| |
AZ ANNOTÁLT FORRÁSJEGYZÉKBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSJEGYEK:
Göncnek és körzetének geológiai és geográfiai problémáival összefoglalóan Frisnyák Sándor foglalkozott. Munkái közül a következőket hasznosítottuk. Frisnyák Sándor: A Zemplénihegység természeti földrajza. In: Zempléni-hegység - turistakalauz. Miskolc, 1983. Frisnyák Sándor: A Hernád-völgy földrajzi képe. In: Borsodi Szemle V. évf. (1961.) 2. szám 170-179. Frisnyák Sándor: Adalékok a Szatmár-Beregi síkság, a Rétköz, a Nyírség és a Zempléni-hegység történeti földrajzához (18-19. század). Nyíregyháza, 1982. Felhasználtuk továbbá az alábbi munkákat: Gyulai Iván, Természeti értékek Borsod megyében. In: HOM Közleményei XVIII. Miskolc, 1980. pp. 137-142. Dr. Gyarmati Pál: A Tokaji-hegység intermedier vulkamzmusa. In: A Magyar Földtani Intézet Evkönyve LVIII. kötet. Budapest, 1977. Dr. Perlaki Elvira: Magyarázó a Tokaji-hegység földtani térképéhez. 25 000-es sorozat. Gönc. Budapest, 1967. Viga Gyula (szerk.): Megyekönyv. Miskolc, 1994. A Zempléni Tájvédelmi Körzet és térsége Területrendezési Terve. Budapest, 1999. Szabó József: A Cserehátvidék geomorfológiai fejlődése és domborzati képe. Földrajzi Értesítő, 1998. 3. füzet pp. 409-431. Ádám László—Hegyessy Gábor: Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz lemezescsápú bogárfaunájához. Coleoptera Sckarabaeoidea. Sátoraljaújhely, Zempléni Környezetvédelmi Egyesület, 1998. (Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 2.). Gyulai Iván: Védett természeti értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, B.-A.-Z. Megyei Idegenforgalmi Hivatal, HOM, OKTH, 1984. 141. p. Rakonczay Zoltán (szerk.): Ipolytarnóc-tól Füzérradványig, Észak-Magyarország természeti értékei. Budapest, Mezőgazdasági kvk. 1989. 319. p. Hegyessy Gábor-Kovács Tibor: A Zempléni-hegység cincérei. Fólia Historico Naturalia Musei Matraen-sis 22. (1997.) 223-245. Pillér Tibor-Kárász Imre-Győry Jenő: Zempléni-hegység. Ipolytarnóctól Füzérradványig. In: Észak-Magyarország természeti értékei. 87—106. 1989. Simon Tibor: A növényvilág és termőhelyi viszonyai. Zempléni Tájvédelmi Körzet. 19—27. 1984. Varga Zoltán: A tájvédelmi körzet állatvilága. Zempléni Tájvédelmi Körzet. 34-42. 1984. Losits Ferenc: Terepbejárási jelentés HOM régészeti adattár 1624-82. szám.
Az alábbi művekre támaszkodtunk. Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest, 1860-1874. Nagy Imre (szerk.): Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius. I-V. Győr, Sauerwein G. 1865-1873., Nagy Imre (szerk.), Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius hungaricus. 8. köt. Budapest, 1891. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, 1963. Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest, 1988. Gádor Judit-Nováki Gyula: Ásatás az abaújvári földvárban. In: HOM Évkönyve XV. 1976. 37—50. Gádor Judit-Nováki Gyula: Az abaújvári földvár sánca. In: HOM Évkönyve. XIX. 1980. 43-77. Borovszki Samu-Sziklay János (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. I. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. Kemény Lajos: Abaúj és Torna vármegye története a honfoglalástól az 1526. évig. Kassa, 1912. Nemcsak e fejezetet, hanem a későbbi korszakokat tekintve is fontos támaszunk Gönc korábbi, rendkívül színvonalas monográfiája, Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. Karcag, 1926. (Fakszimile kiadás: 1987. Témánk országos hátteréül ajánlható Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest, 1969., valamint Maksai Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Budapest, 1971. Az Amadé-várral foglalkozók művei közül a következőket hasznosítottuk. Bertényi Iván: Magyarország az anjouk korában. Budapest, Gondolat, 1987. 282. p. (Magyar história.) Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Budapest, 1977. Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Budapest, 1978. Nováki Gyula—Sándorfi György: A magyarországi Árpád-kori várak kutatásának legújabb eredményei. In: Műemlékvédelem 28. 1984. 3. 166-179. Féld István: A gönci Amadé-vár. In: HOM Évkönyve. XXII-XXIII. Miskolc, 1985. 59-73. Sárközi Sebestyén—Nováki Gyula—Sándorfi György: A történeti Abaúj-Torna megye várai (az őskortól a kuruc korig). I. In: Történelmi Közlemények Abaúj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából. Historické Zvesti z Minulosti Abovsko-Turnianskej Zupy a Kosíc. Új Folyam 1. Forró, 1997.
Erdei Ferenc: Magyar város. Budapest, 1974. Erdei Ferenc: Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció. Budapest, 1977. Mendől Tibor: Az alföldi városok morfológiája. Debrecen, 1936. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest, 1965.142. p. (Értekezések a történeti tudományok köréből U. s. 37.) Bácskai Vera: A mezővárosok kialakulásának történeti folyamata. In: Városépítés, 3. sz. 11-13. p. 1971. Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a tizenhetedik században, különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. Budapest 1960. 70. p. Pach Zsigmond Pál: A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV—XVII. századi áthelyeződésének kérdéséhez. In: Századok. 102. évf. 1968. 5—6. 863—896.; Egy évszázados történész vitáról: áthaladt-e a levantei kereskedelem útja a'középkori Magyarországon? In: Századok. 106. évf. 1972. 4-5. 849-891. A Levante-kereskede-lem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában. In: Századok. 109. évf. 1975. 1. 3-32. Sashalmi Endre: A levantei kereskedelem és Erdély Báthori István korában. In: Történelmi Szemle. 1989. 3-4. 208-231. A kiváltságokat tartalmazó oklevelek eredeti, de javarészt sérült és hiányos példányai a B.-A.-Z. M. LT feudális kori gyűjteményében V-243. Gönc iratai között a 149. dobozban, teljes szövegű átirataik a kassai SOBA-ban AZsprávne písomnosti (közigazgatási iratok) 1498-1850 a 969. doboz 160. csomójában találhatók. Az oklevelek fordításáért Gyulai Évának tartozom köszönettel.
A fejezet tényanyaga, a hadmozdulatok tágabb összefüggései a már említett millenniumi monográfia Kassa a magyar hadtörténelemben című fejezetével egészíthetők ki. A korról kitűnő összefoglaló tanulmányként ajánlható Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás, Budapest, 1990.
A reformáció történeti, kultúrtörténeti forrásai rendkívül gazdagok. Csak néhány átfogó munkát említünk. Révész Imre: Magyar református egyháztörténet. I. Budapest, 1928. Klaniczay Tibor: A magyar reformáció irodalma. In: Irodalomtörténeti Közlemények. 1957. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3., javított kiadás, Budapest, 1977. Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Budapest, 1975. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995. Székely István Krónikájának teljes fakszimile kiadása 1960-ban jelent meg, a kísérő tanulmányt írta és a szöveget gondozta Gerézdi Rábán, egy rövid részletét pedig a Kazinczy Ferenc Társaság adta ki 1992-ben, mely kiadvány a közölt rész mai átiratát is tartalmazza (szerkesztette Csorba Csaba). Megjelent a Két könyv... utánközlése is a Magyar Hírmondó sorozatban Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor címen. (Budapest, 1984. 234. p. Válógatta, sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta Szabó András.) Nagyon gazdag a Károlyi Gáspárra és a Vizsolyi Bibliára vonatkozó irodalom is. Zoványi Jenő: Mettől meddig volt Károlyi Gáspár tállyai pap és meddig gönci? In: Protestáns Szemle, 1934. Harsányi András: Károlyi Gáspár életmunkája. Budapest, 1940. Bottyán János: Hol tanult Károlyi Gáspár? In: Református egyház. 1976. Szabó András: Károlyi Gáspár életútja a Vizsolyi Bibliáig. In: Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. (Szerk: Barcza József.) Budapest, 1990. A Vizsolyi Biblia 1990-ben megjelent kétkötetes fakszimile kiadásához mellékelt tanulmány Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája címen ugyancsak Szabó András munkája. Szathmári István: A reformáció és benne a Vizsolyi Biblia nyelvi hatása. In: Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. (Szerk: Barcza József.) Budapest, 1990. Bak Zsuzsanna: Károlyi Gáspár élete és munkássága. In: A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének Tanulmányi Füzetei. 21. Debrecen, 1993.
Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Budapest, 1979. 203. p. (Magyar história.) Tóth István György: Három ország egy haza. Budapest, 1992. Ágoston Gábor—Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar Századok. Pannonica Kiadó. Budapest, é. n. Ez utóbbi monográfia bőséges és alapos bibliográfiáját tartalmazza az időszakra vonatkozó forráskiadványoknak és tanulmányoknak. A nehéz idők gönci eseményei a B.-A.-Z. M. LT-ben: V-243. Gönc Városkönyv. 1559-1844. Ugyanott. 40. doboz 10., 11., 13., 34., 39. csomó. Magyar Történelmi Tár 1879., 1889. 1901., 1904., 1906.
Szakály Ferenc: Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Budapest, 1969. Makkai László: A felsőtiszavidéki parasztfelkelés. Budapest, 1954. Gyimesi Sándor: Felnégyelt parasztkapitány. In: Napjaink. 1966. 17. szám. Magyar Történelmi Tár 1892. és 1887. évi kiadásai. A fejezet primer forrásai a B.-A.-Z. M. LT 40. doboz. 43. csomóban és a §OBA gyűjteményében találhatók.
Az eddig említetteken kívül Füzy Jánosnak a Sárospataki Lapok 1884. évfolyamában közölt írásai, továbbá Adatok az egri egyházmegye történetéhez IV. kötete, továbbá B.-A.-Z. M.LT V-230. Gönc jegyzőkönyvének bejegyzései szolgáltak alapul.
Felhasználtuk Iványi Béla idézett művét, továbbá Gönc városkönyvét. B.-A.-Z. M. LT V-230. Vályi András: Magyarországnak leírása. II. Buda, 1799. Magda Pál: Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. Fényes Elek: Magyarország leírása. I—II. Pest, 1847. A jegyző és a városgazda elszámolása a §OBA A-T-Z. Ltsz. 335. 20. dobozban, illetve B.-A.-Z. M. LT V-230. 13-14. kötetben.
Forrásként a B.-A.-Z. M. LT V-230. 41. doboz iratai, szakirodalmi háttérként elsősorban Hermán Róbert (szerk.): Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története. Budapest, 1996., valamint a millenniumi monográfia.
Iványi Béla idézett művében felsorolja az általa használt összeírások fellelhetőségét. Kiemeljük a Gönc 1772. évi urbáriumához mellékelt összeírást, az 1882. és az 1900. évi népszámlálást. (Ez utóbbi kettő pontos címe: A magyar Korona országaiban /az 1881. év elején/ végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. II. Budapest, 1882.; A magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. Második rész. In: Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 2. Budapest, 1904.) A felekezeti megoszlás vizsgálatára lehetőséget nyújtó semathismusok több parókia levéltárában is fellelhetők 1828-tól kezdődően.
Gönc önkormányzati iratai B.-A.-Z. M. LT V-151. 2. kötet és ulier Ferenc: Az 1919. évi felvidéki hadjárat. In. Molnár Endre (szerk.): Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája. Abaúj-Torna vármegye. Budapest, 1935. Magyar Statisztikai Közlemények 86. kötet. Az 1930. évi népszámlálás. Budapest, 1934. Pecze János: Gönc. Mesterségek. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára. 521. Budapest, 1995. Vida Gabriella: A gönci fazekasság. In: HOM Évkönyve. XXVIII-XXIX. 425-463. Miskolc, 1991. Szabó Nándor-Szalipszki Péter: A második világháború harcai Kassa térségében. In.: Történelmi Közlemények, Abaúj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából. Új folyam, 1. szám. 1997. 178-219.
Novak Józsefné: Gönc társadalmipolitikai helyzete 1939-48. között (Kézirat.) In. HOM Történeti Adattára, 1971. A.G. Menyhért János tulajdonában lévő iparos jegyzékek. Gönc várossá nyilvánításának kezdeményezése, pályázati anyag, kézirat, Gönc 2001. Továbbá a gönci lakosokkal folytatott beszélgetések adatai. Itt mondunk köszönetet, amiért beszélgetőpartnereink bizalmukba fogadtak. Köszönjük Molnár János polgármester pártoló segítségét is.
Művészettörténeti kiegészítésül ajánlható Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1961. Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke. Encs környéke. Miskolc, é. n. A pálos rend általános történetéhez Kisbán Emil: A magyar pálos rend története. I—II. Budapest, 1938. Bandi Zsuzsanna: Északkeletmagyarországi pálos kolostorok oklevelei (regeszták). In: Borsodi Levéltári Évkönyv V. Miskolc, 1986. 582-608. Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok. In: HOM Közleményei. XXIV. Miskolc, 1986. 48-58.
A fejezet elméleti hátteréül ajánlható Bácskai Vera-Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, Akadémiai Kiadó 1984. A XIX. századi gönci vásárok szerkezetét és méreteit bemutató forrás a B.-A.-Z. M. LT-ben.
A fejezetben szereplő családok levéltárainak maradéka a MAOL-ban. Adatokat tartalmaz továbbá a Királyok könyve. Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. (Szerk.: Gáspár Zsuzsa, Horváth Jenő.) Budapest 1993. Deák Farkas: Egy magyar főúr a XVII. században. Budapest, 1888. Magyar Nemzeti Múzeum. Gróf Csáky levéltár, fasc. 43. §OBA AZ 1498-1850. Ltsz. 268.; 269. 16. doboz. A fejezetben ismertetett contractus a B.-A.-Z. M. LT V-243. Gönc. 40. doboz, 40. szám alatt.
Czobor Alfréd, Abaúj vármegye régi zászlaja. In: Történelmi Közlemények Abaúj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából. 1912. IV. 241. Mikor tartotta Abaúj vármegye törvényszékeit? Uo. 1913. I. 43. Hol tartotta Abaúj vármegye közgyűléseit? Uo. 1912. IV. 249—251. A gönci régi vármegyeháza. Uo. 1913. I. 45. Corpus Iuris Hungarici. Magyar törvénytár 1869-1871. évi törvényczikkek. Budapest (Franklin Társulat), 1896. 1871. évi törvényczikkek. XVIII. tcz. 280-290. p. Továbbá Corpus Iuris Hungarici. Magyar törvénytár. 1884-1886. évi törvényczikkek. Budapest (Franklin Társulat), 1897. 1886. évi törvényczikkek XII. tcz. 405-446. A városi cím elvesztését megelőző időszak gazdasági hanyatlását érzékeltető levelek B.-A.-Z. M. LT. Gönc iratai, V-151 dobozból.
Szabó Sándorné: Károlyi Gáspár gönci szobráról. (Reformátusok Lapja, 1990.) Radácsi György (szerk.): A Károlyi-Biblia háromszázados örömünnepe. Sárospatak, 1891. Gönc 1890—1912 évi képviselő-testületijegyzőkönyvei. AM adattára 100-114.
Az istenes vénember és az Újra a hadakjárásában című fejezetben idézett munkák, továbbá Palánczné Sipeki Andrea, Gönc iskolatörténete. (Kézirat.) HOM Történeti Adattára. 97. 1.32.
| |