| |
A település máig őrzi tradícióit. Ennek egyik legjelentősebb pillére a Károlyi Gáspár körül kialakult kultusz. Érdekes módon Károlyi Gáspár gönci szobrának kezdeményezése nem a településről indult ki. Nikházy László felsőlánci református segédlelkész hívta fel „az összes protestantizmust" adakozásra, hogy Károlyi Gáspárnak állítsanak méltó emléket, s maga 1871-ben megjelent, Huszonkét közönséges egyházi beszéd című könyvének minden jövedelmét erre a célra ajánlotta fel.
 |
| Károlyi Gáspár szobra (Kulcsár Géza felvétele) |
A szobor felállítására külön alapot hoztak létre, melynek kezelője a református püspökség volt. A gyűjtő akció nem nélkülözte az ünnepélyes rendezvényeket, összejöveteleket sem. ..Beké Mihály árvaszéki ülnök, mint Debrecen város képviselője átadtatta a város által küldött 100 forintot a Károlyi-alapra. Erre lángot fogott a Nikházy László szentandrási (Abaúj) földbirtokos lelke, s ő is a főasztal mellett termett, s miután pár évtizeddel ezelőtt ő indítványozta Károlyi sírjának megjelölését, .. .most sem akart hátrább maradni a legbuzgóbbaknál, s 50 forintot tett le Kun Bertalan püspök kezébe, sőt egyúttal rögtön meg is adóztatta a közönség egy részét — leginkább a főasztalbelieket - csaknem 40 forintot tányérozván össze."
Ilyen, hol alábbhagyó, hol felbuzduló lelkes gyűjtő akciók után 1890. szeptember 14-én, a Biblia kinyomtatásának háromszázadik évfordulóján avatták fel Mátrai Lajos György alkotását, Károlyi Gáspár gönci bronzszobrát.
 |
| Szüret után, ebéd előtt 1936 októberében (Bodnár Tamás családi archívuma) |
Füzy János református lelkész, községi képviselő-testületi tag az ünnepség után majdnem egy évvel 1891. augusztus 16-án felszólal a testületi gyűlésen. Elmondja, hogy a bibliafordító „...emlékszobra leleplezése ünnepélye alkalmával felállított diadalkapu készítése kiadását a gönczi járás főszolga bírója Tekintetes Puky Bertalan úr egyenlítette és fizette ki. Minthogy pedig Károlyi Gáspár emlék iratába csakis az íratott hogy a diadalkapu felállításának a kiadásához a város pénztára járult, felhívja a képviselő testületet arra, hogy a kapu készítésénél a Tekintetes Puky Bertalan főszolgabíró által tett kiadás egyenlítessék ki a város pénztára által."
A jelenlévő képviselő-testületi tagok egyhangúlag elhatározzák, hogy a főszolgabíró kiadását a község pénztárából fizessék ki, „mert a képviselő testület nem kívánhatja azt, hogy a járás első főtisztviselője, aki az ünnepély sikerültsége és a diadalkapu felállítása mellett annyit fáradozott, melyért a képviselő testület jelenleg is elismerésével és hálás köszönetével ad kifejezést, hogy ahhoz anyagi kiadással is járuljon".
Fel kell keresni tehát a főszolgabírót a gyűlésről készített jegyzőkönyv kivonatával, hogy a díszkapu készítésénél keletkezett kiadásairól nyújtsa be a számlákat a községhez, és annak utána átutalják neki az összeget. A képviselő-testületijegyzőkönyv további lapjain semmiféle utalás nincs az ügyre vonatkozólag.
Lehet, hogy nem tudott számlát adni a főszolgabíró?
1892-ben a kilencvenéves Kossuth Lajost díszpolgáruknak választották a gönciek. A határozatot Görgey István terjesztette a képviselő-testület elé szeptember 11-én: „A képviselő testület örömmel fogadja a végrehajtő bizottságnak az elnök által előadott ezen indítványát 's hazafias lelkesedéssel Kossuth Lajost egyhangúlag Göncz mezőváros díszpolgárának nyilvánítja ki. Elhatároztatott továbbá, hogy a város pénztára költségén egy díszoklevél készítendő, amelybe a jelen határozat foglalva, a jelenvalók által alá írva illető helyére juttatandó. Ugyanekkor elhatároztatott egy jótékony célú Kossuth alap gyűjtés általi létesítése."
Kossuth Lajos 1894-ben meghalt. A március 27-én tartott képviselő-testületi ülésen a levezető elnök (valószínű Görgey János főbíró) a bevezető szavak után felkéri a képviselő-testületi tagokat, „hozzanak arra nézve határozatot, hogy a képviselő testület mimódon óhajtja leróni kegyeletét nagy hazánkfia, városunk díszpolgára néhai Kossuth Lajos iránt; kinek holtetteme — temetése Turinbóli hazaszállítása után a fő és székvárosban folyó évi április hó 1-én fog megtartani”.
Mellőzzük most a jegyzőkönyv azon részét, melyben a jegyző a képviselő-testület nevében méltatja az elhunytat, de ismerkedjünk meg a gyászra vonatkozó rendelkezésekkel. A testület egyhangúlag elhatározta, hogy a helybeli református templomban a temetés napján délelőtt tíz órakor tartott gyásztiszteleten részt vesz a gönci társas körrel, …ahová gyászfátyollal bevont nemzeti zászlóval történend a felvonulás. Továbbá részt vesz a nevezett társas kör által e napnak délután 3 órájára rendezendő gyászünnepélyen és a mély gyásznak külsőleg is leendő kifejezésére a városházán gyász és gyászfátyollal bevont nemzeti zászlók kitevése és az utcára néző ablakokból földig érő gyászfátylak lebocsájtása, valamint a város házával szemben a szónokok és az énekkar részére emelvény felállítása elhatároztatott." A testület a gyászünnepség megrendezésére hattagú bizottságot választott.
Tudjuk, Kossuth halála nemcsak Göncön váltott ki nagy visszhangot, a szabadságharc emlékeinek felkutatása és ápolása országos mozgalmat teremtett. Göncöt is megkeresi támogatásért a Szabadságharc Ereklye Múzeuma. A község azonban nehéz anyagi helyzete miatt kénytelen visszautasítani a kérelmet. A gyásznap eseményei után valóban nagy volt a város gondja, ha nem tudott támogatást nyújtani, de az 1895. évi költségvetés számai bizonyítják ezt is, hiszen „17 234 ft 53 1/2 xr" (krajcár) kiadáshoz csak „17 168 ft 23 xr" bevétel társul, vagyis eleve hiányt terveznek.
Szegényen készülődik Gönc a honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére is. Az 1895. évi képviselő-testületi jegyzőkönyvben egyetlen utalást találunk a millennium közeledtére. A kassai Királyi Tanfelügyelőség „hazánk évezredes ünnepére" a községi óvodát kéri lefényképeztetni. Talán az óvoda alapításakor és a működtetés során a tanfelügyelőséggel támadt sok viszály miatt, a képviselő-testület kereken megtagadja a kérés teljesítését. „Miután a városban sem fényképész, sem pedig fényképészettel foglalkozó műkedvelő nincsen és annak e miatti lefényképeztetése sok kiadásba kerülne, a képviselő testület a kisded óvoda lefényképeztetését tárgyon kívül helyezi" - szól a határozat. Ugyancsak pénzhiány miatt utasítják el 1896. január 21-én a helybeli tanítók kérelmét, hogy fedezné nekik a város a millenniumi kiállítás meglátogatását.
A vármegye ünnepélyes hangvételű leiratában azt kén Abaúj-Torna községeitől, hogy ezredéves ünnepüket egységesen 1896. május 10-én tartsák meg. A gönci képviselő-testület elfogadja a dátumot, és a következőket találja ki: „1. május hó 9. én estve az egész város kivilágítatik. A város keleti oldalán elterülő fővenyes parton hasáb fákból rakott örömtűz gyújtatik. Az ekként kivilágított városban a képviselőtestület, az elöljáróság csatlakozva a polgárság, a polgári társas kör, a fáklyákat vivő önkéntes és a polgárság fiatalságából alakuló bandériummal a város házától kiindulva hazafias dalok éneklésével körmenetet tart. / 2. Ugyanaznap éjjeli 12 órakor a városban levő összes harangok hálaadó ima felhívásra és az ezredév eltemetésére meg-huzatnak. / 3. május hó 10-én reggel a templomok, lakóházak az örömünnep megtartása napján nemzeti zászlókkal ellátatnak és mmden felekezeti templomban hálaadó isteni tiszteletek tartatnak. / 4. A képviselőtestület, az elöljáróság és a polgárság ugyanaz nap a városháza tanácstermében rendezendő társas ebéden vesz részt, hogy így testvériesen együtt örvendjen az összes lakosság e nagyjelentőségű napon. / 5. Az ünnepély rendezésére egy bizottság küldetik ki (főbíró, albíró, főjegyző, városgazda és belrendőr-ségi kapitány)."
 |
| Gönci legények 1896-ban (a millenniumi monográfia táblája) |
Az ünnepség nagy sikert aratott, mert a következő testületi ülésen Füzy János református lelkész javaslatára a képviselők elismerésüket és köszönetüket fejezik ki a szervezőknek.
Két esztendő múlva az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára készülődik a település. Megünneplését a képviselő-testület 1898. február 20-i ülésén tervezik. A község a nagy napra zászlódíszbe öltözik, március 14-én este kivilágítják a városházát. A szomszédos két halmon örömtüzeket gyújtanak. A körmenet a városháza előtti térről indul, amelyen „az elöljáróság és az egyletek zászlójuk alatt jelennek meg". Március 15-én délelőtt mindkét templomban ünnepi istentiszteletet, illetve szentmisét tartanak, ahová az elöljáróság és az egyletek saját zászlójuk alatt vonulnak. Templom után a városházán „ünnepi díszülésre" kerül sor. A déli közös társas ebédre „vendégül meghívatnak a városban élő 48-as honvédek".
Szép része az ünnepnek a helybeli szegények mcgvendégelése a begyük adományokból. A szegény gyerekek segélyezésérc létrehozott Kossuth Alap számára jótékonysági bált rendeznek a csizmadia ipartársulat árucsarnokában. A helybeli egyházak vezetőinek tizenkét forintot adnak a Kossuth Alap kamatából, hogy azok belátásuk szerint segélyezzék a legszegényebb sorsú kisiskolásokat. Március 15-én a gönci polgármester tart ünnepi szónoklatot (ennek teljes szövegét a függelékben közöljük), majd a „díszgyűlés a haza, a nemzet és a szeretett magyar király I. Ferenc József éltetésével - melyet általános lelkes éljenzés követett -, berekesztett".
Lám, Göncön is elegendő volt ötven év ahhoz, hogy a szabadságharcot leverő császár és király népének jóságos atyjává váljék az emberek tudatában. Vagy a jegyző másította meg a történteket? Nem tudni.
1898 nemcsak az ünnep éve Göncön, hanem a gyászé is. Erzsébet királyné merényletes halálát a képviselő-testület rendelése szerint úgy meggyászolták Göncön, hogy arra kevés más példát találunk az országban. Az intézkedések szinte megközelítették a híres fekete városban, Lőcsén történteket:
| |