| |
JUHÁSZ Irén
Dolgozatomban a Békés megyei, általam feltárt avar temetőkben talált fülkesírokat mutatom be. Ezek a következő temetők: Orosháza-bónumi téglagyár (JUHÁSZ 1969), Orosháza-Béke Tsz homokbánya (JUHÁSZ 1971,1985), Szarvas-Rózsás (MRT 1989), Szar-vas-68. sz. topográfiai lelőhely (MRT 1989).
A lelőhely Orosházától nyugatra, a hódmezővásárhelyi műút és vasút által bezárt szögben, az ún. bónumi részeken van. Itt működött évtizedeken át az egyik nagy téglagyár (2. kép). A lelőhelyen 1966-67-ben feltárt 245 avar sírból öt, fülkés temetkezés volt.
78. sír nő. .: ÉNy-DK. A csontok a vízszintestől lefelé kb. 50°-os szögben feküdtek. A kiásott sírforma a ferde vonalú agyagbányászás miatt nem volt megállapítható. Csak magát a fülkét találtuk meg, s benne a halottat. Mell.: 1. A keresztcsonton vascsat. 2. A jobb alkarcsontok külső oldala mellett fekete, kettőskúpos, felületén sűrű, körbefutó vonalakkal díszített orsógomb.
81. sír: nő. .: ÉNy-DK. A csontváz a vízszintestől lefelé 65-70°-os szögben feküdt. Mell.: 1. A koponya bal oldala mellett két, fekete üvegcsüngős, bronz fülbevaló. 2. A bal medencelapát felső élén vascsat. 3. A jobb térdcsontok felett szürke, kettőskúpos, 2-2 bordával tagolt orsógomb.
82. sír: férfi. .: ÉNy-DK. A csontváz a vízszintestől le felé kb. 60°-os szögben feküdt. A koponya a medencére gurult le. A váz alatt meghatározhatatlan anyagú lepel korhadt marad ványát figyeltük meg. A medencecsontokon bronz- és gyenge minőségű ezüstlemezből készített övdíszek helyezkedtek el. Mell.: 1. Bronzcsat töredéke a jobb medencelapát alsó élén. 2. Kerek lemezveretek körben a medencecsontokon. A medence alatt némelyik textilmaradvánnyal együtt maradt meg. A vereteket 3-3 vasszeggel erősítették a bőrövre. 3. A medence bal oldalán finom szövésű textillel összerozsdásodott vasbújtató. 4. Mellette két, patkó alakú, vékony lemezből kivágott lyukvédő. 5. Sima lemez kisszíjvég a bal medencelapát mellett. 6. Két lapból álló nagyszíjvég a bal medencelapát mellett. Belseje a szíj vég formáját követő, vékony falemezkével van kitöltve. 7. A nagy- és kisszíjvég között téglalap alakú, kis bronzlemez volt. 8. A medence középső részén kerek, kőberakásos övveret, közepén vékony bronzgyűrűbe foglalt fekete, fél üveggyöngy volt. 9. Vascsat a jobb medencelapát alsó élén. 10. A bal combcsont mellett, kívül vaskés.
127. sír bolygatott. .: ÉNy-DK. A fülke alja a vízszintestől lefelé kb. 40°-os szögben lejtett, az összes csont a fülke ÉNy-i végében volt összedobálva. Melléklet nem volt.
128. sír: nő. .: ÉNy-DK. A csontváz a vízszintestől lefelé kb. 60°-os szögben feküdt a fülkében. Mell.: 1. A koponya alatt fekete üveggyöngyös, bronz fölbevaló. 2. A nyakcsigo lyákon hengeres és dinnyemag alakú, kék, zöld, fekete és világos színű, átlátszó üveggyöngyök. 3. A jobb kéz egyik ujj csontján fonott, zárt bronzgyűrű (kibontás után szétporladt). 4. A bal felkar és alkarcsontok találkozásánál fekete, felületén zeg-zug vonalakkal díszített orsógomb.
A sírok tájolása ÉNy-DK, 25-66° között volt. Mivel az agyagszedés irányában levő sírgödröt minden esetben megsemmisítették, csak a fülkét lehetett feltárni. Ezért a fülkesírok szerkezetét minden esetben rekonstruálni kellett. A fülkék aljának szöge a vízszintestől lefelé 40-70° között váltakozott.
A kelet-nyugat irányban elnyúló bónumi temetőben a fülkesírok szétszórtan, az egész temető területén megtalálhatók voltak (3. kép). A 82. sír a temető nyugati harmadában, egy kisebb csoport férfi tagjaként lett eltemetve. Az e csoporthoz tartozó, 73. sírban, a női váz mellékletei között ovális szárú bronz fülbevaló, kettőskúpos, körbefutó vonalakkal díszített orsógomb volt. A 78. és 81. sír a temető közepe táján feküdt, kissé fedve egymást (pontosan nem lehetett tisztázni a két sír helyzetét). Ezek egy nagyobb sírszámú csoport szélén helyezkedtek el. A csoport magjában — négy sírban — övveretes férfíak nyugodtak, melyek között az egyik lovas volt. Ezek — a leleteik alapján — a griffes-indás csoportba tartoztak. A 127. és 128. sírok a temető ÉK-i felső végében — kivételesen — egymás mellett voltak. A temető legnagyobb sírszámú, de a legszegényebb csoportja az északi részen helyezkedett el, zömmel melléklet nélküli gyermek sírokkal. E csoport déli részén került elő a két utóbbi fulkesír. A mellettük levő 116. és 117. sírokban szintén női vázak voltak, bennük a 128. sírhoz hasonló fülbevalóval, dinnyemag alakú gyöngyökkel.
Ezek a tárgyak azt mutatják, hogy a temetkezések a 8. században történtek, és a fülkesírok is erre az időre keltezhetők.
A lelőhely Orosházától 5 km-re északra, a gádorosi úttól keletre fekszik (2. kép). A homokbányászás pusztítása miatt a temető csak részben van feltárva A 1967-69 között feltárt 152 avar sírból hat, fülkés temetkezés volt.
37. sír: nő. T.: ÉNy-DK. A váz a vízszintestől lefelé kb. 70°-os szögben feküdt. Mell.: 1. A koponya és a boka csontjai felett szárnyas csontjai 2. A sírfbldben vaskés töredéke volt.
40. sír: gyermek. T.: ÉNy-DK. A vízszintestől lefelé kb. 30°-os szögben feküdt a csontváz. Mell.: 1. A bal medencelapát és combcsontfej között vascsat. 2. A jobb lábszárcsontok alsó végénél kettőskúpos, palástján körbefutó vonalakkal díszített orsógomb.
49. sír: férfi. T.: ÉNy-DK. A csontvázat az ülőhelyzethez közelítő testhelyzetben találtuk a fülkében. A combcsontok vízszintes, a lábszárcsontok függőleges helyzetben voltak, feltehetően a fülke aljának egyenetlensége miatt. Mell.: 1. Bal oldalon, a bordák felett vascsat. 2. A bal combcsont belső oldalán vaskarika. 3. A vaskarika alatt kés volt. 4. A medencén vascsat. 5. A bal lábszárcsontok belső oldala mellett vastárgy (csiholó!) két darabja, 6. kőpenge, 7. vascsipesz.
55. sír: férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK. A vízszintestől lefelé kb. 50°-os szögben feküdt a csontváz. Mell.: 1. A jobb medencelapát és bordák között vascsat. 2. A bal combcsonton egy másik vascsat. A sír földjében faszénszemcsék voltak.
63. sír: férfi. T.: ÉNy-DK. A vízszintestől lefelé kb. 45°- os szögben feküdt a csontváz. A sírfolt 50 cm mélyen 110x75 cm felületen jelentkezett. Mell.: 1. A medencecsonton ovális vascsat. 2. A medence alatt szögletes vascsat. 3. A bal combcsont külső oldala mellett egy keskeny pengéjű vaskés, valamint 4. egy szélesebb pengéjű vaskés volt.
64. sír: nő. T.: ÉNy-DK. A vízszintestől lefelé kb. 50°-os szögben feküdt a csontváz. Mell.: 1. A combcsontok között ívelt oldalú vascsat. 2. A bal kézfejcsont mellett szürke, kettőskúpos, palástján hegyes ívű hullámvonallal díszített orsógomb. 3. Mellette szélesebb pengéjű vaskés.
Ezeket a sírokat úgy találtuk meg, hogy a legyalult területen először a sírgödör — általában 60x80 cm nagyságú — foltja jelentkezett. Majd ettől a szinttől lefelé 30-40 cm mélységben kibontakozott ennek a foltnak az alja, és egyik részén láthatóvá vált a koponya. Ebből a kis sírgödörből nyúlt lefelé, különböző lejtésű szögben a fülke. A csontvázakat így majdnem álló helyzetben találtuk.
A fülkesírok a temető egy pontján, egymás közelében helyezkedtek el (4. kép). A csontvázak mellett talált különböző, de szegényes tárgyak jellegtelenek, éppen ezért nem korhatározóak.
A sírok tájolása ÉNy-DK. A temető soros betelepítést mutat, a nyugati harmadában helyezkedtek el a fülkesírok. A 37., 40. és 64. sír közelében, a hagyományos sírgödörbe temetett 41. sírban övveretes férfi nyugodott. Az övén préselt lemezveretek voltak. Sajnos nagyon rossz állapotban maradtak meg, így formájukat és típusukat nem lehetett meghatározni. A szíjvég előlapján II. germán állatstílusú motívum van, ennek alapján a 7. század végére lehet keltezni. Tájolása és a temetőben elfoglalt helye alapján szervesen beleillik a temető többi sírja közé. Értelmezve a sír korát, a következőket állapíthatjuk meg: az öv-veretek a temető többi leleténél korábbi időre mutatnak, azonban a halott idős kora arra enged következtetni, hogy élhetett a többi sírba temetettekkel egyidőben is. Végeredményben, az itt elhelyezkedő három fülkesírnak a korát a 7. század végére, a 8. század elejére lehet keltezni. A 63. fülkesír olyan sorban van, ahol a mellette levő 52. sírban fekvő nőt ovális szárú, granulált gömböcskékkel, oktaéderes üvegcsüngővel ellátott bronz fülbevalóval temették el. A tőlük délebbre levő sorban, az 54. és a 60. sírban korongolt, hullám- és vonalköteggel díszített edények kerültek elő. Az 54. sírt közvetlenül a fülkesír DK-i a temetőben talált fülkesírok, annak ellenére, hogy nincs bennük korhatározó lelet, a késő avar kor elejére keltezhetők.
A lelőhely Szarvastól keletre kb. 15 km távolságra fekszik, az un. Rózsás-halom déli-délkeleti lábánál. Először 1973-ban volt leletmentés a lelőhelyet átszelő csatorna partján, ekkor került elő egy fülkesír. 1987 óta folyamatos a feltárás, és az eddig feltárt 124 sír között — még mindig — a 25. sír az egyetlen fülkés.
25. sír: férfi. T.: ÉNy-DK. A sírt a csatorna partján találtuk meg, szabályos, nagy sírfolt jelentkezett, és lépcsőzetesen mélyült a csatorna, azaz DK felé. Az utolsó lépcső után, a sírgödör végében előtűnt a koponya, majd a fülkében a csontváz is. A vízszintestől lefelé kb. 30°-os szögben feküdt a csontváz a fülkében. Mell.: 1. A medence jobb oldali részén vascsat, 2. vas tárgy. 3. A bal combcsont mellett kés töredéke volt. 4. Térdtől lefelé egy egész juh csontváza feküdt.
A temető soros betelepítésű. A sír az eddig feltárt temetőrész északi sírsorában helyezkedik el. A mellette levő 21. — bolygatott, női — sírban csak egy vascsatot találtunk, míg a 25., fülkesírtól jobbra levő 24. sírban vas öweret töredékek voltak. A temető eddig feltárt sírjaiban csak késő avar korra keltezhető leleteket találtunk.
A lelőhely Szarvas város szélén, a 44. sz. út és az orosházi vasút közötti részen, a hajdani Grexa-tégla-gyár mellett helyezkedik el. 1983-ban a területet egy nagy építkezés miatt legyalulták, és ekkor jelentkeztek a késő avar sírok. A temető leletmentését 1983-86 közötti időben végeztük el, melynek eredményeként 422 síros avar temető feltárása történt meg(1. kép).
1. kép: Szarvas-68. lh. helyszínrajza
A temető ÉK-DNy irányban elnyúlva ovális formát mutat. A terepviszonyokat a feltárt sírgödrök beásásának mélységéből jól rekonstruálhatjuk. A temető tulajdonképpen a Cigány-ér egyik magaspartján helyezkedett el. A közepén levő széles sávban volt egy partos magaslat, attól lefelé, szélességének mindkét irányában a partmagasság csökkent olyany-nyira, hogy a legszélső sírok az ún. kotús, tehát vizes földrétegbe voltak beásva. A temető 50 fülkesírja két hosszú sorban, ezen a partos részen helyezkedett el, valamint a déli végen volt még egy 3 sírból álló csoport, a nyugatin pedig egy sír (5. kép).
A temető jól elkülöníthető bal és jobb oldali szárnyra A bal oldali északi sorában, egymás mellett 11, kissé keletebbre 6, a déli részen kis közökkel egy sorban 12, és még délebbre 4 fülkesír volt. A jobb oldali szárnyon, a gerincen 9 közvetlenül egymás mellett volt, tőlük északra és délre 2-2 és különállva 1 sírt találtunk. A nyugati sarokban pedig 3 sír helyezkedett el. A sírok temetőn belüli helyzete — mint később kiderült — a temető belső időrendjét is meghatározza
40. sír: Ad. férfi, nő, gyermek. T.: ÉNy-DK 35°. Bolygatott Sírméret: 80x270+200 cm, m.: 210 cm. A sírgödör ÉNy-i sarkában egy koponya volt, ettől a ponttól lefelé, lépcsőzetesen mélyült a gödör. A megbolygatott sírföldben ember- és lócson-tok darabjai kerültek elő. Annyira bolygatott volt, hogy csak egy váz lábcsontjai voltak in situ helyzetben. Mell.: 1. A sírgödörben, kb. a mellkascsontok helyén brorizlemezke töredéke (9. kép 1). 2. A betöltésben vascsat (9. kép 2).
46. sír (11. kép 8): Mat. nő. T.: ÉNy-DK 52°. Sírméret 80x180+200 cm, m.: 135-200-240 cm, vh.: 143 cm. A sírgödör három, különböző nagyságú földlépcsővel mélyült, utána kb. 15°-os lejtésű fülke következett. Mell.: 1. A fülke szájában, a koponya mellett egy kézzel formált, aszimmetrikus, szürkés-barna edény volt, ma.: 20 cm (6. kép 14). 2. A koponya mindkét oldala mellett l-l nagygömbös, ezüst fülbevaló (6. kép 9). 3. A bal oldali fülbevaló mellett hajlított bronzkapocs (6. kép 10). 4. A medence bal oldalán ovális vascsat (6. kép 11). 5. A jobb könyök külső oldala mellett szürkésbama, kettőskúpos, aszimmetrikus orsógomb (6. kép 12). 6. A koponya kiemelése után, alatta egy érdekes formájú bronzlemezt (6. kép 13) találtunk.
48. sír (6. kép 6): Mat. nő. T.: ÉNy-DK 65°. Sírméret: 80x220+200 cm, m.: 120-200-230 cm, vh.: 160 cm. A sírgödör három, különböző méretű földlépcsővel mélyült, majd a DK-i végéből nyúlt le a fülke. Mell.: 1. A fülke szájában, a bal oldalon volt a kézzel formált, vörösesbarna színű, nyújtott testűfazék (6. kép 7), nyaka tölcséresen felhúzott, pereme egyenetlen, ma.:
20,6 cm. 2. Ugyanitt kisméretű, hurkosfülű kengyelpár (6. kép 3), talpa egyenesre kalapált. 3. Mellette csikózabla (6. kép 2), 4. hevedercsat (6. kép 1). 5. A jobb térd külső oldala mellett egy kopott, egyenetlen felületű, kettőskúpos orsógomb (6. kép 5). 6. A mellkason kettőskónikus, zöld színű és hosszúkás, fekete üveggyöngy (6. kép 4) volt 7. A lábcsontokon juh lapockacsont keresztbe téve.
53. sír (7. kép 1): Mat(v). nő. T.: ÉNy-DK 35°. Sírméret: 80x216+200 cm, m.: 155-210-220 cm, vh.: 155 cm. A sírgödör két, különböző méretű földlépcsővel mélyült, majd a kb. 10°-os lejtésű fülke következett Mell.: 1. A fülke szájához kézzel formált, aszimmetrikus fazekat (7. kép 7) helyeztek. Az edény nyaka kissé behúzott, pereme és peremszéle egyenetlen, testén két helyen a függőlegeshez közelítő, páros vonal van bekarcolva, ma.: 20,7 cm. 2. A nyakcsigolyákon és a mellkason 11 db nagy, szemes, 22 db apró, lapos, sárga, 22 db kisméretű, lapos, zöldeskék színű gyöngy (7. kép 6). 3. A gyöngyök között vaslánc (7. kép 4) darabjai. 4. A koponya két oldala mellett egy-egy nagygömbös, ezüst fölbevaló (7. kép 2). 5. A keresztcsonton vascsat (7. kép 5). 6. A jobb vállnál fekete színű, kettőskúpos orsógomb (7. kép 3) volt
54. sír (7. kép 8): Ad. nő. T.: ÉNy-DK 38°. Sírméret: 80x230+190 cm, m.: 130-250-250 cm, vh.: 150 cm. A sírgödör négy, különböző méretű földlépcsővel mélyült. Mell.: 1. A fülke szájában kézzel formált, aszimmetrikus, hosszúkás formájú, füles edény (7. kép 15). A szalagfül a perem alatt és az öblösödés felső részén kapcsolódik, ma.: 25,5 cm. 2. A koponya bal oldalán két, nagygömbös, ezüstfölbevaló (7. kép 9). 3. A bal kulcscsonton ezüstgömb (7. kép 10). 4. A nyakcsigolyákon 32 db egyes és ikerszemes gyöngy (7. kép 12). 5. A jobb meden celapát alatt ívelt oldalú, lekerekített sarkú vascsat (7. kép 11).
6. A jobb alkarcsontok alatt nagyméretű vascsipesz (7. kép 13).
7. A bal kézfej csontjai között téglavörös orsókarika (7. kép 14).
56. sír (8. kép 1): Sen. férfi. T.: Ny-DK 43°. Sírméret: 80x260+220 cm, m.: 90-240-320 cm, vh.: 155 cm. A sírgödör négy, különböző méretű földlépcsővel mélyült, majd az igen meredek fülke következett. A fülke bal oldalában a férfi, a másik oldalon egy egész juh csontváza feküdt Mell.: 1. A férfi bokájára legurulva, azon feküdt egy nagy fazék (8. kép 6). Kézzel formált, erősen öblös hasú, aszimmetrikus edény, nyaka enyhén behúzott, peremszéle benyomkodott, ma.: 26 cm. 2. A kengyelek (8. kép 5) közül a hurkosfülű az edény alatt volt, a másik az állatcsontok között, a férfi koponyája vonalában került elő. 3. A fülke szájában, az állatcsontok között hevedercsat (8. kép 4). 5. A férfi bal vallanak magasságában, a földbe szúrva vaskés (8. kép 3). 6. A két combcsont között vascsat (8. kép 2) volt.
133. sír (8. kép 7): Mat nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 33°. Sírméret 90x120+200 cm, m.: 100-190-300 cm. A három lépcsővel mélyülő sírgödör után kb. 45°-os lejtésű a fülke. A koponya a térdcsontokra csúszva, a jobb combcsont a bokacsontokon keresztben feküdt. Mell.: 1. A bal medencelapát alatt fekete, kettőskúpos, palástján árkolt díszítésű orsógomb (8. kép 10) töredéke. 2. A bal könyök mellett vaskés (8. kép 8). 3. A bal bokacsontokon vascsat (8. kép 9) volt 4. A fülkesírban ló koponyája és törzscsontjainak maradványa került elő.
140. sír Mat férfi. Bolygatott T.: ÉNy-DK 26° Sírméret 80x240+190 cm, m.: 140-210-260 cm. A sírgödör három lépcsővel, fokozatosan mélyült Csak a koponya volt in situ helyzetben. Mell.: 1. A jobb kézfejcsontok alatt vaskarika (9. kép 10) öt dudorral. 2. A jobb combcsont felső vége mellett hurkosfülű, kerek kengyel (9. kép 16). 3. A bal combcsont helyén csikózabla (9. kép 9). 4. A jobb combcsont belső oldala mellett vascsat (9. kép 15). 5. A bal medencelapáton egybeöntött bronzcsat (9. kép 3), teste két szegeccsel áttört és vége enyhén lekerekített 6. A jobb combcsont belső oldala mellett ólombetétes, bronz öweret (9. kép 6) hosszúkás kapoccsal. 7. A jobb kézfejcsontok alatt keskeny, lekerekített végű, ólombetétes kisszíjvég (9. kép 5). 8. Ugyanitt másik szíjvég bronz kapcsa és két veretét felfogató kapocs (9. kép 7). 9. A jobb combcsont mellett, belül kerek veret felfogatására használt bronzkapocs (9. kép 7). 10. Ugyanitt gombfejű bronzszegecsek (9. kép 4). 11. A bal könyök tájékán vascsat (9. kép 8). 12. A bal combcsont alatt kőpenge (9. kép 12). 13. A jobb combcsonton kívül vastőr (9. kép 13), nyéltüskéje hajlított 14. Asír betöltésében kisméretű vaskapocs töredékei (9. kép 11,14).
145. sír (9. kép 22): Ad(v). férfi. T.: ÉNy-DK 23°. Bolygatott. Sírméret: 80x220+190 cm, m.: 100-140-200 cm. A fülke előtt a sírgödör két lépcsővel mélyült. Teljesen feldúlt és kirabolt. Mell.: A sírföldben kézzel formált fazék: (9. kép 23) töredékei voltak.
152. sír (9. kép 17): Mat férfi. Bolygatott T.: ÉNy-DK 39°. Sírméret 70x110+200 cm, m.: 130-220-265. Teljesen feldúlt, a sírgödör két lépcsővel mélyült a fülke felé. Mell.: 1. A bolygatott csontok között ívelt oldalú, lekerekített sarkú vascsat (9. kép 21), 2. félgömb fejű bronzszegecs (9. kép 19), 3. bronz kissajvég (9. kép 18), mely két lemezből áll, felül pánttal összefogva, 4. \uskés (9. kép 20) került elő. A sírfbldben szarvasmarha- és lócsont töredékek.
154. sír (10. kép 10): Ad. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 46°. Sírméret: 90x260+200 cm, m.: 100-220-280 cm, vh.: 140 cm. A sírgödör négy lépcsővel, fokozatosan mélyült, majd a kb. 51 °-os lejtésű fülkében koporsós temetkezés került elő. Mell.: 1. Az ácskapocs formájú koporsókapcsok (10. kép 8) nagyjából a koporsó körvonalait követték. 2. A koponya jobb oldalánál egy egész juh csontváza feküdt, melynek egyes csontjai lecsúsztak a térdek vonaláig. 3. Helyzetük alapján a lószerszámokat a koporsó koponya felőli részére helyezhették, mivel egy hurkosfü-lű, kerek kengyel (10. kép 12) a fülke bal oldali sarkában, míg egy másik hurkosfülű, lapos talpú a sírgödör jobb oldalán, a juhcsontok és a sírfal között volt. 4. Feltehetően csont pofarudas és szíjkarikás zabla (10. kép 11), mely a kengyeltől felfelé, a sírgödör fala közelében került elő. 5. A hevedercsat (10. kép 6) a juhkoponya és a koporsó széle között feküdt. 6. A bolygatás a törzs csontjait érintette, és a juhkoponya irányába történhetett a veretes öv kicibálása. Ezzel magyarázható, hogy itt voltak a rozetta formájú öweretek (10. kép 2). Ugyanilyenek kerültek elő a jobb vállnál, a jobb combcsont felső része mellett és apró töredékek a medence feldúlt csontjai között is. 7. Szögletes, kőberakásos övveret (10. kép 5) ugyanitt. 8. Lemezes szíjvég (10. kép 3) a jobb alkarcsontok alsó vége helyén és a jobb combcsont felső része mellett. 9. Vascsat (10. kép 1) a szeméremcsontokon. 10. Vastőr (10. kép 9) a bal combcsont mellett, kívül. 11. A feldúlt sírfbldben egy másik vascsat (10. kép 7) volt. 12. A koponyatető alól egy kés (10. kép 13) került elő.
156. sír (11. kép 2): Juv. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 11°. Sírméret: 85x220+200 cm, m.: 105-240-310 cm, vh.: 140 cm. A sírgödör különböző méretű lépcsőkkel mélyült, a fülke kb. 49°-os szögben lejtett. Mell.: 1. A fülke szájában két, hur-kosfulű kengye/(ll. kép 11) volt. 2. Ugyanott zabla (11. kép 9). A zabián, a pofarúd helyén nagyméretű karika van, melyhez laposra kalapált és lekerekített szélű pánttal van felfogatva a szíjkarika. 3. A hevedercsat (11. kép 5) a váll vonalában, de a váz felett 15 cm magasan volt. 4. Ugyanitt lapos fejű vasszegecset (11. kép 7) is találtunk. 5. A medencén két vascsat (11. kép 3,4) volt 6. A jobb medencelapát felső része, az alkarcsontok és bordák alkotta háromszögben egy szarvcsapból készült csontbogozó (11. kép 1) került elő. Felső végén, a két ellentétes oldalon átfúrt. Felülete girlandos díszítésű, a sávok sűrű bekarcolásokkal tagoltak. 7. A jobb combcsont felső része mellett kerek vascsat (11. kép 8). 8. Mellette vaskarika (11. kép 10), 9. valamint egy csavart vaskarika (11. kép 6) töredéke. 10. A kést(\\. kép 12) a bal combcsont mellett, hegyével a koponya felé mutatva találtuk.
165. sír Juv. nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 31°. Sírméret 80x180+130 cm, m.: 110-210-270 cm, vh.: 153 cm. A négy földlépcsővel, fokozatosan mélyülő sírgödör után kialakított fülkében találtuk a teljesen feldúlt csontvázat. Mell.: 1. A koponya helyén vascsat (11. kép 14). 2. Az összedobált csontok között csüngős, bronz fölbevaló (11. kép 13), a karikához egy átlátszó sárga, kissé ovális alakú üveggyöngy kapcsolódik. 3. A gyöngysorból egy szem sárga gyöngyöt találtunk, azonban ez is szétporladt.
174. sír: Juv(v). férfi és nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 59°. Sírméret 80x220+200 cm, m.: 230 cm. A teljesen feldúlt csontvázakból csak az egyik váz lábcsontja és a jobb kézfejcsontok voltak in situ helyzetben. Mell.: 1. A koponya helyén kézzel formált, hasas fazék, ma.: 19,6 cm (12. kép 5). 2. A jobb kézfejcsontok alatt kés (12. kép 4) 3. vaslánccal (12. kép 3) került elő. 4. Mellette téglalap alakú vaslemez (12. kép 2). 5. A bal lábcsontokon láncszem (12. kép 3). 6. A feldúlt sírföldben vascsat (12. kép 1). 7. Az emberi koponyák helyéhez közel egy lókoponya, a sírfbldben több, összetört szarvasmarha csont volt.
177. sír: Ad. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 41°. Sírméret 90x240+180 cm, m.: 140-215-270 cm. A sírgödör három lépcsővel, enyhén mélyült a fülke felé. Az összes lelet a feldúlt sírföldben volt. Mell.: 1. Fülbevaló bronzkarikája (12. kép 6). 2. Két vascsat (12. kép 7-8). 3. Csiholó töredéke (12. kép 9). 4. Kova (12. kép 10). 5. Csikózabla (12. kép 12). 6. Hevedercsat (12. kép 11). 7. Az embercsontok között egész szarvasmarha csontjai.
181. sír: Mat. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 43°. Sírméret: 80x210+200 cm, m.: 260 cm. A lépcsőzetesen mélyülő sírgödör után, a fülke ÉNy-i sarkában, egy csomóban, megbolygatva került elő az emberi váz. Mell.: 1. Kb. a lábcsontok helyén vascsat volt (11. kép 15).
182. sír (12. kép) Mat. férfi, nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 17°. Sírméret: 90x230+150 cm, m.: 160-215-270 cm. A sír gödör két lépcsővel mélyült A teljesen feldúlt vázakból, a fülke szájába kicibált csontok között két koponya volt. Mell.: A bolygatott földben vascsat (12. kép 26).
183. sír: Inf(v). Bolygatott. T.: ÉNy-DK 46°. Sírméret: 100x200+200 cm, m.: 140-210-250 cm, vh.: 132 cm. Teljesen feldúlt, a csontok jó része a két lépcsővel mélyülő sírgödörben, csak a lábcsontok voltak in situ. Mell.: 1. A jobb combcsont fején ívelt oldalú vascsat (12. kép 15). 2. A jobb felkarcsontok helyén egy másik vascsat (12. kép 14). 3. A jobb combcsont külső oldala mellett vaskés (12. kép 13). 4. A lábfejcsontokon házityúk csont vázáttaláltuk.
184. sír: Juv. férfr. T.: ÉNy-DK 41°. Sírméret: 70x200+ 190 cm, m.: 150-195-250 cm, vh.: 152 cm. A sírgödör három lépcsővel mélyült, majd az enyhe lejtésű fülkében feküdt a csontváz. Mell.: 1. A keresztcsont feletti első csigolyán vascsat (12. kép 28). 2. A bal combcsont mellett, egészen a kézfejcsontok alá nyúlva vaskés (12. kép 29). 3. A jobb combcsontfejen ívelt oldalú vascsat (12. kép 27) volt.
189. sír: Ad. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 52°. Sírméret 75x220+180 cm, m.: 160-240-290 cm. Teljesen feldúlt A három lépcsővel mélyülő sírban egy kupacba kiszedve az embercsontok egy része, a fülkében in situ csak a medencétől lefelé találtuk a vázat. Mell.: 1. A fülke szájának jobb oldalán két hurkosfülű és viszonylag nagyméretű kengyel (12. kép 25). 2. A jobb medencelapáton és szeméremcsonton egy-egy vascsat (12. kép 19,21). 3. Utóbbi mellett vastárgy (12. kép 22) tüskéje. 4. A jobb kézfejcsontok között vaskés (12. kép 16) fátokban, a nyéltüske és penge találkozásánál vaspánttal. 5. A jobb medencelapáton vaskarika (12. kép 18), 6. a sírföldben is előkerült egy karika (12. kép 20) töredéke. 7. A jobb bokacsontba vágva ellentett élű vasfokos (12. kép 24), a nyéllyukban hosszúkás vasékkel. 8. A sír DK-i vége felé vastárgy töredéke (12. kép 17). 9. A bal medencelapát pereme mellett, a csukló vonalában szintén vastárgy töredéke (12. kép 23).
197. sír (13. kép 1): Ad(e). nő. T.: ÉNy-DK 69° Sírméret 70x240+200 cm, m.: 150-230-270 cm, vh.: 134 cm. A sírgödör öt lépcsővel mélyült, a fülke kb. 45°-os szögben volt kivájva. Mell.: 1. Ácskapocs formájú, vas koporsókapcsot (13. kép 9) a fülke szájában találtunk. 2. Ugyanott kézzel formált, öblös fazék, ma.: 21 cm (13. kép 8). 3. A nyakcsigolyákon tizenhárom, gömbölyded alakú, sötétkék, két sárga, egy fekete szemből álló gyöngysor (13. kép 2). 4. Ugyanitt kőpenge (13. kép 6). 5. A fülke szájában vaskés (13. kép 7), 6. bronzlemezkék (13. kép 10). 7. A bal combcsont alatt kettőskúpos, fekete orsógomb (13. kép 5). 8. A keresztcsont alatt két, különböző méretű orsókarika (13. kép4). 9. A medencén vascsat (13. kép 3). 10. Ugyanottfó-penge(13. kép 6).
200. sír: Ad. férfi. Bolygatott T.: ÉNy-DK 77°. Sírméret 80x230+210 cm, m.: 150-290 cm. Teljesen feldúlt és kirabolt A sírgödör lépcsőzetesen mélyült a fülke felé, de itt nem a sírgödör irányában volt kiszedve, hanem É felé elhajolva találtuk. A sír földjében az összetört ember-, állatcsontok és a leletek teljesen összekeverve kerültek elő. A fülkében, az embercsontok közül csak a medence és a lábcsontok maradtak in situ helyzetben. A csontváz bal oldala mellett az íjnak csak a koponya felöli végét találtuk in situ. Mell.: 1. Az edény (13. kép 17) apró darabokban került elő az egész sírgödör területéről. Összeállítva egy kézzel formált, szögletes fülű, kiöntőcsöves edényke lett belőle. 2. Ijmerevítő lemezek (13. kép 16) az íj koponya felőli vége kivételével szintén apró darabokban, a sírföldben voltak. 3. Zabla (13. kép 13) a sírgödör közepe táján, kb. 150 cm mélységben a feldúlt földbea 4. Ónozott ezüst lemezből préselt, címerpajzs alakú, díszített felületű övveretek (13. kép 11). Ezek a veretek a sírgödör ÉNy-i sarkában voltak. 5. A jobb combcsont fejénél vascsat (13. kép 14). 6. A sírföldben vascsat töredéke (13. kép 15). 7. A kantár- vagy hámveretek félgömb alakú, ezüstözött bronzveretek (13. kép 12), melyeket hurok alakú kapoccsal fogattak fel. A félgömböket kitöltő massza némelyikben megmaradt Ezeket a vereteket a sírgödör közepe táján, a fülke szájában, a sírgödör ÉNy-i sarkából és a feldúlt földből szedtük össze. 8. Egy kecske teljes csontváza is előkerült
209. sír (14. kép 1): Mat(v). férfi. T.: ÉNy-DK 34°. Sírméret: 80x200+220 cm,m.: 130-225-265cm, vh.: 155 cm. A sírgödör három lépcsővel mélyült. A fülke kb. 47°-os szögben volt kivájva. Mell.: 1. 110 cm mélységben egy csikózabla (14. kép 5) volt. 2. A bal combcsont külső oldala mellett vaskés (14. kép 2), 3. vascsat (14. kép 3) került elő. 4. A medencén vastárgy (14. kép 4) feküdt.
215. sír: Mat. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 60°. Sírméret: 90x270+210 cm. Teljesen feldúlt és kirabolt sír. Az ember- és marhacsontok szilánkokban kerültek elő, csak a férfiváz lábcsontjai maradtak in situ. Mell.: A fülke szájában, a jobb oldalon kézzel formált, nyújtott testű fazék (13. kép 18).
222. sír: Ad. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 17°. Sírméret 80x220+180 cm, m: 270 cm. Teljesen feldúlt, csak a lábcsontok maradtak in situ. Mell.: 1. A lépcsőzetesen mélyülő sírgödör földjében bronzlemez töredékek (14. kép 10). 2. A keresztcsont helyén ívelt oldalú vascsat (14. kép 9). 3. A bal alkar helyén egy másik vascsat (14. kép 7). 4. A bal alkar és medencelapát közötti részen vaskés (14. kép 6) és feltehetően tarsoly záró vaslemez (14. kép 8). 5. A jobb térd mellett vastüske (14. kép 11). 6. A fülke szájában, a koponya helye mellett, jobb oldalon kézzel formált, öblös fazék, ma.: 21 cm (14. kép 12). 7. A sír betöltésében szarvasmarha csontszilánkok voltak.
224. sír (14. kép 16): Ad. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 27°. Sírméret: 75x200+250 cm, m.: 12-195-220 cm, vh.: 157 cm. A sírgödör három lépcsővel mélyült, a fülke kb. 38°-os szögben volt kivájva. A mellkasi rész bolygatott. Koporsós temetkezés. Mell.: 1. Ácskapocs formájú koporsókapocs (14. kép 19) maradt meg a keresztcsont alatt 2. A keresztesont feletti 3. csigolya bal oldalán ívelt oldalú vascsat (14. kép 17). 3. Egy másik vascsat (14. kép 18) a keresztcsont jobb oldalán feküdt
225. sír (15. kép 8): Mat nő. T.: ÉNy-DK 39°. Sírméret 60x240+200 cm, m.: 130-235-285 cm, vh.: 140 cm. A sírgödör három lépcsővel mélyült, a fülke 70 cm-re kiszélesedett és kb. 56°-os szögben nyúlt lefelé. Mell.: 1. A fülke szájában, a koponya bal oldala mellett, kézzel formált, tölcséres szájú, öblös edény, ma.: 19,8 cm (15. kép 6). 2. A koponyától balra, a váll felett kisméretű vaskapcsok (15. kép 7), ugyanilyenek voltak a koponyatető felett is. 3. A koponya alatt, az öreglyuk irányában nagy gömbös, ezüstfülbevaló (15. kép 1), a gömb szárához 3 kis gömböcske kapcsolódik, a másik ugyanilyen darab a bal kulcs csont alatt helyezkedett el. 4. A nyakcsigolyákon a gyöngysor (15. kép 5): két hosszúkás-hengeres, 19 nagy, szemes gyöngyből állt. 5. A jobb combcsontfejen vascsat (15. kép 3). 6. A bal medencelapát alatt lemezes, két lapból álló bronz szíjvég (15. kép 2), a hátlapja sima, alsó vége lekerekített, előlapja préselt, melyen gyöngyözött kereten belül bevagdosott sávban csepp forma van. 7. A veretek között egy bronzkapocs, feltehetően a szíj vég zárópántja. 8. A jobb térdcsont mellett, kívül orsókarika (15. kép4). 9. A sírföldben sertéscsont.
226. sír: Ad. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 22°. Sírméret 75x210+200 cm, m.: 260 cm. Csak a lábcsontok voltak in situ a fülkében. A leletek egy része a rablás helyén, a földbe nyomódva került elő. Mell.: 1. A fülke szájában egy finoman iszapolt, szürke színű, füles, kiöntőcsöves fazék (15. kép 11). Felületét hullámvonalköteggel és egyenes vonalakkal díszítették (kiöntőcsövét nem tudtuk rekonstruálni). A sírföldben találtuk meg a következő tárgyakat: 2. gömbfejű ezüstszegecs (15. kép 10), 3. vaskés (15. kép 13), 4. ívelt oldalú vascsat (15. kép 9), 5. kengyelpár (15. kép 12). A kengyelek közül az egyik hurkosfülű, kerek, lapos talpvassal, a másik hosszú fülű.
231. sír: Inf. H. T.: ÉNy-DK 34°. Sírméret: 60x180+200 cm, m.: 120-160-190 cm, vh.: 120 cm. Három lépcsővel mélyülő sírgödör. Mell.: 1. A csontváz medencéjében ovális vas-csat (14. kép 14). 2. A jobb boka felett vaskés( 14. kép 13). 3. A jobb lábszárcsontok mellett egy másik vascsat (14. kép 15) volt
245. sír: Mat. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 20°. Sírméret 90x220+220 cm, m.: 120-220-260 cm. Az alapos bolygatás után a vázból jóformán csak csontszilánkok maradtak meg. Az összes melléklet a sírföldben volt összetörve. Mell.: 1. Hosszúfülű, egyenes talpú kengyelpár (16. kép 11) a sírgödör ÉNy-i végétől 200 cm-re, a bal oldalon, 150 cm mélységből. 2. Csikózabla (16. kép 7), töredékesen. 3. íves oldalú, öntött bronzcsat (16. kép 1). A csattestet két áthajlított, vékony bronzpánt alkotja, melyen különböző méretű körök vannak. 4. A zabiához tartozó szögletes, kis vascsat (16. kép 4). 5. Hét darab, hosszúkás, alsó végükön rojtmintás lószerszámdísz (16. kép 3). 6. A bronzlemezből préselt, félgömb alakú, rozettás övveretek-ből (16. kép 2) húsz darabot találtunk. 7. ívelt oldalú, enyhén kiszélesedő, lekerekített sarkú hevedercsat (16. kép 10) a kengyelek között. 8. Az egyik kengyel mellett egy másik, de kisebb méretű, ívelt oldalú vascsat (16. kép 5) is volt. 9. A sírföldben talált harmadik vascsat (16. kép 9) a kengyelek szíjazatához tartozhatott. 10. A leletek közé tartozik még egy deformálódott bronzpánt, valamint egy vékony vaslemez tárgy (16. kép 8) töredéke is.
290. sír(17. kép 1): Mat férfi. Bolygatott T.: ÉNy-DK 38°. Sírméret 80x210+240 cm, m.: 100-175-200 cm, vh.: 170 cm. A sírgödör két lépcsővel mélyült A csontváz medencétől felfelé bolygatott Mell.: 1. A fülke szájában kézzel formált edény, ma: 27,5 an (17. kép 7). 2. A koponya, mellett egymásba szorulva hurkosfülű kengyelpár (17. kép 6). 3. Mellettük, bal oldalon, a sírföldbe nyomódva zabla (17. kép 5), 4. hevedercsat (17. kép 3). 5. A bal medencelapát mellett vaskés (17. kép 2), nyelén famaradvánnyal. 6. A hevedercsat töredékei között kisméretű vaskapcsok (17. kép 8) voltak. 7. A bal medenceszámyon bronzveret töredéke, a medencében bronz+vas kombinációjú tárgy töredékei, 8. kőpenge (17. kép 9). 9. Az állkapocs alatt egy vascsatot (17. kép 4) találtunk.
291. sír (17. kép 10): Ad. nő. Bolygatott T.: ÉNy-DK 43°. Sírméret: 80x270+160 cm, m.: 110-200-260 cm. Megrogyva feküdt a váz, a mellkasi rész bolygatott Mell.: 1. A bolygatott sír földben bronz karikafülbevaló (17. kép 11). 2. A jobb térdcsontok mellett, kívül lekerekített sarkú vascsjí(17. kép 12).
300. sír (18. kép 1): Mat. férfi. T.: ÉNy-DK 46°. Sírméret 90x225+205 cm, m.: 80-125-190 cm, vh.: 140 cm. Mell.: 1. A jobb combcsont fején kisebb vascsat (18. kép 2). 2. A 3. csigolya mellett, a bal oldalon ívelt oldalú, lekerekített sarkú nagyobb vascsat (18. kép 4) volt 3. A bal combcsont mellett far-so/y (18. kép 5), melynek zárórésze kétgombos, 4. öntött gomb bronzlemezzel (18. kép 3). A tarsolyban 5. vasdarabok, 6. kovák, 1. bronzdarabok, 8. késtöredék (18. kép 4) és 9. vaskarika (18. kép 5) darabjai voltak.
307. sír (18. kép 8): Ad. nő. Bolygatott T.: ÉNy-DK 27°. Sírméret 80x180+200 cm, m.: 105-180-230 cm, vh.: 152 cm. A sírgödör három lépcsővel mélyült A koponya 60 cm-rel magasabban volt a váz többi csontjainál. Mell.: 1. A jobb medencelapáton kettőskúpos orsógomb (18. kép 10), 2. vascsat (18. kép 9).
319. sír: Juv. nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 27°. Sírméret 90x190+150 cm. A sírgödör két lépcsövei mélyült, a csontváz medencétől felfelé kitépve a fülkéből, csak a lábcsontok maradtak in situ helyzetben. Mell.: 1. Amedencén vascsat (18. kép 11). 2. A bal combcsont mellett, hosszúságának felénél egy másik vascsat (18. kép 12).
321. sín Mat. nő. Bolygatott T.: ÉNy-DK 37°. Sírméret 80x260+170 cm, m.: 130-180-260 cm. A sírgödör két lépcsővel mélyült, a fülkébe eltemetett csontváz teljesen feldúlt volt, csak a lábcsontok maradtak in situ. Mell.: 1. Bal oldalon, a térd környékén egy orsógomb (18. kép 13).
324. sír: Ad. férfi. Bolygatott T: ÉNy-DK 45°. Sírméret 80x250+180 cm, m.: 120-165-220 cm. A sírgödör két lépcsővel mélyült. Teljesen feldúlt csontváz, csak szilánkokban maradtak meg a csontok. Az összes lelet a feldúlt földből került elő. Mell.: 1. íjmerevítő lemezek (19. kép 6). 2. Feltehetően tegezhez tartozó, mintás csontfamgvány (19. kép 3). 3. Kétvascsat (19. kép 1,2). 4. Nyílhegy(\9. kép4). 5. Vaskés(l9. kép 5). 6.Juhcsontok.
332. sír: Mat. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 27°. Sírméret: 65x220+180 cm, m.: 150-210-230 cm. A koponya és törzscsontok bolygatottak. A sírgödör két lépcsővel mélyült. Mell.: 1. A bal szeméremcsont külső szélén vascsat (18. kép 17). 2. Ugyanott köpenge (18. kép 18).
339. sír: Ad. nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 22°. Sírméret 50x140+200 cm, m.: 220-270-290 cm. A váz a medence feletti 3. csigolyától felfelé kitépve. A sírgödör két lépcsővel mélyült, a koponya helye feletti részen, a fülke szájában kis árok volt, mintha a fülkét lezáró deszkának lett volna a helye. Melléklet nem volt
341. sír Ad(e). nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 16° Sírméret: 80x270+170 cm, m.: 200-285-300 cm. A sírgödör két lépcsővel mélyült. A medence és a mellkas bolygatott volt. Mell.: 1. Az orsógombot (1%. kép 16) két darabban találtuk meg, egyik a jobb, másik a bal vállnál volt. 2. A bolygatott medence helyén vastárgy (18. kép 15), 3. vascsat (18. kép 14).
342. sír: Ad. nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 49°. Sírméret: 75x235+190 cm, m.: 210-260-320 cm. A nyakcsigolyák ki voltak tépve. Mell.: 1. A fülke szájában, a koponya bal oldala mellett, a vállcsúcsok irányában szürke színű, finoman iszapolt agyagból készített, füles, kiöntőcsöves, egyenes és hullámvonalkötegekkel díszített edény, ma.: 17 cm (19. kép 10). 2. A bal kulcscsont alatt nagygömbös, ezüstfölbevaló (19. kép 7). 3. Mindkét oldalon, a felkarcsont és a bordák íve között gyöngyök (19. kép 8). 4. Az orsókarika (19. kép 9) a jobb alkarcsontokon feküdt 5. A sírföldből juh csontjai kerültek elő.
365. sír: Ad. nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 68°. Sírméret 90x200+220 cm, m.: 175-230-235 cm. A sírgödör két lépcsővel mélyült. A koponya a sírgödör első lépcsőjén, az ÉNy-i végén volt, a nyakcsigolyák és a jobb vállcsontok is kitépve. Mell.: 1. Orsókarika (19. kép 14) a bal felkarcsont felső végénél. 2. Vastárgy^, kép 12, 13) a jobb válltól 25 cm-re felfelé, a sírgödör végében. 3. A keresztcsonton vascsat (19. kép 11). 4. A bal láb csontok mellett állatcsontok.
366. sír (20. kép 1): Mat nő. T.: ÉNy-DK 49°. Sírméret 90x260+190 cm, m.: 135-220-260 cm. A sírgödör három lépcsövei mélyült. Mell.: 1. A jobb felkarcsont külső oldala mellett egy kézzel formált, tölcséres szájú edény (20. kép 7). 2. A jobb felkarcsont felső vége mellett orsókarika (20. kép 5). 3. A bal kulcscsont, a bordák felső része és a nyakcsigolyák között gyöngyök (20. kép 4). 4. A gyöngyök között pehlevi feliratos, állatábrázolásos gemma (20. kép 3) volt. 5. A feltehetően nagy gömbös, ezüstfölbevaló (20. kép 2) szárát az alsó állkapocs bal oldali része alatt találtuk meg. 6. A bal térd vonalában vaskés (20. kép 6) volt.
367. sír: Mat férfi. T.: ÉNy-DK 43°. Sírméret: 85x230+230 cm, m.: 130-220-230 cm. A sírgödör két lépcsővel mélyült Mell.: 1. A fülke szájában, a koponya bal oldala mellett, attól 25 cm-re hurkosfülű kengyelpár (20. kép 18), 2. köztük ívelt ol dalú vascsat (20. kép 17) 3. A kengyelpár mellett zabla (20. kép 14). 4. A bal kulcscsont felett nagygömbös típusú, de üveggömbös, bronz fölbevaló (20. kép 11), párja a jobb oldalon, a koponya alatt került elő. 5. A jobb medencelapát alsó széléhez tapadva vascsat (20. kép 13). 6. A bal medencelapáton bronz szegecsfejjel kombinált vastárgy (megsemmisült). 7. A bal combcsont mellett, kívül vaskés (20. kép 16). 8. A bal ujjcson-tok alatt kova (20. kép 15). 9. Ugyanott vascsat (20. kép 12). 10. A bal lábcsontok mellett, térdtől a sírgödör végéig/«/)- és sertéscsontokat találtunk.
377. sír: Sen. férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 24°. Sírmé-ret: 80x200+180 cm, m.: 250 cm. A koponya a combcsontok mellett volt, a mellkas teljesen feldúlt, csak a lábcsontok maradtak in situ. Mell.: 1. A koponya helyének jobb oldala mellett zabla (21. kép.5), 2. kengyel (21. kép 6), 3. vascsat (21. kép 2). 4. A bal alkarcsontok helyén vaskés (21. kép 3). 5. A jobb combcsontfej belső oldala mellett kova (21. kép 4). 6. A bolygatott mellkasi részen vascsat (21. kép 1).
395. sír: Ad. nő, Inf. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 11°. Sírméret: 90x255+220 cm. A sírgödör három lépcsővel mélyült A teljesen feldúlt sírgödör ÉNy-i végén, az első lépcsőn gyermek koponyája, két lépcsővel lejjebb a felnőtt koponya és a törzscsontok egy része, a többi vázrész a sírgödör bal oldali falába nyomódva került elő. Csak a lábcsontok voltak in situ a fülkében. Mell.: 1. Orsógomb (20. kép 10) a bal combcsontfej belső oldalán. 2. A jobb medencelapát közepén vascsat (20. kép 9). 3. A bolygatott koponya alatt bronzgyűrű (20. kép 8).
405. sír (21. kép 10): Ad(v). férfi. T.: ÉNy-ÜK 38°. Sírméret: 80x160+210 cm, m.: 110-185-250 cm, vh.: 170 cm. A sírgödör két lépcsővel mélyült. Mell.: 1. A második lépcsőn szarvasmarha és egy juh koponyája és lábcsontjai voltak elhelyezve. 2. A medence feletti 1. csigolyán és a keresztcsont alsó részén l-l vascsat (21. kép 8, 9). 3. A bal kézfejcsontok alatt vaskés (21. kép 7).
408. sír: Ad(v). férfi. Bolygatott. T.: ÉNy-DK 38°. Sírméret: 80x190+220 cm, m.: 130-100-110 cm. A sírgödör két lépcsővel mélyült A csontváz a medencétől felfelé bolygatott Mell.: 1. A sírgödörben levő állatcsontok között vastárgy töredéke, amely megsemmisült. 2. A sírgödör ÉNy-i sarkába, a falba szorulva vaskés (21. kép 18). 3. A fülkében fekvő férfi bal medencelapátján vascsat (21. kép 15). 4. A lábszárak között egy szem gyöngy(21.kép 14). 5. A bal kézfejcsontok alatt kova (21. kép 17) és 6. kis vaskapcsok (2\. kép 16) voltak.
419. sír: Mat. nő. Bolygatott. T.: ÉNy-DK. Sírméret: 80x200+170 cm, m.: 230-300 cm. A teljesen feldúlt sírgödörben a törzscsontok a fülke szájánál egy csomóban, az alsó állkapocs a bal lábszárak mellett került elő. In situ csak a lábcsontok ma radtak meg. Mell.: 1. Az összetört csontok között edény (21. kép 13) töredékei. 2. A jobb combcsont alsó vége mellett orsókarika (21. kép 11). 3. A jobb lábszár mellett, kívül vízimadár lábcsont ja. 4. Ugyanott egy meghatározhatatlan vastárgy (21. kép 12) volt a sírban.
420. sír: (21. kép) Ad. férfi. Bolygatott T.: ÉNy-DK. Sírméret 85x190+190 cm, m.: 210-230 cm. A váz teljesen meg semmisült, a sírgödörben egy combcsont és csontszilánkok voltak. Mell.: 1. Két, félgömb alakú, ezüstözött bronzveret (21. kép 19). 2. A sírföldben ezen kívül mindössze sertés, juh, szarvasmarha csontjainak töredékei voltak.
Afölkesírok szerkezete
A fülkesírok szerkezete az alábbiakban foglalható össze. A sírgödröt a felszínen kijelölhették és megkezdték a kiásását az ÉNy-i végén, így fokozatosan haladtak lefelé, de mindig maguk mögött hagyva egy-egy, különböző magasságú földlépcsőt, mígnem a kijelölt sírgödör DK-i végében el nem jutottak bizonyos mélységig. Ezen a helyen különböző lejtésű fülkét alakítottak ki, egyszerűen a föld kikaparásával. A fülke alsó, tehát DK-i vége felett nem egy esetben 3 méter bolygatatlan réteg maradt. A fülkék lejtésének különbsége alapján három típust különítettem el: vízszinteset, meredeket és igen meredeket. A koponya és lábfej szintkülönbsége alapján a 0-30 cm közöttieket vízszintesnek, 31-50 cm közöttieket meredeknek, 51 cm-től igen meredek fülkéknek tekintettem.
Vízszintes a fíÜke az 53., 54., 140., 197., 209., 224., 231., 290., 332., 365., 366., 367., 408. sírok esetében. Ha temetőtérképre vetítjük akkor az látható, hogy a 365., 366., 367. sírok kivételével a többi szétszórva, a fülkesírok tömbjében helyezkedik el. Igen meredek fülkét—51-90 cm szintkülönbségűeket—, az 56., 133., 156., 182., 183., 291., 319., 321., 324., 377., 405. sírokban találtunk.
A sírok mérete igen különböző. A sírgödör és a fülke együttes hossza szerint el lehet különíteni rövid és hosszú sírokat. A viszonylag rövidekhez tartoznak: 133. sír 320 cm; 152. sír 310 cm; 165. sír 311 cm; 339. sír, 340 cm. Hosszúak: 40. sír 470 cm; 56. sír 480 cm; 154. ár 460 cm; 224. sír 450 cm; 290. sír. 450 cm; 367. sír 460 cm; 395. sír 475 cm; 366. sír 450 cm.
A fülkék mélysége alsó végüknél 190-320 cm között volt.
A fulkesírok szerkezetének első leírását Móra Ferenc fogalmazta meg: „ Makkoserdőben... 28 olyan aknaszerü sírt találtam, amelyben a halott rézsútosan, néha majdnem állva volt eltemetve. Például a 4. számú sírban a fej 130, a lábfejek 220 cm mélységben voltak s a többiben is 100 cm körüljárt a nívókülönbség. A sírásás fáradságos technikája az volt, hogy a fekete humuszban leástak a sárga agyagig, körülbelül egy méterig, ott kerekítettek akkora gödröt, amibe a sírásó megkuporodhatott, amibe aztán lábbal lefelé belecsúsztatták a halottat, férfit, nőt, gyermeket egyformán..." (MÓRA 1932,8).
A fulkesírok tájolása nem tér el a temető többi sírjától, ÉNy-DK, É-tól 11-69° közötti szóródással.
A nemek megoszlása afillkesírokban 1
Az 50 fülkesírba 55 egyént temettek el, ebből 4 gyermek, 23 nő, 28 férfi volt. Az embertani meghatározás alapján a gyermekek Inf-Inf. II, a nők közül Juv. 3, Ad. 11., Mat. 7., Mat(v). 2, a férfiak közül Juv. 3, Ad. 11, Mat. 11, Mat(v). 1, Sen. 2 fó volt. Felvetődhet a kérdés, hol vannak a gyermekek? A fülkesírok körzetében találhatók azok a sírok, melyek a korai és közép avar időszakra keltezhetők, és ezek között több gyermeksír is volt. így elképzelhető, hogy a gyerekeket nem e rítus szerint temették el.
A fülkesírokban is találtunk kettes, illetve hármas temetkezést A 40. sírba feltehetően családot temettek, nő, férfi és gyermek csontmaradványai voltak a feldúlt földben. A 174. és 182. sírokban férfi és nő csontjai voltak, a 395.-ben nő és gyermek. Mivel mindegyik temetkezés nagyon bolygatott volt, az eltemetettek testhelyzetét nem lehetett megállapítani, de a temetési mód jellegéből adódóan egyszerre kerülhettek eltemetésre az egy sírban nyugvók.
Koporsós temetkezés
A fülkesírok közül a 154., 197., 224. sírokban találtunk koporsóra utaló nyomokat. A koponya helyzete szerint ezekben a sírokban nem lehetett megfigyelni koporsós temetkezést, mivel nem egy esetben megcsúsztak a csontok a lejtős fülkében. A 154. és 224. sírban ácskapocs formájú vaskapcsokkal összefogatott koporsó volt, a 197. sírban csak egy kapcsot találtunk, feltehetően ácsolt koporsóhoz tartozott.
Bóna István szerint „Közép- és belső ázsiai adatok arra figyelmeztetnek, hogy a deszkakoporsóba való temetés ázsiai pásztor népeknél általános... A fentiek ismeretéből természetes és magától értetődő, hogy az ázsiai származású első nemzedékhez tartozók deszkakoporsóba nyugodtak. " (BÓNA 1979, 14-15). A koporsók vaskapcsait helyi elemnek határozza meg.
A fülke lezárására utaló nyomot egyetlen esetben, a 339. sírban találtunk. A fülke szájában kis árok húzódott, ami arra utal, hogy deszkával zárták el a fülke száját.
Állatok temetése2
Az avar kori sírokban gyakoriak a különféle állatok csontmaradványai. Ezek egyrészt a gazdasági életbe, másrészt a hitvilágba engednek betekinteni. Amikor az állatoknak csak egy részét tették sírba, a halotti tor szokására utal. Ebben a temetőben egész állatokat is temettek, még a fülkesírokba is. Nincs különbség az eltemetett halottak neme szerint sem. Az egész temető területén 67 sírban volt állatcsont, a fülkesírok közül 25-ben. Az állatcsontok sírokban való helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy a sír minden részén megtalálhatók az egész és torolt állatok, az ember felett és alatt egyaránt Az egyes állatfajok gyakoriságát vizsgálva, a juh áll az első helyen, 13 esetben. Ezt követi a szarvasmarha 11-ben, majd a ló 4-ben, a sertés 3-ban, kecske, tyúk, madár egy-egy sírban. Juhcsontot 7 férfi, 5 női, szarvasmarhát 8 férfi, 2 női sírban, egész állatot csak férfi sírban találtunk.
Jelképes lótemeíés
Az 50 fülkesír közül 15-ben volt jelképes lóte-metés, köztük volt egy női sír is. Minden esetben csak a lószerszámok kerültek elő. A bolygatatlan síroknál mindig a fülke szájában találtuk a zablát, kengyelt, hevedercsatot. Csak a bolygatottaknál volt más helyen, ahol feltételezhető, hogy minden esetben a koponya környékén helyezték el ezeket. Két nem fülkés sírban is volt jelképes lótemetés. Itt a lószerszámokat a váz lábcsontjára helyezték.
A jelképes lótemetéssel foglalkozó kutatás gazdasági okokra vezeti vissza ezt a temetési szokást (KOVRIG 1955,42; SELMECZI-MADARAS 1980,147).
Korabeli bolygatások
A temető összes sírja közül 116 volt bolygatott. Sajnos a fülkesírok nagy része is ilyen sorsra jutott. Többféle rablási módot lehetett megfigyelni. Az egyik, amikor szinte kútszerűen, a fülkében fekvő derékvonalára ástak le, és csak azt szedték ki, amit ott találtak. A másik, amikor a rablógödröt a sír ÉNy-i vége felől kezdték kiásni, és amit elértek, kitépték. Ilyenkor legtöbbször csak a lábcsontok maradtak in situ, a többi csont a sírgödör ÉNy-i végében feküdt, teljes összevisszaságban. A harmadik, amikor felülről teljesen kiásták a sírgödröt és szinte összezúzták a vázat. A sírdúlások ideje nem határozható meg.
Teljesen feldúlt állapotban találtuk a következő sírokat: 40., 140., 145., 152., 165., 174., 177., 181., 182., 183., 200., 222., 245., 321., 324., 377., 395., 420. Boly-gatatlanok voltak az alábbiak: 46., 53., 54, 56., 184., 197., 225., 209., 300., 367., 405. A nagy bolygatás időszakában még élhettek az utóbbi sírokba eltemetettek. Ezek közül csak az 56. számú lóg ki a fülkések soraiból, míg a többieknek látszólag előre meghatározott helye volt. Ugyanis a 184. és 197. sír mellett mindkét oldalon feldúlt sír volt. Hasonló a helyzet a 225. simái is, a temető bal szárnyának északi sorában. Az ugyanebben a sorban fekvő 231. sírt a később rátemetett 223. sír gödrének ásásakor bolygathatták meg. Ugyanezen temetőszámy középső sorában, a 46., 209., 300. síroknál is hasonló a helyzet, ugyanis az ebben a sorban levő 14 sírból mindössze ez a három volt bolygatatlan. A temető jobb szárnyán levő fülkés sorban 11-ből csak az 53., 54., 405. sír volt bolygatatlan. A temető nyugati csücskében levő három fülkésből egyedül a 367. sír volt sértetlen.
Viseleti tárgyak
Övveretek. Más avar temetőkhöz hasonlóan, a férfiak legjelentősebb viseleti tárgyai az öweretek. A fülkesírba temetett 28 férfi közül 8 volt öweretes. Sajnos az erős bolygatás miatt némelyikben csak kis töredékek kerültek elő. A 40. sírban csak egy bronz, lemezes veret darabja maradt meg. A 140. sírban jellegzetes, kora avar típusú övverettöredékek voltak. Az öntött bronzcsat mellett egy ólombetétes, lemezes szíj vég, kerek és szögletes veretek, illetve a felerősítésükre szolgáló kampók kerültek elő. A 152. sírban mindössze két vékony bronzlemezből álló szíjvég és egy kis, félgömbfejű bronzszegecs maradt meg. A 154. sírban szögletes, sima és kőberakásos veretek töredékei kerültek elő. A 200. sírban préselt ezüstvereteket találtunk, melyek a Cikó 104. sír— Fönlak-Aradac-Fenékpuszta-Kunszentmárton-Né-metszentpéter körhöz tartoznak. A 22. sírban annyira kis töredék maradt meg, hogy típusát sem lehet meghatározni. A 226. sírban mindössze egy kis, félgömbfejű szegecsveret utalt arra, hogy ebben is díszes övű férfi nyugodott. A 290. sírban a lemezes bronzveret töredékek és az alaktalan bronzok alapján következtetek veretes övre. A 225. az egyetlen női sír, amelyikben préselt elölapú szíj vég volt, előlapján csepp forma, bevagdosott sáv és szélén gömböcskék vannak.
A 140. sír — veretéi és csatja alapján — kora avar korinak határozható meg. Ezekkel a csatokkal kapcsolatban Kovrig Ilona megállapította, hogy jórészt egyformák és nem tartoznak az övdíszítmé-nyekhez sem anyaguk, sem kivitelük szerint. Arra következtetett, hogy kevés számú nagy műhely termékei, és kereskedelem útján jutottak el az ország minden részébe (KOVRIG 1957,125). Hiányosan megmaradt anyaga alapján a kora avar korba tartozik a 152. sír, de ide sorolható a 222. sír is. A 200. sír ezüst veretéi — az említett párhuzamok alapján — a 7. század elején készülhettek (BÓNA 1970, 258; GARAM 1992,225). A 226. sír anyaga — a szürke edény, hosz-szú fülű kengyelpár alapján — szintén a 7. század elejéről való, hasonlóan a 290. sírhoz. A 154. sír négyszögletes, ékkődíszes veretei, és hurkosfülű, egyenes talpú kengyele alapján a 670 táján megjelenő új néphullám anyagához kapcsolható (GARAM 1976; MADARAS 1981,41).
Megjegyezem, hogy a fenti öweretes fülkesírok közelében további öt, hagyományos temetésű sírban is találunk (a 200-as leletei kivételével) ugyanilyen övdíszítményeket.
A női sírok leletei
A viseleti tárgyak másik nagy csoportját alkotják azok a leletek, melyek zömmel női sírokban kerülnek elő. Ezek a fülbevalók és a gyöngyök. A 23 női fülkés temetkezésből 7-ben fülbevaló, 8-ban gyöngy volt. Az ún. nagy gömbcsüngős, ezüst fülbevalók (a gömb átmérője nagyobb mint 10 mm) jellegzetes kora avar ékszerek. Egyik változatuk az, ahol a karika és a csüngő között 3 vagy 4, kisebb félgömb található. Ilyenek az 53., 225., 342. sírokban voltak. A 46., 54. sírok fülbevalóinak gömbátmérője kisebb 10 mm-nél, és a 366. sír fülbevalója is feltehetően ehhez a típushoz tartozott.
A 367. sírban nyugvó férfi mellett a fülbevalópár is a nagygömbös típushoz tartozik, csak a fémgömb helyett kerek üveggyöngy van (átm.: 1,1 cm). A karika és a gyöngy között hármas csavarású gallér van, az üveggyöngyöt rögzítő bronzdrót alul kis hurkot képez. Hasonló darabok ismertek: Gátér 161. sír (KADA 1906, 147), ÜrbŐpuszta 29. sír (BÓNA 1957, 159), Alattyán 14. sír (KOVRIG 1963,1. t 36-37, LXH. t 1-2) Závod 56. sír (KISS-SOMOGYI 1984,172).
A legkorábbi típust képviselő szemes gyöngyök tarka sora volt az 53, 54, 225, 366. sírokban egyes, vagy ikergyöngyök formájában. Alapszínük sötétebb vörös, bordó vagy barna, felületükön világos színű, különböző számú szem van. Ilyen, majdnem tiszta sor volt az 54. és a 225. sírokban. Karneol gyöngyök — különböző alakban — az 54, 225, 366, kásagyöngyök az 53, 54, 197. sírokban voltak. A legkorábbi gyöngytípusokat tartalmazó sírokban nagygömbös, ezüst fülbevalók voltak. A 366. sír szemes és sokszínű csíkos, különböző karneol és egy kalce-don szemekből álló sorában volt egy karneol pe-csétlő, melyet a gyöngysorba fűzve viselt az idős korában meghalt asszony. A pecsétlőn pehlevi körfeliratban hegyikecske látható. A párhuzamok alapján a 7. század elejére keltezhető (LUKONIN-BORI-SZOV 1963, 53; GRISHMAN 1962, 240-244; HERRMANN 1988,121). A szemes gyöngyök viseletének divatját a kutatás a 6. század végétől a 7. század végéig terjeszti ki (SZABÓ 1965,48; KOVRIG 1963).
Egy szem gyöngy volt a 408-as számú, férfi sírban, de mivel bolygatott volt, eredeti helye ismeretlen. Bóna István véleménye szerint, ez ázsiai hagyomány a kora avar korban (BÓNA 1979,27).
Gyűrűt a 395. sírban találtunk, zárt bronzkarika, a bolygatottság miatt a koponya alatt helyezkedett el.
A viseleti tárgyak közé tartoznak még a bronzes a vascsatok. Bronzcsat volt — az övvereteseken kívül — a 245. sírban. Vascsat az 50 sír közül 48-ban volt, nem egy esetben 2 darab is egy sírban. Háromféle — ívelt oldalú, ovális és szögletes — alakban fordulnak elő. Gyakoriságuk arra enged következtetni, hogy mindennapi ruhatartozékok voltak. A férfiák nemesebb fémből készített övdíszei között is előfordul, hogy a csatot vasból készítették. Amikor a kés a vascsat környékén volt, és két csatot találtunk, akkor az egyik minden bizonnyal a késtok felfogató szíjához tartozott. Amikor a medencében van két csat, akkor az egyik a nadrágszíj, a másik köpenyszerű felsőruha szíjának tartozéka lehetett. Ha a medencében, egymással párhuzamosan, egymás felett helyezkedtek el a csatok — pl. a 184., 189., 224., 405. sírokban —, elképzelhető egy széles, tüszőszerű öv is.
A tarsolyok is viseleti tárgyként foghatók fel. A szarvasi fülkesírok közül kettőben találtunk.
A leletek között több sírban volt 1-3 cm hosszúságú, ácskapocs formájú, kis vaskapocs. A koponyatetőnél és annak környékén, feltehetőleg valamilyen sapka, bőrből készült fejfedő összefogására szolgált. A 290. számú, fülkesírban a lószerszámok között került elő hasonló darab a hevedercsat töredékei között, feltehetően valamelyik lószerszám szí-jazatához tartozott. A 408. sírban valószínűen a bal medencetájékon lehetett valamilyen tarsolyszerűség, melynek összefogására szolgálhatott a kis kapocs. Ennek zárógombja, dísze, vagy tartalma az a nagyméretű, lapos, fehér gyöngy, mely a bolygatás miatt a lábcsontok között volt. Az elősírban levő, in situ állatcsontok alatt is volt egy kis vaskapocs, amely feltehetően az állat vezeték kötélzetéhez tartozott.
Fegyverek
Tőrkések. A temető egészében mindössze 12 sírban volt 20-30 cm hosszúságú tőrkés. A fulkesírok között háromban találtunk, mindháromban övveret maradványok is voltak.
Nyílhegy. A 324. sírban íjlemezeken és tegezborításon kívül háromélű nyílhegy töredéke is előkerült.
Fokos. A 189. sírban fekvő férfi jobb bokacsontjába vágva egy ellentett élű, háromszög alakú, vasékkel ellátott fokos volt.
Íjlemezek. A szarvasi temető két fülkesírjában, a 200. és 324. sírban voltak íjmerevítő csontlemezek. Ezek a keskeny végű típushoz tartoznak, az íjkarok 21,5 mm, illetve 20 mm szélesek. Mindkét sír íjleme-zei a kora avar kor jellegzetes íjaira utalnak, ezt erősítik a sírok más leletei is.
Tegezborítás. A teljesen feldúlt 324. sírban tegezborítás keskeny csontlemezei kerültek elő. Díszítésük hasonló a Szebény II. 7. és 9. síréhoz (GARAM 1975, 75), a Zsámbokról származó darabéhoz (FETIICH 1951, XLVin. L 3), a Győr II. 324. sír (HAM-PEL 1905, ni. Taf. 490) és a káptalantóti 21. sír (BAKAY 1973,48) tárgyainak díszítéséhez. Fettich Nándor — a kísérő leletek alapján — a csontborítást 7. század véginek határozta meg (FETTICH 1951,70).
Lószerszámok
A 15 jelképes lovas temetkezést tartalmazó sír közül 12-ben volt zabla, ezek egy kivételével csikó-zablák. A 156. sírban 2-2 nagykarikával ellátott csi-kózabla volt, a 154. sírban 8-as végű karikával került elő, melynek a külső hurkában csont pofarúd lehetett.
11 sírban találtunk kengyelt. Hurkosfülű, kerek talpú a 140., 189., 367. sírban, hurkosfulű, kerek és egyenes talpú a 154., 156., 290., hurkosfulű, egyenes talpú a 48., 56., hurkosfülű és hosszúfülű a 226., hosszúfülű a 245., hurkosfülű, körte alakú a 377. sírban volt. Kovrig Ilona szerint, a hurkosfülű kengyel a korai avar időben együtt volt használatban a hosszúfüles kengyelformával, s ez utóbbi kengyeltípus túl is élte annak használatát (KOVRIG 1957, 129). A hurkosfülű kengyelek jobbára a rozettás lószerszámok, míg a hosz-szúfülűek a rojtmintás és félgömb alakú szíjveretek kísérői. Az egyenes talpú kengyelek — a kutatók véleménye szerint—670 után jelennek meg.
A fülkesírok közül a 154. sírban rozettás, a 245. sírban rozettás és rojtmintás, a 200. és 420. sírokban pedig nagy, ezüstözött, félgömb alakú hám- és kantárveretek voltak. A rozetták előállítására szolgáló préselőminta több lelőhelyről ismert. A rozettamintás típusú veretek hosszú ideig voltak használatban. A szarvasi 245. sír rozettáinak 12 szirma van, a hozzánk legközelebb talált, Szentes környéki préselő-mintán 15, a kunszentmártoniakon 15, illetve 16 (CSALLÁNY 1933,30), a szegvárul 15 (BÓNA 1979,11,4. kép ) az iváncsain 18 (BÓNA 1970,254,10. kép) szirom volt. A kunszentmártoni ötvössírban rojtos lószerszám szíj vég préselőmintája is volt (CSALLÁNY 1933, 7), melynek felülete sima, alsó végén 9 rojt, a szarvasi 245. sír ugyanilyen szíjvégein 10 rojt van. A kunszentmártoni préselőmintakészletet Csallány Dezső — a leletekben szereplő bizánci bronz és üveg exagiumok alapján — megbízhatóan a 7. század elejére keltezte. Végeredményben, a préselt, rojtos végű veretek a kora avar típusokat képviselik.
Edények
A szarvasi temető 21 sírjában, ebből 17 fülkesír-ban volt edény. A hagyományos sírokban levő darabok technikailag, formailag megegyeznek a fülkesírokban találtakkal. Ez alól kivétel a két szürke edény és a 200. sír kiöntőcsöves edénye.
Az edények sírba helyezésének okát a halotti út-ravaló adásának szokásában kell keresni, ennek ellenére aránylag kevés edényt találunk a Körös-vidéki avar temetőkben. A fülkesírokban minden esetben a fülke szájában, a koponya környékén helyezhették el őket, még azokban az esetekben is, amikor nem itt találtuk meg. Esetleg a sírgödör eltömődése előtt legurultak, vagy a bolygatás miatt más helyre kerültek. Női és férfi sírokban egyaránt megtalálhatók. Az edények többsége kézzel formált, tölcséres nyakú darab, díszítés kevés edényen volt. Ettől eltérő az 56. sír edényének formája és a benyomkodott pereme.
A kézzel formált edényekről szólva a magyar kutatók többsége amellett érvelt, hogy ezt a fajta kerámiát soha nem használták, csak a sír számára készült Bóna István szerint, a könnyen előállítható, kiégetett edények bizonyos célokra, pépek, kásák, húsok tárolására tökéletesen megfeleltek (BÓNA 1973,77).
A kézzel formált edények peremének benyomkodott díszítése tipikus Fekete-tenger környéki, Volga- és Kaukázus-vidéki jelenség. Mivel az avarok a történeti források szerint 557-567 között ezen a területen éltek, sőt fennhatóságukat egészen 630-ig megőrizték a régió egy része felett, az avarokkal, illetve a segédnépekkel eljuthatott a Kárpát-medencébe ez a fajta kerámia A szarvasi temető 56. sírjának benyomkodott peremű edénye fülkés temetkezésben, jelképes lótemetéssel, hurkosfülű, egyenes talpú kengyelpárral együtt került a sírba
A többi edény vizsgálatánál a következőket lehet megállapítani. Több fazekas készítette ezeket, de egy-egy kéz munkáját több edény képviseli. Ennek alapján bizonyos időrend is megállapítható a sírba kerülésükre és a sírok egyidejűségére vonatkozóan.
A 48., 197., 225., 366. sír edénye egyazon fazekas keze munkáját mutatja. Ha megnézzük a temetőtérképet, azt látjuk, hogy ezek az északi fülkesorban helyezkednek el, mindegyik női sír. Másik mester munkáját az 53., 174., 222. sírok edényei, és a harmadikét az 54., 147., 215., 290. sír edényei mutatják.
A 200. sír szögletes fülű, kiöntőcsöves, kézzel formált edényéhez nem találtam párhuzamot.
A temető 226. férfi sírjában szürke, kissé nyúlánkabb formájú füles fazék volt, egyenes és hullámvonalköteggel díszítve. A 342., női sírban zömökebb testű, kiöntőcsöves forma, kettes-hármas vonalú hullámvonal díszítéssel. Bóna István szerint a korai avar települési területeken a szürke kerámiát készítő és terjesztő közép-ázsiai mesterek az avarokkal költöztek be a Kárpát-medencébe (BÓNA 1973,75). Az edények eléggé kopottak voltak, főleg a 226. sírban levő. A kutatók véleménye, hogy ezek a mindennapi életben voltak használatosak (BÓNA 1973,77; rosner 1970,78). Az edények elterjedési térképe alapján, területünkhöz legközelebb a hódmezővásárhelyi kiöntőcsöves edény van. A kereskedelmi útvonalak közül az 1. számún juthattak el Szarvasra (ROSNER 1970,82), mégpedig a mai dunaújvárosi átkelőhelyről kiinduló, Kiskőröst érintő, majd a Körösök mentén áthaladó útvonalon. Vagy — a kutatás által feltételezett — Szeged környéki fazekas központból származnak.
Az esetek többségében gazdag női, vagy lóval eltemetett sírból került elő ez az edénytípus. Esetünkben is ez a helyzet, így erősíti azt a megfigyelést, hogy csak a gazdagabb avar családok birtokába kerülhettek ilyen edények, tehát meglehetősen magas értéket képviseltek.
Eszközök
Orsógombok, orsókarikák. A temető területén 61 orsógomb és 8 orsókarika került elő. Utóbbiak a fülkesírokban és egy darab pedig hagyományos sírban volt. Orsógombot 9 fülkés temetésnél találtunk. Ezek egy kivételével sima palástúak, a 133. sírban talált palástja körbefütó vonalakkal tagolt. A 197. sírban két orsókarika mellett orsógomb is volt.
Kés. Gyakori melléklete mindkét nem sírjának, általában egy-egy darab, de ritkán több is előfordul egy sírban.
Csipesz. A pipere eszközök közül csak ezt a tárgyat találtuk a leletek között. Az 54. sírban a nő jobb alkarcsontjai alatt viszonylag nem nagy méretű darab került elő. A 365. sírban pedig a bolygatott földben találtuk meg.
Csiholó, kova. A tüzszerszámok elsősorban férfi, de néha női sírban is előfordulnak. Csiholó csak a 177., kova a 140., 197., 300., 332., 367., 377. sírokban volt, ezeket feltehetően az övről lelógó kis tarsolyban hordták.
Vaslánc. Az egy vagy több különálló, vagy egymásba kapcsolt vaskarikák többségét az övről lelógva viselték és használati tárgyakat függesztettek rájuk. Az apró szemű, kis vasláncocskákat vagy egyes karikákat nyakláncba is fűzhették.
Csonteszközök. Bogozó a 156. sírból került elő, pontos rendeltetését ezeknek a férfi sírokból előkerülő, szarvasagancsból faragott tárgyaknak még ma sem tudjuk. Szíjbogozónak, hálókötő tűnek egyaránt tartja a szakirodalom. A 156. sír bogozójának girlan-dos díszítéséhez legközelebbi párhuzam a kiskőrös-cebepusztai 14. sír, és a Homokmégy-Halom 102. sír bogOZÓja (FETTICH 1951,69; TÖRÖK 1975, 309; GARAM 1975,21).
A kora avar kori, érmekkel keltezett más hazai leletek alapján megállapítható, hogy a 200., 225., 226., 245. sírokba temetettek — atemető használatát tekintve —, a legkorábbi időben éltek. Ezek atemető legmagasabban fekvő sávjában helyezkedtek el. A legkésőbbi fülkesíros temetkezés a 7. század végén, 8. század elején történhetett. Végeredményben a temető betelepítése a 7. század elején kezdődött.3
2. kép: Az orosházi temetők helyei
3. kép: Orosháza-bónumi téglagyár, temetőtérkép
4. kép: Orosháza-Béke Tsz homokbánya, temetőtérkép
5. kép: Szarvas-68. sz. lh. temetőtérképe
6. kép: Szarvas-68. 46., 48. sír
7. kép: Szarvas-68. 53., 54. sír
8. kép: Szarvas-68. 56,133. sír
9. kép: Szarvas-68. 40., 140., 145., 152. sír
10. kép: Szarvas-68.154. sír
11. kép: Szarvas 68.156., 165., 181. sír
12. kép: Szarvas 68. 174., 177., 182-184., 189. sír
13. kép: Szarvas-68. 197., 200., 215. sír
14. kép: Szarvas-68. 209., 222., 224., 231. sír
15. kép: Szarvas-68. 225., 226. sir
16. kép: Szarvas 68. 245. sír
17. kép: Szarvas-68. 290., 291. sír
18. kép: Szarvas-68. 300., 307., 319., 321., 332., 341. sír
19. kép: Szarvas-68. 324., 342., 365. sír
20. kép: Szarvas-68. 366., 367., 395. sír
21. kép: Szarvas-68. 377., 405., 408., 419., 420. sír
Lábjegyzetek:
IRODALOM:
| |