Előző fejezet Következő fejezet

Adalék a szegvári kastély történetéhez

HERCZEG MIHÁLY

 

A 18-19. századi leírásokban a szegvári kastélyt úgy emlegették, mint a község egyetlen nevezetességét.1 Olykor néhány tévedés is előfordult a Szegvárról szóló leírásokban. így pl. igen bántó az a pontatlanság, ahogyan Genthon említi a tulajdonos Károlyiakat: „1715-ig a Károlyi családé".2 Nem egészen pontos Mattyasovszky Márton megállapítása sem. Szerinte a vármegye kiköltözése után nyomban árvaház került volna bele.3

De leginkább érthetetlen a gróf Károlyi László által kiadott birtoklástörténet, amely kétségbe vonja a Dóczy kastély 1727. évi újjáépítését is.4 Szeretnénk a kastély vázlatos történetét bemutatni, eredeti dokumentumok felhasználásával. Munkánk során jó hasznát vettük gróf Károlyi Sándor naplójának, a szegvári tisztjeihez írott instrukcióinak, és az inventáriumoknak. Szerény írásunk még 1987-ben készült, de publikálásra nem volt lehetőségünk. Azóta újabb forrásokra bukkantunk. Igen lényegesnek tartjuk a szegvári kastély „delineációját" 1723-ból.5 Megtalálható a Károlyi Levéltárban a grófnak a kőművessel 1724-ben kötött contractusa.6 Közvetett bizonyítékként Bél Mátyás 1730. évi leírására7 hivatkozunk, aki olyannak látta Szegvárt, amilyennek az itt mellékelt rajzok mutatják. 1987 óta sok víz elfolyt a Kurcán. Vörös Gabriella szentesi múzeumigazgató kutatásai döbbenetes új felfedezéshez vezettek. Föltárta a volt vármegyeház alapjait, amelyek bizony a falakkal azonos téglából készültek. Gróf Károlyi naplójából világosan kitűnt, hogy az alapba belehordatott mindenféle elérhető követ, romokból származó téglát, még a Kurcából kihalászottakat is. Vörös Gabriella ezeket a falakat is megtalálta közvetlenül a Kurca partján. Bár a középkori falmaradványok nagyobb részét az 1960-as évek szennyvízülepítő építésével elpusztították. Eddig írott forrásaink nyomán úgy gondoltuk, hogy a Dóczy kastély azonos a vármegyeházzal. Abból indultunk ki, hogy a megye azért vette meg ezt a kastélyt, olcsó pénzen, hogy ne kelljen új épületet készíteni. Ez volt az indoklás. Dehát napjainkban is ismerjük a „felújítások" körüli csalafintaságokat, amikor a kocsmából úgy alakítanak iskolát, hogy egyik falát a másik után cserélik ki. Tény, hogy a vármegyeház felújítására huszonötször annyit költöttek, mint amennyi a vételár volt. Találtunk a Károlyi Levéltárban egy évszám nélküli rajzot „szegvári kastély" fölírással. Ez a derekegyházi kastélyhoz hasonlatos, kétemeletes barokk épület.8

Vörös Gabriella fölfedezését figyelembe véve egészen másként olvassuk Magda Pál leírását a 19. század elejéről: „Szeghvár noha tsak falu, mégis benne tartatnak a vármegye gyűlései s egy régi várnak omladékait mutatja".9

*

Közismert, hogy Szegvár már a kőkorszakban lakott hely volt. A középkorban a település neve csak röviden: Szeg. 1423-ban névírása: Zeegh. A tatárjárás után, 1284-ben „Terra Zeg" néven fordul elő, amiből az sejthető, hogy a tatárok elpusztították a falut. De 1304-ben már ismét jobbágyoktól lakott hely Zeg.10 Blazovichnak „A Körös-Tisza-Maros köz települései a tatárjárást követő században XIII-XIV. sz. közepéig" című történelmi térképén a Kurca és a Kórógy találkozásánál ábrázolja Szeget.11 A fejedelmi család, illetve a Bar-Kalán nemzetség birtoka 1334-től - a vidék sok egyéb településével együtt - Pósa comes kezére került. A Pósafiak Vásárhely határában éppúgy birtokosok voltak csaknem másfél szazadon, mint Szeg helység nagyobb részén. Ám „1471-ben fiúörökös nélkül maradt a nagymultú Szeri Pósafi család hatalmas vagyona. A király a több megyében található fekvőségeket Guti Országh Mihálynak, valamint Nádasdi Ongor Jánosnak adta."12 A következő évtizedekben a birtokosok gyakran változtak. Szeg pl. Sáry Péteré letí, de részbirtoka volt ott a Zelemérieknek is. Már 1468-ban megjelent a térségben Mátyás király vitéz esztergomi kapitánya, Dóczi Péter, aki zálogba vett több Vásárhely környéki pusztát. Ettől kezdve a hódoltság koráig ennek a családnak a tagjai, illetve rokonsága uralta a vidéket. Szer birtokáért pedig Pósafi Fruzsina, kinek férje Ábránfi Tamás, pert indított az új birtokos Sáryak ellen. A per megnyerése után a fiai 1499 körül eladták a nehezen megszerzett birtokot az egyik Dóczinak, Dóczi Péternek.13 Szeremlei Sámuel, Hódmezővásárhely jeles történetírója nagyon nem szívelte ezt a kapzsi Dóczi családot, amely 20-25 év alatt kb.  120-130 falut szerzett magának. Ezt írja: „Aki azonban legtöbb jószágot összeszerzett ez időben határunkon (Hódmezővásárhely) és a vidéken, az egy temesi főispán, Dóczi Péter volt, oly család tagja, mely a hadi erények mellett élete fo céljául a birtokszerzést tekintette" ... A Dóczi testvérek „...abban is versenyeztek, hogy a vagyongyűjtésben melyik múlja felül a másikat. Előnevöket a pozsonymegyei Nagy-Lucsétól, családnevöket pedig a velünk határos Dócztól nyerték".14

Szeremlei kutatásai szerint a három Dóczi közül Imrének a fia, János 1505-ben vette meg Gyólai Lászlótól Körtvélyest, Szert, Dóczot, Márnát, Test, Tőkét, Bökényt, Szelevényt és Ellés monostorát. Csikvári szerint Gyólai 1506-ban örökítette át Szeget Dóczi Jánosnak. így jutott a család olyan tekintélyes birtokhoz, hogy annak irányítására uradalmi központot lett légyen érdemes építeni. így esett a választás Szegre, ahol ezekben az években, tehát a 16. század első évtizedében megépült a Dócziak udvarháza, de talán maga a kastély. Szeremlei azt írja: „a kapzsi Dóczi János, ki a szomszéd Szegen lakott, erőszakosan fosztogatta a szomszéd donáttornyai idegen jobbágyokat" ...15

Blazovich kutatásai szerint a donáttornyaiak „sérelmeikért maguk álltak bosszút, amikor Dóczi János szegi kastélyában Dózsa parasztháborúja idején ötven forintra becsült kárt okoztak".16 Ugyancsak 1514-ről írta Szeremlei: „a nálunk birtokos Jaksics Pétert, Dóczi Györgyöt, Orosz Andrást, Zólyomi Miklóst és sok másokat szintén utolérte gyászos sorsuk".17 De nyomban hozzá is teszi a szerző: „... a kiáltott szenvedések általában mit se javítottak a föld urainak és népünk erkölcsén. Dóczi Péter és Ferenc ... épp úgy űzték a a birtokháborításokat s a más jobbágyain való erőszakosságokat, mint azelőtt szokásban volt".18

így került sor 1516-ban erőszakosságra a Vásárhellyel szomszédos Szentkirályon, amely erőszakosság értelmi szerzője Dóczi Péter egyik veje, Hagymási Miklós volt. Dóczi másik két veje: Szakoli András (szörényi bán) és Losonczi Zsigmond (zászlósúr). Ez utóbbinak Dóczi Judit a felesége, kinek első férje Csulai Móré György még 1514-ben meghalt.

A három Dóczi vőről azt írja Szeremlei: „a nemrég emelt Dóczi kastélyban hihetőleg együtt laktak." Ha a környéket uraló uradalmi központban a család több tagja elfért, feleségével, gyerekeivel, uradalmi tisztjeivel, nem lehetett kisszerű építmény!

Maga Dóczi János 1534-ig volt jogszerű birtokosa Szegvárnak, amikoris Gritti bukásakor ő is bekerült az elítéltek és Szapolyai Jánoshoz való hűtlenségük miatt kivégzettek sorába. Jóllehet azelőtt az elsők közt volt, akik János királyhoz pártoltak. Éppen ezért a Ferdinánd pártiak egyidőben meg is szállották a kastélyt. Az 1550-es években Dóczi János utódaitól a gyulai vár kapitánya, Mágocsy Gáspár ragadta magához a birtokjogot, mint annyi más Békés, Csanád és Csongrád megyei helységét. Szegvár a török adóösszeírásokban a vásárhelyi nahiében szerepelt: 1557-ben 20, 1560-ban 13, 1570-ben 27 család lakta.

A török szolgálatban álló tatár segédhadak 1596. évi katasztrófális pusztításának Szegvár is áldozatul esett, mint a környék többi települése. Ezután csupán mint pusztára tartanak igényt az Ilosvay örökösök, majd Széki Péter szendrei kapitány szedte a bérletet a pusztát használó vásárhelyiektől és szentesiektől. A török kiűzése után továbbra is legeltettek ott a vásárhelyiek. 1702-ben Schlick Lipót adománylevelében mint Vásárhelyhez tartozó puszta szerepelt. így került bele a Schlick és gróf Károlyi Sándor közti adásvételi szerződésbe 1722-ben, majd a királyi adománylevélbe 1723-ban. Gróf Károlyi a legális megszerzés után nyomban arra gondolt, hogy itt majorsági gazdálkodást szervez. Ide küldi a vásárolt, vagy a vásárhelyiektől kapott jószágait. Rövid időn belül hozzákezd a több emberöltőn át lakatlan, romos szegvári kastély renoválásához. Naplóját és önéletírását százhúsz évvel ezelőtt kinyomtatták, de a kuruc háború és 1726 közti évekről nem maradt feljegyzés. 1726 májusában már arról értesülünk a Naplóból, hogy javában folynak az építkezés előkészületei: „megjárván az épületet és revideálván a téglát s meszet, az göbölyeimet s vetéseimet is megte-kintettem és jöttem Csongrádra."19 A téglaégetés még december 9-én is folyt: „Fogattam két kemence tégla égetéséhez"...

1727 tavaszán Szegvár körül gátépítéseket végeztet a gróf a vásárhelyiekkel. Április 25-én: „kijövén az vásárhelyiek az munkára, fogattam az tűzköves hegynél való általtöltéséhez az Kondora laposánál s egyik ágát által is töltettem Eadem die és Április 26. másfelől Szegváron a Kondora és Kórógy fokait általrekesztettem s Csongrádra jöttem hálni".

Május 1-én többezer tölgyfacsemetét ültettetett el a szegvári Szigetben. A május 4-i bejegyzés szerint a „szegvári erdő 1000 lépés az ásásig, az ásástul fogva 800 lépés az szántásig" ... Pozsonyból május közepén „kőműveseket, hanthányókat, téglavetőket, kertészt expediáltam három szekéren Csongrádra". Június elején „expeditiók elvégzésivel beszéltem vásárhelyiekkel és kőmivesmesterrel, kinek conventiójában adtam fl(orenos) rh(enenses) 10,- s indultanak Szegvárra vissza". Júliusban kihányták a Szentes és Szegvár közti határdombokat. Sokat jön megy Károlyi Sándor, de Szegvárt gyakran fölkeresi. „Július 25., 26., 27. is mulattam Szegvárott, holott Vásárhely praetendál 112 borjas tehenet és 2 bikát". Szeptemberben „úgy Csongrádon is, valamint Szegváron inventáltattam mindent" - vagyis leltárba vétetett. November 1-én Csongrádon a szolgák nagy hanyagságát tapasztalta, majd .. „Szegvárra jöttem által, holott is hasonló negligentiát tapasztalván, töttem dispositiókat". November 12. és 13, s 14. „mulattam Szegvárott, építésben, vetésben és halászatban disztrahálván magamat. Mely üdő alatt compendiálni kivánván az költséget és cselédet, az szegvári ménessimet, gulyámat contraháltam az csongrádi ménesemhez, gulyámhoz. Az csongrádi juhomat pedig transzferáltam Szegvárra, mivel rossz szolgáim gondviseletlensége miá az benn hálással éppen elvesztettek vala. Badda Gábor Csongrádról visszajővén relatio tétele után expediáltam Újvárosra, az számtartót pedig vissza Csongrádra, mivel egy szemet sem vetettek volt az élhetetlen kutyák" ...

Károlyi naplójából tehát teljes bizonyossággal látjuk, hogy a volt Dóczi kastély renoválása 1727-ben történt meg. Találtunk az Országos Levéltárban egy húszoldalas, 1727. augusztus 1-én keltezett írást, gróf Károlyi Sándor aláírásával, a következő címmel: „Szeghvári Épités és Oeconomia körül való Observatiok".20 Intézkedett a kőművesek, ácsok, asztalosok munkájáról, majd a gazdálkodásról szólt 40 pontban. Ipartörténeti érdekességként is érdemes beleolvasnunk az építésre vonatkozó rendelkezésekbe.

 

ET QUIDEM ELSŐBEN IS KŐMÜVESEKRÜL

1./ Mivel már az kerek Garadich az felső házigh fel vétett, az Stukaturozás hagyassék félben, hanem az felső ház romlott falai rakattassanak fel, ablakaj vágattassanak ki és Egyengettessenek megh, az Ablak Ramajhoz hagyván magosságát és szélességét. Az köz falak(nak) rekesztő fáj vonattassanak fel s rakattassanak bé, és ugyan az folyó Gerendaj közzé való Lapos Gerendák rakattassanak közibé az folyó Gerendaknak, Stukatura alá.

2./ Az Stukatura felett való Padimentom öt vagy legfeljebb 6 Such Vastagságra legyen, együtt az Deszkazásával. Fönt pedigh mind az három ház Padlása stukatura alá Nádaztassék megh és szintén stukaturoztassék bé.

3./ Az kéményeket az középső házaktul fogva egész a teteiigh rakja fel, úgy hogy az Alsó közép házban egy kemence, az Oldal házban egy belül szenelő, az fölső házban is kétt Szegelet kemencze és az Oldal házban egy belül szenelő hagyattassék.

4./ Annakutánna az Szükségh hely rakattassék fel. Melynek Végbe menetele után az külső vakolást s az Ablakok Czifrázását kell az jó Melleghekben végeztetni, s azoknak Végben vitele utt(án) pedigh az belső Stukaturákat s házak vakolásit continuálhatni. Az midőn pedigh az faragott kövek Pejtén el készülnek, az Garadich Elej akor fogh Continuáltatni.

5./ Ezen közben az Pincze Gatorját is fel kell rakatni hat álá vévén, felül rajta egy kis házacskát csinálni.

6./ Mindezen munkákat Observálni kell, hogy az egész Tégla semmire Egyébre ne applicaltassék, hanem az boltozatok continentatiójába, az felső két ház rekesztésének rakására, az kerek Garadicsban az Padigh való fal vitelére, az kémények fel rakására, úgy az szükséghhely fel rakására, az Garadich Elejire az Alsó boltoknak megh Padimentomozására..

7./ Takarodás uttán azonnal Mindszentiekkel az Szent Györgynél levő téglát által kell hordatni és minden munkát ollyan dirib darab apró téglákbul kell rakatni. Az aprajával pedigh Vastagabb falaknak közepit tölteni.

8./ Ugyan takarodás után Vásárhelyiül az Vályogh és Tégla Vetőket ki hozatni s mennél több Vályogot Vetetni s úgy Égetésre való Téglát vitetni kétt-kétt forinton Ezerit. Addigh pedigh az kijedezett Tégla kemencéket megh Vájatni és az szárasztó szinyet is continuálni.

9./ Az Vásárhelyi kőmivesek elvégezvén az ottan kezdett Serfoző házat, azonnal hozattassanak ide és az elkezdett Istállót Continuállyák azon formán s olly magosson fel rakni mind azáltal jobban esik, ha kétt suchnyi magosson húzzák megh az allyát az falnak, környös körül az fahiak.

Kivül pedigh azonnal Vakolják megh és az után belül is.

10./ Ezen Kőmivesek munkáj folyásában az midőn estve az munka elhagyattatik, az Szabó Pál Uram hozzá rakassa Continuáltathatik. Vályogh pedigh leghalabb hatvan Ezer fogh kivántatni.

 

AZ ASZTALOSOK

1/ Az miként az Ablakrámákat, Ajtókat el kezdettek, Continuálják, mind alsó, fölső házakra Egy formára. Az Üveges pedigh az ablakokat rakja.

2/ Ha az Ajtókat, ablakrámákat elvégzik, tehát az Pohár székhez fogjanak s annak végezése után Ágyakat, Asztalokat, Székeket csinállyanak.

3/ Az midőn az házak stukaturája s belső vakolási, kifejéritési végbe mennek, tehát az Ácsokkal együtt az Nagy hosszú Deszkákat / kiket Pestrül hozattam / Gyalullyák és mind az egész házakat szépen bé Padimentumozzák, - hanem az hol belül szenelők lesznek, azon kétt házat Téglával kell megh Padimentunozni. 4./ Ha az Ablak Ramajnak való fenyő létzek elfogynak, Budáról kell hozatni Veres fenyő létzet.

 

AZ ÁCSOK PEDIGH

1./ Maj napon rakják fel az felső kétt ház közzé való rekeszfal kötésit, falczapató Gerendájával együtt.

2./ Az után ugyan azon fel házak folyó Gerendaj hozzá való fenyő Szálakat faragjanak és rakjanak fel Stukatura alá. Oldalajt mind olyra fúrván és léczezvén.

3./ Annak Végbe meneteli uttán az Istálló Gerendaj és Szaru fái faragásához és öszve vágásához lássanak sürgősen, hogy megszűnt Mihály napig fel is rakhassák. Az Gerendáknak végeit legh aláb kétt suchnyira körös körül hagygyák kilyeb az falnál, ha telik pedigh harmadfél suchnyira is, hogy az falt ne Csaphassa az esső. Az Szarufák teteit pedigh mértékre hagyják.

4./ Az kisebb Gerendáik fáit is Ezenközben Continuállyák, az Pestrül hozott hosszú fenyő Deszkákat pedigh se ők se az asztalosok se pedigh az kőmivesek széjel ne distrahálják, hanem tulajdon csak az házak Padjmentomozására Conservállyák és forditsák.

5./ Az mely állás Deszkákon dolgoznak pedigh az kőmivesek, Observálni kell, hogy újabb újab Csinálásakor mind kétt felől bé ne mochkoltassanak mészel, hanem csak edgyik oldala, s az másik pedigh tisztán maradjon, hogy az uttán az Asztalosok dolgozhassanak belőle.

6./ Vigyázni kell pedigh, nem hogy se mész se fa se egyéb Materiaie el ne fogyjon, idején presentáltassék több, hogy minek előtte elfogyna, legyen mibűl dolgozni.

7./ Mind Ezeknek pedigh, hogy Szubsistentiájokban is fogyatkozás ne legyen, Vásárhelyiül minden héten kétszer egy egy Marha Tagh mérés Rovásra hozattassék kőmiveseknek, kaszásoknak pinzér külön fizet számra osztattassék az átsokank [sic!] hasonlóképpen forint/számra minden napra egy egy forint adattassék. Az halászattal is olykor olykor Succuráltassék.

8./ Az bor, ser és Pálinka korcsma is szüntelen follyon/;;;;;/... Végre ha mi Vas Egyetmás kívántatik, mint az ablak Táblájának Vassarkaj, egyebek azok az Vásárhelyi kovách czigányok által csináltassanak megh. Az mester Emberek(nek) heveréssek, szélyel járások megh ne Engedtessék. Az minemű Lineák, Czifrazo vagy más alkalmatosságok Csináltassanak az kamarában öszve rakattassanak, Ugy az székek, asztalok zár alatt Conserváltassa(na)k."

*

Az oeconomiára tett több tucat intézkedés közt akadt még néhány, amelyik a kastélyépítés körülményeire utalt. így pl. utasította a molnárokat, hogy ők is segítsenek az ácsoknak, „nem pipázni, hanem dolgozni". Sürgette a fenyőfák vontatását, „mert nem lesz az ácsoknak mibül dolgozni". A „kerek Garádicstól" kimaradt tölgyfa anyagot a komp reparálásához utasította vinni.

Az állások gerendáiból tizet Szabó Pálnak ígért, ha elkészül a stukaturozás, vagyis augusztus elsején már számít a gróf az építkezés befejezésére. Maga helyett Szegváron hagyott egy Erdődi János nevű embert, „kire biztam az Épület Continuátioját". Ebből az értékes dokumentumból jónéhány megállapítást tehetünk. A régi kövek felhasználása mellett főleg téglából folyt az építkezés. A melléképületekhez nyilván vályogot is használtak, hiszen 60 000 kiveréséről volt szó. Vásárhelyen az volt a 18. szazadban a gyakorlat, hogy a fő épületen kívül az egyéb uradalmi tisztségek, épületei, vendégfogadók tégla alapra vályogfalból épültek, zsindelytetőre.

A kastély emeletes épület, hiszen alsó és felső házról történik említés. Oldalházról is történik intézkedés (pl. kályha). A felső ház romlott falai - kifejezés azt a gyanúnkat táplálja, hogy talán már a Dóczi kastély is emeletes lehetett? Majd az 1851. évi leltárból látni fogjuk, hogy a kastély telkén egyéb épületek is álltak. Nem három épületről van egyszer a fenti szövegben is említés? (Három ház padlásának stukatura alá hozása kapcsán!)

Maga a stukaturára való sok hivatkozás mutatja, ennél az építkezésnél nem a népi építkezés hagyományait követik, mégha a vásárhelyi mestereket is bevonják a munkába. A szobákat is deszkával padolták, a szenelő helyiségek kivételével, ahol téglát alkalmaztak. A csigalépcsőt (a kerek garádicsot) tölgyfából készítették. A főlépcső faragott mészkő lapjai azért gyanúsak, mert néhány évtized múlva a felbecsülésnél csak tégla lépcsőket találtak...Az épület alsó szintjén boltozatot alkalmaztak, amelyet egész téglából raktak. A falak belsejében felhasználták a dirib darab téglákat. Sőt a Kórógyból, Kurcából kiszedette az uraság a köveket is a halászokkal. Érdekes a belül szenelő és a „szegelet kemencék" alkalmazása. Volt a kastélyban „szükséghely" is! Az ablakrámák vörösfenyőből készültek. Az asztalosok az ajtókon, ablakokon kivül most készítették a bútorokat is. A pincegádor fölé kis ház épült. Az állásdeszkák kímélésére adott utasítás jelzi az uraság takarékos szemléletét.

A nagy építkezés viszonylag rövid idő alatt elkészült. 1726-ban még csak az anyagot gyűjtötték, 1728. január 27-én pedig már „szegvári házában" alszik a gróf. A hónap végén pedig azt írja: „minden dolgaimat jó rendben hagyván megindultam Pozson felé" ... Naplójában az építkezésről nem esik szó, hanem csak az „oeconomia revideálásáról"...

1732 márciusában a szegvári számtartónak küldött instrukcióban így emlékezett meg kastélyáról Károlyi:

„Az magam házait szépen kifestve tisztán lezárva, táblájokat bekötve tartassák, vizes üdőben az Csatorna kitisztíttassék, kémények kigyújtassanak, tűzre mindenkoron szorgalmatos vigyázás légyen."21

Ugyanebben az évben, 1732-ben, szerepel a szegvári leltárban a „Kurca partján három contignatiora égetett téglábul felépített kastély, régi árokkal körül véve".22 A legelső szinten pitvar, tömlöcök, hombár. Ez utóbbiban felhalmozott eszközök az itt folyó gazdálkodásról vallanak.Itt és a szomszédos kamarában volt: „Öreg Gabonát Rostáló rosta, vas rostélyok nélkül(,,,) Egy fenyő Kád circiter Hat akós(...) melyben találtatik Liszt, Véka 1/2 (...) Egy Ocska romladozott circiter Hat akós Hordóban találtatik Korpa, Véka No. 11 1/2. Egy kis káposztás Harmadfél akós Hordócska. Egy jó Turónak való fenyöfakádacska, circiter egy akós, Mellyben vagyon hizó sertések számára köles dara, véka 3. Egy ócska meszes Hordócska. Csongrádrul által hozatott romladozott nagy háló No. 1. (...)

Onnan menvén jobb kész felül való oldal kis Boltocskában, azon egy ajtó Vas Sarkokon, Pántokon retesz és kis Lakatocska rajta. Ben találtatik Széles Farkú juh bőr No. 16. Két egész bornyú bőr. Item mas sarkos marha bőr darab No. 1. Szent Györgyi Dezmabul Provenial Dohány Csomó No. 6. Hálóhoz kivántató darab ólom No. 251" ... és így tovább. A második kontignáción volt a nagy ebédlő palota, mellette konyha, secessus, „egy kis oldal vak boltocska". A harmadik kontignáción két palota terem is volt, mindegyik 3-3 ablakos. Volt itt „balkéz felöl egy kis szegeletes Palota, belől szenelő olasz kemence". Roppant hasonlít ez az 1732. évi leírás az 1723. évi tervrajzhoz, amelyen szintén 22 helyiséget olvashatunk meg a kastélyban.23 A várfallal körülvett kastély a rajzon 18 öl hosszú. Tornya öt öl széles és a csúcsáig húsz öl magas.

Szegvár falut az 1730-as évek elején telepítette újra a gróf, felvidéki és más magyar jobbágyokkal. 1739-ben a templomuk is elkészült. A tervbe vett majorsági centrum mégsem Szegvár lett, hanem a vásárhelyiek bérletéből visszavett Derekegyház. Oda vadonatúj kastélyt építtetett az uradalom 1765 táján.

Károlyi Sándor fia, Ferenc gróf időközben el is adta (1743) Szegvárt Haller Istvánnak, de 1757-ben dupla pénzért, 20 000 forintért vissza is váltotta.

1758. április 26-án részletes leltárt vettek föl a megviselt kastélyról és annak berendezéséről. Érdekes volna helyiségenként végigtekinteni a kastélyt -, de itt most elégedjünk meg néhány helyiség bemutatásával.

„A grófhé szobájában

  1. Fekete kö közepü ócska asztalka
  2. Vászonnyal borított szék
  3. Varrott székek
  4. Ócska négy fejér firhang
  5. Az ajtójárul leszakadott pléh

Az ajtófélfák és ablakok is leszakadozó félben vannak

  1. Zöld cserép kájha, ócska, fennálló
  2. Egy személyre való közönséges paraszt nyoszolya, szalma zsákok Nóta Bene Egyik ablaknak 7, másiknak 22 karika üveg héjja vagyon

Mellette levő szobába napnyugot felöl

  1. Fekete kö közepü ócska 4 szegletes asztal
  2. Ócska két fejér firhang
  3. Az árnyékszéknek ajtaján való Pléh romladozott, az ablakis rongyollott Statusban vagyon, a Stukaturája leszakadozó félben vagyon.

A gróf harmadik szobájába(n)

  1. Nagyobb kö közepül ócska asztal
  2. Fa nyoszolya vászon tarka firhanggal
  3. Bádog szenteltviztartó, mellette
  4. Sreib Tisch, tetején lévő képecskével, ami benne Vagyon, eö Nagyságáé.
  5. Ócska 4 fejér firhang

Ebédlő Palotában

  1. Az ablaknak 9 karika héjja
  2. Egy közönséges kerek fa asztal
  3. Pohár szék
  4. Tafota théjes
  5. Pohárszékbe szalmakarika, ócska
  6. Billicum 2, egyik meczet, másik Paraszt
  7. Rosolisos pohár 11
  8. Asszú szölö bornak való pohár 6
  9. Olajnak való meczett karafina 1
  1. Talpas boros pohár 6
  2. Karafina 7
  3. Gyertyatartóra való üveg lámpás 2
  4. Ólom bokáj fedél
  5. Ócska fél kéz seprő
  6. Zöld kályha kemence és 1 fogas a falon (...)"

Annyi biztos, hogy a Haller család korántsem volt olyan gondos gazdája a kastélynak, mint gróf Károlyi Sándor.24

Ismeretes, hogy ebben az időben elkeseredett küzdelem folyt az uradalom és Szeged közt az 1723-ban újraalakult Csongrád vármegye székhelyének hova helyezése körül. Annakidején gróf Károlyi Sándor szegvári kastélyát ideiglenesen fel is ajánlotta megyegyűlések tartására. Szeged szabad királyi város is meg akarta szerezni a megyeközpont jogát. Az évtizedes huzavona után a királynő úgy döntött, hogy legyen Szeged a megye székhelye (1761). A szegedi központ gondolata nemcsak a várostól eredt, hanem a Mindszent-algyői uradalom birtokosától, gróf Erdődy György kamarai elnöktől. A főispán viszont a Károlyi uradalom embere lévén, nem hajtotta végre a királynő rendeletét. Erdődy meghalt, az új kamarai elnök nem sokat törődött a megyeszékhely kérdésével. így a főispán Szegvárt, vagy Vásárhelyt ajánlotta. A királynő 1767. évi 33. sz. rendeletével a székhely megválasztását rábízta a megyére. „Ezután a földesurak gazdatisztjei egyszerre elállottak a megyei székház építésének tervétől és ismét a házvásárlást ajánlották, de nem Szegeden, hanem Szegváron. Sváby Kristóf jószágigazgató, földesura, gróf Károlyi Antal nevében ajánlotta, hogy a már düledező emeletes kastélyt vegye meg a vármegye és alakíttassa át székháznak."25 A megyegyűlés 1768-ban szegedi német mesteremberekkel felbecsültette a kastélyt. Gebhard Benedek kovács, Wer Antal kőműves és Kraller Miklós téglavető végezte a becsűt. A főépületet 8 öl 3 láb magasnak, 6 öl hosszúnak és 5 öl 3 láb szélesnek találták, amelyhez délről csatlakozott egy oldalszárny, amelynek magassága 5 öl 4 láb, hosszúsága 6 öl 3 láb, szélessége 6 öl 3 láb. A téglalépcső 3 öl. A mesterek kijelentették, hogy az emelet lakhatatlan, a földszint is roskadozó állapotú. A mennyezet és a tető korhadt, az értéke ezért a szegedi mesterek szerint mindösszesen 836 forint 30 krajcár. Ezt az értékelést a megyegyűlés 1768. június 8-án jóvá is hagyta.26

Zsilinszky Mihály azt írja, hogy a megye a fenti árban meg is vette a kastélyt, renováltatta, börtönöket építtetett hozzá, úgyhogy mire elkészült 20 329 forintjába került a megyének.27

A Károlyi Levéltárban találtunk egy 18. századi alaprajzot és frontális ábrázolást. A felírás szerint „Szegvári kastélynak delineatioja, hogy ha Excellentiájának méltóztatik reparáltatni illő."28 Sajnos az évszám nem volt közelebbről behatárolható. A vármegyei apparátus ideköltözése továbbra sem volt zökkenőmentes. Több szerzőnél úgy találtuk, hogy 1776-1884 közt volt ez a kastély a vármegye háza..29 A megyei tisztviselők nem mozdultak szegedi lakásukból, csak a havi közgyűlések alkalmával utaztak a „megyeszékhelyre". Maga az alispán is Szegeden lakott. II. József rendelte el, hogy legalább ő költözzék Szegvárra. A közgyűléseket ennekutánna is gyakran tartották Vásárhelyen, Szegeden vagy Csongrádon. Azt a kifogást hangoztatták, hogy a kastély kicsi a megyegyűlések befogadására. Előfordult, hogy az udvaron fasátort kellett felállítani arra az időre. A szabadságharc bukása után a megyefonök Szegedről irányította az összevont megyét. Palugyai ekorban megjelent művében ennyit ír: „Szegvár falu, 1850-ik évig a megyének székhelye, díszes megyeházzal s emeletes börtönépületekkel".30

Bonyhádi István megyefonök meghagyására 1851-ben kimutatást készített a megyei mérnök a megyei házipénztár terhére fönntartott épületekről. Ezek közül a szegvári kastélyról készült leltárt mutatjuk itt be:

 

III. SZEGVÁRON LÉTEZŐ MEGYEI ÉPÜLETEK

1/ A Megyei fő dupla egy emeletes épület, mellyben forradalom előtt a megyei közgyűlések tartattak. - Részei:

a./ Földszint

bal-felől: a Levéltári Osztályok, Ugymint: 1 konyha, 1 Kamra, 4 szoba, mellyek közül kettő maga a levéltárt, kettő pedig a levéltári hivatalos szobákat képezi, 1 pincze.

jobb felől: a Pénztári Osztályzatok, úgymint: 1 konyha, 4 szoba, mellyek közül egy a pénztári őrszobát, kettő a pénztári hivatal szobákat, egy pedig a pénztárt képezi, -1 pincze.

b./Első emeleten:

  1. Terem, mellyben forradalom előtt a megyei gyűlések tartattak, és 9 szoba, - igy az egész épületben van öszvesen
  2. Konyha, 1 Kamra, 1 Terem, 17 szoba és a Pincze.

E szerént ezen egész fo épület elfoglalva van, és pedig földszint balfelől a Levél- s jobb felől a pénztár által.

Első emeletét részint a Szegvári Társas, - részint a Szegvári I. Osztályú Járásbíróság Irodai ülési és kihallgató osztályzatokul használja.

Melly czélra alkalmasnak mutatkozván az Első emelet e Czélra /minthogy most, már egy éve múlt, - ingyen használtatik, holott fenntartása felette sokba kerül/ bérbe adandó lenne. Az épület falai igen erős szerkezetűek s tartósságot Ígérnek: de miután 6 évek olta semmi igazítás nem történt az épületen, Zsindely fedelezetje egészen lerothadt; minek következtében eső alkalmával a mennyezetek tetemes megrongálásával a viz a szobákba is becsorog. - Ennél fogva ez, valamint a többi e Telken lévő minden megyei épületek általánossan kiigazitandók lennének mind falaikban mind különössen vég képpen lerothadt Zsindely fedezetjeiben.

2./ A Forradalom előtti Megyei élet idejében közgyűlések és törvényszékek alkalmával megyei tiszti szállásul szolgált

FÖLDSZINTI ÉPÜLET, - Részei: 10 szoba, 1 szín, 2 Istálló. - Ezeket jelenleg részint a Járásbiróság Telekkönywezető, részint a Járás és Társas birák, részini az álladalmi ügyész által használtatnak, - részint pedig üresen álnak. - Ezer épület jelen körülmények közt czélszerűbben nem használtathatik, pedig elodázása sem eszközölhető, amennyiben Szegváron illy kis és pénztelen lakosokkal biró faluban vevője sem akadna; de meg a megyei Fő épülettől s a Börtör Épülettől azon esetben kerítéssel el is kellene szakasztatnia, mi által azoknál semmi udvaruk nem maradna. - Ezen épület is rossz karban van s általános kii gazitást kiván mind falaiban mind fedelezeteiben-

3./ A forradalom előtt részint megyei tiszti szállásokul, részint konyhául és kamarául használt FÖLDSZINTI ÉPÜLET, ugyanazon telken, mellyen az 1. és 2. alatti épület. Osztályzatai jelenleg részint tisztesebb rabok fogházául, részint rabok konyhájául használtatnak, részint üresen állnak. Részei: 1 nagy konyha, 1 nagy kamra, 4 szoba. Ezen épület bár úgy szólva nem is használtatik: eladása mégsem eszközölhető, a többitől külön válva ugyan azon oknál fogva mint a 2. alatti épületé, - jelenleg szinte rossz karban van s általánosan igazítandó. 4./ Az Egy emeletes dupla Börtön épület, - melly jelenleg is annak használtatik. ennek részei:

a./ FÖLDSZINT 1 konyha, 3 szoba (a várnagyi szobák) 6 Börtön szoba, 1 kamra.

b./ ELSŐ EMELETEN: 1 terem (a foglyok imaháza) 1 szoba, 7 Börtön szoba. És igy öszvesen alól felül van az épületben 1 konyha, 1 kamra, 4 szoba, 1 Terem, 13 Börtön szoba. -

Ezen Börtön épület a többinél sokkal jobb állapotban van ugyan, de azért nem kevés igazítást igényel. Fedele szinte Zsindelyes, mint a többié és mindnyájáé. Terv szerént már eleve is Börtön Épületnek készíttetvén, más czélra nem is igen alkalmazható.-

5./ Egy hosszú szin épület, ugyan azon telken, hol a rabok a gyékényt szőtték 6./ Egy kis kamra épület ezen szin hátsó falához ragasztva.

7./ Földszinti Orvosi Lakó Épület, másik telken, mellynek falai vályogból vannak építve s fedele nád. - régi roskadt egészségtelen, csak nem lakhatatlan épület, részei 3 szoba, 1 konyha, 1 kamra.

8./ Istálló Épület ugyanazon telken a 7. alattival, szinte vályogból épült s nád tetejű, szinte roskadt és haszna vehetetlen állapotban, részei: 2 szin, 1 kamra, 1 istálló."...31

A megye irányítása az önkényuralom éveiben Szegedről történt. De az elnyomás legkisebb lazulása (októberi diploma) -, ismét Szegvárra terelte a figyelmet. A vármegye levéltára 1861-től ott kapott helyet. 1865-től a megyei közgyűlések is ott folytak 1883-ig, amikoris az újonnan elkészült szentesi impozáns épületbe költözött a megyei adminisztráció.

A szegvári kastélyt 1883 után bérbeadással próbálta a vármegye hasznosítani, bár nem minden helységre akadt bérlő a jelentéktelenségbe taszított községben. 1898-ban a szegvári magyar királyi állami népiskolai gondnokság „esetleg felállítandó állami óvódának" kérte a volt megyei széképületet.32

Egy év múlva Szegvár község képviselőtestületének közgyűlése a vármegye alispánjának azt ígérte, hogy „a gyermekmenhely céljaira szolgáló volt vármegyei széképület átalakítási munkálataihoz szükséges fuvar és kézierőt" a község ingyen szolgáltatja."33

Még 1899-ben elkészült az ajándékozási szerződés, „mely egyrészről Csongrád vármegye közönsége képviseletében Csató Zsigmond alispán,másrészről a Mária Valéria cs(ászári) és kir(ályi) főhercegnő ő Fensége védnöksége alatt álló Budapesti országos első gyermekmenedékhely egyesület" képviseletében gróf Károlyi Sándorné ő Excellentiája elnök között mai napon megköttetett a következőkben: Csongrád vármegye közönsége a szegvári 337. számú telekjegyzőkönyvben 357/a. helyrajzi szám alatt foglalt, tulajdonát képező megyeházát összes tartozékaival és területével együtt országos árvamenedékház céljaira teljes tulajdonjoggal és minden tehertől mentesen elajándékozza „A Mária Valéria cs. és kir. főhercegnő Ő Fensége védnöksége alatt álló Budapesti Országos Első Gyermekmenedékhely Egyesület"-nek, azon kikötéssel azonban, hogy ha valamikor az ajándékba adott ingatlan megszűnnék árva menedékház czéljaira szolgálni, annak tulajdonjoga díjtalanul és kártérítési kötelezettség nélkül visszaszáll Csongrád vármegye közönségére."34

Az épületet gróf Károlyi Sándor költségére 1901-ben renoválták! Ezt a szegvári római katolikus plébánia „Historia domus"-ából tudjuk:

„1902. július 1-én érkeztek meg a Szent Vince nővérek Szegvárra s foglalták el a régi megyeházat, melyet előző évben gróf Károlyi Sándor 12 Ezer korona költséggel kitataroztatott. Ellátásukról s házi kiadásokról a kegyelmes Gróf úr gondoskodott egészen 1906-ban bekövetkezett haláláig, amidőn az intézet fönntartására 120 ezer koronát, építkezésre pedig 30 ezer koronát hagyományozott" ...

A volt vármegyeháza gyermekmenhely és egyúttal apácazárdaként érte meg a felszabadulást, majd az államosítást. Attól kezdve a „Szegvári Állami Nevelőotthon" birtokába került. Az épületen nagyméretű átalakítási munkákat 1960-62ben végeztek, melynek teljes dokumentációja megtalálható a Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltárában.35

 

JEGYZETEK

  1. Bél Mátyás 1980. („Szegvár kastélyát leszámítva jelentéktelen falucska").
  2. Genthon István 1961. 2. köt. 269. Valójában Károlyi Sándor kuruc generális Bercsényi Miklóstól vette zálogba 1709-ben a Csongrád-Vásárhelyi uradal mat, majd kiegyezett Schlick Lipóttal is. A királytól 1722-ben nyert adománylevelet. Az 1715. év semmiképp sem jöhet szóba.
  3. Nagy Imre 1928. 339.
  4. Gróf Károlyi László 1911. 2. köt. 48.
  5. OL KcsL P 392. Lad.35. No.50. A névtelen rajzoló Vásárhelyen készítette tervrajzát. Érdemes összevetni Bél Mátyás leírásával.
  6. Uo. No. 55. A kontaktusból: (...) „Szeghvári Praediumon Alkuttam meg Érsek Ujvári Alter Ferenc kőműves mesterrel nevezett Praediumon levő Puszta kő falaknak s kastélynak Renovatiója és két felől való felállítására (...) 1200 Rh(enes) forintig, úgy, hogy a pénzeken felől való alsó contignatio az mint az középső épület Vagyon és az két felől való Praetensio pedigh a középső épületen kivül stukaturára" ...
  7. Bél Mátyás 1980. 48. „Szeghvár (...) szögletes erősséget jelent, a szerkezete egykor ilyen volt. Ugyanott, ahol most terül el gr. Károlyi Sándor négyszögletű toronyhoz hasonló épitményü lakóháza (...) Magát a ma is álló uradalmi házat valamikor a szomszédos erőd köveiből építették."
  8. OL KcsL T.20. No. 183.
  9. Magda Pál 1819.472.
  10. Csikvári Antal 1938. 73-76.
  11. Blazovich László 1985.
  12. Uő. 72. o.
  13. Karácsonyi János 1896. 3. köt. 11.
  14. Szeremlei Sámuel 1907. 3. köt. 183.
  15. Uo. 217.
  16. Blazovich i.m. 113.
  17. Szeremlei i.m. 208.
  18. Uo. 209.
  19. Gr. Károlyi Sándor 1865.
  20. OL KcsL P.397. 298.d.
  21. Uo. A szegvári számtartó 1732. márc
  22. OL KcsL. P 397. 183. cs. 22.
  23. OL KcsL. P392. Lad.36. No. 50.
  24. Uo. No. 78.
  25. Czimer Károly 1909.
  26. CsmL Szf. IV.a.-Csongrád Vármegye Nemesi Közgyűlése 1768. június 8. - No.8. „Szegvariensis Castelli pro Domo Co(mi)t(a)tensi empti aestimatio praesentatus."
  27. Zsilinszky Mihály 1900. 2. köt. 63-65.
  28. OL KcsL T 20. 183.
  29. Akácz László 1974.
  30. Ifj. Palugyai Imre 1855. Vörös Gabriella szerint a börtön a régi kastély alapjaira épült!
  31. CsmL Szf. Megyefőnöki általános iratok 6169/1851.
  32. CsmL Szf. IV.B. 402.a.27. - 366/1898. th.biz.kgy.
  33. Uo. a.29. - 335/1900.kgy.
  34. Uo.a.30.-103/1901.kgy.
  35. CsmL Szf. XXHI. 227,b. 195. Szentes Járási Tanács Tervdokumentációja, „Szeghvári Állami Nevelőotthon felújítása" 6852/1952.

 

FELHASZNÁLT MŰVEK

AKÁCZ László  
1974 Szegvár. Élet és Tudomány. 1974. március 8.
BÉL Mátyás  
1980 Csongrád és Csanád megye leírása. Szeged, MFMÉ 1980-81/2.
BLAZOVICHLász  
1985 A Kőrös-Tisza-Maros köz településrendje. Békéscsaba - Szeged.
CSÍKVÁRI Antal  
1938 Csongrád vármegye. Bp.
CZÍMER Károly  
1909 A megyegyűlések vándorlása Csongrád vármegyében. Szeged.
GENTHON István  
1961 Magyarország műemlékei. Bp.
KARÁCSONYI János  
1896 Békés vármegye története (Gyula).
KÁROLYI László,gr. - (ÉBLE Gábor - PETTKÓ Béla)    
1911 A Nagykárolyi Gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Bp.
KÁROLYI Sándor.gr-  
1865 Önéletírása és naplójegyzetei. Pest.
MAGDA Pál  
1819 Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statisztikai és geographiai leírása. Pest.
NAGY Imre  
1928 Szentes. (Magyar Városok Monográfiája). Bp.
PALUGYAI Imre, ifi -
1855 Békés-Csanád-Csongrád és Honth megyék leírása. Pest.
SZEREMLEI Samulel  
1907 Hódmezővásárhely története. Hódmezővásárhely.
ZSILINSZKY Mihály  
1900 Csongrád Vármegye története. Bp.

Levéltárak:

Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára = CsML Szf.

Országos Levéltár Károlyi család Levéltára = OL KcsL.

 

KÉPEK JEGYZÉKE

  1. Szegvári kastélynak delinestioja, hogy ha Exellentiájának méltoztatik reperáltatni illő formára (OLKCSL P.392.Lad.35.No.50.)
  2. Szegedi kastélynak delinestioja, hogy ha Exellentiájának méltoztatik reperáltatni illő formára (OLKCSL P.342.Lad.35.No.50.)
  3. Szegvári kastélynak delinestioja, hogy ha Exellentiájának méltoztatik reperáltatni illő formára (OLKCSL) T.20.No.l83.(É.n.)
  4. Szegvári kastélynak delinestioja, hogy ha Exellentiájának méltoztatik reperáltatni illő formára (OLKCSL P.392.Lad.35.No.50.)
  5. Szegvári kastélynak delinestioja, hogy ha Exellentiájának méltoztatik reperáltatni illő formára (OLKCSL P.392.Lad.35.No.50.)

Fotókat készítette: Dömötör Mihály

OLKCSL = Országos Levéltár Károlyi család Levéltára

 

1. kép
 
2. kép
 
3. kép
 
4.kép
 
5. kép

 

  
Előző fejezet Következő fejezet