Előző fejezet Következő fejezet

Függelék

 

I. Urbárium névjegyzéke, 1828

 

Az adózó neve Az adózó
családtagok száma
Jobbágy Zsellér Házatlan
zsellér
Testvér Fiú Lány Iparos
Martin. Tutveiler 2 1
Joannes Kovács 2 1
Steph. Ifjú Kakas 2 1
Josephus Foris 2 1
Jós. Deák Peti 2 1
Jós. Sáfrány Imre 2 1
Joann. Thaler 2 1
Jós. Subics 2 1
Jós. Pora 4 1 1
Jacob Fetter 2 1
Ladisl. Öreg Voka 4 1 1
Joann. Ifjú Foris 2 1
Paulus Woka 3 1 1
Joannes Pauer 2 1
Georg. Juhász 2 1
Joann. Marton Mátsás 2 1
Joann. Öreg Martony 4 1 1
Emeric. Voko 3 1 1
Michael Fodor 2 1
Stephanus Foris 4 1 1
Mich. Foris 1 1
Andr. Vörös 2 1
Steph. Marton Laczi 2 1
Steph. Deák Peti 2 1
Ladisl. Deák Peti 2 1
Paul deák Adám 2 1
Emer. Deák 1 1
Joannes Czinak. 4 1 1
Steph. Ifjú Vokó 2 1
Jos. Rheder 2 1
Ladisl. Ifjú Vokó 4 1 1
Franc. Király 2 1
Joann. Vokó 2 1
Andr. Ifjú Foris 2 1
Thomas Marton 2 1
Gregor Marton 2 1
Jós. Lakos 2 1
Laur. Jeske 2 1
Joseph. Hús 2 1
Ladisl. Czinak 2 1
Mich. Deák György 2 1
Joann. Nagy 2 1
Jós. Ifjú Deák 2 1
Joann. Tót 2 1
Joann. Sáfrány Omre 2 1
Ladisl. Csordás 4 1 1
Thomas Sáfrány 4 1 1
Ladisl. Deák András 4 1 1
Steph. Ifjú Deák 2 1
Joseph. Gothard 2 1
Andreas Deák 2 1
Mich. Öreg Deák 2 1
Steph. Kovács 2 1 1
Michael Kovács 4 1 1
Mathias Kovács 6 1 1
Emer Ifjú Kovács 2 1
Balth. Martony 4 1 1
Joann. Ifjú Martony 2 1
Ladisl. Sáfrány Mátyás 4 1 1
Lad. Deák Adám 4 1
Steph. Deák Pál 4 1 1
Mich. Deák Pál 2 1 1
Jós. Deák Pál 2 1
Emer. Martony 1
Joann. Sáfrány Laczi 2 1
Valent. Sáfrány 3 1 1
Jós. Kakas 2 1
Joann. Sterbl 2 1
Marcus Both 4 1 1
Joann. Fetter 4 1 1
Franc. Ifjú Martony 4 1 1
Mich. Martony 2 1
Caspar Kozáry 4 1 1
Lad. Ifjú Deák 2 1
Emer. Ifjú Deák 2 1
Laur. Rizner 2 1
Laurent. Saller 2 1
Mich. Sáfrány 2 1
Joann. Pandúr 4 1 1
Georg. Pandúr 2 1
Jós. Ifjú Kakas 2 1
Georg. Tulunger 2 1
Georgius Kiss 4 1 1
Jós. Kis Deák 2 1
Georg Rauer 2 1
Laurent. Dómján 2 1
Caspar. Zak 1
Ladisl. Sebők 2 1
Josephus Ács 6 1 1 1
Georg. Fulmer 2 1
Josephus Horváth 4 1      1   
Georg. Mártony41 1 
Jós. Mártony 6 1 2
Martin. Mártony 4 1 1
Andreas Mártony 2 1
Francisc. Szücs 2 1
Georgius Mártony 1 1
Joannes Csordás 2 1
Josephus Fülöp 2 1 1
Anton Sáfrány 2 1
Ladislaus Sáfrány 2 1
Steph. Mártony 4 1 1
Georg. Kakas 2 1
Caspar Rohrvasser 2 1
Ignat. Kakas 6 1 2
Michael Pápa 2 1
Joann. Sáfrány 4 1 1
Mathias Sáfrány 4 1 1
Michael Sebők 4 1 1
Stephanus Kakas 2 1
Ladisl. Kiss 4 1 1
Emer. Kakas 4 1 1
Joannes Kakas 2 1
Steph. Kakas Mihály 4 1 1
Anton Vainringer 2 1
Michael Szatmár 1
Laur. Szatmár 2 1
Nicol. Szatmár 2 1
Emer Wokó 2 1
Andreas Karsa 4 1 1
Ladisl. Karsa 2 1
Joann. Voko 2 1
Jós. Voko 4 1 1
Ladisl. Foris 8 1 3
Joannes Rubint 4 1 1
Franc. Tót 2 1 1
Petrus Scherl 2 1 1
Nicol. Hukker 2 1 1

 

 

II. Egregyi birtokosok, 1862

 

Birtokosok Házszám Összes terület
négyszögöl
Belterület
hold/1200
Uradalmi birtok 3565059 0,68
Taller Jakab 11 16293 0,68
Weininger Antal 123/04 41572 2,87
ör. Vokó István 14 35505 1,15
Vokó János 15 32026 1,16
Vokó András 16 13064 1,36
ifj. Fóris József 17 14814 1,12
Vokó Péter 18 38902 1,36
Márton Pál 19 17454 1,22
Márton József 20 14412 1,18
Kaufmann János 22 17282 0,52
ifj. Vokó István 23 23327 1,59
Deák Ádám Pál 24 31790 1,29
Roth József 26 5446 0,57
Márton István 27 23052 3,08
Szabó János 27 16623 1,82
Deák János 28 24814 4,14
Sáfrány János 29 8109 0,76
Schraub Mihály 31 16035 2,95
Deák György Ádám 32 20118 1,28
Erb János 33 13633 1,32
Sütő János 34 16595 3,43
Bakó József 40 26317 2,73
Csordás Péter 41 23129 1,67
Deák Imre György 42 10846 0,43
Deák Imre József 42 11043 0,42
Deák Péter János 44 23451 2,56
Deák Péter István 45 31343 4,76
Márton Lász. István 46 9898 1,67
Sáfrány András 48 34507 3,81
Deák Ádám László 49 21682 2,94
ifj. Kováts János 50 17663 1,29
ifj. Fóris András 51 15420 1,16
Kleri Mátyás 52 26467 2,99
ifj. Deák István 53 36289 1,85
Czinak János 54 21655 1,74
Steinbrunner József 55 23480 3,28
Kováts József 56 30726 3,77
Nagy Mihály 57 22724 1,47
Kiss Kováts Imre 58 38686 4,76
Molnár László 59 24469 2,90
Kováts Mátyás 59 29756 2,37
Molnár József 60 26273 1,67
Márton László 61 23579 2,21
Kakas László 61 21869 2,56
Deák Gergely 62 4674í 0,98
Deák Tamás 63 18807 0,92
Domian János 65 31104 2,06
Haidecker Miklós 66 23556 2,53
ör. Kakas József 67 23238 1,95
Fetter Vilmos 68 29051 2,49
Márton Mihály 69 19475 1,10
Nagy Lászlóné 70 20148 1,78
Bauer István 71 35761 1,97
Deák Pál, Imre és Sándorné 72 21181 1,44
Trapp János 73 24705 2,13
Iczgin Péter 74 18048 1,71
Robin Imre 79 7782 1,03
Poth István 80 17168 2,74
Roth József 81 21543 1,82
Schwan János 82 22178 1,62
ifj. Sáfrány Mihály 83 21943 1,26
Sáfrány György Mihály 84 50289 1,85
Sáfrány István 85 31050 1,39
ifj. Vokó László 86 19828 0,89
ör. Kakas István 87 17112 1,28
Vörös András 88 25007 2,75
Krausz József 89 21183 0,76
ör. Fóris László 90 20271 2,36
Papp Ignác 91 14677 0,58
Fodor Trézsi 92 18583 0,88
Vokó Mihály 93 27732 1,35
Vokó Józsefné 94 17157 0,93
Farkas István 95 15874 0,92
Márton László István 95/46 23154 2,49
Kakas Lőrintz 96 14939 0,92
Márton Mátyás András 97 17472 0,95
Kaufmann Márton 28 és 99 10333 1,17
Kaufmann János 99 9946 0,48
Bauer Mihály 100 43383 2,51
Deák Péter József 103 27501 3,71
ifj. Kakas István 105 13646 1,65
Széni János 106 29681 1,78
Tóth Ferenc 108 19043 3,78
Vokó Gergely 109 35710 1,72
Vokó Ignátz 109 31140 1,55
Karsa Illés 110 13374 0,71
Karsa András 110 11286 1,60
ifj. Vokó János 111 26134 2,16
ör. Szakmár László és Ferentz Antal 112 17857 1,06
ifj. Szakmár László 113 32358 3,37
Hegedűs János 115 14993 1,35
Kakas Péter 115 16661 1,37
Kakas Máté 116 12057 0,76
Kiss István 117 18720 1,83
Kiss András 117 24091 1,87
Kiss János 118 26801 1,68
ifj.Kakas József 119 39029 3,97
Farkas József 119 14272 1,72
Dékány Imre 120 15311 1,52
Keller Péter 121 16581 0,47
Sáfrány Antal László 122 15544 1,35
Sáfrány Antal József 122 18346 1,36
Fulmer Mihály 123 31047 1,36
Márton András 124 24791 1,90
Pander András 125 17564 1,41
Szemes László 126 24508 2,43
Márton János 127 18366 1,57
Marton György Lipót 129 14669 0,95
Bálint József 130 22036 0,90
Ács János 131 20054 2,74
Bauer Mihály 134 17929 1,65
Hekman György 135 11334 1,13
Tóth János 136 24785 0,33
Pander Gáspár 137 29224 0,93
Vokó Albert 138 21682 1,00
Fóris János és András 140, 162, 163 108621 6,84
Kakas József István 143 16782 0,45
Tulinger György 144 15838 0,76
Sáfrány János 147 19906 1,68
Fülöp János 148 21927 1,69
Horváth András 149 38825 2,06
Szüts József 150 44559 4,04
Burghard Ferenc 152 11993 1,39
Csordás János 153 35655 4,66
Fülöp József 154 15838 1,18
Póra Ferentz és Márton 159 31167 0,95
Robint Illés és Fodor László 164 18013 1,65
Véber Péter 165 14362 0,75
  Házszám Összes terület
négyszögöl
Belterület hold/
1200
Kisházasok és házas zsellérek      
Perreth Tamás 1 212 0,19
Dobits József 2 1122 1,20
Hoffman János 3 379 0,34
Blum Ádám 4 270 0,24
Staller Mátyás 5 271 0,25
Bayer József 6 292 0,26
ör. Peske János 7 266 0,24
ifj. Peske János 8 453 0,41
Kungl György 9 404 0,37
ifj. Karsa András 10 305 0,31
Stier Ádám 13 6109 0,36
Bálint János 21 3075 0,45
Ripl György 25 413 0,38
Sparer Péter 30 1067 1,10
Fóris Józsefné 35 2142 2,37
Reiter Mihály 36 1582 0,36
Erblinger János 37 211 0,19
Deák András 38 3591 0,98
Busz János és Molnár László 39 896 0,43
Oskola 43 3205 0,35
Tóth Ferenc 47 299 0,27
Hauer János 75 285 0,26
Kováts Rozália 76 66 0,06
Jung György 77 181 0,16
Friedszám János 78 402 0,37
Község 101 és 103 17690 0,63
Róth András 102 474 0,43
Kriszt János 104 364 0,33
Hering Sebestyén 107 821 0,79
Kiszler János 114 429 0,39
Reger János 127 346 0,32
Márton Leopold 128 261 0,24
Vokó Ferenc 131 2573
Fulmer Máté 132 4121 0,22
Kováts Ferenc 141 17 0,02
Fulmer János 142 827 0,83
Liszkai József 145 7439 0,41
Mátyás Mihály 146 1872 0,24
Koller József 151 251 0,23
Moka József 156 219 0,20
Bauman Mihály 157 167 0,16
Rohwasser Jakab 155 1436 1,59
Schwann Gáspár 158 888 0,35
Roth József 160 3479
Szatur János (Mihály) 161 553 0,61
Rubint Imre 165 281 0,26
Schetl árvái 166 3136
Demian Ferenc 167 1566
Veber Péter 167 4486
Rumbusch Imre 1824
Kreutzer Mihály 168 1168
Tóth Ferenc 169 8720
Koch Lőrinc 170 6780
Bak Mihály 147
Lelkész 4457
       
Összesítés: uradalmi birtok 3565059  
polgári birtok 3086739  
közös birtok 694633 négyszögöl.

Összesen   7346431 négyszögöl,
6122 hold (1200 négyszögölet számítva holdanként) 31 négyszögöl

 

 

III. Életrajzok

Arnold család

A család ősei a szomszédos Kisújbánya német fakitermelő lakosai között találhatók. Arnold József (Kisújbánya, 1862 – Magyaregregy, 1920) fivérével, Györggyel együtt a bonyhádi gimnáziumba járt, amikor a pécsi püspöki uradalom megszüntette a magánszemélyekkel történő fakitermeltetést. Arnold Fülöp, az apa az uradalom alkalmazottja lett, fiait nem tudta tovább gimnáziumba járatni. Szakmát kellett tanulniuk, molnársegédek lettek. Apjuk megvásárolta számukra Magyaregregyen az ún. Krajcár-malmot. A vállalkozás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a fiúk újra szakmát változtattak. Arnold György vasúti alkalmazott lett, és csakhamar elhagyta a falut, Arnold József a faluban megvásárolt egy házat – a mai Arnold-ház elődjét –, és kocsmát nyitott. Feleségül vette a német nemzetiségű Guth Terézt. Hat gyermekük közül hárman maradtak életben, köztük Arnold Ádám (Magyaregregy, 1895. január 16.–Pécs, 1981. augusztus 10.), az üzlet örököse és továbbfejlesztője. Arnold Ádám hentessegédként, a budapesti Gellért szállóban megismerte a vendéglátás rejtelmeit, amit később odahaza kamatoztatott. Feleségül vette Schwarz Katalint, a bikali német vendéglős és szódagyáros lányát.

Az üzlet virágzott, ám tűzvész martaléka lett. Kölcsönöket vettek fel, amiből az épületet újraépítették. Az üzlet vitele azonban egyre inkább Guth Terézre és gyermekeire (Ádámra, Katalinra és Terézre) hárult. Az építkezés befejezése Arnold Ádámra maradt. A ma ismert Arnold-ház-hoz 1928-ban tánctermet, vágóhidat, kukoricagórét, jégvermet és más gazdasági épületeket épített, miután a kocsma mellett még Arnold József életében mészárszéket nyitott. A kétféle mesterség jól kiegészítette egymást. Az Arnold-ház fénykorát Arnold Ádám keze alatt élte, nehéz periódusok azonban ekkor is akadtak. Súlyosan érintette a vállalkozást az 1929–1933 közötti gazdasági válság, 1934-től következett ismét fellendülés, az Arnold-ház működésének évtizedes csúcspontja. A család beruházásokat hajtott végre. Új hűtőpultot vettek, Kárászon szőlőt és földeket vásároltak. Cséplőgép-garnitúrát is vettek magánjáró gőzkazánnal, ami a család tagjain kívül 12 részes cséplőnek adott munkalehetőséget. Magyaregregy gazdáinak egy része, valamint Vékény és Szalatnak gazdái dolgoztattak velük.

A gazdaság végkifejletében 16 katasztrális hold szántóból, két katasztrális hold szőlőből, kocsmából, mészárszékből, cséplőgépből, kertes családi házból és egy a beltelken lévő présházból állt.

Az Arnold-ház sikerének titka abban rejlett, hogy a felhasznált nyersanyag nagy részét maguk állították elő. A szőlő, a gyümölcsös, a konyhakert, a szántó adta a borokat, a zöldséget, a gyümölcsöt, a búzát és a takarmányt. A levágott és feldolgozott állatok nagy részét, a baromfit, a sertést is maguk nevelték. Csak minőségi árut vásároltak. Így a pécsi káptalantól, a szekszárdi, villányi történelmi borvidékekről származó borokat. A jószágokat lábon vették, kialkudott átalányáron. Az alku helyességét a lemért színhús súlyával ellenőrizték. A megvásárolt állatokat a vágás napjáig az erre a célra épített istállóban tartották.

A gazdaság, a kocsma és a vágóhíd szerves egységet alkotott. Sikerült házi, egyben a kocsmára is jellemző ízeket előállítani. Minden mindig friss, mindennek „Arnold” zamata, íze volt.

A kocsmai hangulatot a család nem rontotta el a zárórával. A cég működése alatt – mintegy száz éven át – sohasem volt záróra, a vendégeknek mindig rendelkezésére álltak.

A mészárszékben és a kocsmában nem kellett azonnal fizetni. Minden hónap 1. és 15. napján, a „kontókönyv” bejegyzése alapján egyenlítették ki a tartozást.

A kocsma az egyszerű vendéglátás mellett sokféle funkciót töltött be. Guth Teréz füvészkönyvéből különféle recepteket készített a panaszosoknak. Gyomorfájás ellen például finom pálinkába szárított ezerjófüvet tördelt, azt napokig állni hagyta. Oldatát itatta a betegekkel. A pálinkát bedörzsölésre is használta.

Lelki bajokat is gyógyítottak. Meghallgatták a panaszokat, az emberek kiönthették lelküket, feltárhatták titkaikat. Az érintett a jó ételtől és lelki vigasszal megtelve kellemes hangulatban térhetett haza.

Novembertől márciusig forralt bort is kínáltak. Emiatt a téli kirándulóknak is kedvelt úti célja lett az Arnold-ház.

A különféle mulatságokon a környék híres fúvószenekarai játszottak: a nagyhajmási, az izményi, a köblényi német zenekarok. Az Arnold-féle bálokat „német báloknak” is nevezték. Részben a zenekarok, részben a közönség miatt, ami elsősorban iparosokból tevődött össze. Származásuk ugyan német volt, de teljesen elmagyarosodtak. A község kocsmájában tartották a „magyar bálokat”, ahol a nők népviseletben jelentek meg. Itt népi fúvósok játszottak.

A korcsma egy kétágyas vendégszobával rendelkezett, ami egész évben foglalt volt. Hivatalos úton járók, turisták használták. Népszerű volt a geológusok körében, akik évtizedekig jártak ide kutató- és gyűjtőmunkájuk során.

A játékok közül a rulett, a kártya és a teke volt divatban. A tekepálya talaját marhavérrel kevert homokkal döngölték keményre.

Az Arnold család vállalkozása 1950-ben ért véget. Az ÁVH 1950 nyarán letartóztatta Arnold Ádámot, megbilincselve, láncon végigvezették Szalatnakon. Mögötte két teherautó „munkás” ordította: „Vesszen a kulák! Halál a kulákokra! Halál a nép ellenségeire!” Börtönbe került. Mindkét iparengedélyét bevonták, elvették a cséplőgépét, később földjeit is elvesztette.

Az Arnold-ház teljesen üresen maradt. Az épületet a tulajdonos többszöri kezdeményezésére múzeumi célra 1978-ban az akkori megyei tanács megvásárolta, felújította, majd a kezelői jogot Magyaregregy községnek átadta. Az épület kultúrház és kiállítóhely lett, így állítva emléket egykori tulajdonosainak.

 

Arnold József és családja 1910-ben

 

Keller János

(Magyaregregy, 1907. június 25.–Mecsekszabolcs, 1937. február 24.)

A Viktória bányatelepen laktunk Hosszúhetényben a Dunagőzhajózási Társaság kolóniáján. 1937. február 24-én a pécsi bányavidéken éhségsztrájk kezdődött. A nagyobb darab kenyérért folyt a harc. Elég nehéz sorsban élt a nép akkor. Elmentek munkára. Édesapám reggeli műszakban dolgozott. Délután Vasason a Fischer-kertnek mondott bányakaszinó nagytermében volt egy gyűlés. Elhatározták, hogy gyalog bemennek Pécsre, a bányakapitányságra.

A csendőrség átszólt Szabolcs faluba, hogy egy 400–500 fős tömeg jön, nem szabad őket továbbengedni. Édesanyám hét hónapos terhes volt a húgommal. Ő nem tudott elmenni. Este 9–10 óra között már idegeskedett a szomszédokkal együtt, hogy nem jönnek az emberek haza. Jött aztán egy futár, azt mondta, hogy nagy baj van! Mecsekszabolcs határában a temetőnél belelőttek a tömegbe. Egy szurdokban nyomult előre a tömeg, ahonnan a csendőrök nem engedték tovább, és beléjük lőttek.

Sajnos apámat is eltalálták. Három napig ott feküdt a hóban befagyva. A csendőrség nem engedte bevinni a bonctanra. Harmadik nap éjjel a bányászok úgy lopták el a holttesteket, lovas kocsira, szalmára rakva, és bevitték őket a mecsekszabolcsi ravatalozóba. Innét vitték őket aztán Pécsre, a bonctanra. Négy-öt nap múlva engedélyezték eltemettetésüket. Hosszúhetényben volt a temetés. A temetőbe senkit nem engedtek be, csak a közvetlen hozzátartozókat. Csendőrkordon vette körül a hosszúhetényi temetőt. A munkások, a barátok a csendőrök mögött körbeállták a temetőt, és munkásmozgalmi dalokat énekeltek. Ezt megunta a csendőrség, háromszor a levegőbe lőtt, és szétoszlatták az ott összegyűlteket.

A temetés után egy hónapra kilakoltattak bennünket. Az utcára kirakták azt a kis holmit, ami volt. Mivel szüleim magyaregregyi születésűek voltak, apai nagyapám kovácsmester volt a faluban, több fuvaros ember önként eljött értünk, és hazahoztak bennünket. Apám szülőházába mentünk lakni.”

Dr. Páter János

(Magyaregregy, 1905. április 5.–Budapest, 1976.)

Szülei, nagyszülei valamennyien egregyiek. Édesanyja egy jobbágysorban élő nemesi család sarja, anyai nagyapja patkolókovács. Édesapja mindenhez értő gépész Kühnel Márton alkalmazásában a szomszédos Kárászon.

Pályakezdő éveit a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán töltötte. Különös érdeklődést tanúsított a klimatikus tényezők emberre gyakorolt hatásai iránt. Hamarosan a MÁV Közegészségügy Szolgálat megszervezésében és gyakorlati munkájában vett részt. Tudományos tevékenysége mellett 1935-től kezdődően a MÁV kutatólaboratóriumának a vezetője 1963-ig, amikor a Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézete vezetését bízták rá, amit nyugdíjba vonulásáig, 1975-ig látott el.

Egyetemi magántanárrá 1943-ban habilitálták, egyetemi tanársegédként a Kórtani, majd a Közegészségtani Intézetben 1933–1944 között dolgozott. Szakképesítést laboratóriumi vizsgálatokból és sportorvostanból szerzett. Száznál is több tanulmánya jelent meg, több tudományos kötetnek társszerzője.

Számos tudományos egyesületnek volt aktív tagja vagy vezetője. Mindenekelőtt azonban „egregyi” maradt, itt érezte élete végéig otthon magát. Kötődése nemcsak lelkiekben, hanem aktív fizikai jelenlétben is megtestesült. Mindenki orvosa, János bácsija volt.

Pozsonyi Kornél

(Szászvár, 1909. március 2.–Pécs, 1970. július 1.)

A bonyhádi evangélikus reálgimnáziumban végezte tanulmányait. Községi közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végzett 1934-ben. Még ebben az évben a bikali körjegyzőség írnoka, majd Egyházaskozáron 1934– 1942 között segédjegyző, 1942–1950 között Magyaregregyen körjegyző.

A második világháború utolsó hónapjaiban, a Szovjetunió munkatáboraiba történő elszállítástól határozott fellépéssel megmentette falvai német vagy német eredetű lakosait. A front mögötti közmunkára egységes elvek alapján vezényelte ki az embereket, hazatérésüket pedig elősegítette, a munkáról megszökötteket is védelmezte. A jóvátételi beszolgáltatásokat a lehető legkisebb mértékre szorította. Tevékenysége során saját egzisztenciájával sem törődött, holott felettesei minden alkalmat megragadtak eltávolítására. Leglátványosabb fellépése a helyi német lakosságnak Németországba történő kitelepítése alóli mentesítése volt. Kezdeményezésére Magyaregregy lakosai egységesen aláírták azt a felhívást, amelyben a németek visszahagyását kérték. A kitelepítésre ítélteket a kárászi vasútállomásról visszahozta. A tanácsi időszak látványos tevékenységet nem kínált, de mindent megragadott annak érdekében, hogy a mezőgazdasági munkákra való kötelezést, a beszolgáltatást, az adózást enyhítse.

Fóris József

(Magyaregregy, 1895. augusztus 13.–Komló, 1981.)

Csók István növendékeként rajztanári diplomát szerzett. Álláshoz nem jutott, így szabad foglalkozásúként tevékenykedett. Elsősorban vallásos képeket, oltárképeket festett a kárászi, kisbattyáni, szalatnaki és más baranyai templomban. Magyaregregyen a kápolnához vezető stáció képeit festette. A családalapítás letelepedésre, tanári állás vállalására késztette Komlón. Csendes, visszahúzódó emberként kerülte – munkái bemutatását illetően is – a nyilvánosságot.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet