II. Közlemények - Módszertan - Műhely
   
Előző fejezet Következő fejezet

Hadirepülőgép-kiállítás Budapesten1

Tóth Orsolya

 

Az I. világháború idején igen népszerűek voltak és nagy tömegeket vonzottak azok a kiállítások, amelyek megidézték a hátországiak számára a harcterek valóságát, hiszen ekkor az érdeklődők saját szemükkel is láthatták az újságok híradásaiból, vagy a hazatértek elbeszéléseiből már ismert ellenséges fegyvereket, ágyúkat, lövedékeket, egyenruházati és felszerelési tárgyakat. a hadi trófeák mellett bemutattak még a harcok szünetében katonáink által készített emléktárgyakat, a háború ihlette rajzokat, és festményeket, valamint fényképeket. a hadikiállítások iránti érdeklődés érthető, hiszen a zsákmányolt hadi felszerelés mindig is egyfajta diadaljelvény volt, az ellenség legyőzhetőségének jelképe.

A győzelmekről és a Monarchia katonáinak hősiességéről tanúskodó tárgyak kiállítása így a háborús propaganda céljait is szolgálta, ugyanakkor nemesebb szándékok is vezérelték e tárlatok megálmodóit, ugyanis a hadikiállítások jövedelmét az elesett katonák özvegyei és árvái javára ajánlották fel.

A Bécsben és lembergben 1916-ban megrendezett nagyszabású hadikiállítások mintájára Magyarországon is, mind a fővárosban, mind a vidéki városokban rendeztek hasonló bemutatókat. Területi nagysága miatt talán az egyik legismertebb magyarországi hadikiállítás a Margitszigeten 1918 májusában megnyitott bemutató volt, amely októberig a főváros fő látványosságának számított.

Kevésbé közismert azonban az a monumentális kiállítás, amelyet ezt megelőzően, egy évvel korábban a 14.000 m2 alapterületű budapesti iparcsarnokban2 rendeztek meg és a modern kori hadviselésben egyre jelentősebb szerepet játszó repülőgépek, valamint a hazai repülőgép- illetve hadiipar fejlődését kívánta bemutatni. a kiállított anyag újszerűsége, az ellenséges országoktól zsákmányolt repülőgépek és a Monarchia haderejében alkalmazott légijárművek testközeli élménye több százezer embert vonzott.

1. kép a kiállítás plakátja

Az 1917 április végén megnyílt Hadirepülőgép-kiállítás a hazai repülés fellegvárát jelentő Magyar aero Szövetség és a jótékonykodás területén 1914 augusztusa óta tevékenykedő Hadsegélyező Hivatal3 közös erőfeszítésének eredményeként jött létre. (1. kép)

A kiállítás ötletét az 1916 május és október között megrendezett bécsi hadikiállítás anyagi és erkölcsi sikere adta, de a Berlinben 1917 márciusában megnyitott „légiháború-zsákmánykiállítás" (Deutsche luftkriegsbeute austellung) is követendő példát mutatott a rendező Bizottság tagjai számára. a német főváros méretben és anyag-bőségben is lenyűgöző tárlatán a látogatók megtekinthettek 9 francia, 16 angol, 2 orosz és egy belga zsákmányolt repülőgépet, valamint léghajókat, léghajó kosarakat, számtalan fegyvert, bombát, felszerelési tárgyakat, továbbá egy óriási fénykép- illetve mo-dell-gyűjteményt is.4

Az osztrák-Magyar Monarchia haderejét fegyvernemenként bemutató bécsi kiállítás eredményein felbuzdulva a Magyar aero Szövetség 1916. május 26-án megtartott választmányi ülésén a tagság elhatározta, hogy a Hadsegélyező Hivatallal társulva hadi aviatikai kiállítást rendeznek Budapesten.

A M. kir. Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alatt működő Hadsegélyező Hivatal vezetősége örömmel vállalta el a szervezéssel járó feladatokat, hiszen ez újabb lehetőséget kínált, hogy rendeltetésének eleget téve, a társadalom áldozatkészségének segítségével növelje az elesett katonák özvegyei és árvái javára gyűjtött pénzalapját. a hazai repülés ügyéért dolgozó Magyar aero Szövetség, valamint vezetője, gróf Zichy Béla Rezső méltó partnerre talált a Kirchner Hermann cs. és kir. altábornagy vezette jótékonysági szervezetben, hiszen politikai, katonai és társadalmi kapcsolatai, ebből fakadó széles körű támogatottsága és a jótékonyság területén végzett addigi munkájának elismertsége garanciát jelentett a kiállítás sikeres megrendezéséhez.

A Hadsegélyező Hivatal munkatársai végezték a kiállítás előmunkálatait, intézték a katonai és polgári hatóságokkal való levelezést, valamint gondoskodtak a kiállítási anyag felszereléséhez és őrzéséhez szükséges katonai segéd- és őrszemélyzet kirendeléséről.

Az eredeti elképzelés szerint a kiállításon a téma hadi jellegénél fogva, elsősorban zsákmányolt repülőgépeket állítottak volna ki, de ez később kiegészült a repülőgépipar, illetve a magyar hadiipar világháború alatti fejlődésének bemutatásával. Így már nemcsak a hadügyminisztérium és a haditengerészet támogatását és közreműködését tudták maguk mögött, de ügyüknek megnyerték a befolyásos hazai aero-ipari érdekeltségeket is.

A kiállításon számos iparág képviseltette magát. a kisebb-nagyobb vállalatok számára a kiállítás reklám-lehetőséget kínált gyártmányaik széles nagyközönség előtti bemutatására, eladására, illetve újabb megrendelések szerzésére.

A repülőgépek hadi szerepének és az új iparág fejlődésének megismertetése mellett, a kiállítás nem titkolt szándéka a jótékonykodás volt, vagyis különböző célokra pénzügyi alapot teremteni, a szükséget szenvedőket anyagilag támogatni. a szervezők között létrejött megállapodás értelmében a kiállítás bevételének 40%-a Hadsegélyező Hivatal hadiözvegy- és árva alapját illette. 30%-át a Magyar aero Szövetség a magyar aviatika céljaira kívánta hasznosítani, a maradék 30%-ot pedig a Belügyminisztérium számára egy állami pilótaiskola alapítására ajánlották fel.5

A szokásoknak megfelelően neves személyeket kértek fel a kiállítás fővédnöki illetve védnöki tisztségeire. a Hadirepülőgép-kiállítás korabeli megítélésének komolyságára és jelentőségére vall, hogy József főherceg, cs. és kir. vezérezredes, a hazai j ótékonysági mozgalmak fő támogatója mellett a hazai politikai élet meghatározó személyiségei, mint pl. a főrendi ház elnöke s több tagja, a miniszterelnök s kormányának több minisztere, a szövetséges államok konzuljai is pártfogolták a kiállítást.6

A tiszteletbeli elnökök és tagok, valamint a Kiállítási-, a Végrehajtó- és a Bíráló Bizottság sorába pedig mindazon embereket, így a hazai arisztokrácia több jeles tagját, magas rangú katonai vezetőket, a Tudományos akadémia elnökét, gyártulajdonosokat, bankárokat, újságírókat, lapszerkesztőket és tulajdonosokat, mérnököket, pilótákat stb. beválasztottak, akik valamilyen szinten a megvalósuláshoz hozzájárultak.

A megnyitót megelőző hírverés7 hatására a meghívott vendégeken kívül már az első napon is ezrek voltak kíváncsiak az ellenséges államok repülőgépeire. a Hadsegélyező Hivatal művészeti szakának előadója, Moldován Béla8 tartalékos főhadnagy által tervezett és 4000 példányban kiadott plakát9 az utcákon népszerűsítette a főváros legújabb látványosságát, de a kiállítás iránti érdeklődést tovább fokozták azok a vörös színű, selyempapírra nyomtatott röplapok, amelyeket a nyitó ünnepség, illetve a bemutató ideje alatt repülőgépekről szórtak le és a kiállítás megtekintésére csábítottak mindenkit.10 (2. kép)

A megnyitó napján, 1917. április 29-én délelőtt 11 órakor stílusosan az albertfalvai katonai repülőtér három pilótája körözött gépével az iparcsarnok felett, midőn a harctéri elfoglaltsága miatt távollévő főherceget képviselő szurmay sándor m. kir. Vezérezredes, honvédelmi miniszter megjelent. az alkalomra meghívást kapott kb. 4000 vendég, a magyar társadalom és a politikai élet előkelőségei.11

A közönség kényelme, könnyebb közlekedése érdekében a szervezők még arra is gondoltak, hogy az autóbuszok a Széchényi fürdőig, az omnibuszok az iparcsarnokig szállítsák a látogatókat. a kiállítás idejére a közelben taxi és bérkocsi állomást is létesítettek, valamint külön postahivatalt állítottak munkába, hogy a kiállítás képes levelezőlapját és bélyegét12 a látogatók ott helyben feladhassák ismerőseik, rokonaik, esetleg saját maguk számára, hogy a nagy időkre emlékezve, mint relikviákat megőrizhessék.13

2. kép a kiállítás másik plakátja

A Hadirepülőgép kiállítás több volt, mint egy egyszerű bemutató: a kiállított repülőgépek nyújtotta feledhetetlen élmény mellett minden korosztály számára sokféle szórakozási lehetőséget is biztosított.

Katonai rendezvényként nem hiányozhatott a kiállítás programjából a békeidők hangulatát idéző katonazenekar. az épület nagycsarnokának közepén felállított pódiumon hetente háromszor, hétfőn, szerdán és pénteken a m. kir. 1. honvéd gyalogezred katonái játszottak Fricsay Richárd karmester vezetésével. ezeken a zenenapokon a belépőjegy drágább volt, az egyébként 1 korona helyett 2 koronát kellett fizetni. A hangversenynapokon, minden héten egy alkalommal, neves ének- és zeneművészek léptek fel, amely természetesen többe is került, ekkor 3 koronáért lehetett a kiállítás egészét megtekinteni.14

A Hadirepülőgép kiállítás híreiről, a programokról Boross Mihály hírlapíró szerkesztésében egy 2000 példányban megjelent alkalmi újság tájékoztatta a látogatókat.15 azok számára, akik a repülés tudományos magyarázata, illetve a gépek szerkezete és működése iránt érdeklődtek, délelőttönként egyetemi tanárok és repülőgép szerelők szemléltető előadásokat tartottak. Júniustól tudományos felolvasások és előadások alkalmával a látogatók bővebb ismereteket szerezhettek a repülésről, a légi jogról, a közlekedési eszközök fejlődésének történetéről vagy éppen a légi harcról.16 az előadások szövegét a Motor című lapban írásos formában is kiadták.

Minden bizonnyal óriási sikere volt a kiállítás mozijának is, amely a frontokon működő hadimozik mintájára, azokkal megegyező formában és technikával épült fel az iparcsarnok közelében. itt a hadvezetőség által a kiállítás rendelkezésére bocsátott olyan ritka felvételeket tekinthettek meg a nézők 50 fillérért, amelyeket nyilvánosan azelőtt még soha nem mutattak be. a kizárólag jótékony célra átadott légi felvételek a felderítő szolgálatok által készültek. Megtekintésükkel a nézők megtapasztalhatták milyen, ha tüzelnek a gépre; láttak ellenséges repülőgépeket, légi harcot, ellenséges gép lezuhanását.17

A kiállítási csarnok jól megvilágított helyén állították be azt az iskolagépet, amelyen a pilótákat is képezték. aki beleült, mozgathatta az eszközöket és rövid időre egy kis képzelőerővel átélhette a repülés izgalmát. aki néhány fillérért fényképet is kért magáról, még jótékonyságot is gyakorolt.18

A kiállítás alkalmával értékesítették azt az érmet,19 amelyet kedves és értékes emléktárgyként, valamint a magyar aviatika anyagi támogatása céljából kínáltak. a nemzeti színű szalaggal díszített, biztosítótűvel rögzíthető, bronzból készült érem előlapján tornyos épület előterében szálló repülőgép, a hátoldalon az „aviatikáért" szó és a magyar Szent Korona képe látható. ez az érem az osztrák Légiflotta (österreichische Luftflotte) támogatására kiadott és a bécsi gurschner cég műhelyben készített 65 mm átmérőjű medál miniatűrjének magyar típusa.20 Míg az osztrák területen forgalmazott plakett és a fekete-sárga, illetve vörös-fehér színű szalaggal viselt kisebb változatok tervezője az előlapon Ignaz „Igo" etrich-et, az általa tervezett és róla elnevezett monoplánt, az ún. etrich-Taube-t, fölfelé irányuló manőver közben örökítette meg, addig a magyar feliratú érmen egy másik géptípus, ugyancsak repülés közben figyelhető meg. az osztrák repülés úttörőjének tartott pilóta és híres gépének ábrázolása fölött a „Viribus unitis", az érem hátoldalán a kétfejű sas által tartott pajzsban a „Für die österr. Flugflotte" felirat olvasható.21

A Kiállítási Bizottság az aero Szövetség által rendelkezésre bocsátott bronzból két különböző, a repüléshez kapcsolódó jelenetet megörökítő plakettet is készíttetett, alkotójuk a Hadsegélyező Hivatal munkatársa, székely Károly22 hadnagy, szobrászművész volt. az egyik érmen23 légcsavart forgató gyalogos katona látható, fölötte a „HaDirePÜlŐgéP KiÁllÍTÁS eMléKére 1917" felirat. a ludwig és Társa budapesti cég által gyártott bronz és horgany (cinkötvözet) változatokat 10 illetve 5 koronáért árusították.24 (3. kép) Székely Károly e plakettjéről a korabeli tudósítások által bőségesnek mondható ismerettel rendelkezünk,25 ellenben a másik, szintén Székely által tervezett éremről megjelent cikkek egyike sem tesz említést. az ugyancsak egyoldalas, vert medál közepén, vonalkörben egy repülőgép látható, amelynek légcsavarját egy jobbra fordult munkás fogja baljával, jobb kezével a mellette lévő üllővasra fektetett szerszámot fog. előtte babérág, a repülőgépbe ülő pilóta szalagos babérkoszorút nyújt felé. a szegélyen „A HaDirePÜlŐgéP KiÁllÍTÁS érMe BuDaPeST 1917" felirat olvasható. ez az érem három változatban (bronz, aranyozott bronz és horgany) került kiadásra azzal a szándékkal, hogy a kiállításon képviselt cégeket áldozatkészségük, ipari fejlettségük és szorgalmuk elismeréseként díjazzák vele. az átadásra június 2-án került sor, ahol is a bíráló bizottság döntésének értelmében 8 „arany", 8 „ezüst" és 10 „bronz" plakettet osztottak ki. Valamennyi díjazott díszes kivitelű oklevelet is átvehetett.26 a kiállítás díjérmének megvásárlását korlátozott számban az amatőr gyűjtők számára is lehetővé tették.27

A Kiállítási Bizottság tagjai számára készült az a kitűző,28 amelyen az iparcsarnok épülete, alatta egy vízszintesen fekvő légcsavar, valamint a kiállítás megnevezése és dátuma szerepel.

3. kép a Hadirepülőgép-kiállítás emlékérme

A kiállítás „aranykönyvébe" mindenki beírhatta nevét, tehát a belépőjegy megvásárlásával egyben adakozott is a rászorultak számára. ezt a díszes kivitelű kötetet a jövő nemzedéke számára a nemzet áldozatkészségének újabb bizonyítékaként a Magyar nemzeti Múzeumban, vagy egy leendő magyar aviatikai múzeumban kívánták elhelyezni.29

A kiállítás megtekintése során magyar és német nyelvű tárgymutató segítette a látogatókat a tárgyak sokaságában eligazodni. a bemutatón képviselt vállalatok hirdetéseivel teli kiadvány megvásárlására a csarnokban is táblákon figyelmeztették a látogatókat - „ön mindent lát, de a katalógus nélkül keveset fog megérteni."30 a kiadott mutató, valamint a sajtóban közölt részletes tárgy-ismertetések31 által ma is pontosan megismerhető a kiállítási anyag, amelynek bőségéről a folyóiratokban közzétett, illetve az archívumokban fennmaradt fényképek alapján magunk is meggyőződhetünk,32 az 1917-ben megrendezett Hadirepülőgépkiállítás több mint kilenc évtized elteltével a mai embert is ámulattal tölti el. a kiállítás hivatalos anyagát képező 169 tétel a cs. és kir. Tengeri repülő Parancsnokság, a cs. és kir. Katonai arzenál, a cs. és kir. Hadi levéltár, a M. kir. Meteorológiai intézet, a Magyar aero Szövetség valamint a M. kir. Közlekedési Múzeum kölcsöneként került bemutatásra. a kiállítás látványosságát jelentő repülőgépeket már márciustól kezdve folyamatosan szállították a fővárosba a sajtó élénk érdeklődése mellett.

A polai (ma Pula, Horvátország) tengerészeti parancsnokság legelső küldeménye egy nieuport egyfedelű vízi-repülőgép (hidroplán) volt, amely egy légi harcban maradt alul a Monarchia pilótáival szemben. Másodikként érkezett a kiállításra az osztrák-magyar haditengerészet egyik legrégibb, de még használatban lévő típusa, az l 16 hidroplán. a típust képviselő példány eredetileg a Motor légjármű Társaság tulajdonában volt, de a háború kitörésekor a cs. és kir. haditengerészet átvette, s Gottfried von Banfield33 sorhajóhadnagy több légi győzelmet aratott vele. az l 157 típusú olasz repülőgépet egy másikkal együtt kényszerítették leszállásra, a pilótákat foglyul ejtették. Hasonló hadi históriák fűződtek a többi zsákmányolt géphez is, a francia haderőben alkalmazott E B. a. 12 hidroplánhoz, az olasz C-507 Caudron, az orosz nr. 6. Farman és az olasz M. E 994. Farman bip-lánokhoz (kétfedelű repülőgép), az olasz 1615 nieuport, a Morane és a nr. 513. Morane Parasol monoplánokhoz (egyfedelű repülőgép).(4. kép)

4. kép az egyik zsákmányolt repülőgép: a francia EB A. 12.

A kiállítás további különlegessége, hogy a megnyitó után egy hónappal újabb gépekkel bővült, ugyanis május végén négy darab zsákmányolt légi járművet bocsátottak a kiállítás rendelkezésére: a német hadvezetőség által átengedett angol,34 francia,35 belga és orosz repülőgépekkel együtt már valamennyi ellenséges gép képviseltettek.36

Az ellenségtől zsákmányolt repülőgépeken kívül a kiállítás még számos látnivalóval szolgált. az osztrák-Magyar „aviatik repülőgépgyár" kétüléses kettős kormányzású, (5. kép) az etrich Taube,37 valamint a kettő darab lloyd iskola-repülőgépeken kívül a közönség megtekinthette lányi antal „est" biplánját, amellyel 1912-ben először repülték át a Balatont, valamint a pöstyéni repülőversenyen részt vett Minár monoplánt. a hivatalos kiállítók jóvoltából bemutattak még a repülőgépekhez tartozó alkatrészeket, így repülőgépmotorokat és hűtőkészülékeket, különféle légcsavarokat, különböző (teher)autókat, műszereket, a gépekkel együtt zsákmányolt fegyvereket, és egyéb felszerelési tárgyakat. a hazai vállalkozások kiállításainak gazdagsága jól példázta a magyarországi repülőgépiparban a háború ideje alatti végbement nagyütemű fejlődést, s tette nyilvánossá azok magas színvonalon végzett tevékenységét.38

5. kép az osztrák-Magyar „aviatik repülőgyár kétüléses kettős kormányzású iskolagépe

A cs. és kir. Hadilevéltár által átengedett, a harctereken készült fényképek még érdekesebbé tették a kiállítás eme részét. az országos M. kir. Meteorológiai és Földmágnességi intézet összeállítása az időjárás előrejelzés titkaiba avatta be a téma iránt érdeklődőket.

Az iparcsarnok bejáratával szemben lévő nagy mellékcsarnokban kapott helyet a Monarchia legnagyobb repülőgépgyára, a Magyar repülőgépgyár rt. (Mare, német rövidítése uFag) Budapest-albertfalva, amely 1800 munkásával, és havi 60-70 darab. repülőgép összeszerelésével méltán érdemelte ki ezt a címet. Kiállításának fő tárgya a csarnokban megtekinthető gépek közül a leghatalmasabb, az emelvényen elhelyezett 160 lóerős austro-Daimler motorral felszerelt hidroplán volt, amely már méretével is ámulatba ejtett mindenkit: a szárnyak fesztávolsága elérte a 20 métert, törzsének hossza 12 méter, magassága 3,5 m volt. a pilótafülke berendezéseit a vállalkozó szellemű látogatók a két oldalról megépített feljárók segítségével szemrevételezhették. (4. kép) a repülőgépgyártás folyamatával ismertette meg a nézőket a félig kész géptörzs és szárny. Szándékos összehasonlításra késztettek a gyár 1913-ban és 1917-ben készített, egymás mellett kiállított szárnyfelületei, így a hozzá nem értők is fogalmat alkothattak a repülőgépgyártás területén végbement fejlődésről. a gyárban végzett munkáról az ott készített repülőalkatrészek, valamint a fényképeken megörökített munkafolyamatok meséltek. Kiállították még az asbóth Jenő által készített és rajzai alapján a vállalatnál gyártott légcsavarokat is. a gyár repülőgép típusainak fejlődését mutatta be az 1913 és 1916 között gyártott gépekről készített 1:10 léptékű modellek gyűjteménye.

6. kép a Magyar repülőgépgyár rt. kétfedelű repülőgépe

A másik legjelentősebb hazai repülőgépgyár a Magyar lloyd repülőgép- és Motorgyár rt. (Budapest-aszód) kiállítása a csarnok baloldali szárnyába került, de egyik gépe, a Magyar lloyd különleges megbecsülésben részesült, mint a Magyarországon gyártott legelső hadirepülőgép a bejárattal szemben, egy emelvényen kiállítva fogadta az iparcsarnokba belépőket. (7. kép) elsőségén túl, a gép arról volt még nevezetes, hogy Bier Henrik főhadnagy, az aszódi gyár vezérigazgatója 1914 júniusában az asperni nemzetközi versenyen 4 magassági rekordot is felállított vele. a háború kitörésekor a gépet a cs. és kir. hadvezetőség átvette és a déli hadszíntéren szolgálatba állította. Két év alkalmazás és számos veszélyes küldetés után került vissza a gyárhoz, amelynek vezetése a légi veteránt, - mint ipari-, sport- és haditechnikai emléket - további megőrzésre a M. kir. Közlekedési Múzeumnak ajánlotta fel.39 e repülőgépen kívül a gyár még kiállított két másik gépet is, egy kétüléses és egy együléses kétfedelű lloyd-ot, valamint egy repülőgép-szállító járművet is. (8. kép)

A csarnok jobb szárnyának fő kiállítója, a Magyar Általános gépgyár rt. (MÁg) kétüléses kétfedelű, illetve két együléses egyfedelű Fokker repülőgépe előtt a látogatók mindig hosszú percekig időztek. a három gépből kettőt a földön, egyet a levegőben felfüggesztve, alábukó manővert imitáló helyzetben sikerült kiállítani. (9. kép) a pilótaülésében elhelyezett repülős egyenruhába öltöztetett bábu még életszerűbbé varázsolta a jelenetet. ezzel az uniformissal vett részt a kiállításon a Weiner a. és grünbaum M. cs. és kir. udvari szabó cég.

7. kép a Magyar lloyd repülőgép- és Motorgyár rt. repülőgépei
 
8. kép érdeklődők egy csoportja a Magyar lloyd egyik gépe előtt

A Fokkerek szilárd szerkezetét egy csupasz, acélcsőből készített mintavázon lehetett tanulmányozni, amelyen a magassági és oldalkormány, továbbá a beépített fegyver segítségével a működési elvek is érthetőbbé váltak. a repülőgépekkel kapcsolatos ismeretek bővítését szolgálta pl. az a mérleg, amellyel azt szemléltették, hogy 45 kg-nyi acélt kell leforgácsolni ahhoz, hogy egy nyers öntvényből egy repülőgépmotor elnyerje végső formáját. a cég kiállított darabjai közül említésre méltó még egy, a hadvezetőség számára készített személyszállító automobil, továbbá egy 160 lóerős Daimler-motor metszete is.

A Magyar automobil rt. arad (Marta) azt a Benz repülőmotorját hozta el a kiállításra, amelyet, az 1912-1913-ban megtartott repülőmotor-versenyen az összes német gyártmányt megelőzve a legjobbnak ítéltek és elnyerte a Vilmos császár által adományozott „császárdíjat". ezen kívül a cég még bemutatta legújabb típusú hathengeres Benz-autó kiállítási vázát.

A Hazai automobil rt. (HarT) három automobillal, egy háromüléses 160 lóerős „Martini" és egy hatüléses 45 lóerős „itala" kocsival, valamint egy 5 tonnás Franz teherautóval mutatkozott be a látogatók előtt. utóbbit már a kiállítás első napjaiban eladták, így azt egy elegáns Peugeot túrakocsival váltották fel.40

Önálló kiállítási résszel ugyan nem rendelkezett, de a repülőgépekbe épített motorjaival képviselte magát az austro-Daimler Motorgyár rt., illetve a bécsi székhelyű Warchalowski, eissler u. Co. cég, amely a hadirepülőgépeken általában használt Hiero-motorjai közül hármat állított ki.

9. kép a Magyar Általános gépgyár kiállított repülőgépei

A hazai nagyvállalatok mellett a kisebb cégek is lehetőséget kaptak gyártmányaik bemutatására. Megemlítve közülük néhányat teljesebb képet kaphatunk a magánkiállítók soráról. a budapesti Magyar Sajtolt acélárú és radiátorgyár repülő- és autómotor alkatrészeket, a Felten és guilleaume kábel, sodrony és sodronykötélgyár rt. léghajózási célokra és légi járművekre való sodronyköteleket, ólomkábeleket mutatott be. a Brewillier és urban cég a legmodernebb gépekkel készült repülőgép- és gépkocsi alkatrészekkel, valamint fa- és vascsavarokkal mutatkozott be. a Magyar Fém- és lámpaárugyár rt. legénységi főzőkatlanokat, kulacsokat, tölténytárakat, a Magyar ruggyantaárugyár rt. gumiabroncsokat, egyéb gumi árukat állított ki. a Weiss Manfréd lőszer-, acél-, és fémművei rt. hadi célokra gyártott árui közül fegyver- és ágyúhüvelyeket, főzőkocsi, sütőkemence és főzőláda modelleket hozott el a kiállításra. a textilszakmát képviselte a Salgó és lászló cég, amely repülőgépszárny-szöveteket és repülőgép szállító kocsikra való szöveteket gyártott. Vámos adolf fényképészeti eszközöket és kellékeket, továbbá számos amatőr felvételt állított ki. nem hiányozhatott a sebészeti műszerek, a különböző betegápoló eszközök, a műlábak és a művégtagok felvonultatása sem. pacholek György első magyar oldalfegyvergyára kardokat és vívóeszközöket kínált.

A Hadirepülőgép-kiállítás sikere minden előzetes elképzelést messze felülmúlt. elsősége már az első napon megmutatkozott, a 18.000 látogató adományával és belépődíjával együtt mintegy 60.000 korona bevétel gyűlt össze. az első három napon a jegyek árából 20.000 korona folyt be, amely nagyjából 30.000 látogatót jelentett. az első héten a vendégek létszáma meghaladta a 60.000 főt. Májusban naponta átlagosan 1500-2000 fő kereste fel a kiállítást; hétvégén és ünnepnapon kb. 10.000 korona bevétel gyűlt össze.41

A nagyfokú érdeklődésre való tekintettel, valamint a kiállításba még május végén is érkező repülőgépek miatt a rendező bizottság a bemutató eredetileg tervezett idejét egy hónappal, június 30-ig meghosszabbította.

A kiállítást számos előkelőség is felkereste, köztük Auguszta főhercegasszony is, kinek látogatásáról a bemutató hivatalos lapjai is részletesen beszámoltak. Személyének kijáró tisztelettel Kirchner Hermann és zichy gróf is személyesen kísérték végig, a kiállítási anyag megértésében mérnökök, illetve a nagyvállalatok vezérigazgatói voltak egítségére. az illusztris vendégek közül kiemelve néhányat, érdeklődéssel tekintette meg a kiállítást gróf andrássy sándor, a Királyi Magyar automobil Klub elnöke, Berzeviczy albert, az akadémia elnöke, gróf Csáky armand, Geduly Gyula miniszteri tanácsos, a svájci és a bolgár főkonzul is.42

A kiállítás június 30-án zárta be kapuit, de július 1-jén, vasárnap még egyszer utoljára kinyitott, hogy a közönségnek mintegy jutalmul és elismerésül hatalmas tombola-ünnepéllyel kedveskedjen. ezen az utolsó napon még meg lehetett tekinteni a kiállítást, árusították a tombolajegyeket és délután 6 órakor kisorsolták a szebbnél-szebb hadikiállítási emlékeket.43

A Hadirepülőgép-kiállítás példátlan anyagi és erkölcsi sikere, a több mint 200.000 látogató és a 119.000 korona tiszta nyereség bizonyítja, hogy kiállítás elérte kitűzött célját, vagyis a hivatalos és magán kiállítók a magyar közönség számára nagy megelégedéssel sikerült bemutatniuk a hadviselésben alkalmazott új fegyvernemet és sikerült hű képet adniuk a szakmabeli magyar ipar fejlődéséről.

Az elképesztő méreteivel is lenyűgöző, magas színvonalon megrendezett kiállítás minden bizonynyal követendő mintául szolgálhatott a későbbiekben megrendezett hazai hadikiállításokhoz.

 Irodalom

A galambtól a griífmadárig. a magyar katonai repülés 100 éve. 2010. összeál.: Szabó József

A József főherceg ő.cs. és bir. Fensége fővédnöksége alatt rendezett hadi repülőgép kiállítás tárgybemutatója. 1917. Kiadja a kiállítás Végrehajtó Bizottsága. Bp.

BaBuCSné TóTH orsolya 2010. a Magyar Birodalmi Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatala. in: Történeti Muzeológiai Szemle 10.

loiDl, Tristan 2004. andenken aus eiserner zeit. Wien.

goHl ödön 1917. Háborús emlékek ViII. in: numizmatikai Közlöny XVi. évf. III.-iV. füzet.

goHl ödön 1918. Háborús emlékek iX. in: numizmatikai Közlöny XVi. évf. III.-iV. füzet.

SzaBó aTTila 1999. a Közlekedési Múzeum „aszódi lloyd" repülőgépe és restaurálása. in: a Közlekedési Múzeum évkönyve Xi. 1996-1998. Bp.


    1. Tanulmányom a HM Hadtörténeti intézet és Múzeumban 2010. november 30—december 1-én megrendezett Távol a fronttól — a hátország nagy Háborúja 1914—1918 című tudományos konferencián elhangzott előadásom bővített változata. Munkám elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségükért, tanácsaikért köszönettel tartozom a Hadtörténeti Múzeum numizmatikai gyűjtemény munkatársainak, Makai Ágnes korábbi és Sallay gergely jelenlegi gyűjteményvezetőnek, a Könyvgyűjteményben dolgozó kollégáknak, Kreutzer andreának és Hidvégi andrásnak, valamint Bánffyné Kalavszky györgyinek, a Fotóarchívum volt vezetőjének.
    2. a 19. század végén az országos Kiállítás alkalmára épült fel a Városligetben az iparcsarnok hatalmas kiállítási épülete ulrich Keresztély tervei alapján. az olasz reneszánsz stílusban készült hatalmas földszintes épületbe diadalkapu-szerű bejáratokon lehetett belépni. a saroképületeket téglából és kőből, az összeköttetéseket vasból és üvegből építették meg. Homlokzata a Keleti pályaudvar főbejáratához hasonlított. az 1896-os nagy millenniumi kiállításon az iparcsarnok - mint az ezredéves kiállítás egyik központja - a bútor-, szövő- és anyagipari termékek bemutatóhelye lett. ekkor épül meg a csarnok előtti elegáns korzó díszkerttel, valamint a Sió szökőkút. A 20. században számos kiállítás helyszíne volt az iparcsarnok. a II. világháború során az épület kiégett, tetőszer kezete elpusztult, ezért lebontották. egyes falmaradványainak felhasználásával épült fel a Budapesti nemzetközi Vásár egyik pavilonja, amely ma a Petőfi Csarnok.
    3. BaBuCSné TóTH o. 2010. 147-168. pp.
    4. a berlini kiállításról bővebb, képekkel illusztrált cikket közölt a Motor című folyóirat 1917. március 4-én megje lent 9. száma a 7-15. oldalon
    5. a József főherceg úr Ő cs. és kir. Fensége fővédősége alatt rendezett hadi repülőgép kiállítás tárgymutatója. 1917. 190. p., XXXii p. (a továbbiakban Tárgymutató); az aero, 1917. április 1. 3. szám 41. p.
    6. Tárgymutató 5—8. pp..; az aero, 1917. április 1. 3. szám 43. p.
    7. a napilapok mellett a kiállítás hivatalos lapjának választott folyóiratok, az aero és a Motor 1917 márciusa óta folyamatosan tudósítottak az előkészületekről, beszámoltak a szervezés pillanatairól, a zsákmányolt repülőgépek Budapestre érkezéséről, továbbá a kiállítás eseményeiről. Mindkét képes szaklap a hazai „automobilizmus" és a repülés érdekében alakult szervezetek hivatalos lapjaként jelentek meg: az aero-t a Magyar aero Szövetség, a Motort a Királyi Magyar automobil Club adta ki.
    8. zombori (zombory) Moldován Béla (Munkács, 1885 — Budapest, 1967) festőművész, illusztrátor.
    9. HTM Plakát- és aprónyomtatványtár4152/1-3/nyt.; aMotor, 1917. március 25. 12. szám 10. p. A gyűjteményben fennmaradt egy másik, a kiállítást hirdető grafikai plakát is (4143/nyt), amely ugyancsak Moldován Béla munkája. a két plakát színösszeállításban és méretben tér el egymástól, grafikailag csak kisebb különbségek figyelhetők meg.
    10. HTM Plakát- és aprónyomtatványtár 1029/nyt; a Motor, 21. szám 12. p.
    11. aMotor, 1917. 18. szám 9-11. pp.; az Újság, 1917.május 1.7.p.; azaero, 1917. május 6.6. szám 99. p.
    12. HTM Képes levelezőlap gyűjtemény; Tárgymutató 24—25. pp.; a bélyegen a plakát grafikája látható.
    13. Tárgymutató 25. p.; az Újság, 1917. április 15. 59-60. pp.
    14. az Újság, 1917. június 3. 12. p.; 1917. május17. 14. p.; 1917. április 28. 7. p.
    15. azaero, 1917.június 1. 167. p.; Példánya nem ismert.
    16. az Újság, 1917. június 9. 12. p.
    17. az Újság, 1917. május 12. 9. p.; a kiállítás hadimoziját hirdető szöveges plakát fennmaradt a HTM Plakát- és aprónyomtatványtárban 4144/nyt
    18. Tárgymutató 24. p.
    19. HTM numizmatikai gyűjtemény 2010.206.1/é; illetve 8014/é.
    20. loidl,, 2004. 270. p.
    21. HTM numizmatikai gyűjtemény 2011.4.1/é
    22. Vitéz írj. Székely Károly (Marosvásárhely, 1880-Budapest, 1941 ?) szobrász, éremművész.
    23. HTM numizmatikai gyűjtemény 5260/é
    24. goHl ö. 1917. 107. p. göHl ö. 1918. 107. p.
    25. HTM numizmatikai gyűjtemény 5263/é; a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében fennmaradt aranyozott bronz példányt, a hátoldalon olvasható vésés szövege szerint Kirchner Hermann cs. és kir. altábornagy számára ajándékozták, amelyet halála után, 1930-ban az özvegyétől vásárolt meg a M. kir. Hadimúzeum.
    26. a díjazottak névsora megjelent a Motor című folyóirat 23. számában a 20. oldalon.
    27. Tárgymutató 25. p.
    28. HTM numizmatikai gyűjtemény 1618/é; a megnyitó ünnepségen készült felvételeken jól látszanak a galléronviselt kitűzők.
    29. Tárgymutató 25—26. pp.; a kiállítás emlékkönyvének sorsa ismeretlen.
    30. a HTM Fotóarchívumában őrzött egyik fényképen (28450-49/Fk) örökítette meg valaki ezt a figyelmeztető táblát az egyik repülőgéppel együtt.
    31. az Újság, 1917. május 1.7-8. pp.; a Motor, 1917. 18. szám 9-22. pp.
    32. Több képet is közölt a kiállításról az aero címú folyóirat 1917. május 1-én megjelent száma, illetve a Motor című lap több száma is.
    33. gottfried Freiherr von Banfield (Castelnuovo, 1890 — Trieszt,1986.) az osztrák—magyar hadsereg egyik legsikeresebb pilótája az első világháborúban. a Trieszt elleni antant támadás visszaveréséért - mint egyedüli monarchiabéli pilóta és utolsó katona - megkapta a Mária Terézia Katonai rend lovagkeresztjét.
    34. angol British experimental kétfedelű, 120 lóerős austro-Daimler motorral (fénykép és technikai adatainak ismertetése a Motor, 1917. 21. számában és az aero című lap 1917. júniusi számában került közlésre.)
    35. Francia nieuport repülőgép (fényképe a Motor 1917. 21. szám 20. oldalán.)
    36. az Újság, 1917. május 24. 11. p.; ezek a gépek értelemszerűen a tárgymutatóban nem szerepelnek.
    37. Tárgymutató 14. tétel; a Motor 1917. 20. szám 7-8. pp.; az etrich Taube a motoros repülés hőskorszakának egyik legfontosabb géptípusa, elsőként építették nagy szériában. a kétüléses monoplánt ignaz etrich tervezte, első repülésére 1909 júliusában került sor. a háború első éveiben felderítő és bombázó célokra használták, később az egyre jobban felfegyverzett és nagyobb teljesítményű gépekkel szemben nem tudott versenyezni. ezután inkább már csak a pilótaképzésben használták megmaradt példányait.
    38. a repülőgépgyárak történetéről, gépeikről bővebben olvasható: a galamból a Griffmadárig 2010. 370 p.
    39. 39 ismeretes, hogy Bier Henrik vezérigazgató a kiállítás végrehajtó bizottsága számára kisorsolás céljából (talán a sorsjáték főnyereményeként?) felajánlotta híres repülőgépét. az adományt a tagok végül olyan formában fogadták el, hogy egy repülőgépet vesznek át, s ennek a kisorsolására kérnek pénzügyminiszteri engedélyt. az ügy további alakulása jelenleg még nem ismert. (a Motor, 1917. 12. szám 9-10. pp.) Valószínűleg ekkor döntöttek úgy, hogy az aszódi gyár gépét a múzeumnak ajándékozzák. az átadást egy 1917. május 1-jén kelt köszönő levél igazolja. a repülőgép a Közlekedési Múzeum gyűjteményében sikeresen átvészelte a történelmi viharokat, felújított állapotban az állandó kiállításában ma is megtekinthető. a repülőgépről bővebben olvasható SzaBó a. 1999. 373-386. pp.
    40. a Motor, 1917. 21. szám 13. p.
    41. azaero, 1917. május 6. 6. szám 99. p.; 1917. május 15. 146. p.
    42. aMotor, 1917. 19. szám 12. p.; az Újság, 1917. május 5. 7. pp.; azaero, 1917. május 13. 119. p.
    43. aMotor, 1917. 26. szám 17-18. pp.

     

     

       
    Előző fejezet Következő fejezet