| |
Az Osztrák-Magyar Monarchia népei körében 1918-ra minden más szándékot elsöpört a békevágy, az országban és a hadseregben is szaporodtak a forradalmi jelenségek. A katonák őszirózsát tűztek a sapkájukra 1918. október 31-én, amikor kirobbant a polgári demokratikus forradalom Budapesten. Vidéken is sokfelé zavargások törtek ki, ezek elsősorban a boltok kifosztásában nyilvánultak meg. (Az élelemszűke már hónapok óta tartott.) A Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21-én nem volt más, mint baloldali puccs, azt a tömegek nem támogatták, különösen vidéken nem. Kikiáltása után 1919. április elejétől kezdve új községi tanácsokat választottak elméletileg munkásokból, szegényparasztokból és katonákból. Ócsán az elsők között 1919. március 23-án alakult meg a munkástanács és a direktórium, melyről március 29-én küldött jelentést dr. Saskeőy József, a munkástanács elnöke. Gerényi Andrásnak, a Belügyi Népbiztosság politikai kiküldöttjének jelentéséből részletesebben is megismerhetjük az eseményt. Szerinte az ócsai választás szabályszerűen ment végbe, mégis szerencsétlen a testület összetétele. Karai Ambrus iskolaigazgató régen Tisza István Nemzeti Munkapártjának agitátora volt. Dr. Saskeőy József a járásbíró tisztét töltötte be, az őszirózsás forradalom idején a hazatérő katonákra fogadalmat parancsolt, hogy a Károlyi Mihály-féle népkormány mellett harcoljanak és a szocializmus ellen. G. Barcs Béni harmincholdas gazda, Mészáros Józsefnek hetven holdja van, Szabó Lajos pedig művezető. Gerényi szerint ezek az emberek alkalmatlanok a proletárdiktatúra helyi vezetésére.
 |
| Goldhamer Jenő kereskedése az 1900-as évek legelején |
 |
| Az ócsai járásbíróság az 1920-as években |
 |
| Egy katona családjával az 1900-as évek elején |
Amikor 1919. szeptember 27-én összeállították az alsódabasi járásban letartóztatott kommunisták névjegyzékét, úgy találták, hogy dr. Saskeőy József „a kommunista elveket márcz. hónapban tartott beszédében a községbe behozta, munkástanács elnöke volt, mint ilyen a kommunizmust szolgálta". Mészáros József a letartóztatási jegyzék szerint „a legnagyobb kommunisták egyike volt, erőszakos, a közép és földműves osztály ellensége". Letartóztatták még Vidinszky Károlyt, a járási munkástanács alelnökét, Körösi Jenőt, iskolaszolgát, Marosi Sándort, takarékpénztári szolgát, Dönti Sándor vasúti pályaőrt, Fucskó István napszámost, K. Gál Pált, napszámost, Szabó Lajost, dohánygyári előmunkást, Fancsik Dezsőt, malomszerelőt, aki községi pénzből 8500 koronát sikkasztott.
 |
| Katonának bevonuló ócsai legény az első világháború éveiben |
 |
| A Tanácsköztársaság pecsétjei |
Valami nagy dolgok azonban nem történtek a községben. Egy sajtóközlemény felröppentette ugyan a hírt, hogy Ócsán Károlyi László gróf és Farkas László ötezer holdas kisajátított birtokán megkezdődött a termelőszövetkezet szervezése. Más forrás nem szól erről, nyilvánvaló propagandafogással állunk szemben.
Az alsódabasi járási direktórium 1919. április 12-én alakult meg, Ócsárol küldöttek voltak Dönti Sándor és Vidinszky Károly, az utóbbit alelnökké választották.
 |
| Első világháborús katona lányokkal |
 |
| A Kossuth tér 1900 körül |
A román hadsereg 1919. április 30-án - egy hídfő kivételével - mindenhol elérte a Tisza vonalát, csak idő kérdése volt, hogy további hódításra tegyenek kísérletet. A Tanácsköztársaság Vörös Hadserege egy katonai kiképzőcsoportot hozott létre Ócsán, melynek állományába 1600 fő tartozott, amikor a román támadás elindult a Tiszától. Ez a kiképzőbázis 1919. augusztus l-jén még azt a parancsot kapta, hogy telepedjen át Inotára, Székesfehérvár mellé, hogy elkerülje a román hadifogságba esést. További sorsáról nem szólnak források.
A Habsburg-neoabszolutizmus idején, 1854-1860 között a Pest-Pilis megye hét járása közül a sorban az ötödik az ócsai császári és királyi szolgabírói járás volt, székhelye pedig Felső-Dabas. Ez a felemás viszony évtizedeken át nyomon követhető. Az új járási beosztás 1861-ben mellőzte Ócsát és Felső-Dabast is.
Nyilvánvaló, hogy járási hivatalok betelepítése egy községbe tulajdonképpen az elért fejlődés elismeréseként is felfogható. A társadalmi előrehaladás fokmérői voltak ebben az időben a létrejött polgári szervezetek is. Jellemzően szinte mindenhol legelőször az olvasókörök jöttek létre: a divatos ideológiai felfogás szerint az olvasás jótékonyan hat az emberi közösségre. Az Ócsai Olvasókör 1880. október 23-án akkuit meg. „A kör czélja az időközi sajtó termékeinek, könyveknek olvasása, eszmecsere utján ismeretek gyűjtése és terjesztése, s tagjainak művelt társasághoz illő szórakoztatása."
 |
| Cselédkönyv (1927) |
1896. november 29-én hagyták jóvá egy másik, hasonló célú intézmény, a Polgári Olvasókör alapszabályát. A gyakori tűzesetek indokolták a tűzoltótestületek létrehozását, az Ócsai Önkéntes Tűzoltótestület 1901-ben alakult meg" (1946. november 19-én feloszlatták).
Az egyre szaporodó iparosság 1907. február 24-én hozta létre az Ócsai Függetlenségi Iparoskört, mely „függetlenségi" jelzővel tulajdonképpen jelezte, hogy az Ausztriától különvált, független Magyarország létrejöttét kívánja (1947. március l-jén feloszlatták). A „Falu" Országos Földmíves Szövetség helyi szervezete 1927. május 8-án alakult meg (1946. november 18-án oszlatták fel).
Az Ócsai Kaszinó (1946. augusztus 5-én feloszlatták), az Ócsai Hitelszövetkezet, az Ócsai Takarékpénztár, az Alsónémedi Takarékpénztár Ócsai Fiókja, a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, az Általános Fogyasztási Szövetkezet, az Ócsa és Vidéke Gyümölcsértékesítő Szövetkezet már az 1920-as években működött. Az ócsai Vöröskereszt Fiókegyesület 1928. december 15-én - feltáratlanok az előzmények - alakult újjá.
 |
| Vöröskeresztes tanfolyamzáró (1930-as évek) |
Az Ócsai Levente Egyesület 1928. december 27-én, az Ócsai Polgári Lövészegyesület 1930. május 7-én alakult meg (1940 augusztusában törölték). Az országosan divatos dalosmozgalom keretében 1932. november 20-án mutatkozott be a helyi közösségnek az Ócsai református dalárda (1950. január 2-án törölték). A Boldog Margit ócsai katolikus leánykar 26 résztvevővel 1943. március 27-én alakult meg. (Függelék XIV.)
A Légvédelmi Liga ócsai csoportja 1938. szeptember 14-én jött létre. Az Országos Frontharcos Szövetség ócsai helyi csoportját 1939. január 6-án alakították meg a katonaviselt férfiak. A Pakony-Újerdő-Székesi Vadász-társaság 1945. november 22-én határozta el megalakulását Nagy Lajos újerdei lakásán. Ócsai „Puszi" Vadásztársaság néven egy másik is alakult, alapszabályának kelte 1946. augusztus 13. (1950. szeptember 7-én feloszlatták). Reggel Sándor kocsmájának különszobájában 1950. február 18-án határozta el megalakulását a Magyar Galambsport Egyesület Ócsa elnevezésű társaság. Néhány polgári szervezet iratanyaga nem maradt fenn, csak a felszámolásukra vonatkozó rendeletből ismerjük a neveiket. Ezek az Ócsai r. kath. dalegyesület (1947. február 19-én feloszlatták). Ugyanezen a napon oszlatták fel az Ócsai Jótékony Nőegyletet.
 |
| Az 1907-ben alakult Ócsai Függetlenségi Iparoskör pecsétje |
Az Ócsa és Vidéke Ipartestületet 1949 novemberében számolták fel. Helyébe lépett 1951-ben a Kisiparosok Országos Szabadszervezete (KIOSZ) ócsai helyi csoportja.
 |
| Az Ócsai Római Katolikus Dalegyesület pecsétje |
A Barátság Sportegyesület a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ifjúsági szervezeteként működött, valószínű, hogy 1945 után alakult (1949. december 9-én törölték). Végül 1949. december 22-én törölték a nyilvántartásból az Ócsai Római Katolikus Kört is (1935ben alakult pecsétjének tanúsága szerint).
 |
| Az 1932-ben alakult Ócsai Református Dalárda pecsétje |
A Horthy Miklós kormányzó nevével jegyzett negyedszázad 1919-1944 között Trianon és a nemzetközi büntetőintézkedések ellenére is szolid fellendülést és társadalmi biztonságot teremtett. Ócsa lakossága 5066 lélek, közülük 2567 református, 2229 római katolikus, 85 az izraelita. A házak száma 1196. Ócsán járásbíróság, telekkönyvi hivatal, pénzügyi biztosító, csendőrség, posta, távíró és telefonközpont működött. A Csehszlovákiából elüldözött Falu Tamás királyi közjegyzőként teljesített szolgálatot Ócsán. Összesen hat ügyvédi iroda állt a polgárság rendelkezésére. Egy községi és egy községi helyettes orvos, egy magánorvos, egy körállatorvos és gyógyszertár szolgálta a közegészségügyet.
 |
| Az 1935-benalakult Ócsai Római Katolikus Kör pecsétje |
A legnagyobb ipari üzem az Ócsai Hengermalom 92 százalékban Kováts József tulajdonában volt, aki a takarékszövetkezet elnöki és ügyvezető igazgatói tisztségét töltötte be. Adalbert Géza autófuvarozó vállalatot tartott fenn, további három személyautó és egy teherautó volt magánkézben. Hét cséplőgép, hat traktor állt a falu rendelkezésére.
Egy szálloda, egy drogéria (illatszertár), egy órás és ékszerész, hat szikvízgyártó képviselte a polgári foglalkozásokat. Kultúr Mozgó címen mozi is működött már. A hagyományos mesterségek - asztalos, ács, bognár, borbély, cipész, kádár, kertész, kéményseprő, kocsmáros, kovács, kőműves, kútépítő, lakatos, malomszerelő, mészáros és hentes, pék, szabó, szobafestő és mázoló, temetkezési vállalkozó, villanyszerelő - művelőinek száma a harmincas évekre megközelítette a százat.
Kereskedők - baromfikereskedő, dohánytőzsdés, építésianyag-kereskedő, fűrészáru-kereskedő, fűszer- és csemegekereskedő, kötött- és szövöttáru-kereskedő, lókereskedő, rövidáru-kereskedő, takarmánykereskedő, tüzelőanyag-kereskedő, marhaügynök - tucatjai működtek a faluban. A Dreher-sörraktár és Károlyi László uradalmának alsópakonypusztai sajtgyára jelentik és képviselik e körön belül az üzemi méreteket.
 |
| Az 1939-ben alakult ócsai frontharcos- szövetség pecsétje |
A még mindig jelentékeny erdő 1853 katasztrális holdat tett ki. Ócsa község 30 (éger), református egyház 50 (éger), Balatoni Farkas László 397, Baris Béni és Társai 115, a Duna-melléki református egyház 204 (kőris, éger), Schőn Lipót 40, Galamb József 10, P. Kovács József 20, gróf Károlyi László 67 (akác) katasztrális holdat birtokolt. Az erdészet, az erdei haszonvételek, mint például a vadászat, jelentős hasznot hozott a településnek. Ócsa országos állat- és kirakodóvásárai jelentős látogatottságot tudhatnak a magukénak: a január 18., március 27., június 24. és október 19. napját megelőző hétfőn zajlottak.
| |