| |
Gönc. ahol Székely István, Károlyi Gáspár működött, Szenczi Molnár Albert tanult, ahonnan külföldi egyetemekre is eljutottak a helyi diákok. ahol az oktatásnak még a XVII. században is volt némi regionális szerepe, a kulturális hanyatlás és elsekélyesedés jeleit mutatja a XIX. század második felére.
A város szellemi életének a XVIII. századtól bekövetkező hanyatlását legszembetűnőbben az iskolatörténet szemlélteti. Iványi Béla jeles monográfiájában sok adattal illusztrálja, hogy a Károlyi Gáspár által felvirágoztatott gönci iskola nem alsófokú, hanem jól képzett iskolamestereket foglalkoztató és híres tanítványokat kinevelő, nagy vonzerővel rendelkező „...középfokú-féle particuláris iskola... És pedig .. .a pataki gymnásium particulája volt."' Ez a helyzet jellemzi a gönci iskolát az egész XVII. században, sőt 1687-től 1695-ig, közel nyolc éven át itt működött maga az elűzött Sárospataki Református Kollégium is.
 |
| A református iskola tanulói az 1910-11-es tanévben |
 |
| Kisdedóvó az 191O-es években (HOM történeti adattára) |
1712-ben a templommal együtt a tanítás jogát is visszafoglalták a katolikusok. Ezzel a gönci református partikuláris iskola megszűnt, és csak 1784-ben nyílt meg újra, de már sem a katolikus, sem a református iskolának nincs a város határain túl érő vonzereje, és csak az alapfokú ismeretek megszerzésére nyújtanak lehetőséget. A későbbi örökvallástételek tanúsága szerint azonban ezt a funkciót is meglehetősen hiányosan teljesítik, hiszen a szerződést kötők és végrendelkezők többnyire írástudatlanok, leggyakrabban kezük keresztvonásával hitelesítik az okiratokat.
A gönci református eklézsia jegyzőkönyvének iskolatörténeti adatai is meglehetősen kedvezőtlen képet rajzolnak az intézményről. Gyakran a tanítók magatartása sem példamutató. A gönci református egyház egyébként két tanítót alkalmaz: praeceptort (a kisebbekét) és rectort (a nagyobbakat). A praeceptorok személye Göncön igen gyakran változik, s a Göncről való távozásnak csak kivételes oka az, ami a jegyzőkönyv 1848. október 22-i bejegyzéséből kiderül: „Consistonalis gyűlés tartatott, a' mellyben előadatott, hogy Peres József kisebbik iskolatanítónk, az önkéntes lovasok közé katonának ált. Az Egyház Tanács, minthogy az idő szerént, egy nagyobb iskolából sem lehet tanítót hívni, megkérte nagyobb iskola Tanítónkat Bar-kaszi Sándort most, válalná fel a' következő Pál-napi félévi iskolai vizsgálatig, kisebbik iskolás gyermekeink tanítását is, fáradságának jutalmául odaígérte nékie azon 15 pengő forintot, mellyeket az Egyház a katonának ment Praeceptornak 3 hónapi kosztpénzül fizetett volna, ezen kívül pedig ha a jövő Szentpálnapi Censúrakor, a gyermekek tudományos előmeneteleknek szembetűnő jeleit adják más jutalmat is fog a tisztelt tanító úrnak ajánlani."
A következőkben a jegyzőkönyv néhány olyan bejegyzését idézzük, amelyek feltárják a gyakori tanítócserék okát, és a pedagógusok jellemzésével a Göncön folyó alsófokú oktatás színvonalát illetően is értékes adalékokkal szolgálnak.
„1850. okt. 17. Consistonális Gyűlés tartatott - a' mellyben a nagyobbik iskola Tanító azon panaszt adta be, hogy az új Praeceptor, minthogy nagyot is hall, és igen gyenge talentumú, a' tanításra nem alkalmas, - tehát tanácsos lenne őt a' Collegiumba visszaküldeni, és helyette más alkalmato-sabbat hozni."
A folytatás szerint azonban a cserére nincs mód, mert „a Pál napig hátralévő négy hónapokra, semmi más ifjú Praeceptori Chartánkat elfogadni nem akarta, ...de az Egyház erszényére nézve is nehéz volna egymás után kétszer költséget csinálni."
A „nemes Consistórium" a felhozott indokok következtében a tanítás színvonalára nézve eléggé felemás döntést hozott: ,,a' Rectornak kötelességévé tette, hogy a Praeceptort gyengesége miatt a' tanításban történhető fogyatkozásokat .. .jóvá tegye, tanítására hűségcsen felügyeljen, 's vele békességben éljen."
 |
| A katolikus iskola az 1910-es években (AM adattára) |
Hogy ennek a döntésnek nem sok foganatja volt, kiderül a jegyzőkönyv december 1-i bejegyzéséből: „1850. Dec. 1. Consistoriális Gyűlés tartatott, a' mellybe meghívattak mind a két iskola Tanítók, a kisebbik iskola Tanító azon panaszának következtiben, hogy ö nem eszik a Rectorral, hanem a gazd'asszony szolgálójával, és hogy őt a Rector már több ízben a gyermekek előtt is verte, ütötte. Határozattá lőn. hogy a még Szent Pál napig hátra lévő néhány hetek alatt a Rector és a Praeceptor külön koszton fognak lenni, mindenkinek kezébe adatván az őt megillető kosztpénz, a' Rec-tornak pedig keményen kimondatott, hogy a Praeceptorral ezután szelíden bánjon és ha többé megüti azonnal magával együtt mindene az útszá-ra hányatik, s helyette más Rector, - valamint Praeceptor hellyett is más Praeceptor hozatik."
Baj van azonban a következő rektorral, Tóth Istvánnal is. Az ügyét tárgyaló Consistoriális gyűlés anyaga elég terjedelmes. „1851. Jún. 22. Consistoriális Gyűlés tartatott a' parochián a következendők tárgyaltattak, 1. A Ns Egyház-Tanács színe eleibe idéztetett, iskola Rectorunk Tóth István, a'ki botrányos részegeskedése, 's erkölcstelen rút magaviselete által, magát Egyházunk minden tagjai előtt gyűlölségessé és útálatossá tette.
 |
| Kultúrház a hősök szobrával |
 |
| Garay Jolán kisdedóvónői oklevele 1903-ból (Bodnár Tamás családi archívuma) |
- Kisebb nemtelen cselekedeteit elhallgatva a' következő ocsmány vétkek bizonyíttattak be ellene:
Február 12-kén: a' Mészáros András lakodalmában, Ns Kerekes János városunk érdemes bírájának, a'ki a' Fő Szolga Bíró Ur parancsolatjából, éjféli 12 órakor a lakodalmas házhoz ment, és a' már csak kevés számú lármás mulatókat, kik között fő szerepet játszott a' Rector hazamenetelre serkentette volna, ezt mondta: b — m a' bírónak a kutya Istenit, nekem nem parancsol. - a' lakodalom utánn még a' korcsmába ment ott ivott és káromkodott.
Febr. 19. A Ns Zádeczki József fiának lakodalmában magát megalacsonyí-totta lerészegedvén, az ebédnél a' szomszéd helységekből való Un asszony vendégeknek ruhájikat meghugyozta; - onnan kiigazítván ment a leányát férjhez adott Bártfai János al-Gondnok házánál tartott lakodalomba, a'hol a' Prédikátor és neje is jelen voltak az ebéden; a' prédikátor azonnal magához intette, és nagyon szépen kérte, menne haza, ne botránkoztassa a csendes mulató vendégeket, — de az intésnek nem engedett, sőt a' prédikátort kigúnyolta, és hogy nékie nem parancsol nyilvánította, a' Prédikátor a' társaságot nejével együtt azonnal elhagyta 's hazament, - a' Rectort kivezették, ő pedig ment a korcsmába és rútul káromkodott, átkozódott.
Április. 21. Némelly korhely vargalegényeknek hét 7 pengő forintára bort elhordatott, de kötelezvényt magáról 9 forintost adott; részegségében a' szobályában lévő kályhát beverte.
Június 9. Az Ünnep másodnapján Göncz Ruszkára ment ott ivott a' korcsmában néhány gönczi R.cotholikus legény emberekkel (nincs felekezeti ellentét az ivásban - Sz. P.), onnan karonfogva hazahozták. Másnap reggel Pünkösd harmadnapján - mámoros fővel vánczorogván fel a Templomba, a' legnagyobb botránkozást tette, az éneket elkezdem nem tudta, - a' midőn pedig a' számosan felgyülekezett nép maga kezdett énekelni, abba azonnal belevágott, 's az éneklést elrontotta, úgy hogy a Prédikátor két sor éneklés után kenteién volt, a' Cathcdrába felmenni, 's a' könyörgést elkezdeni.
Június 17. Az iskola Szomszédjában Ns Hegymegi József lakodalmában volt, és ott magát mindjárt reggel az esketés utánn annyira leitta, hogy karon fogva kellett hazavezetm. Az útsza kapun bevezettetvén, a' gyermekeknek ezt kiáltotta: b ... jn a' kutya isteneteket kezdjétek az éneket, ezt a' Praeceptor - ki akkor éppen leczkéztetett meghallván, azonnal kiugrott érte, be-vitte 's becsukta a szobába: - de sok isten-káromkodások közben sikerűit nékie, az ajtó'pléhit valamiképpen elfordítani 's az ajtót kinyitni, -ekkor a' gyermekek előtt meztelenre vetkezett, a' tükör eleibe állott, és holmi faj talán tartalmú verseket szavalgatott, — azután egy keveset aludván, alkonyodáskor az úgy nevezett Ráki korcsmába ment, és a varga legényekkel ott ivott estveli 11 óráig, a'mikor a sidó korcsmáros által kiigazíttatván, a' korcsma előtt nagy zápor essőben megállóit és borzasztóan káromolta a sidót, hogy miért nem akar néki több bort adni!"
Bár a Tóth István ügyében hozott ítélet indoklása igyekszik félelmetes színben feltüntetni a büntetést, az egyház nem tud többet tenni, mint hogy elbocsátja a tanítót. Arra már nincs hatásköre, hogy az ilyen züllött pedagógusok ténykedését más helyen megakadályozza.
 |
| A Gera család 1903-ban. A jobb oldalon áll Garay Jolán Gönc későbbi óvónője |
A Bach-rendszer idején az önkényuralmi intézkedések is hozzájárultak a tanítócserékhez: „Béky János, nagyobbik iskola-Tanítónkat (Rector), a Cs. Kir. Csendőrök, - előttünk tudva nem lévő oknál fogva, - felsőbb rendelet következtében, Pestre, a katonai ítélő Törvényszék eleibe kísérték"
- olvashatjuk ajegyzőkönyv 1853. november 18—i bejegyzésében.
Az egyháztanács a félév hátralévő részére a letartóztatott rektor helyett nem tudott mást hozni, így a kisebb képzettségű preceptor egyedül tevény-kedett 1854. január 17-ig, a félévi vizsga idejéig.
Vannak olyan tanítók is, akiket tevékenységükért, a tanulók félévi, év végi vizsgákon nyújtott teljesítményéért dicséretben részesít a consistoriá-lis gyűlés. Álljon itt néhány elismerést nyert tanító neve is: Fövenyesi Pál rektor, Kapitány Sándor preceptor, Péden György preceptor, Balogh Lajos preceptor, Lengyel Lőrinc preceptor, Kozma Pál preceptor, Szentmar-toni Sámuel preceptor, Piskóty József preceptor, Baksi István preceptor.
Az iskolafenntartó gyakran kifogásolja a tanulók tudását. „1868. Febr. 23.
- Baksi István - a volt kissebbik iskola-tanítónk a'ki apróbb gyermekeinket írva-olvasásra tanítani kezdette, és fáradhatatlan szorgalmával őket igen sokra vitte, dicséretesen végzett hivatalát nálunk bevégezte."
A rektor feladatáról egy másik bejegyzés alapján alkothatunk képet: „1855. Jan. 17. - Az e' folyó Januánus hava 14-dik napján Egyház-Tanács Gyűlés határozata következtében, iskolás gyermekeink félévi tudományos ismeretekben tett előmenetelekből! megvizsgálások tartatott az iskolában, az egész nemes Egyház-Tanács érdemes tagjainak jelenléttökben.
A vizsgálat szigorú volt. A nagyobbik iskola-Tanító tanítványai — a'mit tudtak, úgy látszik jól nem értették, a' számban, Éneklésben előhaladtak. -A kissebbik tanító gondviselése alatti növendékek, nem tudták úgy, a'mint kellett volna az imádságokat, tízparancsolatot, erkölcsi regulákat, a'minek oka volt a' Tanítónak gyakori éjjeli kicsapongásai következtébeni tanításra való tehetetlensége — álmossága — kedvetlensége, — a'mit óh fájdalom! csak későbbre tudhatott meg a' Nemes Egyház-Tanács."
A tanítás célja tehát az írás, olvasás, a számtani alapismeretek elsajátíttatásán kívül nem terjedt ki másra, mint az egyházi szövegek és énekek megismertetésére. Valószínű, a nemes egyháztanács tagjai sem igen tudtak többet, így hát csak ezt voltak képesek ellenőrizni. A vallási textusok, tudnivalók felmondása a legelmaradottabb tanítási módszer, a magoltatás mindennél előbbrevaló alkalmazását feltételezi. Pedig a sárospataki „anyaiskolában" — amely a gönci tanítókat is adta - a kor színvonalához képest fejlett volt az oktatás. A diákok zöme azonban nem ültette át a gyakorlatba, amit Patakon kapott.
Holott a tanítók fizetsége az átlagost meghaladó volt. A ,.Chartában" meghatározott juttatások még a mezőváros életében nehéz időszakokban (aszályos évek, tűzvész) is biztosították megélhetésüket.
Gyakran alkalmaznak olyan rektorokat, akik az iskolát még nem fejezték be, illetve olyan preceptorokat, akik tanulmányaikat alighogy elkezdték. Ez általános jelenség lehetett korszakunkban, mert esperesi körlevél figyelmezteti a göncieket is az 1868. évi XXXVI1Í. te. 133. paragrafusára: „1871. Júl. 9. Tanítói hivatalra ezentúl csak oly egyének képesíttetnek, kik valamely nyilvános Képezdében az egész tanfolyamot bevégezték, 's a* kötelezett vizsgákat letévén tanítói oklevelet nyertek."
Az oktatás hatékonyságát a pedagógusok személyén, képzettségbeli fogyatékosságain kívül a tanulók iskolalátogatása is befolyásolta. A félévi és év végi vizsgák alkalmával a jegyzőkönyvet vezető lelkész rögzíti az intézményt rendszeresen látogató gyerekek számát. Szembetűnő, hogy szinte mindig jelentős eltérés van a íéíévi és év végi vizsgák számadatai között, s az a jellemző, hogy a tanulmányi év végére jelentősen megnövekszik a gyerekek száma, ami a rendszertelen iskolalátogatásra utal. Ugyancsak jellemző, hogy a rektor jóval kevesebb gyereket tanít, mint a preceptor. Ennek csak az lehet az oka, hogy a tanulók egy része az írás-olvasás elsajátítása után (esetleg még az előtt) nem folytatja tanulmányait, hanem munkába áll szülei gazdaságában vagy másnak szegődik valamelyik céhhez.
 |
| Garay Jolán óvónői kinevezése 1909-hői (Bodnár Tamás családi archívuma) |
Az oktatás színvonalában az 1868. évi Eötvös-féle népiskolai törvény hoz változást. Ettől kezdve az íráson, olvasáson, számoláson kívül a természettan, a természetírás, a hazai történelem, a földrajz, a polgári jogok, a testgyakorlat és az éneklés is kötelező tárggyá válik.
A mesterséget az iparosok általában saját szüleiktől tanulták, de ebben az időben is élt az a gyakorlat, hogy az elemi iskolát végzett gyerek más településen működő mesterhez szegődött. A szakmai képzést a gönci ipartársulat szervezte. A szülők és a mester előzetesen megállapodtak, majd a községházán történt a szegődés. A fiatalok összesen négy évig maskodtak, de a legtöbben ezt az időt nem egy helyen töltötték el. A mester kosztot adott, valamint egy szabaduló ruhát a tanulóidő lejártakor.
Minden inasnak részt kellett vennie az ipartársulat által szervezett heti kétórás általános oktatáson. Erre minden szakma inasa együtt járt. A tanórákat délután tartották, hogy az oktatás minél kevésbé zavarja a munkaidőt. Minden inas a községházán szabadult. Vizsga előtt az ipariskolában be kellett mutatni az előre elkészített vizsgamunkát, ezt követően minden jelölt elment két kiválasztott mesterhez, és ott elvégezte a kiadott munkát. Amikor Göncön létrejött az ipartanonc-iskola, átvette az iparosszakmák képzését az ipartestülettől. Ezután már nem volt annyira erős kötelezettség a segédek vándorlása sem.
A kisdedóvó létrehozására a törvényhatóság 1893 márciusában utasította a községet, építését 1894-ben kezdik meg. A területet Pálfiy grófné biztosította a nemes célra. Az építkezés finanszírozására ötezer forint értékű államkötvény értékesítését határozza el a képviselő-testület, majd kölcsönt vesznek fel. Az összköltség végül tizenháromezer forintra rúg. Az óvoda 1895. május l-jén nyitja meg kapuit a gönci kisgyermekek előtt. A fenntartás és az ott dolgozók fizetése is a községet terheli. A megyei tanfelügyelő kevesli a község által beállított egy-egy óvónőt, dajkát és cselédet, s erről hosszasan levelez a képviselő-testület. A község azzal oldja fel a vitát, hogy kezdeményezi az óvoda államosítását.
A vármegye tanfelügyelője gazdasági célú ismétlő iskola létesítésének tervével áll elő 1896-ban. A képviselő-testület nagyon helyesli a célt, az iskola mégsem valósul meg, mert annak terhét nem tudja vállalni a község. Anyagiak hiányában zárkózik el a testület az egészségügyi miniszter ajánlatának teljesítésétől is, aki azt javasolja, hogy a millenniumi kiállításon bemutatott kórház mintájára a gönciek is építsenek és szereljenek fel egy egészségügyi intézményt.
A két világháború közötti időszakban jelentősen megnövekedett az óvodába, iskolába járók száma. 1930-tól már két csoporttal működik az óvoda, a katolikus és a református iskola mellett izraelita elemi iskola létesül. Bővült az oktatott tárgyak köre is. A katolikus és a református iskolába a gyerekek fél nyolcra mentek, nyolc óráig tart a mise, illetve az istentisztelet, nyolctól tizenegy óráig a tanítás. Délre hazamentek megebédelni. Délután fél kettőtől négy óráig tanultak.
 |
| Gönci iskolások az 1930-31-es tanévben |
Az egyházi ünnepek iskolai szünnapok is egyben. A katolikus úrnapi körmeneten a katolikus iskola tanulói is részt vettek. A menet elején haladtak párban, utánuk következtek a rózsahmtők, majd a keresztvivő. A keresztről kétoldalt szalag lógott le, melyet két lány fogott. Utánuk következtek a párnát vivő Mária-lányok. Egyikőjük párnáján a töviskoszorút, másikukén két tőrt helyeztek el, melyekről szalagok lógtak. A Mária-lányok viselete sötétkék alj, fehér blúz, a tőr szalagjait vivő két iskolás lányé fehér ruha, kék övvel átkötve. Utánuk vonult a pap a hívekkel.
 |
| A Károlyi Gáspár Altalános Iskola (Arvai András felvétele) |
 |
| Az iskola zenekara 1955-ben (Bodnár Tamás családi archívuma) |
Az oktatást és a mindennapokat Göncön is átszőtte a Horthy-korszak irredentizmusa. A trianoni békeszerződés elutasításában közmegegyezés született. Természetesnek tarthatjuk ezt, hiszen a diktátum igazságtalanságára, méltánytalanságára nem lehetett másképpen reagálni. Ezzel viszont Magyarország olyan kényszerpályára került, amely törvényszerűen vezetett a második világháborúban való tragikus részvételig.
A három felekezeti iskolát 1948-ban államosították. A gyermeklétszám növekedése miatt hat tantermes általános iskola épült Göncön 1960-ban, amelyet 1975-ben és 1978-ban további négy-négy tanteremmel bővítettek. 1978-ban épült meg a tornaterem is. A régi református iskola épületét diákotthonná alakították át 1968-ban. Itt nyertek elhelyezést azok a tehetséges gyerekek, akik gimnáziumba vagy szakközépiskolába akartak továbbtanulni. Az új, kétszáznegyven férőhelyes diákotthon 1975-ben készült el. Ekkor a környék legnagyobb általános iskolája működött Göncön. Ide jártak az abaújván, a kékedi, a pányoki, a zsujtai gyerekek, de tanultak itt Fonyból, Mogyoróskáról, Regécről, Hejcéről, Aranyosból, Abaújalpárból is.
A rendszerváltás után a környező önkormányzatok többsége újraindította iskoláit, mára csak Abaújvár, Pányok és Zsujta gyerekeit fogadja a Károlyi Gáspár Általános Iskola. A kiürült diákotthon jelenleg turistaszállóként működik.
Az 1997-ben létesült művésztanodában hangszeres (zongora, furulya), valamint képző- és iparművész szakágon folyik a képzés. Különösen népszerűek a hagyományos gönci mesterségekkel (fazekas, mézeskalácsos, gyertyaöntő) foglalkozó kurzusok.
 |
| Meghívó a Gönci református énekkar hatvanéves jubileumára í 929-bői (Bodnár Tamás családi archívuma) |
A Károlyi Gáspár által szervezett középiskola után mintegy négyszáz évvel később — hat évig — újból működött gimnázium és szákközépiskola Göncön 1964-től. Ekkor történtek a legnagyobb kajszitelepítések a környéken, ezért szerezhettek az itt végzett szakközépiskolások gyümölcstermelő és faiskola-kezelő képesítést. A demográfiai hullám elmúltával azonban újra megszűnt ez az oktatási intézménytípus Göncön.
A települcsen nagy hagyományai vannak az árván maradt, a kiegyensúlyozott családi hátteret nélkülöző, veszélyeztetett körülmények közé kerülő gyermekek nevelésének, gondozásának. A község központjában épült Pálffy-kastélyban 1955 óta működik a gönci gyermekotthon, amely jelenleg hatvan gyermek és fiatal felnőtt gyermekvédelmi szakellátását végzi. A gyermekek a helyi és a környező települések iskoláiban tanulnak. A festői környezetben elhelyezkedő intézményt és az ott élő gyermekeket befogadta a település és a lakókörnyezet.
 |
| A Keresztyén Ifjúsági Egyesület tagjai (Bodnár Tamás családi archívuma) |
Az 1800-as évek második felében jöttek létre a község első civil szerveződései. 1869-ben alakult a Gönci református énekkar, 1895-ben - Sóber Ferenc jegyző javaslatára — az önkéntes tűzoltó egylet. A polgári társaskört Füzy János református lelkész vezette. A kör könyvtárának bővítésére táncvigalmakat rendeztek. Kezdeményezték népkönyvtár alakítását is. Ennek könyveit a városháza tanácstermében helyezték el. A kölcsönkért könyveket a képviselő-testület valamelyik tagja adta ki — elismervény ellenében. Az iparosok és a gazdák egylete mellett a civil szervezetek közé sorolhatjuk a gönci ifjak lovas bandériumát is. A polgári gondolkodás megnyilvánulásának tartjuk a Kossuth Alap és a szegényalap létrehozását is.
Az egyesületi élet a két világháború között a legtartalmasabb: a régen működő polgári társaskörön, önkéntes tűzoltóegyleten és az iparoskörön kívül — amelyet ekkor már önképző iparos körnek neveznek — működik a leventeegyesület, a kereskedők egyesülete, a gazdakör, a vadásztársaság, a polgári lövészegylet, a halásztársaság, a Hernád-völgyi turistaosztály, a Gönci Sport Club, a teniszklub, a Református Keresztény Ifjúsági Egyesület, amely 1933-tól az Országos KIE gönci szervezete. Ez utóbbi egyesület egyházi elnöke Farkas Elek református esperes, ifjúsági elnöke Kerekes János kovácsmester, alelnöke Szacsury István. Az 1920-as években alakult meg a Református Leányegyesület. Egyházi elnöke ennek is Farkas Elek lelkész volt, leányelnöke Szűcs Vilma, alelnöke Szádeczky Vilma.
A civil szervezetek közel hatszáz tagját és a rendezvényeket a XX. század elején épült Casnio fogadta be, itt színjátszó társulatot is működött. A később kultúrházként működő intézmény 1993-ban megszűnt. Teljes felújítását most tervezi a települési önkormányát, hogy újra kulturális központként szolgálhassa Gönc lakóit.
| |