Előző fejezet Következő fejezet

KISKORPÁD

 

Az 1930-as, 40-es években szervezett keretek közt nem folyt labdarúgás a faluban, a leventék egymás ellen játszottak.

A mai Petőfi utca területén 4 különböző helyszínen alakítottak ki pályát maguknak az évtizedek során. Szervezett formában 1948-ban Frank József vezető irányításával alakult meg az első labdarúgó csapat.

Pikler József polgármester    

 

A csapat a fűrésztelep dolgozóiból tevődött össze. Volt olyan játékos, aki az NB ll-ből került a csapathoz, mint pl. Bokor és Matán.

A Frank féle focicsapat kiemelkedő játékosai voltak: Vízvári, Nadrai, Tóth Ferenc.

Környékbeli csapatok ellen játszottak, bajnokságba benevezett csapat volt, a játékosok tagsági igazolvánnyal rendelkeztek, és kötelező orvosi vizsgálat után sportolhattak. Vidéki mérkőzésekre biciklivel és lovas kocsival mentek. A csapat megalakulásának évében, 1948-ban kijelölték a pálya helyét a mai hűtőház területén. Ez még földes pálya volt, csak később füvesítették be. Kaposvárról járt ki edző heti 2 alkalommal. Az 1950-es évek elején Frank József külföldre távozott, ezután 1962-ig Horváth György, Tóth Ferenc, Hartmann József vezetők működtették az egyesületet.

Szervezett bajnokság volt, a járási I. osztályban szerepelt a csapat. Az ellenfelek a környékbeli településekről kerültek ki. A vidéki mérkőzésekre továbbra is biciklivel mentek, de a távolabbi helyekre már pótkocsis traktorral utaztak.

1962-64 között nem volt sportélet a faluban. A névleges vezető Róka János volt, élt ugyan az egyesület hivatalosan, de gyakorlatilag nem sportoltak. Labdarúgópálya sem volt a faluban, mert az 1948-ban kijelölt pálya területén az Állami Gazdaság hűtőházat épített.

A falu labdarúgás-életének újraindítása dr. Kovács Mihály állatorvos nevéhez kapcsolódik, akit 1964 végén választottak meg az egyesület elnökének. 1965-ben megalakult a csapat, de bajnokságban még nem szerepelt. Az 1965-ös év fontos dátum az egyesület életében, mert ettől az évtől folyamatos a működés napjainkig, sőt az alapszabály is az 1965-ös évet tekinti a megalakulás évének. Még ebben az évben elkészült az új pálya a mostani helyén. A terület kiválasztásában már hosszabb távú elképzelések is szerepet kaptak, nemcsak egy labdarúgó-pályányi terület került kijelölésre, hanem akkora, ahol akár egy sportkomplexum is kialakulhat. 1965-ben a pálya elkészítésében segített az Állami Gazdaság, a TSZ és sok magánszemély. A földmunkák elvégzése után kézzel és lovas vetőgéppel vetették el a fűmagot.

 

Merkei István SE elnök

 

A csapat az 1966-os évben elindult a járási II. osztályú bajnokságban. Az induló felnőtt csapat ifjúsági korosztályú labdarúgókból tevődött össze. Az edző Molnár Lajos volt. A pálya északi sarkában egy kisméretű öltöző is épült, melynek elkészítésében sok magánszemély is segített. A vidéki mérkőzésekre az 1960-as évek végén Csepel teherautóval, az 1970-es évek elején IFA tehergépkocsival utaztak. Az utazásokat a TSZ segítette. 1968-ban kezdődött el a terület parkosítása, facsemetékkel való körbeültetése. Az új öltöző 1974-ben készült el, ami jelenleg is üzemel. A maga korában modern felszereltségűnek számított, fürdővel, zuhanyzóval és külön játékvezetői öltözővel. Az új öltöző is sok társadalmi munkával készült ei. Az öltöző-avatón a Hedrehe-ly csapatával játszott a Kiskorpád, a mérkőzés 2:2-es döntetlennel végződött.

 

Kiskorpád SE- 1974.

 

Kiskorpád SE ifi csapata-1996-97.

 

Az 1966-ban indult ifjúsági korosztályú felnőtt csapat a 70-es évek második felében is együtt maradt. Bár bajnokságot nem nyertek, de folyamatos jó szereplésük miatt mindig a mezőny első részében végeztek, és a bajnokságok átszervezése miatt folyamatosan előrébb tudtak lépni, egészen a területi bajnokságig.

Ebben az időben a területi bajnokságban a következő csapatok szerepeltek: Juta, Hetes, Kiskorpád, Osztopán, Kaposvári Vasút, Kaposvári Gazdász, Mernye, Toponár, Szentgáloskér, Magyaratád, Patalom, Nagyberki, Mesztegnyő, Várda, Kaposfüred, Kaposmérő.

1976 tavaszán Molnár Lajostól Novák Pál vette át a csapat edzői munkáját.

1977 telén a Kaposvár Városi Sportfelügyelőség meghirdette a Latinca-kupát, amit 1977 áprilisában a Hetes csapata ellen játszott döntőben 3:1  arányban megnyert a Kiskorpád. A Latinca-kupa döntője Kaposmérőben, semleges pályán volt. A csapat ereje az egységes korosztályban volt, amelynek összetétele a hosszú évek során csak kis mértékben változott. 1966-tól 1977-ig a következő személyek játszottak a Kiskorpád csapatában, amely névsor tagjainak 2/3 része a Latinca-kupa döntőjében is szerepelt: Bauer János, Balogh Béla, Császár József,Végh János, Gimesi Lajos, Kovács Mihály, Szalai József, Mede Mihály,Kalangya Jenő, Horváth (Pipóc) László, Kőszegi Lajos, Kercsó Ernő, Orbán László, Orbán István, Fülöp Zoltán, Molnár Dezső, Molnár Lajos,Molnár József, Pikler János, Kalangya János, Horváth Pityók Lajos, Torma Ferenc, Dergez István, Mede József, Marosvölgyi László, Dávid Zoltán, Szita Dezső, Karácsony János.

1977 nyarán a sportkör vezetősége kirándulást szervezett Jugoszláviába. Az egyhetes nyaraláson a csapat hozzátartozói is részt vettek. A következő Latinca-kupán 1978 márciusában a csapat a IV. helyezést érte el.

1978 tavasza jelentős fordulat az addig 12 éven át együtt futballozó csapat életben. A tavaszi szezonban a kiskorpádi pályán játszott egymással Kiskorpád és Nagybajom csapata. A mérkőzés botrányba fulladt verekedés miatt, ahol a bírót is megütötték.

A Sportfelügyelőség a bírói és az ellenőri jegyzőkönyv alapján komoly játékjog-megvonást alkalmazott. Hat játékost 4 hónaptól 2 évig terjedő eltiltással büntetett. Ezután megbomlott a csapategység, több játékos más csapathoz igazolt.

1978 nyarától dr. Kovács Mihály elnöktől Pikler József veszi át a vezetést. A felnőtt csapat működőképességének fenntartására vidéki játékosok kerülnek az egyesülethez.

1978 végén Novák Pál edző is elköszön a csapattól. 1979 januárjától 1983 januárjáig Pikler József elnök látja el a csapattal kapcsolatos teendőket egyszemélyben. Edzője nincs az egyesületnek ezen időszakban.

1980-ban az eltiltások lejárta után néhány játékos újra visszatér a csapatba. Még ebben az évben a bajnoki rendszer átszervezése miatt osztályozóra kényszerül a csapat. Az első fordulót Somogyszobon a Berzence ellen megnyeri, de a második fordulóban Vízvár ellen Nagyatádon kiesik a bajnokságból, és a járási I. osztályban folytatja a szereplést. Ekkor az idősebb korosztályból sokan befejezik az aktív labdarúgást.

Az 1981-82-es bajnokságban a járási I. osztályból is kiesik a csapat.

1983 januárjában kerül az egyesülethez Angyal István edző. Az 1983-84-es bajnokságot a csapat megnyeri a járási II. osztályban egyetlen vereséggel. Kiskorpád labdarúgás-történetében először nyert aranyérmet a felnőtt csapat. Az 1983-84-es bajnokságot nyert csapat tagjai: Merkei István, Palkovics László, Gubek István, Hagyánek Sándor, Horváth Vaskó László, Orbán István, Karácsony János, Szabó Földes László, Kovács Mihály, Radnai Vilmos, Markó János, Orbán László, Torma József, Marosvölgyi László, Dózsa Károly, Szulimán Csaba, Ignácz Ferenc,

Domsa József, Szira Károly, Bertalan Ernő. Angyal István edző 1985 áprilisában elköszön a csapattól.

1985 nyarán néhány játékos környékbeli magasabb osztályban játszó csapatokhoz igazol, páran befejezik az aktív labdarúgást.

Az 1985-86-os bajnokságban ifj. Molnár Lajos a csapat edzője.

Az 1986-87-es bajnokságban Karácsony János edző irányításával a második helyet szerzi meg a csapat a járási I. osztályban.

Az 1987-es szezon végén köszön el a csapattól Kovács Mihály, a nagy generáció utolsó tagja, aki 1965-től folyamatosan aktív játékosa volt az egyesületnek.

1987-től Szita Dezső a csapat edzője.

1990-ben megszűnnek a járási bajnokságok, és a körzeti I. osztályban szerepel tovább az egyesület. Középmezőnyben szerepelnek, kiemelkedő eredmények nem születnek. Az eddigi elnök, Pikler József helyett ifj. dr. Kovács Mihály, a korábbi volt elnök fia veszi át az elnöki teendők ellátását, őt 1993 nyarán választja meg a tagság. Újra előtérbe kerül a sportkomplexum kialakításának gondolata, de anyagi források hiányában ez kivitelezhetetlen. 1996-ban a sportvezetés az óvoda vezetésével közös pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz, a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségmegőrző és egészségtámogató programjára, melyen 1997-ben 1 millió forintot nyertek. Az 1990-es évek közepén tovább folytatódott a parkosítás, az öltözőbe bevezették a gázfűtést, készült egy kuglipálya, és a 60-as évek közepén épült öltöző továbbra is klubhelyiségként üzemelt.

 

Kiskorpád SE - 1999.

 

Az 1994-95-ös bajnokságban a felnőtt és ifjúsági csapat a csoportban III. helyezést ért el. Az 1996-97-es bajnokságban az ifjúsági csapat I. helyezést ért el. Az ifjúsági csapat edzője Karácsony János volt.

A felnőtt csapat edzői 1993-tól 1997-ig Récsei László, Récsei János, Karácsony János, Tóth József. Az 1995-ös és 1996-os évben serdülő csapat is működött, de a korosztályváltás miatt megszűnt. A kilencvenes évek közepén négy játékos a környező, magasabb osztályban játszó csapatokhoz igazolt, ebben az időszakban is a nehéz anyagi helyzet és a felnőtt csapatnál szűkös létszám jellemezte az egyesületet. 1997 júniusában dr. Kovács Mihály lemondott az elnöki pozícióról. A lemondást követően 1997 nyarán az egyesület működőképessége bizonytalanná vált az új elnök megválasztásáig. Az egyesület elnöke Merkei István lett, akit 1997 augusztusában választott meg a tagság. Az egyesület létszámhelyzetének stabilitása érdekében több új játékos került a csapathoz.

1998 januárjától 1999. nyaráig Csima Tibor, Szita Dezső, Récsei János volt a csapat edzője, 1999 nyarától 2001 nyaráig Mali Miklós edző irányította a felnőtt csapatot.

2000 nyaráig a csapat a körzeti I. osztályban, majd az átszervezés miatt 2000 nyarától a megyei III. osztályban szerepel.

2001 júliusától a felnőtt csapat edzését Decsi Zoltán irányítja, az ifjúsági csapat edzője Csendes Balázs. Az elmúlt években a csapat a középmezőnyben, illetve a bajnokság második felében szerepelt. A 2001-2002-es bajnokság félidejében az 1. helyről várja a folytatást. 2001 nyarán megalakult a női labdarúgó csapat, amely a megyei kispályás bajnokságban szerepel.

1998-ban elkezdődött a tárgyi feltételrendszer javítása és fejlesztése, elkészült a játszó- és edzőtér, a nézőtérre padok kerültek.

1999-ben elkészült az aszfaltos kézilabdapálya és egy strandröplabda-pálya, még ebben az évben pályázat útján az Ifjúsági- és Sportminisztériumtól 1 millió forintot nyert az egyesület pályakorszerűsítésre. 2000-ben elkészült a pálya villamos rendszerének teljes felújítása, a futballpálya világítása, a mellette található játszó- és edzőtér világítása.

A sportegyesület fő támogatója az önkormányzat. Az ezredfordulón az egyesület működőképessége elsősorban tőle függ.

A működéshez szükséges pénzügyi forrást rendezvénybevételekkel, jegy- és bérletértékesítéssel és pályázati lehetőségek kihasználásával egészíti ki a sportegyesület vezetősége.

 

   
Előző fejezet Következő fejezet