| |
Gönc lakosai -jó útban lévén a település - maguk is kereskedtek a középkorban. Ekkor erős központképző szerepe volt az árucserének. A közeli Kassa is ennek köszönhette, hogy a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb városává rangosodott. Jelentős a szerepe ezért annak a vásártartási jognak, amelyet 1510-ben II. Ulászlótól (1490-1516) kapott városunk. Az oklevél bevezetése az egyház és a település szoros és jó kapcsolatára utal, hiszen a kiváltság kieszközlője Genczi János apát, a Szent Egyed egyház plébánosa volt, aki György pécsi püspököt kérte fel a közbenjárásra.
Természetesen a város közvetlenül is kérelmezte a vásártartási jogot, de - mint az oklevél bevezetéséből kiderül - a körültekintő gönci polgárok nem látták haszontalannak megszerezni egy magas egyházi méltóság támogatását sem.
 |
| Gönci utcarészlet az 1930-as években (AM adattára) |
A király kedvező döntést hozott: „...hogy a város a lakosok és lakók sokaságával ékeskedhessen, és gazdagságában növekedhessek, a városnak szabad vásárokat, másként szabad országos sokadalmakat engedélyezünk az alábbi napokra: Boldogságos Szűz Mária látogatásának ünnepnapjára, Szent Lőrinc ünnepére, Pál apostol [fordulásának] ünnepére, továbbá Laetra vasárnapra [Nagyböjt negyedik vasárnapja], valamint az ünnepeket megelőző napokra, minden szükséges és elégséges [joggal] együtt, hogy azokkal a szabadságokkal és előjogokkal együtt élvezhessék, amelyeket országunk más szabad királyi városainak vásárai vagy országos szabadalmai élveznek. ...Továbbá beleegyezünk és engedjük jelen oklevelünk érvényével... és biztosítunk titeket minden kereskedőt, kalmárt, hogy a Gönc mezővárosban a fenti módon örökösen tartani engedett vásárokra minden árutokkal és javaitokkal szabadon, biztonságban és minden rettegés nélkül mehettek. S ha ott összes üzleteteket befejeztétek, áruitokkal és javaitokkal, valamint embereitekkel mindig biztonságban, a mi védelmünk és különleges oltalmunk alatt indulhattok haza, vagy ha úgy tetszik nektek, tovább más vásárra. Kelt Pozsony városunkban, Oculi vasárnap [Nagyböjt harmadik vasárnapja] utáni szerdán az Úr 1510. évében."
A gönciek - mint kiderül a leleszi konvent átiratából - még 1840-ben is szükségesnek tartották a háromszázharminc évvel korábban kapott kiváltságuk megújítását. „Az Abaúj vármegyei kiváltságolt Gönc mezőváros körültekintő esküdt polgárai Molnár István és Balogh András jelen oklevelünk keltezésének napján színünk elé járultak, és benyújtották nekünk a néhai fenséges fejedelem II. Ulászló király urunk kiváltságlevelét. ...Ok arra kérnek alázatos tisztelettel minket, hogy ezt, az idők viszontagságai során sokat hányódott oklevelet, mely régisége miatt nem csekély módon elron-gyolódott és elszakadozott, fogadjuk el és mind hiteles jegyzőkönyvünkbe, mind jelen átíró oklevelünkbe beírni, valamint másodpéldányát nekik hiteles konventi pecsétünk alatt kiadni méltóztassunk."
 |
| Gönci épületek az 1930-as években (AM adattára) |
 |
| A főutca a községházával az 1930-as években (AM adattára) |
A vásároknak nagy jelentőségűek még a XIX. század első kétharmadában is. Bácskai Vera és Nagy László joggal tartja az árucsere színterét az elsődleges központképző erőnek az 1820-as években. Aszerint osztályozzák, rangsorolják a településeket, hogy mekkora területnek és hány falunak a piacai. Ebből a vizsgálatból is kiderül, hogy - Kassa vezető szerepe mellett -Gönc igen jelentős alközpontja a régiónak az említett időben.
A gönci vásárok méreteiről a vásározók elhelyezkedését engedélyező iratokból kaphatunk képet. A kereskedők névsora azt is szemlélteti, hogy a zsidóság már döntő szerepet játszik ebben a gazdasági ágban a XIX. század közepén. „Különféle kereskedők és iparosok számára kijelölt áruló helyek. Házak felől való oldal kissátor: 1-ső Csipkés Dániel háza iránt / 2-ik Blau Izsák nem jelent meg az új esztendőkor / 3-ik Schwarcz Hermán / 4-ik Laconyi János / 5-ik Fnd Simon szabó nem jelent meg az új osztálykor / 6-ik Grósz János / 7-ik Engel Sámuel / 8-ik Klainberger síp[kás] / 9-ik Fridman Ábrahám sípfkás] / 10-ik Haller Juda síp[kás]/ 11-ik Adler Sámuel sípfkás] / 12-ik Lefkowits Ábrahám kendős / 13-ik Altmán Jakab nem jelent meg az új osztálykor / 14-ik Stern / 15-ik Hips/ 16-ik Waisz Sámuel, Sepsi, Gönczi sátor be menetel a Város Házához/ 17-ik Fnder József Szináról / 18-ik Klain Éliás már nem kereskedő, a helyét kapta Kun Emánuel / 19-ik Kun Emánuel / 20-ik Grinwald Farkas nem jár, Daits Emánuel -Vizsoly- kapta/ 21-ik Sniczer Sámuel / 22-ik Goldstein Benjámin / 23-ik Schwarcz Sámuel / 24-ik Klain Éliás / 25-ik Baumán Ignácz / 26-ik Baumán Ferencz / 27-ik Better Márkus / 28-ik Czimmermán Leó végső — nem jelent meg az új osztálykor."
Pontos képet kapunk azokról a céhbeli iparosokról, akik saját termékeiket vitték a vásárba eladni. „Szinyei József két háza előtt Szíjártók / 1-ső Zsiga András / 2-ik Stofán István kassai / 3-ik Barta Károly kassai / 4-ik Radóczi János Sepsi / 5-ik Karabinusz János Sepsi / 6-ik Persenszki József Sepsi / 7-ik Karabinusz Bertalan Sepsi / 8-ik Pribilowits János / 9-ik Kónya Miklós / 10-ik ör[eg] Karabinuszné / Kalaposoknak 10 öli egy oldal-Ion / Szűcsök 10 öli egy oldalion / Gubások, ameddig fér legfelől/ Pántlikások hátul a házak alatt a szénégető közitől lefelé / Sáfrányosok az városházáiul lefelé / Kanawászosok, gyolcssosok a szénégető közin fel, 20 öli két oldalt / Szalona Árulók más oldalon Pap András házától lefelé/ Fésűsök a régi helyen (Szabó Imre-miskolci) / Könyw kötők a régi helyen / Kaszások a Piaczi kortsma oldalából által tétettek az Gressz aszony házátul felé két oldalon / 1-ső Popowits / 2-ik Polák Jakab / 3-ik Hanthaft József -miskolci / 4-ik Pehotsik Ferencz miskolci / [A] Bádogosok a Patika ajtó-tul Vas Dániel háza felső végéig / Mézes kalátsosok a Mészárszék alsó végi-tül a Kortsmaajtóig / Szűr szabók az kováts műhelynél 12 öli hosszú / Réz mívesek Groszner és Répászkiné házok előtt / Csizmadiák, fazekasok a régi helyen / Kötél verők az kőhídon alul / Fa mívesek az kőhíd oldala körül / Asztalosok a Gönczi János háza előtt / Különféle kereskedők és iparosok számára kijelölt áruló helyek / Napkeleti oldal, a kováts műhelytől felfelé / 1. Bádogosok / 2. Mézes kalátsosok / 3. Német Szabók / 4. Glükk és a kortsma közt szűr szabók / 5. Glükk úr házának szegletitől a könyv árusok / 6. Következnek a kassai kalaposok [:] / 7. Bótajtótól felfele Horovitz Sámuel / 8. Golstein / 9. Blau / 10. Rot Jakab / 11. Sáfrányosok egy sorba // Napszállati oldal, Károly Imre házától felfelé / Pipások / Német szabók / Sapkások / Polatsik / Kereskedők // Pap András házától felfele csizmadia czéhek / Jászi czéh 8 öl / Szepsi czéh 8 öl / Tályi 3 öl / Szántay 10 öl / Gönczy czéh / Miskolczi czéh."
A gönci vásárok híresek a XIX. század végén, a XX. század elején is ekkoribanjanuár 26-án, március 14-én, július 19-én, augusztus 18-án és december 9-én tartják), de központképző erejük már nem olyan mint korábban volt. Más gazdasági tényezők kerülnek előtérbe, és azok a települések kapcsolódnak be a modern urbanizációba, amelyek a tömegtermelés színtereivé válnak.
Göncön nem létesült semmiféle gyár, lakóinak gazdasági bázisát változatlanul a mezőgazdálkodás és a még ekkor is jelentős kézműipari tevékenység jelentette. Az 1860. augusztus 14-én megnyílt Pest-Buda-Miskolc-Kassa vasúti fővonal is elkerülte a települést, Hidasnémetinél folytatódott északra. Községünk csak a XX. század elején jutott a vasút közvetlen közelébe, amikor elkészült a Szerencs-Hidasnémeti szárnyvonal. Érdekes azonban - s ez Gönc jelentőségére utal -, hogy a nyomvonal megtervezésénél meglehetősen nagy kitérőt tettek azért, hogy településünket is érintse a vasút.
Gönc ma is jelentős vásározó hely, s jóval többet tart évente annál a négynél, amelyet hajdan Ulászló engedélyezett. Mások a vásárok időpontjai is, azokat most minden hónap második keddjén tartják.
A globalizáció, az informatikai forradalom és a hipermarketek világában a vásárok ma már közel sem olyan jelentősek, mint a XIX. században. A kínált áruk sem csúcstermékek, a körzetünkben élők igényeit, életmódját tükrözik. A gönci vásárok méretei azonban manapság is lenyűgözőek. A vásári sátrakat mintegy ötszáz méter hosszan állítják fel az árusok a Rákóczi út két oldalán és a patak mentén. Egy-egy alkalommal a - ki tudja honnan származó - ruhaneműk, kabátok, dzsekik, pulóverek, öltönyök, lábbelik teszik a legnagyobb kínálatot, de kaphatók vesszőből font holmik, teknők, műanyag termékek és játékok is. Rengeteg a bóvli. Jó néhány bódé szolgálja a vásározók ellátását is. Az emberek kommersz italokkal, üdítőkkel, sült hússal, hurkával, kolbásszal olthatják szomjukat és éhüket. Az állatvásárokat a falu Göncruszka felé eső végén tartják, ahol disznók, malacok, tehenek és lovak cserélnek gazdát.
| |