltatást magában foglaló program. Ennek ismeretében megszerkesztettük azt az űrlapot, űrlap sort, amelyekre épülve végezhető az adatbázisunk létrehozása. A feltöltés során észlelt hibákat, következetlenségeket, egységesítési hiányosságokat, jelzésrendszert, stb. folyamatosan javítottuk. így alakult ki a következő három képernyő, űrlap:

Mode : Waehledaten auswaehlen    13   t

LELŐHELY

No.     Jelleg        Tétel

Lelőhely

Egyéb név

Határnév

Megye         Ország

Előkerülés ideje

Ossz. db.      Megj.

Legkorábbi veret

Legkésőbbi veret

Mode : Waehledaten auswaehlen    16   t

EGYÉB

Publikálás helye

Lelet található

Lelt.szám              Regi

Egyéb körülmények

Folyt

Mode : Weahledaten auswaehlen      1   t

PÉNZ

No.       Tételsz.     Kőd

Kibocsátás helye

Kibocsátotta

Uralkodott           Fajta

Érték        Atszám.egység

Kibocs.éve           Anyag

Vj.                        Db.

Egyéb jell.

Előlap

Hátlap

Kat.jel              Kat.sz.

Egyéb kat.

Egyéb űrlapok kialakításakor a sok szempont között egyik f6 törekvésem az volt, hogy csak a legszükségesebb adatok szerepeljenek, és hogy az azonos típusú illetve azonos vonatkozású adatok egy csoportba kerüljenek. Ezért külön-külön csoport a LELÖHELY-re és a PÉNZ-re vonatkozó, valamint a mindkettőre vonatkozó EGYÉB kérdéscsoport, azaz a három űrlap. A helytakarékosság miatt igyekezni kellett az egyes űrlapok kérdéseit gazdaságosan elhelyezni, de egyben elfogadható logikai sorrendbe is állítani.

Az első komolyabb tapasztalat és viszonylag komolyabb programozói feladat volt, hogy a leletekben szereplő minden egyes pénzhez, vagy minden típusú pénzhez kapcsolódnia kell a lelőhely és az egyéb űrlapok adatainak. Ez az egy darabos szórvány esetében magától értetődő. De, ha egy zárt leletben található pl. 400 féle pénz? Ez esetben mind a 400 tételhez hozzá kell kapcsolni a fejlécként elképzelhető lelőhely űrlapot és az egyéb űrlapot is.

A pénz-képernyő látszik a legbonyolultabbnak. Itt van szükség ugyanis a legtöbb kapcsolódási pontra. Ezért szerepel az első sorban a No., amely a lelőhely sorszáma /ez egyúttal a lelőhely űrlap kódszáma is/, a tételszám, amely azt mutatja, hogy az adott leletben hányadik típusról van szó. Itt szerepel még egy kódszám is, amely az összes felveendő lelőhely összes típusú pénzét megkülönbözteti egy növekvő sorszámmal.

Az egyes űrlapok között van némi ellenőrzési lehetőség is. Ilyen pl. a tételszám, a darabszám, vagy az előkerülés ideje.

Az alapprogram egyelőre külön kezeli a lelőhely, valamint a pénz és egyéb képernyőket. Mindkét esetben megjeleníti kívánság szerint a legelső, a legutolsó, az előző és a következő beírt, kitöltött űrlapot. A beírtakat bármikor lehet javítani, törölni vagy bővíteni az adott /kialakított/ határokon belül. Az egyes képernyők szerint van keresési lehetőség bármelyik, vagy egyszerre több kérdés alapján.

Az űrlapokból kikereshető tehát egy bizonyos típusú pénz, vagy annak egy bizonyos évszámú és verdejelű verete, stb. De kereshetünk a publikáció alapján vagy a lelet körülmények egy jellegzetes mozzanata alapján, stb. A gép a lelőhelyeket ábácé sorrendbe szedi, vagy megyénként kigyűjti, stb.

Az alapprogram szolgáltatásain kívül lehetőség van más, a szükségek szerinti speciális programok írására is. Próba programunk részeként több részprogramot készítettünk. E programok egy fajtája az önellenőrzés. A napi begépelési munkát ellenőrizhetjük a "db. ellenőr." programmal. Ez egyszer összeadja a lelőhely űrlapon megadott összes darabszámot és összeadja a pénz űrlapon szereplő darabszámokat. A kettőnek egyeznie kell. Ha nem egyezik, akkor lelőhelyként egyezteti, hasonlítja össze a darabszámokat s megáll ott, ahol a két űrlap darabszáma nem azonos

Különböző feldolgozó programokat lehet szerkeszteni. Ilyen esetünkben az "id6szelet"-nek elnevezett program. Ez kiválogatja a tetszőlegesen megadott időhatárok között záródó leleteket. Ehhez hasonló a "pénzszelet" nevű program, amely a megadott időhatárok között készült pénzeket gyűjti össze. Az így kigyűjtött adatokat a kért /illetve a megadott/ formában kilistázza. A fejlécet, az oszlopok rendjét célszerűen meg lehet határozni. Lehetőség van továbbá egy-egy lelet részletes elemzésére. Különböző megjelenítő programok készíthetők. Egy lelet értékelésekor gyakran használt módszer a grafikon. Grafikonon lehet ábrázolni a leletben található vereteket évek és kibocsátók szerint, vagy be lehet mutatni, hogy évenként mennyi értékű pénz tezaurálődott a leletben. Mindezt a számítógép percek alatt elvégzi programja alapján bármelyik lelettel.

Pillanatnyilag ennyi lehetőség áll rendelkezésre.

A bővítés tulajdonképpen korlátlan. Ez ideig csak képernyőre dolgoztunk. A most megvásárolt nyomtató berendezés újabb lendületet ad munkánkhoz.

Terveim szerint s programot nem a mélyebb elemzés irányába fejlesztenénk, hanem a jó és megbízható lelőhely összeírás egyelőre az igazi cél. Ha sikerül egyszerű és könnyen kezelhető rendszert kialakítani, akkor átvételével bárhol az országban, részletenként számítógépre vihető az összes numizmatikai lelőhely. A különböző helyeken megbízásos munkával, vagy egy-egy vállalkozó által felvett adategyüttesek egyszerűen átmásolhatók, egymás közötti cserével igen komoly adattárakat lehet létrehozni .

A Commodore 64 a kezelendő adatok tömegéhez mérve meglehetősen kis kapacitású és lassú. Meggyőződésem azonban, hogy ha a munka fontosságát és rendkívüli hasznosságát tartjuk szem előtt, már most is késésben vagyunk. E technikai döccenők nem akadályozhatják meg a kezdést s főként a folytatást nem gátolhatják.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet