Előző fejezet Következő fejezet

FÜLKESÍROKA SZEGVÁR-OROMDÜLŐI KORA A VÁR KORI TEMETŐBŐL

Néhány megjegyzés afülkesiros temetkezések változatairól, kronológiájáról és területi elhelyezkedéséről

LŐRINCZY Gábor

 

A szegvár-oromdűlői kora avar kori temetőben, az 1992-ben feltárt újabb 1000 m2 -nyi felületen előkerült 29 temetkezés közül 6 volt fülkesír, így az eddig ismert 6-7. századi 399 temetkezés közel egyharmada, 118 volt fulkesír. Itt 4 sírt mutatok be, melyekben a fülkéket egymástól eltérő módon alakították ki.1

109. sír (1. kép 5): T.: ÉK-i)Ny, 62-242°. Az akna sárga színű, homokos betöltése — ami már a sírbontás megkezdése előtt a fülke meglétére utalt — a szántott felszíntől 45 cm mélyen jelentkezett. A téglalap alakú, lekerekített sarkú akna hossza 195 cm, szélessége 85 cm, alja a nyesési szinttől 45 cm mélyen volt. A fülke szája felé lejtősen kialakított akna aljának délnyugati felében nyúzott állattemetkezésekre utaló maradványok, egy borjú és egy juh koponyája és lábcsontjai kerültek elő. A fülke száját minden bizonnyal az összegöngyölt állatbőrökkel zárták el, bár a többi temetkezésnél jelentkező fekete, zsíros tapintású elszíneződés itt nem volt megfigyelhető.

A fülke szájának szélessége 80 cm, magassága 55-60 cm volt. A 210 cm hosszú és 100-110 cm széles fülke alját a nyesési vízszinteshez képest 30°-os szögben, már a szürke agyagba vájták. A fülke két oldala és a vége is íves kialakítású, betöltése egyöntetűen laza szerkezetű volt. A feltárás idején a fülke megfigyelhető magassága 85-95 cm volt.

Az agyagba vájt fülke alját 1-5 cm vastag homokréteg borította, s ezen 16-18 év körüli nő2 hanyatt fektetett, összehúzott vállú, nyújtott helyzetű vázcsontjai kerültek elő. Bal lábszárának külső oldala mellett max. 0,5 évesnek meghatározható gyermek vázmaradványai feküdtek. A bontás során kirajzolódott a koporsó két oldalának vonala, illetve jól megfigyelhető volt a koporsón belüli és azon kívüli betöltés eltérése. A karcsontok és a combcsontok két oldalán, a hosszúcsontok jelentkezési szintje fölött 3-4 cm-el a koporsó szélessége 55-60 cm volt. Vájt koporsó egykori létét valószínűsíti az is, hogy a karok alatt vastagabb volt a sárga homokbetöltés, mint a csigolyák és a medence alatt. Mell.: 1. Sötétbarna színű, bikónikus orsógomb (1. kép 1) került elő a jobb kézcsontok és a medencelapát közül. 2. A bal kéz felé nyíló, álló téglalap alakú vascsat (l.kép 4) volt a keresztcsont végén. 3. Vastű(l. kép 3) töredékeit bontottuk ki a jobb lábujjcsontok közül. 4. Ürgejáratból került elő egy ólom csüngőcske(l) (1. kép 2) a mellcsont egyharmadával. 5. Juh keresztcsontja és farokcsigolyái voltak a koponya jobb oldalán és mögötte.

196. sír (2. kép 1): T.: ÉK-DNy, 56-236°. A 180 cm hosszú és 70-75 cm széles akna a szántott felszíntől 45 cm mélyen, homokkörnyezetéhez képest is világos foltként jelentkezett. Az 50 cm mély akna aljának közepén és délnyugati felében kétjuhkoponya és a hozzájuk tartozó lábcsontok feküdtek. Részben a juhcsontokon és a sír északkeleti felében egy öreg és egy fiatal marfia koponyája és lábcsontjai kerültek elő.

Az akna délnyugati végében, a 30 cm magas fülke szájánál sötét elszíneződés nem volt megfigyelhető. A 270 cm hosszú és 80-90 cm széles fülke mélysége a szájnál 50 cm, a végénél 70 cm volt. A fülke feltáráskor mérhető belmagassága 35-37 cm volt. A fülkében vájt koporsó 65 cm széles és 175-180 cm hosszú elszíneződését tudtuk megfigyelni. A fülkében, 3—7 cm-rel a sír eredeti alja fölött, hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetű, 45-50 év körüli nő vázcsontjai feküdtek. A fülke betöltését és a mellkast állatjárat bolygatta meg. Mell.: 1. A bal felkar mögül egy, az állkapocs alól két nagyméretű, henger alakú borostyángyöngy (2. kép 2) került elő. 2. A jobb medencelapáton feküdt egy téglalap alakú vascsat (2. kép 4), melynek pecke a jobb alkar felé nyílott. 3. A jobb térd külső oldala mellett egy barna színű orsókarika (2. kép 3) került elő.

753. sír (3. kép 1): T.: ÉK-DNy, 52-232°. A téglalap alakú, lekerekitett sarkú akna 225 cm hosszú és 75 cm széles foltja a mai felszíntől 45 cm mélyen jelentkezett. A nyesési szinttől az akna 50 cm mély volt. Az általánostól eltérően, az akna az északkeleti vége felé lejtett annyira, hogy itt a mélysége 110 cm volt Az akna alján egy marha és két borjú koponyája és a hozzájuk tartozó lábcsontok kerültek elő. A marha és az egyik borjú hátsó lábcsontjai a sír délnyugati végében, míg a koponyák és a többi lábcsontok a sír közepén, illetve a fülke szája előtt feküdtek. A fülke száját az összegöngyölt állatbőrökkel zárták el. Az akna északkeleti végénél kialakított, 70 cm széles és 250 cm hosszú fülke mélysége a végén 170 cm volt. A fülkében 23-26 év körüli nő fejjel lefelé fekvő, nyújtott helyzetű, igen rossz megtartású vázmaradványait bontottuk ki. Mell.: 1. Ezüstgömbös fülbevaló (3. kép 2) az állkapocs bal oldala mellett. 2. Ezüstfülbevaló karikája (3. kép 3) az állkapocs alatt. 3. Kisméretű, négyszög alakú vascsat (3. kép 4) a jobb combcsont belső oldala mellett feküdt úgy, hogy a pecek hegye a bal combcsont felé nézett. 4. Egyik oldalán díszített, szürke színű orsókarika (3. kép 5) a bal térd külső oldala mellett.

98. sír (4. kép): T.: ÉK-DNy, 70-250°. A szántott felszíntől 55 cm mélyen jelentkezett az akna 75 cm hosszú és 60 cm széles foltja. A nyesési szinttől 40 cm mélyen az akna alja a megszokottól eltérően nem a délnyugati, hanem az északkeleti vége felé lejtett. Az aknában marhakoponya feküdt orral északi irányba, mellette és alatta mellső két lábcsontjai, a jobb hátsó mögötte, míg a bal hátsó az akna nyugati sarkának támaszkodva került elő. A részleges marhatemetkezésre utaló állatcsontok az akna aljától 7-25 cm-rel magasabban, az akna betöltéséből kerültek elő.

Míg az akna alja északkelet felé, az állatcsontok délnyugati irányba lejtettek úgy, hogy az állat orra volt legmagasabban és a hátsó lábak voltak a legmélyebben. Az összegöngyölt állatbőrre utaló sötét elszíneződés az akna északkeleti végében jelentkezett. Ezt kibontva, egyedien kialakított fülke (álfülke) került elő. A 70 cm széles fülke hirtelen — 40 cm hosszon 32 cm-t — mélyült Először keleti, majd déli irányba fordult, és tovább mélyült. Fülkének nevezhető része, amely É-D-i irányba volt kialakítva, 150 cm hosszon 60 cm-t lejtett. A többlépcsős, hegyesszögű fülke üresnek bizonyult.

Az akna délnyugati végéből egy ÉK-DNy-i, 42-222° tájolású, helyzetét és kialakítását nézve általánosnak tekinthető fülke került elő. A 45-50 cm széles és 150 cm hosszú fülke mélysége a szájnál 33 cm, a végénél 85 cm volt. A fülkében 10-12 éves gy ennek bal oldalára fektetett, melléklet nélküli vázmaradványa került elő.

A szegvári temető feltárásának befejezése és teljes feldolgozása előtt természetesen végleges megállapításokat nem lehet, de néhány ásatási megfigyelést és ezekhez kapcsolódó megjegyzést érdemes megfogalmazni.

Szegváron afülkesír előkerülését többféleképpen lehetett észlelni. Az Orom homokvonulatának lábánál a íülkesír aknájának foltja szerencsés esetben a humusz alatti, még sötét színű vadtalajban, a felszíntől néha már 30-35 cm mélyen, sárga színű foltként rajzolódott ki. A homokvonulat oldalában és a gerincen viszont, sajátos módon, a környezetéhez képest világosabb foltként jelentkezett. Akkor, amikor az akna foltjának csak északkeleti harmada volt sárga homokbetöltésű, már az is a fülke meglétét mutatta. Ez utóbbi esetnek az a magyarázata, hogy a temetés során a fülkéből kitermelt világosabb színű homokkal az akna gödrének a fülkétől távol eső felét töltötték fel.3

A fülkére, illetve a padmalyra utaló elszíneződés egy másik esete az volt, amikor a fülke vagy padmaly fölött egy viszonylag szabálytalan, elmosódott kontúrokkal rendelkező, ovális vagy kerek folt jelentkezett a nyesési szinten. Ez úgy keletkezhetett, hogy a padmaly, illetve a fülke boltozatának bizonyos mértékű beszakadása/megsüllyedése során, ezen a területen a vadtalaj sötétebb anyagú tömege az altalajba süllyedt. A boltozatból az idők során le-le-szakadhatott egy-egy darab, amire a fülke betöltésében megfigyelhető, összefüggő, vastagabb homokrétegek, illetve nagyobb agyagdarabok utalnak. Ezért fenntartásokkal kell kezelni a fülkének, illetve a pad-malynak a bontás során megfigyelt tetejét, mert ez általában másodlagosnak tekinthető.

Az akna aljának kiképzése változatos, hol vízszintes volt, hol a fülke felé lejtett. Az akna fenekéről gyakran már nem távolították el a fülkéből utoljára kitermelt homokot, hanem erre fektették az állatokat (Lőrinczy 1992a, Abb. 8). A fülke száját bőrrel és/vagy falappal zárták el.

A szegvári fülkéket a nyesési vízszinteshez képest átlagosan 23°-os lejtésűre alakították ki. A legalacsonyabb értéket, a vízszintesnek elfogadható 4-6°-os fülkék képviselik, míg eddig a legmeredekebbet egy 39°-os lejtésű fülke jelenti. Csupán a fülkék 1/5-ét vájták ki 30°-nál meredekebbre.

Az eddig feltárt temetőrészlet teljes területén, 27 000 m2-nyi összefüggő felületen,4 a dombtetőn és annak oldalában, illetve a lábánál egyaránt kerültek elő fülkesírok, azaz a temetőn belül nem figyelhető meg területi elkülönülésük. A fülkékbe temettek gyermeket, nőt, férfit egyaránt. A fülkesírokból előkerült leletanyag és a megfigyelhető temetkezési szokások nem különböznek a temető többi temetkezésétől.

 

A FÜLKESÍROK VÁLTOZATAI

A szegvár-oromdűlői temetőben általános és egyben a leggyakoribb fülkesír típust az itt bemutatott 109. sír képviseli. A fülke kialakításának egy sajátos változatát a 196. temetkezés illusztrálja, amelynek fülkéjét közel vízszintesre vájták ki. A Kárpát-medencében ritka az a változat, amit a 753. sír képvisel. Itt a fülkét nem az akna délnyugati, hanem az ellenkező oldalán, az északkeleti végén alakították ki. Szegváron — és valószínűleg a Kárpát-medencében is — egyedi, különleges változat a 98. sír formája, az álfülke kialakításával.

Az itt bemutatott fülkesírok változatai csak nekünk jelentenek újdonságot. Csallány Dezső — aki igen jól ismerte Móra ásatási feljegyzéseit, és maga is ásott fülkesírokat—már ismerte ezeket az eseteket. Bizonyíték erre egy — valószínűleg az 1960-as években elkezdett, de félbehagyott fülkesíros cikkéhez készített — skicce (5. kép A), amelyen jól látható, hogy a fülkének hányféle kialakítását különböztette meg.5 Ezeket a változatokat Csallány nemcsak a fülkék kialakítása, hanem egyéb szempontok, pl. az akna formája, az állatmellékletek, stb. alapján különítette el. Ezek közül ma már bizonyos eseteket egyként értékelhetünk, így pl. az általánosnak tekinthető, lejtős kialakítású fülke eseténél — úgy tűnik—teljesen mindegy, hogy az aknasírban egész lovat vagy részleges állattemetkezést találunk, illetve hogy az akna alját egyenesre vagy lejtősre alakították ki (5. kép A, 1,4,7-8). A vízszintes fülkesíroknál, a fülke kialakítása szempontjából másodlagos, hogy az aknarész üres, illetve egy vagy több állat részleges maradványai vannak benne, netán egész ló (5. kép A, 2-3,5-6,9).

A Csallány Dezső által megkülönböztetett két sír (5. kép A, 6,18) — kialakítását tekintve — abban mutat hasonlóságot, hogy az aknasírnak az általánostól eltérő helyén — az északkeleti, keleti végén — vájták ki a fülkéjét úgy, mint a itt bemutatott, szegvári 753. temetkezés esetében is, és a koporsóba elhelyezett halottat minden esetben fejjel előre csúsztatták be a fülkébe.6

A fentiek alapján is látható, hogy az eddig ismertté vált fülkesírok között valójában az egyetlen jelentős különbség az, hogy a fülkét az aknasír melyik végén alakították ki.

 

A FÜLKESÍROS TEMETŐK KRONOLÓGIÁJA ES FÖLDRAJZI HELYZETE

Nehéz megalapozott véleményt mondani a fülkesíros temetők időrendjéről, mivel azok többsége, sajnos, ma még közületien. Nem igazolható az a vélemény, miszerint döntő részük a közép és késő avar korból származik (BÁLINT 1993, 221), mivel jelen ismereteink szerint, közel azonos számú — fülkesírokat is tartalmazó — temetőt ismerünk a kora és a késő avar időszakból. A 36 fülkesíros temető (LŐRINCZY 1994, 320-330) közül 20 keltezhető a korai időszakra, míg 17 az avar kor második felében indul.7 Elhelyezkedésüket tekintve, a korai időszak temetői a Köröstől délre, a Tisza mentén és a Marostól délre, döntő többségükben a Tisza-Maros szögében kerültek elő (6. kép).

A késői időszakban a fülkesírokba is temetkező népesség a Tiszától és a Marostól is távolabb eső, illetve olyan területekre települt — pl. a Tisza jobb partjára (Bácska-Szokolác, Szeged-Makkoserdő), a Köröstől északra (Rákóczifalva-Kastélydomb, Tisza-csege-Nagymajor) —, ahol addig ilyen temetkezési szokást gyakorló közösségek nem éltek. A késői időszakban e közösségek települési súlypontja—az eddig ismertté vált fülkesíros temetők alapján — a Köröstől délre eső területeken, Szarvas-Orosháza térségében lehetett.8

Ma még nem tudjuk, hogy a lelőhelyek által kirajzolódó képnek mi a magyarázata. Topográfiai helyzetük alapján úgy tűnik, mintha a későiek szinte kiegészítenék, körbe vennék a koraiak által benépesített területet. Mivel a korai települési területen nincs lényeges települési — illetve a temetkezési szokásban megfigyelhető — folytonosságuk, ezért feltételezhető, hogy a földrajzilag és gazdaságilag kedvezőbb területekről kiszorultak.

A Tiszántúlon eddig ismertté vált kora avar kori temetők többségében az előkerült sírokra a K-Ny, illetve az ÉK-DNy-i tájolás (LŐRINCZY 1992), a sírokban gyakran megfigyelhető részleges állattemetkezések (LŐrinczy 1992a) és a fülkesírok kialakítása a jellemző. Erről a területről 56 olyan temető vagy magányos sír ismert, ahol a fentiek közül legalább az egyik temetkezési sajátosság megvan (7. kép).

Legnagyobb számban, 43 temetőnél figyelték meg a részleges állattemetkezés meglétét. Ennél valamivel kevesebb, 31 temetőben dokumentálták a sírok K-Ny, illetve ÉK-DNy-i tájolását. Csupán a temetők egyharmadánál, 18 helyen figyeltek meg fülkesírokat. A három temetkezési szokás kapcsolatát jelzi az a 7 temető, melyben mindhárom rítus előfordult.9 Míg a K-Ny, illetve az ÉK-DNy-i tájolás és a részleges állattemetkezés a Tiszántúl teljes területén megfigyelhető a 6-7. századi temetkezéseknél, addig a fülkesírok csak a terület központi, exponált részének tekinthető, Tisza menti sávban kerültek elő.

A kora avar időszakban, a Kárpát-medence keleti felében gyakorolt fülkesíros temetkezés hagyományaiban és származásában egyre jobban körülhatárolható népcsoportra jellemző. Ennek a népcsoportnak a sajátos temetkezési szokásai — tájolás, részleges állattemetkezés, fülkesírok, a fej mellett elhelyezett edény stb. — és azok együttes előfordulása csak rájuk jellemző. A ma még etnikailag pontosan nem definiálható közösségeket a belső-ázsiai avarság a kelet-európai sztyeppéról sodorhatta magával a Tisza mentére.

 

LELŐHELYLISTA

A Tiszántúlról ismert, részleges állattemetkezéseket tartalmazó kora avar kori temetkezések jegyzéke

  1. Ártánd-Platthy birtok (CSÉPLŐ 1896,413)
  2. Ártánd-F 142/1. határkő (MESTERHÁZY1987)
  3. Békéscsaba-repülőtér (MEDGYESI 1991, 111; LŐRINCZY 1992,113)
  4. Biharkeresztes-Lencséshát (MESTERHÁZY    1987; LŐRINCZY 1992, 27. j.)
  5. Csanád/Cenad-Bukovapuszta(Ro) (KISLÉGHY 1911,314)
  6. Darvas-Papok dombja (MESTERHÁZY 1965, 22; LŐRINCZY 1992,113)
  7. Deszk-Ambrus (LŐRINCZY 1992,113)
  8. Deszk-D (CSALLÁNY 1943; LŐRINCZY 1992,113-114)
  9. Deszk-G (CSALLÁNY 1939, 126-129; LŐRINCZY 1992, 114)
  10. Deszk-H (LŐRINCZY 1992, 114)
  11. Deszk-L/Klárafalva-Kukuty in (LŐRINCZY 1992,114-115)
  12. Deszk-N (LŐRINCZY 1992,115)
  13. Deszk-O (CSALLÁNY 1972, 13; LŐRINCZY 1992, 115)
  14. Deszk-P (BÁLINT 1941, 22; LŐRINCZY 1992, 114)
  15. Deszk-R (LŐRINCZY 1992,115)
  16. Deszk-T (LŐRINCZY 1992,115)
  17. Dévaványa-Köleshalom(KOVRIG-KOREK 1960, 289; KOVRIG 1975,136; LŐRINCZY 1992,115)
  18. Endrőd-Doboskert (MRT1989,137)
  19. Gyoma-264. lh. (LŐRINCZY 1992,115)
  20. Hajdúszoboszló (ArchÉrt 1896, 181; LŐRINCZY 1992, 115)
  21. Hódmezővásárhely-Szárazér(KOREK1942)
  22. Hortobágy-Kandrahalom (SŐREGI 1911, 25; 42-43; LŐRINCZY 1992,115)
  23. Kevermes (JUHÁSZ 1973,99)
  24. Kiszombor-Nyilas dűlő, Gacsiba halom (LŐRINCZY 1992, 115)
  25. Kiszombor-Nyilas dűlő, Lőrinc József halma (LŐRINCZY 1992,115)
  26. Kiszombor-O (CSALLÁNY 1939; LŐRINCZY 1992, 115)
  27. Klárafalva-B (CSALLÁNY 1972, 23; LŐRINCZY 1992, 115)
  28. Klárafalva-Bama István szántóföldje (CSALLÁNY 1943a, 42; LŐRINCZY 1992, 115-116)
  29. Kunszentmárton-Ady Endre u. 2/a (RégFüz 1984,73)
  30. Mezőkovácsháza-Új Alkotmány Tsz (JUHÁSZ 1973, 101- 110; LŐRINCZY 1992,116)
  31. Mokrin/Homokrév-Vodoplav dűlő (Yu) (LÁSZLÓ 1977,127- 128; KOVRIG-KOREK 1960, 289)
  32. Németszentpéter/Sinpetru-German(Ro)(DÖRNER 1960)
  33. Nyíregyháza-Moszkva u. 9. (Tejüzem) (RégFüz 1963, 51; BÓNA 1986, 78)
  34. Óbessenyő/Dudesti-Vechi-Bukovapuszta (Ro) (KISLÉGHY 1911,311-312)
  35. Szegvár-Oromdűlő (LŐRINCZY 1991,127)
  36. Szegvár-Sápoldal (BÓNA 1979; BÓNA 1980; LŐRINCZY 1992, 116)
  37. Szentes-Derékegyházoldal (CSALLÁNY 1939)
  38. Szentes-Lapistó (CSALLÁNY 1934; LŐRINCZY 1992,116)
  39. Szőreg-homokbánya (LŐRINCZY 1992,116)
  40. Szőreg-Téglagyár (LŐRINCZY 1992,116)
  41. Tiszasziget (Vedresháza)/Ószentiván (LŐRINCZY 1992,116)
  42. Tiszavasvári-Koldusdomb (CSALLÁNY 1958; BÖKÖNYI 1974,418; LŐRINCZY 1991, 131; LŐRINCZY 1992,116-117)
  43. Tiszavasvári-Vörös Hadsereg u. 8. (BÖKÖNYI 1974, 419; BÓNA 1986,78; LŐRINCZY 1992, 117)

A Tiszántúlról ismert, kora avar kori K-Ny, illetve ÉK-DNy-i tájolású temetkezések jegyzéke

  1. Békéscsaba-repülőtér (MEDGYESI 1991)
  2. Biharkeresztes-Lencséshát (MESTERHÁZY 1987,222)
  3. Csanád/Cenad-Bukovapuszta (Ro) (KISLÉGHY 1911a, 311- 312,314)
  4. Darvas-Papok dombja (MESTERHÁZY 1965,22)
  5. Derecske-Új patika (RégFüz 1972,47-48)
  6. Deszk-D (CSALLÁNY 1943, 160-173)
  7. Deszk-G (CSALLÁNY 1939, 122; 1943a, 42; 1972,16)
  8. Deszk-H (CSALLÁNY 1939, 132)
  9. Deszk-O (CSALLÁNY 1972,13)
  10. Deszk-T (LŐRINCZY 1992, 164)
  11. Endrőd-Doboskert (MRT 1989,137)
  12. Hódmezővásárhely, Solt-Palé, Katona I. halma (PÁRDUCZ 1935, 159-166)
  13. Kevermes (JUHÁSZ 1973,99)
  14. Kiszombor-0 (CSALLÁNY 1939, 122-126)
  15. Klárafalva-B (CSALLÁNY 1972,23)
  16. Klárafalva-Tóth Mihály telke (CSALLÁNY 1972,39)
  17. Körösladány-DózsaTsz (JUHÁSZ 1973,111)
  18. Magyannajdán/Majdan (Yu) (RE1ZNER 1895,380)
  19. Mezőkovácsháza-Új Alkotmány Tsz (JUHÁSZ 1973, 101- 110)
  20. Mokrin/Homokrév-Vodoplav dűlő (Yu) (LÁSZLÓ 1977,127)
  21. Nagyhegyes-Földgázbontó (MESTERHÁZY 1965,46)
  22. Óbessenyő/Dudesti-Vechi-Bukovapuszta (Ro) (KISLÉGHY 1911,163)
  23. Oroszlámos/Banatsko Arandelovo-Podlukány dűlő (Yu) (TÖMÖRKÉNY 1904,270)
  24. Szegvár-Oromdűlő (LŐRINCZY 1991,127-129)
  25. Szegvár-Sápoldal (BÓNA 1979; BÓNA 1980)
  26. Szentes-Derékegyházoldal (CSALLÁNY 1939,116)
  27. Szentes-Dónát-Kórógypart (CSALLÁNY 1900,394)
  28. Szőreg-homokbánya (KÜRTI 1983,187)
  29. Tiszasziget (Vedresháza)/Ószentiván (LŐRINCZY 1992,165)
  30. Tiszavasvári-Koldusdomb (CSALLÁNY 1958,51-59)
  31. Tiszavasvári-Vörös Hadsereg u. 8. (BÓNA 1986,78)

 

1. kép: Szegvár-Oromdűlő 109. sír

 

2. kép: Szegvár-Oromdűlő 196. sír

 

3. kép: Szegvár-Oromdűlő 753. sír

 

4. kép: Szegvár-Oromdűlő 98. sír

 

5. kép A: A fii Ikes írok változatai. Csal lány Dezső rajza az 1960-as évek végéről; B: Mokrin-Vodoptav dűlő 19. sír metszetrajza. Szasszer János rajza

 

6. kép: A kárpát-medencei 6-9. századi O kora avar kori, késő avar kori fiilkesíros temetők

•      1. Bácska-Szokolac /Backa-Sokolac (Yu) (RICZ 1980)

O   2. Bölcske (SZELLE 1891,243)

O    3. Csóka/Coka (Yu) (LÁSZLÓ 1943, 67-69; KOVRIG-KOREK 1960, 258, 262, 264)

O 4. Deszk-Ambrus/Deszk-Sz (LÖRINCZY 1994,320-321)

O   5. Deszk-G/Klarafalva-Kukutyin (LORINCZY 1994,321-322)

O    6. Deszk-H (LÖRINCZY 1994, 322)

O   7. Deszk-L/Klárafalva-Kukutyin (B. Horváth A. halma) (LORINCZY 1994,322)

O   8. Deszk-P (Barát A. halma) (LÖRINCZY 1994,322-323)

O   9. Deszk-T (Ördögh A. lehordott halma) (LŐRINCZY 1994, 323)

O   10. Dombiratos (CSALLÁNY 1956,224; LŐRINCZY 1994, 323)

•     11. Gádoros-November 7. Tsz II. üzemegysége (MEDGYESI s.a.)

O  12. Hódmezővásárhely, Solt-Palé (PÁRDUCZ1935; CSALLÁNY 1968/a, Abb. 1.)

O   13. Kiszombor-E (LŐRINCZY 1994,323-324)

O   14. Kiszombor-O (CSALLÁNY 1939; PÁRDUCZ 1963, 11)

O  15. Kunszentmárton-Habranyi telep (CSALLÁNY 1933,4)

O   16. Mokrin/Homokrév-Vodoplav dűlő (Yu) (LŐRINCZY 1994,324-325)

•    17. Nagykamarás (BANNER 1927,152,160)

O   18. Németszentpéter/Sinpetru-German (Ro) (DÖRNER I960; LŐRINCZY 1994, 325)

•    19. Orosháza-Béke Tsz homokbányája (JUHÁSZ 1986,130- 135; JUHÁSZ 1971, 81-86; JUHÁSZ 1986)

•    20. Orosháza-Bónum téglagyár (JUHÁSZ 1969,147-149; JUHÁSZ 1986,30-39)

O 21. Oroszlámos-Podlukány dülő/Banatsko Arandelevo (Yu) (LŐRINCZY 1994,325)

•    22. Öcsöd-MRT 59/A (MADARAS 1986, 35-36; MADARAS 1991, 19, 13. Íj.; MADARAS 1992)

23. Örménykút (BÁLINT 1989,176,99. j.)

24. Pitvaros-víztározó (LŐRINCZY 1994,326)

25. Rákóczifalva-Kastélydomb (SELMECZ1-MADARAS 1980, 141-46)

•    26. Szarvas 68. 111. (RégFüz 37 (1984) 75; RégFüz 38 (1985) 69; RégFüz40(1987)68)

27. Szarvas-Horvát puszta (LŐRINCZY 1994,326)

28. Szarvas-Rózsás halom (MRT 1989,431-432)

29. Szeged-Makkoserdő (MÓRA 1932, 59-60; LORINCZY 1994,326-328)

O  30. Szegvár-Oromdűlő

O  31. Szegvár-Sápoldal (LŐRINCZY 1994,328)

•    32. Székkutas-Kápolna dűlő (B. NAGY 1984,237-239; KÜRTI-LŐRINCZY 1991,10. kép; B. NAGY 1993)

33. Székkutas-Új Élet Tsz (B. NAGY 1984,250,252)

34. Szentes-Kaján (KOREK 1943,44)

O   35. Szőreg-Téglagyár (LŐRINCZY 1994,328-330)

•    36. Tiszacsege-Nagymajor (RégFüz 36 (1983) 67)

 

7. kép: A Tiszántúlról ismert, kora avar kori, K-Ny, illetve EK-DNy-i tájolású, részleges állattemetkezést, valamintfölkesírokat tartalmazó temetők

Részleges állattemetkezést tartalmazó, tiszántúli kora avar kori lelőhelyek:

1. Ártánd-Platthy birtok; 2. Ártánd-F 142/1. határkő; 14. Deszk-N; 17. Deszk-R; 19. Dévaványa-Köleshalom; 22. Gyoma-264. lh.; 23. Hajdúszoboszló; 25. Hódmezővásárhely-Szárazéi-, 26. Hortobágy-Kandrahalom; 29. Kiszombor-Nyilas dűlő, Gacsiba halom; 30. Kiszombor-Nyilas dűlő, Lőrinc József halma; 33. Klárafalva-Bama István szántóföldje; 36. Kunszentmárton-Ady Endre u. 2/a; 44. Nyíregyháza-Moszkva u. 9./Tejüzem; 51. Szentes-Lapistó

Részleges állattemetkezést tartalmazó, EK-DNy, illetve K-Ny-i tájolású, tiszántúli kora avar kori temetkezések:

3. Békéscsaba-repülőtér; 4. Biharkeresztes-Lencséshát; 5. Csanád-Bukovapuszta; 7. Darvas-Papok dombja; 10. Deszk-D; 15. Deszk-O; 16. Deszk-P; 21. Endrőd-Doboskert; 27. Kever-mes; 32. Klárafalva-B; 39. Mezőkovácsháza-Új Alkotmány Tsz; 46. Óbessenyö-Bukovapuszta; 49. Szentes-Derékegyházoldal; 52. Szőreg-Homokbánya; 54. Tiszasziget (Vedresháza)/ Ószentiván; 55. Tiszavasvári-Koldusdomb; 56. Tiszavasvári-Vörös Hadsereg u. 8.

Részleges állattemetkezést tartalmazó, tiszántúli kora avar kori fiilkesíros temetők:

9. Deszk-Ambrus; 13. Deszk-L/Klárafalva-Kukutyin; 43. Németszentpéter, 53. Szőreg-Téglagyár

EK-DNy, illetve K-Ny-i tájolású, tiszántúli kora avar kori fülkesíros temetők:

24. Hódmezővásárhely, Solt-Palé; 45. Oroszlámos-Podlukány dűlő

Tiszántúli, kora avar kori fiilkesíros temetők :

6. Csóka; 20. Dombiratos; 28. Kiszombor-E; 37. Kunszentmár-ton-Habranyi telep; 42. Nagykamarás

ÉK-DNy, illetve K-Ny-i tájolású, tiszántúli kora avar kori temetők

Derecske-Új patika; 34. Klárafalva, Tóth Mihály telke; 35. Körösladány, Dózsa Tsz; 38. Magyarmajdán; 41. Nagyhegyes-Földgázbontó; 50. Szentes-Dónát-Kórógypart

Részleges állattemetkezést tartalmazó, EK-DNy, illetve K-Ny-i tájolású, tiszántúli, kora avar korifülkesí-ros temetők:

11. Deszk-G; 12. Deszk-H; 18. Deszk-T; 31. Kiszombor-O; 40. Mokrin-Vodoplav dűlő; 47. Szegvár-Oromdűlő; 48. Szegvár-Sápoldal

 

 

Lábjegyzetek:

  1. A szegvári Puskin Tsz homokbányájának területén előkerült temető leletmentését még hallgatóként, akkori tanárom, Trogmayer Ottó bizalmából, 1980 márciusában, hallgatótársaimmal együtt kezdtük meg. A következő évben is folytatott leletmentő ásatás során kerültek elő az első fülkesírok Az akkor még mindenki számára eléggé ismeretlen és idegen sírforma feltárását és dokumentálását a Nagy Katalin és Szőke Agnes által kidolgozott székkutasi gyakorlat alapján Szőke Ágnestől tanultam meg, majd figyelembe véve a szegvári talapiszonyokat, az elmúlt 12 év alatt feltárt, több mint 100 sir kibontása során, munkatársaimmal kialakítottuk a saját munkamódszerünket.
  2. Az embertani leletek nem- és kormeghatározásáért Marcsik Antóniának mondok köszönetet.
  3. Mindezt azért is hangsúlyozom, mert a régi feltárásokon sokszor igen nehéz lehetett hasonló helyzetben észlelni a sír aknarészét. Mi is gyakran a 3-4. nyesés után vettük észre a sírfoltot.
  4. Az előzetes jelentésben megjelent 36 000 m2 (LŐRINCZY 1992a, 81) gépelési hiba, valójában akkor még csak 26 000 m2-nyifelületet tártunkfel.
  5. Valójában olyan típusú fülkés temetkezéseket találtunk Szegváron a 80-as években, amelyeket Csallány Dezső a 40-es években már ismert vagy sejtett.
  6. Csallány Dezső a lejtős fúlkesírt (5. kép A, 18) valószínűleg a Deszk-T 24. sir (LŐRINCZY 1994, 323) alapján rajzolta. Meg kell jegyezni, hogy ezeknél az eseteknél is megegyezik az elhunyt égtáj szerinti elhelyezése a temető többi temetkezésénél megfigyelt tájolással. Az 5. kép A, 6-os ábrához Csallány segítségére volt Szasszer János mokrini tanítónak, a mokrini kora avar kori temető 19. sírjáról készült leírása mellett (LŐRINCZY 1994, 324) a temetkezésről készült metszetrajza is (5. kép B). A Csallány Dezső rajzán szereplő 12-17, illetve 19. ábra aknás, padkás és padmalyos, illetve rendellenes temetkezéseket ábrázol, ami a téma szempontjából érdektelen, ezért itt most nem foglalkozom velük.
  7. A korai és késői lelőhelyek együttes száma azért 37, mert Csókáróla ma elfogadott keltezés szerintmind a korai, mind pedig a késői időszakból származó flllkesirokat is ismerünk. A közel hasonló esetszám még akkor is igaz, ha leszámítjuk a bizonytalan eseteket, pl. a deszki lelőhelyek többsége valószínűleg egy temetőhöz tartozik.
  8. A fülkesíros temetkezést gyakorló közösségek továbbélése, vagy új népesség érkezése kérdésében, a régészeti leletek és a temet kezési szokások értékelése mellett lényeges lesz e népességek embertani jellemzőinek összehasonlító vizsgálata.
  9. A részleges állattemetkezéseknek a többihez képest magasabb számát részben az magyarázza, hogy az állatcsontok megléte a „ legkézzelfoghatóbb" volt. A múlt században és a 20. század első évtizedeiben a tájolás adataira kevésbé figyeltek, míg a fülkesírok feltárása és megfigyelése csak a szisztematikus ásatások során vált lehetővé.

 

IRODALOM:

BÁLINT 1941 BÁLINT A.: Csanád, Arad és Torontál ke.e. vármegyék régészeti katasztere. Makó 1941.

BÁLINT 1989 BÁLINT, CS.: Die Archäologie der Steppe. Wien-4Cöln 1989.

BÁLINT 1993 BÁLINT, CS.: Probleme der archäologischen Forschung zur awarischen Landnahme. In: Ausgewählte Probleme europäischer Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters. Hrg.: Müller-Wille, H.-Schneider, R. Vorträge und Forschungen 41 (1993) 195-273.

BANNER 1927 BANNER J.: Népvándorláskori sírok Nagykamaráson. Gräber aus der Völkerwanderungszeit bei Nagykamarás. Dolg3 (1927) 141— 159.

BÓNA 1979 BÓNA I.: A szegvár-sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. Das Reitergrab von Szegvár-Sápoldal. Beiträge zu den frühawarischen Bestattungssitten. ArchÉrt 106 (1979) 3-32.

BÓNA 1980 BÓNA, I.: Studien zum frühawarischen Reitergrab von Szegvár. Acta ArchHung 32 (1980) 31-96.

BÓNA 1986 BÓNA I.: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 1 (1986) 15-91.

BÖKÖNYI 1974 BÖKÖNYI, S.: History of domestic mammals in Central and Eastern Europe. Budapest 1974.

CSALLÁNY 1933 CSALLÁNY D.: A kunszentmártoni avarkori ötvössír. Goldschmiedergrab aus der Avarenzeit von Kunszentmárton (Ungarn). Szentes 1933.

CSALLÁNY 1934 CSALLÁNY D.: A Szentes-lapistói népvándorláskori sírlelet. Der Grabfund von Szentes-Lapistó aus der Völkerwanderungszeit. Dolg 9-10 (1933-34) 1934,206-214.

CSALLÁNY 193 9 CSALLÁNY D.: Kora-avarkori sírleletek. Grabfunde der Frühawarenzeit. Fol Arch 1-2 (1939) 121-155.

CSALLÁNY 1943 CSALLÁNY D.: A DeszkD. számú temető avar sírjai. Les Tombes avares du ámenére de „DeszkD". ArchÉrt 1943,160-173.

CSALLÁNY 1943a CSALLÁNY D.: Hunkori sír Klárafalváról. Ein hunnisches Grab aus Klárafalva. SzVMK 1943,42^5.

CSALLÁNY 1956      CSALLÁNY, D.: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest 1956.

CSALLÁNY 1958 CSALLÁNY D.: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei. A warische Funde des Komi-tats Szabolcs-Szatmár. JAMÉ 1 (1958) 31-87.

CSALLÁNY 1968 CSALLÁNY D.: Sámáneszköz volt-e az avar kori,, írtartó csonttégely''? War,, der Knochentiegel als Salbenbehälter" ein Schamanengerät in der Awarenzeit? MFME 1966/67-1 (1968)61-72.

CSALLÁNY 1968a CSALLÁNY, D.: Neue Erge-binesse der awarenzeitlichen Forschungen in Ost-ungarn. StZ 16 (1968) 59-70.

CSALLÁNY 1972 CSALLÁNY D.: Avarkori páncélmaradványok a Kárpát-medencében. (I. rész) Die Panzer der Awarenzeit im Karpatenbecken. JAMÉ 12-14 (1969-1971) 1972,7-44.

CSALLÁNY 1900 CSALLÁNY G.: Avar sírleletekről Szentes határában Donáton. ArchÉrt 20 (1900) 393-398.

CSALLÁNY G. 1939 CSALLÁNY G.: A Szentesderekegyházi népvándorláskori sírlelet. Der völkerwanderungszeitliche Grabfand von Szentes-Derekegyháza. FolArch 1-2 (1939) 116-120.

CSÉPLŐ 1896 CSÉPLŐ P.: Ártándi sírlelet. ArchÉrt 16(1896)412^16.

DÖRNER 1 96 1 DÖRNER, E.: Mormint din epoca la avara Sínpetru-German. Tömbe de l 'époque avaré décauverte á Sínpetru-German. SCIV 12 (1961)423-433.

JUHÁSZ 1969 JUHÁSZ I.: Újabb adatok az avar temetkezési szokások ismeretéhez. MFMÉ 1969-2 (1969) 147-150.

JUHÁSZ 1971 JUHÁSZ, I.: Awarisches Gräberfeld in der Sandgrube der LPG ,,Béke" bei Orosháza. Acta Ant et Arch Suppl. 14 (1971) 81-86.

JUHÁSZ 1973 JUHÁSZ I.: Néhány Békés megyei avarkori leletről. Some Avar-age finds in the county of Békés. BMMK 2 (1973) 99-115.

JUHÁSZ 1986 JUHÁSZ I.: Avarkori temetők Orosháza határában. Bölcsészdoktori értekezés, (kézirat) Szarvas 1986.

KISLÉGHY 1911 KISLÉGHY NAGY GY: Torontál vármegye őstörténete. MW Torontál vármegye. Budapest 1911,304-330.

KISLÉGHY 191 la    KISLÉGHY NAGY GY.: Az óbessenyői őstelep. ArchÉrt 31 (1911) 147-164.

KISS 1962 KISS A.: Az avarkori lovastemetkezés szokásának vizsgálata. Über das Brauchtum der awarenzeitlichen Reiterbastattungen. JPMÉ 1962,153-162.

KOREK 1942 KOREK ].:A Szárazér-dűlői avar lovassír. Awaren-Reitergrab in Szárazér-dűlő Dolg 18 (1942) 156-159.

KOREK 1943 KOREK J.: A Szentes-kajáni avarkori temető Das avarische Gräberfeld zu Szentes-Kaján. Dolg 19 (1943) 1-129.

KOVRIG 1975 KOVRIG, I.: The Dévaványa Cemetery. In: Avar Finds in the Hungarian National Museum Budapest 1975,121-155.

KOVRIG-KOREK 1960 KOVRIG, I.-KOREK, J.: Le cimetiére de /' époque avaré de Csóka (Coka). Acta ArchHung 12 (1960) 257-297.

KÜRTI 1983 KÜRTI B.: Az avarok kora. In: Szeged története. Szerk.: Kristó Gy. Szeged 1983, 162-208.

KÜRTI-LŐRINCZY 1991      KÜRTI B .LŐRINCZY G.: „...avarnak mondták magukat... " —..... they called themselves Avars... " Vezető a Móra Ferenc Múzeum régészeti kiállításában. Szeged 1991.

LÁSZLÓ 1943 LÁSZLÓ GY: A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Der Grabfund von Koroncó und der Altungarische Sattel. Arch Hung 27 Budapest 1943.

LÁSZLÓ 1977 LÁSZLÓ GY.: A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. Kolozsvár 1946. In: Régészeti tanulmányok. Budapest 1977,125-170.

LŐRINCZY 1991 LŐRINCZY G.: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja Das Grab I des frühawarenzeitlichen Gräberfeldes von Szegvár-Oromdűlő. MFMÉ 1984/85-2 (1991) 127-155.

LŐRINCZY 1992 LŐRINCZY G.: Megjegyzések a kora avar kori temetkezési szokásokhoz. A tájolás. Anmerkungen zu den frühawarenzeitlichen Bestattungssitten. Die Orientierung. JAME 30-32 (1987-1989)1992,161-172.

LŐRINCZY 1992a LŐRINCZY, G.: Vorläufiger Bericht über die Freilegung des Gräberfeldes aus dem 6-7. Jahrhundert in Szegvár-Oromdűlő (Weitere Daten zur Interpretierung und Bewertung der partiellen Tierbestattungen in der frühen Awarenzeit). ComArchHung 1992,81-124.

LŐRINCZY 1994 LŐRINCZY G.: Megjegyzések a kora avar kori temetkezési szokásokhoz. (A falkesíros temetkezés) Bemerkungen zu den frühawarenzeitlichen Bestattungssitten. (Die Stollengräber) In: A kőkortól a középkorig. Szerk.: Lő-rinczy G. Szeged 1994, 311-335.

MRT 1989 Békés megye régészeti topográfiája. A szarvasi járás IV/2. írta: Jankovich B. D.-Makkay J.-Szőke B. M. Budapest 1989.

MADARAS 1986 MADARAS L.: A múlt értékeinek megbecsülése Jászkunság 30:3 (1986) 33-37.

MADARAS 1991 MADARAS L.: A Szentes-kajáni temető néprajzi vonatkozásai. Folklór és Ethnográfia 57 Debrecen 1991.

MADARAS 1992 MADARAS, L.: Die Bestattung in Nischengräbern in der Gemarkung von Öcsöd. Fülkesíros temetkezés Öcsöd határában. Ethno-graphica et Folkloristica Carpathica 7-8/1. (1992) 177-196.

MEDGYESI 1991 MEDGYESI P.: Késő avar temető Bélmegyer-Csömöki-dombon (Előzetes jelentés). Spätawarenzeitliches Gräberfeld auf dem Hügel Bélmegyer-Csömök (Vorbericht). MFMÉ 1984/85-2(1991)241-255.

MEDGYESI 1991a MEDGYESI P.: Az avarok kora. In: Békéscsaba története 1. Szerk.: Jankovich B. D.-Erdmann Gy. Békéscsaba 1991,107-118.

MEDGYESI s. a. MEDGYESI P.: Néhány Békés megyei avar kori ésX-XI. századi lelet. BMME s. a.

MESTERHÁZY 1965 MESTERHÁZY K.: A Déri Múzeum régészeti tevékenysége 1962-1965. Leletkataszter. The arheological activity of the Déri Museum in the years 1962-1965. (A survey finds) DMÉ 1965,19-59.

MESTERHÁZY 1987 MESTERHÁZY K.: Korai avar részleges lovastemetkezések Artándról és Biharkeresztesről. Frühawarische partielle Pferdebestattungen aus Ártaná und Biharkeresztes. FolArch 38 (1987) 219-245.

MÓRA 1932 MÓRA F.: Néprajzi vonatkozások szegedvidéki népvándorláskori és korai magyar leletekben. Volkskundliche Beziehungen in Funden der Völkerwanderungszeit und des frühen Ungartums aus der Umgebung von Szeged. Ethn 43/2 (1932) 54-67.

B. NAGY 1984 B. NAGY K.: Az avar kaganátus. In: Hódmezővásárhely története. Szerk.: Nagy I. Hódmezővásárhely 1984,229-256.

B. NAGY 1993 B. NAGY K.: Székkutas-kápolnadűlői avar temető néhány 9. századi síregyüttese

(Előzetesjelentés) Einige Grabkomplexe aus dem 9. Jahrhundert im awarischen Gräberfeld bei Székkutas-Káplnadűlő. (Vorbericht) In: Az Alföld a 9. században Szerk.: Lőrinczy G. Szeged 1993, 151-169.

PÁRDUCZ 1935 PÁRDUCZ M: La Téne- és népvándorláskori sírok Solt-Paléban. Gräber aus der La Téne- und Völkerwanderungszeit im Solt-Palé. Dolg 11 (1935) 159-174.

PÁRDUCZ 1963 PÁRDUCZ, M.: Die ethnischen Probleme der Hunnenzeit in Ungarn. StudArch 1 Budapest 1963.

REIZNER 1895 REIZNER J:.A majdani aranylelet. ArchÉrt 15 (1895) 380-381.

RICZ 1980 RICZ, P.: Resultate der neueren Ausgrabungen awarischen Nekropolen in der nordöstlichen Backa-Bestattungsart und Bestattungsritus auf der Nekropole bei Backi Sokolac (Gemeinde Backa Topola) Balcanoslavica 9 (1980) 77-90.

SELMECZI-MADARAS 1980 SELMECZI L.-MADARAS L.: Avarkori ésX-XII. századi magyar köznépi sírok Rákóczifalván. Avar and X-XII th Century Hungarian commoner Graves at Rákóczifalva. SzMMÉ 1979-1980 (1980) 141-172.

SŐREGI 1911 SŐREGIJ.: Jelentés Debreczen sz. Mr. város múzeuma 1910. évi működéséről és állapotáról. Debreczen 1911.

SZELLE 1891 SZELLE ZS.: Régészeti ásatások a bölcskei népvándorláskori temetőben. ArchÉrt 11 (1891) 239-249.

TÖMÖRKÉNY 1904 TÖMÖRKÉNY I.: Oroszlámosi leletekről és ásatás a kőrös-éri iskolánál. ArchÉrt 24(1904)263-271.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet