II. Közlemények - Módszertan - Műhely
   
Előző fejezet Következő fejezet

Az utolsó Garibaldista és fia

Horváth János

 

Két kiváló személy, apa és fia érdekes történetéről szólunk. Feltörekvés és elpusztulás - ez volt a család sorsa. az apa, Kunffy Adolf a 19. századi kaposvári zsidó lakosság köréből, a történelem nyújtotta lehetőségekkel élve fejlődött mezővárosi közemberből földbirtokos nemessé. Tekintélyét Garibaldista múltjával alapozta meg, azután hosszú, dolgos és felfelé ívelő életútján, 96 évet élve, rászolgált a közmegbecsülésre. a Kunffy nevet elsőszülött fia, Kunffy Lajos festőművész még magasabbra emelte és örökérvényű művészi produktumokhoz rendelt, a századforduló és a 20. század első fele magyar festészeténekjelentős alakjaként. Művészeti törekvéseivel, akárcsak a vele egy időben alkotó nagybányai festőink, a plein-air, azaz a napfénnyel és levegővel átitatott természeti látvány igazságait szépségeit kutatta, életének főbb állomásain Kaposváron, Münchenben, Párizsban, Somogytúron, Budapesten és ismét Somogytúron.

Az iskolázottság és a széles látókör megszerzését apja tette lehetővé. Kunffy Adolf gazdaságilag és kulturálisan a kor európai szintjére emelte családját. eredeti neve Kunfi, s a nemesség megszerzésével változtatta Kunffyvá. 1838. december 19-én született Kajáron (most Balatonfőkajár). 1860-ban nagykanizsán kereskedelmi középiskolát végzett.„Atyám azonban iskoláinak elvégzése után külföldre vágyott, mert szabad gondolkodású lévén, sehogy sem tudta magát a Habsburg elnyomatásba beleélni. Sikerült apjánál kieszközölnie, hogy külföldre mehessen, aki ezt azzal is elősegített, hogy fiát a katonai szolgálat alól megváltotta, ami akkor 3000 forintba került. Megszerezvén útlevelét, atyám Triesztbe vette útját, ahol értesült a magyar légió megalakulásáról. A kossuthi eszméktől lelkesítve elhatározta, hogy belép a magyar légióba. Ezt azonban egyelőre szülei előtt titokban akarta tartani. " olvasható művész fia memoárjában1 -„ Egyébként 70 éves korában ő maga is megírta olaszországi élményeit egy nagyon kedves könyvben: „Itáliában, a magyar légiónál" címmel, melyet a fővárosi lapok is méltattak. Ezt mint hézagpótló forrásmunkát a közoktatásügyi minisztérium rendeletére a középiskolák könyvtárai részére is megszerezték. De ott van ez a kis könyv az Országos Hadimúzeum Könyvtárában is, arcképével és huszárkardjával, melyeket a múzeum igazgatójának felkérésére én adtam át több fontos, a légióra vonatkozó irattal együtt 1934-ben, atyámnak 96. évében bekövetkezett halála után. A budapesti olasz követség és a kaposvári ezred, melynek az olasz király volt a tulajdonosa, koszorút helyeztetett az utolsó magyar légionista sírjára. "2

Garibaldi 1860-ban indított szicíliai hadjáratához számos, az osztrák önkényuralmi üldözés miatt külföldre menekült magyar huszár és civil csatlakozott. a magyar légiót Törökországban és Amerikában élő emigránsok és erdélyből j ött negyvennyolcas honvédek és fiatalemberek alapították Türr István tábornok vezetése alatt.

1. kép a 24 éves Kunffy Adolf, az internált Garibaldista, 1862.

Olvassunk bele Kunffy Adolf könyvébe, 1860-at írunk: „...gőzösön tettem meg az útat Délolaszországba, eltelve a vágytól, hogy mielőbb elérjem a magyar légiót. Nápolyba érkezve elfogott a csodálat ennek a mesés városnak és a Vezuvnak a látására. Onnét kimenve Nolába, hol a légió el volt helyezve, jelentkeztem a parancsnokságnál és fölvétettem magamat a huszárokhoz. Meglehetős fáradságba került, míg beletörődtem a lovaglásba és katonai szolgálatba, de kedvemet a fáradtság nem vette el... Anconában a dandárparancsnokság, gyalogság, tüzér ség és vadászok a Citadellában helyeztettek el, a huszárok pedig a közeli Sinigaliába kerültek, hol a Foro Anorarioban szállásoltak. Én Scheiter őrnaggyal Gherardi gróf palotájában laktam... A légió minden fegyverneme gyakorlatozott, Földváry alatt megvolt a katonai fegyelem és különös incidens nem fordult elő. Hogy az Adria partjain voltunk, reménykedtünk abban, hogy majd csak mégis megindul egy expedíció hazánkba... A légionáriusok égtek a vágytól, hogy harcba vigyék őket és abban bíztak, hogy Garibaldi és az olasz kormány segítségével expedíció indul Magyarországba, hogy hazánk az önkényuralom alól felszabaduljon és azzal egyidejűleg Velence Itáliához legyen csatolva. Ezen célt propagálta éveken át Helfy Ignácnak Milánóban kiadott lapja, a L'Allenza.. A légióhoz érkező önkéntesek besorozásával, valamint az olasz hatóságok előtti képviselettel Teleky Sándor gr. ezredes volt kezdetben megbízva, és segédül Vetter főparancsnok engem rendelt ki melléje, mivel az olasz nyelvet eléggé bírtam...3. Nápolyban Czirjék kapitány megbetegedése és távozása folytán egy ideig én képviseltem a légiót, később Baross Miklós és Wavrek János századosokat rendelték oda. Ideiktatom az 1861. és 62-iki években Nápolyban ott időzésem alatt besorozott légionáriusok névsorát:... a könyvben húsz oldalon keresztül 830 férfit sorol fel név, eredeti lakóhely és foglalkozás szerint.4 az 1862-i aspremontei csatában Garibaldi súlyosan megsebesült, s a katonák szétszóródtak vagy fogságba estek.

A magyar légiót sokan elhagyták. „A létszámban felére leszállt légió 1862 augusztus havában elhelyez tetett Felső-Olaszországba Alessandriába. Az erdőben szállásoltak el és a vár udvarán gyakorlatoztunk Novemberben a hadbírósághoz osztottak be. ..Föladatom volt a jegyzőkönyveket és ítéleteket olaszra fordítani, melyeket a hadügyminisztériumhoz kellett fölterjeszteni.. A légió ismét megfogyott, az összes létszám mintegy ötszázat tehetett. Ezek még kitartottak, elvezényelték később Chieti-be a brigantik ellen, míg 1866-ban Bolognába kerültek, és a custozzai csata és Velence átengedése után a légió véglegfeloszlott.

A béke feltételeiben ki volt kötve a büntetlen hazatérés — és a koronázáskor teljes amnesztia adatott...

Immár négy évig tartottam ki Itáliában és belátva azt, hogy országunk alig szabadul fel egy külföldi akció vagy expedíció által, több bizalmat keltett bennünk Deák Ferencnek és pártjának békeműve, mellyel nemzetünk a háború veszedelmeitől is meg lenne óva. Elhatároztam tehát, hogy hazajövök, amire amúgy is igen vágyódtam__ 5

Hazajövet az osztrákok Salzburgban elfogták és Kufstein várába vitték. (1.kép) Mezőgazdasági földbérléssel foglalkozó apja, Kunffy simon egy híres bécsi ügyvédet fogadva kiszabadíttatta. Vagyonából megtehette, hogy a fogság alatti fiához szakácsot és inast küldött. 6 internáltként térhetett vissza Kaposvárra, Somogy megye területéről csak főispáni engedéllyel távozhatott el, igen nagy nimbusz vette körül. „Lefoglalt irataim egy részét Pálfy Mór gróf tábornok és budai helytartó útján később visszakaptam. Ezzel bevégződött szereplésem az olaszhoni magyar légiónál. Ez a szerep nem volt jelentékeny, nem is áltatom vele magamat. De összehozott azokkal a nagy férfiakkal, akik a légió élén szent eszméért harcoltak. " 7

Megnősült és apja nyomdokán földbérlő gazdálkodásba kezdett. Kitűnő érzékkel választott földet és magas jövedelmet hozó, egyidejűleg fenntartott termelési ágazatokat. a kiegyezés eredményének köszönhetően, miszerint Ferenc József a nemzetiségiek és a zsidóság részére is földbirtok vásárlási jogot adott, jövedelmét földbirtokba fektette. négy gyermekének a legkorszerűbb iskoláztatást biztosította, s megajándékozta őket egy-egy földbirtokkal. a modern szellemű gazdálkodást a másodszülött Károly vitte tovább a Tolna megyei Fácánkert birtokon.

Művész fia, Kunffy Lajos 1869. október 2-án született a Somogy megyei orciban, ahol apja akkor éppen bérlő volt. előbb jogi egyetemet kellett végeznie, s csak azután mehetett művészi pályára. 1891-től Münchenben Hollósy Simonnál, majd 1894-től Párizsban a Julian akadémián tanult festészetet. Párizsba magával vitte feleségét, tiller ella zongoraművészt, aki körül fényes társasági élet alakult ki. Kunffy a festői munka mellett nagy kultúrdiplomáciai sikert aratott egy 1903-ban Budapesten megszervezett kortárs francia festészeti kiállítással, a franciák becsületrenddel jutalmazták érte.1905-ben apjától ezerholdas birtokot kapott a Balaton közeli Somogytúron, központja egy 18. századi kisnemesi földszintes kúria, ahova nyaranként Párizsból haza járt festeni. Műterem céljára tervezett egy nagy épületet, amely 1909-ben készült el. a görög templomok stílusát idéző klasszikus oszlopsor és timpanonos bejárat adja meg a művészetnek szentelt templom hatását. a két épület és a befoglaló idillikus park művészteleppé vált, amelynek 1905 és 1908 között Rippl-Rónai József volt a legnevezetesebb résztvevője. Kunffy a párizsi festők szokásait követve a szabad természetben, vidéki tájakon, de Európa déli országaiban és Tuniszban is színes motívumokra vadászott. A plein air festészet, a nap és fényhatások művelőjeként szükséges volt a sok utazgatás, hogy a felfedezett ismeretlent ábrázoló, érdeklődést keltő képek szülessenek.

2. kép Kunffy Lajos festő 90 éves korában, 1959.

A nyáron megfestett népvi-seletes parasztokat, somogyi zsá-ner jeleneteket, napsütéses tájakat ábrázoló életképek az ősszel rendezett párizsi kiállításokon már szerepeltek. legsikeresebb képeit a birtokán megtelepedett tarka ruhás cigányokról festette. az 1913-i párizsi gyűjteményes kiállításán az egzotikus hatású cigányképek domináltak. az újságok a cigányok festőjeként reklámozták. Közel húsz évet töltött a művészet fővárosában, a szalonok ismert, sikeres, zsűri-mentességet élvező művésze volt. az első világháború kitörésekor elhagyta Párizst, húsz évig Budapesten élt, s művészként és diplomataként szerzett érdemeket.

A szerteágazó Kunffy család virágzásának az 1944-es zsidóüldözés vetett véget. néhányuk eltűnt a haláltáborban, mások emigráltak. a művész és felesége már az auschwitzba tartó vagonba volt zárva Budapesten, amikor jóakarói kiszabadították, a legenda szerint a házaspár a Horthy kormányzó által aláírt menlevelet kapott. a háború éveiben feldúlták és kirabolták otthonát, ezer képe eltűnt. az első békeévben megfosztották birtokától is. akkor az internálás miatt kellett rettegnie, de azt is sikerült megúsznia. az ötvenes években művészetének ereje által ismét rangot és tekintélyt szerzett. Hosszú életének utolsó harmadát Somogytúrra visszavonultan, korábbi nyitott életéhez képest teljesen elszigetelve töltötte. a történelem gyökeres fordulatai és sorscsapásai megfosztották párizsi kapcsolataitól, sok száz festményétől, s a földbirtokától. a minden bánat feletti derűs képeivel vált rokonszenves festőművésszé. Megkopott híréből csak, mint somogyi lokális festő jelző maradt. 93 éves korában 1962. március 12-én Kaposváron hunyt el. (2. kép)

A somogytúri objektum ma már az egyik legkedvesebb vidéki múzeum. Kunffy magas kultúráját, kifinomult ízlését őrző lakberendezése a szép számú és kitűnő festményeivel együttesen, eredeti hitelű enteriőrjei egy rendkívül színvonalas, komplex művészettörténeti jelentőségű múzeum létrejöttét tette lehetővé. a kúria öt szobája és a műterem falain 120 db Kunffy kép, s az eredeti otthon berendezése vonzó és intim világa látható. a múzeum tágas műteremében sok nagy kép társaságában a legnagyobb a „Somogytúri gyermektemetés" (1907). a témaválasztás és a címadás Munkácsyteremtette képi dramaturgiát ígér, a megoldás, a képi atmoszféra azonban a címadással ellenkező tartalmú. egy parasztház előtti ravatalt látunk több népviseletes alakkal. a cselekmény: a pap által tartott gyászszertartás. a tüzelő napfényben álló, lehajtott fejű, gyászoló emberek szemébe süt a nap. Valójában a gyász feletti, nap és a fény nyújtotta vigaszról és felülemelkedésről szól a legjelentősebbnek tartott Kunffy kép. (3. és 4. kép)

3. kép Kunffy Lajos: Két cigány, olaj

Találunk egy külön irodát, amely a gazdaság irányítására volt berendezve, a falán díjak, oklevelek a birtokon végzett munka kiemelkedő eredményeit dokumentálják. a művész hálószobájában olasz, spanyol, tuniszi utakon festett kicsi vázlatok láthatók, ugyanott tablók emlékeznek meg a család felemelkedését biztosító édesapáról. Kunffyné szobájában a képek és berendezés a nagypolgári ízlés világát tükrözik. az ebédlő a festett virágos, piros bútoraival és a somogytúri lakodalmat, aratóünnepet és más jelenetet ábrázoló festményeivel a már letűnt világ lokális élményét nyújtja.

A vendégszobában Kunffynak a nála lakott művészekről, rippl-rónairól, Iványi Grünwaldról, szlányiról és Bosznayról készült arcképei fogadják a látogatót.8

4. kép Kunffy Lajos: Somogytúri gyermektemetés, 1907, olaj

Majdnem száz év az időintervallum, amelyet Kunffy élete és művészete átfog. Kezdődik a millenniumi idők historizmusával, amely átvált a magyar plein air naturalizmus francia hatású kibontakozásába. Folytatódik az impresszionizmus térhódításával, kitér a Munkácsy-féle realista hagyományok asszimilálásával a szocialista realizmus korában, ám Kunffynál teljesen politikamentesen. a sors iróniája, hogy a kultúrpolitika megtette az 1910-es években született képeit a szocialista realizmus példás előzményének.

A két Kunffy sorsa fontos ismeretekkel és tanulságokkal szolgál: a kilencven évet meghaladó emberek a bölcselet világába jutottak, forrás értékű memoárjaik élvezetes olvasmányok.

 Irodalom

HorVÁTH János 2006. Kunffy Lajos. Kaposvár.

KunFFY Adolf 1910. itáliában a Magyar légióról. Bp.

KunFFY Károly 2006. a Kunffy családról bizalmasan. in: Kunffy Lajos. Visszaemlékezéseim. Szerk.

Horváth János. Kaposvár. KunFFY Lajos 2006. Visszaemlékezéseim. Szerk.: Horváth János. Kaposvár.


  1. KunFFY l. 2006. 10. p.
  2. uo. 13. p.
  3. KunFFY a. 1910. 11. p. 192
  4. uo. 32-52. pp.
  5. uo. 88. p.
  6. KunFFY K. 2006. 259. p.
  7. KunFFY a. 1910. 89. p.
  8. HorVÁTH J. 2006. 155. p.

 

 

       
    Előző fejezet Következő fejezet