Előző fejezet Következő fejezet

Függelék

 

I. A gönci bíró esküjének formulaszövege

 

Krisztus Jézus Születése után 1663. Esztendőben

Mi Gönc Városának Fő Berája Bartha Gergely, és mellém rendeltetett eskütt Polgár Társaim, Szíjártó János, Házi András, és Csizmadia András, Az Atya Istentül az Kristus Jesus által mindeneknek kegyelmet és békességet kívánunk. Az Úr Isten ki ez világnak Teremtűje, és minden rend tartásnak oka, és vezérlője, ki az igaságnak Szeretője, az hamiságok és minden gonosságok megh böntetője, azt akarta, hogy az emberek szép rend tartással biratassanak és igazgatassanak, és hogy mi képen Császárok Királyok vadnak az felső renden azon képen az alsó renden az kősségh között lennének Berak, Polgárok, hogy miképen az Angyalok Meny országában azon-képen az emberek az Főidőn lennének az Igazságnak Szolgáltatásában, Jóknak oltalmazásában, gonoszóknak megh büntetésében Istennek Abrázati lennének, Azért rendelte az Úr Isten régenten az Nagy Nimródot, az őzön Víz után, ki az világot fegyverevei igazgatná mikor imár az Fiák, nem fogadnak az Attyakk Intéseket, ezt látván Jetro Papid (?) inté az Mojsest, hogy választana magának az Sidók kőzűl Bérákat, Polgárokat, kik az nép között Igasságot Szolgáltatnának, hogy ő maga Moyses anny sok fáradtságos munkával ne terheltetnék. Az Ur Istentül szeresztetett rendtartásnak, mi is örömest engedők. És az mi Attyáinkk (atyáinktól) reánk szálott, reghi szokássa Szerént egyenlő akaratbul valasztatuk az Városnak becsületes és közönséges Szószólóját az Tiszteletes Jámbor és Isten félő Férfiat ugy mint N: N: Uramot kinek adnánk hatalmat és méltóságot, hogy az Városnak minden szabadságának oltalmazásában Minden rendeknek Igasságoknak és Törvényeknek) Az Isten Törvénye Szerént való oltalmazásában és az Városnak minden igasságot szokott törvényeinek. Annak felette, az mi Attyáinknak Isten szerént való rendeléseket, őrize és oltalmaza, és mind e jóknak felette az Ur Istennek és az mi Urunk Jézus Xtusnak Sz: nevének dicsőségeinek továb való terjesztésire nagy gondot viselyenek és arra Igyekezenek mint az eő kigyelmet, mellette való jámbor Tiszteletes Személlyekel, egyetemben, hogy pedigh az nagy Terhnek el visselésire alkalmatos lehessen. Ad-gyunk eő kigyelmett mellé Tiszteletes és Istenfélő Jámbor firfíakat az kik (nek) neveket meg nevezük. Mely dolog hogy az Istennek neve dicsőité-sire és Tiszteletire légyen annak felette az Anya Szent Egyháznak épületire és az közönséges Társasságnak meg maradására légyen, az Úr Istent eő Szent-felségit kirjuk. Mi Attyánk ki vagy az Menyegben etc.

Ezzek az Választott Széméllyek(nek) az Nevek. Formendér, második Se-nior N: N: 3-ins 4-tus N: N: és atöbb közönségbeliek N: N: Azért ez felől megh ért Tisztelettes Firfiakk(nak) adunk hatalmot és Méltóságot erre is, — hogy vagy eő kigyelmek közül, és Varos Társasságábúl Válaszának, emellye-nek az Mi Urunk eő Nagysága Varosában Fő Bírót, ollyat kívánnunk, pediglen hogy válasszanak, ki illyen nagy terhes tisztnek elviselessére alkalmatos méltó légyen, tsak az Sz: Istennek igasságában és azt szolgáltatássá ki, mely a Szent Istennek dicsősigire Főképen azután, az Városnak megh maradására jó rendet viselyen. Kinek hogy az Isten eő kegyelmet és az eő lelkinek ajándékot adgya eő Szent Felséget Szivünk szerént kíványuk. Ámen

(B.-A.-Z. M. LT. V-243. Gönc város könyve)

 

II. A városnak az urbárium kérdéseire adott válaszai 1772-ből

 

Fassiones colonorum oppidi Göncz (Gönc mezőváros jobbágyainak jogai és kötelességei) 1772. március 25.

  1. A helységnek nincs úrbéri szerződése.
  2. A jobbágyi és zselléri kötelezettségeket szabályozza-e contractus (egyezség) a földesúr és a jobbágyok között? Ha nincs egyezség, akkor milyen szokás szerint teljesítik kötelességeiket és milyen jogokkal rendelkeznek? Ezen Város még az 1690. esztendőben kőit, akkori örökös földes urának gróf Csáky Istvánnak Contractusa mellett vagyon, melyet sub... itten adnectálunk. Volt annak előtte is más (amint ezen Contractusnak teno- rábul is ki tettzik), de hogy tévelyedett el, nem tudjuk.
  3. Ha nincs urbárium, vagy contractus, miből álló a Jobbágyságnak és Zsellérségnek adózása, és kötelessége, a ki mostanság szokásban vagyon? Azon Contractus szerint Taxát fizettünk a Földes Uraságnak, és semmi (egyéb) jobbágyi kötelességet eddig véghez nem vittünk.
  4. Minemű haszon vételei ezen helységnek és határjának, avagy elleniben minemű károk szokták közönségesen érni őtet és határját? Haszonvételeink ezek: Szántó Fölgyeink három nyomásnak bővek és termékenyek, minden féle életet meg teremnek, sőt harmadrészi olyan, hogy tíz esztendeig sem kell trágyázni. Rétyeinknek is harmadrésze jó, és termékeny. Piatzunk vagyon városunkban, azhol holmit el lehet adnunk. Kassa városa is jó útban circiter, s órányira vagyon tőlünk. Szőlőink alatt vágynak szép gyümöltsöseink, melyekbül, ha gyümölts terem pénzt szerezhetünk. László Király által még (az) 1510. esztendőben kiadatott Privilégium szerint négy vásárnak kéne esni esztendőnkint városunkban, ugy mint: Sarlós Boldog Asszonyra, Egyed napjára, Szent Pálra és Böjt középire, de a két elsőnek ususában nem vagyunk, mint hogy az emberek reá nem tartanak (igényt), hanem a két utolsó, esztendőnkint meg szokott esni, és annak a város szedi jövedelmét. Bor kortsmánk mostanában Szent Márton napjátul fogvást Új Esztendeig vagyon. Vagyon a város számára közönségesen három nyomásban 46 Posonyi mérő alá való földünk, a mellett hasonló közönséges Város Rétje 20 ember kaszálló. Malom 5 vagyon határunkban, melynek hármát az Uraság, kettejit pedig Plébános Uram bírja. Pénzt szerezhetünk mint itt helyben (minthogy az uraság pénzét karót hordát az Hegyallyára, amellett Rétyeit is pénzért kaszáitatya), mint pedig a Hegyallyai Városokon, melyek félnapi járóföldre vágynak hozzánk. Káraink és fogyatkozásaink ezek: Rétyeinknek két részit a víz gyakran szokta rontani, sarjút rajta soha kaszálni nem szoktunk, a Marha legelőnek szűk volta miatt, mivel egyébb-képpen is a szomszéd Telki Bányai Határban szoktunk a Gulyabéli Marháknak legelőt esztendőnkint 18 Rftokban (rénes forint) és 42 Xrokban (krajcár) arendálni (bérelni). Sem tűzre, sem épületre való fánk Határunkban nincsen szükségünkre, minthogy azt esztendőnkint rész szerint a Regéczi Dominiumtul, rész szerint az ide való Uraságtúl szoktuk kiarendálni. Fizettünk Regéczi Uraságnak minden járomtúl 34 Xr, az ide való Uraságnak pedig négy marhás szekertül (szekér fáért) 2 napi marhás munkát, 2 marhás emberek pedig egy marhás, és 2 napi gyalogmunkát szoktak véghez vinni a Censuson és Arendán felül, sőtt a Zsellérek is 2 napi gyalogmunkát szoktak a fajzásér szerelni. Makkolásunk erdeinkben nincsen, mint hogy ha terem is makk, az Uraság vagy bé fogadni nem akarja Sertéseinket, vagy pedig mérték nélkül drága bért kíván tőlünk.
  5. Hány és minemű hold Szántóföldje és Rétye vagyon egy egész házhelyes gazdának? Hány Pozsonyi mérővel lehet vetni egy-egy hold Szántóföldbe? Van-e lehetőség a Réteken másodszor is kaszálni? Itten a gazdáknak bizonyos telek után kiszabott Szántóföldje, vagy Rétye nintsen, minthogy mind földeket, mind réteket, mint pedig néha Telkeket is, akin épületek vágynak pénzen szoktunk szerezni. Sarjút, amint fellyebb is meg vagyon írva a legelőnek szűki miatt nem kaszálhatunk.
  6. Minemű és hány napi munkát vitt egy-egy Gazda eddig végbe, és hány vonómarhával? és amidőn a robotra mentek és viszsza jöttek, bészámláltatott-e azon járás kelésnek ideje is a napi számhoz? Amint felül is megmondottuk dolgozni nem szoktunk, hanem Cont-ractus szerint Censust fizettünk, mely 1000 Ft-ot, azaz 833 rénes forintot és 20 krajcárt tesz ki.
  7. Adnak-é az itt való lakosok a Földes Uraságnak kilentzedet? Ha adnak minemű termésbűi és javakbúi adják azt, mennyi időtűi fogva? Vagyon-e a kilentzed béli adózás ezen Nemes vármegyében más Földes Uraságnál is bé vett szokásban? Ezen kívül más adózás fejében mit szokott ekkoráig egy egy jobbágy adni esztendőnkint az Uraságnak, jelesül pedig ollyatén akár készpénzbűi, akár más egyébbül adatott adózás és ajándék mibül áló volt? Kilentzedet az Uraságnak régi bé vett szokásbul mind ekkoráig mindég attunk, úgymint borbul, búzabul, gabonábul, árpábul, zabbul és tatárká-bul, már most valami hét s nyoltz Esztendőktül fogvást a káposztáinkat is dézmálni szokták, az kilentzed adózás vagyon másutt is ezen Nemes Varmegyében. Királyi vagyis Papi Dézmát most nem adunk, mivel azt N. Vármegye arendálya, annak előtte pedig attunk Borbul, Búzabul, Gabonábul, Árpábul és Zabbul, de nem egyébbül a fellyebb megírt Censuson felül pedig adunk esztendőnkint 150 rénes forintokat az Uraságnak az új esztendő-beli ajándéknak, úgy a Dézmabeli életnek Kassára leendő felhordása vakságáért, s egyebekért. Ezeken kívül pedig még 100 szedőt 1 napra a Hegy-allyára és ugyanannyi hordó. Az Uraság hordóit is magunk szekerein tartozunk levinni a Hegyallyára.
  8. Hány puszta hely vagyon ezen Helységben? Mennyi időtül fogva, mi okbul pusztultak el? Azon hellységeket appertinentiájával együtt kik bírják? Vagyon ezen városban még Circiter 14 puszta Telek, mellyeket a Városbéli lakosok kit egy, kit más vérségbül bírnak, de azokhoz semmi appertinentiák nintsenek, minthogy ki ki pénzen szokott magának szerezni, ezek pedig a Revolutiókban még Rabatin járásakor pusztultak el 1706-ban.
  9. Ezen Helységnek lakosi örökös Jobbágyok é vagy nem? Ezen városban örökös jobbágy egy sintsen, hanem minyájan szabadon jövő s menő emberek.

(ŠOBA AZ 1498-1850. Ltsz.268. 16. doboz)

 

III. Vass lózsef főbíró ünnepi beszéde 1898. március 15-én, a szabadságharc 50. évfordulóján

 

Tekintetes képviselő testületi gyűlés! Nekem jutott ama kiváló szerencse, hogy a 48-as események félszázados megülése alkalmakor, a diszgyülést, mint annak elnöke megtarthassam. A gyűlést megnyitom!

E mai napon, szeretett magyar hazánk fejlődése tekintetéből nagy fontosságú események napjait üljük. A szabadság és a felebaráti szeretet ragyogó napja ez, mert ekkor tétetett a föld szabaddá, a jobbágyság eltörültetett, ura lett minden polgár az általa birt és megvett földterületnek. Ekkor lett egyen-jogúvá minden magyar ember és most már minden vagyon és előrang nélkül, az ész utat törhet magának a legmagasabb polczig. 1848. márczius hó 15 ével látott a sajtó szabadság első terméke Petőfy „Talpra magyarjával", - napvilágot.

Városunk múltjára nézve nem tartom feleslegesnek megemlíteni ama körülményt, hogy 1848-ban a midőn négy nagy évre osztva népessége megszámláltatott: 4005 magyar érzésű lélek lakta azt. Úgyszinte érdemesnek találom megnevezni az eseménydús napok akkori elöljáróit: a járás főszolgabírója volt: Komáromy József; Göncz város főbírája volt: Bártfay János; jegyző: Gresszing Jakab; Polgármester: Tass János; Kapitány: Dudás András; Levéltárnok: Torna Márton; Adószedő: Kisvárday József; Tanácsosok: Molnár István, Kiss András, Kerekes János, Erdélyi István, Anderkó Ferencz, Görgey János, Kapós István és Bártfay István; - tehát 8-an. Képviselőtestületi tagok 45-en névszerint: Beszterczey János, Szombathy István, idősebb Lipták István, Dudás János, Kölböl Szacsuri István, Pigay János, Hegymighi László, id. Menyhért István, Rimán János, Szinyey József, Kisvárday József, Tünk János, Szinyei István, Kölböl István, Lyóták Mihály, K. Szacsuri János, Lipták András, Turiszky István, Papp István, Kolacsko-vics Pál, Szacsuri János, Papp András, Iván János, Szinyei Mihály, Göböly József, Sikora László, Györfy András, Kölböl Mihály, V. Papp András, Duna György, kövi Kölböl István, Frankó János, Kruzslyák János, Vass Mihály, Kelemen János, Fazekas István, Kopcsó András és Bernai Mihály.

Javaslatba hozom, hogy megörökítés végett a mostani elöljáró és képviselő testületi tagok névsora jegyzőkönyvbe foglaltassék. Szívből kívánom, hogy a jövő félszázadban szeretet magyar hazánk valamint városunk polgárai népesség és gazdagságban erősbüljön. Távoztassa el tőlünk a magyarok Istene minden viszály és pártoskodást, mint haladás megölő gyilkosait.

A nagyközségi főbíró javaslata, hogy megörökítés végett a mostani elöljáró és képviselő testületi tagok névsora jegyzőkönyvbe foglaltassék egyhangúlag elfogadtatott.

1898. január hó 15-én Göncz nagy község elöljárói voltak: Vass József föbíró, ifj. Szombathy András albíró és közgyám, Pálinkás Mihály gazda és nagyközségi pénztárnok, Beszterczey János adószedő és az adó pénzek pénztárnoka, Gönczy István belrendőrségi kapitány, ifj. Görgey János, id. Szombathy András, Fazekas István, Papp Sándor, Balogh János, Molnár János, Gönczy János és Szacsuri János Tanácsnokok, Lóber Ferencz főjegyző, közigazgatásügyjegyzője, Groszman Mór aljegyző, az adóügyek kezelő jegyzője, Dr. Kardos Mór orvos.

Képviselőtestületi tagok, rendes tagok, I. legtöbb adót fizetők: 1. Gróf Pálffy László; 2. Putnoky Barnabás; 3. Body Barna; 4. Láng Hermán; 5. Vécsey Endre; 6. Fazekas István; 7. id. Görgey János; 8. Klein Ignácz; 9. Papp András; 10. id. Szombathy András; 11. Molnár János; 12. Szalay Mihály; 13. Tóth János; 14. Teisz András; 15. Lukács András; 16. Zádeczki János; 17. Papp Sándor; 18. Friedman Ignácz; 19. Anderkó Benjámin; 20. ifj Szombathy András. Póttagok: 1. Majoros István; 2. Kozmán Zoltán; 3. ifj. Görgey János; 4. Frank Andrej; 5. Képes János.

II. Megválasztott képviselők: 1. Károly Dániel; 2. Szabó József; 3. Gönczi István; 4. Pálinkás Mihály; 5. Bogdányi István sz.; 6. Fojtó Pál; 7. Füzy János; 8. Szálkay Elek; 9. Vass István; 10. Egri András; 11. Gál János; 12. Vass József; 13. ifj. Görgey János; 14. Tóth József ifj.; 15. Beszterczey János; 16. Kaskó Dániel; 17. Szacsuri János m.; 18. Dankó ny. Mihály; 19. Balogh János; 20. Dakozy János.

Póttagok: 1. Tóth József ifj.; 2. Serke István; 3. Varga János; 4. S. Papp István; 5. Gönczy János.

Hivatalból tagjai: Sóber Ferencz főjegyző, Groszman Mór aljegyző, Dr. Kardos Mór orvos.

Továbbá a képviselő testület egyhangúlag elhatározta, hogy a nagy nap események emlékére a nagy község pénztárából a szegény sorsú tankötelesek segélyezése czéljából adakozás folytán létesült Kossuth alap javára 400 koronát szavaz meg amelynek évi 4 % vagyis 16 korona mindaddig fizetendő lesz a község pénztára által amíg oly helyzetbe nem jut, hogy a megszavazott 400 koronát lenem fizették.

Végül a nagy községi főbíró a diszgyűlést a haza, a nemzet és szeretett magyar király I. Ferencz József éltetésével, - melyet általános lelkes éljen-zés követett, - berekesztett.

Más tárgy nem lévén a gyűlés berekesztetett.

(AM adattára. Gönc képviselő-testületi jegyzőkönyve 1898. 108.)

 

IV. Nevezetes Gönciek

 

Csécsi János (1689-1769) tanár, polihisztor, itt született.

Debreczeni Boldizsár XVI. századi tanár, a gönci iskolában a latin nyelv tanítója volt.

Fazekas Sámuel (1887-1937) újságíró, szerkesztő, itt született.

GÁL András (1764-1812) író, énekszerző, műfordító, ref. lelkész, itt működött.

Geleji Katona István (1589-1649) nyelvtudós, ref. egyházi író, itt tanult.

Gönczi György (1540-1595) egyházi író, költő, itt született.

Károly Irén JÓZSEF (1854-1929) fizikus, tanár, a rádiótechnika egyik magyar úttörője, itt született.

Károlyi GÁSPÁR (1529 körül-1592) prédikátor, író, bibliafordító, itt működött.

Klein Miksa (1847-1908) szobrászművész, itt született.

Simándi István (1675-1710) főiskolai teológiai tanár, itt tanult.

Székely István (1510-1563) prédikátor, író, itt működött.

Szenci Molnár Albert (1574-1634) író, az első kiemelkedő magyar műfordító, itt tanult.

Szepsi Csombor Márton (1595-1623) útirajzíró, itt tanult.

Szolártsik SÁNDOR (1766-1795) jurátus, a jakobinus mozgalom résztvevője és mártírja, itt született.

 

(Szabó Sándor-Szabó Sándorné: Nevezetes emberek Abaújban. Encs, 1986. nyomán.)

 

V. Az első világháború áldozatai

 

Bakos János Jutkó István László István
Bárfai András Kafika Ervin Léport István
Bertus János Kapcso István Lipták János
Bodnár Károly Kis Ferenc Cs. Lipták János
Bogdányi Bertalan Kiss János Magyar István
Csorba Ferenc Kiss István Menyhért István
Dienes János F. Kovács János Mészáros Ferenc
Duperkai T. Lajos Kruzslvák András Molnár János
Gaburi Lajos Lakatos Árpád Nagy Gábor
Gregov István Lakatos Gusztáv Nagy Lajos
Győrfi János Lakatos István Németh János
Jordán János Lakatos József Novak Gyula

 

Orosz József Cs. Szacsuri Bertalan Tóth István
Papp András Szacsuri István Tóth József
Papp Ferenc Szalóczi János Varga Béla
Pásztor József Szarka János Varga Lajos
Ragocsi János Szendrei Gyula Vili József
Répaszki Lajos Szendrei István Vili Mihály
Rozgonyi András Szombathi Endre Zadeczki József
Serke Dezső Szotárczki István Zsarnai József
Spisák András Takács Bertalan Zsenszki József
Spisák Vince T. Takács István  
Szacsuri András Tirpák Ferenc  

 

 

VI. A második világháború katona áldozatai

 

Adler István Győrfi Dániel Lakatos Aladár
Adorján István Győrfi József Mácsinger István
Bacsó József Hollár László Marhevszki József
Bartus János Hedrik József Márton Lajos
Bártfai István Henter István Mátyás Mihály
Bercsényi János Jancsó István Menyhért Barna
Biszterczei Béla Juhász András Menyhért Gyula
Bodnár András Juhász György Menyhért Lajos
Borsos Balázs Kaposi Béla H. Menyhért József
Bódich Béla Kaposi József Cs. Mészáros Béla
Csontos József Kerekes István Cs. Mészáros József
Csorba István Kerekes János Mészáros István
Dányi Sándor Keresztúri István Molnár Bertalan
Dudás László Kiss Béla Magró Béla
Fajger István Kiss Ernő Nagy István
Farkas Bertalan Klein Gyula Nagy Károly
Farkas István Kolbai Ernő Német Lajos
Farkas Gyula Kormos László Nyitrai Dezső
Fojthó Károly H. Kovács Kálmán Orosz András
Garai Sándor Kovács Károly Orosz József
Gál Bertalan Kosa András Palczer János
Gál Sándor Köteles István Papp Dániel
Gáspár János Kristófjános Petrik József
Gáspár Lajos Krizsán Károly Petróczki Ferenc
Germán István Kuti János Popovics Géza

 

Sári János M. Szacsuri István Tóth Imre
Sárvári Ferenc K. Szacsuri János Tóth István
Stemen Gyula Szacsuri Sándor Varga János
Spisák János Reményi János Vaskó János
Sugár János Szálkai István Vaskó Imre
Szabó József Szántai Ferenc Vass Béla
Szabó Vilma Székely András Váradi László
C. Szacsuri János Szopkó István Fazekas Gyula
H. Szacsuri István Stefurák Lajos  

 

VII. A község képviselő-testülete az 1998. októberi önkormányzati választások után

 

Polgármester: Molnár János
Alpolgármester: Molnár István
Jegyző: Kucsma István
Képviselők:
Banszkyné Szepesi Éva
Csomós József Lakatos Árpád
Gyurka Ferencné Nagymáté László
Kocsis József Robotka László
Kozmán László Szalóczy Tibor

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet