Előző fejezet Következő fejezet

ELőszó

 

A magyarországi múzeumok évkönyvei szinte gomba módra születtek 1956-tól, közöttük a szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve is, mely bevallatlanul, vagy bevallottan, egy közép-európai szempontból is fontos régió, a Kárpát-medence centrális részének régészeti, néprajzi, hely-történeti és biológiai témájú múzeumi tanulmányait tette közzé. Akkoriban egy-egy decentrum, nagy hagyományokkal rendelkező múzeum adta a nevet, melyet később törvényerejű rendelet legalizált, hiszen ezek a vegyes tartalmú évkönyvek regionális jelentőségűek voltak, s azok is maradtak. Ilyenképpen Csongrád megye múzeumi tanulmányait tettük közzé, ám hozzá kell kapcsolnunk a szegedi egyetem patinás régészeti intézetének hagyományait is, hiszen az elmúlt évtizedekben a háború előtti évekkel ellentétben, az oktatást is a múzeum vállalta magára. Közel 40 esztendő múltán beláttuk, hogy a korszerűsödő múzeum kinőtte tudományos közleményeinek eddigi kereteit. Terjedelemben, tartalomban, technikában és eladhatóságban is, hiszen be kell vallanunk, évkönyvünk egyik célja, az a nemzetközi cserekereskedelem, mellyel könyvtárunkat, s ezzel naprakész információinkat gyarapítani szándékozunk. Úgy döntöttünk tehát, hogy évkönyvünket öt szekcióra bontjuk:

Régészeti Tanulmányok - Studia Archaeologica

Történeti Tanulmányok - Studia Historica

Néprajzi Tanulmányok - Studia Ethnographica

Természettudományi Tanulmányok - Studia Biologica

Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok - Studia Historiae Literorum at Artium

Úgy tervezzük, hogy nem évente, hanem olyan periodikaként jelenünk meg, amelyben újabb fontos eredményeinket büszkén tárhatjuk a szaktudomány világa elé, nem az eredmények, hanem a gazdasági lehetőségek függvényében.

Dr. Trogmayer Ottó

 

  
Előző fejezet Következő fejezet