|
|
A Lendvai Füzetek e számában Alsólendva egyik „hírességéről", a 100 esztendős jubileumát 2003-ban ünneplő szervezett labdarúgásról adtunk számot. Óriási jelentőségű eseménynek tekinthető, hogy a tágabb földrajzi térség első szervezett labdarúgó-egyesülete 1903-ban a városban jött létre.
A kiadvány záró részében egy összegzést tárunk az érdeklődő olvasóközönség elé a város 20. századi sporttörténetéből is. Az összegzés merész próbálkozásnak számít, hiszen teljességről és teljes mértékű bemutatásáról nem beszélhetünk. Célunk mindenekelőtt az, hogy egy lelkes és fáradhatatlan sportszervező, Horváth Meštrovič Ferenc szorgalmas kutatómunkáját felhasználva ízelítőt nyújtsunk a város és szűkebb környezete múlt századbeli sokszínű, gazdag sporttörténetéből.
Lendva város sporttörténetéről lehetetlen néhány szóban értékelést adni, hiszen az sokkal gazdagabb volt, mint azt egy határ menti (peremvidéki) kisvárosról bárki is gondolná. Egy kis jóindulattal nyugodtan nevezhetjük városunkat a Mura mente „sportvárosának".
Fontos időszaknak számít a 19. és a 20. század fordulója, mert a későbbi sokszínű és gazdag sportélet csírái akkor fogantak meg. Az 1870-es évektől a korabeli Alsólendva egy jelentős (mintegy 100 települést felkaroló) járás rendkívül dinamikusan fejlődő központja volt, ahol a pezsgő társadalmi élet keretében a sport különböző ágai is meghonosodtak. Akkoriban olyan sportágakat is műveltek a városban, amelyek sajnos később megszűntek. Az első világháború, valamint az azt követő társadalmi és politikai változások valamennyire hátráltatták a sport fejlődését is, azonban miután a hétköznapi élet valamennyire visszatért a normális kerékvágásba, a sportemberek ismét munkához láttak. A két világháború közötti időszakban a sportélet egyik mozgatója a Sokol (Szokol) szervezet volt, amelynek a különböző sportágak létrejötte szempontjából fontos szerep jutott. Emellett számos egyéb egyesület is megalakult, illetve újjáalakult, és különösképpen regionális szinten számított Alsólendva meghatározó„sporthatalomnak".
A sportmozgalom a városban még a második világháború alatt sem szünetelt. A háború után a sport újra fellendült, és a következő évtizedekben számos területen sportolóink kimagasló eredményeket értek el. Több sportág esetében - a városka nagyságához viszonyítva - szinte világméretű, még az itt élők szempontjából is hihetetlenül jelentős eredmények születtek a labdarúgás, a tollaslabda, a cselgáncs, a teke, az asztalitenisz, a salakmotorozás (speedway) stb. terén. Az elmúlt évtizedekben a legtöbb sportág különböző fejlődési szakaszokon ment át, így voltak évek vagy évtizedek, amikor regionális, országos vagy nemzetközi mezőnyben egyaránt csúcsteljesítmények születtek. Voltak persze hanyatlások is, amint az az életben egyébként is lenni szokott...
Megállapítható (ugyan konkrét adatok hiányában, amit netán a jövőben érdemes lenne feltárni) a gazdag sporttörténetből, hogy a városnak erre a társadalmi tevékenységre a különbözőállami és egyéb támogatások mellett bizonyára sok energiát, pénzt és türelmet kellett szentelnie. Ugyanakkor az is igaz, hogy néhány esetben az odafigyelés, a szélesebb társadalmi támogatás hiánya gátolta egy-egy sportkarrier vagy eredményes sportág további fejlődését. Érdekes azt is számon tartani, hogy a 20. század elején a sport betagolódása a történelmi Magyarország dunántúli részeibe történt, majd a délszláv államkörnyezetben a két világháború között rendkívül erős volt a kapcsolat a muraközi horvát térséggel és részben már a kelet-stájer vidékkel is. A 11. világháború után erősödtek az ún. köztársaságbeli (szlovéniai) kapcsolatok, majd a hatvanas évektől fokozatosan ismét megnyílt az addig „vasfüggönnyel" elzárt szomszédos magyarországi terület. Az utóbbiról, főleg a Zala megyével kialakított sportkapcsolatokról külön fejezetben számolhatnánk be, hiszen azok sokszínűsége és tartalma annyira gazdag. Az önállósult Szlovéniában aztán ismét sajátos körülmények között kellett, kell a sportot szervezni.
KOSÁRLABDA
 |
 |
A kosárlabda a II. világháború után vált az alsólend-vai és környékbeli polgárok kedvelt sportágává. A kosárlabda-egyesület 1948-ban bekapcsolódott a köztársasági (szlovén) bajnokságba. A korabeli sajtó szerint a kezdeti lendület erős rajongásból fakadt, ami néhány időszakban még a rendkívül népszerű labdarúgást is felülmúlta. Ettől függetlenül az eredményekben is kifejeződő teljesítmény általában hiányzott. Ezzel együtt említésre méltó az ötvenes évek első felében néhány jó teljesítmény. A hetvenes évektől Ismét lendületesebb időszak vette kezdetét a sportágban, amikor több korosztályban is szerepeltek a lendvai kosarasok. Ebben az időben a korábban Nafta vagy Lendva néven ismert csapat Lindau néven kezdett el szerepelni.
CÉLLÖVÉSZET
 |
 |
A céllövészetnek a városban úgyszintén gazdag múltja van. Már az 1920-as évek végén találkozunk a lendvaiak eredményeivel, azonban szervezettebb formában 1932 után kezdtek tevékenykedni, amikor megalakulta céllövő-egyesület. A két világháború között rendszeresen működött az egylet. A 20. század második felében is folyamatosan művelték Lendván e sportágat. A korabeli sajtó számos kitűnő eredményről, országos és regionális tekintetben egyaránt jelentős sikerről számolt be. Az egylet neve és szervezettségi formája, valamint a munka intenzitása és támogatottsága gyakran változott, ennek ellenére a városban e sportággal mind a mai napig találkozunk.
A SOKOL TORNAEGYLET
 |
 |
A Mura menti térségnek a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolása után (1919-1920) Alsólendván is megalakították a helyi Sokol - magyarul sólyom -egyesületet, amely a két világháború közötti időszakban folyamatosan működött. A Sokol-mozgalom főcélja - a szláv nemzettudat erősítése mellett - a tornászsportkibontakoztatása és felkarolása volt. Elsőként leginkább a városba letelepedetett új szlovén hivatalnokréteg használta ki az egyesület adta lehetőségeket, azonban később a helybeli fiatalság is szívesen csatlakozott a mozgalomhoz, mert ezáltal lehetőségei a testnevelés terén jelentős mértékben bővültek. Kezdetben elsősorban a tornasport különböző szakágait karolta fel az egyesület, később azonban a röplabda, az atlétika, az asztalitenisz stb. is helyet kapott a széles körű tevékenység keretében. A sport terén kifejtett aktivitás mellett a harmincas években a Sokol-szervezet művelődési jellegű műsoroknak is helyet adott (tánc, színjátszás stb.). A szervezet keretében tevékenykedő tornászok és egyéb sportolók több alkalommal is szép eredményeket értek el a leginkább a mozgalom keretében szervezett regionális vagy tartományi találkozókon (Muravidék, Muraköz, Stájer-vidék).
CSELGÁNCS
 |
 |
A Muravidéken általában jelentősnek mondható cselgáncs leginkább a két városban, Muraszombatban és Lendván bontakozott ki. Lendván már az ötvenes évek végétől mutatkozott néhány próbálkozás, ami a hatvanas években tovább erősödött. Nagyobb lendületet a több sportágat magába tömörítő TVD Partizan Sportegyesület keretében 1966-ban létrehozott Cselgáncs Szakosztály megalakulása hozott. A következő mintegy negyed évszázad során (a nyolcvanas évek végéig) ebben a sportágban a lendvaiak kimagasló eredményeket értek el. Több kiváló lendvai sportoló, elsősorban ifjúsági kategóriában, dobogós helyezést ért el regionális, köztársasági (szlovéniai) és szövetségi (jugoszláv) szinten egyaránt, de több kimagasló nemzetközi siker is fűződik cselgáncsozóink nevéhez. A lendvai egyesületből - városi és muravidéki színekben egyaránt - több köztársasági és országos bajnok is kikerült.
GYEPLABDA
 |
 |
Hajdanában a gyeplabda iránt a lendvaiak is érdeklődtek. A 20. század hatvanas éveinek elején a városban gyeplabda szakosztály is működött, amely több jelentős eredményt és fontos győzelmet ért el. Muravidéki viszonylatban a lendvai egyesület akkortájt meghatározó szerepet játszott, aminek azért van jelentősége, mert Muravidék szerepe szlovéniai vonatkozásban is meghatározó volt. A hatvanas évek közepére azonban - anyagi nehézségek miatt is - ez a sportág megszűnt.
TEKE
 |
 |
E sportágat már a két világháború között is űzték Lendván, hiszen a muraszombati Mura elleni labdarúgó-mérkőzéseket megelőzően már a harmincas években rendszeresen összemérte erejét a két város tekecsapata. Jelentősebb fejlemény e sportág történetében 1955-ben következett be, amikor megnyílt az egyébként még ma is működő tekepálya. A tekézők száma ezt követően megnőtt és a minőség is javult A legsikeresebb időszaknak a hatvanas évek második felétől a hetvenes évek végéig terjedő időszak tekinthető, amikor a tekecsapat több kimagasló eredményt ért el. Az egyesület akkoriban a Nafta vállalat színeiben a Csáktornyái körzeti bajnokság keretében szerepelt, ahol néhány alkalommal dobogós helyen végzett. Az első helyezést is sikerült elérniük, de néhány kimagasló nemzetközi és egyéni eredményt úgyszintén elértek.
KERÉKPÁROZÁS
 |
 |
Rendkívül fontos adatnak számít, hogy a városban már a 19. század végén működött kerékpáros egyesület. Sporttörténeti szempontból Muravidék tekintetében is mérföldkőnek számít, hogy az „Alsó-Lendvai Kerekpáros Egyesület" alakuló közgyűlése 1899. március 28-án volt. A 20. század első éveiben végzett munka eredményeinek a feltárása még a kutatókra vár, arról azonban már többet tudunk, hogy a két világháború között Alsólendva kerékpáros sportolói igen szorgalmasak voltak. Az ötvenes években e sportág Muravidék-szerte nagy lendületet kapott, ami a lendvai kerékpározókra, illetve az egyesületre is pozitívan hatott, akik az említett időszakban néhány kimagasló eredményt értek el. A muravidéki versenyeken az első hely is a birtokukba került néhányszor.
TOLLASLABDA
 |
 |
A tollaslabda viszonylag fiatal sportágnak tekinthető, azonban Lendva sporttörténetében az egyik legfényesebb csillagként tündököl. Az 1371-ben alapított Mladost Egyesületben kiváló munka zajlott, kimagasló teljesítményre képes vezetőkkel, szakemberekkel és élsportolókkal. Gyermek, ifjúsági és felnőtt kategóriában egyaránt kiváló eredményeket értek el. A hetvenes évek végétől a kilencvenes évek elejéig köztársasági (szlovén) és szövetségi (jugoszláv) mezőnyben a sportágban egyaránt az élvonalat jelentették. Számos egyéni és csapatgyőzelemre tettek szert, de a nemzetközi küzdőtéren is sikeresen szerepeltek. Rendkívül fontos, hogy a legfiatalabbak kategóriájában ugyanúgy kiváló teljesítményekről szólhatunk, mint a felnőttek versenyeit illetően. Néhány kimagasló képességű játékossal büszkélkedhetünk, akik közül számos köztársasági és országos válogatott került ki. Szekeres Bojan például többszörös köztársasági bajnoki címnek a birtokosa.
A nagyszerű eredményekre való tekintettel a kilencvenes évek elejétől rendszeresen nemzetközi tollaslabdatornát szerveznek, a Mikulás Kupát.
KORCSOLYÁZÁS
 |
 |
A város egyik legrégibb egyesületének számít az elsősorban rekreációs jelleggel létrehozott Korcsolyaegylet. Arról több korabeli sajtócikk tanúskodik, hogy az egyesület 1900-ban már működött és az első világháború kezdetéig (1914-ig) a téli hónapokban rendszeresen aktív tevékenységet fejtett ki. A képviselő-testület minden esztendőben engedélyezte a jégpálya kialakítását az egykori Reverencsics-féle vendéglő és a Lendva-patak közötti területen, ahol az egyesületi tagsággal rendelkező ifjúság és a városi polgárság űzhette - mindenekelőtt szórakozásból és a testi kondíció fenntartása érdekében - ezt a kellemes sportot.
A későbbiek során az egyesület tevékenységével, illetve e sportággal egy ideig nem találkozhatunk, majd a második világháború után a TVD Partizan Sportegyesület keretében karolták fel e tevékenységet újra.
ATLÉTIKA
 |
 |
A sportok királynője az elmúlt évszázadban talán a vártnál valamivel szerényebb jelentőségre tett szert az egyébként sportkedvelő városkában. A sportágban tevékenykedő alsólendvai versenyzőkkel már az első világháború előtti esztendőkben is találkozhatunk, azonban jelentősebb eredményről nincs tudomásunk. A két világháború között a „Sokol" szervezet keretében sor került néhány atlétikai versenyre, megmérettetésre, azonban a sportág aligha számított a szervezetjelentősebb szakosztályai közé.
Az atlétika Lendván közvetlenül a második világháború utáni években lendült fel igazán, mégpedig elsősorban az ifjúsági korosztály körében. Ekkor már az iskolai (gimnáziumi) sportszervezetbe és a Nafta Sportegylet keretében szervezett szakosztályba tömörültek a sportolók és több atlétikai szakosztályban is tevékenyek voltak. Ebben az időszakban több kimagasló eredményt értek el regionális szinten, ami erre a sportágra a későbbi két évtizedben is jellemző volt. A 20. század utolsó szakaszában Lendván az atlétika elsősorban az iskolai testnevelés keretében szerveződött (néhány esztendeje már önálló egyesületként), az eredmény viszont -néhány kivételtől eltekintve - még várat magára.
RÖPLABDA
 |
 |
A röplabda iránti érdeklődés a városban már a két világháború között is észlelhető volt, ezért nem véletlen, hogy a „Sokol" szervezet keretében - főleg annak a későbbi időszakában - már találkozhatunk ezzel a sportággal.
Az ötvenes évek elején a városban ismételten népszerűvé válta röplabda, hiszen akkor már- Radnik Egyesület néven - a regionális bajnokságban szerepelt a csapat. A későbbiek során, a hetvenes évek végéig, az akkor már a Nafta, illetve INA-Elma és Elma Sportegylet keretében működő csapat - ugyan kiemelkedő sikerek nélkül - rendszeresen versenyzett a muravidéki ligában. Sajnos később e sportággal Lendván szervezett formában nem találkozunk, azonban ettől függetlenül különböző szakszervezeti találkozók egyik leggyakoribb sportágaként tartják azt számon.
SPORTHORGÁSZAT
A 20. század hatvanas éveitől aktívan működött Lendván a Horgászegyesület. Tevékenységi körében a megalakulást követő esztendőkben egyre fontosabb szerep jutott a sporthorgászatnak is, amelynek szervezési munkálataiból az egyesület bőségesen kivette a részét. A különböző, e sportág területéhez sorolható rendezvények mellett meg kell azt is említeni, hogy a hetvenes évek után a lendvaiak több szép eredményt értek el.
PARTIZAN SPORTEGYESÜLET
 |
 |
Az ötvenes évek legelején megalakított Partizan Sportegyesület - jellegét és a tevékenység tartalmát illetően egyaránt - a két világháború között „SOKOL" néven működő egyesület sporthagyományait folytatta. A sport tömegessé tétele volt az egyik legfontosabb feladata, ami nagymértékben sikerült is, hiszen tíz évvel a magalakulást követően az egyesületben kb. 360 aktív tagot tartottak számon, akik közül mintegy 100 volt a felnőtt versenyző (a többiek ifjúsági és gyermekkategóriában tevékenykedtek). Az egyesületben abban az időben 12 szakosztály működött. Jelentős volta tornászszakosztály tevékenysége, azonban a hatvanas évektől az asztaliteniszezők, a kézilabdázók, a röplabdázók és a kosarasok is az egyesületben kaptak helyet. A TVD Partizan keretében versenyző csoportok és egyének néhány kimagasló eredményt is elértek. Ennek köszönhető, hogy a sikerei csúcsán álló egyesületet muravidéki vonatkozásban is a legjobbak közé sorolták.
Az ötvenes évektől az egyesület rendszeresen megszervezte Lendván a nagy sporttalálkozókat („akadémiákat"), ahol a régió (de különösképpen a járás) számos, hasonló tevékenységet űző egyesülete szerepelt.
A nyolcvanas évekre - különböző átszervezési folyamatok következtében - az egyesület elveszítette jelentőségét és tevékenysége fokozatosan leépült.
SAKK
 |
 |
A sakksportnak is gazdag hagyományai vannak a városban. A két világháború között már működött a városban egyesület, azonban közvetlenül a II. világháborút követően vált igazán elismertté ez a sportág. A Lendvai Sakk-klub néven szereplő együttes, valamint annak tagjai egyéni kategóriában is a negyvenes évek végétől számos rangos helyezést értek el. Néhány ízben Muravidék regionális bajnokai voltak a lendvai sakkozók, így a köztársasági bajnokság döntőjében is szerepelhettek. Az egyesületnek már 1950-ben mintegy 100 tagja volt, ami a lakosság nagy érdeklődéséről tanúskodik. Több rangos, nemzetközi sakktornát is szerveztek, különösképpen a hetvenes évek elejétől. Akkortól egyre jelentősebbé vált a szomszédos magyarországi megyék sakkozóival való együttműködés is. Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy az egyesület az elmúlt fél évszázad során több nemzetközi hírű nagymestert látott vendégül.
A lendvai sakkozók szervezettsége az elmúlt évtizedekben változott, több ízben vállalatok keretében működtek sakkegyesületek, amelyek közül az Ina Nafta Sakk-klub kimagasló eredményeket ért el. 1994-ben alakult meg a ROKADA Sakkegyesület, amelynek a megalakításkor 25 aktív tagja volt.
VÍVÁS
Arról nincs tudomásunk, hogy a városban formálisan vívóegyesület alakult-e, az azonban a korabeli sajtócikkekből kiderül, hogy 1910-ben a helybeli fiatalság nagy érdeklődést mutatott e sportág iránt, amely a későbbiek során egész mozgalommá fejlődött. Ebből fakadóan - egy szakmailag jól előkészített és megszervezett tanfolyam keretében - a kard- és tőrvívást elismert budapesti szakember tanította. Elsajátított tudásukról a növendékek egy vizsgán tettek tanúbizonyságot.
SZAKSZERVEZETI SPORTJÁTÉKOK
A második világháború utáni időszakban a Lendva-vidéken is mozgalomszerűvé vált a szakszervezeti sportjátékok szervezése. A különböző szakszervezeti tömörülésekhez tartozó lendvai vállalatok és munkaszervezetek rendszerint bekapcsolódtak a községi, illetve a járási szakszervezeti sporttalálkozók programjaiba. Ugyanakkor a saját tevékenységi körükben szervezett köztársasági, illetve országos sporttalálkozókon is a lendvaiak rendszeresen és több alkalommal kimagasló teljesítménnyel szerepeltek. A szakszervezeti sporttevékenység intenzitása szakterületenként és sportáganként eltérő volt.
AUTÓSPORT
 |
 |
Az autósport kibontakozása összefügg az Auto-moto Egyesület létrejöttével, ami a hatvanas évek végén következett be. A lendvai autóversenyzők és motorosok a hetvenes és a nyolcvanas években rendszeresen részt vettek a regionális és egyéb versenyeken és több esetben szép eredményeket értek el. Az egyesület az autósport terén rendezett programok szervezési teendőiből is méltóképpen kivette a részét.
KÉZILABDA
 |
 |
Lendva sporttörténetében a kézilabda is előkelő helyet foglal el, ami részben az elért eredményeknek, részben a sportág nagy tömegeket megmozgató jellegének köszönhető. Már 1923 augusztusában - a helyi sportegylet keretében - az alsólendvai nők megalakították a „Hasena-egyletet", ahogyan akkori közkedvelt néven nevezték őket, és már abban az esztendőben több mérkőzésre sor került. Általános jelenségnek számít, hogy akkoriban a kézilabdát csak a hölgyek játszották (mivel a férfiak a labdarúgást űzték), így Lendván is csak a női szakosztály működött.
A két világháború közötti időszak eredményeit csak részben ismerjük, az azonban megállapítható, hogy az ötvenes évek közepére ismét erőteljesen fellendült a sportág. Akkor azonban a már közben megalapított férficsapat volt Lendván a meghatározóbb csoport (a női szakosztály később alakult újra), és a hatvanas években több említésre méltó sikert értek el a községi, illetve a muravidéki bajnokságban. Úgyszintén megállapíthatjuk, hogy Alsólendva esetében a hetvenes évek első felében volt e sportág egyik legeredményesebb fázisa. Akkor még arra is tellett, hogy a városban két jelentős minőségű férficsapat működjön (a TVD Partizan csapata mellett a Nafta vállalaté is). A muravidéki bajnokságban nagy küzdelem után közöttük dőlt el az első hely sorsa. Az említett időszakban a férfi- és női csapatok egyaránt kimagasló eredményeket értek el. Sajnos, a későbbiek során e sportág hanyatlásnak indult, majd a kilencvenes évekre szinte teljes egészében megszűnt.
SALAKMOTOR
 |
 |
A salakmotorozás a lendvai sporttörténet talán legrohamosabban fejlődő és egyik legsikeresebb sportágának tekinthető a 20. század utolsó két évtizedében. E sportág fellendülése a Gorenje-Varstroj Vállalat nevéhez fűződik, amelynek keretében - a jelentős anyagi támogatás mellett - a szükséges szervezettséget, valamint a nélkülözhetetlen szakmai munkát is biztosítani tudták. Sorsdöntő volt az 1978-as esztendő, amikor rekordidőn belül megépítették a petesházi stadiont a salakmotoros pályával, ami biztosította az edzés és a versenyszervezés feltételeit. A sportág fejlődéséhez - a számos rangosnál rangosabb regionális, országos és nemzetközi rendezvény mellett -jelentős mértékben hozzájárult az évente megrendezendő, Aranysisak néven közismertté vált nemzetközi salakmotoros verseny.
Fontos megemlíteni, hogy a lendvai sportolók -csoportosan és egyénileg egyaránt - több ízben megszerezték az országos és a köztársasági bajnoki címet, valamint több egyéb győzelmet értek el, ami a legmagasabb helyezések tekintetében valószínűleg felülmúlja a városban minden egyéb sportág teljesítményét. A lendvai versenyzők a nyolcvanas években az egykori jugoszláv államszövetség legrangosabb csapatát alkották. A kilencvenes évekre ugyan a helyzet és a körülmények valamennyire megváltoztak, azonban sikeres és ígéretes versenyzőkből manapság Is akad néhány.
GÖRKORCSOLYA
 |
 |
A 20. század végén jelentkező és rövid időn belül tömegeket vonzó sportág a Muravidéken, illetve Lendván is gyökeret vert. Mi több, állíthatjuk, hogy jelenleg még csak a fiatalabb korosztályt magával ragadó sportágnak térségünkben itt van az egyik bölcsője. A Dokonča Egyesület keretében említésre méltó szakmai munka bontakozott ki, aminek eredményei a vártnáljóval rangosabbak. Regionális, országos és nemzetközi mezőnyben egyaránt több kimagasló eredménnyel, néhány kiváló teljesítményre képes fiatal görkorcsolyázóval rendelkezünk, aminek főleg azért nagyon örülhetünk, mert a sportág erőteljesebb, az eddiginél feltehetően sokkal intenzívebb fejlődése a jövőben várható csak igazán.
KARATE
A karatesport művelése a városban a nyolcvanas években vált intenzívebbé. Elsősorban az általános iskolás korosztály és az ifjúság felkarolása és szervezett szakmai felkészítése jelentette a karate egyesület legfontosabb célját. Az eredményekre nem kellett sokáig várni, hiszen regionális szinten már a nyolcvanas évek első felében néhány kimagasló eredménnyel büszkélkedhettek a lendvaiak. A magasabb szintű versenyeken is említésre méltó teljesítményt nyújtottak versenyzőink a fiúk és a lányok csoportjában egyaránt.
SÁRKÁNYREPÜLÉS
 |
 |
A sárkányrepülés mint versenysport viszonylag fiatal sportág. Vidékünkön a nyolcvanas évek második felére bontakozott ki erőteljesebben. A Mavrica Sárkányrepülősök Egyesülete 1990 után ért el jelentős eredményeket, ami alapján a legsikeresebb szlovéniai egyesületek között tartják őket számon (1993-ban a legjobbak voltak). A sportág fellendülésében fontos szerepe volt a Hídvég mellett felépített kifutópályának, ahol az elmúlt esztendőkben számos országos és nemzetközi versenyt szerveztek. A lendvai sárkányrepülősök (az egyesületbe a szélesebb körzet érdeklődő és sikeres versenyzőit is bekapcsolták) több kimagasló eredményt értek el szerepléseik során. Fontos megemlíteni, hogy az egyesület a szakemberképzésre külön hangsúlyt fektet.
TENISZ
 |
 |
Az alsólendvaiak módosabb rétege (zömében zsidó származású fiatalok) már a harmincas években is űzte a teniszt, hiszen tudomásunk van a muraszombatiakkal vívott helyi rangadókról. A II. világháború után néhány évtizedig szervezett formában e sportág nem működött. A hetvenes évek második felében élénkült fel e tevékenység, majd a nyolcvanas években - intenzívebben 1984-ben, amikor megalakították a kelet-szlovéniai és északnyugat-horvátországi közös ligát - beszélhetünk annak legeredményesebb időszakáról. Némi törekvés a fiatalabb korosztályok érdeklődésének felkeltése terén is jelentkezett, valamint néhány említésre méltó eredményre teniszezőink is szert tettek, azonban a kilencvenes évekre sajnos hanyatlásnak indult a lendvai egyesület tevékenysége.
ASZTALITENISZ
 |
 |
Lendva sporttörténetében az asztaliteniszt is megkülönböztetett elismerés illeti. A sportággal már a két világháború közötti időszakban találkozunk, azonban erőteljesebb fejlődés a 20. század hatvanas éveiben következett be. Azt követően - mintegy negyedszázadon át - számos kiváló eredmény kitűnő szervezés fűződik a lendvai egyesület nevéhez. A sportág művelői részben a TVD Partizan Egyesület szakosztályaként, részben egyéb szervezeti keretben (beleértve az ifjúsági, illetve iskolai bajnokságokat is) értek el kimagasló sikereket. A lendvaiak a II. szlovén asztalitenisz-bajnokság többszeres győztesei voltak, így az 1. osztályban is néhányszor szerepeltek figyelemre méltó eredménnyel. Említésre érdemesek a jugoszláv és a nemzetközi mezőnyben elért egyéni és csoportos sikerek, valamint külön szükséges hangsúlyozni, hogy ifjúsági kategóriában néhány rendkívül tehetséges és sikeres versenyzője volt a városnak. Az 1980-ban Hollandiában szervezett rokkantak olimpiai játékán a korábban általános versenyeken is sikeres Simonié Franc asztaliteniszben két olimpiai aranyérmet szerzett.
ISKOLAI SPORTVERSENYEK
 |
 |
Már az ötvenes években megkezdődtek, majd a hatvanas években vidékünkön is állandósultak és szakosodtak az iskolák közötti sportversenyek, amelyekből Lendva becsületesen kivette a részét. Egyrészt a városban számos járási, regionális, országos és nemzetközi találkozót szerveztek, másrészt fiatal versenyzőink tömegesen részt vettek a különböző sportágakban. Az utóbbi, tehát a fiatal nemzedék egészséges nevelése, valamint a sport iránti vonzódás megkedveltetése volt e törekvések elsőrendű célja, azonban fontos megemlíteni azt is, hogy a lendvai iskolák képviselői az elmúlt mintegy fél évszázadban több kimagasló eredményt értek el és a városnak, illetve a környéknek jó hírnevet szereztek. Az egykori sikeres iskolai sportolókból számos esetben a későbbiek során kiváló versenyző vált.
|
|