Kiállítások
   
Előző fejezet Következő fejezet

Bűnügyi Múzeum a főváros szívében

Barsánszki János

 

Az elmúlt néhány évtizedben a krimi műfaja hatalmas népszerűségre tett szert. a számos, álnéven publikáló krimiírón túl újra felkapottak lettek Sherlock Holmes történetei, Poirot kalandjai. a televízióban nemrég még Columbo és Kojak hadnagyok munkáját csodáltuk, ma a technika térhódításának köszönhetően pedig már a CSi és az nCiS nyomozói jelentik a „szakma" csúcsát. Hazánkban is a kedvencek között találjuk a fent említett novellákat és filmeket, azonban még a szakma rajongói közül is kevesen tudják, hogy Budapesten van egy múzeum, amely a nyomozók, helyszínelők és más rendőri alkalmazottak munkáját, a testület történetét hivatott bemutatni: ez a rendőrség-történeti Múzeum.

Az intézmény létrejötte

A jogelőd Bűnügyi Múzeum alapjait több mint 100 évvel ezelőtt Rudnay Béla főkapitánysága idején rakták le a Budapesti rendőr-főkapitányság lelkes tisztviselői

(Nagy Károly, Gábor Béla stb.), akik megőrzési céllal az 1890-es években egyéni elhatározásból kezdték el gyűjteni az érdekesebb bűnjeleket és a rendőrségi relikviákat.1

Hivatalosan a 20001/1908-as igazságügy miniszteri rendelet hozta létre az intézményt, amelynek értelmében: „...mindazon tárgy, amelyet a bírói, vagy közigazgatási hatóság elkobzott, ha büntetőjogi tudományos továbbképzés céljaira alkalmasnak találta tik, vagy olyannak mutatkozik, mely bűncselekmények elkövetésének új módozatát világítja meg, a budapesti Magyar Királyi Államrend-őrség főkapitányi hivatalánál szervezett bűnügyi múzeum részére küldendő meg."2

1908-tól a főkapitányság nyilvántartó helyiségének egy szobájában, majd a pincében tárolták a későbbi gyűjteményt képező bűnügyi anyagokat. Már 1900-ban a párizsi millenniumi világkiállításon nagy sikerrel mutatták be a magyar rendőrség anyagát, mely 1908-ban még mindössze 124 tárgycsoportból állt, ez a szám azonban 1918-ra elérte a közel 10 000-et. a múzeum szervezése, a gyűjtött tárgyak és bűnjelek szakszerű rendezése, valamint az intézmény vezetése Kelety Géza rendőrfogalmazó, későbbi budapesti rendőrfőkapitány-helyettes nevéhez fűződik. a múzeum 1926-ban elköltözött az akkori Ferencz József téri (mai nevén roosevelt téri) épületből és a zrínyi utcában egy tágasabb kiállítótérben fogadta a látogatókat, anyaga az évek során folyamatosan gyarapodott, a II. világháború során azonban szinte teljesen megsemmisült.

Magyarországon a személyi kultusz idején a rendőri vezetők akadályozták az intézmény újjászervezését és a múzeumi anyag gyarapodását. Miután 1958-ban felismerték az intézmény jelentős szerepét az állomány képzésében, oktatói kabinet formájában megkezdték a németvölgyi úton annak újraszervezését. 1963-ban egy újabb költözést követően a Mosonyi utca 9. szám alatt -a volt Toloncházban -, immár új formában megnyitották a Bűnügyi Múzeumot. 1967-ben az intézmény megkapta az országos gyűjtőkörű szakmúzeumi működési engedélyt, de zárt objektum lévén csak csoportos formában látogathatták a rendőri iskolák hallgatói, joghallgatók, orvostanhallgatók, a KiSz és az MSzMP tagjai. Tárlata oktató jelleggel a fent említett hallgatók képzését elméleti és gyakorlati formában is elősegítette (bemutatta a bűnüldözés eszközeit és módszereit, valamint a kriminalisztikai és kriminológiai szempontból érdekes bűnügyeket). (1. kép)

1. kép a Bűnügyi Múzeum bejárata

1997 augusztusában a Bűnügyi Múzeum ideiglenesen bezárt, majd 1999. április 26-tól kibővült feladatkörrel ismét megnyitotta kapuit, immár a Mosonyi utca 7. szám alatti volt lovaslaktanya épületében. a 11/2003. iM-BM-PM számú rendelet értelmében: „A Bűnügyi és rendőrség-történeti Múzeumban kell elhelyezni azt az elkobzott, egyébként értékesíthető, valamint megsemmisítésre kerülő bűnjelet is, amelynek átadását - bűnügyi jellegzetességeire tekintettel - a Bűnügyi és rendőrség-történeti Múzeum külön iratban kéri."3 a jogszabály adta lehetőséggel élve napjainkban is folyamatosan bővül a rendőrség-történeti Múzeum gyűjteménye az olyan bűnjelekkel, amelyek jogerős bírói ítélettel befejeződött bűnesetek bizonyítékaiként kerülnek be.

A Rendőrség-történeti Múzeum állandó kiállításai

A magyar rendőrség bemutatása céljából jött létre az a történeti kiállítás, amely ismerteti a testület munkáját 1848-tól kezdődően egészen napjainkig. az egyenruhákkal, fegyverekkel, dokumentumokkal, kitüntetésekkel, fotókkal rendelkező gazdag tárlat a rendőrségen kívül a csendőrség történetét is szemlélteti. olyan különleges tárgyak teszik teljessé, mint például a konstábler bot (amely az 1848-1849-es évek rendőrének buzogány alakú szolgálati jelvénye volt, amelyben utasításokat, parancsokat lehetett tárolni), vagy a nemezből készült, lakkbőrrel bevont zrínyi-sisak (amely az 1909-ben rendszeresített új rendőri egyenruha ékessége volt). olyan történelmi jelentőséggel bíró események, mint a magyar sorozatgyilkos, Kiss Béla cinkotai bádogosmester, aki hét nővel végzett, miután házassági ajánlatot tett nekik. az áldozatokat megfojtotta és holttesteiket bádoghordókba zárta. Felelősségre azonban soha nem vonták, mivel egyes információk szerint az I. világháború idején katonai szolgálata alatt tífuszban elhunyt, - mások viszont amerikában és algériában vélték őt felfedezni. egy másik, méltán elhíresült eset az 1931. szeptember 12-i biatorbágyi merénylet: Matuska Szilveszter éjjel a biatorbágyi viadukt előtt felrobbantotta a vasúti pályát, az arra közlekedő gyorsvonat a szakadékba zuhant, a katasztrófa 22 ember életét követelte. az elkövető is részt vett a mentésben, mint a vonat egy utasa, ám a hatóságoknak feltűnt Matuska segítőkészsége és a helyszínen letartóztatták. az elkövetőt korábban ausztriában már elítélték, hazánkban azonban 1944-ben a szovjet csapatok betörésekor a rövid ideig őrizetlenül hagyott váci börtönből megszökött és örökre eltűnt. a történeti rész folyamatosan bővül a múzeumnak adományozott tárgyaknak köszönhetően.

A kriminalisztikai kiállítás jellegzetes bűncselekmények bemutatásával, bűnjeleken, maketteken és fotókon keresztül ismerteti a bűnügyi technikusok munkáját, valamint az általuk használt eszközök fejlődését. a tárlat egyik központi része lett a 2008 júniusában elkészített kiállítás, amely hat híres/hírhedt bűnügyet dolgoz fel (Bene László és társa, Fekete angyal ügy, rendőrgyilkosság, Whisky-s ügy, jugoszláv sorozatgyilkos, miskolci Bonnie és Clyde). a kiállítás anyagának összeválogatásakor a sajtónak köszönhetően nagy nyilvánosságot kapott esetek, illetve a különböző elkövetési módszerek ismertetése játszott szerepet. a tárlat legismertebb „darabja" Kántor, „aki" több mint 500 bevetésének (amelyből 277-et sikerrel oldott meg) köszönhetően az egyik leghíresebb kutya lett.

A Kántorról készült filmben a szerepét betöltő Tuskót is kiállítottuk. (2. kép)

2. kép Kántor, a híres rendőrkutya

A rendőrség-történeti Múzeum állandó kiállításának legújabb gyöngyszeme a „Múlt és jelen" című fotókiállítás, amelynek anyagát részben az intézmény Fotó- és Filmarchívumából, részben más múzeumokból előkerült, jelentős rendőrségi témájú fényképekből válogattuk. a tárlat lényege, hogy korabeli fekete-fehér, archív fotókhoz ugyanabból a pozícióból felvett színes fotók párosulnak, bemutatva a kontrasztot a régmúlt és napjaink rendőrsége között. a képek elkészítése közel egy évbe telt és előbb 2008. június 30-tól időszaki kiállításként, majd 2010-től immár állandó kiállításként várja a kíváncsi látogatókat.

3. kép. a tarnamérai almássy Kastély, ma múzeumi kiállítóhely

Az intézmény 2002-ben Tarnamérán egy vidéki kiállítóhellyel bővült. a mintegy 1500 lelket számláló Heves megyei község 1701-től kezdődően az almásy család birtoka volt. a Gulyás István állatorvos és Francsics ottó rendőr alezredes, Heves város egykori rendőrkapitánya által összegyűjtött tárgyi emlékek a barokk stílusú almásy-kastélyban kerültek elhelyezésre. a kiállítóhelyen élőkép formájában látható az 1945 előtti és az 1970-es évek beli magyar rendőrség, valamint helyet kapott több száz karjelvény a világ szinte minden pontjáról. a tárlat kétségkívül legtekintélyesebb egysége a „Világ rendőrségei" című kiállítás, amely öt termen keresztül mutatja be több mint 100 ország komplett rendőri egyenruháját és karjelvényét. a szakmai gyűjtők véleménye szerint is ez a világ egyik legteljesebb egyenruha-gyűjteménye. (3. kép)

A Rendőrség-történeti Múzeum vándorkiállításai

A „rendőrség-történeti vándorkiállítás" célja, hogy az emberek minél többet megtudhassanak a testület munkájáról, fejlődéséről :fotókból, rendőrigazolványokból, kitüntetésekből, gépkocsi makettekből és különleges lefoglalt bűnjelekből (hamisított bankjegyek, házilag készített fegyverek stb.) áll és az évtizedek során a rendőrség különböző egységeinél rendszeresített egyenruhák teszik teljessé.

A múzeum hangsúlyosan foglalkozik napjaink egyik legjelentősebb problémájával, a drog fogyasztásával és térhódításával. ennek megelőzését szem előtt tartva jött létre az „amit a kábítószerekről tudni kell" című kiállítás, amely a drogok különböző fajtáival kapcsolatos információkat mutatja be a 10-18 éves korosztály és a velük foglalkozó szülők és pedagógusok számára. a 15 tablóból álló tárlat a kábítószerek fajtáin és hatásain kívül szemlélteti a használatuk jogi következményeit és a hosszú rehabilitáció folyamatát is.

A rendőrség-történeti Múzeum harmadik kiállítása a „Vigyázz Magadra" címet viseli, központi témája a bűnmegelőzés. a tárlat célközönsége az általános iskola felső tagozatos diákjai, ezért közérthető nyelven mutatja be a bűnmegelőzési területeket. 19 tablón más és más területet (rablás, lopás, vandAlizmus, iskolai és családon belüli erőszak, erőszakos nemi bűncselekmények stb.) ismertetve.

Mindhárom vándorkiállítás rendkívül népszerű, amelyet mi sem jelez jobban, hogy igénylőik már hónapokkal előre lefoglalták őket.

Különleges és új programok a múzeumban

A rendőrség-történeti Múzeum minden éven részt vesz a fővárosi és országos szervezésű, néhány napos rendezvények (rendőrség napja, Múzeumok Majálisa, Múzeumok éjszakája, Kulturális örökség napja stb.) többségén, ahol változatos, gyermekeket és felnőtteket egyaránt magával ragadó programok (lovas körlet látogatása, alkoholszonda kipróbálása, tenyérlenyomat készítése stb.) várják az érdeklődőket.

Azintézményben - ahová már 81 országból érkeztek látogatók - 2011. március 1-től múzeumpedagógiai foglalkozás is indult. a rendőrség-történeti Múzeum a BrFK Bűnmegelőzési osztályával együttműködésben bűnmegelőzési előadásokat tart az általános iskola felső tagozatosai, valamint középiskolás diákok számára, a prezentáció témáját az iskolák saját igényeik szerint választhatják ki.

A több mint 100 éves rendőrség-történeti Múzeum továbbra is várja a testület, a rendőrség munkája és a kriminalisztika iránt érdeklődőket a Keleti pályaudvar melletti Mosonyi utcában.

Lábjegyzetek:

  1. az országos Bűnügyi..., rendőr, 1929. február 23. 3. p.
  2. 20001/1908 I. M. rendelet
  3. 11 /2003 iM-BM-PM együttes rendelet

 

Irodalom

Az országos Bűnügyi Múzeum megnyitása. in: rendőr, 1929. február 23.

A M. Kir. igazságügyminiszter 1908. évi 20001 I. M. számú rendelete a büntetőtörvénykönyvekés a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról szóló 1908. XXXVi. Törvénycikk hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában. in: Magyarországi rendeletek Tára 1908. 42. évfolyam 1116-1121.p.

11/2003. (V. 8.) iM-BM-PM együttes rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról. in: Magyar Közlöny. 2003. 48. sz. 4283-4300. pp.

DaKa Béla - FÜlöP István - NAGYSZOMBATI E ildikó (szerk.) 2008. Múlt és jelen - rendőrség-történeti Múzeum. Bp.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet