Előző fejezet Következő fejezet

A falukép változása

 

A község határának felső harmadában, az észak-déli irányban folyó Kányapatak két partján elhúzódva alakult ki a középkori falu. Központja már ekkor a mai helyén állt templom volt. Az 1785-ben készült első katonai felvétel térképlapján jól látszik, hogy a település egyutcás falu, a régi, mintegy ezer négyszögöles egész jobbágytelkek osztódása után kialakult fél- és negyedtelkes portákkal és a házas zsellérek kisebb telkeivel. Ekkor 259 ház állt a faluban.

A község épületállományának alakulása

1785
259
1828
211
1900
274
1910
297
1930
406*
1941
439
1949
398
1960
458
1970
589
1980
544
1990
579

* hetven barlanglakással

A térképezés során katonai szempontú részletes leírást is készítettek a faluról. Eszerint „A helységen egy kis patak folyik keresztül, ami csak néhány lépés széles, mégis felmagasodott és részben alámosott partja van, úgyhogy a meglévő hidakon és gázlókon kívül sem lóval, sem szekérrel nem lehet rajta átkelni. Az erdőségek mind Eger, mind Felnémet, mind Felsőtárkány irányában magas törzsű, sűrűn nőtt tölgyekből állnak, és a völgyekben lévő és bejelölt utakon kívül sehol máshol nem lehet közlekedni. Habár a patak mindkét oldalán lévő kevés rétet az árvíz elönti, de utána ismét tejesen kiszáradnak és nincs jelentőségük. De a falu két oldalán lévő dombokon kevésbé száraz legelők vannak. Az út Felsőtárkányra a magaslatok között csak könnyű szekérrel és lóval való átkelésre alkalmas. Az Egerbe vezető út, eltekintve attól, hogy esős időben tönkremegy, szükség esetén nehéz járművel is járható. Az az út, amelyik a helységből a szőlőhegyeken, hegyháton az erdőbe vezet, csak erdei út és jármüvek számára nem alkalmas. Az út Bükkzsércre és Cserépfalura jó, és útközben a patakokat a szükséges hidakkal ellátták. Az út Bogácsra egy rézsűn lévő hídon keresztül, majd tovább a mezőkön minden jármű számára alkalmas."

A középkor óta az utca kiszélesedésében álló, előbb katolikus, majd református templom osztotta két részre a falut, az északra fekvő felvégre és az ettől délre elterülő alvégre.

Noszvaj és környéke a II. József-féle katonai térképen (1785)

 

A falu központjától kissé délnyugatra alakult ki az a mintegy huszonöt holdas terület, amelyen ma a kastély áll. Ez volt az egyik alkalmas pont, ahol már a XVI. században létrejöhetett az egyik földesúri majorság, a másik a falu déli végén, az elpusztult Mezőolaszi helyén feküdt.

A XVIII. századi telekosztódások következtében a XIX. században sok családnak két belső telke van: az egyiken a lakóház épült fel, a másikat szérűskertnek használták, ahol csűrök és istállók, és háromszor négy méteres törektartó „polyvások" álltak. Ilyen volt a régi Pinci-kert és a Pallagi-kert is. Az 1862. évi falutérképen 637 lakótelket tüntettek fel. A községben azonban csak 381 ház állt. Ugyanakkor a telkek némelyikén három-négy ház is volt, mert a család felnőtt és házas férfitagjai egy portán laktak szüleikkel. Közösen is gazdálkodtak velük, mivel az öregek halálukig a földeket nem mindig akarták felosztani gyermekeik között.

A Pince-soron és a Pocemben vágták sziklába a borospincéket, később itt alakultak ki a barlanglakások is.

A falu beépített területe csak 1920 körül kezdett növekedni, amikor a kastély körül a Gallasyak vagy harminc házhelyet parcelláztak. Ekkor még csak négy ház készült el itt, a többit az 1950-es évek elején kezdték beépíteni. 1940-ben az Eger felé vezető út mentén az Országos Nemzet és Családvédelmi Alap húsz, úgynevezett ONCSA-házat építtetett. Ezeket a viszonylag kis alapterületű, háromszáz pustervek alapján épült háromosztatú tornácos házakat a szegényebb, sokgyermekes családok kapták meg. Havi húsz pengőt fizettek mindaddig, amíg a ház árát ki nem fizették, de a tulajdonjogot az átadáskor már a nevükre írták. 1945 után Síkfőkút felé, az úgynevezett Tói-földek elején kezdődtek meg az új építkezések.

Panóráma 1950 körül

 

A falu mindenkori szerkezetét a telekosztások meghatározták ugyan, de a tényleges faluképet az építmények alakították és formálták.

Lássuk tehát, hogy melyek voltak ezek az épületek.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet