| |
Az Amadé-vár történetének felidézésekor már szóltunk arról, hogy Gönc i határában a pálos rendnek kolostora volt. Romjai a Dobogó-hegy északkeleti oldalában ma is megtalálhatók, kopott, romló kövei a pálos atyák kőfaragó tehetségét érzékeltetik.
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Reguláit a veszprémi püspök, illetve az esztergomi prímás készítette a XIII. században, de legalitást, elismerést csak 1308-ban nyert. Rendházaikat, templomaikat a pálosok szerették erdős, hegyes vidékeken építeni. Úgy látszik, a Tokajihegység igen megnyerte tetszésüket, mert szűk körzetben három pálos rendi kolostorról is tudunk: a regécit Szent Fülöp és Jakab, a göncruszkait Szent Katalin, a göncit Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték. Ez utóbbi két kolostort gyakran össze is keverték a pálosok történetét kutatók.
 |
| zi pálos kolostor kápolnája (Árvai András felvétele) |
 |
| A pálos kolostor bejárata (Árvai András felvétele) |
A gönci kolostor alapításának idejét nem ismerjük. Először Nagy Lajos király (1342-1382) 1371. december 8-án Fonyban (Foonyh) kiállított oklevele ad hírt létezéséről. Ebben a király a gönci vár alatti Szűz Mária pálos kolostornak megengedi, hogy a szerzetesek a falun áthaladó patakon, Gönc mellett malmot építsenek, és azt örökösen birtokolják.
A szorgos pálos atyák igyekeztek a maguk számára kiváltságokat is szerezni. 1383-ban Zsigmondot, Mária királynő (1382-1387) jegyesét keresik fel, s elpanaszolják, hogy tőlük javaik után éppúgy szedik a kilencedet, tizedet és más adókat, mint a jobbágyoktól. Zsigmond ezt felháborítónak tartja, és azonnal parancsot ad a regéci várnagynak és hivatali társainak, hogy a gönci pálosoktól ilyesféle adókat, szolgáltatásokat szedni ne merjenek. Nem nagy foganatja lehetett azonban Zsigmond parancsának, hiszen a várnagyok, úgy látszik, nem sokat adtak arra, hogy csuhában vagy parasztgúnyában termelik-e meg a javakat: feudális jogaikat, hatalmukat mindenki főlőtt érvényesíteni akarták, várnépük ellátására, a maguk gazdagítására, és a központi (királyi) hatalom nem volt olyan erős, hogy ezt megakadályozhatta volna. Ezt bizonyítja, hogy 1384. június 2-án a tizennégy esztendős Mária királynő is kénytelen megparancsolni a gönci, regéci és a boldogkői várnagynak és az alvárnagyoknak, hogy a kolostor szőlőiben termett bor után kilencedet, malomházuk után collectát vagy cenzust (vagyon utáni pénzadót) ne merészeljenek szedni.
 |
| A pálos kolostor romló kövei (Árvái András felvétele) |
Merészeltek! 1406. december 31-én Zsigmond (1387-1837) - már mint király - Kassán kelt oklevelében ismét kénytelen megparancsolni a regéci várnagynak, hogy a pálosoktól borkilencedet vagy hegyvámot, élelmük után adót ne követeljen. Ugyanezen a napon egy másik oklevélben Telkibánya városnak is megtiltja a kolostor szőlőiben termett bor utáni terragi-um (hegyvám) szedését. Ezen meghagyásait Zsigmond egy 1419. április 9-én kiadott oklevelében újra megerősíti.
A kolostor gyarapodását a szerzetesek szorgalma, a királytól kapott kiváltságaik mellett a polgárok adományai is elősegítették. Telkibánya város tanúsítványából arról értesülünk, hogy a kolostor tizenöt kötélnyi (funcs) földet kapott 1428-ban. 1438. május 22-én a gönci, a telkibányai és a rusz-kai plébánosok tanúsítják, hogy Cupror (Kupror) György telkibányai polgár egy egész falurészt, a szántói Csatár-hegyen lévő szőlőjét, malmát a kolostorra hagyta. 1446-ban a Pelsőczi Bebekek adományozzák a pálosoknak a Bánya-patakán (ma Gönci-patak) lévő malomrészüket.
 |
| A kolostor pusztuló kápolnája (árvai András felvétele) |
A legjelentősebb adományhoz a kolostor 1450-ben jutott. Ekkor a pálosok tulajdonába került a Telkibánya végén lévő, Szent Katalin tiszteletére emelt egyház és ispotály, valamint a fenntartását szolgáló Csecsespuszta, a Wagner nevű szőlő, több rét, telkibányai telek és az Olsva vizén lévő malom. Ugyanebben az évben Zsujtán is kaptak egy malmot a pálos atyák, s úgy tűnik, hogy a térség minden malmát a kolostor birtokolta és működtette a XV. század közepén.
A gönci kolostor tovább gyarapodott Mátyás király (1458-1490) uralkodásának éveiben. 1459-ben újabb kúria, telkek, fürdő, malom és malomhely került a pálosok tulajdonába adományozás révén. Mátyás megerősítette kiváltságaikat, nekik adományozta szántói szőlőinek kilencedét. Támogatta a rendet Szapolyai ímre nádor is.
A középkorban jelentős jövedelmet hozott a búcsútartás joga, amelyet a kápolna főoltárának felszentelésekor, 1429-ben nyertek el a pálos atyák. Amikor János moldovai püspök megáldotta a kolostor hét oltárral rendelkező templomát, évi negyvennapi búcsú tartását engedélyezte 1464-ben.
A kolostor a XVI. század elejétől hanyatlásnak indult. A kaotikus viszonyok és a fosztogatások miatt néhány évtized alatt összeomlott mindaz, amit a szorgos atyák fel- és kiépítettek. A gönci kolostort úgy emlegetik 1541-ben, hogy elpusztult (desolatum).
| |