Előző fejezet Következő fejezet

Dokumentumok a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt történetéből 1901-1905

FANCSOVITS GYÖRGY

 

A közlésre bocsátott források az újjászervezett szocialisták történetének csupán 1901-1905 közötti, legaktívabb szakaszát térképezik fel. Ezúton a kiválogatott tizennyolc dokumentum csupán része egy ennél gazdagabb forrástartománynak.

Mielőtt sorra vennénk a dokumentumok jellegzetességeit, szükséges elöljáróban rámutatni e párt- és mozgalom néhány markáns vonására.

Mindenekelőtt az „újjászervezett" előjelző használata ösztönöz megjegyzésre. Indokolt itt az idézőjel - a kortársi szociáldemokrata kritika alkalmazta is -, mert egyébként meglehetősen megtévesztő lenne, hiszen azt sugallná, hogy valamiképp a szociáldemokrata párt újjászervezése történt meg, holott erre komoly esély nem volt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az 1898-1900-ban, az MSzDP berkeiben tetőződő belső vita során, az akkori pártvezetéssel elégedetlen ellenzékieknek ugyanis szándékában állt a párt- és mozgalom megújítása. A megvalósulás útja a Mezőfi Vilmos nevével fémjelzett csoport 1900-as elszakadása nyomán - merőben más eredményt szült.

A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt (MUSZDP) így nevével ellentétben nem egy megújított szociáldemokrata párt lett, hanem szegényparaszti párttá vált. Genezisében ugyan szerepet játszott tehát a szociáldemokrácia, de igazi arculatát a vidék szegényparasztsága formálta meg. Másik eredője a szentesi szervezett kubikusok, meg általában a délalföldiek mozgalma volt. Ezeket az előzményeket dokumentum-összeállításunk nem tárgyalja, miként Mezőfi Vilmos abban játszott szerepét sem.

Alighanem túlmutat az eredet kérdésén, s már jellegadó tényezője az MUSZDPnek az a tágabb, a szegényparasztság, mezei munkásság emancipációjáért vívott küzdelme, melynek feltételén maga is nyugodott. Környezetét a várkonyista független szocialista, utóbb az áchimista szocialista-parasztpárti mozgalmak hullámverései alkották. Az MUSZDP e két irányzat között helyezkedett el.

Egy másféle megközelítésben mindez felveti a kontinuitás kérdését is.

Mindegyik itt említett mozgalom a szociáldemokrata munkásmozgalom törzsének termő oldalhajtása volt. Ott azonban százados paraszti hagyományok is öröklődtek. Történelemszemléletük - az „újjászervezetteké" is - ahogyan a téma kutatói értékelik (pl. Király István, Szakács Kálmán, Farkas József és mások), a falu osztálypolitikáját mutatta, s ezúton vetítődött ki a „nagy társadalom" egészének problémája. Mindegyik szegényparaszti szervezkedés az agrárkérdés szoros gyeplőjén függött, annak volt alárendelve, mint földosztó közérzület és vágy. Érzékelhető a kontinuitás időben és topográfiailag is. Várkonyi lehanyatló zászlaját Mezőfi emelte fel és így tesz később Áchim is, ugyanazon térszineken. Kivétel csupán a dunántúli parasztmozgalmak ága.

Szervezeti kereteik - az egylet - történelmi előzményeken nyugodott, s a 19. század demokratikus-egyleti formáiba ágyazódott.

A mozgalmi dinamika tekintetében, a gazdasági-politikai-szellemi felhajtóerő, a mezővárosokban, óriásfalvakban csúcsosodott ki. Hatást a szóbanforgó szervezetek a piac népére gyakoroltak elsősorban, kronológikusan pedig az alábbiak szerint:

1891 - Orosháza, Békéscsaba, Battonya;

1894 - Hódmezővásárhely: (A szociáldemokrata Szántó Kovács János);

1897-98 - Cegléd: (a független szocialista Várkonyi István);

1898-99 - Szeged: (a szociáldemokrata Pollák Béla);

1899-1900 - Szentes: (az újjászervezett szocialista Békési Imre - Mezőfi Vilmos);

1906-1911 - Békéscsaba: (a szocialista-parasztpárti Áchim L. András).

Az akkor még hierarchikusan tagolt paraszti társadalomra különböző módon hatottak, más és más rétegeket vonzottak. A különbség szemléleti és gyakorlati volt egyszerre.

A szociáldemokratáknál leginkább agrárproletár fölfogás érvényesült, mozgalmukat pártmozgalomnak tartották, ezért különálló agrárprogramjuk nincs.

A független szocialisták a földmunkások és szegényparasztok megszervezésére törekedtek, nagybirtokellenes agrárprogrammal.

Az „újjászervezett szocializmus" az összes szegény ember közös gondját igyekezett felvállalni - a földnélküli parasztokét éppúgy, mint az aprócska földdel rendelkezőkét, sőt az egyéb kisegzisztenciák sorsát is. A minden kistulajdon „szocialista" megszervezését célzó, mezőfista koncepció talpalatnyi földet ígért a nincsteleneknek, a szegényparasztnak szilárdabb megélhetést, a kisgazdáknak biztosabb jövőt.

Az átfogó „populiuzmus" az MUSZDP egyéniségének markáns jegye.

Arculatának sajátos vonást kölcsönzött az az aktivitás, melyet a helyi közéletben játszottak, megízleltetve a tagsággal a közügyek fontosságát, alighanem a társadalmi-szociális haladás síkján, az államkeret elismerése, a nemzeti függetlenség, a nemzetiségi jogok vállalása és kiterjesztése útján. Mindez nem képezett ugyanakkor egységes stratégiát, nem tükrözött egységes ideológiát, leginkább bizonytalan hitvallás volt a szabadság, egyenlőség, testvériség, a haza elvállalása, s olyan szociális állapotok mellett, melynek a „munkálkodó nép" az alapja és csúcsa. Az MUSZDP szellemisége egy szélső republikánus, demokrata rendszer volt, bár formailag mindvégig ragaszkodott a szocialista jelzőhöz.

Kronológiailag az „újjászervezett" szocialista mozgalomnak két kiemelkedő szakaszát (1901-1903; 1905-1907) különböztethetjük meg. Az első szakasz egyleteinek kibontakozásával, többé-kevésbé országos elterjedésével függött össze. A második szakaszban a kiéleződő országos politikai küzdelmek, a szakmozgalom (Országos Munkásvédő Szövetség), s a paraszti sztrájkok hullámverései emelik ki a párt hajóját.

Az 1905-ös, nevezetes téli választásokon, az MUSZDP két jelöltje, Mezőfi Vilmos és Áchim L. András mandátumhoz jut Szegváron, illetve Békéscsabán. A kiválasztott dokumentumok a koncentrált válogatás segítségével mindenekelőtt az MUSZDP történetének jelentősebb eseményeit, kiemelkedő csomópontjait reprezentálják. Döntő többségük a párt- és mozgalom belső életét ábrázolja, tehát nem a hivatalos közegek szemszögéből láttatja vagy magyarázza a történéseket. Az ilyen forrásanyag viszonylag ritka, ezért különösen becses, közlésre méltó és alkalmas. Voltaképpen sem a várkonyista független szocialista, sem pedig az Áchim L. András vezette parasztmozgalmak történetéből - némiképp kivétel a szociáldemokrata irányítású földmunkásmozgalom - alig publikáltak olyan szemelvényeket, melyek a helyi szervezetek mélyéből, annak szintjén, sokféleségében lajstromoztak volna.

Minden bizonnyal a helyi újjászervezett szocialista tisztségviselők hiteles autográfíái, levelei - azok kendőzetlen őszintesége, ügyes-bajos dolgaik felsorakoztatása - kiemelkedően beszédesek. Ezekből a puszta információknál jóval több tárul fel az olvasó előtt, olyan fejlemények, események, melyek a tagság működését, cselekvését, a terep atmoszféráját érzékeltetik.

Magára irányítja a figyelmet a szemelvények másik csoportja is: ahol a szegényparaszti, falusi-kispolgári rétegek politikai emancipációjáról van szó. Az MUSZDP, illetve Mezőfí Vilmos sokat tett ennek érdekében. E párt a helyi önkormányzati küzdelmekben, minden más irányzatnál több teret nyert, ami a vidéki kistulajdonosi rétegek beáramlásának következménye. Ezzel függ össze a mozgalom hatókörének lineáris kiterjedése (és határa is), mely bizonyos értelmiségi-polgári elemeket is magához vonzott.

Összeállításunk tükrözi a párt és mozgalom belső konfliktusait, melyek időrőlidőre felütötték fejüket. Mindez bepillantást enged a korszak e mozgalmainak térszinre redukált politikai kultúrájába, érzületi, erkölcsi megnyilvánulásaiba. Az MUSZDP emlékanyagai, hagyományai, mint sajátos utóélet a területi, megyei levéltárak fóliái között sorakoznak.

A források másik szekcióját, a központi és hivatalos közigazgatás legtöbbször ellenséges szemszögű állásfoglalásai, intézkedései, rendeletei képezik. Ide tartoznak az ismert, s a mindenkori belügyminiszter számára készített rendőrfőkapitányi, évi összefoglalók kötetei. A mozgalom, valamint a pártélet különböző mozzanatainak nemegyszer ezek az egyedüli forrásai. Ebbe a szekcióba csoportosíthatók a belügyminisztérium reservált iratai is, melyeknek az Országos Levéltár az őrző helye.

Az előzőktől merőben különbözik az a szekció, mely mindenekelőtt a korszak munkás- és agrármozgalmainak tengelye mentén, azzal belső összeköttetésben lelhetők meg. Ebből következik a források kiemelkedő csoportja, mely egyfelől az MUSZDP állásfoglalásait, határozatait, propagandáját tükrözik, másfelől Ladányi Árminnak (1881-1973), a valamikori szociáldemokrata ügyvédnek hagyatékát képezik, ám eredetüket tekintve újjászervezett szocialista, igen becses értékű fóliók. Az előbbi csoport lelőhelye a volt MSZMP Párttörténeti Intézetének Archívuma, az utóbbié a Legújabbkori Történeti Múzeum (a volt Magyar Munkásmozgalmi Múzeum) Iratgyűjteménye.

Forrásaink tematikus rendben csoportosulnak, ebből következik a kronológia laza kezelése. A szemelvényeket három fejezetre osztottuk, mindegyik egy-egy fontos történeti állomás. (Természetszerűleg, miként arra számos példa van, más csoportosítás is eszközölhető lett volna, tekintettel azonban arra, hogy eredendően az újjászervezett szocialista történet keresztmetszetére törekedtünk, ez látszott a megfelelő megoldásnak.) Éppen a szervesebb áttekintés miatt, helyenként átvettük már másutt publikált anyagokat is.

A szövegeket eredeti minőségükben közöljük és nem a mai helyesírás szabályai szerint.

Név-, helység-mutatót nem készítettünk, adataik a jegyzetek között találhatók. A tájékozódás megkönnyítésére viszont időrendi táblázatot állítottunk össze a vonatkozó történetből.

Az újjászervezett szocializmus, mint téma erőteljesen foglalkoztatta a kortársi politikai publicisztikát, agrártörténeti irodalmat, a későbbi literátus falukutatókat, nem is szólva az újabb keletű történeti irodalomról. Összeállításunkban - elsődlegesen terjedelmi okoknál fogva - nem szerepelnek ilyen anyagok. Ugyancsak hiányzik e mozgalom költészetének, folklórjának, tárgyi emlékeinek, hagyományainak bemutatása is, habár ez a tartomány a legszínesebb a többi irányzattal összehasonlítva, ahhoz viszonyítva.

Végül utaln, szeretnék arra, hogy az MUSZDP történetéből a jelenleg, összeállítas az első forrásközlés.

 

I.

A MAGYARORSZÁGI ÚJJÁSZERVEZETT SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT

1.

A szentesi szociáldemokrata párt érdekeit képviselő hetilap: a Szabad Szó Felhívás alapításra.

A szentesi munkások a múlt vasárnapon1 értekezletet tartottak a munkás-kör helyiségében. Az értekezlet tárgya az volt, hogy a „Szabad Szó" fenntartására egy bizottságot válasszanak (...)

Üdvözlet Szántó Kovácshoz

Százezrek nevében küldöm hozzád ezenüdvözletet e lap hasábjain, mely annak az elvnek hírnöke, melyben a te lelked szelleme él (...) Széthintetted közöttünk lánglelked parázs szikráját, melylyel meggyújtottad szívünkben a szocializmus eszmevilágát2 (...)

Szervezkedés

A szentesi szociáldemokrata párt vezetősége komolyan azon törekedik, hogy a szentesi munkások szétszórt erejét egyesítve, azt nagy és hatalmas agitációra használja fel. Minden vasárnap értekezlet és felolvasás van a kör helyiségében, hol a tagok rendesen szép számban jelennek meg, úgy a férfiak, minta nők. Vasárnap is volt értekezlet, amikor a munkáspárt lapjáról tanácskoztak. Megválasztották a laphoz pénztárnoknak Tamási Imrét, ellenőrnek pedig Jankai András és Erdei Sándort.

Helyi hírek

Mezőfi Vilmos lapunk munkatársa.3 Azt hisszük megörvendeztetjük vele olvasóinkat, ha elárúljuk, hogy felelős szerkesztőnknek sikerült megnyerni Mezőfi Vilmost, az ismert fővárosi írót a „Szabad Szó" rendes munkatársául (...)

1. A Szabad Szó alapításáról lásd: Takács József: A földmunkásmozgalom története, 1926. 70-74.; Varga Lajos: Az MSZDP 1900. évi szakadása a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt megalakulása. Párttörténeti Közlemények, 1984. 3. sz. 92-96.; Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1868-1917. (Szerkesztette: Gaál Endre), Szeged, 1980. 191.; A Népszava, 1899. november7 és 9.-i számai szerint a szociáldemokraták elutasították, mint pártközlönyt az október 28.-án megjelent Szabad Szó-t.; Varga Rózsa: A népi írók Szabad Szó c. lapjának történetéből. MTA

Irodalomtörténeti Közlemények. 1962. 4. sz.; Farkas József: „Ne legyen többé se úr, se szolga!" Az agrárszocialisták eszmevilága. Kossuth, 1989. 206-211.

2. Szántó Kovács János (1852-1908). Vezető szerepet játszott a hódmezővásárhelyi szegényparaszt-mozgalmakban, elnöke a helybeli Általános Munkás Olvasóegyletnek. Személyisége, kivált az 1894-es zendülésben tanúsított magatartása nyomán nagy tekintélynek örvendett, szinte példaerejűvé vált. A cikket Békési Imre írta, a lap társszerkesztője.

3. Mezőfi Vilmos (1870-1947), hírlapíró és politikus, az újjászervezett szociáldemokrata párt létrehozója, máramarosszigeti zsidó orvosnak volt a fia. Apja, Mezőfi Manó, Grünfeld családi nevét 1865-ben változtatta Mezőfíre, 1877-ben tragikus körülmények között megölték. Vilmos, atyja halála után került Budapestre, ahol tanulmányait szociális okok miatt többször megszakította.

Ezután szakmákkal próbálkozott, végül az órásmesterségnél kötött ki, rövid időre. Autodidaktaként képezte magát, nyelveket, gyorsírást tanult. 18 évesen már több lapnál dolgozott, pl. a Magyar Hírlapnál, a Pesti Hírlapnál, Függetlenségnél stb. 1893-től tagja a szociáldemokrata pártnak és szerkesztője a Népszavának, az Asztalosok Lapjának, a Czipésznek.

1892-1896 között, mint gyorsírógyakornok tagja a magyar képviselőház gyorsíróirodájának. 1896-ban saját kiadásában folyóiratot jelentet meg Népolvasótár címmel. 1893-1899 között úgy tartották számon, mint neves agitátort, aki maradandó érdemeket szerzett a munkáskultúra felvirágoztatásában. 1898-ban Bánffy-Perczel rezsim hatóságai, mint sokakat, őt is lefotografálják a rendőrségi nyilvántartás számára.

1898-ban az MSZDP vezetésében kibontakozó vitában Pfeiffer Sándor álláspontját támogatta, mely 1899-ben nyilt ellenzéki tevékenységbe torkollott, 1900-ban pártszakadáshoz vezetett. 1900 tavaszán megalapította A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Pártot, melynek tiszteletbeli titkárává választották. Életrajzának legfontosabb forrásai: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1902. 8. k.; Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1905-1910. Budapest, 1905.; Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, 1929.

2.

A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt Elvi Nyilatkozata1 „A magyarországi újjászervezett szocziáldemokrata párt küzdelmeivel elakarja érni: hogy 1. a népek összessége, tekintet nélkül nemzetiségükre, fajukra és nemükre, megszabaduljon a gazdasági függés bilincsétől, 2. politikailag jogtalan volta megszünjék és 3. a munkálkodó szegény nép szellemi satnyulásának gát vetessék.

A munkálkodó magyar nép majdnem összeroskad a ráháruló terhek alatt. Ennek oka nem egyes állami intézményekben keresendő, hanem keresendő az egész társadalmi szervezetben, a melynek lényege az a tény, hogy a munkaeszközök egyes birtokosok kezében vannak összpontosítva. A munkálkodó szegény nép pedig egyesül és kizáróan csak munkaereje felett rendelkezik. Ez a helyzet hozza azt, hogy a munkálkodó nép gazdaságilag azoktól függ, a kiknek birtokában vannak a gazdasági munka /termelési/ eszközök, gépek, bányák, föld stb. Ez a tény a tőkésosztálynak /burzsoázia/ politikai és gazdasági túlsúlyát, hatalmát eredményezi, mint a hogy azt a mai államban tapasztaljuk.

Ennek megszüntetése kedvéért oda törekszik a magyarországi újjászervezett szociáldemokrata párt, hogy a bérrabszolgasággal ugyanazonos mostani önös termelési rendet, a társas /közös/ munkával helyettesítse, mert csak az biztosíthatja a munkás részére a munka teljes diját.

E közös tulajdon rendjéhez szükséges feltételeket az anyagiakban és a szellemiekben a mai technikai előrehaladás, vagyis a termelési erők óriási fejlődése teremti meg és feleslegessé teszik a tulajdon mai rendjét.

A magyarországi újjászervezett szociáldemokrata pártnak az a törekvése, hogy a munkaeszközöket az összesség közös tulajdonává tegye: nemcsak a munkálkodó népnek gazdasági felszabadításával egyértelmű, de olyan szükségszerű fejlődési mozzanat az emberiség haladásának történetében -, a mely elkerülhetetlen. S ennek a fejlődésnek képviselője más nem lehet, mint a munkásosztály, az osztálytudatos és pártként szervezett proletárság, vagyis a munkálkodó szegény nép. A magyarországi újjászervezett szocziáldemokrata párt alapjában véve tehát arra törekszik, hogy a proletárságot (a munkálkodó szegény népet/ szervezze, helyzetének, feladatának tudatára ébressze és testben, szellemben eme világtörténelmi hivatásának betöltésére, - harczképessé tegye.

Eme törekvés megvalósítására minden czélhoz vezető és a nép természetes jogérzetének megfelelő eszközt felhasználunk.

S általánosságban eme irányelvek vezetnek ebbeli törekvéseinkben:

  1. A magyarországi újjászervezett szocziáldemokrata párt minden nemzetek munkás szegény népével testvér párt. Pártunk nem ismeri el sem a nemzetek, sem a születés, sem a vagyon előjogait. Ellenben kinyilatkoztatja, hogy a kizsákmányolás ellen minden nemzetek munkálkodó szegény népével közösen harczol, mert kizsákmányoltatásuk is közös.
  2. A magyarországi újjászervező szocziáldemokrata párt a szocziáldemok-ratikus eszmék terjesztésére felhasználja a nyilvánosság minden eszközét: a sajtót, a gyülekezést stb. Mindent elkövet, hogy a vélemény szabad nyilvánítása ellen gördített akadályok, - a sajtót, az egyesülést és gyülekezést korlátozó rendeletek, megszüntettessenek.
  3. A magyarországi újjászervező szocziáldemokrata párt követeli az általános közvetlen és titkos választási jogot minden képviseleti testületben, mint az eszmeterjesztés és a szervezkedés egyik fontos eszközét, de azért nem ringatódzik csalóka reményekben a képviseleti intézmény értéke felől.
  4. Hogy a mai gazdasági  rendszer keretében a munkásosztály helyzetének rosszabodása és fokozódó elsatnyulása némileg megakadályozható legyen, követelünk mélyreható és becsületes munkás.védtörvényhozást a /munkaidő korlátozását, a gyermeki munka eltiltását stb./ melynek végrehajtását a munkásság is ellenőrizhesse. Törekedni fogunk továbbá az egyesületek akadálytalan alapítására, azaz a teljes egyesülési és gyülekezési szabadságra.
  5. A munkásosztály jövője érdekében okvetlenül szükséges a kötelező, díjtalan és vallásfelekezet nélküli oktatás a nép és továbbképző iskolákban, úgymint díjtalan hozzáférhetésse az összes magasabb tanintézetekhez.
  6. Az állandó hadsereg helyébe, minthogy a folyton emelkedő terhek által a népet működési feladataitól elvonja, az általános népfelfegyverkezés behozatalára kell törekednünk.
  7. A magyarországi újjászervező szocziáldemokrata munkáspárt mindenfontosabb kérdéssel szemben állást foglal. A proletárság /munkálkodó szegény nép/ érdekeit mindenkor képviseli és a fenálló osztályellentétek tagadásának vagy azok leleplezésének, valamint a munkásoknak az uralkodó uri pártok által való kizsákmányolásának erélyesen fogja útját állani".

1. Mit akar, miért küzd a magyarországi újjászervező szocziáldemokrata párt? Hogyan szervezkedjünk? Kiadja: A Magyarországi Újjászervező Szocziáldemokrata Párt, Budapest, VII. István-út 67. é.n. A Kiadvány valójában és füzetformában 1905-ben jelent meg; Korábban közölte Szabad Szó Naptár az 1904. évre. Szerk. Mezőfi Vilmos, valamint a Szabad Szó, 1903. április 9. száma.

3.

A Magyarországi Újjászervezett /szervező/ Szociáldemokrata Párt Programja1 Követeljük az egész magyar nép javára:

1. Követeljük: Minden egyes 21 éves magyar állampolgár részére, nemzetiségi és nem különbség nélkül, az általános és titkos választási jogot, úgy a törvényhozási, megyei, mint a községi képviseletek választásánál. A választások törvényes munkaszünetelés napjain eszközöltessenek.

2. Követeljük: Az állandó hadseregek intézményének megszüntetését és helyette a haza védelmére a népfelkelés szervezését. Háború és béke kérdéseiben a nép képviselete döntsön.

3. Követeljük:      Mindama     törvények     megszüntetését,      amelyek     a véleménszabadságát, az egyesülés és gyülekezés jogát korlátozzák: teljes és tökéletes sajtószabadságot, egyesülési és gyülekezési jogot.

4. Követeljük: Egyházi és vallási egyesülések magántestületeknek tekintendők, amelyek ügyeiket teljesen önállóan intézik.

5. Követeljük: A világi iskolákat, hogy a papi befolyás az iskolákban ne érvényesüljön. A nyilvános népiskolák kötelező látogatását. A tanitás, a taneszközök /könyvek, írószerek stb./ és az ellátás a nyilvános népiskolákban, úgyszintén a magasabb tanintézetekben, ama tanulók és tanulónők részére, akik a továbbképzéshez tehetséggel bírnak: ingyenes legyen.

6. Követeljük: Az igazságszolgáltatás és jogvédelem ingyenességét. A nép által választott bírák Ítélkezzenek. Ártatlanul elitéltek, letartóztatottak és vádlottak kárpótoltassanak. A halálbüntetés eltörlendő.

7. Követeljük: A fokozatosan emelkedő jövedelmi és vagyoni adót minden közkiadás fedezéséhez, amennyire azok adóból fedezendők. Ezer koronáig terjedő évi jövedelem ne legyen megadóztatható. Ennek a jövedelemnek megfelelő földbirtok adómentes és el nem árverezhető. Fokozatosan emelkedő örökségi adót, az örökség nagysága és az örökös rokonsági fokozata szerint. Minden néven nevezendő közvetett adó és vám eltörlendő. Egyszóval megszüntetendők ama gazdaságpolitikai rendelkezések, amelyek az összesség rovására, egy kiváltságos kisebbség javát mozdítják elő.

8. Követeljük: Az önálló vámterületet, vagyis Magyarországnak Ausztriától való fuggetlenitését gazdasági téren, de politikai téren is.

9. A magyar államiság elismerése mellett, követeljük a nemzetiségek részére a magyarsággal való teljes jogegyenlőséget minden téren.

A gazdák javára követeljük:

a./ A községek teljes önrendelkezési jogának biztosítását.

b./ Az iskolaügy államosítását, u.m. megfelelő számú államhivatalnok orvos rendszeresítését minden községben. A gyógyszertárak államosítását. Ingyenes temetkezést.

d./ A kötött birtokrendszer megdöntését.

e./ A nagybirtokok vadászterületének megszüntetését, illetve községi birtokba való bekebelezését.

f./ A jégbiztosítás, az állatbiztosítás stb. államosítását.

g./ A gazdák részére közös célra szolgáló mezőgazdasági gépek beszerzésének megkönnyítését, olcsó hitel biztosítását, törvényhozás részéről támogatott mezőgazdasági szövetkezeteknek is.

h./ A mezőgazdasági iskoláknak szaporítását és ingyenes oktatást azokban.

i./ Az erdőgazdaság és a vizi erők államosítását.

Az ipari munka védelmére követeljük:

1.  Követeljük: Erélyes munkásvédtörvényhozást az alább felsorolt alapelvek szerint:

a. / A napi munkaidőnek nyolcz órában való törvényes meghatározását.

b./ A 14 éven aluli gyermekek bérmunkájának megtiltását.

c./ Az éjjeli munka eltiltását. Kivételt képeznek ama üzemek, a melyeknek természete, technikai okokból, vagy a közjólét szükségéből - megkövetelik az éjjeli munkát.

d./ Minden héten, minden munkás javára egyhuzamban 36 órai munkaszünetet.

e./ A truck-rendszer megszüntetését, illetve eltiltását a bérfizetés ama módjának, hogy a munkást pénz helyett egészben, vagy részben termeivényekkei, vagy utalványokkal díjazzák.

2. Követelünk: Mezőgazdasági és ipari munkafelügyeletet. A felügyeletet munkások által választott és állam részéről dijjazott mezőgazdasági és ipari munkafelügyelők végezzék. A munkaviszonyokat a fővárosban és a vidéken állami központi munkahivatal kutassa és szabályozza. A központi munkahivatal kiegészítő részei: a kerületi munkahivatalok és munkáskamarák. Körültekintő, mindenre kiterjedő egészségügyi iparfelügeletet.

3.   Követelünk:   A  kötelező  baleset,   rokkantság  és  aggkori  biztosítást.   A munkásbiztositásnak minden ágát az állam vegye a kezébe, de a munkásoknak mérvadó befolyást biztosítson az ügykezelésben.

A magyarországi újjászervező szociáldemokrata párt a földmivelő munkásnép érdekében követeli:

A földműves munkások javára követeljük:

1.Ugy a cselédtörvény, mint az 1898. évi földműves munkástörvény megszüntetését. Teljes egyesülési szabadságot. A mezőgazdasági munkások és munkásnők szabad költözködési jogát és mozgási szabadságát. Követeli a mezőgazdasági munkában alkalmazottaknak, munkások- és cselédeknek, az ipari munkásnéppel való egyenjogúsítását.

2. Követeljük: A tizennégy éven aluli gyermekek bérmunkájának eltiltását. /Ez a gyerekeknek a szülői házban végzett munkájára nem vonatkozik./ A mezőgazdasági munkában a gyermekek este 7 órától reggel 7 óráig nem szoríthatók.

3. A mezőgazdasági munkaközvetítés és szerződés eddigi módja megszüntetendő; a helyett munkaközvetítő-intézetek létesítendők, amelyeket a munkások bAzalmi férfiai igazgassanak.

4. Követeljük: A mezőgazdaságban a munkaidőnek törvényes szabályozását és lehetőleg megrövidítését, azonban aratás idején, elemi csapások alkalmával és más sürgős esetekben, az el nem mulasztható munka a törvényesen megszabott munkaidőn túl is elvégezhető.

5. Teljes vasárnapi munkaszünetet az évi szerződés mellett alkalmazott cselédek, béresek stb. javára is.

6.  Követeljük az egészségre és erkölcsiségre múlhatatlanul szükséges intézkedések megtételét a munkáslakásokra nézve, különösen az uradalmi birtokokon. A lakásügyek a mezőgazdaságban való erélyes rendőrhatósági ellenőrzését.

A kubikus munkások javára követeljük:

  1. A vállalati rendszer eltörlését.
  2. Az akkordmunka megszüntetését.
  3. A legkisebb munkabérnek törvény által való szabályozását és a munkaidőnek megröviditését.
  4. A betegségsegélyezési ügy rendezését.
  5. Úgy a női, mint a 16 éven alóli gyermekek munkájának eltiltását.
  6. A Truck-rendszer megszüntetését, illetve eltiltását a bérfizetés ama módjának, hogy a kubikosmunkást emelvényekkel /szerszám, ruhával stb./, vagy utalványnyal /Jancsibankóval/ díjazzák.
  7. Minden megyében állami munkaközvetítő hivatalt a kubikus munkások által választott tisztviselőkkel.
  8. A kubikusmunkásokat és szerszámjaikat a munka helyére elszállítani és hazájukba visszaszállítani az állam köteles.
  9. A gunyhólakások eltörlését és helyettük munkáslakások létesítését. Egészségügyi szempontból ezen lakások szigorúan ellenőrizendők.
  10. Egészséges   vizet   tartalmazó   megfelelő   számú   kutak   felállítását   a kubikusmunka színhelyén.
  11. Teljes vasárnapi munkaszünetet.
  12. A nyilvános iskolák kötelező látogatását és lehetővé tételét a községtől távol dolgozó kubikos gyermekei részére
  13. Amíg jelen követelés 1. pontja megvalósul, sürgősen követeljük: olyan munkáknál, amelyeket az állam, megye, hatóság stb. házilag kezeltetni nem akar: a vállalati biztosítást úgy, hogy azt csak munkások vállalhassák el.
  14. Az 1900.évi kubikostörvcny eltörlését.
  15. Teljes véleményszabadságot, egyesülési - és gyülekezési jogot az ideiglenes tartózkodás alatt is. Követeljük a kubikos -munkásnépnek az ipari munkásnéppel való egyenjogúsítását.

Ez a mi pártunk programja, amelynek minden egyes követelése már ebben a társadalmi rendben is megvalósítható és meg is fog valósulni abban a pillanatban, amelyben az ország minden elnyomott gazdája, iparosa, munkása komolyan akarja, ha a magyarországi újjászervező szocziáldemokrata pártot támogatni, segíteni fogja.

1 Mit akar, miért küzd a magyarországi újjászervező szocziáldemokrata párt? ... i.m.; Jegyzőkönyv Magyarország szocziáldemokrata népének negyedik országygyüléséről, amely lezajlott Nagy-Szalontán /Biharmegye/ az 1903. esztendő április hónapjának 12., 13., 14 és 15. napjain. Kiadja: A Szabad Szó Könyvkereskedés, Budapest, VII. István-út 67. sz.: Szabad Szó, 1903. április 2., 9., 23.; Bernát István: Szocialista programok. A Magyar Gazdaszövetség kiadása, Budapest, 1906. 135-146.; Mérei Gyula: Magyar politikai pártprogramok /18671914/. Budapest, 1934. 232., 235-237., 352-356. Több pontatlanságot tartalmaz.

Az MUSZDP, programja, ahogyan azt az 1903-as tükrözi, fejlődés eredménye volt. Fokozatosan gyarapodott az 1900-as, budapesti alakuló gyűléstől kezdve. Az első inkább még csak akcióprogram volt, majd kiteljesedett az 190l-es szentesi, az 1902-es mezőtúri határozatokkal. 1903-1908 között nincs lényeges változás. 1908-ban megváltozik a párt neve, 48-as" előjelzőt kap, a programhoz pedig kisgazda követeléseket illesztenek, de lényegén nem változtatnak.

4.

Az MUSZDP-hez tartozó földművesek, kisgazdák és kubikosmunkások kongreszszusa Szentesen

A földművelők, kisgazdák és kubikosmunkások kongresszusának napirendje volt:1

1. A kisgazdák politikai és gazdasági követelései, állammal, kormánnyal, hatóságokkal szemben.

2. A mezei munkások gazdasági és politikai követelései állammal, kormánnyal és hatóságokkal szemben.

3. A kubikus munkás program.

4. A szocziáldemokráczia és a földmíves nép.

5. Az országos 1 l-es földmíves bizottság választása (...)

A napirend 1. pontjánál: (...) a gazda nép romlásának feltartóztatására mindenekelőtt köveleli:

a.) A községek teljes önrendelkezési jogának biztosítását.

b.) Az iskola-ügy, szegény-ügy és útteher államosítását.

c.) Az egészségügy államosítását, u.m. megfelelő számú állami hivatalnak -orvos rendszeresítését minden községben. A gyógyszertárak államosítását. Ingyenes temetkezést.

d.) A kötött birtokrendszer megdöntését.

e.) A nagybirtokok vadászterületének megszüntetését, illetve a községi birtokba való bekebelezését.

f.) A jégbiztosítás, az állatbiztosítás stb. államosítását.

g.) A gazdák részére közös czélra szolgáló mezőgazdasági gépek beszerzésének megkönnyítését, olcsó hitel biztosítását (...)

A napirend 3. pontjánál:

Az országos földmíves bizottságba beválasztották: Huszka Mihályt, Bottlik Józsefet (Csongrád), Tamosi Imrét, Fekete Nagy Balázst, Jankai Andrást (Szentes), Makai Mihályt (Füzes-Gyarmat), Papp Józsefet (Szalárd), Rácz Imrét (Turkeve), Pulai Józsefet, Galicsky Jánost (Tisza-Nagy-Rév), K. Szalai Gábort (Puszta-Orgován), Karsai Pált (Izsák), Anka Pétert (Puszta Kis-Páhi), Baits Pétert (Szabadka).

1. Erre a kongressuzusra az általános pártkongresszus után, 1901. április 9.-én került sor. A kongresszusról  Lakatos Imre Szentes rendezett tanácsú város polgármestere beszámolt a megye alispánjának, idézve: 1. A kongresszuson résztvett körülbelül 250-300 egyén, ezek között volt 128 idegen, kik közül a nevezetesebbek: Mezőfi Vilmos, Molitorisz Gyula ... 2. A programhoz szorosan ragaszkodtak... 6. Az egész gyűlés lefolyása alatt a szónokok izgatóbb szellemű beszédet nem mondottak...; Közli: Barta László, Gecsényi Lajos, Schneider Miklós: Szuronyok árnyékában 1890-1939. Dokumentumok a szentesi munkásmozgalom történetéből.    Szentes, 1969. 49-50.; Tárgyalja: Jelentés a Budapest Fő- és Székesvárosi állami rendőrség 1901. évi működéséről. Budapest, 1902. 392-416.

5.

A pártszervező: Mezőfi Vilmos1

Budapest, 1904. XI. 4.

Kedves testvér!

Mint igaz katonát üdvözöljük testvért a jobblétért küzdő proletárok táborában. Hisszük, hogy testvér is buzgó katonája lesz dicső eszménknek s becsületes meggyőződésének minden erejével fog dolgozni azon, hogy mennél több magához hasonló lelkes katonát fog toborozni eszménknek és a Szabad Szónak. Előre az apostoli munkára. Tudomásul vettük hogy 04 6 ikán népgyűlés lesz, azonban sajnos - tekintettel a párt rossz anyagi helyzetére, nem tudunk szónokot küldeni útiköltség nélkül. Tartsák meg tehát testvérek a gyűlést maguk között s minden erejökkel törekedjenek, hogy annak meg legyen eredménye. A fő súlyt a Szabad Szó - előfizetőinek toborzására fordítsák. Mindent kövessenek el annak érdekében hogy a szomszéd községben is megrendeljék a Szabad Szó-t. Ez a mi hatalmunk. S mennél hatalmasabb e fegyver, annál könnyebben küzdjük ki a nép jobblétét, szabadságát. Előre tehát, várjuk a gyűlésről a jelentést.

Testvéri üdvözlettel

Mezőfi Vilmos

országos párttitkár

1. Kézzel irt 2 oldalas,   eredeti levél. Mezőfi Vilmos levele Ecsedi Sándorhoz Bihardiószegre, a Szabad Szó szerkesztőségének pecsétjével. MMMI.Gy. 75.419.1. (LTM)

 

II.

EGYLETI ÉLET

6.

Az Országos Földmives Bizottság 1905. évi működéséről szóló jelentések1

Papp Bálint, Dévaványa

Községünkben a nagyszalontai kongresszus óta működésem folytán a munkáskör annyira megerősödött, hogy ma már 300 tagot számlál.2 Agitáltam messze innen Pozsonymegyében, és pedig Vizkelet községben, Galánta mellett. Odavaló munkásokkal máig is levelezésben állok, de itt az a baj, hogy még mai napig is igen buzgó katholikusok és nagyon félnek, hogy a tisztelendő úr kiátkozza őket és nem akad közöttük olyan bátor ember, aki a mozgalom élére állna. Többször levélben felszólítottam őket a szervezkedésre, de mindannyiszor azt a választ kaptam, hogy ez szép és jó is volna, de a vezetésre senki sem vállalkozik. Terjesztettem az eszmét Diószegen, Galánta és Pozsony közt is, ahol az idén talán meg is alakul egy kis szervezet. Körösladányiakkal máig is érintkezésben vagyok, de a mozgalom itt is nagyon lassan halad előre, az általános képviselő-választások alkalmával minden tőlem telhetőt megtettem, de több községben meg sem hallgattak, annak csak a népnek a papok által való elbolonditása és nemzetiségi elfogultság az oka; oly helyekkel, ahol szivesebben fogadtak, fenntartottam a levelezést s felszólitottam a népet, a szervezkedésre; most legutóbbi levelemben felhivtam őket arra, hogy a nagyszalontai kongresszuson képviseltessék magukat. Dévaványán a mozgalom lelke az itteni társaskör, amelyben azonban az elmúlt esztendőben egyetlen szocziáldemokratikus felolvasást vagy előadást nem tartottak. Ajánlatos lenne, ha a kör vezetősége élénkebb életet vinne a körbe.

Polgár János, Békés.

A télen át minden időmet arra szenteltem, hogy a szervezetet erősítsem s a „Szabad Szó" előfizetőit szaporítsam. Nagy küzdelmem volt a Várkonyistákkal, akiknek eleinte sikerült is néhány embert lóvá tenni, de már ezek is kezdik belátni, hogy az igazság útján csak ez a párt halad s már visszatértek hozzánk.3 Annál inkább hódítunk a kisgazdák között, akik eddig 48-asok voltak. Múlt hó 26-án meghívtak bennünket az újvárosi 48-as kisgazda körbe, hogy előadást tartsunk. Az előadást nagy lelkesedéssel hallgatták és kijelentették, hogy ezentúl csak szocziáldemokrata jelöltre szavaznak. Vasárnaponként a piaczon nagy sikerrel agitálok a kisgazdák között, akik közül már többen járatják a „Szabad Szó"-t. Node nem baj, a nép szeme mégis ki fog nyilni. Most még csak az kell, hogy szociáldemokrata kört tudjunk létesíteni, mert ami kör van, az vagy 48-as. vagy Várkonyista, tehát nem hozzánk való. A Májer piszkos lapja nem kell itt senkinek.

Huszár Mihály, Csongrád.

Én a vidékre eszmeterjesztés czéljából azért nem jártam, mert a mi vidékünkön a falvak és városok Tiszaalpár kivételével mind szervezve vannak. Tiszaalpáron pedig még olyan hatalmas a szolgabirói, jegyzői és papi furfang s a nép még oly sötétségben él, hogy itt még várni kell. Agitálni a vidékre azért nem mehettem, mert engem a csongrádi körünkben a választmányból kihagytak s útiköltségeket nekem itt soha meg nem szavaznának. A választások alatt felléptem, mindenütt, ahol megfrodultam, Mikepércs kivételével, szervezeteket alakítottam a falvakban. Dobár József, Karczag.

A szocziáldemokratáknak Karczagon sokféle párttal kell megküzdenie, úgymint keresztény-szoczialistákkal, bokányistákkal s a volt elnökséggel, ezekkel az árulókkal, akik szidnak és rágalmaznak bennünket s folyton csak hazudnak.4 De ellenségeink minden támadását diadallal vertük vissza. Mindenütt ott voltam, ahol baj volt. A „Szabad Szó" terjesztésére nagy súlyt fektettem s számos mutatványszámot és füzetet küldtem Gömörmegyébe, Osgyánba, Nagykikindára, Nagykőrösre, Püspökladányba, ahol személyesen is voltam. Karczagon Vecsery János neves öreg harczosunk lépett fel, akit itt nagy örömmel fogadott a nép. Ha Kardhordó Árpád a nép között nem adta volna ki magát szocziáldemokratának, Vecsery sokkal több szavazatot kapott volna.

Megyeri Sándor, Mezősas.

A tavalyi országos gyűlés után első dolgom volt községünkben megalakítani egy úgynevezett központi bizottságot, mely hivatva lett volna arra, hogy a jegyző működését s a számadásokat ellenőrizze. Indítványomat a községi képviseletben tettem meg s ott el is fogadtatott s megalakittatott a bizottság, amely a munkát teljesíteni lesz hivatva. A képviselő-testület eme határozatát azonban a vármegye, illetve a szolgabiró, mint minden alkalommal, szintén elutasította, mint minden alapos okot nélkülözőt. Pedig nekünk nagy okunk van arra, hogy a jegyző működése minden irányban ellenőrizve legyen. Eszmeterjesztő munkát végeztem Puszta-Földön, Beregböszörményben, Szentmártonban, Berettyóújfalun, Derecskén, ahol szervezet is alakult azóta, Izsákon és Darvason is, ahol nemkülönben megalakult a szervezet, továbbá Mezőtelegden, Élesden, Kesztegen, Szakáiion; jártam a mezőpeterdi és vésztői Várkonyisták között is, akik megígérték, hogy pártunkhoz fognak csatlakozni. Az általános Követválasztás alkalmával sokkal nagyobb eredményeket érhettünk volna el. ha megfelelő jelöltjeink lettek volna. Nagy a panasz a mezősasi jegyző ellen, aki hallatlan önkényeskedéseket visz itt a néppel véghez.

Pálus János, Gyoma

Gyoma községben 10 különféle egylet van és az úri kaszinó kivételével mindegyikben tartottam előadást és felolvasást. Sokat rontottak itt Tatár, Boros és Poór, akik miatt bizony nehezen ment az eszmeterjesztés, mert ezek az emberek nagy gyűlöletet és undort keltettek.5 Az is baj, hogy van itt mindenféle párt: Bokányista,   Várkonyista,   Agrárista,   Kossuthista,   nemzeti-   és   keresztényszoczialista, de még 48-as demokrata is. Ilyen Bábel van most Gyomán. Valahányszor bementem Nagyszalontára vagy Gyulára vásárra, mindig agitáltam a nép között. Gyulán szervezetet is próbáltam alakítani, de a Várkonyista és Bokányista  bérenczek  megakadályoztak.   A  választási   hadjárat  alatt  olyan megfeszített munkát fejtettem ki, hogy betegje lettem. Tizennégy napig szakadatlanul jártam   a  falvakat  a  törökszentmiklósi  kerületben.   Jártam  ezenfelül Komádiban,  Darvason,   Szentpéterszegen,  Esztárban,  Wekerden,   Szolnokon, Turkevén, Kisújszálláson, Karczagon, Endrődön, Kondoroson. Tapasztaltam, hogy a vásáron, ahol mindenünnen összejön a nép, háládatosan lehet agitálni. Mindenütt a „Szabad Szó"-t és röpiratokat osztottam. Csabán, Mezőberényben, Köröstarcsán, Szarvason és Mezőtúron azt tapsztaltam, hogy az elvtársak között folytonos a viszálykodás.

1.  Magyarországi szocziálisztikus munkásmozgalmai az 1905. évben. Budapest, 1906. 435-438.

2.  Az MUSZDP, két kongresszust tartott Nagyszalontán, először 1903. április 12-15 között, majd 1909. április 23-25. között. A beszámoló az első kongreszszusra utal.

3.  Várkonyi István /1852-1918/ agrárszocialista vezető, a Független Szocialista Párt megalapítója. Munkásságáról részletesen Farkas József több tanulmányban foglalkozik.

4.  Utalás a párt belső viszályára. 1903-ban megválasztott vezetők közül többeket kizártak, akik propaganda hadjáratot kezdtek Mezőfi Vilmos ellen. Lásd: A magyarországi szoczialisztikus munkásmozdalmak az 1904. évben. Budapest, 1905. 227-251.

5. Lásd a 4. sz. jegyzetet. Tatár Dénes, Boros Brindusz Mihály és Poór Árpád a Mezőfi-ellenes ellenzék tagjai, akik Budapesten azonos néven, de új pártot igyekeztek létrehozni. Lapjuk is eredetileg a debreceni Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! apokrif kiadása, mely 1903 őszén, november 1-én, hetilapként jelent meg. Néhány számot ért meg. Beköszöntőben arról szólt, hogy Mezőfi „a mi szent elvünket, a szociáldemokráciát elárulja, eladja ... tudjátok meg, hogy a Szabad Szó nem a tiétek, nem a népé ... azt mind egy ember ragadja a körmei közé..." Az új párt vezetősége az alábbi tagokból állt: Tatár Dénes, Grósz Péter, Poór János Árpád, Illés István, Malitorisz Gyula, Csapó Imre, Rózsa Gyula, Lédner Ármin, Ughi Bálint, Czikora János, Virág Sándor, Lucsánszki János.; „Jelentés és felhívás!" cimmel röpiratban léptek fel Mezőfi „leleplezésére", a „Magyarországi újjászervezett szocziáldemokrata párt igazi vezetősége" nevében. MMM Rp gy (LTM)

7.

Panaszlevél Szegvárról

Tisztelt Pártvezetőség!

Alulírottak az alant felsorolt esetet írásban elsoroljuk és kérjük azt a leírt formájában a Szabad szó újságban kinyomtatni s nyilvánosságra hozni saját felelősségünkre, mert a dolog ugytörtént meg a valójában amint alant elsoroljuk, habár sajnálattal soroljuk el. De mit tehetünk mást enél.1

Tárgy

Szegváron 1904 év Deczenber hó 11 én a hejbeli csendőrség egész éjel működöt azon hogy 32 nagy gonosztevőt kézre kerítsen és a működésüknek lettis eredménye mert 32. nagy bűnös közül sikerült is a csendőrségnek 25 ött kézrekeriteni és a többi hét ami hiányzott... nem került a kelecsébe mert alut odahaza a családi körükben mert külső munkán távol dolgoztak, és igy keveset tartózkodnak családjaik közt. tehát a nevezet 7 gonosztevő csak ijen módon menekült meg a szuronyos hatalom elöl.

és a kézre kerített 25 nagy bűnös akiket éjnek idején karhatalommal elkisértettek családjaik közül akik ojan nagy bűnt követtek el hogy még asztsem várhata meg vele a szuronyos hatalom hogy megriadjon, a községházán egyszobában együt tartoták a szuronyos csendörök este 9 órától 8 óráig, szuronyos fedözet alatt őrizték. ...

Hogy mijén bönösök vagy büntevők voltak azok akiket éjnek idején kellet szuronyos csendőrökel felkisérni a községházából azok nem voltak másforma bűnösök minthogy elvoltak maradva a megyei utadó munkával ami munka kivan vetve fejszámra minden évben bizonyos mennyiségű nap amit lekell dolgozni a megyei úton. és a nevezett 32 suemej a nevezet uti munkával már többévekről elvoltak maradva... fel is voltak szólítva a nevezet egyének töb izben hogy töltenék le vagyis dolgozzák le napjaikat de mivel hogy a nevezett egyének mind vagyontalan Zselérek nincs a világon semmi vagyonuk ahejett hogy azt dolgozák le amiért senki nem fizet és vagyonuk sincs amitől volna tölteni,tehát ahejet inkáb elmentek másfelé dolgozni ahol a munkájukért fizetnek mert minden szegény embernek elég a betevőfalatjáért dolgozni nemhogymég ojan munkát végezen amiért senki nem fizet.

tehát ezvolt az egész nagy bűnük amiért este 9 órától éjfél után 1 óráig a csendörök kihajsznolták a családos apákat az éjeli álmukból a halékukból, a hejett hogy nappal annak rendje és módja szerint követek volna el ... Csak anyi bizonyos hogy a csendörök ijenképen jártak el amint elmontuk fenteb mert sem nem loptak sem nem gyilkoltak, tehát, még ezeken kivül semi más féle ojan dolgot amiér éjei a csendörök kisérjék szuronyok között nem csináltak, mert tudjuk ászt hogy a törvénynek engedelmeskednünk kel és engedelmeskedünk is ... ilyen dolgot nem tűrhetünk el még sem amit még soha senki nem halot hogy azért mert valai a megye útadó nem mén le dolgozni vagyis utimunkát hogy azért vagy más éhez hasonló dologért éjnek idején alvásbúi szuronyos csendörök kisértsékel a családja közül és enek következtében a családot egészen felriasztja mert mit is gondoljon a család holot nincs sémi ojan bűne az családapának ... 8 óráig őrizték őket szuronyos földezet alat a községházán és akor megparancsolták hogy minden ember bizonyos időre a meghatározott nejen szerszámmal megjelenjen és akor elbocsájtották őket

és egy nagyobb része mégis jelent a kinevezett hejen amint megvót parancsolva. De bizon csak nem dolgozták le a megkövetelt munkát mert hát még egész éjei bentartották őket és megasztis megkivánták volna tőlük hogy fogjanak hozá és dolgozák le a rájuk kivetet napokat.

A csendörök ott áltak a munkánál de azért akik összegyültekis mégazokis azon módon otthagyták hozzásem nyúltak elmentek haza... ezen dolognak igazolásáért és felelőséért alulirottak mindenkor feleősei vagyunk mert mi is részt vettünk az éjeli szuronyok közti kisérésben és fogvatartásban. és mi társaink nevében kérjük ének kinyomtatását a Szabad Szó újságban.

Kelt Szegvár, 1904 év Deczenberhó 13 án

aláirások Pataki József

Ökrös Nagy Sándor

Bárány József

1. Kézzel irt, eredeti 5. oldalas levél. MMM I.Gy. 75.460.1. (LTM)

8.

Győzelmek a helyi képviseleti testületekben1

Győzelem Csányon

Csányon most ejtették meg a községi választásokat. Dacára az ellenpárt hűhójának, az újjászervező szociáldemokrata párt fényes diadalt aratott. Minden erőlködés, minden félrevezetés dacára, Csány népe hiven kitart az újjászervező szociáldemokrata párt mellett, a mit legfényesebben igazol a községházára beválasztott elvtársainknak névsora. Megválasztottak községi bizottsági tagokká: id. Tápai Gábor, Laczkó Gergely, id. Lajos Lajos, Kávai József, Laczkó István, Faragó Rókus, B. Szabó Pál, Bercsényi János, Tápai István elvtársaink.2 Ezek Csány népe bizalmának letéteményesei s meg vagyunk győződve arról, hogy ők mégis felelnek a bizalomnak.

Pártunk győzelme

Tápió-Szecsőn december 16-án volt az iskolaszék tagjainak megválasztása.3 Ez alkalommal tiz elvtársunkat juttatták be az iskolaszékbe elvtársaink. A következőket választották meg: Gazsi István, alsó Bata István, M. Dósa András, Tellér István, Tóth András, ifj. Duta József, Horváth Sándor, Horváth János rendes tagokká, B. Papp Gergely, Lesti Gábor elvtársaink póttagokká.

Az első lépés a község meghódítására. Nagy fontossága, hogy a községházán a nép érdekének igaz védelmezői foglaljanak helyet. A megválasztott elvtársainknak pedig üdvözletünket küldjük s reméljük, hogy működésük méltó lesz a szociáldemokrácia magasztos eszméihez.

1. Szabad Szó, 1906. december 27.

2. A községi képviselőtestületbe választottakról van szó, arról a testületről, mely a községek önkormányzati jogát gyakorolták az 1871, 1886-os törvények alapján. E testület hatóköre erősen korlátozott, mivel a tagok felét a legtöbb adót fizetők /virilizmus/ adták, s csak a másik felét választották, azt is censusos választójog alapján. Lásd: Történelmünk a jogalkotás tükrében 1001-1949. Közreadja: Beér János és Csizmadia Andor. Gondolat, 1966. 405-411.

3. Az „iskolaszék" az elemi iskola helyi felügyeletére választott testület.

9.

A kötött földbirtok megváltásának követelése

A nagyszalontai, 1905. április 23., 24., és 25-én tartott országos kongresszus határozata. Részlet a napirend 2. pontjánál.1

Az államnak fenntartója, vérrel-pénzzel, verejtékkel áldozója első sorban a kisbirtokos és földmíves nép, mely Magyarország lakosságának 75 százalékát képezi... A kisbirtokos osztály romlásának politikai oka egyebek közt az is, hogy az általános választói jog és a fokozatos adó máig sincsenek életbe léptetve. Romlásának gazdasági okai az igazságtalan birtokmegosztásban rejlenek. Tehát a kongreszszus, tudatában a szociáldemokrata végczélnak a termelési eszközök közössé tételének és fenntartva a gazdaság javára pártprogrammunkba igtatott egyéb követeléseinket, első sorbana kötött birtokrendszer megszüntetését, a papi birtok, kincstári, községi birtok felszabadítását és társadalmasítását követeli. Váltsa meg az állam mostani tulajdonosaitól a tiz millió holdnyi kötött földet /hitbizomány, holt kéz stb./, amely a magyar gazda és földmíves nép nyomoruságának legfőbb okozója és a bérleti rendszeralapján közös termelésre juttassa a gazda és földmíves népnek...2

Gesztről jelentik,

hogy az uraság, Gróf Tisza István ugy kiszorította a községet a földbirtokból, hogy 3-4 gazda szorong 25-30-ad magával egy zsellérportán. Ha a községből kilépnek mindjárt az uraságéra lépnek és bármerre néznek, mindenfelé csak az uraságét látják. A községnek nincs saját legelője egy talpalatnyi sem. 4000 frt bér mellett kapnak legelőbérletet.

Tisza - Szent - Imréről jelentik,

hogy a község lakóinak a száma 3348 lélek, akikre esik 3299 hold 397 öl föld, a föld többi határa 8096 hold 113 öl urasági birtok, a melyben robotot szolgáltatnak a szegény emberrel, földet pedig nagy uzsora mellett kapnak.3

Abád - Szalókról jelentik,

hogy ott egy kis 7 holdas birtok, egy szőlőskert és ház után van olyan kis gazda, aki 117 korona adót fizet. A munkások az uradalmakon máig is szokásos robot ellen panaszkodnak. A múlt évben 50 arató munkástól 1300 koronát zsarolt össze az uraság ingyen napszám fejében

1. A magyarországi szocziálisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. Budapest, 1906. 449-450.

2. A „hitbizományok" alapítási jogát eredetileg I. Lipót, 1688. évi törvénykönyve biztosította a nagybirtokosok részére. E birtokjavakat nem lehetett elidegeníteni, elzálogosítani. Az un. „kötött" birtokok köre ennél jóval szélesebb, ide tartoztak a:   kincstári,   községi,   városi   birtokok,   a   különböző   egyházi   birtokok, alapítványok, egyletek, társulatok birtokai, stb. Lásd erről: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Szerk.: Szabó István. Budapest, 1972. 2. köt. 39.

3. Korszakunkban általános még a munkáért járó szolgáltatások feudális jellege. Ilyen volt a ledolgozás, a különmunka, „robot", a részes vagy részért történő művelés stb.

III.

A „MUNKÁLKODÓ NÉP" HÍVEI, A SZEGVÁRI „CSATAMEZŐ" TÜKRÉBEN

10.

Áchim L. András, s nyomában több gazda csatlakozik

Kedves Mezőfi elvtárs

Nagyon szépen kérem fel legyen szíves kissé kioktatni Békésit, nagyon ellensége a tót lapnak, folyton holmi lapbizottságok felálitásáról álmodozik és bizalmatlanságot kelt az elvtársak között és evvel nagyon rontja a működést, pedig nagyon szépen indul minden a lapnak megvan a jövője.1 Ök ezt is egy páran olyan formán akarnák vezetni mint az igaz eszmét, hogy előre kijelentették hogy semmiféle anyagi támogatást nem adnak egy krajczárt sem, mikor aztán én egy 40 forintott rá reszkiroztam és a lapott helyre hoztam úgy hogy teljesen fedte magát, söt egy kis haszon is volt rajta, akkor egyszerűen át vette az egylet a nélkül hogy az én 40 forintomból 40 krt is vissza adtak volna, most aztán hogy egy sajtó pert kaptunk hát megint vissza dobták. Ha én rám beszél valamit, csak tessék tőle megkérdeni hogy tud-e? én rólam hogy én csak egy fillérrel is becsaptam volna valakit. A bejelentést elküldtem az alispáni hivatalnak. Az Igaz Eszmét tovább visszük de mindég csak olyan mederben hogy pártunknak segíthessünk vele.

A szabad szóban kérem kitenni Új Kígyóson nagy értekezletet tartottunk márczius 14 én. szónokoltak Majer. Nyigrinyi és Áchim L András földbirtokos aki pártunknak hü harczossa. az új Kigyósi elvtársak alakítanak szervezetett és bejelentettek egy nyilvános népgyűlést folyó hó 27 ére, a kérvényt 20 legelőkelőbb gazda irta alá.2

Kérem ügyesen elővenni Békésit mert nagyon sokat ront a lap érdekei ellen. Kelt B. Csaba 1904 Márczius 16 án

Elvtársi üdvözlettel

Nyigrinyi János

1. Eredeti, kézzel írt 2 oldalas levél. MMM I.Gy. 75.458.1. (LTM); A „tót" lap: Slobodna Rec, az újjászervezettek szlovák nyelvű lapja.

2. Áchim L. András (1871-1911) ekkortájt két cikkel is felhívta magára a figyelmet. Az Igaz Eszme, 1904. február 10—í, illetve március 20—i számaiban jelentette meg „Miért akarnak szociáldemokraták leni a gazdák", illetve „Üzenet a kigyósi grófnak" cimmel, a parasztokat mozgósító cikkeit. Ismertetik: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944. Bálint Ferenc - G. Vass István. Békéscsaba, 1971. 26.; Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom.  18-19.; Domokos József: Áchim L. András. Kossuth, 1971. 40-41.

11.

A darányi evangélikus református lelkész nyílt levele1

Nyilt levél Mezőfi Vilmos párttitkár úrhoz.

Igen tisztelt Párttitkár elvtárs!

A „Magyar Szó" czimű lap tegnapi /213./ számában olvasom, hogy a Poór János és társai ellen indított sajtóperének tárgyalásakor az illetők az ön bizonyításától meggyőződvén rágalmaik valótlanságáról, Öntől a bíróság színe előtt bocsánatot kértek, mire ön az ellenök beadott vádat visszavonta.

Midőn az esemény alkalmából Önnek szíves üdvözletemet küldöm, nem mulaszthatom el kifejezést adni ama nézetemnek, hogy ha az Ön ellen oly rendszeresen folytatott hajszának, az egzisztenciáját, sőt egyéni becsületét is tönkretenni czélzó vakmerő rágalmaknak volt is némi hatása arra, hogy a pártot megzavarja, a bizalmat Ön iránt megingassa: most minden elfogulatlan elvtársnak be kell látnia nemcsak azt, hogy Ön az ellene indított hajszából szenytelenül, hótisztán került ki, de azt is, hogy a harczot, a legválságosabb pillanatokban is, emberfeletti erővel küzdötte meg, miáltal a pártnak, s a párt által képviselt eszmének örök időkre megbecsülhetetlen szolgálatot tett.

Azon tettével pedig, hogy a bíróság előtt az ellene vétetteknek megbocsátott, megbüntetésüket nem kívánta, beigazolta azt, hogy a Krisztus példáját követő igazi szocziáldemokrata, a ki legyőzve önmagát, a szivében háborgó indulatokat - felebarátját is úgy szereti, mint tulajdon magát.

Fogadja kérem elvtársi késszorításomat!

Darány, 1904 november 18.

Varga Dezső

ev. ref. lelkész

1. Kézzel írt eredeti levél.

MMM I.gy. 75.464.1.(LTM); Lásd az ügyről 5,4 számú jegyzeteket.; Varga Dezső nyílt levele megjelent a Szabad Szó, 1904. november 24—i számában. Pontosan nem tudni, hogy Varga Dezső ev. ref. lelkész mikor csatlakozott az újjászervezett szocialistákhoz, de aligha tévedünk, ha 1902-1903 fordulójára datáljuk. A Szabad Szó, 1903. január 4-i számában megjelent egy cikk: „A mi papunk a szocziáldemokráciáról" címmel, melyben a következő olvasható „... lelkész, tiszteles elvtársunk ismét lándzsát tört a szocziáldemokráczia igaz eszméi mellett ... Varga Dezső tiszteletes elvtársunk nyíltan, bátran, büszkén újjászervezett párti szocziáldemokratának vallotta magát".

12.

A szentesi Általános Népkör belemegy a választási küzdelembe

Jegyzőkönyvi kivonat

Felvétetett a szentesi Általános Népkör 1904. évi dec. 29-én tartott képviselőjelölő gyűlésén.1

Jelen voltak:

Takács Imre I-ső elnök       Fekete Imre III-ad elnök

Gebei Sándor pénztárnok   Gyuricska Gábor jegyző

Választmányi tagok:

Sipos József

Farkas Imre

Fekete N. Balázs

Czeiger Ábrahám

Vácsi József

Kúti János

Török János

Barát Imre

Szőke János

Kiss Mihály

Fekete János

Rácz Imre

Elhatározta a gyűlés 12 szóval 4 ellenében, hogy belemegy a választási küzdelembe mégpedig úgy, hogy beleegyezik abba, hogy Csanádi Dénes legyen a képviselőjelölt. De oly feltétellel, hogy mikor Csanádi Dénes elvtárs lejön Szentesre, programmot tartani, akkor határozottan megköveteljük, hogy Mezőfi Vilmos elvtárs is jöjjön mellé segédkezni, mikor Szegváron van jelölve, nem messze lesz innen. Ha pedig ezt a követelésünket nem teljesítené, személyével teljesen leszámoltunk.

A választási alapra már küldtünk pénzt, tehát a jelöltnek útiköltséget se idejövet, se visszamenetelre nem küldünk mert a szervezet mai helyzete gyenge és nem engedi, egyesekre pedig nem támaszkodhatunk.

Gyuricza Gábor Pecsét.     Takács Imre
jegyző elnök
Szőke János Kuti János
Farkas Imre Sípos József
Fekete János Váczi József
Fekete N. Balázs Rácz Imre
Kis Mihály  

1. Kézzel írt, eredeti, 2 oldalas jkv.

Körbélyegző szövege: „Szentesi Általános Népkör, 1901." MMM I.Gy. 75.469.1. (LTM); A hatvanhetes kormányzati rendszer válságának politikai tünete volt a szabadelvű párt meggyengülése, illetve politikai válság kibontakozása. Sor került a képviselőház feloszlatására (1905. január 3.) 1904 utolsó hónapjaiban már kiélezett küzdelmek folytak, az ellenzék tábora megerősödött. A rendkívüli események lehetőséget adtak az ellenzék baloldalán az újjászervezett szocialistáknak a küzdelembe való aktív bekapcsolódásra.

13.

Kossuth Ferencz levele a szegvári függetlenségi és 48-as polgárokhoz.1

Szeretve tisztelt polgártársaim!

Minthogy a szegvári kerületben a függetlenségi és 48-as Zászló elbukott, a függetlenségi választóknak el kell határozniok, hogy melyik zászló alá csoportosuljanak elveik fenntartásával.

Két zászló közt kell választaniok: az egyik a kormánypárti Novák József zászlója, amely alá azok csoportosulnak, kik a máris bukófélben levő jog- és törvénytipró rendszert akarják támogatni. A másik zászló Mezőfi zászlója, aki az újjászervezett szociáldemokrata párt elveit vallja.2

Minthogy ez az újjászervezett szocziáldemokrata párt a közzétett és kezeimben is meglevő hitvallása szerint a magyar állameszme alapján áll, a politikailag független, gazdaságilag önálló Magyarország követelését programmjába iktatta, tehát magát magyar hazafias pártnak vallja s emellett a 67-es alap ellen és a mai kormány ellen küzd, ennélfogva kérem és felhívom a szegvári kerület függetlenségi és 48-as polgárait hogy ne Novák József kormánypárti, hanem Mezőfi Vilmos újjászervezett szocziáldemokrata zászlója alá sorakozzanak a jelen választásnál és Mezőfit megválasztani segítve, növeljék az ellenzék táborát, mely magyar hazánk jogfolytonossága, törvénytisztelet és nemzeti jövőjéért küzd. Isten velünk!

Kossuth Ferencz

az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke3

  1. A magyarországi szociálisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. Budapest, 1906. 370-371.
  2. Novák József kormánypárti képviselőjelölt, a Pallavicini uradalom jószágkormányzója. A függetlenségi párt jelöltje: Tasnády Antal. Az 1905. január 26-án megejtett szavazáskor az általános többséget egyik jelölt sem nyerte el (a harmadik jelölt az újjászervezett szocialista Mezőfi Vilmos.) 1905. február 14-én pótválasztásra került sor a két legtöbb szavazatot nyert jelölt Mezőfi Vilmos és Novák József között, ahol Mezőfi Vilmos került ki győztesen. Mezőfi Vilmos 1905. január 29-én felkereste a függetlenségi kört és elnökét Kossuth Ferencet, s megállapodott vele a választási taktikában. Kossuth Ferenc ezután tette közzé levelét. E nevezetes választás forrásai: CSML 2. Csongrád vármegye főispánja bizalmas iratai 4/1905.; 5/1905.; Budapesti Napló, 1905. január 21.; január 29.; Szabad Szó, 1905. január 5.; január 12.; január 24.
  3. Kossuth Ferencz (1841-1914), 1895 óta a függetlenségi pártkör elnöke.

14.

Baltazár Dezső hajdúböszörményi evangélikus református esperes levele a szegvárkerületi képviselőjelölthöz. Részletek.1

Nagy örömmel tölt el már a reménye is annak, hogy a szocziáldemokrácia gyönyörű eszméinek vezérlő harcosát nemsokára a törvényhozók között fogjuk üdvözölni. Lesz tehát hivatott szószólója az elnyomott szegényeknek ott is, ahol eddig jóformán csak a nagyoknak, hatalmasaknak állott a vásár.

Nincs semmi kétségem az iránt, hogy a szegvári kerület hazafias, józan választó közönsége be fogja látni, hogy csak saját magát tiszteli meg, ha a népjogok kiváló harczosának Mezőfi Vilmosnak utat nyit érvényesülni az ország tanácsában is. Én a magam részéről... kiváló súlyt fektetek arra, hogya szocziálizmus hatalmas képviselője, tudniillik ön, szeretett elvtársam a honatyák közt helyet foglaljon... Hajduböszörmény, 1905. január 30.

Baltazár Dezső2

  1. Szabad Szó, 1905. február 9.
  2. Baltazár Dezső (1871-1935) református lelkész, jogi doktor, a tiszántúli egyházmegye esperese, 1911-től püspök, liberális és demokrata szemlélete vezette az újjászervezett szocialisták támogatásához. Lásd erről: Czeglédy Emánuel, dr. Baltazár Dezső református püspök életrajza. Debrecen, 1931.

15.

Az első „szociáldemokrata" képviselő

A szegvári választókerület (Csongrádm.) derék választóit illeti meg az az örök dicsőség, hogy ők küldték be Magyarország törvényhozásába a munkálkodó magyar nép első igazelvű szószólóját: a szociáldemokrata Mezőfi Vilmost. Kemény küzdelem eredménye volt ez. A kerület szabadelvű kormánypárti volt képviselőjével, Novák Józseffel, a Pallavicini uradalom tejhatalmu jószágigazgatójával szemben léptették fel Mezőfi Vilmost. Harmadik jelölt volt Tasnády Antal, a 48as függetlenségi párt képviselője. Az általános képviselőválasztások első napján, 1905. január 26-án történt meg az első szavazás, Mezőfi Vilmosra 399-en, Novak József szabadelvűre 299-en és Tasnády Antal 48-as függetlenségire 255en szavaztak. Minthogy az általános többséget egy jelölt sem érte el: pótválasztás vált szükségessé a két legtöbb szavazatot nyert jelölt közt. A pótválasztás 1905. február 14-én folyt le. Ez alkalommal Mezőfi Vilmos 494 szavazatot és Novak József 460 szavazatot kapott. így tehát Mezőfi Vilmos lett 34 szótöbbséggel a szegvári választókerület első szociáldemokrata képviselőjévé megválasztva... De tisztelet és dicsőség adassék Szegvár, Mindszent, Csány, Tömörkény, Mágocs névtelen proletár asszonyainak és férfiainak, akik az eszme iránti rajongó hittel, szent lelkesedéssel, csudás áldozatkészséggel lobogtatták és diadalra vitték a kerületben a szociáldemokrácia megváltó zászlóját...1

1. Jogért, kenyérért, igazságért. Mezőfi Vilmos az első szociáldemokrata képviselő beszédei az országházban. Budapest. Szabad Szó könyvkereskedése é.n. Bevezetés. Részletek.; CSML 2 (Szentes) Csongrád vármegye föispáni biz. iratai 4/1905.; 5/1905.; Budapesti Napló, 1905. január 10.. január 24., január 29., február 5., február 15., február 17., stb.; Szabad Szó, 1905. február 2., február 16. A Budapesti Napló 1905. február 16—i számában Ady Endre vezércikket szánt a szegvári eseményeknek. „Egy könyv és egy ember" c. cikkében a következőket írta: „...a szegvári magyar paraszt nem tréfál, mikor felküldi a magyar parlamentbe Mezőfi Vilmost. A szegvári csatamező van olyan históriai, mint az a mező, ahol szétverték a Dózsa György csapatát..."

A szegvári választási küzdelemhez hasonlóan zajlottak az események Békéscsabán. ahol az újjászervezett szocialista Áchim L. András ellenfelei a szabadelvű párti Zsilinszky Mihály, a függetlenségi párti Barabás Béla voltak. Az első menetben itt sem dőlt el a küzdelem,a pótválasztáson Áchim L. András szerzett mandátumot. Az újjászervezett szocialistáknak nem egy, haneni két képviselője jutott be a képviselőházba. Áchimra nézve lásd: BML Békés vármegye főisp. res. ír. 24/1905.; 31/1905.

A „téli választások" értékelését. Dolmányos István: A koalíció az 1905-1906. évi kormányzati válság idején. Akadémiai Kiadó, 1976. c. munkája tartalmazza.

16.

Kortesversek az 1905-ös téli választás idejéből

Szegvári kortesnóta1

 

Hej Tasnády, haj Tasnády,

Kár volt költséget csinálni,

Jobb lett volna exekrálni,

Mint itt a bolondját járni.

Éljen Mezőfi!

 

Novák József grófi szolga,

De rosszul áll a kend dolga,

Egy-egy voksért bürgét igér,

De a munkást nyúzza azért.

Éljen Mezőfi!

A szegvári népnek átka,

A Novákék praktikája,

Tanyából községet csinálnak,

Verejtékből lakomáznak.

Éljen Mezőfi!

 

(...)

 

Mindszenti kortesvers2

Kossuth apánk azt üzente

Mezőfi a helyettese,

Az ő szíve tiszta magyar

A hazának csak jót akar,

Éljen a magyar szabadság,

Éljen Mezőfi!

 

(...)

 

Tömörkényi kortesvers

 

Tömörkényi határon,

Ballag Novak csacsi háton,

Reisz Herman a vezetője,

Egy pár bolond követője,

Tömörkényiek nevetik.

Éljen Mezőfi!

 

(...)

 

Csányi kortesvers

Édes hazánk borus egén

A fényes nap újra kelvén,

A szabadság dicső fénye,

Ragyog le a magyar népre,

Éljen a magyar szabadság,

Éljen Mezőfi!

  1. Szabad Szó, 1905. január 24. A szegvári kortesvers lelőhelye.
  2. Szabad Szó, 1905. február 9. A mindszenti, csányi, tömörkényi versek lelőhelye.

17.

Együtt a nemzeti ellenzékkel

Csongrád, 1905. júl. 21.

Kedves Barátom!

A nagybirtokok bérletének és a Tisza-Duna csatorna építésének ügyében ...

értesitlek egy igen érdekes dologról.1

Csongrád város főbírája anyira felkarolta ezt az eszmét, hogy megakarja hívni az ország összes hazafias szocialistáit egy nagy gyűlésre Csongrádra, hogy ezekben a kérdésekben hangos szót adjon a nép.

Ő ezt őszre véli alkalmasnak amikor nép elszállásolható lenne a vendégszerető csongrádiak házainál -

s az elvtársakon kívül hozzátok sorakoznék igen sok ember. /Ezt nem kellene magyaráznom: hanem ezzel... előnyt nyernénk a 48-asok fölött a megyében, sőt az országban

Ha tehát jónak látod akkor ő vele megbeszélhetnéd a dolgot, vagy ha engem megbíznál, hogy vele tárgyaljak - akkor meghívna téged és egész pártodat, illetve az ország összes szoczialis köreit és azokat a községeket amelyek nagy uradalmak mellett feküsznek.

A másik kérdés pedig a Tisza Duna csatorna kérdése lenne, amelyet felkellene vetni, mint egyedüli mentő eszközt a kivándorlás ellen.

A nagy gyűlés aztán téged bizna meg, hogy szót emelj a képviselőházban, s felkeresné még küldöttség útján Apponyit, Kossuthot, Andrássyt, Vázsonyit és Kelemen Bélát, Molnár Jenőt stb.2

Ha óhajtod és helyesled az akcziót úgy akkor légy szíves értesíteni, s akkor a meghívót a főbíró megfogja csinálni és mielőtt szét küldené veled szeretne konzultálni, hogy mik lennének a gyűlés tárgyai és a hozandó határozatok.

Anyit mondhatok neked, hogy teljesen velünk egy nézeten van minden tekintetben - s ha tervünk sikerül, akkor úgy szolván egyszerre nagy tért hódithatnánk el az üres jelszavakon tengődő 48-as pártoktól - s Széchenyi tábora pedig mind velünk jönne.

Erről különben csak anyit mondhatok, hogy én is felcsapnék szoczialistának abban az irányban, amelynek utat kell találni végre ... a Széchenyi elveit követve, magyar hazafias irányban, amelyre te is rátaláltál.

Szives értesítésedet várva és kérve

vagyok szolgád

Dr. Hollóssy

1.  Kézzel írt négy oldalas levél. Hollósy István levele Mezőfi Vilmos országgyűlési képviselőhöz.

MMM Igy. 75.443. l.(LTM); Hollóssy a csongrádi Közművelődési Egylet vezetője.

2. Az MUSZDP taktikáját „politika és képviseletünk az országgyűlésben" c. állásfoglalás szabta meg, az alábbiak szerint: „az ellenzék pedig győzelmét egyes-egyedül annak köszönheti, hogy programmjába vette a mi pártunk két pontját: a fokozatos adót és az általános választói jogot. Ezt a két pontot hirdették az egyesült ellenzék jelöltjei mindenütt a választásokon s ezért, ahol nem volt szocziáldemokrata jelölt, ott mellettünk kardoskodott a mi népünk is ... De alapos okunk van hinni, hogy az egyesült ellenzék képviselőinek zöme nem fogja igéretét megtartani ... Egyebekben a jövő előre nem látható eseménye szerint fogjuk megállapitani az országgyűlési taktikát. Párthoz nem csatlakozunk, vele szövetséget nem kötünk, legföllebb ideiglenes jellegű fegyverbarátságot kötünk csak ..." Közli: A magyarországi szocziálisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. Budapest, 1906. 433-434.

Ugyanakkor az MSZDP az ellenzéki koalició ellen foglalt állást, mely összeütközéshez vezette Mezőfi Vilmossal és Áchim L. Andrással.

18.

A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt petíciója mely az általános választói jog életbeléptetését sürgeti.1

Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Törvényhozók!

Magyarország ötszázezer vérrel és munkával e hazának áldozó polgára nevében és megbizásából lépünk önök elé. Ami ilyen nagy számban egyesitett bennünket, az az általános, titkos és egyenlő választási jog életbeléptetésének parancsoló szüksége. S midőn élünk a magyar alkotmány biztositotta kérvényezés jogával, arra kérjük önöket, hazánk törvényalkotó képviselőit, hogy az általános, titkos és egyenlő választási jogot törvénybe iktatni méltóztassanak. Mert erős bennünk a meggyőződés,   hogy  romlott  állapotainknak,   gazdasági   nyomorúságunknak, Ausztriától való függő helyzetünknek: orvosszere egyedül az, ha mindazok, akik ma kiszorítva az alkotmány sánczaiból, jogot nyernek ahhoz, hogy az ő akaratuk is érvényesüljön a törvények megalkotásánál.

Húsz millió lakosa közül az országnak alig egy millió bir választási joggal. De ebből a millióból is több százezer nem a maga meggyőződését követve vesz részt az ország törvényhozásának megalkotásában, hanem függvén a hatalomtól, száz mellékérdek, de nem a haza és nem a nép igazi érdeke vezeti a szavazó urnákhoz. Vesztegetés, korrupczió, magánérdek, hatalmi erőszak nyilatkozik meg szavazataik nyomán.

S igy az a parlament, melyet ők állítanak össze, nem lehet a magyar nép összességének igazi képviseletévé, hanem osztályparlamenté sűlyed. Osztályparlamenté, amely nem az ország lakosai összességének javát és előnyét szolgálja, hanem a vagyonban, előjogokban élő felső tízezrek érdekeinek kielégítését tekinti foczéljának. Ez az oka az ország közállapotaiban beállott romlásnak. Ez okozza a tömegnyomort. Ez eredményezi százezrek kivándorlását, a bűntettesek számának rémes emelkedését, az ijesztő gyermek-halalandóságot, ezrek állandó munkanélküliségét. Ez viszi a koldusbothoz a kisgazdák, kisiparosok, kiskereskedők és munkások tízezreit.

Ha azonban ez országnak minden felnőtt polgára választó lenne, ha öt millió szavazó polgár függetlenül, szabadon választhatná meg országgyűlési képviselőit: az igy megalkotott képviselőház valóban a nép parlamentje lenne; az abban alkotott törvények valóban a nép összességének javát czéloznák. S visszatérne a nép millióinak keblébe a tisztelet, a bizalom a magyar parlament iránt, amely ma már - sajnos - tünőfélben van. S fellobbanna millió elfásult kebelben a haza szeretetének lángja, amely ma, szomorú, de igaz, kiveszőben van. Mert a kitagadott, a jogfosztott milliók közül hányan, de hányan hangoztatják keserűséggel halhatatlan Petőfi mondását:

„Ahol nincs jog, ott nincs haza. A magyar népnek pedig nincs joga!"

Törvényhozó   urak! Adjanak önök jogot a munkálkodó magyar nép minden felnőtt fiának! Adják meg a lehetőséget minden e hazában szülöttnek, hogy szavazatával befolyást gyakorolhasson sorsának intézésébe. Mert az nem igazságos, nem helyes, hogy amikor e haza minden egyes polgárától megkövetelik a pénz és véradót, - néhány százezer kivételével - a néptől minden jogot megtagadnak. Aki jó adófizetőnek, aki jó katonának: az legyen jó szavazó-polgárnak is.

A külföldön mindenütt, többé-kevésbé, általános a választási jog.

A külföld művelt államaiban a nép legszélesebb rétegeit bevonák a törvényalkotás munkájába. Csak éppen a mi hazánk az az elmaradott ország, amelyben 1848 óta egy lépés sem történt a nép jogainak bővítése felé. Hiszen anyi rossz törvényt ültettünk már át idegen földből honi talajba, miért zárkózzunk el éppen az egyetlen jótól, amelyre példát mutat a külföld valamennyi müveit állama?

Törvényhozó urak! Addig cselekedjenek önök, amig nem késő. Addig cselekedjenek, amig még van magyar nép e hazában. Mert bizony-bizony, ha a romlás folyamatát fel nem tartóztatják az egyetlen orvosszerrel - az általános, titkos és egyenlő választói joggal - amely ma még segíthet: bekövetkezik az a gyászos idő amikor e honban idegen lesz azúr, néhány ezeré lesz az ország minden földje, minden kincse és a nép, az istenadta magyar nép, bérencz szolga lesz apáinak földjén, vagy ott lesz koldusbottal kezében, barangolva szerteszét a nagy világban.

A törvényhozó urak iránti köteles tisztelettel vagyunk: Magyarország 2137 községének    500    ezer    polgára    nevében    a    magyarországi    újjászervezett szocziáldemokrata párt vezetősége.

Budapest, 1905. szeptember 15-én

1. A magyarországi szocziálisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. Budapest, 1906. 373-375.

Az idézett petíció átadása 1905. szeptember 15-én lezajlott politikai tüntetéskor, a nevezetes „vörös pénteken", a „nemzeti ellenállás" (1905 június - 1906 április) felfokozott légkörében került sor.

Időrendi áttekintés

1899. október 28.

Szentesen megjelenik a Szabad Szó c. hetilap.

1899 december

A szentesi szocialista szervezet a Pfeiffer-Mezőfi-féle pártellenzéki csoporthoz csatlakozik.

1900. január 14.

Időközi képviselőválasztás Szentesen. A helybeli szocialisták az MSZDP jelöltjével szemben Mezőfi Vilmost léptetik fel, de a választáson megbukik.

1900. április 15-16.                     

Az MSZDP VII. kongresszusa. Nyilt szakításra kerül sor a pártvezetőség és a Pfeiffer-Mezőfi csoport között. Mezőfi Vilmost kizárják a pártból.

1900. április 16.

Megalakul a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt. Elfogadják első akcióprogramját.

1900: június 3-4.

„Erdélyrészi kongresszus" Brassóban, Mezőfi Vilmos és Engelmann Pál jelenlétében, kimondják a magyar „állameszméhez" való ragaszkodást, egyidejűleg a nemzetiségek jogegyenlőségét, és követelik az 1868-as nemzetiségi törvény végrehajtását.

1900. október 20.

Megalakul a debreceni újjászervezett szocialista szervezet.

1900 október

Sikertelenül végződő egyesülési tárgyalások a független szocialistákkal Szegváron.

1901. február 1.

A debreceni újjászervezett szocialista szervezet kiadja a „Szabadság Egyenlőség Testvériség" c. havi közlönyt.

1901. március 28.

A „Kisújszállási Földmivelő Egylet" újjászervezett szocialista kezdeményezésre megkezdi tevékenységét.

1901. április 7-8.

Az MUSZDP II. országos kongresszusa Szentesen. Azon 26 község, 127 küldötte képviseltette magát. Az alakuló kongresszuson megválasztott vezetőség átalakul.

1901. május 27.

A Szabad Szó szentesi lapalapítói Mezőfi Vilmosra ruházzák a tulajdonjogot. Ezután a lap Budapesten kerül kiadásra, 1939-ig.

1901. szeptember 23.

Egyleti zászlóavatás és népgyűlés Füzesgyarmaton.

1902. március 30-31. - április 1.

Az MUSZDP III. kongresszusa Mezőtúron, 57 község, 127 küldött részvételével.

A párttitkárság felállítása.

1902. június 1.

Hatásos népgyűlés Békés községben. A mintegy 2000 munkanélküli mezei munkás jelenlétében Mezőfi Vilmos mond beszédet. Határozatban követelik: az inség megszüntetését, szegényügyi bizottság felállítását.

1902 április - augusztus

Az MUSZDP különösen Csongrád, Békés, Bihar, Szolnok és Hajdú megyékben folytat erőteljes szervezőtevékenységet.

1902 november - december

Megjelenik a románnyelvű pártlap: a „Voinja Poporului".

1903. március 1.

A „Békéscsabai Általános Népegylet" megalakulása. Az „Orosházi Szabadság Egylet" alapszabályát a belügyminiszter jóváhagyja.

1903. április 9.

A Szabad Szó közli a MUSZDP „Elvi Nyilatkozatát".

1903. április 12-15.

Az MUSZDP IV. országos kongresszusa Nagyszalontán, 263 község, 503 küldött részvételével. A kongresszus kiegészíti a párt programját: „községi program"mal, a „nagybirtok apró bérletekbe adásával". Új szervezet: „Az Országos Kubikos Szervezőbizottság". Elfogadják az MUSZDP „működési szabályzatát".

1903. június 1.

Békéscsabai megmozdulás, a vállalkozói rendszer ellen. A főispán a „zavargás" okát az előző napi szocialista gyűlésnek, Mezőfi beszédének tulajdonítja.

1903. augusztus 19.

Pártviszály Mezőfi hívei és Rózsa Gyula, Poór J. Árpád, Frisch Ignácz és mások vezette csoport között. Az ügy hátterében: az ipari szakegyletek elégedetlensége, valamint személyi ellentétek állanak: Az ellenzék Budapesten „Szabadság Egyenlőség Testvériség" c. apokrif lapot ad ki.

1903. november 8.

Az MUSZDP Országos Földmives Bizottsága Túrkevén bizalmat szavaz a párttitkárságnak.

1903. november 30.

A Békéscsabai Általános Népegylet kiadásában megjelenik az „Igaz Eszme" c. szépirodalmi hetilap.

1904. március 14.

Népgyűlés Újkígyóson, melyen a párt szónoka Áchim L. András.

1904 április

A szokott évi pártkongresszus elmaradt, helyette választókerületi, községi értekezletek tartását javasolja a pártvezetőség. OFB újabb értekezlete Dévaványán.

1904. május 1-8.

A Szolnok megyei újjászervezett szocialisták értekezlete Kunmadarason. Arad megyei értekezlet Aradon.

1904. június 14.

A Békéscsabai Általános Népegylet vezetőségének kiáltványa a pártonbelüli egyenetlenségek mielőbbi felszámolására.

1904. június 16.

A „Petit Párisién" c. francia lap közli az MUSZDP programját és elvi nyilatkozatát.

1904. augusztus 20.

Országos pártértekezlet. Napirendjén: a földmives szövetség" létrehozásának terve.

1904. október 16.

A mezőtúri „Általános Népolvasó Egylet" vezetősége bejelenti elszakadását az MUSZDP-től, s a II. Internacionálé amszterdami határozatai mellett foglal állást.

1904. november 18.

Varga Dezső ev. ref. lelkész nyílt levele Mezőfi Vilmos-hoz a pártviszály kapcsán.

1904, december 29.

A szentesi „Általános Népkör" belemegy a választási küzdelembe, a közelgő országos választásokon.

1905. január 26. - február 16.

Szegváron és Békéscsabán az MUSZDP két képviselőjelöltjének, Mezőfi Vilmosnak és Áchim L. Andrásnak választási győzelme.

1905. január 29.

Mezőfi Vilmos felkeresi a Függetlenségi Kör elnökét, Kossuth Ferencet, s megállapodik vele a választási taktikában. Megjelenik Kossuth Ferenc levele a szegvári függetlenségi és 48-as választópolgárokhoz.

1905. január 30.

Baltazár Dezső hajdúböszörményi ref. esperes levele a szegvárkerületi képviselőjelölthöz, Mezőfi Vilmos támogatását kérve.

1905. február 16.

Ady Endre vezércikke a Budapesti Naplóban a szegvári eseményekről: „Egy könyv és egy ember" címmel.

1905. április 14.

Mezőfi Vilmos első beszéde a képviselőházban.

1905. április 23-25.

Az MUSZDP V. országos kongresszusa Nagyszalontán, melyen 547 küldött vett részt. A kongresszus elhatározza, hogy felterjeszti az „Országos Munkásvédő Szövetség" alapszabályát.

1905. augusztus 20.

Országos pártértekezlet.

1905. szeptember 15.

Az MUSZDP petíciójának átnyújtása, melyet Justh Gyula az országgyűlés elnöke vett át. A petíció az általános választói jog életbeléptetését sürgeti, százezernyi aláírással támogatva. Ezen a napon politikai tüntetés Budapesten.

1905 október - december

Kiélezett vita és propaganda hadjárat az MSZDP és a MUSZDP között. 1905. november 12.

A békéscsabai „Általános Népegylet" felszólítja Mezőfit hagyjon fel a koalíció támogatásával.

1905. december 1.

A belügyminiszter engedélyezi az Országos Munkásvédő Szövetség megalakítását.

1905 június - 1906 április

A nem parlamenti felhatalmazással kinevezett Fejérváry-kormány ellen az MUSZDP az ún. „nemzeti koalíciót" támogatja.

1906. március 18.

A békéscsabai Általános Népegylet elszakad az MUSZDP-től, megalakul az Áchim-vezette Parasztpárt, melyhez 118 újjászervezett szocialista szervezet csatlakozik.

1906. április 12.

A Szabad Szó üdvözli a hatalomrakerülő, koalíciós Wekerle-kormányt. 1906 május-június

Újjászervezett szocialista mezei munkások bérmozgalmai Bihar, Békés, Heves, Fejér megyékben. Konfliktus a pártvezetőség és a bihari szervezetek között, a kiélezett küzdelmek miatt.

1906. június 12.

Belügyminiszteri vizsgálat az Országos Munkásvédő Szövetség ellen. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter felmentő határozatot hoz a szövetség mellett. 1906. július 24.

A Szabad Szó nyilvánosan beismeri a párt tévedését, amiért a „nemzeti koalíciót" támogatta. A hatóságok számos „munkásvédő" helyi csoportot számolnak fel az év folyamán.

1906. december 25-26

Megyei értekezletek (országos kongresszus helyett), ahol aratási szerződéseket fogadnak el.

1907. február 10.

Megjelenik az Országos Munkásvédő Szövetség hetilapja: „A Földmunkás". 1907. március 24-25.

Az MUSZDP VI. kongresszusa Bácsföldváron. 101 község, 130 küldött. 1907. május 14.

Akció a „gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony" szabályozásáról szóló törvényjavaslat ellen.

1907 május-június

Újjászervezett szocialista mezei munkások sztrájkmozgalmai Heves, Hajdú megyékben.

1907. október 7.

A párt akciója az általános választójogért.

1907. december 25-26.

Országos Kisgazda kongresszus Szegváron. Napirendjén a fokozatos adó kivívása, a kisgazdaszövetség megteremtése szerepel.

1908. március 16.

A váradi per. Mezőfi Vilmos becsületsértés miatt vádat emel Áchim L. András ellen, mely békés elintézést nyert.

1908. április 19.

A hatóságok betiltják a Békés községben tervezett kisgazdakongresszust. 1908. május 3.

A dobozi újjászervezett egylet Áchim Parasztpártjához csatlakozik. 1908. november 6-7.

Országos kongresszus Füzesgyarmaton (VII.). A párt nevét: „48-as" szocialista pártra változtatják.

1909. május 31.

Kisgazdakongresszus Érmihályfalván, 104 község, 257 küldött. Ebben az évben nem tartottak országos kongresszust.

1909. október 31.

Az Országos MUnkásvédő Szövetség értekezlete megállapítja a mozgalom általános hanyatlását. A „48"-as szocialista mozgalom Hajdú, Szabolcs megyékre zsugorodik.

1910 június

Mezőfi Vilmos az országos képviselőválasztáson kibukik a parlamentből.

1911. április 16-17.

Kongresszus Hajdúszoboszlón, 107 község, 153 küldött.

1911 szeptember - október

A kisújszállási MUSZDP szervezet összeolvad a szociáldemokrata építőmunkások helyi szakegyleteivel.

1912. január 1.

Mezőfi Vilmos „Eszmék és igazságok" című cikke a Szabad Szóban. Rámutat a magyar földművelő nép romlásának okaira: a feudális nagybirtokrendszerre.

1912. május 26.

Mezőfi megjelenik a szegvári egyletben, ahol kijelenti „nem akar aratósztrájkot"...

1912 május - november

„Választói népszövetségek" alakításának kísérlete, célja az általános választójogi küzdelem mellett mozgósítani.

 

Képek jegyzéke

  1. Az újjászervezett szocialista parasztmozgalom területi kiterjedése
  2. A szegvári szervezet bélyegzője
  3. Szentesi jegyzőkönyv 1904-ből

 

Rövidítések magyarázata

MUSZDP = Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt
MSZDP = Magyarországi Szociáldemokrata Párt
OL = Országos Levéltár
MMM I.Gy.   Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Iratgyűjteménye
MMTVD = A magyar munkásmozgalom történetének válogtott dokumentumai
CSML = Csongrád megyei Levéltár
BML = Békés megyei Levéltár
LTM   Legújabbkori Történeti Múzeum

 

1. kép
 
2. kép
 
3. kép

 

  
Előző fejezet Következő fejezet