Három határ találkozásánál. A földrajzi környezetre és a falu természeti képére vonatkozó adatok forrása: az 1908. évi térkép, Vas megye földrajzi nevei. Szombathely, 1982. 150. p., Vig Károly: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet természeti képe. Savaria. 22/2. köt. 1992-1995. Szombathely, 1997 és 23/2. 1996. Szombathely, 1997, Bartha Dénes: Az őrségi erdők elemzése történeti ökológiai alapon. In: Húszéves az Őrségi Tájvédelmi Körzet. Sarród, 1998. 59-68. p., Schrődl László: Vas megye erdőgazdálkodásáról. In: Vasi Szemle 1998/5. 531. p. Az irtásföldek keletkezéséről egy XIX. századi szemtanútól idéztünk: [Kossics József]: A Magyar Országi Vendus-Tótokról. In: Kedveskedő (Bécs) 1824. 19-42. sz., 255-256. p.
A pannóniai szlávok örökösei. Felsőszölnök közvetlen környezetének szlovén régészeti kutatásairól topográfia tájékoztat: Irena, Ťavel: Topografsko področje XX. (Prekmurje). In: Arheološka topografija Slovenije. Ljubljana 1991. (A Murántúl régészeti topográfiája.) A magyarországi szlovének letelepedésének körülményeiről a történeti szakirodalomból értesülhetünk: Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. sz.). Budapest, 1994. 653 p., Bánffy Eszter: Hétezer-ötszáz év településtörténete – Mikroregionális kutatások a Kerka-völgyében. In: Húszéves az Őrségi Tájvédelmi Körzet. Sarród, 1998. 15., Kniezsa István: A szlávok őstörténete. In: Szekfű Gyula (szerk.): A magyarság és a szlávok. Budapest 1942, 19-20., Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, 1929, Lukács István (szerk.): A vend kérdés. Budapest, 1996.
Dobra uradalma. a XII–XIII. századi viszonyokra a Magyar Országos Levéltár (MOL) iratai és az ezeket részben feldolgozott tanulmányok utalnak: MOL Batthyány lt. Acta Antiqua II. l. 8. no. 2., MOL Batthyány lt. P 4339., 5. cím, 333. sz., 3. p., 1663. szept. 9., 13. pont, Heimb, Teofil: Notitia historica de ortu et progressu abbatiae sacri Ordinis Cisterciensis B. M. V. ad S. Gotthardum dictae Viennae 1764. 43. p., Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Budapest, 1932, Schwartz Elemér: Szentgotthárd és vidéke a ciszterciták letelepedése előtt. Budapest, 1933. 5. p., Hóman-Szekfű: Magyar történet I. Budapest, 1939, Zelko, Ivan: Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota,1982. (A Murántúl 1500-ig.), Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára. Országos Levéltár. Budapest, 1962, 12. p.,
A Vas megyei helytörténeti lexikon kéziratban levő fogalmazványai, Felsőszölnök, Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára, é. n., Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Budapest, 1978, Az első magyarországi népszámlálás. (1784–1787) KSH, Bp., 1960.
Untalan izen a török. A török kori eseményeket mikrofilmen rögzített levéltári dokumentumok őrizték meg, melyek többsége eddig nem került feldolgozásra: Magyar Országos Levéltár (MOL), Batthyány levéltár (Batt. lt.), P 1314 Missiles 217. sz., 8432. sz. 1641. jan. 4., MOL 4773. sz. doboz 963. sz. 1664. VIII. 10.; MOL Batt. lt. 257. sz.; MOL Batt. lt. Körmendi Központi Igazgatóság. Instanciák. P 1322 32, 41, 72, 107, 187 sz., MOL Batt. lt. Miscellanea. P 1313 Török iratok. 251. cs. 1704. X. 3. Felsőszölnök és környékének hódoltatását is megemlítik: Josef Hochwarter, Neumarkt a. d. Raab – Farkasfalva. Das Schicksal der Orte südlich der Raab während der Zeit der Türkenbedrohung. In: Burgenländische Heimatblätter 1996/1. 24-43., Magyarics, István: Die Plünderung von Neumarkt a. d. Raab (Farkasfalva) im Jahr 1646, In: B. Heimatblätter 1995/1, Stahl Ferenc: Vas megyei török hódoltság összeírása a XVII. század közepétől. 1-2. Vasi Szemle 1970. 1. 114-122, 2. 298-307. A szentgotthárdi csata szemtanúinak korabeli krónikáit veti össze: Perjés Géza: A szentgotthárdi csata (1664. VIII. 1.). In: Szentgotthárd. Szombathely, 1981. 117-174. p. A felsőszölnöki történelmi eseményekre Kossics József utal szlovén nyelvű kéziratában, mely a közelmúltban került kiadásra: Košič, Jošef: Starine Železnih ino Salaskih Slovenov. (A Vas és Zala megyei szlovének régiségei.) In: Življenje Slovencev med Muro in Rabo. (A szlovének élete a Mura és a Rába között.) Budapest, 1992. 149-176. p. A mondákat összegyűjtötte és elemezte Eperjessy Ernő: A szentgotthárdi csata emléke a magyarországi szlovén néphagyományokban. In: Válogatás a magyarországi nemzetiségek néprajzi köteteiből. Budapest, 1996. 181-206. p. munkájában.
Jobbágysors szölnökön. Elsősorban levéltári adatokra és szlovén nyelvű irodalomra támaszkodtunk. VML Vas Vármegye Törvényszékének iratai. Tiszti perek 19. köt. 15. A. sz. 1837. febr. 15. Vas Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 1837. II. 27. (397.sz.), VML Vas Vármegye Törvényszékének iratai. Tiszti perek 19. köt. 15. A., VML Vas Vármegye Törvényszékének iratai. Tiszti perek 19. köt. 15. A. 1837. V. 21., Vas Vármegye Törvényszékének iratai. Tiszti perek. Az 1837. VIII. 2-ai közgyűlési jegyzőkönyvből (1269 sz.), VML Vas Vármegye Törvényszékének iratai. Tiszti perek 19. köt. 15. A., Raič, Bošidar: Obisk pri Košiču in o njegovem knjiševnem delu. (Látogatás Kossicsnál és irodalmi munkássága). In: Naprej 1(1863), št. 74. str. 296; št. 75, str. 300., Raič, Bošidar: đrtice o Prekmurcih in o njihovem govoru. (Vázlatok a Murántúl lakosairól és nyelvükről.) In: Narodni koledar és Letopis Matice Slovenske za leto 1868. Lj. (MS) 1867. 53-78. p., Novak, Vilko: Prekmursko pismo iz leta 1851. (Murántúli levél 1851-ből) In: Kronika XVI. (Ljubljana 1968), 174-175. p., M. Kozár Mária: Szlovén köszöntő. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Budapest, 1991. 715-717. p., [Kossics József]: A magyarországi Vendus-Tótokról. [közli] Csaplovics János. In: Tudományos Gyűjtemény. Pest, 1828. 5. köt. 3-50. p. A honvédekkel kapcsolatos adatokat közli: Balogh Gyula: Vasvármegye honvédsége 1848-1849-ben. Szombathely, 1895., illetve megtalálhatók a levéltári dokumentumokban: VML Vas Vármegye Képviseleti Választmányának iratai. Újoncozási iratok. 1848. V. 3.-XII. 14. 1. 577 fol., Vas Vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1848/156. sz. A nemzeti zsinattal kapcsolatban a Szombathelyi Püspöki Levéltár őriz feljegyzéseket: Acta cancellariae 1848. Nemzeti zsinat. Esperesi kerületek határozatai. sz. n., megemlíti még Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, 1929. II. 19-20., Varsányi Péter István: A szombathelyi egyházmegye szerepe és története a forradalomban és szabadságharcban (1848-1849). In: Vasi Szemle 1998/5, I. 599-610. p., 1998/6, II. 697-708. p.
Ha az állam változik. Adataink levéltári dokumentumokból származnak: VML A Szombathelyi Törvényszék iratai. Úrbéri törvényszék iratai. 26. Felsőszölnök., VML Vas Vármegye Tanfelügyelősége iratai. Iskolagondnoksági iratok. Tanfelügyelő – iskolalátogatási napló. 1874, VML A szentgotthárdi járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 3. cs. 992-994 f. Az első világháborúval s az azt követő eseményekkel kapcsolatos kérdésekről a magyar és szlovén kutatók munkáiból kapunk tájékoztatást: Slavič, Matija: Prekmurje (Murántúl), Ljubljana, 1921. 106. p.,
A Tanácsköztársaság Vas megyében. Szombathely, 1979. 335-338. p., Zielbauer György: Adalékok Vas megye felszabadításához. Összeomlás-újjászületés. Tudományos szocializmus füzetek 77. Budapest, 1984, Stipkovits Ferenc: Szlovének a Rába mentén. = Porabski Slovenci. Celldömölk, 1994, Mukicsné Kozár Mária-Marija Kozar-Mukič: Felsőszölnök – Gornji Senik. Szombathely-Ljubljana, 1988. 12-13. p. A hármashatárkőnél rendezett ünnepségekről Dezső Lipót: Az én szülőföldem. h. n., 1930 című könyvében olvashatunk, illetve levéltári adatok vannak róla: VML Szentgotthárdi főszolgabíró. Elnöki iratok. 11, 38/1924. sz., 66/ 1926. sz. A hármashatár-pontról és a kőről Zsiga Tibor ír: „Communitas Fidelissima” Szentpéterfa. – A magyar-osztrák határmegállapítás 1922/23. Szombathely, 1993. 25, 147. p.
Élet a vasfüggöny mögött. A gazdasági csempészetről írt: Mukič, Francek: Ťvercanje. (Csempészet.) In: Porabje 1994. 3. sz. 4. p., Az 1945 utáni évek eseményeiről: VML A felsőszölnöki körjegyzőség iratai. Közigazgatási iratok. 1945-1946. 5. cs., Stipkovits Ferenc: A Vas megyei szlovénség és a népi demokratikus átalakulás kezdetei. In: Vasi Propagandista. 1985. XXI/5. 155-166., Stipkovits Ferenc: Szlovének a Rábamentén. = Porabski Slovenci. Celldömölk, 1994, A magyar és jugoszláv nemzetiségi probléma. In: Szabad Nép. 1946. január 21., Magyar-jugoszláv lakosságcsere-egyezmény készül. In: Szabad Vasmegye, 1946. szept. 15. 3. p., Kövér István (szerk.): Diktatúra Vas megyében. 1945-1956. I-II. Emlékkönyv IV. Szombathely, 1999. 16, 240. p. A kitelepítéssel kapcsolatban: VML Vas Megyei Földhivatal iratai. Telepítési iratok. 3.638/1946. sz. Az 1950-es évek életkörülményeiről: VML Felsőszölnök Községi Tanács tanácsülési jegyzőkönyvei. 1951, 1953-1967 és az MSZMP Vas Megyei Bizottsága Archívuma. MKP Szentgotthárdi Járási Bizottsága iratai. 36., 44. fond. A vasfüggöny történetét Zsiga Tibor írta meg: A „vasfüggöny” és kora. Der Eiserne Vorhang und seine Zeit. Budapest, 1999, és A „vasfüggöny” és kora. In: Vasi Szemle, 1999. 6. szám. 795-814. p., Feleki Vendel 1985-1987 között a Magyar Rádió győri körzeti és nemzetiségi szerkesztőségének szlovén nyelvű műsora számára készített helytörténeti tudósításokat. Néhány írásban is megjelent a Narodne novine/ Ljudski listben, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége lapjában.
Szezonmunka idegenben. A számadatok forrásai a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálásokról kiadott kötetei. A summásokról forrásközlő publikációk mellett Hirnök Katalinnak a vidék idénymunkásságát feldolgozó tanulmánya tájékoztat: Aratási szerződések. In: Néprajzi Közlemények. 1. IV., 4. sz. Budapest, 1959, Boross Marietta: Mezőgazdasági munkaszerződések Nyugat-Dunántúlról. In: Néprajzi Közlemények, 1. XII., Budapest, 1967. 236-307. p., Munda Hirnök, Katarina: Sezonstvo – Summásság. In: Etnologija Slovencev na Madšarskem. 1. Budapest, 1997. 19-66. p. Az iparosodásról összefoglaló tanulmány a Szentgotthárdról készült monográfiában jelent meg: Szentgotthárd. Szombathely, 1981. 242., 273., 288., 296., 305., 307-309. p.
Amerika, Brazília, Kanada. Levéltári források az útlevéliratok és a különböző jelentések: VML Vas vármegye alispánjának iratai. Az útlevélkiállító hatóság iratai. 14129/1929 sz. Az amerikás történetet Mukič, Francek: Poteptani češnjevi cvetovi. (Földbe tiport cseresznyevirágok.) In: Slovensko Porabje. Celje, 1982. 65-68 p. novellájából idéztük. A kivándorlásról általában lásd: Az 1909. évi II. tc. a kivándorlásról. In: Magyar Törvénytár. Bp., 1910. 4-5. p., Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokba. 1880-1940. Bp. 1982. 165. p. A téma Vas megyei kutatója Bajzik Zsolt: Migráció és kivándorlás Vas megyéből 1920-1930 között. Szombathely, 1995 (szakdolgozat) és Száz éve kezdődött a kivándorlás a megyéből. In: Vasi kalendárium 1999. 121-124. p.
Akié a föld, azé a vallás. A reformált hitre való áttérésről levéltári dokumentum tanúskodik: MOL Batt. lt. P 1314. Missiles. 39612. sz.; MOL Batt. lt. 4338. sz., 107. sz. 1642., Kossics József katolikus plébános kéziratának adatai valószínűleg a Historia Domusból származnak, mely sajnos nem maradt fenn, így csak az ő nyomtatott és kéziratos feljegyzéseire hagyatkozhatunk: Košič, Jošef: Starine Železnih ino Salaskih Slovenov. (A Vas és Zala megyei szlovének régiségei.) In: Življenje Slovencev med Muro in Rabo. (A szlovének élete a Mura és a Rába között.). Budapest, 1992. 149-176. p. A korszakot bemutató forrásgyűjteményben is találtunk felsőszölnöki adatot: Iványi Béla: A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei. I. 1527-1625. Szeged 1990., 131. sz. 321. sz., valamint egy korábbi monográfiában: Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. Az egyházlátogatási jegyzőkönyveket és a templommal kapcsolatos dokumentumokat a Szombathelyi Püspöki Levéltár őrzi: SZPL Canonica visitatio 1756, 1778, 1801, 1808, 1829, 1968, 1977, Acta cancellaria 1938/1260, 1097., 994/1965. Az új oltárról és az első magyar miséről a Szent-Gotthárd című lap 1898. évi 24. és 25. száma számol be. Takács Istvánról a mezőkövesdi Takács István Kulturális Alapítvány adott ki könyvet: Bán József: Takács István festőművész 1901-1985. Mezőkövesd, 1996. A Kossics Józsefről szóló publikációk közül két tanulmánykötetet emelünk ki: Košič, Jošef: Življenje Slovencev med Muro in Rabo. Izbor del. (A szlovének élete a Mura és a Rába között. Válogatott írások.) Budapest, 1992., Zorko, Zinka – Bajzek, Marija – Lukač, Stjepan (szerk.): Košič in njegov čas. (Kossics és kora.) Budapest, 1994.
Iskola, egyesület, hagyomány. Az iskoláról is az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben és egyéb püspöki és megyei levéltári dokumentumokban találunk adatokat. Labricz Ferencné visszaemlékezését Takácsné Csuk Veronika pedagógus jegyezte le 1998-ban. Az egyesületek alapszabályát és alakuló jegyzőkönyvét a levéltár őrzi: VML Vas vármegye egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye. Felsőszölnök., VML Az alsószölnöki körjegyzőség iratai. 1945. 9. cs. A Volksbund Vas megyei tevékenységét kutatták: Zielbauer György: A Volksbund községi szervezeteinek kialakulása a Nyugat-Dunántúlon. In: Információs Szemle. Elmélet és politika. Budapest, 1984/2. 100-128. p., Stipkovits Ferenc: A Vas megyei szlovénség és a népi demokratikus átalakulás kezdetei. In: Vasi Propagandista. 1985. XXI/5. 155-166. p. A tűzőrökről Feleki Vendel beszélt a Győri Rádió szlovén műsorában: 1985. június 30-án. A vegyes kar történetét az évfordulóra megjelent füzetből ismerhetjük meg: Barber, Irena: 60 let Mešanega pevskega zbora Avgust Pavel. Monošter, 1998. (A Pável Ágoston vegyes kar 60 éve)
Az ősi életforma emlékei. A dűlőkkel, házcsoportokkal kapcsolatos adatokat a szerző gyűjtötte és publikálta: Mukicsné Kozár Mária: Felsőszölnök – Gornji Senik. Szombathely – Ljubljana, 1988. 25-29. p. A falu hagyományos kultúráját évtizedek óta kutatja. E könyv összeállításánál felhasznált könyvei: Kozar-Mukič, Marija: Slovensko Porabje = Szlovénvidék. Etnološka topografija slovenskega etničnega ozemlja – 20. stoletje = A szlovén etnikai terület néprajzi topográfiája – 20. század. Ljubljana – Szombathely, 1984, Kozar-Mukič, Marija: Felsőszölnök.
A szlovének életmódja a huszadik században. Monográfiák. = Gornji Senik. Način šivljenja Slovencev v dvajsetem stoletju. Monografije. Szombathely – Ljubljana, 1988, Kozar, Marija – Kozár Mária: Etnološki slovar Slovencev na Madšarskem. = A magyarországi szlovének néprajzi szótára. Monošter-Szombathely, 1996. A rigászásról Pável Ágoston írt tanulmányt: Pável Ágoston: Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben. In: A Néprajzi Múzeum Értesítője, Budapest, 1942. 2. sz. 141-163. p.
Láncos mikulás, sorstündér és társaik. Az adatokat a szerző gyűjtötte és publikálta több munkájában, például: Kozar, Marija – Kozár Mária: Etnološki slovar Slovencev na Madšarskem. = A magyarországi szlovének néprajzi szótára. Monošter – Szombathely, 1996. A sorstündérekről szóló mesét Takácsné Csuk Veronika pedagógus gyűjtötte, mesélte Labricz Ferencné 1998-ban. A többi adatot a szerző gyűjtötte és publikálta, többek között: M. Kozár Mária: „Arany Miatyánk”. In: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok XV. Veszprém, 1993. 27-34. p., Kozar-Mukič, Marija: Ťege ob rojstvu na Gorjnem Seniku. (A születéssel kapcsolatos szokások Felsőszölnökön.) In: EJSM 7. Budapest, 1985. 199-206. p.; M. Kozár Mária: A gyermek születéséhez fűződő rítusok a vasi szlovéneknél. In: Vasi Szemle 1988. 2. sz. 146-154. p. A siratásról szlovén források tudósítanak: Trstenjak, Anton: Slovenci na Ogrskem. Ljubljana 1903-1914. (Szlovének Magyarországon.) NUK Stari fond 193, kézirat, 57-62. lev., Trstenjak, Anton: Navade v Prekmurcih. (Jok pri pogrebu). (Murántúli szokás. Siratás.) In: Slovan, 1884. 341-342. A harangütésről kézikönyv is megjelent: Malavašič, Ivan: Pesmi slovenskih zvonov. Priročnik za pritrkovalce. (A szlovén harangok dalai. A harangütők kézikönyve). Celje 1987. A szláv mennydörgős istenhez kapcsolódó európai szakirodalmat Pável Ágoston tekintette át kéziratos tanulmányában: Pável Ágoston: Perun a szláv mennydörgős isten. Kézirat – rokopis. é. n. Szombathely, megemlíti Ovsec, Damjan: Slovanska mitologija in verovanje. (Szláv mitológia és hiedelem.) Ljubljana, 1991. 165. p.
Az adatgyűjtéshez nyújtott segítségükért a szerző köszönetét fejezi ki Bajzik Zsolt, Benczik Gyula és dr. Kiss Mária levéltárosoknak.